Védőoltásra nincs szükség. A magas orvosi és gyógyszer költségekre tekintettel, elutazás előtt teljes körű egészségügyi- és baleset-biztosítás megkötését ajánljuk. Akik aktív turistáskodást terveznek azoknak nagyon ajánlatos olyan biztosítást kötni, ami kiterjed olyan tevékenységekre, mint pl. a búvárkodás, a vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás stb. Amennyiben gyógyszert hoznak magukkal, azt tartsák a kézipoggyászban, és ne bontsák ki az eredeti csomagolásból. Nagyobb mennyiségű gyógyszer esetén hozzanak angolra fordított igazolást háziorvosuktól, melyet szükség szerint be tudnak mutatni.
,, Sajnos Új-Zéland konyhája nem kápráztatott el bennünket…persze biztosan vanak szuper, drága éttermek, ahol francia, olasz, indiai ételeket lehet kapni. Na de mi szerettünk volna valami igazán helyit megkóstolni. Ez egyetlen nemzeti étel és mindenki, mindig ezt eszi (Mindennemű túlzás nélkül mondjuk ezt) a Fish and Chips, amit újságpapírba csomagolva vagy műanyag dobozban árulnak. (2014)" forrás
bébé fotója
A modern új-zélandi gasztronómia főként az ország brit öröksége által formálódott, bár az 1950-es évektől kezdődően a mediterrán és ázsiai-csendes-óceáni hatások is megjelentek. A māorik saját jellegzetes tradicionális konyhával rendelkeznek.
Az esti étkezést, amelyet vacsorának vagy teának (tea) neveznek, a nap fő étkezésének tekintik. Az étkezések közötti nassolást reggeli/ délutáni teának hívják.
Az új-zélandiak jellemzően csak különleges alkalmakon, például születésnapokon vagy romantikus randikon mennek étterembe vacsorázni; a legtöbben nem étkeznek gyakran éttermekben, bár ez egyre gyakoribbá válik. Az új-zélandiak általában nem kérik az étterem számlát az asztalnál, hanem elhagyják az asztalt, és a számlát a pultnál vagy a bárpultnál kérik.
Új-Zélandnak jellegzetes kávéházi kultúrája van, és vitathatatlanul a bolygó egyik legjobb eszpresszóját kínálja. A kávéházak gyakran kiváló ételeket szolgálnak fel, muffinoktól kezdve a teljes étkezésekig.
Kisebb városokban az étel mindig elérhető a helyi kocsmában/hotelben/bisztróban, bár a minőség általában a hamburgerek és hasábburgonyák kategóriájába tartozik.
A gyorséttermek és kényelmi ételek üzletei bőségesen megtalálhatók. A legnagyobb nemzetközi gyorsétterem láncok, amelyek jelen vannak Új-Zélandon, a Burger King, Carl's Jr., Domino's, KFC, McDonald's, Pita Pit, Pizza Hut, Subway és Wendy's. Számos helyi gyorsétterem lánc is létezik; a Burger Fuel és a Burger Wisconsin érdemes kipróbálni, míg az amerikai pizzaláncok versenyeznek a sátáni tematikájú helyi lánccal, a Hell Pizza-val. Az új-zélandi kínai ételek főként nyugati típusú elviteles ételek, amelyek hasonlítanak az ausztrál vagy brit változatokra, és sok negyedben és kisvárosban megtalálhatók. Azonban jó, autentikus kínai ételek megtalálhatók olyan nagyvárosokban, mint Auckland, Wellington és Christchurch.
A legtöbb kávéház és étterem Új-Zélandon rendszeresen biztosít vegetáriánus, gluténmentes és legtöbb egyedi allergiára megfelelő ételeket. Vegán és vallási diétás igényeket (pl. halal, kósher) kielégítő kávéházakat és éttermeket nehéz találni a nagyobb városokon kívül.
Ha saját magad szeretnél ételt készíteni, nagy szupermarket láncok állnak rendelkezésre: Countdown (amely 2024 elején a várhatóan Woolworths néven folytatja, az ausztrál anyavállalatának megfelelően), New World és Pak'nSave. Ha a legalacsonyabb árakat keresed, a Pak'nSave lehet a legjobb választás, de itt korlátozott márkaválaszték található. A Countdown és a New World széles választékot kínál, de figyelj az árakra, ha szoros költségvetés alatt állsz. Kisebb városokban előfordulhat, hogy Four Square, Fresh Choice vagy Super Value élelmiszerbolt található. Az összes lakott területen találhatók tejtermékboltok és egyéb kényelmi boltok is.
