ÚTIKRITIKA.HU / Szlovákia

,, Nyitra ma Szlovákia hatodik legnagyobb városa. Nem mondható túl pörgősnek, este 9-kor örültünk, hogy találtunk egy nyitva tartó éttermet, pedig szombat volt. A sétálóutcán egy lélek se járt, a fiatalok kisebb klubokban múlatták az időt. Itt nem zajosak az utcák hétvégi estéken sem.

Nyitrán szerencsére nem tüntették el az egész óvárost, a panelrengeteg közepén könnyen megtalálhatjuk az osztrák precizitással felújított várat és körülötte a hangulatos, régi utcákat. A Nagy Szemináriumban, azaz a papneveldében lévő könyvtár – főleg magyar, latin és német nyelvű köteteivel – a harmadik legnagyobb Szlovákiában. " (2016)" forrás

Szt. Emmerám Székesegyház - k. a. fotója

,, Az egyeteméről és agronómiájáról híres város közel 80 ezer lakossal büszkélkedhet, és nagyjából 1-1.5 órányi autóútra található a magyar határtól. A legrégibb szlovák városnak mondják, történelme egészen a 9.-ik századig nyúlik vissza.
Vára ma a nyitrai püspökség székhelye. Ennek központi eleme a csodaszép Szent Emerám templom. (2018)" forrás

Bajmóci fürdő

Bajmóci várkastély

fotó by Elter

"Parkolni lehet a vár alatt 5 euróért, amihez ajándék jéghideg Kofola jár és az Úriember még segít is, hogy autónk árnyékban legyen. A vár mellett is sok látnivaló van, dínópark, strand, lehet tevegelni, sólyomröptetést nézni. Az étteremben népviseletbe öltözött felszolgálók sürögnek-forognak, a hely maga is a múltat idézi! A várkastély csak idegenvezetés keretében látogatható, ami kb. másfél óra. Mivel a nyelvet nem értjük, kapunk egy magyar leírást, ami alapján mi is tudjuk miről beszélnek körülöttünk. A vár csodálatos állapotban fennmaradt, számtalan történelmi értékkel büszkélkedhetnek. Nekem mégis a legjobban a vár alatt lévő cseppkőbarlang tetszett, ahol két kis tavacska is található, és a várkúttal van összeköttetésben. Aki erre jár, érdemes rá időt szakítani, igazi időutazásnak lehet részese. Mivel a nap már délutánba hajlott, Árva Vára mellett csak elsuhanunk, integetünk neki, és megígérjük, hogy legközelebb meg is látogatjuk! (2014)" forrás

fotó by Elter

"Bajmóc vára hirtelen tűnik elő egy kanyar után és lélegzetelállító. A Walt Disney filmek játszódnak ilyen bájos kastélyban. Sok parkolási lehetőség van, minél közelebb a várhoz, annál drágább, 3.5 euróért állítottuk le az autót, a vár előtti sétány végén. A jegyhez járt magyar nyelvű tájékoztató, ami nem volt jó. A szobákban már rég nem azok a látnivalók voltak, mint amit a tájékoztató írt. A várban a legtöbb látnivaló, az utolsó tulajdonosától gróf Pálfi Jánostól maradt fenn. A szobák, bútorok, kárpitok, festmények mind mind ragyogó állapotban, amit itt nem fogok leírni, mert tök fölösleges megpróbálkozni a lehetetlennel. Széles csigalépcsőn felkaptatva a fellegvárba, kortárs művészek művei vannak kiállítva, innen kőrbe fényképeztük a panorámát. A vár alatt cseppkőbarlang, de előtte még lecsattogtunk a földszintre, majd tovább ereszkedtünk a kriptába. Pálfi szülei oldalt, középen ő maga van eltemetve egy hatalmas díszes szarkofágban. Nos, a szarkofágon a felirat és a mellette kiállított temetési értesítő természetesen magyar nyelvű volt, csak mi ketten guggoltunk le elolvasni. Vár mellett csöpp franciakert, innen vezetett le a lépcső a cseppkőbarlangba. Nem kell igazi cseppkőbarlangra gondolni, mert az állandó jövés-menés miatt a cseppköveket vastag zöld moha fedi, és még a páfrány is megtelepedett az egyik lámpa alatt. A vár földszintjén lévő kút kürtője ide fut le. Kellemes hűvös, nyakamba csöpögő víz, szóval minden együtt volt, hogy a kinti hőséget csillapítsam. Vége volt a látogatásnak, visszamentünk az irodába felvenni a kutyánkat. Nem csalódtunk benne. Két lánynak udvarolva élvezte azok simogatását. Megreklamáltuk a rossz tájékoztató füzetet. Igen, egyedül az angolt javították, egyet a kezembe nyomtak. Kössz! A vár bejáratával szemben áll Mátyás király hársfája. Egy ideig a vár Mátyás tulajdonában volt, majd átadta fiának Corvin Jánosnak. A hársfa azon egyszerű oknál fogva maradt fenn a történelemben, hogy Mátyás az innen írt leveleit mindig a következő sorokkal kezdte: "A mi kedvelt bajmóci hársfánk alatt írjuk...". A két órás sétát, annak ellenére, hogy egy kukkot sem értettünk a szlovák magyarázatból, hogy a tájékoztató füzet félrevezetett, mégiscsak élveztük. Rengeteg szépséget halmoztak itt fel és ezt rendben is tartották. Párom külön értékelte, hogy galamb egy se, helyette vércsék kerengtek a tornyok körül. A fát övező hatalmas parkban árusok, gyerekeket szórakoztató műsorok. Itt az állatkert bejárata is, mi kutyával lévén, kihagytuk. A bazársoron elnyaltunk egy fagyit. Tudtad-e? Bajmóc jelentése: fölösleges dolgokkal bajlódó ember (2014)" forrás

