ÚTIKRITIKA.HU / Bulgária

Bulgária balkáni ország, északon Romániával, nyugaton Szerbiával és Macedóniával, délen Görögországgal és Törökországgal határos, keleti partját a Fekete-tenger mossa. 110 910 négyzetkilométeres területével nagyobb, mint Magyarország, viszont csak 7,3 milliós a lakossága. A lakosság 84.8 százaléka bolgár, 8,8 százalék török nemzetiségűnek vallja magát, a cigányok a lakosság kb. 4,9 százalékát teszik ki.

Bulgária területének egyharmada erdős.

Bulgária címerállata az oroszlán és erre annyira büszkék, hogy minél több helyen és történetben igyekeznek az állatot megjeleníteni.

Bulgária „államformája": Az egyik idegenvezető szerint, ha elegendő tudatmódosító szert veszünk magunkhoz, akkor az Európa-térkép néhány percnyi bámulása után Bulgária államformája akár egy ugrókötelező rózsaszín sárkánynak is tűnhet, a valóságban azonban egy sétáló oroszlánra hasonlít.

Leva: A bolgár pénznem a bolgár leva. Leva oroszlánt jelent, ami azt eredményezi, hogy Bulgária fizetőeszköze az "oroszlán", így mondhatjuk, hogy a legerősebb fizetőeszközzel rendelkező ország. :)

forrás

Időjárás és éghajlat

"Bulgária északi részén mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik, amelyre a forró, száraz nyár és a hideg, nedves tél jellemző. Bulgária déli részein és a Fekete-tenger környékén a földközi éghajlat van jelen. Az éghajlat az egyes területeken nagyban függ a tengerszint feletti magasságtól is. Az Öreg-fennsík hegysége más hegyvonulatokkal, amelyek elérik a 2 000 méteres magasságot is, azon elemek közé tartoznak, melyek láthatóan hatnak a klímára. A hegyi masszívumok meggátolják a hideg levegővonulatokat, hogy délre jussanak, és gátolják a meleg földközi áramlatokat a déli részről az északra való áramlásban.

A tengerkörnyéki levegő átlagos hőmérséklete Bulgáriában körülbelül 24°C. A magasabb tengerszinttel rendelkező területeken (Rodopi és a Pirin hegység) hegyi klíma uralkodik, tipikusan alacsonyabb hőmérséklettel és nagymértékű csapadékkal, beleszámítva a havat is. A csapadék mennyiségét tekintve a leggazdagabb évszak Bulgáriában a tavasz. A Fekete-tenger vizének hőmérséklete nyáron eléri a 28°C - ot is. A tengervíz Bulgária partjainál nagyon könnyen felmelegszik és csak lassan hűl ki, ami a vízi sportok szerelmesei körében nagyra értékelt. Bulgária meglátogatására a legalkalmasabb időszak a nyári hónapok, júniustól augusztusig. Ezekben a hónapokban a legmagasabb a napsütéses órák száma és a nappali hőmérséklet." forrás

Bulgária időjárása

Történelem

Bulgária az az európai ország, amely a legrégebb óta tartja változatlanul az ország elnevezését. 681-es év óta Bulgária az ország neve! A bolgár fővárost, Szófiát hétezer évvel ezelőtt alapították. Ezzel Európa második legrégebbi városa.
A várnai Necropolisnál felfedezett aranykincsek a világon a legrégebbiek, az időszámítás előtti 6. évszázadból valók.
Értékes régészeti lelőhelyek száma tekintetében Bulgária a harmadik helyen áll Görögország és Olaszország után.
15 ezer trák sírkövet fedeztek fel eddig Bulgáriában. Rengeteg lehet még a feltáratlan maradvány.
Megbízható történeti bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a mai Bulgária területén már a kőkorszakban is készítettek bort.

