ÚTIKRITIKA.HU / Új-Zéland

Új-Zéland

Időjárás | Földrajz | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Gasztronómia

Időjárás és éghajlat

• Auckland-ben és környékén a nyári hőmérséklet nappal 18-20, éjszaka 11-13 Celsius fok.
• Nyári utazás esetén is javasoljuk a magyar őszi, késő őszi esős, szeles évszaknak megfelelő ruhaneművel felkészülni az utazásra.
• Szigeteken és a délebbi országrészben ennél hidegebb időjárásra kell számítani.
• A tél már júniustól kezdődik... :-)

"Az első és nem csak magyarok által mélyen elhitt dolog, hogy Új-Zéland mediterrán éghajlatú ország. Rejtély, hogy ezt miért gondolják a népek Európában, de valamiért gondolják. Antropo-etimológiai (na, ha ez nem új szó…) kutatásaim szerint, főleg a kelet-európaiak képzelik az országot a karibi világ égöve alá, de nem mentesek ettől a téveszmétől a németek sem, sőt, brit születésű versenyzővel is összefutottam már, aki felháborodva magyarázta, hogy ő azért jött ide, mert otthon nem bírta a sok esőt. Az ugyan igaz, hogy az Egyenlítőtől kb. annyira van, mint Olaszország, csak itt nincs Földközi-tenger, ellenben van sarki szél, délről meg óceáni éghajlat, lásd általános iskolás tankönyvek. Az időjárás okozta - mellesleg nem túl erős - kényelmetlenségeket fokozzák a számunkra szokatlanul hitvány lakóépületek és a magas páratartalom. Mindezek mellett itt északon még hó sincs. Meleg nyár, hűvös tél." forrás

Földrajz

• Új-Zéland három nagyobb (Északi-, Déli és Stewart-sziget) és több kisebb szigetből álló ország.
• Területe: 268 ezer km2, lakossága több mint 4,4 millió főt.
• Fővárosa Wellington, legnagyobb városai: Auckland, Christchurch és Hamilton.
• Érdekesség: Wellington, az ország fővárosa a világ legdélebbre fekvő fővárosa.
• Államformája: alkotmányos monarchia, hivatalos nyelvei az angol, a maori és az új-zélandi jelnyelv.

Mind az általános közbiztonsági helyzet, mind a nemzetközi terrorizmusból fakadó fenyegetettségi szint vonatkozásában Új-Zéland egyike a világ legbiztonságosabb országainak. Ugyanakkor az ország aktív szeizmikus zónában fekszik, ezért folyamatos a természeti katasztrófák, elsősorban a földrengések okozta fenyegetettség. Az ország egész területén előfordulhatnak kisebb földrengések, de különösen az északi sziget keleti partvonala mentén, a főváros Wellington térségében, valamint a déli sziget egészén bármikor lehetséges akár igen nagy erejű rengés is. 2010 óta különösen sok nagy erejű – a Richter skála szerinti 6-os erősséget elérő vagy meghaladó – földrengés volt a déli szigeten Canterbury és Marlborough tartományokban, a Christchurch és Blenheim városok által határolt keleti tengerparti sávban.

A rengések következtében az ország tengerparti részein cunami veszélye is fennáll, földrengés esetén mindenképp szükséges a tengertől biztonságos távolságba, illetve megfelelően magas földterületre húzódni. Belátható időn belül várható, hogy a déli szigeten bekövetkezik egy jelentősebb, akár a Richter-skála szerinti 8,1-es erősséget is meghaladó földrengés, amely komoly károkat okozhat az ország közlekedési és távközlési infrastruktúrájában. Az északi szigeten több aktív vulkán is található. A földtani aktivitásról a https://www.geonet.org.nz honlap ad naprakész információt, hangsúlyozva, hogy a földrengéseket gyakorlatilag lehetetlen előre jelezni. Földrengés esetén a helyi hatóságok útmutatásait kell követni. Az országban utazók, túrázók számára hasznos segítség lehet a mobiltelefonokra letölthető GeoNet Quake nevű applikáció, amely folyamatosan frissülő információval szolgál a földrengések helyét, idejét és erősségét illetően.

"Tévhit – Új-Zéland érintetlen ősvadon, végeérhetetlen erdőségekkel, paradicsomi állapotokkal. Majdnem, csak igyekszik az lenni! Az ember megjelenése alapvetően átformálta a sziget élővilágát, már a Moavadászok is az erdő felgyújtásával terelték a hatalmas madarakat, a fehér ember megjelenése viszont a maradék erdők kb. 90%-ának kiirtását is jelentette, amellett, hogy a védtelen és ellenségektől mentes madárvilágra szabadította a kutyát, macskát, sünöket, patkányt, oposszumot, a kiirtott erdőket pedig eltüzelte és/vagy házat épített belőlük. Helyükön szarvasmarha és juhlegeltetésbe, gabona és egyéb haszonnövény termesztésébe kezdett, utakat, kikötőt épített, szóval a szokásos módon bánt el a környezettel.

