ÚTIKRITIKA.HU / Minszk

Minszk

Minszk dióhéjban | Vélemények | Közlekedés | Vásárlás | Látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Makszim Gorkij nem életnagyságú szobra a Gorkij parkban (a nagy szovjet-orosz író élete amúgy nem is kötődik a városhoz)

Minszk dióhéjban

• Az 1,7 milliós Minszk az ország egyértelmű gazdasági és kulturális központja. A sok rideg épület mellett van néhány kis része, ami akár romantikusnak is nevezhető. Összességében azonban nem érdemes azt remélni, hogy az utazó különleges, érdekes épületek sokaságát fogja látni.
• Fontos megemlíteni, hogy Minszk feltűnően tiszta város, Erre büszkék is a helyiek. Nyilván kellemetlen megjegyezni, hogy a feszes politikai rendszer javára kell írni a rendet: nincsenek koldusok, utcán járkáló hajléktalanok, nincs sok szabálytalankodás, szemetelés. Fegyelmezettségre nevelik a minszki népet. Hogy erről a helyiek miként vélekednek, és azt milyen arányban, a turista nem tudja felmérni néhány nap alatt.
• Minszk egyetemi város, feltűnően sok a diák.
• Minszkben mostanság jelentős építkezések folynak, állítólag elsősorban orosz, kínai és arab pénzekből. A keleti tőke - úgy tűnik - kap azon a lehetőségen, hogy a Nyugat a politikai ellenérzései miatt nem óhajt egyelőre beruházni Fehéroroszországban.

Elter Karcsi (polihisztor) fotója

Vélemények

Minszk minden attribútummal rendelkezik ami Moszkvában is megvan. A két világháború közötti időszakban a lengyel fenyegetés miatt a szovjet hatalomban látták a beloruszok a védelmet, így teljes mellszélességgel kiálltak a Szovjetunió létrejötte mellett.
Éppen ezért Moszkva mint hű szövetségesére tekintett és gyorsan fejlődött a város az 1930-as évektől. Álmos kisvárosból igazi szocialista metropolisz lett.
A Függetlenség téren és Sugárúton egymást követik a szebbnél szebb szocreál óriási épületek. Csodás a Győzelem tér kialakíkitása is a Proszpekt végén.
A Kormány székháza előtt pedig, megállt az idő, Lenin még teljes nagyságában tekint a jövőbe. (Ata, 2023)

---

,, A reptér elég távol van a várostól, mi a szálloda által intézett transzfer kisbusszal mentünk be (van persze óránkénti buszközlekedés is) és 55 BYN-t fizettünk. Általában elmondható, hogy a taxi jóval olcsóbb, mint itthon, bár állítólag ott is vannak hiénák. Mi ötször utaztunk taxival a városon belül, de ilyet nem tapasztaltunk. A főbb látványosságokat, múzeumokat mi is megnéztük, belépő 4-6 BYN volt általában. Ezek nagy része a Függetlenségi sugárúton, illetve téren, vagy azok közelében található. Még van Lenin szobor, meg Lenin utca is. A Nemzeti Művészeti Múzeumban éppen időszaki kiállítás volt a lovakról (festmények, szobrok, stb.) Aki meg akarja nézni a Belorusz Államiság Múzeumát, az készüljön fel egy komoly reptér-szerű ellenőrzésre, mert a múzeum egy kormány épület emeletén van.

A két vonalon működő metróval szinte mindenhova el lehet jutni, zsetont kell bedobni a mozgólépcsőnél (az előtte lévő pénztárablaknál vásárolható 0,65 BYN).

Kipróbáltunk néhány ismert sörözőt is, (pld. Rakovsky Brovar, Arbat), márkától függően, jellemzően 4,0 – 4,50 BYN árban volt egy korsó sör. Az éttermi árak hasonlóak, (talán kicsit olcsóbbak), mint itthon. Viszont akit érdekel, a vodka és a cigaretta ára meg sem közelíti a hazait. Sok kaszinó van a városban, de ezeket „a kötöttségek miatt” inkább csak a gyakorlottabbaknak tudom ajánlani. Több pláza is található a városban, a szupermarket élelmiszer üzletek választéka hasonló a hazaihoz.

