ÚTIKRITIKA.HU / Kazahsztán






Kazahsztán

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A kazahokról | Turista etikett | A kazah konyha | Fotóegyveleg

Földrajz

Kazahsztán a világ 9. legnagyobb területű országa, s ehhez képest csekély a lakossága. A világ tengeri kijárat nélküli országai közül Kazahsztán a legnagyobb területű ország. Kazahsztán akkora nagy, hogy három időzóna is van rajta. A kazah szó annyit jelent, hogy független vagy vándor. Astana új fővárosa az ország északi részének közepe táján fekszik. Almati, vagy más írásmódban Alma-Ata 1998 végéig volt főváros. Alma-Ata egy almafáról kapta a nevét (na egyik jövevényszavunk onnan).

Időjárás és éghajlat

Kazahsztán jó messze van a világ tengereitől, így aztán igazán nyers kontinentális klímája van. Az ország nagy részén hideg, de napos és hóban szegény tél szinte közvetlenül vált át forró, száraz és hosszú nyárra. A tavasz és az ősz csak rövid epizódok. Januárban északon az átlaghőmérséklet mínusz 18 fok körül mozog. A déli sztyeppés síkvidéken csak kb. mínusz 3 fok van ilyenkor. Nyáron északon 19 fok az átlaghőmérséklet, délen 29 körül. A sztyeppéken bizony előfordul 50 fok borzasztó hőség is, nyáron. Kazahsztán nem egy csapadékos ország. Ez látható is, hiszen az ország csaknem fele sivatagos, vagy félsivatagos. Az országban a páratartalom csekély, viszont az erős szelek gyakoriak, nyáron homokviharok formájában.

Történelem

A kazahok váltig állítják, hogy a lovat az ő országukban háziasították és ülték meg a legelőször, évezredekkel ezelőtt. A kazahok régészeti kutatásokra hivatkozva azt bizonygatják, hogy országuk volt az amazonok, a bátor női harcosok szülőföldje. A kazahok földjén évezredeken, évszázadokon át főleg nomád népek éltek, jöttek-mentek. A kazah, mint egységes etnikum a 15. század táján áll össze török nyelvű valamint mongol népcsoportokból. A területet a kazah kánok uralták. A 18. században a kazah hordák mindenféle kompromisszumokat kötöttek az oroszokkal, meg persze csencseltek. Az oroszoknak azonban kellett ez a terület. nem a sivár sztyeppék miatt, hanem mert szükségük volt veszélytelen átjáró utakra a déli Buchara-i és Szamarkand-i emirátusok felé, hogy aztán onnan könnyen eljussanak a nagyobb falathoz, Indiához. A kazahokkal az oroszok nem foglalkoztak sokat. De a 19. század második felében a földnélküli orosz nincstelen parasztok sokasága elkezdett erre felé vándorolni. A kazahoknak ez nem tetszett és ebből adódtak felkelések, harcok. A cári Oroszország bukása után kazah értelmiségiek (na nem volt sok belőlük) megkísérelték létrehozni a kazah államiságot, de a szovjetek bekebelezték a területet. 1936-ban Kazahsztán kiérdemelte, hogy a Szovjetunió egyik köztársasága legyen. Kazahsztán teljesen "elszovjetesítették": kollektivizálás, a nomád életmódot, a kazah kultúrát elnyomták. Sztálin idején Karaganda városában kényszermunkatábort működtettek. Kazahsztán északi részét alaposan iparosították. A kazah nemzetiségűek a 20-század közepe tájáig jellemzően pásztorkodó nomád életet éltek. A városlakók inkább a máshonnan betelepülők, azaz idekényszerítettek közül voltak valók. Kazahsztán hajdanán a Szovjetunió egyik tagállama volt. 1991-ben vált független állammá.

Manapság

  • Az ország függetlenné válása (1991) óta ugyanaz az ember van hatalom. Jellemző az a nemzetközi vélemény, hogy Kazahsztánban önkényuralmi rendszer van, és az ellenzéki pártokat elnyomják. Kazahsztánban elnöki rendszer van, azaz az elnök a fő ember, nem a miniszterelnök.
  • Kazahsztán ásványokban, kőolajban, gázban gazdag ország. Ebből tellett az új főváros felépítésére.
  • Kazahsztán jóban van Amerikával, a NATO-val, az oroszokkal és Kínával is. Az elnökük ügyesen lavírozik.
  • A tenger nélküli Kazahsztánnak van haditengerészete, amit a Kaszpi-tengeren állomásoztat, csak hát az egy tó.

A kazahokról

Kazahsztán soknemzetiségű ország (120 különböző nemzetiség). A kazahok döntően muszlim, kisebb mértékben ortodox keresztény (pravoszláv) vallásúak. A kazahok jellemzően vendégszeretőek, segítőkészek, a magyarokat rokon népnek tekintik. A déli területeken élők között viszont előfordulhat vallási, illetve etnikai okokra visszavezethető intolerancia a külföldiekkel szemben. Kazahsztán névlegesen muzulmán ország, de ennek kevés külső jele van. Nincs túl sok mecset és nem hallani a müezzines imára való felszólításokat. A vallásosságot a szovjet időkben sikerült jelentősen legyengíteni, és nincs jele e tekintetben valamiféle jelentősebb muzulmán megújulásnak. A kazah nők gyakran öltözködnek fel elegánsan, stílusosan, a magas sarkú cipő kötelező a mutatós kinézethez. A kazahok dühösek arra, hogy a Borat filmben primitív országnak és népnek mutatták be őket. E téren nincs humorérzék.

Turista etikett

  1. Kazahsztánban jelentős hányadban vannak muzulmánok és az ő erkölcsi szabályaik, hagyományaik tiszteletben tartásához szükséges az, hogy visszafogottan viselkedjünk és öltözködjünk. A felnőtt férfi turisták rövid nadrágban ne járkáljanak az utcán, és ne hordjanak ilyet étteremben, mert ez visszatetszést kelt.
  2. Ha helyi emberrel köszöntjük egymást, akkor mindkét kezünket nyújtsuk.

A kazah konyha és gasztronómia

A kazahk állítják, hogy az alma a Kazahsztán területéről terjedt el a világba. Az országban sok helyen vannak vadalma fás erdők.

Baursaki - a kazah lángos

Fotóegyveleg

Bajkon úr

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon