ÚTIKRITIKA.HU / Bulgária

Bulgária balkáni ország, északon Romániával, nyugaton Szerbiával és Macedóniával, délen Görögországgal és Törökországgal határos, keleti partját a Fekete-tenger mossa. 110 910 négyzetkilométeres területével nagyobb, mint Magyarország, viszont csak 7,3 milliós a lakossága. A lakosság 84.8 százaléka bolgár, 8,8 százalék török nemzetiségűnek vallja magát, a cigányok a lakosság kb. 4,9 százalékát teszik ki.

Bulgária területének egyharmada erdős.

Bulgáriában az oroszlán a nemzeti szimbólum, és a bolgárok nagyon büszkék erre, ezért számos helyen és történetben megjelenítik ezt az állatot.

Egy idegenvezető szerint, ha egy kicsit megváltozik az érzékelésünk, az Európa-térképet nézve Bulgária alakja akár egy ugrókötelező rózsaszín sárkányra is emlékeztethet, de a valóságban inkább egy sétáló oroszlán formáját ölti.

A bolgár fizetőeszköz neve leva, ami oroszlánt jelent. 2026-ban az oroszlán távozik, jön az euró.

Miért nem hívják a cirill ábécét bolgár ábécének, ha egyszer Bulgáriában találták ki, a bolgár cár rendelte meg, és bolgárok dolgozták ki?

Azért, mert a 9. és a 16. század között minden forrás egyszerűen „szláv” írásként említi a két szláv ábécét, mivel nemcsak Bulgáriában használták őket, hanem Horvátországban, Szerbiában, Havasalföldön és Ruténiában (azaz az orosz/szláv területeken) is. Az első szláv írás, a glagolita, például Morvaországban (mai Csehország) is használatban volt.

A „cirill” elnevezés csak a 16. században jelent meg, amikor egy horvát szerzetes így nevezte el a második szláv ábécét – azt, amelyet valóban Bulgáriában alkottak meg. Történelmileg nem volt pontos az elnevezés, de elterjedt, és azóta is így hívják.

Időjárás és éghajlat

Bulgária északi részén mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik, amit forró, száraz nyarak és hideg, nedves telek jellemeznek. Délen és a Fekete-tenger mentén mediterrán klíma érvényesül. Az éghajlati viszonyok az ország különböző területein nagyban függenek a tengerszint feletti magasságtól. Az Öreg-fennsík és más hegyvonulatok, melyek akár 2000 méter magasra is nyúlnak, jelentősen befolyásolják a klímát. Ezek a hegyek megakadályozzák a hideg levegő dél felé, és a mediterrán meleg északi irányba való áramlását.
A Fekete-tenger menti területeken a levegő átlaghőmérséklete nyáron körülbelül 24°C. A magasabban fekvő vidékeken, például a Rodopéban és a Pirin-hegységben hegyi klíma uralkodik, alacsonyabb hőmérséklettel és jelentős csapadékkal, beleértve a havat is. Csapadék szempontjából a tavasz a legbőségesebb évszak az országban. Nyáron a Fekete-tenger vize elérheti akár a 28°C-ot is; a víz gyorsan felmelegszik és lassan hűl le, ami különösen vonzó a vízi sportok kedvelőinek. Bulgáriát a nyári hónapokban, júniustól augusztusig a legérdemesebb meglátogatni, amikor a legtöbb napsütéses órára és kellemes nappali hőmérsékletre lehet számítani.

Bulgária időjárása

Történelem

Bulgária az az európai ország, amely a legrégebb óta tartja változatlanul az ország elnevezését. 681-es év óta Bulgária az ország neve! A bolgár fővárost, Szófiát hétezer évvel ezelőtt alapították. Ezzel Európa második legrégebbi városa.
A várnai Necropolisnál felfedezett aranykincsek a világon a legrégebbiek, az időszámítás előtti 6. évszázadból valók.
Értékes régészeti lelőhelyek száma tekintetében Bulgária a harmadik helyen áll Görögország és Olaszország után.
15 ezer trák sírkövet fedeztek fel eddig Bulgáriában. Rengeteg lehet még a feltáratlan maradvány.
Megbízható történeti bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a mai Bulgária területén már a kőkorszakban is készítettek bort.

