ÚTIKRITIKA.HU / Szlovákia

Dévény vára, amely Pozsony közelében, a Duna és a Morva folyók találkozásánál fekszik, a szlovákiai várak egyik legismertebbje és legimpozánsabbja. A magas sziklán álló vár romjai lenyűgöző látványt nyújtanak, és a történelem iránt érdeklődők számára is sok érdekességet tartogatnak. A vár története az ókorig nyúlik vissza, amikor kelta erődítményként használták, majd később a rómaiak is megszállták. A középkorban fontos katonai erődként szolgált, és a magyar történelemben is jelentős szerepet játszott.

A 13. században a vár a magyar királyi korona tulajdonába került, és erődként szolgált a magyar határok védelmében. A várat számos nemesi család birtokolta, míg végül a 16. században a Habsburgok kezére került. A török hódoltság idején fontos szerepet játszott a védelemben, és a Habsburgok tovább erősítették falait. A 19. század elején Napóleon csapatai lerombolták a vár egy részét, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ma csak romokat láthatunk.

A vár leglátványosabb része a „Szűz torony”, amely a legenda szerint a várúr lánya ugrott le, hogy elkerülje a kényszerházasságot. A torony az évszázadok során szimbólummá vált, és ma is romantikus hangulatot áraszt. A várból csodálatos panoráma nyílik a Dunára és a környező tájra, amit különösen naplemente idején érdemes megcsodálni. Dévény vára nemcsak történelmi jelentősége miatt látogatott, hanem a természetkedvelők is szívesen keresik fel, hiszen a vár körüli terület természetvédelmi oltalom alatt áll.

A várhoz vezető út során az idelátogatók megismerkedhetnek a helyi flórával és faunával is, amely egyedülálló a környéken. A várban múzeum is található, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek Dévény és a vár történetébe, valamint a környék kulturális örökségébe. Az interaktív kiállítások és a modern technológia segítségével a látogatók még közelebb kerülhetnek a vár múltjához. Dévény vára a történelem és a természet találkozásának tökéletes példája, amely évről évre vonzza a turistákat.

A vár megtekintése során sétálhatunk a romok között, miközben a szlovák és magyar történelem fontos pillanataira emlékezhetünk. Dévény vára az egyik legkedveltebb kirándulóhely a régióban, és minden korosztály számára tartogat valami érdekeset. Az ide látogatók számára kiváló lehetőség nyílik a pihenésre és a feltöltődésre, miközben a történelem szellemétől áthatott helyen járnak. A várban gyakran rendeznek kulturális eseményeket, mint például koncerteket és történelmi rekonstrukciókat. A látogatás végén pedig egy kis szuvenírboltban lehet vásárolni emlékeket, amelyek örökre megőrzik a dévényi élményt.

j.s. fotója

Dunamenti régió

Komáromi erőd

A komáromi erőd Magyarország északi határán, a Duna partján fekszik, és az egyik legnagyobb és legjelentősebb erődrendszer Közép-Európában. Az erőd története a római korig nyúlik vissza, amikor a Limes Pannonicus részeként alapították. Az évszázadok során a helyszín katonai szerepe folyamatosan növekedett, különösen a török hódítások idején. A 16. században az oszmánok elleni védelem fontos központjává vált, és jelentős szerepet játszott a Habsburg Birodalom katonai stratégiájában.

b. i. fotója

A komáromi erőd a 19. században nyerte el végleges formáját, amikor a Habsburgok nagyszabású építkezésekbe kezdtek, hogy megerősítsék a birodalom védelmét. Az erőd a Monarchia egyik legmodernebb és legkorszerűbb védművévé vált, amely több részből állt, köztük a Csillag-erődből, az Igmándi-erődből és a Monostori-erődből. Ezek az erődítmények egymást kiegészítve védték a Duna és a Vág összefolyásánál fekvő stratégiai területet. Az erőd egyedülálló építészeti megoldásokkal rendelkezik, például a vastag falakkal és bonyolult alagútrendszerekkel, amelyek megnehezítették az ellenség számára a behatolást.

