Skócia időjárás
.
Úriemberek - g.m. fotója
Skót-felföldi marha (skót neve: Kyloe) - Rákóczi Kata fotója
Ugyanez (Highland cattle) van feketében is - Kriszta fotója
"Ha igaznak bizonyulnak az előrejelzések, és arrafelé is egyre gyakoribb lesz majd az izzasztó meleg és a napsütés, akkor évszázadokon belül nem lesz vörös hajú brit – riogat a Mirror című napilap. Bár csupán a világ népességének 1-2 százaléka vörös hajú, Nagy-Britannia északi részén, ahol általában felhős-esős az idő, az arányuk sokkal magasabb. Egy tavalyi vizsgálat eredményéből kiderült, hogy Skóciában 650 ezer vörös lakik (a népesség 13 százaléka), az Edinburgh-ban élőknek pedig becslések szerint a 40 százaléka hordozza a vörös hajat, kék szemet kódoló gént, miközben ez az arány a Nagy-Britannia északi, illetve nyugati részein 29 százalék. "Úgy véljük, hogy a vörös haj Skóciában, Írországban és Észak-Angliában az itteni klímához való alkalmazkodás eredménye – mondta a lapnak Alistair Moffat, a ScotlandsDNA ügyvezető igazgatója. – Szerintünk azért alakult ki a világos bőrszín és a vörös haj, mert errefelé nem süt eleget a nap, így a lehető legtöbb D-vitamint kell megszereznie az emberi szervezetnek." Úgy véli, hogy amennyiben kevesebb lesz a felhő és több a napsütés, akkor ez hatással lesz a génállományra is – kevesebb lesz a vörös. (2014)" forrás
A skót lobogó alsó szinten - Kriszta fotója
Edinburgh - április vége - cseresznyefa-virágzás - Kriszta fotója
Knockan Crag Trail - Sziklaszobor a Moine Thrust felett - Iidősebb, metamorf kőzetek (Moine sziklák) tolódtak fiatalabb, sedimentáris kőzetek fölé. - Budaházyné Galó Veronika fotója
Skócia éghajlatára a változékony jelző a legjellemzőbb. Északi részén még a nyár kellős közepén is előfordulnak kifejezetten hűvös napok. Általánosságban abból kell kiindulni, hogy a telek meglehetősen enyhék, a nyarak nem különösebben melegek. Persze kivételek mindig előfordulhatnak. Télen a hegyekben jelentős hóesések fordulhatnak elő. A nyugati partvonalat a Golf-áramlat befolyásolja, emiatt télen ebben a régióban enyhe hőmérsékletre lehet számítani. Az északi partvonalakon a klíma elég barátságtalannak mutatkozik, a nyugati parton vannak olyan helyek, ahol akár pálmafákat is lehet látni.
Alapvetően arra kell a turistának számítani, hogy gyakran esik az eső, és ez a nyári hónapokra is érvényes. Ez a helyiek számára már annyira megszokott dolog, hogy többségük esőben nem hord esernyőt. A turisztikai főszezon május és szeptember között van. Jóllehet Skóciának csodás tengerpartjai vannak, nem érdemes tengeri fürdőzéses elemet beleképzelni a programunkba. Nyáron az átlaghőmérséklet nem több, mint 18 fok. Körutazáshoz, kirándulásokhoz ez éppen jó, persze - nem győzzük ismételni - az eső bármelyik percben eleredhet.
"Általában véve Skócia nyugati része melegebb a keletinél, az óceáni áramlatok, illetve az Északi-tenger hidegebb felszíni hőmérsékletének hatására. Skócia a csapadék megoszlását tekintve sem egységes. A legnedvesebb részben, a nyugati felföldeken az évi csapadékmennyiség meghaladja a 3000 millimétert. Az alföldek nagy része viszont kevesebb csapadékot kap 800 milliméternél. Az alföldeken nem általános az erős hóesés, a magasabban fekvő helyeken azonban gyakoribb. Braemarban például átlagosan 59 a havas napok száma egy évben, a part menti területeken azonban kevesebb, mint 10." forrás
,, Mikor utazzunk Skóciába? Igazából erre a kérdésre nem tudom a jó választ. Skócia minden időszakban különböző arcát mutatja, viszont az óceán közelségének és az áramlatoknak köszönhetően nincs túl nagy különbség az egyes hónapok időjárási viszonyai között. Egy skót komikus szerint Skóciában két évszak van, a június és a tél. Az időjárás teljesen kiszámíthatatlan, pár perc alatt változhat a ragyogó napsütés borult égbolttá és szűnni nem akaró esővé.