,, A bolgárok egyöntetű véleménye, hogy a közel ötszáz éves török hódoltság máig hatóan tönkretette Bulgáriát. Uralmuk csekély jótékony hatása az építészetben és az étkezési szokásokban érhető tetten. Sok város központi helyén dzsámi áll. Ha egyáltalán engedélyt adtak keresztény templom építésére, akkor az nem lehetett magasabb egy lovasnál, így több templom padlószintjét a járószint alá süllyesztették, hogy a kívánt belmagasságot elérjék.

A török uralom után felépült ortodox templomok megpróbálják méretben felülmúlni török „kollégáikat”, bár művészi színvonalban ez nem mindig sikerül. Sajnos sok török kori épület, dzsámi, bazársor, ódon ház a bosszú, majd a szocreál butaság buldózereinek esett áldozatul, és helyükön ma lélektelen panelházak és lepusztult betonkockák éktelenkednek.

Az egykoron a haladás díszpéldányainak szánt buszpályaudvarok, vállalati irodaházak, rendelők, iskolák – főleg vidéken – kevés kivételtől eltekintve a húsz évvel ezelőtti Romániát idézik. Az utak csekély kivételtől eltekintve jók. (2017)" forrás

Manapság

Az egy főre jutó GDP adatai alapján Európai Unió legszegényebb tagállama, picit lemaradva Romániától. (Más számítás alapján Románia szegényebb Bulgáriánál.) Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az EU-ban abszolút összehasonlításban Bulgáriában lehet a legolcsóbban élni. Bulgáriában az átlagos havi nettó kereset forintba átszámolva 75-90 ezer között mozog.

Bulgária népességfogyástól szenved. 1988-ban még 9 milliós volt a lakossága, manapság már csupán 7,3 millió. Bulgária az unió egyik legöregebb országa: minden ötödik lakos 65 éven felüli. A gazdasági problémák, a politikai feszültségek és az általános reményvesztés miatt a fiatal, tanult bolgárok jelentős hányada más országba ment keresni a boldogulást.

Bulgáriában az állam nagyvonalúan támogatja a gyermekvállalást.

"A bolgár társadalom a magyarhoz képest is szétszakadt. A bolgár középosztály hozzánk képest szerényebben él, különösen vidéken. Az átlagos nettó kereset nagyjából a magyar minimál bér szintjén van (500-600 leva, 75-90e forint), de ezen belül is nagy a szórás a nagyvárosok (Szófia, Plovdiv, Várna) fizetései, és mondjuk egy kisvárosban elérhető szint között. Szófiában egy jó szakmával, gyakorlattal rendelkező munkavállaló kb annyi pénzt kereshet, mint nálunk egy jobb vidéki nagyvárosban. A pénzhez való hozzáállásban ugyanakkor jelentős kulturális különbségek vannak közöttünk és a bolgárok között.

1) a bolgárok kevéssé hajlamosak megtakarítani. Keresztülmentek néhány államcsődön, és sokakban kialakult az a tapasztalat, hogy a megtakarításokat úgyis elviszi egy-egy jobban fejlett hiperinfláció. Csak hogy elképzeljük: mondjuk összegyűjtöttünk egymillió forintot egy egyszerűbb használt autóra. Aztán pár hét múlva ebből már csak egy családi éttermi vacsorára futja. Aztán újabb pár hét múlva már csak egy sörre a sarki közértből… Legutóbb 1997-ben értéktelenedett el a leva – még épp eléggé élő a tapasztalat. Tehát a tipikus bolgár, ha egy kis pénzhez jut, azonnal elkölti.