Az első világháború idején az erőd fontos katonai központként működött, ám a háború után jelentősége fokozatosan csökkent. Az erődöt később raktárként és katonai bázisként használták, míg végül a 20. század végén megnyitották a nagyközönség előtt. Ma a Monostori erőd a leglátogathatóbb része az erődrendszernek, ahol különféle kiállítások és kulturális események várják az érdeklődőket. Az erődben tartott rendezvények között szerepelnek történelmi fesztiválok, koncertek és színházi előadások, amelyek életre keltik a hely szellemét.

A látogatók felfedezhetik az erőd alagútjait és kazamatáit, miközben megismerkedhetnek a korabeli katonai élettel. Az erőd bástyáiról gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és a környező tájra, ami különösen naplemente idején lenyűgöző látványt nyújt. Az erőd komplexuma mellett található a Duna Múzeum, amely a régió vízgazdálkodási történetével ismerteti meg a látogatókat. Az erőd látogatása során egyedülálló betekintést nyerhetünk a 19. századi katonai építészetbe és a közép-európai történelembe.

A komáromi erőd kulturális és turisztikai jelentősége folyamatosan növekszik, és évente több ezer látogatót vonz. Az erőd nemcsak a történelem szerelmeseinek kínál izgalmas programokat, hanem a családoknak és a természetkedvelőknek is. A helyszínen számos túraútvonal található, amelyek lehetővé teszik a környék felfedezését gyalogosan vagy kerékpárral. A komáromi erőd ma is emlékeztet a régió gazdag múltjára, és fontos szerepet játszik a helyi közösség életében. A látogatók számára ez egy kiváló lehetőség, hogy visszautazzanak az időben, és megismerjék a Duna menti erődítmények világát.

Nyitra

K. P. fotója

,, Nyitra ma Szlovákia hatodik legnagyobb városa. Nem mondható túl pörgősnek, este 9-kor örültünk, hogy találtunk egy nyitva tartó éttermet, pedig szombat volt. A sétálóutcán egy lélek se járt, a fiatalok kisebb klubokban múlatták az időt. Itt nem zajosak az utcák hétvégi estéken sem.

Nyitrán szerencsére nem tüntették el az egész óvárost, a panelrengeteg közepén könnyen megtalálhatjuk az osztrák precizitással felújított várat és körülötte a hangulatos, régi utcákat. A Nagy Szemináriumban, azaz a papneveldében lévő könyvtár – főleg magyar, latin és német nyelvű köteteivel – a harmadik legnagyobb Szlovákiában. " (2016)" forrás

Nyitra-i vár

Impozáns 11. századi vár, a közepén székesegyházzal, valamint múzeummal és szép kilátással a dombtetőről. - K- P. fotója

Szt. Emmerám Székesegyház - K. P fotói

,, Az egyeteméről és agronómiájáról híres város közel 80 ezer lakossal büszkélkedhet, és nagyjából 1-1.5 órányi autóútra található a magyar határtól. A legrégibb szlovák városnak mondják, történelme egészen a 9.-ik századig nyúlik vissza.
Vára ma a nyitrai püspökség székhelye. Ennek központi eleme a csodaszép Szent Emerám templom. (2018)" forrás

A nyitrai vár alatti téren pestisoszlop áll. Ez egy igazán látványos barokk szobor 1750-ből, melynek legtetején egy földgömbön áll a Szeplőtelen aranyozott szobra. Az oszlopot a városban 1710-ben és 1739-ben tapasztalt két nagy pestisjárvány emlékére építették. - K. P. fotója

Bajmóci fürdő

A Bajmóci fürdő, más néven a Bojnicei Gyógyfürdő, Szlovákia egyik legnépszerűbb termálfürdője, amely a festői Bajmóc városában található. A fürdőkomplexum híres gyógyvizes medencéiről, amelyek természetes termálforrásokból táplálkoznak, és gyógyhatásuk miatt keresettek. A fürdő vizének hőmérséklete általában 28-52°C között mozog, és különböző egészségügyi problémák, például ízületi gyulladások, idegrendszeri betegségek és mozgásszervi rendellenességek kezelésére ajánlott.

