ÚTIKRITIKA.HU / Kirgizisztán






Kirgizisztán

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A kirgizekről | Turista etikett | Kirgiz konyha | Fotóegyveleg

Földrajz

  • A kirgiz név annyit jelent, hogy negyven. Feltehetően az ide betelepülő családokból vagy klánokból negyven volt.
  • A két hivatalos nyelvből az oroszt inkább az ország északi részén, a kirgizt pedig, inkább a délen beszélik.
  • A világon Krgisztisztánban vannak a legkiterjedtebb diófa erdők.

Időjárás és éghajlat

Kirgizisztánban a klíma száraz, kontinentális. A Tien-San magasabb helyein a klíma akár sarkvidékinek is mondható. Az ország délnyugati részén a klíma szubtrópusi jellegű. Az északi dombvidékeken a klíma mérsékelt. Az alacsonyabba fekvő területek meglátogatására a március és május közötti tavaszi évszak a legkedvezőbb, vagy szeptember és október. Ezeken a hónapokon kívül nagy a forróság. A júliusi vagy augusztusi időzítés a hegyi túrákra utazóknak a legalkalmasabb.

Történelem

Manas, egy harcos a kirgizek egyfajta István királya, mert ő egyesítette Kirgizisztánt. Ő a kirgizek számára a legnagyobb nemzeti, avagy népi hős. Az ő neve mindenhol feltűnik, látszódik az országban: utcák, szobrok, egyetemek, rádióállomás, nemzeti park. A fő nemzetközi repülőterük is persze Manasról van elnevezve. Sírja az Ala Too nevű hegyen van, Talas várostól északnyugatra. Ott van egy Manas Ordo nevű történelmi park és múzeum a tiszteletére. A történészi feltevések, avagy a hiedelmek szerint a kirgizek azok közé a népek közé tartoztak, amelyek támadták Kína határait és amik miatt a Nagy Fal építése szükségessé vált. 1991-ig a Szovjetunió egyik tagállama volt. 1991-ben Kirgizisztán függetlenné vált.

Manapság

  • Nincs igazán demokrácia, hatalmas probléma a korrupció, sok a politikai, és nemzetiségi feszültség.
  • Sok kirgiz nemzetiségű tud valamennyire oroszul, de nem szereti használni.

"Az egy évvel ezelőtti összecsapásoknak azért élénk nyomait találjuk ma is: kiégett házak, romos üzletek tucatszámra, a lerombolt épületrészek közül félve kikandikáló lakók gyanakvóan szemlélik az idegeneket. Helyreállítási munkálatokat csak elvétve találni. Kirgizisztán déli részén, a Fergana-völgy szélén évtizedek óta többé-kevésbé békésen együtt élő kirgiz és üzbég lakosság közt tavaly nyáron kitört véres harcokat követően Osh város üzbégek lakta részei ma is csatatér emlékét idézik.

2010 nyarán egyik napról a másikra csaptak fel az indulatok az etnikumok között, mely során egyesek szerint két-háromszázan, mások szerint – az eltűnteket is beleszámítva – több ezren estek áldozatául az öldöklésnek. A megfelelő regisztráció hiányában a pontos adatokat senki sem tudja. A leginkább fiatalokból álló bandák napokig járták a várost az „ellenséges” csapatokat keresve, és lángba borítva a lakónegyedeket. Az egyik túlélő még ma sem tudja visszatartani a könnyeit, miközben felgyújtott háza udvarán állva mutatja, hogy kisgyermekével a karjában hogyan menekült a lángoló tetőkön.