2) odafigyelnek a látszatra, a külsőségekre, talán túlságosan is. Könnyen megeshet, hogy a felkapott tengerparti diszkó előtt BMW-vel menőző, a legfrissebb trendek szerint öltözött szépfiú amúgy valami elképesztően lepusztult lakótelep szélén lakik egy nagymama-bútorokkal berendezett, ezer éve kifestetlen panellakásban…(2013)" forrás

"Bulgáriában az a család, aki mindig időben rendesen befizeti a közüzemi költségeit, már alsó középosztálynak számít. Elmeséltem egyszer ezt egy brit barátomnak (nem angol futballhuligán az illető!), aki jót nevetett ezen a középosztályi ismérven. Egy idei statisztika szerint az átlag bolgár család 1100 BGN-t (= 165 ezer HUF) költ nyaralásra. (A havi nettó bolgár átlagfizetés 560 BGN jelenleg, ez kb. 84 ezer HUF.) A családos emberek persze egész másképp nyaralnak, így nem is igen mennek a nagyon zenés-bulizós üdülőhelyekre. E kategóriának a legjobb a Burgasz és a török határ közti tengerpart-rész. Aki aludni szeretne a tengerparton, annak azonban rossz hírem van: ez szinte képtelenség. A strandokon ugyanis folyamatos a hangzavar, melynek forrása a folyton gyermekét kereső és hívogató átlagos bolgár anya. A bolgár anya 5 percenként legalább egyszer feláll és „hol vagy?", "gyere ide!", "nem kérsz vizet?", „nem vagy éhes?", „ne menj a vízbe, megfulladsz!" kiáltást ad ki magából." forrás

,, Vidéken az utcaképet soha be nem vakolt, szocreál téglaházak és kivétel nélkül szürke színű társaik uralják.
Gondosan metszett szőlőlugas és virágoskert azonban mindenütt van, ami sokat javít a látványon. Minden településre, hágóra, útszéli pihenőre jut egy-egy ízléstelen, kocka stílusú partizán vagy munkásmozgalmi emlékmű, jobb esetben bolgár költő vagy felkelő szobra.

A kistelepülések reménytelen képet mutatnak: a munkaképes emberek régen elvándoroltak, az utcákon nyugdíjasokat és szellemileg-fizikailag lerobbant középkorú embereket látni. Érdekes módon kocsma kevesebb van, mint nálunk, viszont
egy tájidegen kaszinó még a legporosabb kisvárosban is üzemel. Külön fokozza a lehangoltságot, hogy minden bolgár település a buszmegállóktól kezdve a házfalakig tele van ragasztgatva gyászjelentésekkel.

Turistaszemszögből nézve a gazdasági elmaradottság előnye, hogy Bulgáriában több faluban szinte teljesen megmaradt a múlt század eleji falukép. Míg Magyarországon legfeljebb Hollókő jutna eszébe valakinek, ha erről kérdeznénk. (2017)." forrás

Ne ítélj első ránézésre! (Ajánlott link)

A bolgárokról

A bolgárok élen járnak Európában a dohányzásban.

A bolgárok magukat talpraesett, eszes, melegszívű és keményen dolgozó embereknek tartják.

A leggyakoribb bolgár vezetéknév: Ivanov.

"A bolgárok alapvetően jó emberek, de elég irigyek, azaz mindig azt vizslatják, hogy a másiknak mennyi pénze van. Régen a bolgárok összetartóbbak voltak, most mindenki csak a saját érdekét nézi. Mi, bolgárok, szeretjük szapulni a saját országunkat. A bolgárok nem tartózkodóak, nagyon közlékenyek és imádnak dumálni másokkal. Szeretjük elhessegetni magunk elöl a problémáinkat. A bolgár ravasz, mint a róka. A legjobb bennünk, bolgárokban az, hogy szeretünk viccelődni. A humor a vérünkben van. A bolgárok erősen családcentrikusak. A bolgár férfiak tisztelettudóan viselkednek a nők iránt. A bolgár férfi látszólag nagyon macho, de aztán többnyire kiderül róla, hogy nagyon is figyelmes tud lenni a már meghódított nővel. Nálunk a csajok, a nők komolyan adnak magukra, a kinézetükre. Smink nélkül tuti, hogy nem mennének ki az utcára. Ja, és jószívűek vagyunk." (Marko, egy bolgár fiatal a saját népéről, 2013)

"Szerintem a bolgár tengerparton a bolgárok, főleg szolgáltatói minőségükben, nem igazán barátságosak. Mikor már harmadszorra mentünk oda, akkorra már ez nem zavart minket, hozzászoktunk.” (Ádámék, 2012)