Bulgária történelme gazdag és sokszínű, tele fordulatokkal és küzdelmekkel. A területet az ókorban a trákok lakták, akikre a gazdag kultúra és a fejlett aranyművesség volt jellemző. Később a Római Birodalom uralma alá került, majd Bizánc hatása alá, míg a 7. században a bolgárok létrehozták az első bolgár államot. A középkor folyamán Bulgária a Balkán egyik jelentős birodalmává vált, különösen I. Borisz cár és később I. Simeon uralkodása idején, amikor a kultúra és a művészet virágkorát élte. A bolgár ortodox egyház megerősödött, a cirill ábécé kifejlesztésével pedig a szláv világ szellemi központjává vált az ország.

A 14. századra azonban Bulgária gyengült, és a 14. század végére az Oszmán Birodalom meghódította. Ez az uralom közel ötszáz évig tartott, ami mély nyomokat hagyott az ország kultúráján és társadalmán. A 19. században azonban megerősödött a függetlenség iránti vágy, és a bolgárok nemzeti ébredésének ideje következett, amely mozgalmakat, majd fegyveres felkeléseket is eredményezett. 1878-ban a berlini kongresszus után Bulgária részleges függetlenséget kapott, majd 1908-ban teljesen elszakadt az Oszmán Birodalomtól.

Az első világháború során Bulgária a központi hatalmak oldalán harcolt, de veszteségeket szenvedett, és területeket veszített. A két világháború között az ország belpolitikai válságokkal és társadalmi ellentétekkel küzdött, mígnem a második világháborúban a tengelyhatalmak oldalán lépett be. A háború után a Szovjetunió befolyása alá került, és kommunista kormányzat alakult, ami hosszú időre meghatározta az ország politikai és gazdasági irányvonalát.

A kommunizmus 1989-es bukása után Bulgária demokráciát épített ki és a 2000-es évek elején csatlakozott a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A rendszerváltás azonban nem volt zökkenőmentes; az ország gazdasági nehézségekkel küzdött, de az EU-tagsággal új lehetőségek nyíltak meg előtte.

A bolgárok véleménye egyöntetű: az ötszáz éves török uralom máig érezhető nyomokat hagyott az országon, és hatásait sokan negatívan értékelik. A török időszak némi maradandó hatása az építészetben és a gasztronómiában érhető tetten. Számos város központjában ma is állnak dzsámik, míg a keresztény templomok építését korlátozták: ha egyáltalán megadták rá az engedélyt, az nem lehetett magasabb egy lovasnál, így sok templom padlószintjét mélyebbre süllyesztették, hogy a belső tér megfelelő magasságú lehessen.
A török uralom után emelt ortodox templomok igyekeznek méreteikkel felülmúlni török „elődeiket,” bár művészi színvonaluk gyakran elmarad ettől. Sajnos, számos török kori épület, dzsámi, bazársor és régi ház az idők során a bosszú vagy a szocialista urbanizáció áldozata lett; helyükön ma jellegtelen panelépületek és elhanyagolt betonépítmények állnak.

A valaha modernnek szánt buszpályaudvarok, vállalati központok, rendelők és iskolák – főként a vidéki területeken – mára elavultak, és sok helyen a múlt rendszer elhanyagoltsága tükröződik rajtuk. Az ország úthálózata viszont többnyire jó állapotú.

Manapság

Az egy főre jutó GDP adatai alapján Európai Unió legszegényebb tagállama, picit lemaradva Romániától. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az EU-ban abszolút összehasonlításban Bulgáriában lehet a legolcsóbban élni. 2023-ban Bulgáriában az átlagos havi nettó kereset forintba átszámolva 270 ezer körül mozog.

Bulgária népességfogyástól szenved: 1988-ban még 9 milliós volt a lakossága, 2023-ban már csupán 6,8 millió. Bulgária az unió egyik legöregebb országa: minden ötödik lakos 65 éven felüli. A gazdasági problémák, a politikai feszültségek és az általános reményvesztés miatt a fiatal, tanult bolgárok jelentős hányada más országba ment keresni a boldogulást.

Bulgáriában az állam nagyvonalúan támogatja a gyermekvállalást.

