ÚTIKRITIKA.HU / Kuvait

Kuvait a világ legforróbb klímájú országainak egyike. A legnagyobb és egyben elviselhetetlen hőség június és augusztus között van. Évente átlag 2 esős nap van. Egy év folyamán többször is van homokvihar.
Két évszak határozható meg: a nyár áprilistól novemberig, a tél novembertől áprilisig tart, egy-két hetes, esetenként néhány napos átmenettel, amit nemigen nevezhetünk tavasznak és ősznek.
Nyáron napközben átlagosan 45-50C° fok meleg van, gyakran magas páratartalom mellett, míg a téli időszakban nappal általában 20-25C° fok körül alakul a hőmérséklet.
A nyári hónapokat utazásra mindenképpen kerülendőnek tartjuk, mivel napközben a hőség európai ember számára szinte elviselhetetlen. A kevésbé meleg hónapokban is javasolt sok folyadék (s mellette esetleg só- és vitamintabletták) fogyasztása.

Az országba való utazás idejét is jól gondoljuk meg, mivel a nyári hónapokban elviselhetetlenül meleg van. Sokszor előfordul ilyenkor 50 Celsius fok feletti hőmérséklet is. A leghidegebb január-februárban van, ilyenkor tíz fok alá is mehet a hőmérséklet, de nagyjából 10-15 fok a jellemző. A legoptimálisabb az ország meglátogatásához ezért a márciustól-májusig vagy októbertől-decemberig tartó időszak. (2023) forrás

Földrajz

A tengerszint feletti legmagasabb pontja mindössze 306 méter. Még nevet se kapott. Az ország területének 0,3 százalékát borítja erdő.Az ország területének mindössze 9 százalékán zajlik mezőgazdasági hasznosítás.

Legnagyobb észak-déli kiterjedése kb. 200 kilométer, kelet-nyugati viszonylatban pedig, 170 kilométer. Kuvaitnak 10 szigete van.

Történelem

Kuvait egy fiatal állam, de területe hosszú történelem színtere. Igaz a korai történelem iődszakában e terület alig bírt jelentőséggel. Először az ókori görögök, és különösképpen Nagy Sándor idején vált némileg fontossá a keleti meghódítandó területek egyik kiinduló pontjaként. A görögök innen lendültek neki India meghódításához. Az időszámítás elött a 2. században alakítottak ki itt a szeleukidák egy kis birodalmat, amely főleg az Indiával való kereskedelem révén prosperált. Időszámításunk után a 3. század első felében a szasszanidák hódították meg a térséget, amely római befolyás alá is esett. Az iszlám látrejöttével a régió is iszlám lett, mégpedig a 7. században.

A Bani-Utbah nevű törzs a 18. században telepedett le Kuvait mai területére és lényegében ezzel kezdődött Kuvait történelme. A régiót az arab Al-Sabah nemzetség uralta, de nem volt itt önálló sejkség, hanem része volt az oszmán birodalomnak. 1899-ben a terület brit protektorátussá vált, mivel a britek az érdekeiket érvényesítetni tudták az oszmánokkal szemben. Az újonnan létrejött Szau-Arábia a 20. század elején el akarta foglalni a sejkséget, de vesztett a brit katonai túlerővel szemben. 1940-ben Szaud-Arábia elismerte a sejkséget.

Kuvait a második világháború után elkezdett küzdeni a függetlenségéért. Az 1938-ban felfedezett olajkincs szolgált leginkább a nemzeti öntudat alapjául. Végül Kuvait 1961-ben elnyerte a függetlenségét, azt követően, hogy a britek lépésről-lépésre átadták a kormányzást az Al-Sabah-kormányzatnak. Irak 1963-ban ismerte el Kuvait függetlenségét.

Kuvait az olajkincsének köszönhetően nemzetközi téren is jelentős tényezővé vált, mind gazdasági, mind (ehhez kapcsolodóan) stratégiai tekintetben. 1960-ban alapítótagja volt az OPEC-nek, a közel-keleti olajtermelő országok szövetségének. 1981-ben tagjává vált az Öbölbeli országok együttműködési tanácsának. Kuvait gazdasági sikereit beárnyékolta az, hogy folytonos feszültségben élt nagy szomszédjával, Irakkal. A konfliktus elsősorban határvitában öltött testet. 1973-ban Irak elfoglalt néhány olyan területet, amit Kuvait az Oszmán Birodalom 1919-es összeomlása után vett birtokba. Az 1980-1988-as eső Önbölbeli háború idején Kuvait erőteljesen támogatta Irakot Iránnal szemben. De ez is konfliktust eredményezett Irak és Kuvait között, mert Kuvait az anyagi támogatásul nyújtott hitelek visszafizetését követelte. Szaddam Husszein Irakja viszont nem csak nem fizetett, hanem újabb területi követelésekkel hozakodott elő.

