ÚTIKRITIKA.HU / Örményország

Örményországot európai országnak tekintik, jóllehet földrajzi értelemben inkább közel-keleti ország.
Északon Grúziával, nyugaton Törökországgal, keleten Azerbajdzsánnal, délen Iránnal határos.
Mindössze 29 800 négyzetkilométeres a területe, tehát valamivel több mint háromszor kisebb Magyarországnál. Örményország lakossága 2,9 millió (2025-ös becslés).
Örményország fővárosa: Jereván (kb. 1,1 millió lakos).
Örményországban örményül beszélnek, vallás: örmény apostoli (keresztény).
Örményországban az örmény ábécét használják, amely egyedülálló és különálló írásrendszer. Az örmény ábécé 36 betűből áll, és a 5. században hozta létre Meszrop Mashtots.
Havi nettó átlagfizetés (2025-ben): 245 ezer forintnak megfelelő dram(AMD)
Az örményországi árak átlagosan 15 százalékkal olcsóbbak, mint a magyarországiak. De pl. az üzemanyag 33 százalékkal, a taxizás 77 százalékkal olcsóbb náluk. A bolti bor nálunk 37 százalékkal olcsóbb.
Leggyakoribb vezetéknév: Grigoryan
Magyar állampolgároknak nem kell vízum Örményországba.
Időeltolódás: Örményországban +2 (nyári) vagy +3 óra (téli) van.
Örményországban jó a közbiztonság, legfeljebb Jerevánban kell óvatosnak lenni azzal, hogy nem hordunk magunkon, nem láttatunk értékesebb dolgokat.
Az örmények nagyon büszkék a konyakjaikra (pl. Ararat).
Örményország történelmi és kulturális látnivalókban hihetetlenül gazdag, kis területe dacára.
Az örmény nemzeti fizető eszköz: a dram (AMD) (Alább ráklikkelve friss árfolyam)
- 1 AMD = 0,88 HUF
- 1 EUR = 414 AMD
- 1 USD = 402 AMD
- (A linkekre rákattintva láthatók a friss árfolyamok)

Fő látnivalók:

Jereván persze
A világ leghosszabb (5752 méter!) drótkötélvasútja (a Halizor falu és a Tatev-kolostor között)
még inkább az alábbiak:

Az UNESCO kulturális világörökségeinek részei Örményországban:

Haghpat és Sanahin kolostorai
Echmiatsin katedrálisa és templomai, valamint Zvartnots régészeti lelőhelye
Geghard kolostora és a Felső Azat-völgy (kulturális/2000)

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Jereván az esti fényárban
Sehol soha nem ettem ilyen finom sárgabarackot, de a legtöbb gyümölcs náluk elképesztően ízletes (a sárgabarackos borfinom, de a sárgabarackos vodka viszont nekem nem jött be)
Az örmények végtelen vendégszeretete és barátságossága, viccesen gesztikulálnak
A kora górtikus templomok
A szomszédos Törökországban magasló Ararat-hegység fantasztikus látványa az örmény Khor Virap-ból
A vegyesboltjaik meglepően jó ellátottsága, a rengeteg nemzetközi brand
A Sevan-tó mély türkizkék színe
Dilijan áros svájcias látképe (kellő távolságból...)
A Hagphat kolostor (ott érthetővé válik, hogy miért része az UNESCO kulturális világörökségnek)
A kaukázusi hegyek változatossága, a barlangokban teázni

Nem tetszett

Jerevánban a szovjet építészet ronda hagyatéka
Kevés a hostel jellegű szálláshely, a hotelek többsége nagyon spártai
Izgalmas élmény volt, de végig be voltam tojva a világ leghosszabb drótkötélpályáján
Nehézkes, körülményes az országon belüli közlekedés
A szomszédországokkal való feszült kapcsolatai miatt a határ-menti területeken feszült a légkör
A turista ne legyen beteg, ne érje baleset Örményországban, mert az egészségügyi ellátás kaotikus, silány színvonalú

Vélemények

Örményország meglepett. Bár olvasmányaim és tanulmányaim során gyakran találkoztam vele, és kialakult bennem egyfajta kép róla, a valóság más oldalát mutatta. A híres történelmét és színes kultúráját ismerve egy élelmes kereskedő nép hazájának gondoltam, amely egykor hatalmas és büszke királyság volt, de mára kevés maradt belőle. Területét a történelem viharai gyakran átrajzolták, természeti kincsei szerények, népe pedig nehéz sorsot visel. Talán épp ezek a megpróbáltatások tették őket olyan erőssé és büszkévé identitásukra. Örményország más arcát tárta elém, mint amire számítottam – de ez a váratlan felfedezés kellemes meglepetés volt.