A város tiszta, van sok park, nem láttunk sem „csöveseket” sem leromlott épületeket. Persze kicsit szocreál minden, de hát erre is számítottunk. Az emberek segítőkészek és kedvesek voltak, végig biztonságban éreztük magunkat, annak ellenére, hogy rendőrt alig láttunk az utcán. Több változatban és árban létezik „Minsk Card” van olyan, amelyikkel a helyi közlekedés is ingyenes. (Ferenc, 2018)

---

"Minszk tipikus szovjetes nagyváros tele a szovjet idők építészetére jellemző épületekkel. Szerencsére van egy hangulatos történelmi mag, ahol van másmilyen építészet is. (A második világháborúban a város nagy részét lerombolták és aztán a régi épületeket nem restaurálták, hanem helyükre komcsi ízlésnek megfelelő giccsparádékat emeltek. Ezek még egy magyar turistát is lenyűgözhetnek izgalmas csúnyaságukkal. Széles sugárutak, monstre, heroikus terek, monumentális "Sztálin barokk" állami épületek. A hatalmas méretek a proletár hatalom szó szerinti nagyszerűségét voltak hivatottak érzékeltetni. Minszkben a sok zöld terület, a tágasság, a szélesség képes sajátos módon valahogy lenyűgözni az embert. Van az egésznek némi időutazásos bukéja.

Az éjszakai fényekben valamivel emberiesebbé alakul át a város, a fények jótékonyan azt világítják be, ami nyugatiasabb. Szállodák, éttermek, a turista infrastruktúra tekintetében Minszk még viszonylag fejletlen. A KGB, azaz a titkosszolgálat hajdani (?) épületmonstrumának megcsodálásán kívül sok turista leginkább kávézókban, parkokban időzik, és ha férfiből van, akkor tátott szemmel nézi a szebbnél szebb lányokat. Én momentán nem csajozni mentem Minszkbe, de a kevés külföldi turista közül a - szokványos turistacsoportok résztvevőin kívül - láttam több srác társaságot, gondoltam biztos buzgón bevetik magukat a témában. Gondolom a Klub Bronx menő klubban, vagy az X-Ray-ben töltötték az éjszakákat. Ezek - ahogy hallottam - a legmenőbb bulihelyek Minszkben (meg a Belaja Vesa vagy a West World Club). Mi a Madison diszkóban voltunk egy este. Helyi menők járnak oda. Mi túl öregek voltunk a helyhez.

Minszknek van egy kicsi, de hatékonyan működő metróhálózata, operaháza (sok turista odalátogat, mert nincs nyelvi probléma), színházak, kultúrházak. Valóságos kakukktojás egyelőre a Nemzeti Könyvtár ultramodern, egyedi építménye. A főpályaudvar is szép modern. A honlapon valahol olvasott véleményt cáfolom, vannak éttermek, ahol az étlap angolul is olvasható. A Függetlenség sugárúton a Mc Donald's-szal szemben van egy szuper étterem, helyi viszonylatban nem olcsó, de jó a koszt. Amit megfigyeltem, hogy a minszkiek (a piálást leszámítva) szelíden, életigenléssel, visszafogott, jó kedéllyel próbálják túlélni a problémákat. Hozzánk turistákhoz szinte mindenki kifejezetten aranyos volt, a nyelvi nehézségek dacára. Tetszett nekem a Kamarovka nevű kistermelői piac (Jakob Kolossza tér, vagy valami ilyesmi). Tarka egy hely, ahol minden kapható, ami az egyszerű életfenntartáshoz szükséges lehet. A maga módján mutatós a Gorkij park, ahol sok a játszó gyerek anyukával. A többi park is érdekes, mindenhol ezekben feltűnően sok a szobor. (Jó lehetett náluk szobrásznak lenni.)" (L.R. 2015)