Az emberek ma is suttogva mesélnek olyan esetekről, mikor az üzbég boltosokra és vendéglősökre kirgiz lázongók törtek rá fegyverekkel, ügyvéddel és előkészített szerződéssel, melyben az üzlete átadását követelték. Ha pedig fegyverrel a homlokán fenyegetik az embert az aláírásra, könnyedén mond igent. A helyiek pontosan tudják, hogy kik tették, de ma sem merik felvállalni. (2013)" forrás


"Kirgizisztánban a társadalom súlyosan kettészakadt, létezik egy szűk, nagyon gazdag réteg (2–300 család), akik a drogüzletből milliárdokat szakítanak le, és a maradék ötmillió nagyon szegényekből álló réteg, akik a falvakban középkori körülmények közt tengetik mindennapjaikat növénytermesztésből és állattartásból. Az országban nincs középosztály, mivel aki megfelelő képzést szerez, azonnal elhagyja az országot (Oroszországba, Kazahsztánba), ahol sokkal jobbak a megélhetési körülmények.

Jelentős az Afganisztánból származó drogok kereskedelme is, mivel az Oroszországba és Ukrajnába jutó kábítószer egyik fő útvonala keresztülmegy az ország déli területein (a Fergana-völgy határán). A mély-szegénység határán tengődő emberek pedig egy kisebb köteg pénz ellenében fedezik, sőt segítik a szállítmányok biztonságos útját.

Egy nemzetközi szervezet által készített felmérés szerint Kirgizisztán az elsők közt van korrupciós szint tekintetében. Jelen van a kórházakban, oktatásban is, az olyan területeken is, ahol a kormány hatalma nem olyan erős. Kirgizisztánban még mindig él az öregek tanácsa a vidéki területeken. Az emberek közti vitákat nagyrészt ők rendezik. Ezek is lefizethetőek. A komolyabb jogi döntéshozatalban nem vesznek részt, de kisebb ügyekben jogilag alátámasztottan döntő szavuk van. A társasházi közösségek által választott képviselők is mind korruptak. (2013)" forrás


"Ami azonnal szembeötlő a fővárosban, az a kirgizek kapcsolata Oroszországgal. Ez az első volt szovjet tagköztársaság, ahol azt tapasztaltam, hogy nemhogy nem utálják az oroszokat de "barátságos testvéreknek tekintik őket, akik nagyon sokat segítettek". Ez talán annak köszönhető, hogy Kirgizisztán olyan fejletlen volt az orosz (majd szovjet) bekebelezés időszakában, hogy még Sztálin sem tartotta érdemesnek arra, hogy sokat foglalkozzon velük. És habár a kirgizeknek is megvannak a maguk tragikus történeteik, amit mégis tettek itt az oroszok az leginkább a fejlesztés volt. Túlzás nélkül mondható, hogy ők hozták el a modern civilizációt, a szovjetekkel indult el a városiasodás, lett ipar és habár vidéken még mindig élnek emberek jurtában, alapvető közlekedési eszköz és vagyontárgy a ló, de azért mobiltelefonja már itt is mindenkinek van.

Ennek a viszonyulásnak és a jelenleg is jellemző fejletlenségnek köszönhető az, hogy Bishkekben Oroszország a vágyott ország a munkalehetőségekkel, a befektetőkkel. Ha valaki mostanság jár a Váczi utcában az Aeroflot iroda környékén komoly veszélye van annak, hogy ráhullik a cégfelirat egyik betűje. Ehhez képest az Aeroflot a kirgiz utcai reklámokon a menő légitársaság, a modernitás és a jövő záloga. A másik speciális kapcsolat Törökországhoz és Litvániához köti a kirgizeket. Törökország a muszlim vallás és a nyelvrokonság mentén kapcsolódhat gondolom, Isztambulból jönnek leginkább a nemzetközi járatok, sok a török beruházás és a kulturális projekt. Bishkekben azt hiszem én egyetlen kirgiz szót sem hallottam, pedig van saját nyelvül, saját írásmóddal. Oroszul beszél mindenki, egymás között is. Állítólag ez vidéken nem feltétlenül van így. (2009)" forrás

,, A ruhák megváltoztathatják az emberek gondolkodását – mondta Kirgizisztán elnöke – ezért szerinte a hagyományos muszlim öltözetet viselő nőkből nagyobb eséllyel lesz terrorista. Az országban plakátkampányt is indítottak a nyugati viselet népszerűsítésére, ami sokakat felháborított.

