ÚTIKRITIKA.HU / Szerbia

A kb. 260 ezer lakossú Újvidék Szerbia északi részén fekszik, s a Vajdaság tartomány központi városa.
Újvidék (Belgrád után) Szerbia második legnagyobb városa. Újvidék viszonylag tiszta és modern nagyváros.
Újvidék országúton 295 kilométerre van Budapesttől. 273 kilométernyi távolságon autópályán mehetünk.
A menetidő (megállás nélküli vezetést feltételezve) 3 és fél óra, de persze a határon meg kell állni.
Újvidéken kevés a parkolóhely.
Ajánlott étterem a Sokace

Kriszta fotója

Fő látnivalók:

Péterváradi erődítmény
A néhai zsinagóga
A Szabadság-tér (Trg Slobode) klasszicista és barokk épületei
A Duna park (ami nem a Duna partján van)
A Vajdaság-múzeum
Az óváros alagsori bárjai

Kriszta fotója

,, Újvidék kellemes hely a központban, de túlságosan hasonlít egy átlagos közép méretű magyar városra, szóval nem annyira izgalmas. Azért magyarként illett megnézni. Szabadka sokkal érdekesebb, hangulatosabb" (aji, 2018)

"Igazi időutazás végigsétálni a Zmaj Jovan és a Duna utcákon, amelyek épületei a 18-19.században épültek és ma is jó állapotban vannak. Ráadásul földszintjükön nem egy ma is működő kisiparos műhelyt találunk. Ez egy folyton nyüzsgő sétálóutca fagylaltozókkal, éttermekkel, boltokkal. A Duna utcán keresztül jutunk el a Duna-parkba, amely a belváros dísze, de itt található a Vajdasági Múzeum impozáns épülete is. A város központi tere a Szabadság tér, ahol a neoreneszánsz stílusban épült városháza van. Vele szemben magasodik a Zsolnay-cserepekkel fedett Mária Neve katedrális 72 méteres tornyával. Érdemes megtekinteni a báni palotát is, amely egy hatalmas fehér óceánjáró hajóra hasonlít. Jelenleg a Vajdasági Képviselőháznak ad otthont." forrás

Kriszta fotója

,, Újvidék felfedezését a szomszédos Péterváraddal kezdtem. Reggel felkapaszkodtam a várba, ahonnan remek kilátás nyílt a környékre, majd körbesétáltam Újvidék belvárosában. Közvetlenül a Péterváradról átvezető híd után ott ragyogott a napfényben a hatalmas munkával felhúzott báni palota hófehér márványépülete. A báni palota közigazgatási székhely, ezért turisták csak előzetes engedéllyel látogathatják." forrás

Kriszta fotója

k.t.

Míg Szabadka kissé kaotikus hatást kelt, addig Újvidék makulátlan rendezettségéről, a már-már a takaros osztrák városokat idéző elegáns üzleteiről ismert. Kicsi, de annál szerethetőbb belvárosa sötétedés után kezd el igazán pezsegni, aki először jár errefelé, itt is alaposan meg fog lepődni a hangulaton. Újvidéken ne spóroljunk az idővel: a város múzeumaiban, képzőművészeti galériáiban órákat el lehet tölteni, a Duna túloldalán magasodó péterváradi erőd pedig szintén bőven tartogat felfedezni valót. forrás

Stari Ras és Sopocani

(szopocsáni)

Az Unesco kulturális világörökségének a helyszíne! Ez egy épületegyüttes, ami középkori erődítményekből, templomokból és kolostorokból áll. Mindez az első szerb főváros, Stari Ras egyik külvárosában.

Studenica kolostor

,, A kolostor Ivanjica felől a 116-os mellékúton közelíthető meg, amely a Golija-hegység peremén szerpentinezik. Kraljevo felől egyszerűbb az elérése: a várost az Ibar-völgyi főúton hagyjuk el (22-es út) Raška illetve Koszovó irányába. Ezen a jó minőségű főúton kb. 45 km-t kell megtenni (amely során elhaladunk Maglič vára mellett is), majd Ušće község területén – pont mielőtt az főút keresztezi a Studenica folyót – jobbra kell fordulni a 116-os úton, amelyen még kb. 13 km a kolostor. A kolostor bejárata előtt két helyen is van kijelölt parkolóhely. A kolostort védőfal veszi körül, két helyen lehet belépni a területére. Szabadon látogatható." forrás

Decani kolostor

,, Sajnos a kolostor manapság ellenséges érzületű albán szomszédokkal van körülvéve, akik nyíltan kimutatják a szerzetesekkel és a szerb ortodox egyházzal szembeni türelmetlenségüket. Fenyegetéseik, valamint a dečani szerzetesek elleni támadásaik, nyomásgyakorlásuk szinte mindennaposak." forrás