Egyik nap Jerevánból busszal Echmiadzébe utaztunk, amelyet az útikönyv az örmények Vatikánjaként említett. A templom éppen felújítás alatt állt, és számomra amúgy sem hagyott mély benyomást. Az út azonban mégis megérte, mert innen nyílt igazán lenyűgöző kilátás az Ararátra, az örmények szent hegyére. Bár Jereván egyes részeiről is jól látható, innen még közelebbinek és még impozánsabbnak tűnt. Hatalmas volt, lenyűgöző, és csúcsát még júliusban is hó fedte.

Haghpat kolostora - Elter Karcsi fotója

,, Jereván és az egész ország összességében nagyon olcsó (sajnos elég szegény is) és gyönyörű! Nekünk Jereván nem lett a szívünk csücske de aki esetleg szeretne időt utazni egy igazi szovjet kultúrába annak hatalmas élmény lehet!
Azonban a természet gyönyörű! Érdemes megnézni a Sevan tavat (sajnos csak átfutottunk rajta) a Tatev nevű kolostort meg Geghardot! Amúgy csak simán túrázni is megéri mert a táj magáért beszél!
Amit mindenképpen javasolhatunk, hogy használjátok Taxifyt és Yandexet, mert olcsó és kényelmes, helyi taxiba meg ne szálljatok be!!! Soha!! 😂 De tényleg soha!
Télen voltunk, akkor is elég jó idő volt, napsütéses 10 fokok, szóval kirándulni akkor is jókat lehet😊😊" (ruli, 2019)

Tetszett:

A Khor Virap kolostor lélegzetelállító látványa az Ararát hegyével a háttérben, ahol a tiszta reggeli fényben sikerült megörökíteni a havas csúcsot a történelmi épületegyüttessel.
A Geghard sziklatemplom lenyűgöző belső terei és az ősi khachkarok (kereszteskövek) faragványai, ahol egy váratlan élményként egy helyi kórus gregorián éneke töltötte be a teret.
Jereván központjában a Cascade lépcsősor modern művészeti alkotásai és a tetejéről nyíló panoráma a városra, különösen naplemente idején, amikor rózsaszínbe borulnak a tufa kövekből épült házak.
A Vernissage piac nyüzsgő hangulata, ahol egy idős mester megmutatta, hogyan készülnek a tradicionális örmény szőnyegek, és sikerült beszerezni egy gyönyörű kézműves sakkészletet.
A Dilijan Nemzeti Park hegyi ösvényein tett túra során a helyi pásztorok meghívtak egy pohár frissen fejt kecsketejre és házi sajtokra.
A Tatev kolostorig vezető világ leghosszabb drótkötélpályás utazás során feltáruló lélegzetelállító kanyon és hegyi tájak látványa.
A Noravank kolostornál egy helyi családdal közösen készített lavash (tradicionális kenyér) sütés élménye a szabadtéri kemencében.
A Sevan-tó türkizkék vize és a tóparti Sevanavank kolostor fenséges látványa, ahol egy helyi szerzetes mesélt az épület történetéről.

Nem tetszett:

A közlekedési infrastruktúra hiányosságai, különösen a hegyi utakon tapasztalt veszélyes útszakaszok és a gyakran hiányzó korlátok.
A vidéki területeken a nyelvi akadályok miatt nehéz volt kommunikálni, mivel az angol nyelvtudás szinte teljesen hiányzott, és a cirill betűs feliratok sem könnyítették meg a tájékozódást.
Jereván külvárosaiban a szovjet időkből megmaradt, omladozó panelházak és az elhanyagolt közterek lehangoló látványa.
A turistalátványosságoknál gyakran tapasztalt szervezetlenség és az információs táblák hiánya, ami megnehezítette az önálló felfedezést.
Az éttermekben tapasztalt lassú kiszolgálás és az, hogy több helyen nem fogadtak el bankkártyát, csak készpénzt.
A nyilvános mosdók állapota a turisztikai helyszíneken gyakran kifogásolható volt, és sokszor fizetni kellett a használatukért.
A taxisofőrök többször próbáltak jelentősen magasabb árat kérni a külföldieknek, és nem mindig voltak hajlandóak használni a taxamétert.
A Garni templom környékén agresszív árusok folyamatosan próbáltak rátukmálni különböző szuveníreket a turistákra, ami kellemetlen élmény volt.