Almazbek Atambajev elnök azokat is bírálta, akik kritizálják a nyugati viseletet választó nőket. Kijelentései egy több hete tartó országos vita újabb fejezetét jelentik, miután a kormány plakátkampányt indított a muszlim viselet ellen. A plakátok egyik felén tradicionális kirgiz öltözetet viselő, a másikon pedig az egész testüket és arcukat is eltakaró, nikábot vagy burkát hordó nők láthatóak. A két kép alatt az alábbi felirat áll: Szegény emberek! Milyen irányban tartunk?

Kirgizisztánban, ahol az emberek 80 százaléka muszlim, sokan megsértődtek. A helyi muszlimok spirituális tanácsa szerint a provokatív képek aláássák az ország egységét. Több plakátot megrongáltak, sokan Facebookon és más csatornákon tiltakoztak.

Az elnök az őt a túlságosan szabados öltözködés népszerűsítése miatt érő kritikákra úgy reagált: A kirgiz nők 1950 óta hordanak miniszoknyát, és soha eszükbe sem jutott, hogy robbanóövet vegyenek magukra. Hagyjuk, hogy miniszoknyába járjanak, de ne legyen egy robbantás se. A muszlim viselet és az öngyilkos merényletek közti kapcsolatról azt mondta, hogy a letartóztatott, merényletekre készülő terroristák feleségei általában „zsákot viselnek a fejükön". (2016)" forrás

A kirgizekről

Dacára annak, hogy hivatalosan muzulmánok, ez a hétköznapi életben ritkán érhető tetten. Bishkek utcáin különösen alig látni az iszlám erejét. Igaz a Szovjetunióból való kiválás óta lassan azért elindult a kirgiz társadalomban a vallásosság, illetve inkább az iszlám hagyományok komolyabban vétele. Fokozatosan egyre több kirgiz tartózkodik az alkoholfogyasztástól, a disznóhústól, és egyre többen mennek péntekenként a mecsetbe. A kirgizek tisztaságmániásak, főleg az otthoni közeget illetően. A világon a legismertebb kirgiz egy író: Csingiz Ajtmatov (2008-ban halt meg. Kirgiz és orosz nyelven írott könyveit a világ nagyon sok nyelvére lefordították. Leghíresebb könyve: A Versenyló halála (1966).

"A kirgiz emberek nagyon szépek. A jellegzetes ázsiai szemükkel, ami olyan szűk, hogy csoda, hogy kilátnak. A lányoknak nagyon jól áll, igazán szépek és az idős emberek egyenként albumokat megtöltő fotótémák lehetnének. Sokan az idősebbek közül még a tradicionális kalapot hordják, amit hogyhogy nem "kalpagnak" hívnak. Státuszszimbólum lehet az aranyfog, ezért sok mosoly csillog. (2009)" forrás

"Szerintünk a kirgiz emberek nem különösebben kedvesek vagy érdeklődőek. Megbámulják a külföldit, és tán még egy „otkudát?” (A honnan jöttél? rövidített változata kb. „Honnan?” a fordítása) is odahajítanak az embernek, de nem jellemző, hogy társalgást kezdeményeznek. Kevés alkalom volt, amikor tényleg kedvességgel fordultak felénk, a többi alkalom inkább olyan „semmilyen” volt. A férfiak közül sokan érdekes, fehér nemezkalapot hordanak (ezt sehol máshol nem láttuk), vagy nemez baseballsapkát. Sokan pantallóban és zakóban járnak, amolyan régiesen öltözködnek. A városokban persze ugyan úgy nyugati ruhát hordanak. A nők szoknyát, hosszú ruhát viselnek leginkább. A vonásaik mongolosabbak, mint az üzbégeknek, türkméneknek. Mindenki muszlim, de olyan lájt kiadásban: „egy fröccsöt azért megihatol!?”. (2015)" forrás