1990-ben Szaddam Husszein elrendelte Kuvait lerohanását és ott egy Irak-barát bábkormányt segített hatalomra. Irak Kuvait területének egészét elfogallta. Az ország megszállása nagy nemzetközi tiltakozást váltott ki, aminek persze voltak határozott gazdasági okai is, hiszen félő volt, hogy a nemzetközi olajszállításokban jelentős problémák keletkezhetnek. A nyugati nagyhatalmak rossz szemmel nézték, hogy Szaddam Husszein ráteszi mancsait a kuvaiti olajkincsre. 1991-ben az Egyesült Államok vezetésével lecsaptak a Kuvaitot megszálló iraki hadseregre. Irak csúfos vereséget szenvedett és kénytelen volt kivonulni Kuvaitból. A rövid iraki megszállás nagy gazdasági és ökológiai károkat okozott Kuvaitnak, mert a vesztes iraki hadsereg sok oaljmezőt felgyújtott.

Kuvait 1992 óta fokozatosan bevezetett mérsékeltebb demokratikus reformokat, amelyek részben a belső és külső nyomás hatására születtek meg. Ezek a reformok azonban nem jelentették a hatalom teljes decentralizációját, mivel az Al-Sabah dinasztia továbbra is erősen uralja az ország politikai rendszerét. Bár a parlamentnek jelentős szerepe van, a tényleges hatalom az uralkodó család kezében maradt.

Az iszlám fundamentalisták jelenléte a parlamentben állandó feszültséget okoz a kormány és a parlament között. Az iszlám fundamentalisták nagy befolyással bírnak a politikai vitákban, és sok esetben blokkolják a liberálisabb reformok bevezetését, amelyekkel mérsékelni lehetne az ország szigorúbb társadalmi normáit. Az Al-Sabah család számára ez különösen nehéz egyensúlyozást jelent, mivel meg kell tartaniuk a hatalmukat, miközben elkerülik a túlzott politikai polarizációt.

Az országban folytatódó reformok között volt a nők jogainak kiterjesztése is. 2005-ben Kuvaitban a nők választójogot kaptak, ami fontos mérföldkő volt a reformok sorában. Azóta egyre több nő lépett be a politikai életbe, bár a társadalmi elvárások és a konzervatív erők még mindig korlátozzák a nők szerepvállalását.

A gazdasági reformok is napirenden voltak a 2010-es években, főként a kőolaj-függőség csökkentése érdekében. Kuvait megpróbálta diverzifikálni gazdaságát, különösen a pénzügyi szektorban és a turizmusban, de ezek a reformok lassan haladtak előre.

A 2020-as években a regionális politikai instabilitás és a globális gazdasági kihívások, mint például a COVID-19 járvány és az olajárak ingadozása, tovább nehezítették Kuvait helyzetét. Az olajárak csökkenése jelentős nyomást gyakorolt az ország költségvetésére, és ennek hatására a kormány további reformokat tervezett a közkiadások csökkentésére.

Manapság

Kuvait államformája: alkotmányos monarchia parlamenti rendszerrel.
Kuvait az egy főre jutó jövedelem tekintetében a világ negyedik leggazdagabb országa.

2024-re Kuvait továbbra is megőrizte politikai stabilitását, bár a társadalmi feszültségek nem enyhültek teljesen. Az országban továbbra is jelen vannak a politikai és vallási megosztottságok, különösen az iszlám fundamentalisták és a liberálisabb erők között. Az Al-Sabah dinasztia pedig továbbra is ügyesen egyensúlyozik a hatalom fenntartása és a reformok bevezetése között.

Bár a kuvaiti társadalom jelentős változásokon ment keresztül, a demokratikus reformok továbbra is mérsékeltek maradtak, és az ország jövője nagyban függ attól, hogy milyen irányba haladnak ezek a reformok a következő években.

Egy másik, a miénkkel nehezen összehasonlítható civilizációba csöppentünk bele, ahol szigorú, de tiszta és világos szabályok mentén élték életüket a helyiek és az őket kiszolgáló külföldiek. Utóbbiak aránya igen magas, egészen pontosan 69%, és főleg indiaiakból, egyiptomiakból, pakisztániakból, szíriaiakból, palesztinokból és filippínókból áll. A Kuvaitban élő külföldiek addig tartózkodhatnak az országban, amíg van munkahelyük. Munkanélkülivé válást követően két-három hónapjuk van arra, hogy elhagyják az országot. (2021) forrás

