ÚTIKRITIKA.HU / Irak

Mi most február elején voltunk kint, a délebbi részeken és Bagdadban 17-25 fok körül ingadozott a hőmérséklet, de északon hidegebb volt, kb. 10-15 fok között.
Nálunk egész sokat esett az eső, ami pár helyszín elérését megnehezítette.
A legjobb időpont az utazásra április körül vagy november körül van.
Nyáron 40-50fokok vannak az országban, még északon a hegyek körül is 30 feletti fok van, ezért akkor nem igazán ajánlott ide utazni 😀

Történelem

Az ókori Mezopotámia, a mai Irak területe, az emberi civilizáció egyik bölcsője volt, ahol a Tigris és Eufrátesz folyók termékeny völgyében virágoztak fel az első városállamok közel 6000 évvel ezelőtt. A sumér városállamok, mint Ur és Uruk, létrehozták az első írásrendszert, a kereket, és komplex öntözőrendszereket építettek, megalapozva az emberi kultúra alapjait. Idővel a sumérok helyét az akkádok vették át Szargon király vezetésével, majd a babiloni birodalom következett, amelynek legkiemelkedőbb uralkodója, Hammurapi létrehozta az első ismert átfogó törvénykönyvet.
Az asszír birodalom terjeszkedése után a perzsa Akhaimenida-dinasztia hódította meg a területet, majd Nagy Sándor hellén kulturális hatása érvényesült, amit a Szeleukida Birodalom, később pedig a Pártus és Szászánida uralom követett. A 7. században az iszlám térhódításával Mezopotámia az Arab Kalifátus részévé vált, és Bagdad az Abbászida-dinasztia alatt az iszlám világ intellektuális és kulturális központjává fejlődött, ahol a tudományok és művészetek példátlan virágzásnak indultak.
A mongol invázió 1258-ban véget vetett Bagdad aranykorának, a várost porig rombolták, és a térség hosszú hanyatlásnak indult. Az elkövetkező évszázadokban Irak területe az ottomán (oszmán) birodalom tartományává vált, és egészen az első világháború végéig török fennhatóság alatt maradt. Az Oszmán Birodalom összeomlása után a terület brit mandátummá vált, és 1932-ben nyerte el függetlenségét, amikor is létrejött az Iraki Királyság.
1958-ban katonai puccs vetett véget a monarchiának, és egy sor politikai fordulat után 1979-ben Szaddám Huszein ragadta magához a hatalmat, aki két véres konfliktust is kirobbantott: az 1980-88 közötti iraki-iráni háborút és Kuvait 1990-es megszállását. Ez utóbbi az Öböl-háborúhoz vezetett, amelyben egy nemzetközi koalíció kiűzte az iraki erőket Kuvaitból, majd az ENSZ szigorú szankciókat vezetett be Irak ellen. 2003-ban az Egyesült Államok vezetésével invázió indult Irak ellen azzal az indokkal, hogy az ország tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, ami Szaddám Huszein rendszerének megdöntéséhez vezetett.
A megszállás és a diktatúra bukása után Irak súlyos szektariánus erőszakba és polgárháborús állapotba süllyedt, miközben új demokratikus intézményrendszert próbáltak kiépíteni. Az amerikai csapatok 2011-es kivonulása után az Iszlám Állam terrorszervezet jelentős területeket foglalt el, és 2014-ben kikiáltotta kalifátusát, amit csak évekig tartó harcok után sikerült felszámolni. Napjainkban Irak továbbra is küzd a politikai stabilitás megteremtéséért, a szektariánus feszültségek kezeléséért és a gazdaság újjáépítéséért, miközben megpróbálja feldolgozni évezredes múltjának gazdag örökségét és a közelmúlt traumáit.