A bolgár társadalom a magyaréhoz képest is erősen megosztott. A bolgár középosztály szerényebb körülmények között él, különösen a vidéki területeken. Az átlagos nettó kereset nagyjából a magyar minimálbér környékén van (500–600 leva, vagyis 75–90 ezer forint), azonban nagy különbségek mutatkoznak a nagyvárosok, mint Szófia, Plovdiv vagy Várna, és a kisebb települések között. Szófiában egy jó szakmával és tapasztalattal rendelkező munkavállaló kb. annyit kereshet, mint Magyarországon egy jobb vidéki nagyvárosban élő dolgozó. A pénzhez való viszonyban azonban jelentős kulturális eltérések vannak a bolgárok és a magyarok között.
A bolgárok kevésbé hajlamosak megtakarítani. Átélték az államcsődöket és hiperinflációkat, így sokakban mélyen rögzült a tapasztalat, hogy a megtakarításokat egy súlyos gazdasági válság könnyen elértéktelenítheti. Például, ha valaki összegyűjt egy nagyobb összeget, mondjuk egymillió forintot egy használt autóra, pár hét múlva már csak egy családi éttermi vacsorára elegendő, majd később már csak egy sörre a közértben. A leva utoljára 1997-ben veszítette el jelentősen az értékét, így ez az élmény még élénken él a köztudatban. Ennek megfelelően a tipikus bolgár, ha pénzhez jut, általában gyorsan el is költi.

Nagy figyelmet fordítanak a látszatra és a külsőségekre, talán túlzottan is. Gyakori, hogy egy felkapott tengerparti klub előtt menő BMW-vel érkező, divatosan öltözött fiatal valójában egy elhanyagolt, régi bútorokkal berendezett panellakásban él egy lepusztult lakótelep szélén.

Bulgáriában egy család akkor számít alsó középosztálynak, ha rendszeresen, időben befizeti a közüzemi díjakat. Egy brit barátom egyszer jót nevetett ezen a középosztályi mércén, amit elmeséltem neki. Egy idei statisztika szerint az átlagos bolgár család évente körülbelül 1100 BGN-t (kb. 165 ezer forintot) költ nyaralásra. A havi nettó átlagfizetés jelenleg nagyjából 560 BGN, azaz körülbelül 84 ezer forint. Családosok körében inkább a csendesebb, kevésbé bulizós tengerparti részek a népszerűek, főként a Burgasz és a török határ közötti partszakasz. Azonban, aki a nyugalmat keresi, annak érdemes tudnia, hogy a bolgár strandokon folyamatos a zaj, ami főként az aggódó, gyakran gyermekét kereső anyukák hangos kiáltásaiból fakad: „Hol vagy?”, „Gyere ide!”, „Nem kérsz vizet?”, „Nem vagy éhes?”, „Ne menj a vízbe, megfulladsz!” — ezek a hangok öt percenként visszatérnek a parton.

,, Vidéken az utcaképet soha be nem vakolt, szocreál téglaházak és kivétel nélkül szürke színű társaik uralják.
Gondosan metszett szőlőlugas és virágoskert azonban mindenütt van, ami sokat javít a látványon. Minden településre, hágóra, útszéli pihenőre jut egy-egy ízléstelen, kocka stílusú partizán vagy munkásmozgalmi emlékmű, jobb esetben bolgár költő vagy felkelő szobra.

A kistelepülések reménytelen képet mutatnak: a munkaképes emberek régen elvándoroltak, az utcákon nyugdíjasokat és szellemileg-fizikailag lerobbant középkorú embereket látni. Érdekes módon kocsma kevesebb van, mint nálunk, viszont
egy tájidegen kaszinó még a legporosabb kisvárosban is üzemel. Külön fokozza a lehangoltságot, hogy minden bolgár település a buszmegállóktól kezdve a házfalakig tele van ragasztgatva gyászjelentésekkel.

Turistaszemszögből nézve a gazdasági elmaradottság előnye, hogy Bulgáriában több faluban szinte teljesen megmaradt a múlt század eleji falukép. Míg Magyarországon legfeljebb Hollókő jutna eszébe valakinek, ha erről kérdeznénk. (2017)." forrás

A bolgárokról

A bolgárok élen járnak Európában a dohányzásban.

A bolgárok magukat talpraesett, eszes, melegszívű és keményen dolgozó embereknek tartják.

A leggyakoribb bolgár vezetéknév: Ivanov.