---

,, Szinte minden sarkon van egy park, melyek többsége kellemes pihenést tesz lehetővé két látnivaló között. A város tele van modern szobrokkal, szinte minden sarkon találunk egyet, amik már nem a grandiózus, heroikus szovjet stílusban készülnek, hanem közvetlen, emberléptékű, kedves alkotások. Városalapítók, lovasszekér, pihenő nő, szerzetesek, cirkuszi állatok, ezekről mind van szobor a városban. (2016) forrás

,, A város nagyon tiszta, sehol egy szemét, eldobott cigicsikk, vagy papír zsebkendő. A város kínosan ügyel is erre, hogy ez így is maradjon. Sikerült beszélgetnem is egy helyivel, aki elmondta, hogy éjszaka folyik a takarítás és olyan embereket alkalmaznak akik könnyű börtönbüntetésüket töltik a fegyházban, valamilyen tett miatt, nem őrzi őket senki, ennek ellenére mégis dolgoznak. Mire reggel felkel a város és elindulnak az emberek dolgozni, mindennek tisztának kell lenni.
Az emberek kedvesek és segítőkészek. A fiatalabb korosztály kiválóan beszél angolul, sok a cserediák, aki itt tanul más országból szakmát. Az idősebb korosztály nem beszél semmilyen nyelvet az oroszon kívül, szóval nem is érdemes próbálkozni, hacsak nem beszéljük a nyelvüket. Fehéroroszországban, mint Oroszországban természetesen itt is belebotlunk lépten - nyomon Lenin emlékművekbe, metróállomások nevébe, utcák nevébe." (a.á., 2019)

---

,, Mi sokat taxiztunk is, különböző árakon, nem volt drága. Beszélgettünk a taxisokkal, nem boldogtalanok az emberek, elégedettek, nem keresnek túl sokat, de nagyon kevés a rezsi, a villanyuk különösen, azt láttuk, hogy minden, de még szinte a lakótelepi épületek is ki vannak világítva esténként. Nekünk kis Moszkvának látszott, szép széles utakkal, kevés autóval, jó tömegközlekedéssel, a metróval, nagyon erős az orosz (szovjet) hatás.

Láttunk egy őrségváltást is, na ott azért kicsit ledöbbentünk, amilyen fiatalok voltak a "katonák"...abban a fagyó hidegben, azzal az átszellemült arccal...Az elnök egyébként megjelent az utolsó napon a gálán, nem éltették durván, viszont a szövege, amit elmondott, olyan szocialistás volt...na megmutattuk a világnak, hogy milyenek vagyunk, mit tudunk....

Szerintem érdemes Minszkben legalább egy hosszú hétvégét eltölteni, aki élt a szocializmusban, annak nosztalgiából, aki nem, az meg legalább láthatja, milyen is volt akkor az élet. (s.k., 2019)

---

,, A város tele van jobbnál jobb kávéházakkal és múzeumokkal, a Nemzeti Galériát a helyi művészekkel nagyon szerettem, de a street art legalább annyira izgalmas felfedezés volt.

Ha megérkezel Minszkbe, szerintem indíts itt, ez a Centralny supermarket kávézója, grandiózus, nosztalgikus és minden társadalmi osztály képviselteti magát benne. Olyan hangulata van, mint a Ferenciek terén lévő egykori Jégbüfének. Órákat töltöttel el itt, ráadásul van mellette egy metrómegálló is, csodálatos szocialista – realista képzőművészeti alkotásokkal a homlokzatán. (2019). forrás