A mi tervünket nagyban befolyásolta, hogy mikorra tudunk a munkahelyünkről egyszerre szabadságot kérni, illetve hogyan alakulnak a repülőjegy, szállás és autóbérlés árak. Mindent egybevetve októberre időzítettük az egy hetes utunkat.
Aki hozzánk hasonlóan az őszi utazás mellett dönt, legyen felkészülve a következőre:
A hőmérséklet nagyjából megfelel az itthoninak, viszont a szél miatt jóval hűvösebbnek fogjuk azt érezni.
Míg itthon átlag naponta 4 órát látjuk a Napot októberben, Skóciában átlag 6 olyan nap van összesen, amikor egyáltalán látjuk azt.
Képzeljük el az itthoni őszi szűnni nem akaró esős napokat! Októberben ez kb. 60mm esőt jelent nálunk, Skóciában ennek két és félszerese, 152mm az átlagos októberi csapadékmennyiség.
A Skye szigeten októberben mindössze 0,7 nap van átlagosan, amikor a szélsebesség kisebb, mint 12 km/h (A 12 km/h sebességű szelet úgy képzeljük el, hogy az a fák kisebb ágait állandóan mozgatni képes). A maximális szélsebesség elérheti a viharos 80-100 km/h sebessége. (2019)" forrás"Április végén hideg van. Éjjel 3-6 fok, nappal maximum 15. Vagyis bundabugyi, ami itt is kapható persze, de egyszerűbb otthonról hozni sapkát-sálat, harisnyát. Itt bosszantóan drága. Reggel van a leghidegebb és eléggé nehezen melegszik fel. A legjobb idő délután 3-6-ig van kb. Ha süt a nap, príma idő lesz, a helyiek nekivetkőznek, szó szerint. Láttunk egy kávézó teraszán a laptopján dolgozó lányt flip-flopban és pólóban. Rajtunk dupla pulcsi és sapka. Kr "
A skót történelem igazán sorsfordító évszáma az 1692. Ekkor zajlott le a Glencoe-i ütközet, amelynek során Anglia legyilkolta a MacDonald skót klán tagjait. Ez nyitotta meg aztán Anglia és Skócia rivalizálásának sok évszázados történetét. Egy másik neves csata, az 1746-os Culloden-i, amelyben az angolok leverték a skótok felkelését. A skót csapatok akkori parancsnoka, Bonnie Prince Charly nagy nemzeti hősük, máig sok dalban és költeményben dicsőítik. Az Angliával való kényszerű egyesülés dacára Skócia a királyságon belül külön, nagy önállóságot élvező régiónak számít, olyannyira, hogy saját parlamentje van, amely a belügyekért felelős.