Ha valami különlegeset szeretnél hazavinni, a manuka méz az egyik legértékesebb új-zélandi exporttermék, amely széles körben elérhető a helyi szupermarketekben. Számos mézfarm is található az országban, amelyeket meglátogathatsz e termékért.
Általánosságban elmondható, hogy az új-zélandi étkezési illemszabályok a szokásos európai normáknak megfelelnek.
Új-Zélandon rendkívül liberális bolt nyitvatartási törvények vannak érvényben. Csak három és fél nap van az évben, amikor a boltoknak be kell zárniuk: Nagypénteken, Húsvét vasárnap, Karácsonykor, és április 25-én Anzac Napján 13:00 előtt. Kivételt képeznek a tejtermékboltok, kényelmi boltok, benzinkutak, kávézók és éttermek, gyógyszertárak, ajándékboltok, valamint a repülőtereken és közlekedési csomópontokban található üzletek. Bizonyos városok és területek mentesülnek egy vagy több kötelező zárási napról.
Az üzletek általában hétköznapokon reggel 08:00 és 09:00 között nyitnak, és 16:30 és 18:00 között zárnak. Ha hétvégén és ünnepnapokon nyitva tartanak, akkor reggel 09:00 és 10:00 között nyitnak, és 13:00 és 17:00 között zárnak. A bevásárlóközpontok általában hétfőtől szombatig 09:00-tól 18:00-ig, vasárnap pedig 10:00-tól 17:00-ig tartanak nyitva; a legtöbb bevásárlóközpont heti egy-két késői nyitvatartási nappal rendelkezik, általában csütörtökön és/vagy pénteken, amikor az üzletek 21:00-ig nyitva maradnak. A szupermarketek és a legtöbb nagyáruház minden nap reggel 07:00 és 08:00 között nyitnak, és este 21:00 és 22:00 között zárnak.
"Tévhit - Új-Zéland unalmas és ingerszegény, minden ötkor bezár, nincs itt semmi, mindenki szétunja magát. Valóban, az ország ha nem is mindenben, de szinte teljes egészében eltér a nyugati aluljárótól. A nagyvárosi élet is sokkal lassabban zajlik, mint egyes közép-európai városokban, ugyanakkor aki akarja, itt is megtalálja a számára megfelelő szórakozási lehetőségeket. Van színház, mozi (imax is), felnőtt bárok, éjszakai lokálok, sörözők, sörözők meccsnézéssel, éjjelnappali golfpályák, uszoda, kupleráj, az utasellátó színvonalától az über-exkluzív éttermekig minden. A szokásos gyorsétteremláncok és a szokásos márkák nagyjából itt is fellelhetőek, sőt kiegészülnek az ázsiai piacokra szánt holmikkal is. Ezen felül persze a természeti környezet végtelen lehetőségei, ahol nagyjából mindenki azt csinál amit akar, na mondjuk a sífutást leszámítva, mert ahhoz délebbre kell menni. Ha vadászni akarsz, (akár étkezési célból) pofonegyszerűen juthatsz vadászfegyverhez, ha pecázni akarsz, csinálhatod, a normál korlátozásoktól eltekintve (faj/mérethatár/szezon) azt csinálsz amit akarsz.
Az outdoor sportok leghülyébbjeit is gyakorolhatod, akkor sem szól rád senki, ha súlyzót lengetve hátrafelé sétálsz a tengerparton, vagy ha napi 20 km-t gyalogolsz 100 kiló súllyal, vagy viharban mész kajakozni a tengerre vagy minden csütörtökön tüntetsz a monociklizve-hegedülés olimpiai számmá nyilvánításáért. Ezekhez minden felszerelés beszerezhető minden sportboltban (a hegedű természetesen a hangszerboltban) az interneten pedig a futók, kutyával futók, több kutyával futók, babakocsit tolva több kutyával futók, babakocsit tolva több kutyával futókat monociklin hegedülve kísérők közösségi portáljait is megleled.