A modern Új-Zéland már sokkal tudatosabban igyekszik visszaformálni az élővilágot, hatalmas természetvédelmi területeket hoz létre, hal, madár, növényrezervátumokat, ahol az 1-2 ezer évvel ezelőtti, természetes állapotokat igyekszik megteremteni, vagyis hagyni, hogy a természet megteremtse magának ezeket. A jól átgondolt "zöld" imidzs és ennek minden platformon való sulykolása nem véletlen, a tiszta levegő, tiszta vizek, tiszta birkák komoly profitot hoznak az élelmiszeri exporton és az idecsábított turistákon keresztül. Az állam igyekszik ezeket a területeket nem elzárni a látogatók elől, hanem sőt, ösztönöz, hogy menjél, lássál, neked építi ki a sétautakat, vécéket, parkolókat, információs táblákat (és mondjuk tényleg, Tawharanuiban a semmin túl is volt vécépapír a budiban). Nagyon sok teendő van még, amibe beletartozik szerintem az is, hogy az embereket le kéne szoktatni a szemetelésről, mert azzal együtt, hogy pucolják az utcákat, sokan eldobják a szemetet. Az viszont igaz, hogy a természetvédelmi területeken lerakott lukasfürdőkád-szétrohadtautógumi-fáradtolajoskanna triász nem jellemző, sőt." forrás

Történelem

Új-Zéland felfedezésekor a terület már lakott volt, a maori nép által. A maorik Polinézia keleti részéről hajóztak ide valamikor a 9. és a 14. század között. A szóbeli hagyományaik szerint egy Hawaiki (nem Hawaii!) nevű hely volt az őshazájuk, csakhogy ezt a helyet nem sikerült eddig beazonosítani. Némi támpontot ad az, hogy az új-zélandi maorik és a Cook-szigeteki maorik között erős a nyelvi rokonság. Új-Zélandot európaiak fedezték fel, még pedig Abel Tasman holland hajós és legénysége 1642-ben. Tasman lelécelt onnan, miután a bennszülött maorik a legénységének egy részét a vendégszeretet érzetének teljes hiányában leöldösték. Az ország csupán 1769-ben került fel a térképre, James Cook angol kapitány megérkezésével. Új-Zéland volt a világon az egyik első jelentősebb ország, ahol bevezették az általános választójogot. 1893-ban szavazati jogot adtak minden felnőtt új-zélandi állampolgárnak nemre való tekintet nélkül.

• Új-Zéland himnusza - Ez már magasztos! (Ajánlott link)

Manapság

• II. Erzsébet királynő hivatalosan Új-Zélandnak is a királynője.
• Új-Zélandon egy főkormányzó képviseli őt.
• Formailag a főkormányzó érvényesíti a válaszott új-zélandi parlament által elfogadott törvényeket.
• A férfiak és nők közötti béregyenlőség tekintetében Új-Zéland a viklágon a legigazságosabb: mindössze 5.6 százalékkal keresnek többet a férfiak, mint a nők.
• Új-Zéland nagyhatalom juhtenyésztés és -kereskedelem terén.
• Új-Zélandon kilencszer annyi juh él, mint ember.
• Tények Új-Zélandról (Ajánlott link)
• A Kiwi-ország, Új-Zéland (Ajánlott link)

A helyiekről

Az ország mérete és a lakosság száma úgynevezett népsűrűséget okoz. NZ-n alacsony, hatalmas lakatlan területek vannak, a települések mérete kicsi, lélekszámuk alacsony, a nagyvárosok (van vagy öt) kivételével tényleg nem laknak az emberek egymás szájában, és mivel piaci viszonyok vannak, egy 300 lelkes faluban nem épül 20 termes gigamozi és külön színház.