"A skót nemzet kialakulásának történetét a hatodik és tizennegyedik század közötti időre teszik a kutatók, amikor is számos különböző népcsoport keveredett, létrehozva a pure scot, vagyis a tisztán skót nemzetet. Természetesen, mint ahogy színmagyarság sem létezik, így nem beszélhetünk kristálytiszta skót nemzetről sem. A korai skótok gaelic (másnéven gael) nyelvet beszélő emberek voltak, akik áthajózva Írországból megszállták a nyugati partszakaszokat. Az eredeti lakosokat akkoriban pict-eknek hívták, mivel nyelvezetük képi, képszerű, azaz "pictorial" volt. Ez a népcsoport idővel teljesen eltűnt a történelemből, szabályosan nyomuk veszett. Mindez annak tudható be, hogy a különböző népcsoportok idővel keveredni kezdtek, keresztházasságok jöttek létre, amit a kolonizáció is elősegített. Ez idő alatt a skandináv viking harcosok megszállták a messzi északi területeket, a nyugati partokat és a part menti szigeteket. Gondolom, belátták, hogy a világ egyik legszebb vidékére csöppentek, ezért nem is vesződtek sokat a további kalandozással, szépen letelepedtek az elfoglalt régiókban." forrás
Skót kereszt - Kriszta fotója (Glasgow, Necropolis)
"A leghíresebb MacGregor kétségtelenül Robert, azaz Rob Roy (1671–1734), igen sokoldalú személyiség volt, kiváló katona és harcos, a kardforgatás mestere. Tizennyolc évesen már apja oldalán küzdött William of Orange seregei ellen. Rob kiváló üzletember hírében állt, ami bizonyítja az is, hogy rájött, sokkal több pénz van a jószágok biztonságának őrzésében, mintsem azok hajtásában.Vagyis, mondhatjuk úgy, hogy védelmi pénzt szedett a környékbeli nyájak és gulyák tulajdonosaitól. 1689 és 1711 között nem is csinált mást, mint otthon ült és számolgatta a befolyó pénzt, játszott a gyermekeivel és boldoggá tette a feleségét. Rob szerette a gyermekeit, kemény harcos jelleme ellenére lágyszívű, gyengéd, szerető családapa volt. A Rob Roy legenda alapja a Robert és Montrose herceg között kialakult viszály. Rob igyekezett fejleszteni kis vállalkozását, és a jószágainak számát is gyarapítani szerette volna, ezért némi kölcsönért fordult Montrose-hoz, aki habozás nélkül adott is neki. Igen ám, csak Rob egyik alkalmazottja megszökött a kölcsönkapott ezer fonttal és kiderült, hogy ezért Rob visszaadni nem tudja a kölcsönt, sikkasztással és lopással vádolták meg. Ahogyan azt a családi hagyomány már mutatja, törvényen kívüli lett és kénytelen volt bujdokolni. Bosszúból elhajtotta Montrose jószágait és mindenkit igyekezett ellene hangolni." forrás
A Glasgow-i főtéren William Ewart Gladstone többszörös 19. századi brit miniszterelnök fejére akkor is ürítenek a sirályok, ha skót szülők gyermeke. - Kriszta fotója
Fort George - múzeum - Budaházyné Galó Veronika fotója
A skót pártok egy része a lakosság egy részének támogatását élvezve azt szeretné, ha Skócia kiválna az Egyesült királyságból és független országgá válna. 2014. szeptemberében népszavazás is volt erről és a Nagy-Britannia kebelén belül maradásra szavazók nyertek (55%).
Amúgy a skót gazdaság elég jó állapotban van. A skót gazdaság növekedésének két fő területe: a turizmus és a szolgáltatások, de a mezőgazdaságnak és az iparnak is nagy a jelentősége.
tipikus kisvárosi házsor, tipikusan eső után - z.m. fotója
Érdekességek Skóciából:
1 perc 14 másodperces menetidővel Skóciában van a világ legkurtább menetrend szerinti légi járata. Az Orkney-szigeteken közlekedik Westray és Papa Westray között, alig két és fél kilométer hosszan.
Skót a legrégebbi brit építmény: a kőkori Skara Brae immár 5100 éves. Ugyancsak Skóciában van Európa legöregebb fája: 3 ezer esztendős, és Fortingall büszkélkedik vele. Fajtája tiszafa (ez a növény adta a legtöbb angol hosszú íjat.) A Loch Ness-i szörny is régi keletű: már 565-ben feljegyezték felbukkanását. A világ legrégebbi városi tűzoltósága az edinburgh-i.
A skótok a "mesterséges echo", avagy ember alkotta épületek visszhangjának a rekorderei. A Hamilton Mauzóleumban 15 másodpercig verődik vissza a hang.
A vörös hajúak aránya 13 százalékos, de a teljes népesség 40 százaléka hordozza az ezt a hajszínt potenciálisan okozó recesszív - azaz nem domináns - gént.
A 78 ezer négyzetkilométeres ország lakosainak száma szerény, mindössze 5,2 millió, de még egyszer ennyi, önmagát skót származásúnak mondó/valló ember él Észak-Amerikában. Kanada első két miniszterelnöke skót volt.
A whisky azonban nem skót - eredetileg. Kínában készítették, és - írásos feljegyzések által bizonyíthatóan - csak a XVI. században kezdődött skót diadalmenete ír know-how-importnak köszönhetően. A "zöld szigeten" ugyanis száz évvel megelőzték Skóciát whiskeyzésben.