"A bolgárok alapvetően jó emberek, de elég irigyek, azaz mindig azt vizslatják, hogy a másiknak mennyi pénze van. Régen a bolgárok összetartóbbak voltak, most mindenki csak a saját érdekét nézi. Mi, bolgárok, szeretjük szapulni a saját országunkat. A bolgárok nem tartózkodóak, nagyon közlékenyek és imádnak dumálni másokkal. Szeretjük elhessegetni magunk elöl a problémáinkat. A bolgár ravasz, mint a róka. A legjobb bennünk, bolgárokban az, hogy szeretünk viccelődni. A humor a vérünkben van. A bolgárok erősen családcentrikusak. A bolgár férfiak tisztelettudóan viselkednek a nők iránt. A bolgár férfi látszólag nagyon macho, de aztán többnyire kiderül róla, hogy nagyon is figyelmes tud lenni a már meghódított nővel. Nálunk a csajok, a nők komolyan adnak magukra, a kinézetükre. Smink nélkül tuti, hogy nem mennének ki az utcára. Ja, és jószívűek vagyunk." (Marko, egy bolgár fiatal a saját népéről)

"Szerintem a bolgár tengerparton a bolgárok, főleg szolgáltatói minőségükben, nem igazán barátságosak. Mikor már harmadszorra mentünk oda, akkorra már ez nem zavart minket, hozzászoktunk.” (Ádámék)

"Az a kevés bolgár, akit ismerek, jellemzően éles eszű, nagy lexikális tudású, barátságos és nyelvzseni." (K.J., 2017)

"Bulgáriában a hazafias érzések kivesztek, főleg a kommunizmus hosszú évtizedei miatt. A régebbi századokban a bolgár katonák jó harcosok voltak, életüket is hajlandók voltak feláldozni a hazáért. A mai bolgárok konformisták, a közért nem akarnak semmi áldozatot hozni. Az emberek nagyon anyagiasak, pénzközpontúak. A híres bolgár vendégszeretet már csak nyomokban maradt meg. A bolgár falvak lassan elnéptelenednek, mert a fiatalok mind elmennek onnan. Vannak falvak, ahol már szinte mindenki 80 év feletti. A nagyvárosokban, a tengerparti sávban vannak a munkalehetőségek, a fiatalok ide költöznek. A politikai elit megítélése Bulgáriában is rossz. Rengeteg ember úgy van vele, hogy választáskor nem a jó és a rossz között dönthet, hanem a rossz és a rosszabb között.

A bolgár középosztályban a gondolkodás azért pozitívabb, mint a magyar középosztályban. A bolgárok a szomszéd népek közül egyedül a makedónokkal rokonszenveznek, pontosabban Macedónia szláv lakóival. A bolgárok a románokat lenézik, azok nekik csak oláhok. A törököket történelmi okokból nem szeretik, de látják, hogy Törökország milyen fantasztikus gyorsasággal fejlődik, és némileg legyűrve a zsigeri ellenérzéseket, gondolatban megemelik a kalapjukat a törökök teljesítménye előtt. Az oroszokkal szemben fenntartásaik vannak, a nyugatiak közül egyértelműen a franciákat és a németeket szeretik a legjobban." (évtizedek óta Pesten élő bolgár ember)

"A bolgárok csak a paradicsomnak, az uborkának és a kecskesajtnak köszönhetően képesek a túlélésre. A bolgároknak színes a népművészetük, csodás a népzenéjük. A bolgárok természetesek, melegszívűek, kedvesek. Szeretnek síelni és napozni is. Büszkék a hagyományaikra, ügyes kézművesek, földművesek (kertészek!), művészek. A bolgárok hajlamosak a nacionalizmusra (de nem fanatikusan), miközben a társadalmi, nagy közösségi tudatuk a béke a segge alatt van. Toleránsak, gyengén vallásosak, gyakran vállveregető, leereszkedő a stílusuk. Kíváncsiak, nyitottak az érdekességekre, gondterheltek, ijedősek, hatékonyak (ha nagyon akarnak), pontosak, fegyelmezettek (ha elszánják rá magukat), magasan képzettek (pláne külföldön). Képesek nagyon előadni az egyszemélyes drámaműsort, gyanakvóak. (egy 50 százalékban bolgár)

A bolgároknál a rokonság fontosabb, mint a magyaroknál, az emberek jobban és pontosabban számon tartják rokonaikat. Ez a nyelvben is érezhető, míg magyarul pl. csak nagybácsi és nagynéni van, bolgárul külön szó van az apai és az anyai ágai nagybácsira, nagynénire. Ugyanígy pl. az apósra és az anyósra is két-két szó van: a feleség szüleire és a férj szüleire más-más szó van, s ez még inkább igaz a magyar sógor / sógornő szó esetében, ez sokféle lehet bolgárul a pontos rokoni kapcsolat függvényében, pl. külön szó a férj lánytestvérének a férje és a feleség fiútestvére, miközben magyarul mindkettő egyszerűen „sógor".