A Bajmóci fürdőben a látogatók számos medence és szauna közül választhatnak, beleértve a szabadtéri és fedett medencéket, pezsgőfürdőket és élménymedencéket is. A fürdő területén található egy modern wellness-központ, ahol masszázsok, testkezelések és szépségápolási szolgáltatások vehetők igénybe. 2024-ben a belépődíj egy napra felnőtteknek 25 euró, míg gyermekeknek és nyugdíjasoknak kedvezményes, 15 eurós belépőt kínálnak.

A fürdőpark gyönyörű zöldövezettel és pihenőhelyekkel van körülvéve, amelyek ideálisak a pihenésre és a természetben való feltöltődésre. A fürdő mellett található a híres Bajmóci vár, amely történelmi jelentőségével és mesebeli külsejével vonzza a turistákat. A fürdő látogatói gyakran kombinálják a termálvíz nyújtotta relaxációt a vár megtekintésével, hogy teljes körű élményben legyen részük.

A fürdő területén különféle éttermek és kávézók is működnek, ahol a vendégek helyi és nemzetközi ételeket kóstolhatnak. A Bajmóci fürdő egész évben nyitva tart, és népszerű célpont mind a helyiek, mind a turisták körében, akik Szlovákia gyógyvizeinek hírére érkeznek. A fürdő könnyen megközelíthető autóval, és a közeli városokból rendszeres buszjáratok is közlekednek ide.

A fürdő rendszeresen szervez különféle programokat és eseményeket, mint például vízi aerobik órák, egészségügyi előadások és családi napok. A Bajmóci fürdő célja, hogy minden korosztály számára nyújtson szórakozási és pihenési lehetőséget, így biztosítva, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő programot. A fürdő látogatása nemcsak a testi, hanem a lelki felfrissülést is szolgálja, a gyönyörű környezet és a termálvíz nyugtató hatásának köszönhetően.

Bajmóci várkastély

Elter Karcsi fotója

A bajmóci várkastély kihagyhatatlan látnivaló Szlovákiában. Parkolni lehet a vár alatti területen, 6 euróért, és a hagyomány szerint egy jéghideg Kofola ital jár hozzá. A parkoló személyzete figyelmes, segít abban, hogy az autó árnyékban álljon.

A vár környéke számos további programot kínál: dínópark, strand, tevegelési lehetőség és sólyomröptetés mind a látogatók rendelkezésére állnak. Az étteremben a felszolgálók továbbra is népviseletben dolgoznak, így a hely valóban a régi idők hangulatát idézi. A várkastély csak idegenvezetéssel látogatható, ami körülbelül másfél órás túrát jelent. Bár az idegenvezetés szlovák nyelvű, magyar nyelvű írásos ismertetőt adnak, így könnyen követhető a tárlatvezetés. A vár rendkívül jó állapotban maradt fenn, és gazdag történelmi örökséget kínál.

Különösen izgalmas a vár alatt található cseppkőbarlang, amely két kis tavacskával és a várkúttal van összeköttetésben. Érdemes időt szánni erre a lenyűgöző élményre, mert valóban egy kis időutazás részesei lehetünk. Ha valaki tovább utazna, ne hagyja ki Árva várát sem, még ha ezúttal csak messziről integetne is neki – érdemes visszatérni egy következő alkalommal!