A skót jelképpé magasztosult férfiszoknya, a kilt is ír szülemény, a skót duda nagy valószínűséggel Közép-Ázsiából származik, tartánt - skót-kockás gyapjúszövetet - pedig (leletek alapján) már a bronzkorban szőttek Közép-Európában.
Az esőkabát viszont biztos, hogy skót találmány. 1824-ben találta fel Charles Macintosh glasgow-i vegyész. A penicillin, a telefon és a tévé is skót lelemény: sorrendben Alexander Flemingnek, Graham Bellnek és John Bairdnek köszönhetők.
Edinburgh - Queen Street - kelta kereszt - Kriszta fotója
A külföldi turista sok viccet hallott, olvasott a skótok zsugoriságáról, így hát Skóciában járva ki akarja deríteni, hogy ebben a tekintetben mi is a valóság. Bekopog hát egy farm ajtaján és nagy szerényen kér a háziaktól egy pohár vizet. A gazda elsiet, majd egy óriási, porcelán mély tálban csodás színű, hideg tejet hoz a szomjas vándornak. A turista jóízűen megissza a tejet és aztán ezt mondja: De hát a skótok zsugoriságáról szóló általánosítások, viccek hamisak! Hiszen Önök annyira nagylelkűek, csupán vizet kértem és tejet adtak. Ugyan kérem - legyint a gazda - ezt a tejet már senki sem akarta meginni, mert a tartályába beleesett egy patkány és megfulladt benne. A turista remegő kezéből kiesik a porcelán mélytál és a kövezeten darabokra törik. Na tessék - förmed rá a skót - így legyen az ember nagylelkű. Tejet adok Önnek inni, maga meg széttöri a nagymamám bilijét.
Vajon ez skót humor? - f.a.
"A skót népet a sokszínűség jellemzi, viszont egyöntetűen büszkék a hazájukra s annak oktatásügyére, saját parlamentjükre, törvényeikre. Kint tartózkodásom alatt mindvégig hihetetlen segítőkészséget és kedvességet tapasztaltam a részükről; nagy megdöbbenéssel töltött el, hogy mikor a térképet elkeseredetten böngészve próbáltam kiigazodni a close-ok (díszes kapuval lezárt, sötét, szűk sikátorok) és mellékutcák labirintusában, ők maguk szólítottak meg útbaigazítást ajánlva, nem egyszer elkísérve egészen az úti célomig.
Mindig jókat mulatnak az őket kifigurázó vicceken, és sosem hagynák elkopni régi jó szokásukat, a vendégszeretetet. Rendkívül kedvelik a társaságot, legyen szó a még ma is gyakori ceilidhekről (ejtsd: kéjli) – ami skótul baráti látogatást jelent, de tulajdonképpen élőzenés-táncos mulatságot értenek rajta – és mindig vevők egy jó kis kocsmázásra vagy a szombati futballmeccsre (a Királyságban náluk folyik a legtöbb alkohol). Olykor bizony igen nagy utat kell megtenniük, ha társaságra vágynak, a Felföldön ugyanis 1 négyzetkilométerre mindössze 8 ember jut, s mivel tömegközlekedés nincs, ezért az autó, főként a terepjárók létszükségletnek számítanak.
Alapvetően vallásosnak mondják magukat, bár templomba egyre kevesebben járnak, leszámítva a gael nyelvterületeket, ahol hétvégén senki sem dolgozik és még ismerik a vasárnap szentségének fogalmát. A vidék és a város között nem rajzolódtak ki éles különbségek, hiszen igazán nagyvárosnak még a mindössze 600.000 fős lakosságú Edinburgh vagy az egyre modernebb Glasgow sem nevezhető. Vidéken az élet ma is ugyanolyan csendes és nyugodt mederben folyik, mint 100 évvel ezelőtt, és ebbe az idilli, természethez közeli világba a városiak is szívesen merülnek el. Hétvégenként, amikor szinte kivétel nélkül minden skót család kirándulni megy és a Scottish Borders (a skót határvidék, a Lowland) vagy a Felföld –Highland- vad szépségű sziklás csúcsai felé veszik az irányt, melyeket télen-nyáron apró, fehér pettyekként tarkítanak a magashegyi legelőkre kiengedett birkanyájak.