A kommunizmusig a nagycsalád szerepe nagyon fontos volt, íratlan szabály volt egymás segítésének kötelezettsége. Akkor a kapcsolatokat szorosan tartotta a rokonság, Ma már ez megszűnt, legfeljebb az állás keresésében maradt meg: például nagyon csúnya dolog, ha valaki nem segít a rokonának ebben, akkor is, ha esetleg az illetőt nem is látta évek óta és alig ismerik egymást." forrás

Bolgár ifjak Szófiában - K-T gy. fotója

A bolgár Petőfi Sándor: Petőfi Sándor nagy tiszteletnek örvend Bulgáriában, sőt, még utcát is elneveztek róla, ahol a kis létszámú, Szófiában élő magyar közösség megemlékezik március 15-én a Forradalomról és Szabadságharcról. Ennek ellenére mégsem éri el Vasil Levski – a bolgár Petőfi Sándor – kultuszának méretét. Vasil Levski egy felvett név, amely szó szerint „oroszlánkirályt” jelent.
A bolgár „patópáluras” hozzáállás történelmi háttere: Az 1900-as évek elején a kommunisták egy robbantásos merényletet terveztek Bulgária akkori, nagy tiszteletnek örvendő vezetője ellen. Az érintett személy hívei egy templomban gyűltek össze, ám a kezdési időpont után az ellendrukkerek felrobbantották az épületet. Rengeteg ember életét vesztette vagy megsebesült, kivéve a célpontot, aki elkésett. Ezt a történetet gyakran hozzák fel arra, hogy a kapkodás nélküli élet akár az életünk megmentője lehet. Bár kétséges, hogy valóban ennek lenne köszönhető a bolgárok lassabb tempója, mindenesetre ez egy jól használható magyarázat, amit ők kegyetlenül ki is használnak.

"A bolgár pasik machok, nagy bennük a birtoklási vágy, féltékenységre hajlamosak, ugyanakkor érzékenyek, jó természetűek és hűségesek. A bolgárok képesek elélni uborkával, paradicsommal és kecskesajttal. Állítólag a románok tolvaj népnek tekintik a bolgárokat." (N.S.)

Azt kell mondanom, hogy a bolgárok általában nem tartoznak az udvarias népek közé, nem különösebben előzékenyek, és nem érdemes arra számítani, hogy előre engednek az ajtóban. Bár találni kivételeket, ezek inkább erősítik a szabály alól kivételként, de összességében ez volt a tapasztalatunk. Az angol nyelvtudás sem túl elterjedt, főleg a fiatalabb generáció beszél nagyobb arányban angolul, és jellemzően csak a nagyvárosokban. (

A nemzeti büszkeség bonyolult kérdés a Balkánon.

Bulgáriában büszkeséggel gondolnak:

az ókori trákokra,
a 6-7. századi korai szlávokra (és a 9. századtól klasszikus óbolgár/óegyházi szláv nyelv fejlődésére),
valamint az 5-9. századi bolgárokra (vagy protobolgárokra) és politikai-militáris szervezetükre, amely az első bolgár államot hozta létre a Balkánon.

A probléma akkor merül fel, amikor a korai (5-7. századi) bolgárok nyelvét kell meghatározni. Vajon török eredetű nyelvet beszéltek, vagy inkább indoeurópai, poszt-szkíta, szarmata, hun vagy más indoiráni nyelvet? Az utóbbi eset közelebb hozná őket a trákokhoz és a szlávokhoz is.

A kérdés tudományos oldala mellett azonban politikai vonatkozások is előtérbe kerülnek. Bulgáriában a "török" megnevezés nem túl népszerű, mivel kapcsolatot sugall a későbbi (11-13. századi) szeldzsuk törökökkel, a mongol (vagy tatár) Dzsingisz-hán utáni hódítókkal, valamint az oszmán törökökkel. Az oszmán időszak a legtöbb modern bolgár számára egy nemzeti traumát jelent, hiszen egy hosszan tartó, idegen elnyomásként és a nemzeti élet stagnálásaként tekintenek rá. Ezért ha valaki azt állítja, hogy a 7. századi bolgár államalapítók török nyelvűek lehettek, az általános reakció elutasító.