Elter Karcsi fotója

Bajmóc vára egy kanyar után hirtelen bukkan elő, és egyszerűen lélegzetelállító látványt nyújt. Az épület olyan, mintha egy Walt Disney-film helyszíne elevenedne meg. A környéken számos parkolási lehetőség található, de minél közelebb állunk meg a várhoz, annál többet kell fizetni; mi például 3,5 euróért parkoltunk le a sétány végén. Bár a jegyhez magyar nyelvű tájékoztató is járt, sajnos az információk már nem voltak naprakészek. A kiállított szobákban és helyiségekben látható tárgyak már rég nem azok voltak, mint amiket a tájékoztató leírt.

A várban a legtöbb érdekesség az utolsó tulajdonos, gróf Pálfi János öröksége. A szobák, bútorok, kárpitok és festmények mind ragyogó állapotban maradtak fenn, ám ezek leírásával meg sem próbálkoznék, annyira lenyűgözőek. A széles csigalépcsőn feljutva a fellegvárba, kortárs művészek alkotásai fogadják a látogatókat, és innen fotóztuk körbe a csodás panorámát. A vár alatt egy cseppkőbarlang rejtőzik, de előtte még lesétáltunk a földszintre, majd onnan tovább a kriptába. Pálfi szülei oldalt nyugszanak, középen pedig ő maga egy hatalmas, díszes szarkofágban. Érdekes volt látni, hogy a szarkofág felirata és a temetési értesítő is magyar nyelven voltak kiállítva, amit csak mi ketten olvastunk el.

A vár mellett egy apró franciakert található, innen vezet le a lépcső a cseppkőbarlangba. Nem kell egy igazi, lenyűgöző cseppkőbarlangra gondolni, mert az állandó látogatói forgalom miatt a cseppköveket vastag moha borítja, és még páfrány is növekszik az egyik lámpa alatt. A vár földszintjén lévő kút kürtője ebbe a barlangba fut le. A hűvös, nyakunkba csöpögő víz igazán jól esett a kinti hőség után. Miután végeztünk a látogatással, visszatértünk az irodába, hogy felvegyük a kutyánkat. A kutyánk eközben két lánynak udvarolt, élvezve a simogatást. Jeleztük a személyzetnek a hibás tájékoztató füzetet, de csak egy angol verziót javítottak ki, amit a kezünkbe nyomtak.

A vár bejáratával szemben áll Mátyás király híres hársfája. Egy időben a vár Mátyás tulajdonában volt, majd átadta fiának, Corvin Jánosnak. A fa híressé vált, mivel Mátyás innen írt leveleiben mindig ezzel a sorral kezdte: "A mi kedvelt bajmóci hársfánk alatt írjuk..." A kétórás séta ellenére, hogy a szlovák nyelvű vezetésből semmit sem értettünk, és a tájékoztató füzet félrevezetett, mégis nagyszerű élményt nyújtott. A vár és környezete rendkívül jól karbantartott, tele van szépségekkel. Párom különösen értékelte, hogy galambokat nem láttunk, helyettük vércsék röpködtek a tornyok körül.

A hársfát körülvevő hatalmas parkban árusok és gyerekeket szórakoztató műsorok is várják a látogatókat. Itt található az állatkert bejárata is, de mivel kutyával voltunk, ezt kihagytuk. A bazársoron megálltunk egy fagylaltra, amely igazán finom volt. Tudtad-e? Bajmóc neve egy olyan embert jelent, aki fölösleges dolgokkal foglalkozik.

"A 4 eurós (1240 forint) parkolójegy kissé mellbevágó (ez már "toszkán szint"), igaz, ennek fejében akár egész nap a parkolóban hagyhatjuk a gépkocsit. A belépő fejenként 7 euró (2170 forint), amely mellé újabb 2 euróért (620 forint) vehetünk fotósjegyet. A masinára színes pöttyöt ragasztanak, ennek hiányában esélyünk nincs arra, hogy a fényképezőgépet a vezetett túrára vigyük. A csoportokat negyedóránként indítják, az idegenvezetés szlovák nyelven zajlik, ellenben a pénztárban megkérdezik, hogy honnan jöttünk, és szívélyes mosollyal nyújtják át a magyar nyelvű ismertetőt, amelynek segítségével teremről teremre járva ismerkedhetünk meg a kastély fantasztikus világával. Meg kell jegyezni még, hogy a csoportokat igen nagy létszámban engedik be a kastélyba. Abban, amelyben én mentem, legalább negyvenen voltunk, és egyes levegőtlen termekben bizony sokakat a rosszullét kerülgetett. (2015)" forrás