"Az a kevés bolgár, akit ismerek, jellemzően éles eszű, nagy lexikális tudású, barátságos és nyelvzseni." (K.J., 2013)

"Bulgáriában a hazafias érzések kivesztek, főleg a kommunizmus hosszú évtizedei miatt. A régebbi századokban a bolgár katonák jó harcosok voltak, életüket is hajlandók voltak feláldozni a hazáért. A mai bolgárok konformisták, a közért nem akarnak semmi áldozatot hozni. Az emberek nagyon anyagiasak, pénzközpontúak. A híres bolgár vendégszeretet már csak nyomokban maradt meg. A bolgár falvak lassan elnéptelenednek, mert a fiatalok mind elmennek onnan. Vannak falvak, ahol már szinte mindenki 80 év feletti. A nagyvárosokban, a tengerparti sávban vannak a munkalehetőségek, a fiatalok ide költöznek. A politikai elit megítélése Bulgáriában is rossz. Rengeteg ember úgy van vele, hogy választáskor nem a jó és a rossz között dönthet, hanem a rossz és a rosszabb között.

A bolgár középosztályban a gondolkodás azért pozitívabb, mint a magyar középosztályban. A bolgárok a szomszéd népek közül egyedül a makedónokkal rokonszenveznek, pontosabban Macedónia szláv lakóival. A bolgárok a románokat lenézik, azok nekik csak oláhok. A törököket történelmi okokból nem szeretik, de látják, hogy Törökország milyen fantasztikus gyorsasággal fejlődik, és némileg legyűrve a zsigeri ellenérzéseket, gondolatban megemelik a kalapjukat a törökök teljesítménye előtt. Az oroszokkal szemben fenntartásaik vannak, a nyugatiak közül egyértelműen a franciákat és a németeket szeretik a legjobban." (évtizedek óta Pesten élő bolgár ember, 2013)

náluk szokás a házfalakra így kirakni a gyászjelentéseket

"A bolgárok csak a paradicsomnak, az uborkának és a kecskesajtnak köszönhetően képesek a túlélésre. A bolgároknak színes a népművészetük, csodás a népzenéjük. A bolgárok természetesek, melegszívűek, kedvesek. Szeretnek síelni és napozni is. Büszkék a hagyományaikra, ügyes kézművesek, földművesek (kertészek!), művészek. A bolgárok hajlamosak a nacionalizmusra (de nem fanatikusan), miközben a társadalmi, nagy közösségi tudatuk a béke a segge alatt van. Toleránsak, gyengén vallásosak, gyakran vállveregető, leereszkedő a stílusuk. Kíváncsiak, nyitottak az érdekességekre, gondterheltek, ijedősek, hatékonyak (ha nagyon akarnak), pontosak, fegyelmezettek (ha elszánják rá magukat), magasan képzettek (pláne külföldön). Képesek nagyon előadni az egyszemélyes drámaműsort, gyanakvóak. (egy 50 százalékban bolgár, 2012)

A bolgároknál a rokonság fontosabb, mint a magyaroknál, az emberek jobban és pontosabban számon tartják rokonaikat. Ez a nyelvben is érezhető, míg magyarul pl. csak nagybácsi és nagynéni van, bolgárul külön szó van az apai és az anyai ágai nagybácsira, nagynénire. Ugyanígy pl. az apósra és az anyósra is két-két szó van: a feleség szüleire és a férj szüleire más-más szó van, s ez még inkább igaz a magyar sógor / sógornő szó esetében, ez sokféle lehet bolgárul a pontos rokoni kapcsolat függvényében, pl. külön szó a férj lánytestvérének a férje és a feleség fiútestvére, miközben magyarul mindkettő egyszerűen „sógor".

