ÚTIKRITIKA.HU / Kuvait






Kuvait

Időjárás | Földrajz | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Fotóegyveleg

Időjárás és éghajlat

  • Kuvait a világ legforróbb klímájú országainak egyike. A legnagyobb és egyben elviselhetetlen hőség június és augusztus között van. Évente átlag 2 esős nap van. Egy év folyamán többször is van homokvihar.
  • Két évszak határozható meg: a nyár áprilistól novemberig, a tél novembertől áprilisig tart, egy-két hetes, esetenként néhány napos átmenettel, amit nemigen nevezhetünk tavasznak és ősznek.
  • Nyáron napközben átlagosan 45-50C° fok meleg van, gyakran magas páratartalom mellett, míg a téli időszakban nappal általában 20-25C° fok körül alakul a hőmérséklet.
  • A nyári hónapokat utazásra mindenképpen kerülendőnek tartjuk, mivel napközben a hőség európai ember számára szinte elviselhetetlen. A kevésbé meleg hónapokban is javasolt sok folyadék (s mellette esetleg só- és vitamintabletták) fogyasztása.

Földrajz

Történelem

Kuvait egy fiatal állam, de területe hosszú történelem színtere. Igaz a korai történelem iődszakában e terület alig bírt jelentőséggel. Először az ókori görögök, és különösképpen Nagy Sándor idején vált némileg fontossá a keleti meghódítandó területek egyik kiinduló pontjaként. A görögök innen lendültek neki India meghódításához. Az időszámítás elött a 2. században alakítottak ki itt a szeleukidák egy kis birodalmat, amely főleg az Indiával való kereskedelem révén prosperált. Időszámításunk után a 3. század első felében a szasszanidák hódították meg a térséget, amely római befolyás alá is esett. Az iszlám látrejöttével a régió is iszlám lett, mégpedig a 7. században.

A Bani-Utbah nevű törzs a 18. században telepedett le Kuvait mai területére és lényegében ezzel kezdődött Kuvait történelme. A régiót az arab Al-Sabah nemzetség uralta, de nem volt itt önálló sejkség, hanem része volt az oszmán birodalomnak. 1899-ben a terület brit protektorátussá vált, mivel a britek az érdekeiket érvényesítetni tudták az oszmánokkal szemben. Az újonnan létrejött Szau-Arábia a 20. század elején el akarta foglalni a sejkséget, de vesztett a brit katonai túlerővel szemben. 1940-ben Szaud-Arábia elismerte a sejkséget.

Kuvait a második világháború után elkezdett küzdeni a függetlenségéért. Az 1938-ban felfedezett olajkincs szolgált leginkább a nemzeti öntudat alapjául. Végül Kuvait 1961-ben elnyerte a függetlenségét, azt követően, hogy a britek lépésről-lépésre átadták a kormányzást az Al-Sabah-kormányzatnak. Irak 1963-ban ismerte el Kuvait függetlenségét.

Kuvait az olajkincsének köszönhetően nemzetközi téren is jelentős tényezővé vált, mind gazdasági, mind (ehhez kapcsolodóan) stratégiai tekintetben. 1960-ban alapítótagja volt az OPEC-nek, a közel-keleti olajtermelő országok szövetségének. 1981-ben tagjává vált az Öbölbeli országok együttműködési tanácsának. Kuvait gazdasági sikereit beárnyékolta az, hogy folytonos feszültségben élt nagy szomszédjával, Irakkal. A konfliktus elsősorban határvitában öltött testet. 1973-ban Irak elfoglalt néhány olyan területet, amit Kuvait az Oszmán Birodalom 1919-es összeomlása után vett birtokba. Az 1980-1988-as eső Önbölbeli háború idején Kuvait erőteljesen támogatta Irakot Iránnal szemben. De ez is konfliktust eredményezett Irak és Kuvait között, mert Kuvait az anyagi támogatásul nyújtott hitelek visszafizetését követelte. Szaddam Husszein Irakja viszont nem csak nem fizetett, hanem újabb területi követelésekkel hozakodott elő.

1990-ben Szaddam Husszein elrendelte Kuvait lerohanását és ott egy Irak-barát bábkormányt segített hatalomra. Irak Kuvait területének egészét elfogallta. Az ország megszállása nagy nemzetközi tiltakozást váltott ki, aminek persze voltak határozott gazdasági okai is, hiszen félő volt, hogy a nemzetközi olajszállításokban jelentős problémák keletkezhetnek. A nyugati nagyhatalmak rossz szemmel nézték, hogy Szaddam Husszein ráteszi mancsait a kuvaiti olajkincsre. 1991-ben az Egyesült Államok vezetésével lecsaptak a Kuvaitot megszálló iraki hadseregre. Irak csúfos vereséget szenvedett és kénytelen volt kivonulni Kuvaitból. A rövid iraki megszállás nagy gazdasági és ökológiai károkat okozott Kuvaitnak, mert a vesztes iraki hadsereg sok oaljmezőt felgyújtott.

Kuvait 1992-től kezdve mérsékeltebb demokratikus reformokat vezetett be. Az Al-Sabah dinasztia mindazonáltal tartja a hatalmát, amit azért feszít az a helyzet, hogy a parlamentben az iszlám fundamentalisták vannak többségben.

Manapság

  • Kuvait államformája: alkotmányos monarchia parlamenti rendszerrel.
  • Kuvait az egy főre jutó jövedelem tekintetében a világ negyedik leggazdagabb országa.

Gazdaság

Kuvait exportjának 85 százaléka az olaj és az olajtermékek eladásából tevődik össze. Ez az állami bevételek 80 százaléka. A gazdaság maradéka az építőiparból, a tengeri szállítmányozásból, építőanyagok előállításából és pénzügyi tevékenységekből áll.

A helyiekről

Turista etikett

  1. Figyelmet kell fordítanunk a muzulmánok öltözködési és viselkedési szokásainak tiszteletben tartására. Fürdőruha, bikini használata ugyan elfogadott a kevésbé látogatott tengerpartok, illetve szállodai úszómedencék esetében, de minden egyéb helyszínen póló és lábakat takaró nadrág, vagy háromnegyedes szoknya viselete kívánatos. Szintén diszkrét figyelemmel kell eljárni a bazár, illetve olyan egyéb helyek látogatásakor, ahol vegyes nemzetiségű közönség fordul meg. Ugyanakkor a nagyobb, külföldiek által is előnyben részesített bevásárlóközpontokban elfogadott a "lazább", európai öltözet viselete.

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon







SZÁLLÁSFOGLALÁS