Közlekedés

Metró

Habár a minszki metrót - a többi szovjet fővároshoz képest - viszonylag későn 1984-ben nyitották meg ennek ellenére állomásai teljesen a régi időket juttatják az ember eszébe.
Két vonal épült - a kék moszkvai - amely nyugat-keleti irányban szeli át a belorusz fővárost és az autógyári piros vonal amely észak-déli irányban juttatja el az utazókat Minszk külvárosaiból a centrumba.
Az állomások nevei mintha még a Szovjetunió lenne. Lenin, Proletár, Kommunizmus, Győzelem avagy Frunze. Habár van érintőkártyás bérlet is, a legtöbben még a hagyományos bedobós zsetonnal utaznak. A jegy ára metróra, buszra, villamosra és a trolira is 90 kopejka azaz 100 Forint.
Aki valóban forradalmian új és modern metrót akar látni annak sem kell messzire mennie. Most adták át a zöld vonalat amely a Főpályaudvarról indul és összeköti majd a két régi vonal főbb állomásait. Egyelőre négy állomás van kész. Itt mágneses plexifallal elválasztott biztonsági kapuk vannak mint Dubaiban és vezető nélküli új Stadler szerelvények közlekednek már. (Ata, 2023)

---

"Különbség Budapesthez képest sokkal inkább belül van, mind az állomásokat, mind a metrókocsikat tekintve. Az aluljárókat már említettem, de nem lehet elégszer hangsúlyozni azt a tisztaságot ami ott uralkodik - egy-két központi állomástól eltekintve reklámok sincsenek, a koldusok, hajléktalanok, paprika és virágárusok pedig az állandó rendőri jelenlétnek köszönhetően valószínűleg hírből sem ismert fogalmak. Boltok helyenként találhatóak, de eléggé véletlenszerűnek tűnt hogy melyik állomáson milyen profillal - újságos pl alig volt, néha láttam kávézót vagy közértet, könyves, cd és telefonboltokat is, de általánosságban megjegyezhető hogy bármelyik nagyobb magyar állomás kínálata ezekhez képest egy többszintes plázának tűnik (hogy ez pozitív vagy negatív, mindenki döntse el maga:).

Innen teljes belvárosi túra következett, például Dinamo Stadionnal (körülötte található egy jó nagy piac amit minden útikönyv említ. Ám itt szuvenírt egyáltalán nem kapni, a ruha-parfüm-CD vonulat dominál. Majdnem teljesen el is keseredtem, amíg nem végül egész a kijáratnál találtam két árust is aki mindenféle focis sálat árult, Gomeltől a helyi Dinamoén át az aktuális bajnoki és BL sztár Bate Borisovig. Némi alkudozás után egy Dinamo, egy válogatott és egy BATE sállal lettem gazdagabb). A másik különbség a kocsikon belül figyelhető meg, mostmár biztos nem lesz meglepetés, hogy mindegyik amit láttam tiszta, firkáktól és vandalizmus nyomaitól mentes volt, és még a lámpák is kiválóan működtek, senkinek nem kell a szeme épségét kockáztatnia, hogy újságot vagy könyvet tudjon olvasni."

,, A minszki metró, bár egy-két állomásán igyekeztek a szovjet hagyomány szerinti grandiózus, díszes dizájnt hozni, többnyire elég puritánra sikerült. Így Kijevvel, Moszkvával vagy Szent Pétervárral ellentétben nem lehet a metrót külön látványosságnak tekinteni. Egy-két szép belvárosi állomást azért érdemes útba ejteni, de ha használjuk a városi tömegközlekedést, ezek amúgy is útba esnének. Talán a legszebb az egyes vonal Kasztricsnickaja állomása magas karcsú oszlopaival, de megéri leszállni a Yakuba Kulasza tér alatti állomáson is, ahol az oszlopokat belarusz népi motívumok díszítik.

Meglepő lehet, hogy egy ilyen, szinte teljesen turista-mentes városban a belváros tele van angol nyelvű turisztikai térképekkel. Ezekre nyugodtan támaszkodhatunk, a főbb látnivalók jól jelölve vannak rajtuk. A metróban is elterjedtek a latin-betűs feliratok, így angollal is egész jól el lehet boldogulni a városban, bár az alap errefelé természetesen az orosz.(2016)" forrás

Étkezés

,, Maria egy valóban kellemes, hangulatos és ízig-vérig fehérorosz helyre (Stary Miensk) vitt minket. Mint mondta, Minszkben nem nehéz találni eredeti belarusz éttermet vagy bárt, mivel annyira kevés a turista, hogy mindenhova a helyiek járnak. A Stary Mienszk viszont mégis más, mivel itt kifejezetten a fehérorosz jelleg dominál.