A kommunizmusig a nagycsalád szerepe nagyon fontos volt, íratlan szabály volt egymás segítésének kötelezettsége. Akkor a kapcsolatokat szorosan tartotta a rokonság, Ma már ez megszűnt, legfeljebb az állás keresésében maradt meg: például nagyon csúnya dolog, ha valaki nem segít a rokonának ebben, akkor is, ha esetleg az illetőt nem is látta évek óta és alig ismerik egymást." forrás

Bolgár ifjak Szófiában - K-T gy. fotója

"A bolgár Petőfi Sándor: Petőfi Sándor egyébként nagy tiszteletnek örvend Bulgáriában (utcát is neveztek el róla, ahol a kis létszámú Szófiában élő magyar közösség megemlékezik a március 15-i Forradalom és Szabadságharcról), azonban mégsem akkorának mint Vasil Levski – a bolgár Petőfi Sándor. Vasil Levski egy felvett név és ha nagyon erőltetjük oroszlánkirályt jelent.

A bolgár patópáluras hozzáállás történelmi magyarázata: A pontos történetre nem emlékszem, így a sztorit csak nagyvonalakban tudom vázolni. Az 1900-as évek elején a kommunisták úgy döntöttek, hogy egy robbantásos merénylettel elteszik láb alól Bulgária akkori egyik köztiszteletben álló vezetőjét. A hozzá hű személyek egy templomban gyűltek össze és a rendezvény kezdési időpontját követően az ellendrukkerek fel is robbantották az épületet. Rengeteg ember meghalt és még több megsebesült, leszámítva a célszemélyt... mert elkésett. Így azt mondják a késés akár az életedet is megmentheti. Kétlem, hogy valóban ennek lenne tulajdonítható a kapkodástól mentes élet, ugyanakkor mindenképpen egy jó hivatkozásai alap. És ezt kegyetlenül ki is használják" forrás

"A bolgár pasik machok, nagy bennük a birtoklási vágy, féltékenységre hajlamosak, ugyanakkor érzékenyek, jó természetűek és hűségesek. A bolgárok képesek elélni uborkával, paradicsommal és kecskesajttal. Állítólag a románok tolvaj népnek tekintik a bolgárokat." (N.S., 2014)

"Azt kell, hogy mondjam, a bolgár nem egy udvarias nép, nem igazán előzékenyek és ne nagyon várja azt senki, hogy előre engedjék az ajtóban. A kivétel szerintem nem erősíti a szabályt (ezt nem tudom ki találta ki, de semmi értelme, hogy egy kivétel erősít egy szabályt?), de találni köztük, nagy általánosságban viszont mi így tapasztaltuk. Angolul nem nagyon beszélnek, többnyire a fiatalok leginkább a nagyvárosokban. (2015)" forrás

"Milyennek látnak minket, magyarokat a bolgárok?

Megkértem néhány bolgár barátomat, hogy üljenek le és némi gondolkodás után írják le (akár szavakat, akár gondolatokat) mindazt, ami a magyarokról eszükbe jut, legyen az pozitív vagy negatív. Előbb azonban jómagam írom le, hogy szerintem mit gondolnak rólunk, anélkül, hogy elolvastam volna az ő gondolataikat.

Hangosak; többet isznak, mint mi, de jobban is bírják; büszkék; jól dolgoznak; a szerénység nem jellemző rájuk; segítőkészek; mindent ők találtak fel; szenvedélyesek, ami abban nyilvánul meg, hogy sokat káromkodnak; mindig mindenben nekik van igazuk vagy legalábbis logikusnak tűnően meg tudják magyarázni, hogy miért gondolják úgy ahogy. És akkor most jöjjön, hogy ők mit írtak rólunk.