"A 4 eurós (1240 forint) parkolójegy kissé mellbevágó (ez már "toszkán szint"), igaz, ennek fejében akár egész nap a parkolóban hagyhatjuk a gépkocsit. A belépő fejenként 7 euró (2170 forint), amely mellé újabb 2 euróért (620 forint) vehetünk fotósjegyet. A masinára színes pöttyöt ragasztanak, ennek hiányában esélyünk nincs arra, hogy a fényképezőgépet a vezetett túrára vigyük. A csoportokat negyedóránként indítják, az idegenvezetés szlovák nyelven zajlik, ellenben a pénztárban megkérdezik, hogy honnan jöttünk, és szívélyes mosollyal nyújtják át a magyar nyelvű ismertetőt, amelynek segítségével teremről teremre járva ismerkedhetünk meg a kastély fantasztikus világával. Meg kell jegyezni még, hogy a csoportokat igen nagy létszámban engedik be a kastélyba. Abban, amelyben én mentem, legalább negyvenen voltunk, és egyes levegőtlen termekben bizony sokakat a rosszullét kerülgetett. (2015)" forrás

Turóci régió

Jön!

Kassa környéke

Kassáról külön aloldalon írunk - itt

fotó by Elter

fotó by Elter

Szent Erzsébet dóm - fotó by Elter

Orbán-torony - fotó by Elter

Rozsnyó - Tűztorony - fotó by Elter

Szepesi régió

Szepes vára - fotó by Elter

,, A szepesi vár (szlovákul Spišský hrad) Közép-Európa legnagyobb vára, és 1993 óta a UNESCO Világörökség listáján is jól megérdemelt helye van. Dombtetőn magasodó sziluettje már messziről látható, és igen romantikus látvány úgy is, különösen naplementében.

De közelről is érdemes megnézni. Igaz, hogy “csak” várrom, de egy ideje igen nagy gondot fordítanak rá, a falakon és az egykori termekben legendák kísérnek végig minket, a kilátás pedig minden irányban gyönyörű. Azok a bizonyos legendák pedig az audioguide-nak köszönhetők, ami a saját telefonunk, amennyiben az ingyenes wifi segítségével letöltjük rá a szepesi vár túravezető alkalmazását. Vagány vár ez. 🙂 " (2018) forrás

"Szepesség központjának, Lőcsének (Levoča) a fekvése és védett óvárosa megérdemli a kitüntetett figyelmet. A viszonylag korai időpont ellenére, a várkapun behajtva azonnal egy szigorú tekintetű parkolóőrbe botlottam, aki villámgyorsan legombolta rólam a 2 órára érvényes, 2 eurós várakozási díjat. Akik tehát Lőcse óvárosában állnak meg, számítsanak arra, hogy a várakozásért vasárnap is fizetni kell. Két dolog azonnal feltűnt: az egyik a Szent Jakab-templom, a másik pedig a városháza, amely a templom mellett található. Belépve a Szent Jakab-templomba, rögvest két összevont szemöldökű, idősebb úrba botlottam – ők voltak a templomfelügyelők. A templom amúgy még két másik remek oltárral, számos falfestménnyel és egyéb művészeti értékkel rendelkezik. Csak azt nem tudtam eldönteni, hogy miért nem ismeri fel mindezt a szélesebb nagyközönség. Mert a világ más részein egymás sarkát taposnák a látogatók, hogy megtekinthessék ezt az építészeti remekművet. Itt meg senki sincs, ráadásul a szlovákok belépődíjat sem szednek, szóval, tessék felkerekedni és nekiindulni, nem fogják megbánni. (2015)" forrás

Ha valakit érdekelnek a szepességi szászok bájos városai, megbabonáz a reneszánsz káprázatos világa, vagy szeret hosszan elidőzni szárnyasoltárok táblaképein megelevenedő történetek előtt, feltétlenül látogasson el a Szepességbe. A kincsek, amelyek a mai Magyarország területén a török korban szinte mind elpusztultak, a török háborúkat messziről elkerülő szepességi városokban épségben fennmaradtak. Ráadásul ehhez a kulturális gazdagsághoz a Magas-Tátra egekbe törő hófehér csúcsai szolgálnak egyedülálló díszletként.
Késmárk és Lőcse

Az egykoron szászok által lakott városok közül egy rövidebb kirándulás alatt Késmárkot és Lőcsét érdemes alaposabban megismerni. A nevét feltehetően a német „Käsemarkt”, azaz „sajtpiac” szóból eredeztető Késmárk a felvidéki evangélikusok vallási, kulturális és oktatási központjának számít. Német lakossága annak idején támogatásáról biztosította a vallásszabadságot zászlajára tűző kuruc küzdelmeket, sőt Késmárkon született és itt is van eltemetve a kurucok nagy vezére, maga Thököly Imre is. A legtöbb látogatót azonban Szepes vármegye egykori székhelye, a Világörökségnek számító Lőcse vonzza: az itt található Szent Jakab-templom gótikus szárnyas oltárainak művészi gazdagságát csak egy hosszabb látogatás alkalmával lehet igazán befogadni. forrás

Besztercebánya

Városháza - fotó by Elter

"A város főtere nagyon szépen fel van újítva, jól néznek ki a középkori házak, barokk templomok. A belvárost mindenképp tudom ajánlani megnézésre, ha érdekel egy régi hangulatú városka. Ezen kívül még a főtértől öt perc sétára lévő Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma (Múzeum SNP – Slovensko Národného Povstania) előtti katonai járműveket néztük meg, döntően második világháborús harcjárművek vannak kiállítva. Van egy csapatszállító repülő, amibe 50 euró centért be lehet menni és meghallgatni szlovákul vagy angolul a gép történetét. Illetve a múzeum parkjában mindenféle haditechnikai eszközök vannak (tank, önjáró löveg, páncélvonat). (2015)" forrás

A régi bányavárosok közül egyedül Besztercebánya tudott jelentősen növekedni: a 19. századtól kezdve, majd különösen a szocialista iparosítás eredményeképp Szlovákia egyik legnagyobb városává, központi elhelyezkedésénél fogva az ország földrajzi értelemben vett „fővárosává” vált. Mindazonáltal a reneszánsz és barokk épületekkel körbevett főtere a mai napig a Felvidék egyik legszebb történelmi tere maradt, amelyet nyaranta éttermek és kávézók teraszai lepnek el. forrás

Besztercebánya - várnegyed - fotó by Elter

Garamszegi evangélikus templom

A garamszegi (Hronsek) evangélikus fatemplom páratlan látnivaló, nem véletlen, hogy 2008 óta az UNESCO Világörökség részét képezi, több más felvidéki fatemplommal együtt. A Zólyom és Besztercebánya között, a Garam partján található óriási, magtárra emlékeztető, skandináv stílusú templom kizárólag fából, egyetlen szög nélkül épült fel.

A templom látogatása

A kívülről óriási magtárra hajazó, skandináv stílusú fatemplom kereszt alaprajzú, 23 m hosszú, 18 m széles és 8 m magas. A sok ülőhely miatt az épület belső tere színházra emlékeztet, 1100 hívő tudja ülve hallgatni az istentiszteletet. A templomban hat oltárkép található, melyek helyét az egyházi ünnepek alkalmából változtatják.

A szögek nélkülözését magas szintű ácsmunkával, klasszikus összekötő technikával, ács-csapokkal, faszegekkel oldották meg, melyek jól megfigyelhetők a fő teherhordó részeknél. Érdemes megfigyelni a különleges barokk orgonát és az eredetileg aranyozott csillárt is. Az épületnek 5 bejárata és 30 ablaka van.

A fatemplom kívülről teljesen körbejárható, az ugyancsak 1726-ban emelt haranglábat az építők kénytelenek voltak kissé távolabb építeni, mivel nem engedélyezték a protestánsoknak templomtorony építését. Az épület előtt három ősöreg, terebélyes hársfa áll, melyeket a templom felszentelésekor ültettek.