További beszámolók

Az Örményország a Kaukázus déli részén található, és bár kevésbé ismert úti cél az átlagos turisták körében, a világ egyik legősibb és leggazdagabb történelmi civilizációjának otthona. A hagyomány szerint itt telepedett le először a bibliai Noé és családja az Ararát-hegy környékén. Az örmények különleges helyet foglalnak el a világ történelmében, hiszen ők voltak az első nép, amely a források szerint i.sz. 301-ben állami szinten felvette a kereszténységet. Ez a vallási örökség számos, az UNESCO világörökség részévé nyilvánított egyházi épületben tükröződik, például a 10. században alapított Haghpat- és Sanahin-apátságokban, a Zvartnotsz-romtemplomban, a sziklába vájt Geghard-kolostorban, illetve az Örmény Apostoli Egyház központjában, Ecsmiadzinban, amelynek katedrálisa az egyik legősibb keresztény templom a világon.

Az ország lenyűgöző történelmi öröksége az évezredek homályába nyúlik vissza. Itt található a Zorats Karer bronzkori obszervatórium, amelyet gyakran „az örmény Stonehenge”-ként emlegetnek, a festői Khndzoresk barlangfalu, valamint a középkori Noraduz temető, amely híres az aprólékosan faragott khachkarokról (örmény kőkeresztek). Az örmény táj éppoly lenyűgöző, mint a kulturális öröksége, a vulkanikus hegyektől kezdve a sűrű erdőkön át a festői Szeván-tóig, amely mintegy 2000 méter magasan fekszik, és az ország egyik legismertebb természeti kincse.

2024-ben Örményország továbbra is a történelem és a természet szerelmeseinek paradicsoma. Az ősi kolostorok és műemlékek mellett a modern infrastruktúra is egyre vonzóbbá teszi a turisták számára. Az utazók felfedezhetik a hagyományos örmény konyhát, találkozhatnak a barátságos helyiekkel, és élvezhetik az ország vendégszeretetét. Ez a misztikus és szépségekkel teli ország nemcsak lenyűgöző helyszíneivel, hanem mély történelmével és kultúrájával is elvarázsol minden látogatót. Örményország valóban a világ egy különleges kincsesládája, amely minden utazónak felejthetetlen élményeket kínál.

Bevallom, mindkét város lenyűgözött, de valahogy Tbiliszi beszippantott magába, míg Jereván kicsit távolságtartóbb maradt. Tbilisziben az óváros kaotikus, kanyargós utcáin bolyongva minden sarkon valami izgalmas várt - egy rejtett templom, egy hangulatos kávézó, vagy egy váratlan kilátópont. Jereván rendezettebb, szélesebb sugárutak, méltóságteljesebb, de számomra kicsit sterilebb érzést keltett.
A grúz vendéglátás szinte erőszakosan barátságos - mintha minden házigazda személyes küldetésének érezné, hogy a végkimerülésig etessen és itasson. Az örmény vendéglátás elegánsabb, visszafogottabb, de valahogy nem éreztem azt a spontán melegséget. A tbiliszi piacok hangos, illatos kavalkádja igazi kaland, míg a jereváni boltok rendszeretetében könnyebb eligazodni, de hiányzik belőlük az a nyüzsgés.
Jereván építészete lenyűgöző - a rózsaszín tufakőből épült házak a naplementében olyan színben pompáznak, amit sehol máshol nem láttam. De Tbiliszi architekturális eklektikája – ahol szovjet tömbházak, ultramodern üvegpaloták és évszázados ortodox templomok alkotnak furcsa harmóniát – valahogy izgalmasabb volt számomra.
Ami az esti életet illeti, Tbiliszi egyértelműen nyert nálam. Bármelyik napszakban találni nyüzsgő helyeket, míg Jerevánban néha az volt az érzésem, hogy korán lefekszik a város. Összességében, ha a szívemre hallgatok, Tbiliszibe mennék vissza előbb, de Jereván kifinomultságát és a Ararát hegyre nyíló panorámáját is újra látni akarom. (Aji, 2024)

Örményország olyan, mint egy élő skanzen, tele gyönyörű templomokkal és hatalmas Volgákkal, amelyek a hegyek között kanyarognak. A térség akár a Kaukázus Svájca is lehetne, ha teljes mértékben kiaknázna a lehetőségeit. Az örmények többsége legalább két, de gyakran három nyelven is folyékonyan beszél (örmény, orosz, angol), ami sokszor előnyükre válik, ha külföldre költöznek. Akik az Egyesült Államokba, Franciaországba vagy a Közel-Keletre települnek, gyakran jómódúvá válnak, és számos világhírű örmény személyiség sorolható fel: sakkozók, énekesek, modellek, építészek, üzletemberek, kereskedők. Az örmények büszkén emlegetik ezeket a neveket, akár egy lista alapján, mint nálunk a Nobel-díjasokat.