Hogyan látják a bolgárok a magyarokat?
Megkértem néhány bolgár ismerősömet, hogy gondolkodjanak el és írják le, mi jut eszükbe a magyarokról — legyen az pozitív vagy negatív —, de előbb megosztom, mit gondolok én róluk anélkül, hogy láttam volna a válaszaikat.

Szerintem a magyarokat hangosnak tartják, és úgy vélik, többet isznak náluk, ugyanakkor jobban bírják a piát. Büszkék, jól dolgoznak, de a szerénység nem az erősségük. Segítőkészek, és sokszor azt hiszik, mindent ők találtak fel. Szenvedélyesek, aminek kifejeződése a gyakori káromkodás. Hajlamosak mindig saját igazukat bizonygatni logikusnak tűnő érvekkel. Most lássuk, ők mit mondanak rólunk.

Bolgár vélemények, akik naponta dolgoznak magyarokkal:

Niko: Felfedezők, kommunikációképesek, bulizós természetűek, udvariasak.

Alex: Bulizósak, nyitott gondolkodásúak, titokzatosak (mivel senki sem érti a nyelvüket). Népi táncaik hihetetlenül bonyolultak. Szeretnek utazni és felfedezni, valamint egész nap lélegzetvétel nélkül káromkodnak, mindig más szavakat használva.

Iveta: „Sörszlopálók”, ordítozó szörnyetegek.

Mimi: Folyton ordibálnak, sokat isznak, buliznak, jó haverok, profik, viszont rengeteg csúnya szót használnak.

Gabi: Nacionalisták, erős emberek, nagyon becsülik kultúrájukat és országukat, véleményük mellett keményen kitartanak. Mély hagyományaik vannak, a nyelvük nehéz, humoruk jó. Külföldön összetartanak, jól lehet velük lazulni és komolyan beszélgetni is. Keményen isznak.

Elica: Tizenöt éve foglalkozom magyar nyelvvel és kultúrával. Az első benyomásom Magyarországról nagyon kedves volt; az itteni magyar közösség segítőkész. Ugyanakkor szerintem a magyarok nem mindig mutatják az igazi énjüket, talán ezért gondolják sokan, hogy a velük szemben álló sem mindig őszinte. Sok magyar külföldön negatívan viszonyul a mássághoz, védőfalat építenek maguk köré, amit nehéz áttörni, de ha sikerül, igaz barátok, akik mindenben segítenek. Számomra a magyarok két végletet képviselnek: vagy nagyon szeretni kell őket, vagy inkább nem is érdemes bővebben foglalkozni velük.

Bolgárok véleménye, akik csak keveset vagy egyáltalán nem találkoztak magyarokkal:

Folyamatosan a jogaikat hangsúlyozzák.

Hűvösnek tartják őket.

Kultúrájuk hasonló a bolgárhoz.

Nyitott gondolkodásúak.

Kimértek.

Általában világos bőrűek és szőkék.

Kicsit zsugorik.

Világhíres bolgárok, ill. bolgár származásúak

Christo: performance képzőművész, aki pl. becsomagolta 1995-ben a berlini Reichstagot
Todor Zsivkov: aki 1954-től 1989-ig uralta a bolgár kommunista pártállamot, ravasz, műveletlen, de hatékony ülepnyalója volt a mindenkori szovjet vezetésnek, a rendszerváltás után 7 év börtönre ítélték, de megúszta házi őrizettel, 1998-ban halt meg
Stefka Kosztadinova: a magasugrás olimpiai bajnoka volt (1996-ban)
Veszelin Topalov: korábbi sakkvilágbajnok
Hriszto Sztoicskov: ex-focisztár, az 1994-es foci VB gólkirálya
Dimitar Berbatov: focisztár, a Manchester Unitedvolt játékosa
Hriszto Botev, a bolgárok legnagyobb költője, az "ő Petőfijük" a 19. századból
Dilma Rousseff: Brazília korábbi államfője, apai ágon bolgár
John Vincent Atanasoff, az első elektromos számítógép feltalálója
Georgi Dimitrov kommunista forradalmár, akit megvádoltak a nácik a Reichstag felgyújtásával (a pesti Vámház tér korábban Dimitrov-tér volt), manapság Bulgáriában a megítélése egyértelműen negatív
és a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg a keresztnevét bolgár nagypapája (anyai ágon), Marko után kapta. A nagypapa 1944-ben emigrált Bulgáriából, amikor elkezdték üldözni a gazdag embereket. Márpedig a családja gazdag volt.

