ÚTIKRITIKA.HU / Dél-Afrikai Köztársaság

Dél-Afrikában 11 hivatalos nyelvet tartanak nyilván: a legjelentősebbek a zulu, a xhosa, az afrikaans és az angol. A Dél-afrikai Köztársaság partvonala összesen 2500 kilométeres. A Fokváros-i Table Mountain (Asztal-hegy) állítólag a világ egyik legrégebbi hegye. Az Asztal-hegy növényvilága elképesztően gazdag: kb. 1500-féle növény található rajta. Az afrikai kontinensen a Kruger nemzeti parkban található az állatfajták legnagyobb választéka. A hideg Déli-sarkvidék-i áramlatoknak köszönhetően Dél-Afrikában pingvinek is élnek, mégpedig a Fokföldhöz közeli nyugati partokon.

A magyar férj az Indiai-óceán partján, a magyar neje az Atlanti-óceán partján - mégis együtt

Időjárás és éghajlat

Dél-Afrika a mérsékelten meleg szubtrópusi övezetben fekszik. Az évszakok fordítottak az otthonihoz képest!
A nyugati part előtt a hideg Benguela-áramlat, a déli, valamint a keleti partok előtt a meleg Agulhas-, illetve Mozambiki-áramlat befolyásolja az időjárás alakulását.
A tengerparttól távolabbi és magasan a tengerszint felett fekvő Johannesburgban (1694 m) és Pretoriában (1350 m) 10°C az átlagos téli hőmérséklet; a nyári átlaghőmérséklet pedig 25°C.
A nyári hónapokban megszokott, hogy a délutáni, esti órákban rendkívül heves zivatarok vonulnak át. A felföldön jelentős a napi és az évi hőmérséklet-ingadozás (a fagyos napok száma elérheti az évi 150-et).
Télen éjszakánként fagypont alá is csökkenhet a hőmérséklet. A csapadék nyáron hullik, ez alól kivétel a Fokföld, melynek éghajlata mediterrán jellegű. Fokváros éghajlata közismerten szeszélyes, még a nyári hónapokban is előfordulnak hűvös napok, éjszakák.
Az évi csapadék mennyisége keletről nyugatra csökken. A belső területeken gyakoriak az aszályok. A magasföldön egyeseket megviselhet az alacsonyabb légnyomás, a ritkább levegő.

"Elvileg Johannesburgban minden nap esik az eső, emiatt minden napra esőt is jósoltak az időjárás jelentésben és persze az emberek is "ma biztos, hogy esni fog" mondatokkal indították a beszélgetést az időről, aztán a végén addig húztuk a két hetet, hogy ebből 2 napon esett csak. Mi ottani idő szerint nyáron voltunk kint, amikor 25-30 fok van. Ez nekik már forróságnak számít, és mindenki szenved a melegtől. Mi meg örültünk, hogy jó idő van! Ennek következménye az is, hogy imádják a légkondit, tök vicces, hogy Afrikában nyáron jobban fáztam, mint itthon, mert mindent lehűtenek 18 fokra. Nem volt ritka, hogy pulóverben, kapucniban és kabátban ültem miközben kint 35 fok volt... Hiába szóltunk, az autókban is, hogy kapcsolják ki a légkondit, azt nem lehetett. (2014)" forrás

,, Mikor utazzunk Dél-Afrikába?

Szeptember és május között lényegében mindig kellemes a klíma utazáshoz. Mi januárban érkeztünk, így megéltük az afrikai nyarat (és esőket, meg viharokat). Aztán élveztük a nagyon kellemes, száraz őszt. Júniusban hagytuk el Dél-Afrikát, így ízelítőt kaptunk a télből is.

Szeptember-október-november az európai TAVASZnak felel meg sok esővel, és a természet ébredésével.

Decembertől februárig tart a NYÁR, karácsony környékén van a nagy iskolai szünet a gyerekeknek.

Az ŐSZ (március – május) száraz és kellemesen meleg.

A magyar nyár idején ott tél van, elég hideg Dél-Afrika egyes helyein. Joburg környékén éjjel akár 0 fok alá is mehet a hőmérő, de nap közben a napon 20 fok is lehet. Május utolsó hétvégéjén még pólóban, rövidnadrágban izzadtunk a napon, aztán június 1-én gongütésre megérkezett a tél igen hideg reggelekkel-éjszakákkal.