"A nép - európai szemmel - valóban sokszor tűnik büdös gyökérnek, de a papucsban / gumicsizmában járás csak részben az igénytelenségre vezethető vissza, inkább praktikus okai vannak, csakúgy, mint a terepjáró-használatnak. Az alacsony népsűrűség és a nagy távolságok miatt az alacsonyabb rendű utak szinte kivétel nélkül mentesek az aszfalttól, ellenben sokat esik, a sárban gázolásra pedig két dolgot fejlesztett ki az emberiség, a gumicsimmát és a terepjárót. A mezőgazdaság, amely ugyan a GDP-nek csak 4-5 százalékát termeli meg, a munkaképes lakosság egytizedét foglalkoztatja és része a kiwi hagyománynak. Úgy általában nem ciki parasztnak lenni vagy borjú premixet reklámozni a tévében. A parasztnak levés rohadt nehéz meló, és itt nem divat a nadrágszíj parcella, hatalmas területeken termelnek, legeltetnek, és 80-100 ezer birka mellett repül az idő. Ugyanakkor a városlakók között messze többen tudták elhelyezni a térképen Budapestet, mint számítottam rá, bár a helyi magyarok szerint ez nem az itteni oktatási rendszertől van, annak ellenére, hogy az itteni egyetemek nagyja a világban szépen elismert végzettséget ad. A vidéktől el nem távolodás amúgy bájosan jelen van a városban is, ahol dolgozom, az autópálya egyik oldalán az ország legnagyobb bevásárlóközpontja van, a másik oldalán tehenek legelnek, de a Cornwall park 200 hektárján a város kellős közepén is birkák és tehénkék laknak." forrás

---

"Köszönhetően a telepes, úttörő, nem túl távoli múltba visszavezető életvitelnek, a mozgás és a falakon kívül levés tényleg roppant népszerű errefelé. (Egyes rosszmájú vélemények szerint ez azért van, mert a falak olyanok amilyenek.) Az egészséges élet-mánia és a fitneszfasizmus természetesen ide is elért, és itt bizony zsíros televénybe hullt a magja. A már-már beteges sportolásmánia általánosan elterjedt és öngerjesztő folyamattá vált. Ez a dolog jó része, a lakosság nagyja csinál valamit, még ha csak sétál egy kicsit a parton, az is több a semminél. Ezt egyébként nagyon jó látni, a postás is bringával hordja a leveleket, rajta kívül is számos kerékpáros, futó, kocogó, súlyzóval-sétáló, kajakozó látható szerteszét, még télen is. Az, hogy a sportolási lehetőség tényleg csak egy lépésre van a kaputól, meg is látszik. Az organikus termesztésű vagy bio feliratú kaják igen kelendőek, stramm piacot teremtettek maguknak, sőt, mit több, itt sok esetben tényleg műtrágyát, vegyszert sosem látott területeken növesztgetik az alapanyagokat. Népszerűek a gabonapelyhek, a cukormentes cuccok, fat-free vagy low-fat felirattal talán még zoknit is lehet kapni.

Van viszont egy másik réteg, aki nehogy nem csinál semmit, hanem a nemzetközi versenyszabályoknak megfelelően a legszemétebb kaját eszi, és ezt azonnal zsírrá alakítja. Annyi hombárméretű, bojlertestű alakot, mint itt, még nem láttam sehol. Annyi szemét kaját, mint itt, nem láttam sehol. A kövérség (elhízottság?) országos probléma, de ez az oldala nyilván kevésbé látszik az országnak. A legdurvább esetek a gyerekek között lelhetőek fel, szerintem nincs szánalmasabb látvány és gondatlanabb szülő, mint aki hagyja a gyerekét mozgásképtelenre dagadni. A maori és szigeti elzsírosodottaknak legalább annyi mentségük van, hogy náluk az elmúlt pár ezer évben a kövérség a jólét és a termékenység jele (v.ö: Willendorfi vénusz) ugyanakkor ez ma már nem feltétlenül igaz, viszont a mértéktelen elhízás egyszerűen a legolcsóbb, leghitványabb kaják mértéktelen fogyasztásától van. A kóros elhízás mellett jókora probléma az alkoholizmus, a dohányzás (amit nagyjából már mindenhonnan kitiltottak) és egyre erősebb a kábítószer-fogyasztás. Pont ma hallottam a rádióban, hogy az ország az elsők között van a termesztett és elszívott fűmennyiség tekintetében és ha ilyesmire vágyik az ember, akkor különösebb kockázat nélkül szerezhet, sőt termeszthet a kertben, úgyse veszi észre senki." forrás

Turista etikett

Legyünk tájékozottak abban a vonatkozásban, hogy Új-Zélandon a kiwi nem egy gyümölcs, hanem egy repülni képtelen madár neve. Az új-zélandiakat is előszeretettel nevezik kiwiknek, és ezen nem is sértődnek meg. Nos, a kiwik az általunk ismert kiwi gyümölcsöt kiwifruit-nak nevezik (egyesek kínai egresnek).

Gasztronómia

Vissza az elejére

Kommentek