Turista etikett

Ne próbáljuk mindig és mindenhol erőltetni az alkudozást boltokban és a piacokon. Bulgáriában az alkudozásos nem annyira megszokott. Viszont a kereskedők, szolgáltatók esetenként megpróbálnak árat drágítani, ha külföldi a vevő.
kedveskedjünk a bolgároknak annak megemlítésével, hogy a magyar nyelvben mennyi olyan szláv kölcsönszó van, amit a bolgárok is használnak: pl. kocsma, sál, sapka, palacsinta.
Magyarokként kulturált, rokonszenves viselkedéssel erősítsük meg a bolgároknak azt a szokását, hogy ránk valamiképpen mint nyugat-európaiakra tekintenek. Egyébként a bolgárok közül nagyon sokan pontosan tudják, hogy ki volt Petőfi Sándor és Kossuth Lajos, és Bartókot is ismerik.

Gasztronómia

Ételek

A bolgár joghurtoknak egyedi íze van a készítésében használt baktérium miatt. A Lactobacilllus bulgaricus-nak nevezett baktériummal ezt az igazi, eredeti joghurtot csak Bulgáriában és néhány szomszédos országban lehet előállítani, ugyanis ez a baktérium más éghajlati körülmények között elpusztul, avagy elveszti fermentáló képességét. Ez a baktérium tejsavat képez a tejből és ezzel tartósítható a tej. A joghurt ízét az aceteldehit adja, amit ez a baktérium termel a fermentáció során.

A bolgár konyha egyszerű, egészséges és rendkívül megnyerő. Azok, akik megkóstolják, sokszor visszavágynak, különösen, ha kedvelik a letisztult, természetes ízeket. Azoknak viszont, akik a kifinomult, rafinált fogásokért rajonganak, kevésbé lehet vonzó, hiszen a bolgárok nem sietnek és nem bonyolítják túl az étkezést. Náluk a hús általában grillen készül, a zöldségek frissen, nagyjából összevágva kerülnek a tányérra, és az ételeket sorban szolgálják fel, ahogy elkészülnek – gyakran külön, és nem ritkán várakozással.

tarator - bolgár uborkaleves sok kaporral
A bolgár konyhában a főételek többnyire húsosak, és leggyakrabban sertésből készülnek, melyeket olajosan, fűszeresen tálalnak. A helyi italok között megtaláljuk a Slivovát (szilvapálinka), a Grodzovatot (szőlőpálinka) és a mastikát (ánizspálinka). Emellett finom borok és sörök is jellemzőek az országra. Sokan az elérhető árak miatt választják Bulgáriát úti célul: 1-2000 forintból itt kiadós vacsorát lehet fogyasztani, akár három fogás is belefér ebbe az összegbe.
A bolgár húsételek sok hasonlóságot mutatnak a szerb, görög és török konyhával. A bolgár kebapcse grillezett kolbászai közeli rokonai a szerb csevapcsicsinek, míg a fűszeres bolgár kjufte húspogácsák hasonlítanak a török kaftára. A birkahúsból készült, burgonyás, rizses, paradicsomos muszakák és gyuvecsek a balkáni konyha közös fogásai. A bolgár saláták közül kiemelkednek a paradicsom- és uborkasaláták, a joghurtos hagymás vegyes saláta, a sült paprikasaláta és a sült padlizsánból készült ételek. Az édességek kedvelőinek érdemes megkóstolni a rózsaszirupot, amit rózsaszirmok, víz és cukor főzésével készítenek sűrűre. Az étkezést általában feketekávéval zárják, de nem az olasz eszpresszóval, hanem a hagyományos török kávéval.