Igen, Afrikában is hordanak sapkát, sálat, nagy pulóvert, csizmát és téli kabátot. Ehhez képest furcsa, hogy a házakban, lakásokban egyáltalán nincs kiépítve a fűtés, az ablakok 1 rétegű üvegből vannak. Többnyire olajradiátort, gázpalackos szieszta kályhát használnak helyi fűtésre." forrás

Történelem

1948-tól 1994-ig Dél-Afrikában az apartheid-rendszer uralkodott: a fehér kisebbség diszkriminálta fekete többséget. 1994-ben tartottak először tényleges általános választásokat és ekkor lett az ország elnöke Nelson Mandela. A világon először Dél-Afrikában hajtottak végre szívátültetést: 1967-ben. 2010-ben Dél-Afrikában rendezték meg a foci vébét, először az afrikai kontinensen.

Nelson Mandela

Manapság

Sajnos meg kell állapítani, hogy 1994 óta a szabadságot nyert fekete többségi lakosság életszínvonala romlott az elnyomatás, azaz az apartheid-rendszer bukása óta. Ami még tragikusabb, hogy az ország közbiztonsága soha nem látott mélységekbe zuhant. A korrupció elképesztő méretű. Korruptak persze a politikusok, de még a rendőrök is.

"Az árakról annyit, hogy Magyarországhoz képest itt minden nagyon drága, és a fizetések jóval magasabbak. Egy biztonsági helyen, egy apartman az otthoni árak 10-20 szorosától a csillagos ég lehet. Persze lehet élni nem biztonságos helyen is, de nem sokan akarnak. Ami olcsóbb, az az élelmiszer és az éttermek, a helyiek szinte egyetlen szórakozása az étterembe járás, és a vásárlás, mindenhol plázák vannak, amik elvileg biztonságosak, mivel be vannak kamerázva. A munkasebesség itt nagyon lassú, kb. mint Magyarországon, egy dolgozik a többi pihen. Ez mindenre igaz, az éttermektől kezdve az utak építéséig. Az idő, mintha lelassulna Afrikában, mindenki nyugodtnak tűnik, nem kapkodnak el semmit, egyszer sem láttam rohanó embert, maximum európait. (2014)" forrás

"A Dél-afrikai Köztársaság – jelentős természeti erőforrásainak, fejlett infrastruktúrájának, termelési képességének és regionális politikai befolyásának köszönhetően – az afrikai kontinens legfejlettebb állama. Pretoria a közigazgatási főváros, Fokvárosban működik a törvényhozás, Johannesburg az Alkotmánybíróság székhelye és az üzleti, pénzügyi élet központja, Durban pedig konferenciaváros és kiemelt gazdasági, turisztikai körzet."(Külügym.)

"Bár a szörnyűséges, majd 50 évig tartó apartheidrendszer '94-ben, Nelson Mandela megválasztásával véget ért, továbbra is hatalmas társadalmi szakadék húzódik az itt élő feketék és fehérek között. Míg a feketék sokszor a városi szegénynegyedekbe kényszerülnek, és fillérekért dolgoznak, vagy épp munkanélküliek, mint a lakosság egynegyede, addig a fehérek elkülönülten, magas kerítések mögött élik jómódú életüket. Persze mindkét oldalon vannak kivételek, de ez az általános mintázat, így érthető módon nagy a feszültség a két csoport között, ami sokszor erőszakot is szül. Ez az oka annak, hogy aki megteheti, mindenhova kocsival jár, a tömegközlekedés alig létező fogalom, és fehér gyalogosokat szinte sehol sem látni. Nem csoda hát, ha rendkívül népszerű egy olyan város, ahol nem kell tartani rablástól vagy más atrocitástól, és nyugodtan lehet sétálgatni az utcákon. (2013)" forrás

"Az apartheid megszűnésével a feketék is egyenrangú állampolgárok lettek szerte az országban, de mint általában lenni szokott, az átmenet itt sem volt zökkenőmentes. Nyilvánvaló, hogy a Maslow-piramisban is csak lépésenként lehet haladni, ugyanúgy ahogy egy háznál sem a harmadik emeletet kezdik el építeni először, habár a szocializmusban voltak ilyen irányú próbálkozások. Most, hogy hosszú és verejtékes küzdelem árán kivívták az egyenjogúságot és demokratikus kormánya lett az országnak, a fekete lakosság egy talán még erősebb ellenállásba ütközött.

Az már a legelső napon feltűnt, hogy a 911-esekben, SLK-kban és Z3-asokban nem fekete sporttársak furikáznak. Hiába szűnt meg tehát az apartheid mint rendszer, a gazdasági apartheid továbbra is él és virul. A világszinten is megfigyelhető jelenség, miszerint nyílik az olló szegény és gazdag között, Dél-Afrikában feltűnően szembetűnő, ennél nagyobb különbségek talán csak Indiában léteznek. Ez pedig nemhogy konzerválja a lesújtó munkanélküliség-bűnözés statisztikákat, hanem egyenesen katalizálja azokat. Lassan felnő az a generáció, amelyik ebbe a helyzetbe született bele: fatert soha nem látta, mert jobbára börtönben van, már ha még él egyáltalán, a haverok között meg megy a versengés, hogy ki tud jobban túltenni fateron. Live fast, die young.