Bolgárok véleménye, akik napi szinten dolgoznak együtt magyarokkal:

Niko: felfedezőek, kommunikatívak, bulizós emberek, udvarias viselkedésűek

Alex: bulizósak, nyitott szelleműek, titokzatosak (senki nem érti a nyelvüket), hihetetlenül bonyolultak a népi táncaik, szeretnek utazni, felfedezni, sokat káromkodnak, még pedig hosszasan, egész nap, lélegzetvétel nélkül, és mindig más szavakat használva

Iveta: sörszlopálók, ordítozó szörnyetegek

Mimi: folyton ordibálnak, sokat isznak és buliznak, jó lehet velük haverkodni, profik, sok csúnya szót használnak

Gabi: nacionalisták, erős emberek, akik nagyra becsülik országukat és kultúrájukat, véleményeik mellet keményen kitartanak, mély hagyományokkal rendelkeznek, nagyon nehéz a nyelvük, jó a humoruk, összetartanak (legalábbis ha külföldön együtt vannak), jól lehet velük hülyülni, de komolyan beszélgetni is, keményen piálnak

Elica: Magyar nyelvvel és kultúrával kezdtem foglalkozni 15 évvel ezelőtt. Az első benyomásom a magyarokról az első Magyarországra utazásom alkalmával alakult ki. Akkor gondoltam, hogy a magyar nép a legkedvesebb az egész világon. A szobatársaim az egyetemen mindenben próbáltak segíteni. Végül is ez alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyarok kedvesek.

Sajnos a kedvesek szó mögött nem mindig az őszinteség foglal helyet, vagyis szerintem a magyarok nem mindig mutatják az igazi alakjukat. Talán ez ennek köszönhető, hogy sokszor gondolják, miszerint a velük szemben álló ember sem mindig az igazi érzéseit mutatja.

Nagyon sokszor, amikor a magyarok külföldre utaznak, leginkább negatív érzéseket táplálnak a mássággal szemben. Sokszor gondolják, hogy nem segíteni szeretnél nekik, ebből adódik, hogy egyfajta védőfalat alakítanak maguk körül, amit nehezen lehet betörni. De ha sikerül betörni, akkor a magyarok a legigazibb barátok, akik ha bajba esel, mindig segítenek neked. Véleményem szerint a magyarok két végletet képviselnek, az egyik, hogy kell erősen szeretni, a másik oldalt inkább nem fejtegetném. :)

Bolgárok véleménye, akik még egyáltalán nem vagy csak futólag találkoztak magyarokkal:

Folyton a jogaikat tartják számon

Hűvös emberek

Kultúrájuk közeli a bolgárhoz

Nyitott gondolkodásúak

Kimértek

Fehér a bőrük és szőke a hajuk

Zsugoriak

forrás

Világhíres bolgárok, ill. bolgár származásúak

Christo: 78 éves performance képzőművész, aki pl. becsomagolta 1995-ben a berlini Reichstagot
Todor Zsivkov: aki 1954-től 1989-ig uralta a bolgár kommunista pártállamot, ravasz, műveletlen, de hatékony ülepnyalója volt a mindenkori szovjet vezetésnek, a rendszerváltás után 7 év börtönre ítélték, de megúszta házi őrizettel, 1998-ban halt meg
Stefka Kosztadinova: a magasugrás olimpiai bajnoka (1996-ban)
Veszelin Topalov: 38 éves sakkvilágbajnok
Hriszto Sztoicskov: 47 éves ex-focisztár, az 1994-es foci VB gólkirálya
Dimitar Berbatov: 32 éves focisztár, a Manchester United játékosa
Hriszto Botev, a bolgárok legnagyobb költője, az "ő Petőfijük" a 19. századból
Dilma Rousseff: Brazília jelenlegi államfője, apai ágon bolgár
John Vincent Atanasoff, az első elektromos számítógép feltalálója
Georgi Dimitrov kommunista forradalmár, akit megvádoltak a nácik a Reichstag felgyújtásával (a pesti Vámház tér korábban Dimitrov-tér volt), manapság Bulgáriában a megítélése egyértelműen negatív
és a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg a keresztnevét bolgár nagypapája (anyai ágon), Marko után kapta. A nagypapa 1944-ben emigrált Bulgáriából, amikor elkezdték üldözni a gazdag embereket. Márpedig a családja gazdag volt.