A skótok képesek rá, hogy hatalmas meglepetéseket okozzanak; ők, akik Európában, az általános véleményeket figyelembe véve igencsak piálósnak és mogorvának elkönyvelt, öntelt északi népként élnek a köztudatban. De minden klisé és közhely megcáfolódni látszik, ha az ember velük, köztük él akár egy kis időre is. Ha tőlük vásárol az antik-piacon, és kérdezés nélkül "kóstolóhalmokkal" bombáznak a csemege-üzletben, már-már olaszos vehemenciával vitatkoznak egy-egy régió sajátos ételkülönlegességéről, a legjobb whiskylepárló lelőhelyéről, és érdekes módon sosem felejtik el, hogy köszönjenek a másiknak, hogy a férfiak előreengedjék a nőket a bejáratnál, és mindig, minden esetben megköszönik a buszsofőrnek, hogy elvitte őket az adott megállóig." forrás
"A skótok hosszú évszázadokon át Európa legszegényebb népei közé tartoztak, akik ráadásul állandó függetlenségi harcokban álltak az elnyomó angolokkal szemben. A szegénység sok generációt megtanított a takarékosságra. A puritán, pazarlástól mentes életvitelt erősítette a 16. századtól terjedő kálvinizmus is. A skótok fösvénysége azonban a feljegyzésekben először csak a 18. század közepén kerül elő. Ez idő tájt egyre több felemelkedni vágyó skót indul Londonba, ahol az angolok nem kis bosszúságára sok skót tudós, művész, kereskedő, vállalkozó komoly sikereket ért el. Ezt már nem lehetett szó nélkül hagyni: az angolok munkáját elvevő skótok ellen egyes politikai mozgalmak rágalmazási hadjáratba kezdtek, és a skótokat gyakran vádolták meg korrupcióval és kapzsisággal. Az irigységet táplálta az a tény is, hogy a kor leggazdagabb üzletemberei szintén skótok, mégpedig glasgow-i dohánykereskedők voltak. A skót név egyébként a rómaiaktól származik, akik „scotti”-nak hívták őket, és mivel nem tudni, hogy a korai ősök magukat hogyan nevezték, ez maradt fenn a történelem sodrában. Scotland (Skócia) nem jelent mást, mint a scot-ok földje. A scot-ok voltak pedig azok, akik az ötödik század környékén végül települést alkottak a mostani brit-szigetek északi régióiban. A feljegyzések szerint a skótok eleinte nem skótul, hanem írül beszéltek. A skót nyelvet, mint az indoeurópai nyelvcsoport tagját, csak később jegyezték fel. " forrás
"Susan Boyle: Susan egy átlagos, negyvenhét éves munkanélküli asszony volt akkor, Skócia nyugati részéről. A Blackburn nevű faluban egyedül élő nő tizenkét éves kora óta arról álmodott, hogy egyszer híres énekesnő lesz. Mikor jelentkezett a magyar Megasztár brit megfelelőjének számító Britain's got Talent című műsorba: a nézők és a háromtagú zsűri is csak mosolygott. Először. Aztán Susan Boyle a Nyomorultak című musical egyik – hozzá különösen passzoló: „Álmodtam egy álmot” című - betétdalát adta elő a maga őszinte, egyszerű, de utánozhatatlan módján. A közönség és a zsűri első, szkeptikus, nem sokat váró hozzáállása, majd kitörő ünneplése drámai kontrasztot képezett.