Turóci régió

A Turóci régió (szlovákul Turiec) Szlovákia középső részén található, és gazdag történelmi, kulturális és természeti látványosságokban. A régió festői domborzata, történelmi városai és műemlékei révén népszerű turisztikai célpont. Az alábbiakban a Turóci régió fő turistalátványosságait mutatom be:

Marton (Martin) városa: A Turóci régió központi városa, amely a szlovák kultúra és nemzeti identitás fontos központja. A városban található a Szlovák Nemzeti Múzeum, amely gazdag kiállításokkal várja a látogatókat. Emellett érdemes meglátogatni a Szlovák Nemzeti Könyvtárat, amely az ország legnagyobb könyvtára, valamint a Szent Márton-templomot is.

Jasenská dolina: Ez a festői völgy kiváló hely a természetkedvelők számára, mivel télen síelésre és snowboardozásra alkalmas pályákat kínál, nyáron pedig túrázásra és kerékpározásra nyújt lehetőséget. A környező hegyek és erdők ideálisak a természetjárásra és a piknikezésre.

Blatnica: Egy kis falu, amely híres a Blatnicai várról és a Turóci Szépművészeti Galériáról. A vár romjai a környék egyik népszerű kirándulóhelyévé váltak, és lenyűgöző panorámát nyújtanak a környező tájra.

Valčianska dolina: Egy másik népszerű sí- és üdülőközpont a régióban. A völgy sípályái és szálláshelyei ideálisak téli sportokhoz, míg nyáron a túrázók és a hegyikerékpárosok kedvelt célpontja.

Kremnica városa: Bár technikailag nem a Turóci régió része, de közelsége miatt gyakran látogatják a régió turistái. Kremnica híres a történelmi városközpontjáról, az óvárosi várnegyedről és az aranybányászati múzeumról, amely betekintést nyújt a középkori bányászat világába.

Šútovský-vízesés: Szlovákia egyik legmagasabb vízesése, amely mintegy 38 méter magas. A Šútovo község közelében található, és egy gyönyörű túraútvonal vezet hozzá, amely a Nagy-Fátra hegységen át halad.

Turóci Galéria: Martonban található galéria, amely a szlovák képzőművészet remekeit mutatja be. A gyűjteményben számos festmény, szobor és grafika található, amelyek a 19. és 20. századi szlovák művészetet képviselik.

Čremošniansky alagút: Ez a vasúti alagút Szlovákia leghosszabb alagútja, amely több mint 4 kilométer hosszú. Bár maga az alagút nem látogatható, a környező hegyek és tájak népszerűek a turisták körében.

Slovenské Pravno: Egy kis község, amelynek középkori temploma és hagyományos építészete érdekes történelmi bepillantást nyújt a régió múltjába.

Turóci Kúria: Ez a történelmi épületkomplexum a 18. századból származik, és gazdag történelmi emlékekkel rendelkezik. Az épületben múzeum és kiállítások találhatók, amelyek bemutatják a régió történelmét és kulturális örökségét.

Kassa környéke

Kassáról külön aloldalon írunk - itt

fotó by Elter

fotó by Elter

Szent Erzsébet dóm - fotó by Elter

Orbán-torony - fotó by Elter

Rozsnyó - Tűztorony - fotó by Elter

Szepesi régió

Szepes vára - fotó by Elter

,, A szepesi vár (szlovákul Spišský hrad) Közép-Európa legnagyobb vára, és 1993 óta a UNESCO Világörökség listáján is jól megérdemelt helye van. Dombtetőn magasodó sziluettje már messziről látható, és igen romantikus látvány úgy is, különösen naplementében.

