ÚTIKRITIKA.HU / Fehéroroszország






Fehéroroszország

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A fehéroroszokról | Turista etikett | Gasztronomia

Földrajz

A hivatalos nyelvek: a belarusz és az orosz. A két nyelv ábécéje között néhány betű kivételével nincs különbség, viszont a szókincs van annyira eltérő, ami jogossá teszi azt, hogy két külön nyelvről beszéljünk. A kiejtésben van a legtöbb különbség a két nyelv között.

A szovjet időkben nem szabadott önálló belarusz nyelvről beszélni, csak 1990 óta hangsúlyozzák a belarusz nyelv létét és nagyon védik önálló jellegét. Kb. annyira érti egymást az orosz és a belarusz, mint ahogy a cseh a szlovákot és viszont. Egyesek szerint a belarusz jobban hasonlít az oroszhoz, mint az ukrán. A többség szerint viszont a belarusz és az ukrán között kisebb a különbség. A belarusz nyelvben vannak bőven jelei a lengyelekkel való történelmi együttélésnek. A belaruszok kb. háromnegyedét értik a lengyel beszélt nyelvnek.

Valójában a Fehéroroszországban élők a hétköznapokban oroszul beszélnek, és akkor beszélnek belaruszul, amikor erre külön erőfeszítést tesznek. Ilyenkor az oroszok sok mindent nem értenek abból, amit mondanak. Állítólag az igazi, irodalmi belarusz nyelvet csak a nagyvárosi, főleg minszki értelmiségi réteg egy része beszéli erősen hazafias érzületből.

Demográfiai érdekesség, amiből egy férfi turista megfelelő következtetést is levonhat: Vityebszkben állítólag sajátos a demográfiai helyzet, ugyanis 1 férfire 4 nő jut!

Időjárás

Május és szeptember között 15-22 között mozog a hőmérséklet, azaz nincs nagy nyári hőség.

Fehéroroszország időjárása

Történelem

Az időszámítás előtti 6. században települtek ide szláv törzsek. Időszámításunk után a 9. század közepe táján ezek a szláv törzsek néhány skandináv törzzsel szövetkezve államot alapítottak Kijevi Rusz néven. Fővárosa Kijev volt. A 13. században Belorusz a litván nagyhercegség része lett. Ez a nagyhercegség Lengyelországgal egyesült mindaddig, amíg nem került a terület az Orosz Birodalom uralma alá a 18. század végén. Amikor az orosz birodalom 1918-ban összeomlott Belorusz rövid ideig függetlenséget élvezett. Pár évvel később már bekebelezte a Szovjetunió. Az ezt követő csaknem hét évtized folyamán az itt élők sokat szenvedtek. Először Sztálin uralma miatt, majd akkor, amikor a második világháborúban a németek bevonultak ide. A németek Belarusz területén legalább 800 ezer zsidót öltek meg.

A Szovjetunió összeomlását követően, 1990-ben Belarusz független állammá vált. 1994 óta Alekszandr Lukasenka az ország elnöke, erős embere.

Ajánlott linkek a témában:

Érdekesség: John F. Kennedy állítólagos gyilkosa Lee Harvey Oswald az 1963-as merénylet előtt néhány évig (1959-1962) Minszkben élt és ottani lányt (Marina) vett el feleségül. A Szovjetunió összeomlása után végzett kutatások szerint a KGB Minszkben erősen figyelte az amerikai fiatalembert, de nincs nyoma annak, hogy beszervezte volna és ezzel bármiféleképpen kapcsolódott volna a Kennedy elleni merénylethez. Oswald intenzíven csajozott Minszkben, egy ottani barátja szerint a nagymellű, vékony, gátlásoktól mentesebb csajokra bukott, a sportosak például nem érdekelték.

Manapság

  • A havi fizetések 25-45 ezer forintnak megfelelő keretben mozognak.
  • Az áram a magyar viszonyokhoz képest olcsó, de a helyiek számára drágaság van. A sokféle állami szubvenció segít valamennyit.
  • Fehéroroszország jelenleg az egyetlen európai ország, ahol a halálbüntetés intézménye még érvényben van.

"A belorusz vezetés számára kiemelt fontosságú a szociális stabilitás fenntartása, éppen ez adja ugyanis a Lukasenko-rendszer kétségtelenül erős hazai legitimitását. Nem szabad elfelejteni, hogy Beloruszban megtartották a szovjet rendszer számos szociális vívmányát, ingyenes az oktatás, az orvosi ellátás, sőt, a receptre felírt gyógyszerek jelentős része is, a nyugdíjak pedig kiemelkedően magasak a többi poszt-szovjet országhoz képest. A hivatalos álláspont az, hogy ezt a szociális biztonságot bármi áron fenn kell tartani, vagy legalábbis el kell kerülni a radikális csökkentést. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a lakosságot a lehető legnagyobb mértékben próbálják kímélni az emelkedő gázárak következményeitől." (Rácz András tanulmányából)


"Ne tévesszen meg minket az, hogy a fővárosban, angolul jól beszélő diákok, értelmiségiek az egész ottani nép nevében próbálják nekünk szidni az elnök rendszerét. Egyébként nem úgy kell elképzelni a belarusz rendszert, hogy az emberek félnek ellenzéki dumát lökni. Szólásszabadság van, bizonyos határokon belül. Több jelét érzékeltem annak, hogy a lakosság többsége ilyen-olyan mértékben vevő az elnök hazafias kommunista retorikájára. Sok embert egyáltalán nem érdeklik a szabadságjogok, a demokrácia és valahogy jól el vannak egy olyan országban, ahol az állam és főként az elnök paternalista módón elrendez helyettük mindent, s nem kell túl sok egyéni felelősséget vállalni. Tény, hogy nincsenek olyan hatalmas társadalmi különbségek az életszinvonalat illetően." (Rudi, 2013) forrás


"Lehet sokan azt gondolták, vagy hitték, hogy ők nem utazhatnak. De el kell, hogy keserítsem őket. Ugyanúgy mehetnek bárhova, igaz, 25. életév felett 3 évig nem adnak útlevelet. De 28 felett már nincs akadálya. Ezt azzal magyarázták, hogy 25 éves korban végeznek az egyetemen, és ekkor áll fent a legnagyobb esélye annak, hogy külföldre emigráljon valaki. Érdekes felfogás.