A róla készült – és egyébként kötelezően megnézendő - videót eddig több tízmillióan nézték meg, nem csak kíváncsiságból. Susan Boyle a tehetségkutatóban való fellépése óta szabályos világsztár lett, még véget sem ért a műsorsorozat, máris koncert- és lemezajánlatokkal bombázták. Természetesen változtattak az Isten adta külsején is, ami - valljuk be, sokban hozzájárult sikeréhez - nem biztos, hogy ezúttal a népszerűségén nem csökkentett, bár azóta több albumot is megjelentetett." forrás
"Kevesen mondhatnak magukénak ilyen hosszú és sikeres énekesi pályát, mint Rod Stewart, aki úgy tűnik legyőzte az időt és a divatáramlatokat. Habár Londonban született 1945. január 10-én, skót szüleire és skót származására a mai napig büszke. A rekedtes hangú dalnok, sok mindennel megpróbálkozott mielőtt éneklésre adta a fejét. Legfőbb gyermekkori álma, hogy profi focista legyen majdhogynem megvalósult, hiszen szerződést kapott egy labdarúgó csapathoz, de mivel a sikerek elmaradtak és a kitartás még hiányzott belőle, inkább a bohéméletű Wizz Joneshoz csatlakozott aki közismert figurája volt a londoni zenei köröknek." forrás
"Ki ne ismerné - főleg a nők - Sir Sean Connery Oscar-díjas skót színészt, Őfelsége 007-es ügynökének, James Bondnak az első és máig legemlékezetesebb megformálóját. Sean Skócia központjában, Edinburghban született 1930. augusztus 25-én, szegény munkáscsaládba. A szerény anyagi körülmények miatt már általános iskolai tanulmányait félbe kellett hagynia, hogy pénzt kereshessen. Volt tejkihordó, kőművesinas, szénrakodó, koporsófényesítő, aktmodell, tengerész, focista, húszévesen pedig hazája body building-bajnoka." forrás
Edinburgh - Adam Smith skót klasszikus közgazdász (1723-1790) - Kriszta fotója
"A skótok a hagyományaikat ápolják, ezért ne lepődjünk meg azon, ha egy elegánsabb parti vagy fogadás alkalmával még a húsz-huszonöt éves fiúk nagy része is skót szoknyában jelenik meg. Náluk ez nemzeti hagyomány, tartsuk hát mi is tiszteletben a tradíciót! Durva sértés is lehet, ha csodabogárnak vagy látványosságnak tekintjük ezt az öltözetet, és a megkérdezésük nélkül kezdjük kattogtatni a fényképezőgépünket!" forrás
Sok utazó állítja, hogy a skót konyhát korántsem szabad előre lebecsülni az angol konyha alapján. A skót konyha állítólag jobb, mint amilyen híre van. Ez főként vonatkozik a hal- és vadételekre. A skót konyha tősgyökeres, erőteljes és vaskos (finomabban leírva: istenes). A nemzeti ételük a haggis, ami töltött birkagyomor, külsőleg a vértes hurkára emlékeztet. A töltelék belsőségekből, hagymából és zablisztből áll. Sok turista állítja, hogy a haggis a kinézetéhez és a tartalmának ismeretéhez képest nem is olyan rossz ízű.
"A skót nép étkezési szokásait és ételeik jellegzetes alapanyagait mindig meghatározta az ország földrajza. Skócia messze fent északon fekszik, éghajlata mostoha, termőföldje kevés. Az került az asztalra, amit a nép kemény munkával megtermelt. A jellegzetesen skót fogások közt rengeteg, egyszerűen elkészített hal- és húsételt találunk. A skót partoknál igen tiszta a tenger, de édes vizei is Európa legtisztábbjai közé tartoznak. Érdemes megkóstolni a homárt, az osztrigát, a lazacot és a pisztrángot. Skócia erdeiből kiváló vadhúsok kerülnek ki. Ami pedig világszerte elismertségnek örvend: az aberdeeni Angus-marhaszelet. Ez a húst kedvelő skótok egyik kedvenc csemegéje. Angolosan átsütve, esetleg valamilyen mártással, hasábburgonyával és vegyes zöldségkörettel fogyasztják. A skót szakácsok egyébként úgy tartják, hogy a jó hússzelet semmiképp nem lehet három centiméternél vékonyabb. A gabonafélék közül leginkább a zab termesztésének kedvez az ország éghajlata, fogyasztják is számtalan formában. A zabkása (porridge) a skót reggeli szerves része, a zablepény (oatcake) pedig kenyérpótló. A Haggis a legtipikusabb skót étel. Engem a hurka és disznósajt keverékére emlékeztetett. A skótok imádják, nemzeti identitásuk egyik jelképének tartják. A rossz nyelvek szerint viszont az angolokat szokták vele riogatni, akik állítólag borzadnak tőle." forrás
A skótok sok fekete teát fogyasztanak. Kedvelt még az édes limonádé, a sör és persze a whisky.