Turista etikett

Ne próbáljuk mindig és mindenhol erőltetni az alkudozást boltokban és a piacokon. Bulgáriában az alkudozásos nem annyira megszokott. Viszont a kereskedők, szolgáltatók esetenként megpróbálnak árat drágítani, ha külföldi a vevő.
kedveskedjünk a bolgároknak annak megemlítésével, hogy a magyar nyelvben mennyi olyan szláv kölcsönszó van, amit a bolgárok is használnak: pl. kocsma, sál, sapka, palacsinta.
Magyarokként kulturált, rokonszenves viselkedéssel erősítsük meg a bolgároknak azt a szokását, hogy ránk valamiképpen mint nyugat-európaiakra tekintenek. Egyébként a bolgárok közül nagyon sokan pontosan tudják, hogy ki volt Petőfi Sándor és Kossuth Lajos, és Bartókot is ismerik.

Gasztronómia

Ételek

A bolgár joghurtoknak egyedi íze van a készítésében használt baktérium miatt. A Lactobacilllus bulgaricus-nak nevezett baktériummal ezt az igazi, eredeti joghurtot csak Bulgáriában és néhány szomszédos országban lehet előállítani, ugyanis ez a baktérium más éghajlati körülmények között elpusztul, avagy elveszti fermentáló képességét. Ez a baktérium tejsavat képez a tejből és ezzel tartósítható a tej. A joghurt ízét az aceteldehit adja, amit ez a baktérium termel a fermentáció során.

"A bolgár konyha egyszerű, egészséges és teljesen addiktív. Bárhogy is, a bolgár konyha addiktív, kevesen akadnak, akik néhány bolgár kisvendéglős élmény után ne álmodoznának az ottani kosztról. Kivéve talán azokat, akik a furfangos fogásokért rajonganak, nem bírják a zöldségeket, fennakadnak a pacalon, a nyelven és a nyakhúson, és szeretik egyszerre enni a köretet a főételükkel. A bolgárok ugyanis utálnak stresszelni, kapkodni, ott minden egyszerű, friss és könnyen elkészíthető: a húst leginkább grillre dobják, a mellé kínált zöldség épphogy csak össze van vágva, az étteremben pedig mindent akkor hoznak, amikor elkészült. Általában sokára. És külön." forrás

tarator - bolgár uborkaleves sok kaporral

"A főételek általában húsos ételek, leggyakrabban sertésből készülnek. Olajosan, fűszeresen készítik ételeiket. Jellegzetes italaik közé tartozik a Slivova (szilvapálinka), a Grodzovat (szőlőpálinka), a mastika (ánizspálinka). A pálinka mellett finom borokkal és sörökkel is találkozhatunk az országban. Az üdülők többsége olcsósága miatt választja Bulgáriát, ahol 1-2000 forintból valóban kiadósan megvacsorázhatunk, akár három fogás is belefér ebbe az összegbe.

A húsételeket illetően sok a közös vonás a bolgár, a szerb, a görög és a török konyha között. A bolgár kebapcse roston sült kolbászkái ugyanolyan közeli rokonai a nevében is hasonló szerb csevapcsicsinek, mint a bolgár kjufte fűszeres, roston sült vagy zsírban pirított húspogácsái a török kaftának. A birkahúsból főtt krumplis-rizses-paradicsomos különféle muszakák és gyuvecsek valamennyi balkáni ország konyhájában megtalálhatók. A mai bolgár konyhában különösen nagy szerep jut a paradicsom- és uborkasalátának, a joghurttal nyakon öntött hagymás vegyes salátának, a sült paprika-salátának, a sült padlizsánból készülő ételeknek. Az ínyencek ne hagyják ki a rószaszirupot, mely úgy készül, hogy a friss rózsaszirmot vízben előfőzik, majd cukrot adnak hozzá, és sűrűre főzik. Az étkezés befejezése Bulgáriában is a feketekávé. Nem presszókávét isznak, mint az olaszok, hanem a hagyományos török kávét." forrás

bolgár krumpli

Italok

A bolgár sör nagyon jó, talán a magyar söröknél is jobb.