Mindezek miatt a mai Dél-Afrikát a következőképpen lehetne a legjobban leírni: a feketék egyik része védi a fehéreket a feketék másik részétől. Kár, hogy nem botlottam bele hasonló jelenetbe, igazán hálás fotótéma lett volna. Feketék és fehérek között számban konkrétan egy nagyságrendbeli különbség van. Hivatalos adatok szerint 80% fekete, 10% szürke, 10% fehér, de az országban járva-kelve az ember azt hinné, hogy ez az arány inkább 99.99% esetleg egy kicsit több.

A HIV fertőzöttség itt is nagy probléma és a bűnözés felszámolása (vagyis inkább kordában tartása) mellett a második legnagyobb kihívás jelenleg. Az AIDS és a bűnözés ráadásul egy különösen szomorú metszetben találkozik egymással, ez pedig nem más, mint a nemi erőszak. Hivatalos adatok szerint kb. 50000 esetet regisztrálnak évente (vesd össze a 40 milliós lakossággal, annak is inkább a felével), de a helyzet sajnos egészen biztosan sokkal rosszabb, mivel a nemi erőszak sehol a világon nem az a kategória, hogy a nők azonnal rohannak a rendőrségre. Becslések szerint kb. percenként történik egy eset az országban, és az áldozatok közel fele 18 év alatti. Gondolj rájuk, 1 percre állj meg. (2011)" forrás

"A helyzet igen visszás. A fehérek úgy tartják, hogy a feketék elvették tőlük az ő országukat (azaz Dél-Afrikát). A feketék pedig úgy vélik, hogy a fehérek vették el tőlük Dél-Afrikát... Viszont sokkal rosszabb a fekete fehér viszálynál a fekete-fekete viszály, mivel a dél-afrikai feketék ki akarják ebrudalni a rengeteg bevándorló munkást, a zimbabwei és egyéb feketéket, akik tényleg olcsón és jobban dolgoznak, mert szakképzettebbek. (2015)" forrás

Sowetoból hazafelé menet elhajtunk Winnie Mandela, a Nobel-díjas volt elnök feleségének villája előtt. A külváros nyüzsgése, graffitikkel és árusokkal tarkított sajátos arculata ellenére Ntombival való beszélgetés után belátom, hogy bár az élet az apartheid után valamelyest megváltozott, de ha az elmúlt évek bűnözési tendenciái folytatódnak tovább, akkor a Dél-afrikai Köztársaságban minden eddiginél mélyebb társadalmi megosztottság jöhet létre, amelyet aztán egy kormányváltással, vagy nemzetközi figyelemmel már nem lehet orvosolni. Ez a különleges természeti adottságokkal megáldott, fájó múltú ország egy sor gazdasági és politikai folyamat hálójában vergődik, és csak remélni lehet, hogy eljön majd az az idő, amikor különböző népei faji hovatartozás nélkül, békességben élnek egymás mellett (2016). forrás

,, Az apartheid utáni Dél-Afrikában az emberek milliói, többnyire feketék, továbbra is szegénységben élnek. Korábban ritka volt a szegény fehér ember. Ma a koldulók nagy száma fehér. Sokan az apartheid rendszer hatásának tulajdonítják ezt, de egyre többen vannak olyanok, akik szerint a fennálló kormányzat rossz pénzügyi és költségvetési politikája az igazi ok. Óriási a különbség szegények és gazdagok között. Nem csak a fehérek, de a feketék jó része is úgy vallja, hogy jobban élt az apartheid alatt.

Az országot tömegével hagyta el a szakképzett és iskolázott fehér munkaerő (főként miután az európai cégek nagy része, pl. Ferrari elköltöztették gyáraikat), mivel a közbiztonság nem jó. A többségi fekete lakosság egyre durvábban lép fel a fehér lakosság ellen. A korábbi helyzet a visszájára fordult, számos “fehér ellenes” intézkedést hoztak, közülük álljon itt egy-kettő:

bizonyos nagyság felett köteles vagy cégedbe bevenni egy fekete partnert, és 51%-ot átadni neki
szabályozva van, hogy hány felvett fekete munkás után vehetsz fel a cégedbe 1 fehér embert (az arány valahol 100 az egyhez…)

A helyzet igen visszás. A fehérek úgy tartják, hogy a feketék elvették tőlük az ő országukat (azaz Dél-Afrikát). A feketék pedig úgy vélik, hogy a fehérek vették el tőlük Dél-Afrikát…