Emellett a helyi lapokban - a megnyerő mosolyú temetkezési vállalkozók képei között - remek dolgokba futhat az ember a “nézzünk együtt madarakat” mellett a “szedjünk szemetet lakatlan kis szigeten együtt az öbölben”, “nézzünk meg együtt egymás szép kertjeit és közben teázzunk” programok általánosan elérhetőek. Az emberek szórakoztatják magukat, no meg egymást, és amilyen felszínesnek tűnnek is néha, odafigyelnek egymásra, a szomszédokra, anélkül, hogy ZIL-tükröt szerelnének az ablakkeretre. A kis helyi közösségek, mint a kerületi zenekarok, rotary-klubok, festeni, túrázni, rádió-amatőrködni, búvárkodni, táncolni, ezotériáról beszélni, vitorlázni szeretők, sportegyesületek száma végtelen, ezekhez simán csatlakozhatunk, örömmel fogadnak, ahogy a gyerek-játszóházak vagy a természetvédők is.
Rengeteg múzeum, galéria, koncert zajlik, ahogy egy rendes nagyvároshoz illik. Az ünnepeken az utcai felvonulások nagyon népszerűek, az ANZAC napi katonás parádétól a mikulások felvonulásáig, e nyári hétvégéken a belváros amúgy is mozgalmas estéket kínál a szórakozni vágyóknak. Persze a pici településeken fentiek csak korlátozottan igazak, de ez minden más országban is így van. A természeti szépségek felfedezése pedig egy egész életre ellát időtöltéssel, látnivalóval, utazni könnyű és nem is túl drága, a belföldi turizmus erős és jól működő iparág. Aki itt unatkozik, az unatkozni akar." forrás
,, Új-Zélandon vonatközlekedés gyakorlatilag nincsen. Néhány útvonal van csupán, főleg a turistáknak jó drágán, de ezek gyakran lezárnak pl. földrengések után. Busszal a déli szigeten a Nakedbus és az Intercity, az északin a Manabus üzemeltet járatokat. Ezeknek viszonylag drágák, egy útra 6-10 ezer Ft-tól indul egy 100-200km szakaszra szóló jegy. Vannak ugyan bérlet ajánlataik, de több turista panaszkodott nekünk, hogy ezeket egyszerűen nem tudod kihasználni: a főszezonban (december-február) a jegyek két-három napra előre elfogynak, és ilyenkor nem tudsz mivel utazni.
Ha már ilyen drága az utazás és a buszjegyeddel sem tudsz mit kezdeni, érdemes stoppolni. Új-Zéland az utolsó országok egyike a világon, ahol a stoppolás jól működik és nem is veszélyes (persze kellő körültekintés mellett). Mi több alkalommal is stoppoltunk, egyszer sem kellett egy óránál többet várni, átlag húsz perc után vettek fel kettőnket csomagostól. A helyiek ezt természetesnek veszik, érdeklődnek, mesélnek... sok hasznos infót tudhatsz meg tőlük. Egy sofőrünk pl. megmentett minket attól, hogy Queenstownban próbáljunk megszállni, Wanakaában pedig még olcsó szálláshelyet is kerített nekünk. Célszerű egy papírlapra nagy betűkkel olvashatóan kiírni, hogy hova szeretnél eljutni.... már akkor is felvesznek, ha csak az irány stimmel.
A stoppolás hátránya, hogy ha nagyobb távot teszel meg, sosem tudhatod mikor érsz oda... és út közben sem nagyon tudsz nézelődni a csomagok miatt. Kettő vagy annál több emberre olcsóbb autót bérelni, mint busszal járni. Az autóbérlés ára teljes biztosítással (nulla önrészes CDW) kb. napi 10 ezer forintba kerül 7-10 napra. Minél hosszabb időre bérelsz, annál olcsóbb, akár 6-7000-ig is lemehet ha pl. több mint egy hónapra bérelsz autót. Ha egy irányba szeretnél utazni (máshol adod le, mint ahol felveszed) az 20-40 ezer Ft egyszeri plusz költséget jelent bérlésenként. Ha délről észak felé haladsz, kereshetsz jó árú relocation-öket az imoova.com-on. Foglalni viszont nem érdemes ezen keresztül, mert közvetítői díjat számolnak fel. A bérlés feltételeit viszont általában az autókölcsönzők oldaláról veszik át, így google-be másolva a szöveget hamar kiderül melyik cégnek az ajánlatát szedték össze... és az ő oldalukon ugyanezt megkapod olcsóbban. (Mi 25 dollárt spóroltunk így, amikor a Thrifty oldalán találtuk meg ugyanazt az ajánlatot.) Van még néhány másik relocation gyűjtő oldal is (pl. transfercar.co.nz) ezeken csak nézelődtünk, de nem használtuk végül.