Egyéb kolostorok

Manasija kolostor, 15. század elején építették. A parkolás és a belépés is ingyenes.
Belgrádtól nagyjából másfél óra autóval, a pályadíj 300 RSD körül volt. Az utolsó fél óra nem autópálya, de járható, sok helyen teljesen új.
Drónozni lehet, de inkább magasabban és akkor nem zavar senkit; mások is drónoztak).
Ezután ettem egy finomat, hatalmas adag csevap köretekkel, kajmakkal, kenyérrel, nagy adag baklava desszert és két üdítō kevesebb mint 1.000 RSD, alig bírtam megenni akkora adag volt. Étterem:
Restoran Dukat
Rudnička 40, Despotovac 35213, Serbien
Ha erre jártok, szerintem megéri megnézni és enni egy jót. Én még egy marék papírpénzt is találtam egy szikla alatt a kolostor közelében 😅 (peti, 2022)

Kragujevac

190 ezres nagyváros Szerbia közepe táján.
Szerb kiejtése: krágujevác (erős hangsúly az első szótagon)

Szabadka (Subotica)

Szabadkáról külön aloldalon adunk információkat, véleményeket - itt

Niš

Nišről külön aloldalon kezdünk el információkat adni - itt

Vršac

Szerb kiejtése: vrsác (a v és az r között egy halvány, alig hangzó ö betű)
Vršac (szerbül: Вршац) szerbiai város Belgrádtól 84 kilométerre. A kb. 35 ezres lakosságú város a Vajdaság keleti részén fekszik, közel a román határhoz.A város olyan kicsi, hogy a turistának gyalog könnyű bejárnia.
Fő látnivalók: a 15. századba visszanyúló kastély (Vršački zamak),a vajdaság legmagasabb pontja, a 641 méteres Gudurički Vrh (guduricski vörh), két ordodox kolostor

Fruska Gora Nemzeti Park

"A csapadék mennyisége nagyban befolyásolja a Fruska Gora élővilágát és területi jellemzőit. A hegység sűrű és egyenletesen elrendeződött vízhálózata sok forrást és három mesterséges tavat is magába foglal (közülük a legnagyobb a Moharac, amely megközelítőleg 60 hektáros). Itt található a Vajdaság egyik legszebb tava is, a Jeges-tó. A hegység keleti és nyugati szélei vízben szegényebbek az alacsonyabb elhelyezkedés és az eltérő kőzetösszetétel miatt. Különösen a keleti lejtőkre jellemző a szárazság. A leghosszabb patakok és folyók az északi oldalon folynak le, mély medret ásva maguknak. Néhány belefut a Dunába is. A szárazságnak köszönhetően azonban némelyikük kiszárad a nyár folyamán.

A térség arculata idővel nagyon sokat változott, akárcsak a növény- és állatvilág. Régen a terület növényvilágának része volt a babér, a mocsári ciprus és különböző pálmafajták. Az állatok közül élt itt rénszarvas, bölény, de még mamut is. Manapság inkább csak a hegység magasabb részei erdősek, mert a lejtőkön a fákat kivágták a művelhető területek érdekében. Leggyakoribb fafajták a tölgy, a bükk, a gyertyán és a hárs, és az európai viszonylatban legnagyobb hárserdő is a Fruska Gora területén található. Az aljnövényzet között több Szerbiában ritka páfrány és sokfajta gomba rejtőzik. Az egyik leghíresebb növénye mégis a hóvirág, ami a Fruska Gora Nemzeti Park lombtalan bükkerdőit díszíti március végéig. Emellett a hegység ritka növényei közé tartoznak az orchideák és a gyógynövények is. Ennek a hihetetlenül gazdag flórának köszönhető, hogy a fokozottan védett állatoknak is tökéletes élőhely a hegység." forrás

Čačak

Szerb kiejtése: csácsek (hangsúly az első szótagon, erős á hanggal)

Palic-tó

Drvengrad skanzen

Sirogojno

Veliki Buk vízesés

Đerdap Nemzeti Park

Szerb kiejtése: djerdáp vagy gyerdáp

Gyógyfürdők

Davolja Varos

Fesztiválok

Fotóegyveleg

Az újvidéki könyvtár táblái a Vajdaság 6 hivatalos nyelve alapján: (szerbül, magyarul, szlovákul, ruszinul, románul) - ja ez csak 5 , mintha éppen a horvát hiányozna, vagy a szlovákkal való hasonlóságával el van intézve? - k. a.