YouTube-on is találhatók hasonló videók, amelyek az örmény feltalálókat méltatják, ugyanúgy, ahogy nálunk szokták a golyóstolltól az atombombáig terjedő magyar találmányokról. Azonban szomorú párhuzam, hogy ezek a sikerek szinte mindig külföldön születnek. Otthon az ilyen tehetségek számára sokszor csak korlátozott lehetőségek kínálkoznak – legjobb esetben egy alacsony rangú állás valamilyen helyi hivatalban. Az ország rendszere évtizedek óta változatlan, és bár a lakosság többsége valódi változást szeretne, az csak akkor valósul meg, amikor elhagyják a hazájukat. És el is hagyják – egyre többen. Örményország számára ez a kivándorlás egyre sürgetőbb problémává válik, amely a jövőjét is veszélyezteti.

Ha Örményországot szeretnénk jellemezni, két szóval könnyen megtehetjük: „barev” és „Egy nép – egy kultúra.” A barev, azaz szia, az örmények vendégszeretetét és közvetlenségét tükrözi. Az emberek barátságosak és nyitottak, különösen akkor, ha pár szót megpróbálunk elsajátítani a nyelvükön. Örömmel fogadják a turistákat, és szívesen mesélnek kultúrájukról, nyelvükről, történelmükről, ami számukra rendkívül fontos és meghatározó.

Az „Egy nép – egy kultúra” jelszó az örmények mély patriotizmusát fejezi ki. Nem lehet nem észrevenni, mennyire büszkék nemzetükre, történelmükre és kultúrájukra. Ez az érzés egyszerre lehet lenyűgöző és meglepő a látogatók számára. Örményország különleges helyet foglal el a világ történelmében, hiszen 301-ben itt vették fel elsőként a kereszténységet államvallásként, ami az ország identitásának máig meghatározó része.

Az ország gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik. A dél-kaukázusi térségben fekvő Örményországot nagyrészt hegységek borítják, amelyek a Kis-Kaukázus részei. Nem véletlenül nevezik „a kövek országának”: a táj vadregényes, kopár sziklás hegyekkel és vulkanikus képződményekkel tarkított. Észak felé haladva a táj zöldellővé válik, és sűrű erdőségek terülnek el.

Különleges természeti csoda a festői szépségű Szeván-tó, amely az ország egyik ékköve. Az édesvizű tó mintegy kétezer méteres magasságban terül el, és a környező hegyekkel együtt lélegzetelállító látványt nyújt. A tó nemcsak természeti szépségéről híres, hanem kulturális és történelmi jelentőségéről is, hiszen környékén több ezer éves emlékek találhatók.

Örményország páratlan szépsége, gazdag történelme és barátságos emberei felejthetetlen élményt nyújtanak mindazok számára, akik ellátogatnak ebbe az ősi kultúrájú országba. A természeti kincsek és a történelmi örökségek tökéletes harmóniája teszi igazán különlegessé ezt a vidéket, amely mindig tartogat meglepetéseket az utazók számára.

Örményország, ahol elsősorban a vallási turizmus dominál, mivel rengeteg örmény keresztény templom található ma is az országban.
Jerevánban jártunk az Ararát brandy gyárban, amely egykor a cári Oroszország udvari beszállítója volt, de ma is sok hírességnek, államférfinak saját hordója van itt. A Cascade előtti teret a többi között Botero híres "dundi" szobrai díszítik, de megismerkedtünk az örmény írás múzeumával is.
Innen az Ararat-hegy aljában álló Khor Virap kolostorhoz mentünk, amelynek tömlöcében évtizeden át raboskodott Megvilágosító Szent Gergely, aki elvitte a kereszténységet a Szentföldről Armeniába. Tiridatesz örmény királyt kigyógyította betegségéből, aki hálából elengedte, majd államvallásként elsőként felvette a kereszténységet.
Echmiadzin az örmény Vatikán, ahol a Krisztus testét átdöfő Longinus százados lándzsajanak darabjait is őrzik.
Innen a Sevan-tóhoz, a Sevanavank kolostorhoz, majd Garniba mentünk, ahol az egykori Szovjetunióo területén egyedül fennmaradt ókori Mithrasz-templom látható.
Végül az azóta UNESCO Világörökségi helyszínné nyilvánított Geghard-kolostorban fejeztük be túránkat, amely egy IV. századi barlangtemplom és egy azt kiegészítő, 13. századi örmény templom. Hihetetlen spirituális élmény volt. (2024)