ÚTIKRITIKA.HU / Moszul






hirdetes

útikritikák


Moszul

Moszulról bevezető |Tetszett&Nem tetszett| Vélemények |Odajutás|Moszul 2023-ban 2022-es beszámoló|Fotóegyveleg

Moszulról bevezető

Moszul Irak második legnagyobb városa és az egyik legnagyobb múltú település, amely kevert lakosságáról mindig híres volt: arabok, szírek, örmények, kurdok, türkmének, zsidók, keresztények, muszlimok, jezidik éltek együtt. Moszul ősi keresztény közösség otthona volt gazdag örökséggel, ahol minden keresztény felekezetnek volt temploma. Köztudott, hogy jelentős zsidó lakosság is élt itt, akik többsége az 1950-es években kénytelen volt elhagyni Irakot és főleg Izraelbe menekültek. A Tigris folyó partján fekszik, szemben azzal, ahol egykor az ősi Ninive állt.

Tetszett&Nem tetszett

Vélemények

Odajutás

V. Jancsi fotói (2023)

Közlekedés

V. Jancsi fotója

Moszul 2023-ban

Nagyon szomorú képek következnek sajnos . Moszul Óvárosát teljesen elpusztították az ISIL-lel vívott csatában. Tulajdonképpen elgondolkodtatásként raktam fel ezeket a képeket , hogy mi szükség lehet az emberiségnek az ilyen történésekre? Megdöbbentő volt ezt látni:

V. Jancsi fotói

2022-es beszámoló

Moszulban, az Iszlám Állam egykori iraki fővárosában jártam - 2022-es beszámoló

Moszult 2014. június 4-én támadta meg az ISIS, és néhány napos harc után a szélsőséges iszlamisták elfoglalták el. Sokan menekülni kényszerültek, de ennek ellenére több mint félmillió ember maradt a kalifátus igazgatása alatt.

A jobb és a bal partot összekötő hidakat felrobbantották, így lehetetlenné tették az átjutást a város egyik részéből a másikba. A legtöbb gyerek megfelelő oktatás hiányában évekre abbahagyta az iskolába járást. A vallási kisebbségeket megtérésre kényszerítették, távozniuk kellett, vagy megölték őket. Nem volt villany, víz, az infrastruktúra és az egészségügyi ellátás összeomlott. Moszul óvárosában még rosszabb volt a helyzet.

Az ISIS három évig tartotta körbezárva a moszuli lakosokat, majd 2017 júliusában az iraki hadsereg szabadította fel külföldi erők segítségével.

2022 márciusában és májusban, amikor Moszulban jártam, még mindig feltűnő volt a rengeteg romos épület látványa, ami azt feltételezi, hogy a rombolás mértéke akkora lehetett, hogy szinte ledózerolta a városközpontot.

Ahogy betévedek a keskeny utcákba, a romok között építészeti gyöngyszemeket, díszes boltíveket, ajtókat vagy kupolákat fedezek fel, amelyek sejtetik Moszul egykori varázsát. Találkozom egy férfival, aki azt mondja, hogy kövessem, és kinyit egy lelakatolt ajtót a kulcsával. Kiderül, ez az ő háza. Borzalmas állapotban volt. Ahogy közelebb megyünk, egy díszesen faragott fülkére mutat. Közelebb hív, hogy megmutassa milyen volt korábban. A mellette lévő ház az övé, már felújították, és azt mondja, ez is ilyen lesz.
Majd egy másik férfi lép oda hozzám és azt kérdezi: „Are you a tourist?”
„Yes I am.” – válaszolom.
Int a kezével, hogy menjek vele. Ő is elvisz a házához, egészen be a hálószoba ajtajáig, ahol a felesége és lánya alszik. Felkelti őket és bemutat nekik. Felcsillan a szemük és az anyuka rögtön szép ruhát ad a kislányra és megkérnek egy közös fotóra. Majd a fotó után elköszönünk egymástól és visszamegy a kislány tovább aludni.

Megyek tovább, és további szép példákat látok a romok mellett feltűnő már felújított házakból. Az UNESCO plakátja jelzi, hogy ezt a területet ők hozzák rendbe. Egy alkalmazott lelkesen odalép és kérdi szeretnék-e megnézni egy már teljesen felújított hagyományos moszuli lakóházat. Nagyon jó ezt látni, mert bár a szörnyűséges évek hatása még jócskán látszódik Moszulban, de már a pozitív jövőn van a hangsúly.

Újra van élet és mosoly. A pincérek, taxisok fotózkodnak a látogatókkal, szívesen invitálnak teára, a bazár, a halpiac sem üres többé. Egy zenekar klasszikus zenét játszik a kulturális központban, amely oázisnak tűnik az óvárosban. Felkapaszkodok a fellegvárba, hogy a Tigris folyón át lássam Moszulra a kilátást, ahol az egymás után épülő hidakat is láthatom.

Az óvárost éjszaka még mindig sötétség borítja, és csak néhány étterem van nyitva. Az intenzív építkezések mégis nagy változást vetítenek előre a következő pár évben. És akkor majd újra visszatérek.

Ez vajon katasztrófaturizmus? Szerintem nem. Ha valóban meg akarjuk ismerni a desztinációt, akkor nem csak a „mutatós” helyszíneket kell végigjárni, pedig Irakban van bőven abból is: gyémántként csillogó mecsetek Kerbalában és Nedzsefben, a szamarrai minaret, Babilon helyreállított romjai vagy Bagdad történelmi épületei. Legalább ilyen fontos, hogy tanuljunk az út során. Az Iszlám Állam közelmúltbeli pusztítása pedig a modern iraki történelem szerves része. Látva a helyiek reakcióját nem volt kérdés, hogy számukra a turisták jelenléte annak a jele, hogy megint „normális” életet élhetnek. A Tigris folyót átívelő hidak hamarosan elkészülnek, a templomokat, mecseteket, házak szorgosan építik. Moszul bár szívszorító, de reménnyel teli hangulatot sugároz.

Az iraki vendégszeretet páratlan. De tényleg az. Ez az utazás legnagyobb élménye. Egymást követő háborúk után most élvezik, hogy viszonylagos béke van (belső politikai feszültségeket leszámítva) és mindent megtesznek, hogy aki ott jár az elújságolja milyen a valódi Irak és az iraki emberek, amely Iránhoz hasonlóan a médiában nem sok pozitív említést kap.

Fotóegyveleg

Moszul 2023-ban - V. Jancsi fotója


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon





SZÁLLÁSFOGLALÁS

hirdetes