Külön felhívnám a figyelmet az Apex autókölcsönzőre: nagyvárosok között nem számít fel egyirányú kölcsönzési díjat! Pl. Wellingtonból Aucklandig ugyanannyiba került az autó, mintha Wellingtonban adtuk volna le. (Hozzáteszem: ez is dél-észak útvonal volt! Lehet nem véletlen...) A benzin literje jelenleg 400-450 Ft volt - a hazainál is drágább... és bő 50-70%-kal több, mint Ausztráliában!
Az autóbérlés költségébe feltétlen kalkuláld bele, hogy a városközpontokon kívül jóval olcsóbbak a szállások... és így az autó ezen is tud spórolni. Queenstown helyett Cromwellben megszállva pl. éjszakánként annyit spóroltunk, mintha ingyen lett volna aznapra az autó és a benzin is! (2017)" forrás
Új-Zélandon baloldali közlekedés van, azaz a nálunk megszokottól eltérő, ellentétes oldali a közlekedés, emiatt fokozott figyelem javasolt mind a gyalogos, mind a gépjárművel való közlekedésben. Az ország úthálózata jó minőségű, az országutak többnyire kétsávosak.Az érvényes magyar jogosítványt elfogadják. A településeken belüli fix telepítésű traffipaxok vannak. Gépkocsi bérlésre különböző formában van lehetőség. A jó közbiztonság ellenére értéktárgyakat kocsiban hagyni, kocsiban aludni, vad-kempingezni nem ajánlatos. Sátoros turizmus, vagy lakókocsi igénybevétele esetén tanácsosabb a kijelölt kempingek területén tölteni az éjszakát.
"A közlekedés autóval kiváló, mindenkinek erősen ajánljuk, mert tömegközlekedéssel szinte lehetetlen bejárni az országot. És sokkal olcsóbb is autóval..." (Szila)
Itt említenénk meg pár dolgot, ami tetszett a közlekedéssel kapcsolatban:
A baloldali közlekedést és a bal kézzel való váltást egész hamar meg lehet szokni. Bár mindig észnél kell lenni, mert a rutin az nagy úr! Utolsó nap, mikor indultunk a reptérre, szépen kikanyarodtunk a kempingből, és pár szár méter múlva egy rémült motor ébresztett rá, hogy nem a megfelelő oldalon közlekedünk! Szóval csak óvatosan!
Az első egy hétben egyáltalán nem láttunk rendőrt, sehol! De még csak rendőrautót sem!
Aztán a második héten egy rendőr látott meg minket... 70-es táblánál 98-cal! Roppant kedves volt, megkért, hogy figyeljünk oda, tartsuk be a sebességhatárokat! Juci megígérte a rendőrbácsinak, ezek után jobban odafigyel, hogy a Gábor mennyire nyomja a gázpedált!
Nagyon odafigyelnek a baleset megelőzésre.
A főbb utakon mindenhol, néhány kisebb úton is a felezőn illetve az út szélén is kiálló bigyók vannak, amire, ha rámész, akkor berezonál a kocsi, jelezvén, hogy épp a sávodat hagyod el.
Azoknál a kanyaroknál, ahol lassítani érdemes, mindig kiírják, hogy mennyivel biztonságos bevenni!
Rengeteg figyelmeztető tábla van az utak szélén! Pl.: Stop tábla előtt legalább kettő tábla figyelmeztet, hogy nemsokára stop tábla jön. Emelkedőknél kiírják, hogy mikor jön be egy plusz sáv, ahol biztonságosan tudsz előzni. Utána többször jelzik, hogy mikor szűnik meg ez a sáv.
Óriás táblákon egy mókás kivi madár figyelmeztet kedvesen, hogy álmosan, ittasan, túl gyorsan stb. ne vezess!
Új-Zélandon nincsenek fizetős utak, egy rövid szakaszt leszámítva Auckland-tól északra, és 600 Forintba kerül! Amúgy könnyen ki is lehet kerülni.