De közelről is érdemes megnézni. Igaz, hogy “csak” várrom, de egy ideje igen nagy gondot fordítanak rá, a falakon és az egykori termekben legendák kísérnek végig minket, a kilátás pedig minden irányban gyönyörű. Azok a bizonyos legendák pedig az audioguide-nak köszönhetők, ami a saját telefonunk, amennyiben az ingyenes wifi segítségével letöltjük rá a szepesi vár túravezető alkalmazását. Vagány vár ez. 🙂 " (2018) forrás

"Szepesség központjának, Lőcsének (Levoča) a fekvése és védett óvárosa megérdemli a kitüntetett figyelmet. A viszonylag korai időpont ellenére, a várkapun behajtva azonnal egy szigorú tekintetű parkolóőrbe botlottam, aki villámgyorsan legombolta rólam a 2 órára érvényes, 2 eurós várakozási díjat. Akik tehát Lőcse óvárosában állnak meg, számítsanak arra, hogy a várakozásért vasárnap is fizetni kell. Két dolog azonnal feltűnt: az egyik a Szent Jakab-templom, a másik pedig a városháza, amely a templom mellett található. Belépve a Szent Jakab-templomba, rögvest két összevont szemöldökű, idősebb úrba botlottam – ők voltak a templomfelügyelők. A templom amúgy még két másik remek oltárral, számos falfestménnyel és egyéb művészeti értékkel rendelkezik. Csak azt nem tudtam eldönteni, hogy miért nem ismeri fel mindezt a szélesebb nagyközönség. Mert a világ más részein egymás sarkát taposnák a látogatók, hogy megtekinthessék ezt az építészeti remekművet. Itt meg senki sincs, ráadásul a szlovákok belépődíjat sem szednek, szóval, tessék felkerekedni és nekiindulni, nem fogják megbánni. (2015)" forrás

Ha valakit érdekelnek a szepességi szászok bájos városai, megbabonáz a reneszánsz káprázatos világa, vagy szeret hosszan elidőzni szárnyasoltárok táblaképein megelevenedő történetek előtt, feltétlenül látogasson el a Szepességbe. A kincsek, amelyek a mai Magyarország területén a török korban szinte mind elpusztultak, a török háborúkat messziről elkerülő szepességi városokban épségben fennmaradtak. Ráadásul ehhez a kulturális gazdagsághoz a Magas-Tátra egekbe törő hófehér csúcsai szolgálnak egyedülálló díszletként.
Késmárk és Lőcse

Az egykoron szászok által lakott városok közül egy rövidebb kirándulás alatt Késmárkot és Lőcsét érdemes alaposabban megismerni. A nevét feltehetően a német „Käsemarkt”, azaz „sajtpiac” szóból eredeztető Késmárk a felvidéki evangélikusok vallási, kulturális és oktatási központjának számít. Német lakossága annak idején támogatásáról biztosította a vallásszabadságot zászlajára tűző kuruc küzdelmeket, sőt Késmárkon született és itt is van eltemetve a kurucok nagy vezére, maga Thököly Imre is. A legtöbb látogatót azonban Szepes vármegye egykori székhelye, a Világörökségnek számító Lőcse vonzza: az itt található Szent Jakab-templom gótikus szárnyas oltárainak művészi gazdagságát csak egy hosszabb látogatás alkalmával lehet igazán befogadni. forrás

Besztercebánya

Városháza - fotó by Elter

"A város főtere nagyon szépen fel van újítva, jól néznek ki a középkori házak, barokk templomok. A belvárost mindenképp tudom ajánlani megnézésre, ha érdekel egy régi hangulatú városka. Ezen kívül még a főtértől öt perc sétára lévő Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma (Múzeum SNP – Slovensko Národného Povstania) előtti katonai járműveket néztük meg, döntően második világháborús harcjárművek vannak kiállítva. Van egy csapatszállító repülő, amibe 50 euró centért be lehet menni és meghallgatni szlovákul vagy angolul a gép történetét. Illetve a múzeum parkjában mindenféle haditechnikai eszközök vannak (tank, önjáró löveg, páncélvonat). (2015)" forrás