A horvát, görög, olasz vagy spanyol tengerpartok egyik fő vonzereje a friss tengeri halak bőséges kínálata az éttermekben és piacokon. Ezzel szemben Bulgáriában a választék szerényebb: a Fekete-tenger a bolgár partoknál nyáron túl meleg, így a halászok csak néhány halfajból tudnak fogni. Természetesen találni haléttermeket mindenfelé, de érdemes tudni, hogy a tintahal, kagyló, cápa („akula”) és a polip itt többnyire nem friss, hanem fagyasztott formában érkezik akár több ezer kilométerről.
A bolgár partok fő halai a lavrak (tengeri sügér), a szkumrija, a szafrid és a palamud (mindhárman makrélafélék), a cipúra (tengeri keszeg), valamint a kalkan (rombuszhal). Ezek gyakran szerepelnek az étlapokon, főként a tengeri ételekre specializálódott éttermekben, és rendszerint súlyra adják őket. Ízletesek, és az áruk is kedvező. A balatoni hekkhez szokott látogatóknak meglepő lehet, hogy ezek a bolgár halak általában jóval kisebbek.

A helyi különlegesség, a caca (magyarul sprotni), külön említést érdemel. Ez az apró hal igazi bolgár tengerparti finomság: paprikás lisztbe forgatva, egészben sütik ki, még a fejét sem távolítják el. Annyira ropogósra sül, hogy akár chipsként is lehet falatozni – érdemes mellé egy jó sört rendelni!

A bolgár gasztronómia hasonlít a miénkre, mégis tartalmaz néhány különleges fogást, amelyeket itthon ritkán találni az éttermek kínálatában:

➡️ Személyes kedvenceim a változatos mártogatós szószok, amelyeket friss, ropogós zsemlével vagy kenyérrel tálalnak. 🥖 A padlizsános és körözöttes változatok mellett találunk fokhagymás, paradicsomos és sült paprikás verziókat is – mind igazán ízletes!

➡️ A magyar lángoshoz hasonlóan a Mekitsa is népszerű, amely valahol a lángos és a fánk között helyezkedik el, így sós és édes feltétekkel egyaránt fogyasztható. Gyakran kínálják krémsajttal vagy lekvárral, de akár nutellával és tejszínhabbal is megtalálható.

Italok

A bolgár sör nagyon jó, talán a magyar söröknél is jobb.

Nemzeti ételek
Nem annyira konkrét ételekről, hanem inkább a bolgár konyha alapvető hozzávalóiról írok most, amelyek meghatározzák az ízeket. Két fontos összetevője a bolgár konyhának a csubrica (vagy csombord) és a kiszelo mljako, ezeket veszem előre.

Kiszelo mljako: Jelentése "savanyú tej." Hasonlít a tejfölhöz, de valamivel hígabb és ízében is eltér. Azokban az ételekben használják, amelyeket mi magyarok gyakran tejföllel fogyasztunk. Sokszor önmagában is kedvelt.

Csubrica: Szinte minden bolgár nemzeti ételben megjelenik ez a fűszer, és bár kis mennyiségben még ízletes, a bolgárok hajlamosak bőségesen adagolni. Számukra a csubrica elengedhetetlen elem, de sok külföldinek erős és szokatlan ízt ad az ételeknek.

Sajt: A bolgárok különleges módon csoportosítják a sajtokat, három kategóriába: kaskaval, szirene és egyéb.

Kaskaval: Az európai sárga sajtokhoz hasonló, közönséges sajt.
Szirene: Egy fetaszerű, fehér sajt, amelyet a bolgárok valódi sajtnak tekintenek.
Egyéb: Gouda, Emmentali és más ismert sajtok, de ezeket egyszerűen saját nevükön említik, nem "sajtként."

Tehát, ha külföldi „cheese”-t kér, valószínűleg szirenét kap, kaskaval kérésekor pedig a közönséges sárga sajt érkezik.
Néhány jellegzetes bolgár étel (csak felsorolva):

shopska saláta
mish-mash
caca
bánica
tarator
shkembe csorba
moussaka
kavarma

Nemzeti italok

Boza: Barnás színű, erőteljes illatú ital, amelyet főleg bolgár lányok fogyasztanak, mivel a hagyomány szerint jót tesz a keblek kerekedésének. Egyesek még whiskey-vel is keverik.

Ájrán (Ayran): Egy közkedvelt, sós ízű joghurtital, amelyet gyakran ízesítenek sóval vagy borssal. Nagyon jó másnaposság ellen.

Rakia: A bolgárok pálinkája, melyet üzletekben vásárolhatunk vagy házilag is készítenek. Jellemzően szőlőből vagy szilvából készül, és az asztalról ritkán hiányzik.