"Szerdán elmentünk az előre lefoglalt lakóautónkért. Új Zélandon sok campervan (lakóautó) kölcsönző cég van, és mint kiderült, ebből négy nagy, egy cég! Hát nagy izgalommal vártuk az autós utat, egyszer azért, mert a lakóautónk 6,5 méter hosszú, de legfőképp azért, mert Új-Zélandon bal oldali közlekedés van! Célszerű amúgy automata váltós kocsit bérelni, hogy legalább a bal kézzel történő váltással ne kelljen tökölni..., mint nekünk! Épp elég arra figyelni, hogy bal oldali a közlekedés, és hogy elférj a sávodban egy ilyen nagy autóval. És mivel a kormány jobb oldalon van, az is komoly munka, hogy ne az árok felé tarts.
Első nap 3 órát vezettünk, azaz Gábor vezetett, (Juci: hozzáteszem nagyon ügyesen, és hősként!). Az útnak több mint a fele, úgy telt el, hogy nem volt benne 30 méter egyenes, és vagy hegynek fel, vagy hegynek le mentünk. Pont jó volt Gábornak begyakorolni a vezetést! Ami borzasztó hasznos, és biztonságos, hogy szinte az egész úton végig – ugyanúgy, mint Amerikában – az út szélén és a közepén nem csak felfestés van, hanem kiálló pöckök is vannak, amire, ha rámész, egyből elkezd berezonálni a kocsi, jelezvén, hogy épp hagyod el a sávot. És, ha ez nem szándékos, akkor tudsz korrigálni! Mi ezt teszteltük párszor! Valóban hasznos! Tuti, ember életeket ment meg." forrás
A turisták elleni erőszakos bűncselekmények ritkák, de helyenként Új-Zélandon is jelen van a nagyvárosi bűnözés. Ez elsősorban Auckland (Central West) és Wellington (Courtenay Place) szórakozóhelyekkel teli negyedeire, valamint bizonyos, elsősorban bevándorlók lakta kerületekre (Auckland - Papakura, Wellington - Porirua, Christchurch - Linwood) koncentrálódik, ahol a turisták kárára elkövetett bűncselekmények száma többszöröse az ország más területein tapasztaltaknak. Ezekben a kerületekben ajánlott a fokozott elővigyázatosság.
Új-Zélandon nincsenek veszélyes szárazföldi állatok. Egyetlen ritka, védett pókfaj harapása okozhat komolyabb mérgezéses, allergiás tünetet, de ez rendkívül ritka eset. A katipo nevű pók elsősorban a tengerparti homokdűnékben él. A tengerben különböző medúzafajok jelenthetnek veszélyt.
"A közbiztonság sajnos már csak általánosságban jó, a rohamosan hanyatló gazdasági körülmények hatására ott is egyre inkább vigyázni kell, bár főként Auckland és a nagyon szegény vidéki környezet a veszélyes." (Szila)
"Új-Zéland a világ legbiztonságosabb országa: 23 mérőszám segítségével - Global Peace Index (GPI) - sorrendbe tett 149 országot biztonságuk alapján. Új-Zéland már második éve vezeti a toplistát, de tovább javított a pontszámán a politikai stabilitás javulásának köszönhetően. " forrás
"Persze mi alapvetően jó környéken élünk, hallottam hírét, hogy Dél-Auckland egyes negyedei inkább gettókra hasonlítanak, mint bármi egyébre. A maorik többsége él ott, ezért, hogy őszinte legyek, nem tudom mennyi a tapasztalat és mennyi az előítélet Dél-Auckland ilyetén megítélésében. Mindenesetre van híres aucklandi gang is, Black Power néven ismert, elsősorban maorikból álló motorosbanda. See megígérte, hogy megmutatja a területüket, székházukat és a befolyási övezetüket jelző graffitiket, amint ez megtörténik, fotókkal dokumentálom majd. " forrás
Tetten érték az új-zélandi alsógatyatolvaj macskabetörőt
Magyar konzuli hivatal: Wellingtonban:
Cím: 101 Lambton Quay Level 5 P.O. Box 697 6140
Wellington 6011
E-mail cím: consulate.wlg@mfa.gov.hu
Telefonszám: +6442603175
Konzul: Horváth Mónika
Van Wellingtonban magyar nagykövetség is.
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Még nem érkezett hozzászólás.