Hihetetlen, de igaz, hogy Fehéroroszországban az emberek, még maguk a fehéroroszok is többnyire inkább oroszul beszélnek egymással, mintsem a saját anyanyelvükön. A belarusz nyelv gyakorlatilag másodlagos nyelvvé süllyedt az anyaországban, amely már önmagában elég rémisztő és sajnálatos. Vannak kezdeményezések a fehérorosz nyelv használatának terjesztésére, előtérbe helyezésére, de ez nem megy könnyen. A Stary Mienszk (azaz Régi Minszk) bárban például mindenki fehéroroszul beszél, a menü és itallap is csak így van kiírva.

Az ital tekintetében teljesen mértékben Mariára bíztuk magunkat, aki egy igazi belarusz különlegességet rendelt nekünk: meleg retekvodkát! Már a neve is bizarrul hangzik, hát még az íze! Ivása közben egy dolgot kell elkerülni, hogy jó mélyen beleszagoljunk, ezt leszámítva az első korty furcsa élménye után rájöhetünk, hogy nem is olyan rossz! (2014)" forrás

.

,, A bevásárló központokban éjfélig van nyitva az élelmiszerrész, minden kapható benne. Étteremben 20 euróért ettünk négyen, leves, főétel, kinek innivalóval, kinek sütivel, finomak az ételeik. (sk, 2019)

Vásárlás

Látnivalók

Győzelem tere

Függetlenség tere&Függetlenség sugárút

Minszk ,,kapui"

A pályaudvar

Városháza

A kvázi óváros

A kicsiny lengyel kisvárosokra jellemző szerkezetű Vierchni Horad vagyis Felsőváros az XII.századi alapításkor a Magdeburgi Törvények szerint kapott kereskedelmi és városi jogot.
1547-ben a teljes város leégett és a Lengyel-Litván Unió alatt éledt újjá Novaje Miesta azaz Újváros néven. Ekkor épült meg a Kelet-Európa egyik legszebb reneszánsz Főtere a Vysoki Rynak amelyből mutatóba talán csak a régi Városháza a Ratusz maradt meg. A később épült számtalan barokk templomot a szovjet uralom alatt közintézményekként hasznáták és Minszk belvárosa is áthelyeződött a szocreál központra. Az utóbbi két évtizedben próbál a város vezetése kis hangulatot varázsolni az óváros falai közé. (Ata, 2023)

Vörös templom

A parti sétány

A Szviszlocs (vagy Szviszlah?) folyó partja

Nemzeti Könyvtár

Olvasmányos linkek

"Minszk - a meglepő város

Továbbhaladva az autópályán 3-4 óra körül elértük Minszket, a Belorusz fővárost. A Budapest méretű városban az útjelző táblák irányítása mellett próbáltuk megtalálni a belvárost, mert a navigációnk utcatérkép hiányában csak annyi tudott, hogy Minszkben vagyunk. A széles sugárutak és körutak között lavírozva egy forgalmas részen számunkra igen belvárosias képet kaptunk, ezért itt leparkoltunk, és elindultunk az általunk feltételezett belváros felé. Már a bevezető szakaszokon is feltűnt hogy a házak rendezettek, a parkok tiszták, az utak kiválóak, az épületek nem romosak, sehol egy leesett vakolat, kitört ablak. Egy aluljárón keresztül próbáltuk megközelíteni a főtérnek gondolt hatalmas területet, ahol egy régi templom és monumentális nagy szocialista épületek álltak. Az aluljárón keresztül egy hatalmas plázába jutottunk, mely tulajdonképpen az óriási tér alatt épült meg három szinten, bármelyik magyar plázát megszégyenítő minőségben, és kínálattal. Bankautomata, internetkávézó után a városba indultunk, hogy még viszonylag világosban tudjuk megtekinteni a nevezetességeket.