"Nemzeti ételek

Itt igazából nem is feltétlenül magukról az ételekről fogok írni, hanem inkább a fontosabb összetevőkről. A bolgár konyha két alapeleme a csubrica (vagy csombord) és a kiszelo mljako, így ezeket veszem előre.

Kiszelo mljako: Szószerinti fordítása: savanyú tej. Ez az étel leginkább a tejfölhöz hasonlítható, azonban valamelyest hígabb és nem teljesen ugyanaz az íze. Ezt minden olyan étel elkészítéséhez használják, amelyet mi magyarok szívünk szerint tejföllel ennénk. Előszeretettel fogyasztják önmagában is.

Csubrica: Ez jómagam és minden külföldi ismerősöm „kedvenc" fűszere – valójában nagyon-nagyon nem szeretjük. Megfigyeléseim szerint attól lesz valami bolgár nemzeti étel, ha van benne csubrica – OK, ez valamelyest sarkítás, de nem áll túl messze a valóságtól. Hozzáteszem, nem azzal van a baj, hogy használják, mert kis mennyiségben még csak nem is rossz. Azonban, ha egy bolgár csubricát lát, akkor elsötétül előtte a világ és csak a csubrica létezik. A hozzávaló a bolgár agyban aktivál valamiféle csubricareceptort, amely működésbe hozza a nevezett fűszer nem egészséges mennyiségben történő felhasználását indikáló reflexműködést, így az ízesítőszer inkább már csak elvesz az étel értékéből/ízéből, mint hozzátesz.

Sajt: Bulgáriában kifejezetten érdekes a vélekedés a sajtokról. A bolgár nemzet két + egy csoportba kategorizálja az említett tejtermékeket: kaskaval, szirene, egyéb.

Nézzük mi a különbség köztük:

Kaskaval: a mi és a legtöbb európai nemzet által ismert, közönséges sárgasajt.

Szirene: fetaszerű fehérsajt.

Egyéb: Gouda, Emmentali stb.

Érdekesség, hogy Bulgáriában, a szirene számít sajtnak, a kaskaval meg csak kaskavalnak – ez gyakorlatilag lefordíthatatlan –, de semmiképpen sem sajtnak. A Gouda és az Ementáli sem számít sajtnak, ezek ugyanis csak szimplán Goudának és Emmentalinak nevezhetők – semmiképpen sem kaskavalnak, pláne nem sajtnak. Érthető? Szerintem sem. :)

Tehát összefoglalva: ha a külföldi cheese-t (=sajtot) kér, akkor szirenét kap. Ha kaskavalt, akkor a mi értelmezésünk szerinti közönséges sárga sajt érkezik, valamint Gouda és/vagy Emmentali igény esetén Goudat és/vagy Emmentalit kell kérni.

Néhány fontos nemzeti étel, csak felsorolásszerűen:

shopska saláta

mish-mash

caca

bánica

tarator

shkembe csorba

moussaka

kavarma

Nemzeti italok:

Boza: Számomra teljesen megfejthetetlen barnás színű, elképesztően büdös ital. A bolgár lányok fogyasztják előszeretettel, ugyanis a hiedelem szerint ettől nő meg és kerekedik ki a bolgár női kebel. Az elvetemültebb fajta ember fogyasztja whiskey-hez is.

Ájrán (Ayran): Az ájrán egy mindenki által kedvelt, kifejezetten ízletes, hígított natúr joghurt. Ízesítik sóval és/vagy borssal, de kiválóan fogyasztható fűszerek nélkül is. Másnaposság-űző.

Rakia: Ez alapvetően a bolgár pálinka. Kapható boltokban és készítik házilag – bár náluk is egy ideig tiltott tevékenységnek számított, azért valahonnan mindig előkerült egy-egy a vacsora mellé. Jellemzően szőlőből vagy szilvából készül.

forrás