Viszont sokkal rosszabb a fekete fehér viszálynál a fekete-fekete viszály, mivel a dél-afrikai feketék ki akarják ebrudalni a rengeteg bevándorló munkást, a zimbabwei és egyéb feketéket, akik tényleg olcsón és jobban dolgoznak, mert szakképzettebbek. (2018)" forrás

Gazdaság

A Dél-afrikai Köztársaság az optimális klimatikus körülményeknek köszönhetően a világ második legnagyobb gyümölcs exportőre. Afrika áramtermelésének kétharmada Dél-Afrikához kötődik. Dél-Afrika a világ vezető bányászati és ásványkitermelő országa. A világ platinafém kitermelésének közel 90 százalékát, a mangánkitermelés 80 százalékát, a krómkitermelés 73 százalékát, a vanádium kitermelés 45 százalékát, az aranybányászat 41 százalékát adja.

Emberek

Turista etikett

A dél-afrikai nők nem mindig nyújtanak kezet idegennek. Várjuk meg, míg eldől, hogy mi lesz.
Számunkra idegen helyieket ne érintsük meg a karjukon, és nem álljunk túl közel hozzájuk.
Udvariatlanság zsebre dugott kézzel beszélgetni idegenekkel.
Az afrikánereket ne nevezzük hollandoknak, és lehetőleg ne feszegessük a holland eredetet. E fehér afrikaiak nagyon is afrikaiaknak tekintik magukat.
Nem sértő a feketéket blacknek nevezni, a negro szó használata viszont tilos.

Viselkedési kódex szafarin:

Ne cigizzünk, ne szemeteljünk a nemzeti parkban.
Ne próbáljuk az állatok figyelmét felhívni állati hangok utánzásával. Kiszámíthatatlan, hogy a vadállat hogyan reagál.
Maximálisan fogadjunk szót a szafaris idegenvezetőnek (ranger), aki a túra elején el szokta mondani a viselkedési szabályokat.
Ne vegyünk fel semmit a parkban, ne vigyünk el onnan semmit.
A rangernek naponta és fejenként napi 10 amerikai dollárnak megfelelő borravalót szokás adni.

Gasztronómia

"Nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében egyaránt a biltong, szárított marhahús, vagy bármilyen más szárított hús. Ezt mi főként előételnek vagy "könnyű" vacsorának ettük vagy egy ital mellé csemegének a bárban. Vannak olyan shopok, amik csak biltongot árulnak, mindenféle egzotikus állatból. Nagyon finom, ha Dél-Afrikában jártok mindenképpen próbáljátok ki! Egyébként a helyi konyha nagyon jó, főleg a rengeteg jó minőségű húsválaszték miatt, és isteni a Steers hasábburgonyája! :)

Ezt már biztos írtam, hogy a helyiek imádnak sütögetni, ez a braai, ez nemcsak hétvégi program náluk. Minden házban van egy sütögetős hely, ahol a finomabbnál finomabb husikat, halat sütnek. Az éttermekben is általában mindegyikben van tűzön sült ételkínálat, nagy örömünkre, mert imádunk mi is sütögetni otthon. (2014)" forrás

"A dél-afrikai konyha az ország történelmének megfelelően változatos is, meg nem is. Ez első olvasatra bizonyára ellentmondásnak tűnik, de nem az, pár sorral lejjebb jön majd az ellentmondás feloldása is. Változatos, mert az elmúlt pár száz évben Dél-Afrikát rengeteg külső és belső hatás érte, olyannyira, hogy még máig is ezt nyögi, munkanélküliség, bűnözés, hatalmas társadalmi egyenlőtlenség és a többi formájában. Az ország egy igazi olvasztótégely: portugálok, búrok, angolok, zuluk, bantuk, indiaiak, malájok és még lehetne hosszan sorolni. Mindenki hozta magával a saját gasztronómiai kultúráját, helyi viszonyokhoz adaptálva, de mivel az ország földrajzilag is elég változatos, ez általában nem jelentett nagy kompromisszumot. Ezek a helyi közösségek a mai napig ragaszkodnak saját konyhájukhoz, így pl. Fokváros környékén maláj, Durbanban pedig indiai ételekkel lehet gyakran találkozni. (2010)" forrás

"A pampoenkoekies fánkot takar, méghozzá a dél-afrikaiak sütőtökből készült fánkját. Ez a finomság desszertként, snackként és előételként is fogyasztható, sőt még reggelire – karamellöntettel – és vacsorára is szívesen eszik. Igazán fontos ételnek számít Dél-Afrikában, hiszen arrafelé nagyon népszerű a sütőtök, és mindig van a kamrákban, mivel több hétig is eláll, és számos recepthez használják." forrás

Chakalaka