A régi bányavárosok közül egyedül Besztercebánya tudott jelentősen növekedni: a 19. századtól kezdve, majd különösen a szocialista iparosítás eredményeképp Szlovákia egyik legnagyobb városává, központi elhelyezkedésénél fogva az ország földrajzi értelemben vett „fővárosává” vált. Mindazonáltal a reneszánsz és barokk épületekkel körbevett főtere a mai napig a Felvidék egyik legszebb történelmi tere maradt, amelyet nyaranta éttermek és kávézók teraszai lepnek el. forrás

Besztercebánya - várnegyed - fotó by Elter

Garamszegi evangélikus templom

A garamszegi (Hronsek) evangélikus fatemplom páratlan látnivaló, nem véletlen, hogy 2008 óta az UNESCO Világörökség részét képezi, több más felvidéki fatemplommal együtt. A Zólyom és Besztercebánya között, a Garam partján található óriási, magtárra emlékeztető, skandináv stílusú templom kizárólag fából, egyetlen szög nélkül épült fel.

A templom látogatása

A kívülről óriási magtárra hajazó, skandináv stílusú fatemplom kereszt alaprajzú, 23 m hosszú, 18 m széles és 8 m magas. A sok ülőhely miatt az épület belső tere színházra emlékeztet, 1100 hívő tudja ülve hallgatni az istentiszteletet. A templomban hat oltárkép található, melyek helyét az egyházi ünnepek alkalmából változtatják.

A szögek nélkülözését magas szintű ácsmunkával, klasszikus összekötő technikával, ács-csapokkal, faszegekkel oldották meg, melyek jól megfigyelhetők a fő teherhordó részeknél. Érdemes megfigyelni a különleges barokk orgonát és az eredetileg aranyozott csillárt is. Az épületnek 5 bejárata és 30 ablaka van.

A fatemplom kívülről teljesen körbejárható, az ugyancsak 1726-ban emelt haranglábat az építők kénytelenek voltak kissé távolabb építeni, mivel nem engedélyezték a protestánsoknak templomtorony építését. Az épület előtt három ősöreg, terebélyes hársfa áll, melyeket a templom felszentelésekor ültettek.

Gyakorlati tudnivalók
Cím: Drevený artikulárny kostol, Hronsek

Megközelítés:

Zólyomtól Besztercebánya felé nem az autópályán, hanem a 69-es főúton kell menni Szliácsig, majd jobbra Szliácsfürdő felé, át a Garamon, pár száz m után balra Hronsek felé még 6 km. A faluban táblák jelzik az utat a fatemplom felé (dreveny kostol).
Nyitva tartás:

A templom általában zárva van, az attól balra lévő nagy házba kell becsengetni a kulcsért. Csak szlovák nyelvű vezetés van, belépő nincs, adományt elfogadnak. forrás

G. Gy. fotói

Selmecbánya

Ha olyan úticélt keresünk, amely közel van Budapesthez, mégis kellően különbözik Magyarországtól, gazdag látnivalókban, de pihenést, felfrissülést is kínál, utazzunk el bátran az egykori német bányavárosba, a Világörökségnek számító, varázslatos szépségű Selmecbányára. A környék városai, falvai szintén számos jellegzetesen felvidéki látnivalót tartogatnak, a puritán fatemplomtól a pompás, reneszánsz várkastélyig, a középkori nemesfémbányászat emlékeitől a szemet gyönyörködtető gótikus remekművekig.
Századokkal ezelőtti hangulat