Gyakorlati tudnivalók
Cím: Drevený artikulárny kostol, Hronsek

Megközelítés:

Zólyomtól Besztercebánya felé nem az autópályán, hanem a 69-es főúton kell menni Szliácsig, majd jobbra Szliácsfürdő felé, át a Garamon, pár száz m után balra Hronsek felé még 6 km. A faluban táblák jelzik az utat a fatemplom felé (dreveny kostol).
Nyitva tartás:

A templom általában zárva van, az attól balra lévő nagy házba kell becsengetni a kulcsért. Csak szlovák nyelvű vezetés van, belépő nincs, adományt elfogadnak. forrás

G. Gy. fotói

Selmecbánya

Ha olyan úticélt keresünk, amely közel van Budapesthez, mégis kellően különbözik Magyarországtól, gazdag látnivalókban, de pihenést, felfrissülést is kínál, utazzunk el bátran az egykori német bányavárosba, a Világörökségnek számító, varázslatos szépségű Selmecbányára. A környék városai, falvai szintén számos jellegzetesen felvidéki látnivalót tartogatnak, a puritán fatemplomtól a pompás, reneszánsz várkastélyig, a középkori nemesfémbányászat emlékeitől a szemet gyönyörködtető gótikus remekművekig.
Századokkal ezelőtti hangulat

A magyar királyok a 13. században német bányászokat telepítettek a Felvidék középső részére, az úgynevezett Hauerland-ba, amely egészen a második világháború végéig – a Szepesség mellett – a Felvidék másik nagy német tömbjét képezte. A nemesfémbányászatnak köszönhetően mesés gazdagság halmozódott fel errefelé, amelynek kulturális emlékei a mai napig szinte érintetlenül fennmaradtak. Valamennyi város közül kiemelkedik a hegyekkel körülvett, káprázatos fekvésű Selmecbánya (németül Schemnitz), régi városmagja ugyanis messze ennek a legnagyobb és legváltozatosabb, zegzugos kis utcái hosszan kanyarognak felfelé a domboldalakon. Viszonylagos zártságának köszönhetően Selmecbánya a mai napig őrzi a Magyar Királyság évszázadokkal ezelőtti hangulatát, a múltidézést ráadásul színvonalas történeti és művészeti kiállításokkal tehetjük teljessé.
A nemesfénybányászat élvonalában

Selmecbánya középkori virágzása után a 18. században élte igazi aranykorát, ekkoriban alakult ki a város mai barokk képe. A fellendülés az ezüstbányászat hatékonyságát emelő műszaki újításoknak, például a széles körben elterjedt vízszivattyúknak volt köszönhető, melyeket Selmecbánya az elsők között alkalmazott a világon. A szivattyúk működtetéséhez szükséges vízi energiát a város környékén létesített több tucat mesterséges tó biztosította, amelyek egy része szintén a mai napig fennmaradt. A városnak a bányászatban betöltött vezető szerepét ismerte el Mária Terézia, amikor 1763-ban Bányászati Akadémiát alapított Selmecbányán, amely akkoriban a földkerekség első felsőfokú végzettséget nyújtó műszaki iskolájának számított. Ebben az időben Selmecbánya mintegy 25 ezer lakosával Magyarország legnagyobb városai közé tartozott, azonban a hegyek szorítása miatt sosem tudott tovább növekedni, sőt lélekszáma később csökkenni kezdett, és jelenleg alig haladja meg a 10 ezer főt. A 20. század elején a lakosságnak több mint 40 százaléka magyar volt, ma már azonban a turisták kivételével gyakorlatilag nem hallani magyar szót az utcákon. forrás

Kastélyok&Várak

Késmárk - vár - fotó by Elter

Árva vára

Árva vára - fotó by Elter

,, Az Alsókubintól 10 km-re fekvő Árva vára (szlovákul Oravský hrad) szintén középkori vár. Az Árva folyó fölé magasodó meredek sziklaszirtre épült, így gyönyörűen kiemelkedik a tájból. Noha nyilván nem esztétikai, hanem védelmi szempontok vezették a választást annak idején, azért megkérdőjelezhetetlenül romantikusra sikerült ez a vár, különösen a folyó vizében visszatükröződve.

Belülről sem okozott csalódást. Sőt, felülmúlta elvárásaimat, ez ugyanis igazi vár, nemcsak rom. Szobái egy része korabeli bútorokkal van berendezve, van lovagterme, fegyvertára, galériái, a fellegvárból pedig lenyűgöző körbetekinteni. Vezetett túra keretében lehet megnézni, ami angol vagy szlovák nyelvű." forrás

Selmecbánya - Új vár - fotó by Elter

Léva vára - fotó by Elter

A Magas-Tátra szlovák része

Poprádi-tó

A Poprád-i tó szlovák nevén: Popradské Pleso) egy gyönyörű hegyi tó a Szlovák Magas-Tátrában található. Ez a tó a legmagasabban fekvő tó a Magas-Tátrában, 1494 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.

A Poprád-i tó népszerű turisztikai látványosság, és kedvelt a gyalogos túrázás kedvelői körében. A tó hegyes környezet gyönyörű. A tó vize tiszta és szép kék a színe.

A tóparton található egy szálloda és egy étterem is.

A Poprád-i tó környékén több túraútvonal is található.