"Ha skót italokról kérdeznének bárkit is, százból 99-en a whiskyt említenék, pedig Skócia ma már a söréről is híres. A skót sörök hagyományosan erősen maláta ízűek, hiszen a maláta a whiskyhez amúgy is jó minőségben és nagy mennyiségben rendelkezésre állt, a komlót viszont importálni kellett, a skótok meg ugye nem egy pazarló népség. Erre utal az is, hogy a sörök erősségét nem fokokban vagy százalékban mérték, hanem pénzben, méghozzá schillingben – aszerint, hogy bizonyos fajták után mennyit kellett adózni. A Belhaven ma is főz egy „80 Schilling” nevű sört, ami azt jelenti, erős." forrás
Pro primo először: ami az íreknél whiskey, az a skótoknál whisky. Az árulkodó e betű olyan cezúrát jelent, ami mellett a hagyományos protestáns-katolikus szembenállás is eltörpül. A kontinensről érkezett fül számára kiejtésben nincs különbség, ezért az analfabéták ezt a pontot kihagyhatják. Mellesleg az ír uisce beatha (ejtsd: iszke bíhá) szóösszetételből eredeztethető, ami annyit tesz: az élet vize (aqua vitae ugye, latinos műveltségű barátaim…)
Pro primo másodszor: az ír italt mindig háromszor, míg skót társát csupán kétszer párolják le (na jó, néha ezt is háromszor).
Harmadszor: a skótok az árpát kicsíráztatják, majd az árpacsírát megaszalják (hölgyeim és uraim: ez a maláta!); az írek hagyományosan keverik a nyers árpát és a kicsírázottat, s ezt a kevercset használják alapanyagnak, többek között azért, mert annó a malátára extra adót vetettek ki a… na kik? Igen, az angolok védték így a saját (és a velük legalább vallásilag egy platformon álló skót) szeszt. A skót ital tehát tiszta malátából készül, az ír pedig csak részben.
Negyedszer: a skótok tőzegfüstön aszalják a kicsírázott árpát – ez adja a tipikus “scotch” ízt, ami a pohárba tett, szoba-hőmérsékletű, pár cseppnyi csapvízzel még jobban érezhető. Az írek a legritkább esetben használnak ilyen célra tőzeget – sima hővel, esetleg faforgács-égetéssel aszalnak.
Ötödször: a skótok két évig, az írek legalább háromig érlelik (általában tölgyből készült) fahordóban a terméket.
Hatodszor: az írek a három lepárlási fázist jól elkülönítik egymástól (ez a lépcsőzetes desztillálás, amelyhez hatalmas rézedényeket használnak). A skótok (mivel pár száz évvel később kezdték az ipart) a korszerűbb, úgynevezett folyamatos lepárlási technológiával dolgoznak.
Az amerikaiak is használják a whiskey elnevezést, de az ő italaik már rozsból és esetenként kukoricából is készülnek - ez olyan lehet az íreknek és a skótoknak, mint nekem a szójalisztből készített fasírt, vagy a tofu-paprikás.
"Ha nyilvános közlekedési eszközzel szeretnénk whisky-túrának vágni, akkor a legnehezebb megoldást is választjuk egyben. Nem lehetetlen, de nagyon nehéz és rengeteg időbe telik. Emellett gyaloglásra vagy taxizásra is számítanunk kell. Ezt nem ajánlom. A legegyszerűbb a személygépkocsi. Béreljünk egyet és vágjunk neki egy jó térképpel ennek a csodálatos országnak a felfedezéséhez. A folyók, tavak, hegyek és dombok között megbújó lepárlók felkutatásának. Szinte valamennyi fogad látogatókat és jól berendezkedtek, hogy minden igényt kielégítsenek. Legtöbbször munkaidőben tartanak nyitva, de nyáron egyes lepárlók szombat-vasárnap is nyitva vannak. Az esetek többségében a fényképezést nem szívesen látják. Legtöbbször biztonsági okokra hivatkozva, hogy szikra pattanhat ki és begyullad az alkoholtól a hely. Szerintem inkább pusztán nem akarják, hogy kattintgassanak a főzdében. Ma a lepárlók nagy többsége valamelyik nagyvállalat kezében van, így például Diageo. Ettől független a skót Single Malt Whisky az egyik legnagyszerűbb párlat a világon." forrás