Bresztben folytattam beszélgetést az egyik helyi sráccal, aki történelmet tanít a táborban. Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy ők maguk hogyan élik meg a belpolitikai helyzetüket. Az egy dolog, mi, mint a nyugat, mit tudunk Luksasenkóról és a diktatúrájáról. De teljes más, hogy ha ezt egy helyitől hallom. A válasza az angol so-so, ill. a ,,not so bad-not so good”-dal fejezte ki. Kifejtette, hogy ők maguk nagyon is szeretik az elnöküket, semmi baj nincs vele (mert volna mást mondani).

Vannak előnyei, hátrányai: Hátránynak emelte ki, hogy nem mehetnek sehova szabadon rendőr állam a mai napig. Mindent és mindenkit lefigyelnek a mai napig. Előnye, nincs gazdasági válság. Ez szerintem mindent überel. Sajnos ez egy olyan érv volt, amire nem nagyon tudtam mit felelni. Ebben tényleg igaza volt. Egyszemélyes uralom, így nem kell megosztaniuk a figyelmet.

Ők a politikai rendszerűket nem diktatúraként élik meg. Szerinte a diktatúra szót csak a nyugat találta és kreálta ki, hogy ezzel szorítsa meg Lukasenkót. 1994-ben vette át a hatalmat, és azóta is ő a belarusz Köztársasági Elnök. Az ország berendezkedése is érdekes. Államformája hivatalosan köztársaság. A diktatúra szót ő nem használná, pont emiatt, mert náluk elnöki köztársaság az államforma. Lukasenkó széles körű támogatottságát az életszínvonal csökkenésének megállításával, a szovjetrendszer szociális vívmányainak fenntartásával érte el. Az ár más kérdés, hogy az Alkotmányt többször is úgy módosították, ahogy az Lukasenkonak megfelel. Így került bele a többszöri újraválaszthatóság.

A diktatúra kifejezést azért „kaphatta” meg Lukasenko, mert minden hatalmat a saját kezébe összpontosított, és a nyugat szerint a népnek nincs beleszólása. Azonban belarusz beszélgetőtársam szerint erről szó sincs: vannak választások, de annyira szeretik az elnöküket, hogy mindig újra megválasztják. Minek változtassanak, ha jó az, amit csinál? Ha diktatúra lenne szerinte náluk, akkor pont a választás nem lenne.

Az ENSZ szerint a Belarusz Köztársaság egy zárt és irányított társadalom, ami ugyan nem diktatúra, de nagyon közel áll hozz. A vezetés mindenesetre autoriter módszerekkel történik. A vezetőt a nép legitimálja, de Lukasenko nem ismeri el sem az alkotmány, sem a törvények korlátozását; rendeletekkel kormányozza országát. A kialakított rendszer sorozatosan vét az emberi jogok tiszteletben tartása ellen is. Fehéroroszország nem ratifikálta a kínzásokról szóló nemzetközi egyezményt sem. A halálbüntetés is életben van méb. (2012)" forrás

,, Összességében diktatúra jelét szerencsére nem nagyon láttam (amivel nem vonom kétségbe, hogy tényleg az, csak azt mondom, hogy egy egyszeri utazó nem sokat érzékel belőle). Benyomásom szerint olyan, mint Oroszország kicsiben. Vagy talán átmenet Lengyelország és Oroszország között, szó szerint is és kulturálisan is talán. (2016)" forrás

A fehéroroszokról

A belaruszok többsége keresztény, azon belül zömében keleti ortodox vagy római katolikus.

A világon az egy főre eső alkoholfogyasztásban az ország az élenjárók között van.

Híres emberek, akik mai Fehéroroszország területén születtek, vagy szülei onnan valók:

  • Marc Chagall festőművész (1887, Vityebszk - 1985, Franciaország)
  • Victoria Azarenka, a világ egyik legjobb teniszezőnője
  • Alexander Hleb focista világsztár (játszott az Arsenalban és a Barcelonában is, most egy török klub játékosa)
  • Marija Sarapova (mindkét szülője onnan való)

  • Kirk Douglas (szülei ott születtek)
  • Guillaume Appolinaire költő (lengyel nemzetiségű mamája révén)
  • Yitchak Samir izraeli politikus (1915-ben egy zsidó faluban született az orosz birodalomban, a mai Belarusz területén)
  • Olga Korbut olimpiai bajnok tornász (4 aranyérem az 1972-es és 1976-os olimpián)
  • Andrej Gromiko néhai szovjet külügyminiszter (1909-1989)

Turista etikett

A helyiekkel való magánbeszélgetésekben ne kezdeményezzük a belarusz politikai helyzet megvitatását. Kényelmetlen helyzetbe hozhatjuk magunkat és főleg a fehérorosz beszélgetőpartnerünket. Van, aki szerint a bérekről, a munkakörülményekről sem tanácsos érdeklődni.

Gasztronómia

Ha a gasztronómia fejezethez kapcsolható a vodka téma, akkor indokolt ennek az idekapcsolása:

Fotóegyveleg

Azarenka előnytelen és előnyös változatban

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon






SZÁLLÁSFOGLALÁS