A magyar királyok a 13. században német bányászokat telepítettek a Felvidék középső részére, az úgynevezett Hauerland-ba, amely egészen a második világháború végéig – a Szepesség mellett – a Felvidék másik nagy német tömbjét képezte. A nemesfémbányászatnak köszönhetően mesés gazdagság halmozódott fel errefelé, amelynek kulturális emlékei a mai napig szinte érintetlenül fennmaradtak. Valamennyi város közül kiemelkedik a hegyekkel körülvett, káprázatos fekvésű Selmecbánya (németül Schemnitz), régi városmagja ugyanis messze ennek a legnagyobb és legváltozatosabb, zegzugos kis utcái hosszan kanyarognak felfelé a domboldalakon. Viszonylagos zártságának köszönhetően Selmecbánya a mai napig őrzi a Magyar Királyság évszázadokkal ezelőtti hangulatát, a múltidézést ráadásul színvonalas történeti és művészeti kiállításokkal tehetjük teljessé.
A nemesfénybányászat élvonalában

Selmecbánya középkori virágzása után a 18. században élte igazi aranykorát, ekkoriban alakult ki a város mai barokk képe. A fellendülés az ezüstbányászat hatékonyságát emelő műszaki újításoknak, például a széles körben elterjedt vízszivattyúknak volt köszönhető, melyeket Selmecbánya az elsők között alkalmazott a világon. A szivattyúk működtetéséhez szükséges vízi energiát a város környékén létesített több tucat mesterséges tó biztosította, amelyek egy része szintén a mai napig fennmaradt. A városnak a bányászatban betöltött vezető szerepét ismerte el Mária Terézia, amikor 1763-ban Bányászati Akadémiát alapított Selmecbányán, amely akkoriban a földkerekség első felsőfokú végzettséget nyújtó műszaki iskolájának számított. Ebben az időben Selmecbánya mintegy 25 ezer lakosával Magyarország legnagyobb városai közé tartozott, azonban a hegyek szorítása miatt sosem tudott tovább növekedni, sőt lélekszáma később csökkenni kezdett, és jelenleg alig haladja meg a 10 ezer főt. A 20. század elején a lakosságnak több mint 40 százaléka magyar volt, ma már azonban a turisták kivételével gyakorlatilag nem hallani magyar szót az utcákon. forrás

Kastélyok&Várak

Késmárk - vár - fotó by Elter

Árva vára

Árva vára - fotó by Elter

,, Az Alsókubintól 10 km-re fekvő Árva vára (szlovákul Oravský hrad) szintén középkori vár. Az Árva folyó fölé magasodó meredek sziklaszirtre épült, így gyönyörűen kiemelkedik a tájból. Noha nyilván nem esztétikai, hanem védelmi szempontok vezették a választást annak idején, azért megkérdőjelezhetetlenül romantikusra sikerült ez a vár, különösen a folyó vizében visszatükröződve.

Belülről sem okozott csalódást. Sőt, felülmúlta elvárásaimat, ez ugyanis igazi vár, nemcsak rom. Szobái egy része korabeli bútorokkal van berendezve, van lovagterme, fegyvertára, galériái, a fellegvárból pedig lenyűgöző körbetekinteni. Vezetett túra keretében lehet megnézni, ami angol vagy szlovák nyelvű." forrás

Selmecbánya - Új vár - fotó by Elter

Léva vára - fotó by Elter

A Magas-Tátra szlovák része

Poprádi-tó

A Poprád-i tó szlovák nevén: Popradské Pleso) egy gyönyörű hegyi tó a Szlovák Magas-Tátrában található. Ez a tó a legmagasabban fekvő tó a Magas-Tátrában, 1494 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.

A Poprád-i tó népszerű turisztikai látványosság, és kedvelt a gyalogos túrázás kedvelői körében. A tó hegyes környezet gyönyörű. A tó vize tiszta és szép kék a színe.

A tóparton található egy szálloda és egy étterem is.

A Poprád-i tó környékén több túraútvonal is található.