Turista etikett

  1. A kirgizeknél a köszöntés nagyon fontos része a kézrázás. Igaz a kézrázás a férfiak között elterjedt. A férfiak nem szoktak kezet fogni nőkkel. Ha a turista kezet próbál fogni egy kirgiz nővel, akkor ezzel az igyekezetével zavarba hozza a nőt.
  2. Bár Kirgizisztán alapvetően mohamedán ország, de a fővárosban és a nagyvárosokban teljesen európaias az öltözködési mód, azaz a turista e tekintetben nem kényszerül igazán alkalmazkodásra. Az ország déli résein viszont a nők konzervatívabban öltözködnek, s így arrafelé a tusira lányoknak, nőknek mértéktartóbban kell mutatkozni.

Kirgiz konyha és gasztronómia

"Kirgiz kedvencünk a lagman, amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk kirgiz spagettinek. Lagmant ettünk már Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban is, de Kirgíziába érkezve jöttünk rá, hogy ez az igazi lagman-nagyhatalom, elsősorban azért, mert itt tényleg kézzel gyúrják a tésztát, nem úgy, mint az előző két országban, ahol minden lagman gyanúsan hasonlított az otthon százötven forintért kapható Smack-tésztára. A lagman lehet szószós vagy kevésbé szószos, leveses, csípős, nem csípős, marhahúsos vagy birkás, de a közhiedelemmel ellentétben soha nem készítik lóhússal, az ugyanis túl drága ahhoz, hogy simán beleaprítsák a vacsorába.

Szintén tésztaétel a kirgízek nemzeti eledele a besbermak, amit régebben kézzel ettek a helyiek, innen is ered a neve, ami kirgizül öt ujjat jelent. A besbermak nekünk egyáltalán nem ízlett, elsősorban mert a legtöbb tádzsik ételhez hasonlóan a besbermakhoz sem használnak fűszereket: a tésztára ízetlen, szétfőtt húsdarabokat pakolnak, majd felöntik zsíros birkalével, amitől nem csak nem lesz finom, de kifejezetten rosszul is néz ki az egész. Ebben viszont már sátoros ünnepeken van lóhús, mi sajnos nem találkoztunk ezzel a verzióval, pedig állítólag nagyon finom." forrás

"Letartóztattak a kirgizek egy ott dolgozó brit férfit, mert a lófaszhoz hasonlította az egyik helyi ételkülönlegességüket. Akár öt év börtönt is kaphat, amiért az egyik helyi specialitásról azt találta mondani, hogy az olyan, mintha lófasz lenne. Azt írta a Facebook oldalán a hagyományos kirgiz lókolbászról, a csucsukról, hogy ilyenkor, az ünnepek alatt kirgiz kollégái sorban állnak a lófaszért. A felháborodott munkások a brit muki munkahelyén, egy aranybányában sztrájkolni kezdtek. Később törölte a posztot, és bocsánatot is kért, mert nem akart megsérteni senkit, de most mégis közösség elleni uszításért kell bíróság elé állnia. A brit ember esélyeit nem javítja, hogy a kirgiz kormány egyébként is vitában áll a céggel egy aranybánya birtoklása miatt. (Guardian, 2016. január)"


"A kirigiz konyha nem lett a kedvencünk. Sok húst esznek, de nem bonyolítják túl a fűszerezés kérdését. Alapvetően Közép-Ázsiában a saslik-plov-hússal töltött gombóc szentháromságból nehéz kiutat találni. Elég nehezek az ételeik, zsírosak. Mindenfelé találunk samsát, muszlim kör alakú kenyeret, a nánt. Csak a legnagyobb szupermarketekben találunk dzsemet, őrölt kávét, és hasonló világi hívságokat. A söreik finomak, a vodkából hatalmas a kínálat, a finomabb orosz vodkákat is megkapjuk 1000FT/0.5 liter áron (A cigaretta és az alkohol nagyon olcsó az országban, és szerintünk a férfi lakosság tetemes hányadának van alkohol problémája. Szerintünk, mert szerintük valószínűleg nincs ezzel semmi baj.) (2015)" forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon







SZÁLLÁSFOGLALÁS