A turisták körében bár MÉG nem igazán számít népszerű desztinációnak Kuvait és nagyon kevesen is utaznak ide turistáskodni. Ezt elsősorban a látnivalók hiánya okozza, mivel ,,az apró olajállam” nincs rá szorulva a tömegturizmusra. Szaúd-Arábiához hasonlóan bár itt is óriási fejlesztésekre lehet számítani, elég ha csak az ország szimbóluma környéken épülő kerékpárútra és strandra gondolunk. Ehhez azonban szükség van még jó pár évre, de ezután valószínű teljesen meg fog változni az ország turizmusa is. Végül még egy érdekesség az országról, hogy nem rendelkezik se folyóval, se tóval, így hát nagyon fontos a víz Kuvaitban. Talán ezért is tekintenek az ország szimbólumaként a kuvaiti víztornyokra, amelyek közül a tengerparton lévő három a legnépszerűbb. (2023) forrás

Kuvait a világ kőolajkészletének 9%-ával rendelkezik, ezzel a hatodik helyen áll globálisan, és az első helyen az egy főre jutó kőolajtartalékok tekintetében, hiszen itt alig másfél millió állampolgár él.

Kuvaitban a bevándorlók, avagy vendégmunkások összetétele rendkívül sokszínű – körülbelül 100 különböző országból érkeztek, többségük muszlim, de a lakosság körülbelül 20%-át keresztények teszik ki. Azok számára, akik Európában meglepődnek a mecsetek látványán, érdemes megjegyezni, hogy Kuvaitban működő keresztény templomok is vannak.

Ugyanakkor az európaiak, amerikaiak (észak- és dél-amerikaiak) és ausztrálok együttvéve kevesebb mint 1%-ot tesznek ki.

Kuvaitban kizárólag arab-kuvaitiak lehetnek állampolgárok, és csak azok, akik képesek bizonyítani kuvaiti családfájukat egészen 1920-ig. Nincs semmilyen algoritmus vagy eljárás, amely lehetővé tenné a bevándorlók számára az állampolgárság megszerzését, még akkor sem, ha más arab országokból, például a Perzsa-öböl szomszédos államaiból érkeznek.

Értem, hogy egyesek vitathatónak találhatják ezt a helyzetet a honosítással kapcsolatban, de személy szerint helyesnek tartom, mert szerintem sok olyan ellentmondást old meg, amelyeket ma Európában látok.

Kuvaitban az emberek munkavállalási vízummal vagy úgynevezett tartózkodási engedéllyel élhetnek egy életen át, anélkül, hogy bármiféle diszkriminációt éreznének. Ráadásul semmilyen adót nem fizetnek.

Igaz, nem is igényelhetnek segélyeket, és saját munkájukból tartják fenn magukat, nem élvezve azokat a szociális előnyöket, amelyeket a kuvaiti állampolgárok kapnak, mint például az ingyenes egészségügyi ellátás, oktatás vagy kedvezményes lakhatás.

Kuvaitban az állampolgárok elkülönülve élnek, és főként állami tisztviselőként dolgoznak.Otthonaik is különböznek. Általában alacsony épületek, távolabb a kereskedelmi és üzleti negyedektől, ahol a nem kuvaiti állampolgárok laknak többlakásos épületekben, és főként alkalmazottként dolgoznak. (V.O., 2024)

A reptérről haladva Kuvaitváros központjába előjött belőlünk az egyiptomi hangulat. Az utcák itt szemetesek és rendezetlenek voltak. A sportkocsik és a méreg drága autók helyett inkább régebbi és néha törött autók álltak az utcákon. Mindenhol emberek mászkáltak, ültek az út mentén és az olajból származó gazdagság nyoma nem látszott sehol sem. Eléggé lehangoló volt a látvány, de már hozzászoktunk más országokban a hasonló utcaképekhez. Mindenestre ezt is be akartam nektek mutatni, mivel a Föld legerősebb valutájával rendelkező államában is lehet látni ,,szegénységet”. Bár ezt erősen cáfolják, viszont láttuk, ami láttunk. Itt viszont megjegyezném azt is, hogy Kuvait lakossága 4,6 millió fő, amiből kuvaiti mindössze csak körülbelül 1,4 millió él az országban. A lakosság zöme ugyanis Ázsiából és Afrikából (egyiptomi és indiai) érkező vendégmunkás, akik zöme már akár több évtizede is itt él Kuvaitban.
A reptéren például a vízumunkra várva már egy közel száz fős indiai vendégmunkás csoport is várakozott az engedélyükre, akik még nálunk is több időt vártak a papírokra. Közben a rendőrök és katonák ide-oda hajtották őket, mint valami állatokat. Sorrendbe állították őket, leültették, felállították őket. Az országot elhagyva pedig úgyszintén hasonló élményeink voltak. A mi gépünk mellett három vagy négy gép is indult Indiába. A mellettem ülő egyik ilyen indiai vendégmunkással volt szerencsém egy kicsit beszélgetni, így megtudtam egy-két érdekes dolgot. A nevére már sajnos nem emlékszem, de Udaipurból érkezett és fél év után ment haza a családjához látogatóba. Kislánya és felesége várta otthon és közben panaszkodott az országuk politikájára. Elmondta, hogy rengeteg indiai dolgozik itt, de mellette pakisztániak, sri lankaiak, nepáliak és bangladesiek százezrei végzik az ország működéséhez szükséges alapvető munkákat. Elsősorban takarítói, építkezési szektorban dolgoznak, de más fizikai munkákat is a bevándorolt ázsiai országokból érkezők végzik el. Itt jó fizetést kapnak, amiből tudják segíteni a családjukat, persze milyen áron, ha külön élik le az életüket. (2023)

Gazdaság

Kuvait exportjának 85 százaléka az olaj és az olajtermékek eladásából tevődik össze. Ez az állami bevételek 80 százaléka. A gazdaság maradéka az építőiparból, a tengeri szállítmányozásból, építőanyagok előállításából és pénzügyi tevékenységekből áll.

A helyiekről

A kuvaiti emberek általában barátságosak, vendégszeretők és nagyon büszkék az országukra és kultúrájukra. Az arab kultúra fontos része a vendégszeretet, így a kuvaiti emberek szívesen fogadják az idegeneket, és vendégül látják őket az otthonukban.

A kuvaiti emberek hagyományosan az iszlám vallás hívei, és ez az életük számos területét befolyásolja, mint például az étkezési szokásokat és a ruházatot. A nőknek a hagyományos ruházatuk az abaya, amely egy hosszú, laza fekete köpeny, és egy fejkendő, amelyet hijab-nak neveznek.

Az egész Közel-Keleten, így Kuvaitban is fontos az életvitelhez a család és a közösség szerepe, és az emberek szorosan összetartanak a családjukkal és barátaikkal. Az idősebb generációk nagy tiszteletben állnak, és fontos szerepet töltenek be a család és a közösség életében.

A kuvaiti emberek nagyra értékelik a művészetet és a kultúrát, és számos kulturális fesztivált és eseményt rendeznek az év folyamán. Az ország hagyományos konyhája gazdag és változatos, és a helyi ételek közé tartozik a grillezett húsok, a rizs, a bab és a különböző fűszerekkel ízesített ételek.

Csak a szemek láthatók, de azok ragyognak - o. j. fotója

Turista etikett

Figyelmet kell fordítanunk a muzulmánok öltözködési és viselkedési szokásainak tiszteletben tartására. Fürdőruha, bikini használata ugyan elfogadott a kevésbé látogatott tengerpartok, illetve szállodai úszómedencék esetében, de minden egyéb helyszínen póló és lábakat takaró nadrág, vagy háromnegyedes szoknya viselete kívánatos. Szintén diszkrét figyelemmel kell eljárni a bazár, illetve olyan egyéb helyek látogatásakor, ahol vegyes nemzetiségű közönség fordul meg. Ugyanakkor a nagyobb, külföldiek által is előnyben részesített bevásárlóközpontokban elfogadott a "lazább", európai öltözet viselete.

    A kuvaiti emberek hagyományosan nagyon konzervatívok, ezért fontos, hogy az öltözködésük ne legyen túlzóan kihívó vagy szexuális jellegű. A nőknek ajánlott hosszú ruhát viselniük, amely a lábukat eltakarja, és egy kendőt viselniük a fejükön.

    A kuvaiti emberek nagyon tisztelik a vallást, ezért fontos, hogy tiszteletben tartsák az iszlám szabályait és hagyományait. Az alkoholfogyasztás, a nyilvánosan történő csókolózás és más hasonló viselkedések nem elfogadottak.

    Fontos, hogy tiszteletben tartsuk a kuvaiti emberek értékrendjét és kultúráját. A helyi emberekkel való interakció során ajánlott tiszteletteljesen viselkedni, tiszteletben tartani az idősebbeket, és megfontoltan beszélni.

    Az illemkódex szerint a kuvaiti emberekkel való kommunikáció során ajánlott üdvözölni őket az arab hagyományos köszönési módjával, azaz "salam aleikum" (békesség veletek). Az illemkódex szerint fontos, hogy a látogatók ne használják a kuvaiti emberek keresztnevét, és ne érintsék meg a nők kezét, hacsak ők nem kezdeményezik.

    Az illemkódex tiltja a nyilvánosan történő vitát, és a látogatóknak ajánlott kerülni a helyi politikai és vallási kérdések megvitatását.