Manapság

Irak az elmúlt években viszonylagos stabilitást ért el, és ennek köszönhetően egyre nagyobb hangsúlyt fektet a turizmus fejlesztésére. Bagdad 2025-ben az Arab Turizmus Fővárosa lesz, amit ünnepélyes keretek között jelentettek be. A város történelmi központja, a Saray tér és környéke, több száz éves mecsetekkel, egyetemekkel és palotákkal vonzza a látogatókat. Irak területén több mint 12 ezer régészeti lelőhely található, de ezek többsége még elhanyagolt állapotban van. Jelenleg a turizmus főként vallási célú, évente 6–10 millió zarándok érkezik, főleg Iránból és Törökországból. Az ország 2021-ben enyhítette a vízumszabályokat, így több mint 30 ország állampolgára érkezéskor kap vízumot. Ezzel párhuzamosan a kulturális és szabadidős turizmus is fejlődésnek indult. 2023-ban már mintegy 400 ezer nem vallási célú külföldi turista látogatott Irakba. A cél, hogy ez a szám 2035-re évi kétmillióra emelkedjen. A belföldi turizmus is élénkül, sok iraki látogat el például az ókori Babilon romjaihoz. Az ország hat UNESCO-világörökségi helyszínnel és kivételes vendégszeretettel várja a látogatókat. A legnagyobb akadályt a nyugati országok által kiadott utazási figyelmeztetések, a regionális konfliktusok és az extrém nyári hőség jelentik. A szakértők szerint Iraknak világos turisztikai stratégiára és jelentős befektetésekre lenne szüksége. A turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a modern infrastruktúra, jól működő szolgáltatások és célzott marketing.

Kicsúszott a talaj a lába alól - V. Jancsi fotója

Az irakiakról

👉 A kerbelai szentélyhez vezető ellenőrző ponton Atit megállította egy rendőrparancsnok, na nem azért mert bármi rosszat akart volna. Annyira megörült neki, hogy kereszténnyel találkozhat, hogy szakadó esőben hazasietett gyalog és elhozott egy rózsafűzért és egy Bibliát, amit egykoron egy kedves szomszédjától kapott 30 évvel ezelőtt. A történet hallatán természetesen többször mondtuk, hogy ezt nem fogadhatjuk el, de ő csak akkor engedett tovább minket, ha ezt odaadhatja.
👉Az Eufrátesz melletti étteremben a tulajdonos és az anyukája percekig próbált rávenni minket, hogy menjünk el hozzájuk vendégségbe és hogy akár aludhatunk is majd náluk. Fájó szívvel, de sajnos nemet kellett mondanunk, mert tovább kellett indulnunk a következő napi leszervezett programunkra.
👉Babilonba elkísért minket Murtda barátja is, Nourhan, aki még ajándékot is hozott nekünk és hihetetlenül aranyos volt. Bár akkor láttuk őt először, de olyan volt mintha egy rég nem látott baráttal találkoztunk volna.
👉És az útmenti teázások során létrejött ismerettségekről már ne is beszéljünk.. 😀 és az idegenvezetőnkről Murtdáról, de róla később még részletesebben írunk 🙂
Utazásaink során messze itt ért minket a legtöbb kedvesség és baráti gesztus a helyiektől. Még ha csak 5 perce is ismerkedtünk meg, a nyelvi akadályokat leküzdve, szinte azonnal egy hullámhosszra tudtunk kerülni. (Blanka&Attila, 2024)

V. Jancsi fotói

Turista etikett

Nincs kötelező hijab vagy abaya viselés a nőknek, de ajánlott azért olyan ruhákat felvenni, ami a lábat és a vàllakat-kezet is takarja.
A kegyhelyek és mecsetek közelében/ vagy az oda való bemenetelnél kötelező az abaya viselése.
Ilyen egyszerűbb, “turistáknak” való abayát lehet venni a kegyhelyeknél vagy a bazárban, nem muszáj emiatt előre készülni.
A férfiaknak nincs semmi kötelező viselet, de ajánlott azért nem rövidnadrágban lenni. (2024)