A városban sétálva sokkoló hatásban volt részünk. Ahogy azt olvastuk, a 2. világháború éveiben Minszket porig rombolták, így a sztálini időkben alapjaitól lett újjáépítve. Csodálkozva vettük észre, hogy az aluljárókban nincsenek csövesek, nincs húgyszag, a városban nincsenek graffitik, nincsenek plakátok és egy árva kopasz gyúrós, tetovált, aranyfukszos, maffiózó sem kacsingat ránk sehonnan. MI VAN ITT??? Vajon hogy működik ez az ország? Az emberek jól öltözöttek, készségesen segítenek, az autók modernek, és teljesen kihalt a régi orosz járműpark.

Egy újságosnál vásárolt térképen megállapítottuk hogy a belvárost jól saccoltuk meg, a tulajdonképpeni centrum egy közepes községnyi területet foglal magába, mely egy széles, hosszú sugárút mellett terül el. Mi az egyik végén álltunk meg, gondoltuk elsétálunk a másik végére. Több mint két kilométeres sétánk közben ámulva fotóztuk a sztálinista építészet remekműveit (és ezt abszolút pozitív értelemben!). A városban az utcakép egységes, semmi csúf, oda nem illő betonkocka, vagy túl modern építmény nem rontja az egységet. Sajnos az idő hiánya miatt (ekkor már olyan 6-7 óra lehetett) múzeumlátogatásra már semmi esélyünk nem volt, rájöttünk, Minszkre több idő kell, mert megéri!" forrás

Komszomol utca

"Utunk egy kis kitérővel vezetett az igazi belvárosba, mivel először a szállodához közel eső Könnyek szigetét (Afgán háborúban elesettek emlékére készült), illetve a Győzelem terén felállított obeliszket akartuk megnézni. Mivel elég sokat kellett volna már visszagyalogolni innen, lesz ami lesz a metrózás mellett döntöttünk, ami mint kiderült egy hosszan tartó kapcsolat kezdetét jelentette. Az LP-ből kinéztem, hogy is megy ez (zsetonbedobálós rendszer), majd szabad szemmel is megfigyeltem a folyamatot, úgyhogy utána odaálltunk a jegypénztárhoz, vettünk zsetont, bedobtuk, és már utazhattunk is. Igaz csak összesen egy, ám annál hosszabb megállót mentünk, egészen az előző este már látott Oktoberskaja térre, ahol az Elnöki palota, Köztársasági palota, a Tisztek háza, Nagy honvédő háború múzeuma, meg még ki tudja mi minden található. "(2008) forrás

Középület Lenin-szoborral - Karesz fotója

---

"A pályaudvartól a régi városházáig alig 800 métert kellett megtennünk, és közben négy parkot érintettünk. Rengeteg a modern köztéri szobor, ami még barátságosabbá teszi a várost. Bár kevés a turista, számos angol nyelvű térképet találtunk, és a sétálóutcákon azért néhány kötelező japán turistát is felfedeztünk. A város fő tengelye a Függetlenség sugárútnak a Függetlenség tértől a Győzelem térig tartó szakasza. Ez a rész a nagy moszkvai sugárutak stílusában épült Sztálin-barokk középületekkel, nagyon széles járdákkal és még szélesebb úttesttel, amelyen irányonként négy-négy sávban közlekednek a járművek. (2015)" forrás

---

Minszk önmagában talán nem is állja meg a helyét, mint célpont, de azoknak, akik szárazföldön akarnak Moszkvába utazni, megérheti 1 napra itt megszakítani az útjukat. A tranzitvízumba belefér, és egy tiszta, rendezett nagyvárosban lehet ezt az egy napot eltölteni. Látnivalóból nincs túl sok, mert a város a második világháborúban szinte teljesen elpusztult, de a néhány régi templom mellett a kellemes parkok, és néhány modern épület kínál időtöltési lehetőséget, amik egy napra azért elégségesek.  (2016)" forrás

Fotóegyveleg

Rendezett sétány vezet egyenesen a helyi KGB épületéhez

vot, eto trolejbusz

Vissza az elejére

Kommentek