"A Spey folyó völgyében szinte tíz kilométerenként követik egymást a lepárlók, amelyekbe szabad a bejutás. A csarnokokat kimondottan úgy építették meg, hogy üveggel lezárt függőhidakon körbe lehessen járni és bele lehessen lesni a munkafolyamatokba. A lepárlók vagy a városok gyakran szerveznek többnapos whiskyfesztiválokat, amelyekben az üzemlátogatások mellett megtanulhatsz szakszerűen whiskyt kóstolni és végignézheted a gyűjtők miniüveg kollekcióit. A Speyside-i whiskyket általában két kategóriába sorolják: a testesebb fajták aromáját a sherry és a füst határozza meg, a másik típus a könnyedebb, elegánsabb." forrás
"A skót whiskyt az Egyesült Királyság Parlamentje által hozott törvény szabályozza. Ennek értelmében a skót whisky:
skóciai lepárlóban készül vízből, malátázott árpából és más fajtájú kizárólag egész gabonaszemekből
amit ebben a lepárlóban dolgoztak fel péppé
erjeszthetővé kizárólag endogén enzimrendszerek segítségével (tehát hozzáadott enzimek nélkül) tették
kizárólag élesztő hozzáadásával erjesztették
kevesebb, mint 94,8 térfogat %-osra desztillálták, hogy aromákat nyerhessen a felhasznált nyersanyagokból és módszerekből
skóciai adóraktárban érlelték legalább 3 évig nem nagyobb, mint 700 literes tölgyfahordóban
amelyik őrzi a nyersanyagokból és készítési eljárásból nyert színét, aromáját és ízét
amihez vízen és szeszkaramellen kívül más alkotórészt nem adtak
legalább 40%-os alkoholtartalommal kerül palackba
Skócia felföldi régiója híres gazdag és sokszínű hagyományairól. A felföldi hagyományok mélyen gyökereznek a skót kultúrában és azon belül is a kelta örökségben. Néhány a felföldi hagyományok közül:
Skót kilt: A kilt a hagyományos skót férfi szoknya, amelyet a felföldi tartományokban gyakran viselnek. A kilt kockás mintázattal, általában a család vagy klán tartományának színeivel.
Ceilidh: A ceilidh egy hagyományos skót táncmulatság vagy táncos összejövetel. Ez egy olyan esemény, ahol az emberek közösen táncolnak a hagyományos skót zenére, és élvezik a közösségi összetartozást.
Skót zene és dobverés: A felföldi hagyományokban a skót zenének fontos szerepe van. Hagyományos hangszerként gyakran használnak dobot, például a nagydobot vagy a bodhránt, amelyek ritmusokat és dallamokat visznek a skót zenébe.
Gàidhlig nyelv: A skót gael nyelv (Gàidhlig) hagyományosan a felföldi régióban beszélt nyelv. Bár ma kevesen beszélik, az eredeti gael hagyományok és dalok még mindig jelen vannak a felföldi kultúrában.
Highland Games: A felföldi játékok vagy "Highland Games" hagyományos skót sportesemények, amelyeken versenyzők összemérik erejüket és ügyességüket különböző tevékenységekben, mint például a dobás, húzás, futás vagy távolugrás.
Mel Gibson imitátor - z.m. fotója
a.l. fotója
A sirályok a maguk módján tisztelik meg Skócia nemzeti költője, Robert Burns emlékét. - V. Jancsi fotója
Edinburgh-ben itt volt hajdan a húspiac - Kriszta fotója
Skót kereszt Edinburgh várának előterében - Kriszta fotója
Highland Games - skót dudások - Budaházyné Galó Veronika fotója
Highland Games - Budaházyné Galó Veronika fotója
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Anita, 2022. 07. 10. 16:29
Szuper leírás. Augusztusban megyünk 1 hétre, autóval tervezünk felmenni a Skye szigetig majd vissza Inverness felé kerülve. Nem foglaltam szállást, mert nem akartam siettetni magunkat ha valami megtetszik, legyen időnk megnézni. Bízom benne, hogy kos fogadókban is meg tudunk majd szállni random módon.
Katalin, 2022. 06. 06. 19:03
Nagyon szimpatikus helynek tűnik. Kedvet kaptam hozzá. A szépsége mindig is vonzott, csak olyan messze van és problémás a közlekedés.