ÚTIKRITIKA.HU / Mongólia

Mongóliát szokták a "Kék ég országának" is nevezni, arra utalva, hogy évente több mint 260 napsütéses napjuk van.
Magas elhelyezkedése, tengeri kijárat nélküli pozíciója, a szibériai anticiklonok hatásai miatt Ulánbátor a világ leghidegebb éghajlatú fővárosainak egyike.
Az évi átlaghőmérséklet nulla Celsius körüli.
A hőmérséklet a téli mínusz 33 és a nyári plusz 27 fok között mozog.

Földrajz

Vidéken nagyrészt hatalmas, füves pusztaságok vannak, de vannak kő- és homoksivatagos, erdős és hegyes részek is.

Mongólia valójában a történelmileg Külső-Mongóliának nevezett terület. Belső-Mongólia jelenleg is Kína egy autonóm területe.
Mongólia neve a mongol szóból ered. A mong szó jelentése: bátor.
Mongólia a világ leggyérebben lakott országa: 1,8 fő/négyzetkilométer.
Mongólia (Kazahsztán után) a világ második legnagyobb tengeri kijárat nélküli országa.
A részben Mongóliában elterülő Gobi-sivatag a legnagyobb ázsiai sivatag, és a világon az ötödik legnagyobb.
A világ egyik legmagasabban fekvő országa, ahol az átlag tengerszint feletti magasság 1580 méter.
Mongóliában 13-szor több jó él, mint ember. Juhokból 35-ször több van, mint emberből.
A hóleopárd öshonos állat Mongóliában. A világ hóleopárdjainak egyharmada itt él. A hóleopárdok nem tudnak bőgni, nem dorombolnak.
A legmagasabb fák náluk a vörösfenyők. Van közöttük 45 méteres is.

Történelem

A 13. és 14. évszázadban érték el a mongolok a legnagyobb világhatalmat. A birodalom közel 15 millió négyzetkilométert foglalt magában, több, mint százmillió lakossal. 1924-ben jött létre a Mongol Népi Köztársaság, a világ második kommunista országa. A szovjet modelt követték, szolgaian. Mongólia 1990 óta többpárti demokratikus ország, kapitalista gazdasági berendezkedéssel.

Dzsingisz kán kultusza ma is meghatározó Mongóliában – szinte az egész nemzeti identitás alapjául szolgál. A képe ott van a bankjegyeken, szobrai köztereken állnak, repülőtér és vodka is viseli a nevét. Míg nálunk történelemórán tanították a nevét és jelentőségét, addig például egy angliai iskolában tanult barátom sosem hallott róla. Pedig a mongol törzsek egyesítése és az ebből kinövő világbirodalom kialakítása valóban kivételes történelmi teljesítmény volt.
Dzsingisz kán (született Temüdzsin) valószínűleg 1162 körül született, és fiatalkora meglehetősen viharos volt: apját megmérgezték, számkivetettként élt, féltestvérét megölte, feleségét, Börtét elrabolták, és elsőszülött fiának valódi apasága is kérdéses maradt. Ezek után hosszú évek alatt, számtalan törzsi háborút megnyerve 1206-ban egyesítette a mongol népeket, ezzel megalapozva a Mongol Birodalmat és elindítva egy félelmetes hódítássorozatot, amely az akkor ismert világ jelentős részét érintette.

Életében birodalma a Japán-tengertől a Kaszpi-tengerig terjedt, magában foglalva Kína nagy részét. Ugyanakkor uralkodása nem csupán a kegyetlenségéről ismert: jelentős pozitív hatásai is voltak. A Selyemút biztonságossá vált, fejlődött a kelet–nyugat közötti kereskedelem és kommunikáció, egységes jogrendet vezetett be, üldözte a korrupciót, vallásszabadságot hirdetett a meghódított területeken, és ő vezette be a mongol írást is.

Halála után (valószínűleg 1227-ben) birodalmát kánságokra osztották. Fia, Ögödej lett a nagy kán, míg más utódai tovább terjeszkedtek: Batu kán (valószínűleg egy korábban elhunyt fia, Dzsohi gyermeke) felelős a magyarországi tatárjárásért (1241–42), míg Kublaj kán elfoglalta egész Kínát és megalapította a Jüan-dinasztiát.

A Dzsingisz-ivadékok száma szinte felmérhetetlen: csak a hivatalosan ismert gyermekei alapján is több oldalas családfák készülnek, de hódításai során feltehetően rengeteg törvénytelen utóda is született. Egyes genetikai kutatások szerint a mai férfi lakosság 0,5%-a (több tízmillió ember) genetikai kapcsolatban állhat vele – bár ez az adat inkább spekulatív, mint bizonyított.

Mongol, tatár?

"A mongolokat esetenként tatároknak nevezték az általuk terrorizált népek, pl. magyar elődeink. A tatár szó eredetileg a tata szóból keletkezett. A mongolok nevezték magukat tatáknak. A mongoloktól félő népek ebből alakították ki a tatár megnevezést,. A tata szó közel esett a Tartarus szóhoz, ami a római mitológiában a pokol egyik variációja. A tatár szó így azt jelentette, hogy a Tartarusból jött nép, jelezve, hogy a mongolok valósággal a pokol démonjai. A tatár megnevezés ma is él, de ez már nem olyan rémisztő jellegű és főleg nem a mai mongolokra vonatkozik, hanem Oroszország (főleg Szibéria) és Kazahsztán török nemzetiségű népeire."

"A Szovjetunió létének alkonyával és a kelet-európai rendszerváltozásokkal egy időben, 1990-ben Mongóliában is hatalmas politikai változások következtek be. Megbukott a kommunista rendszer és többpártrendszer jött létre szabad választásokkal. Elkezdődött a piacgazdaságra való áttérés vadkapitalista tendenciákkal."

Manapság

Gazdaság

A mongol tőzsde a világon a legkisebb: egy korábbi gyerekszínházban működik.
Mongólia a világ második legnagyobb kasmír kecskegyapjú termelő (Kína után).

A falu tényleg érdekes hely, elsőre elég nomádnak tűnnek a körülmények, de meglepően hamar hozzá lehet szokni, és végül egyáltalán nem olyan vészes, mint ahogyan elsőre hangzik. Ha az ember nem nyugati kényelmet vár, és tudja, hogy ez nem Európa, akkor nem éri különösebb meglepetés. A telkeket deszkakerítések határolják, és van egy nagy, bekerített intézményi terület, amin belül van az iskola, a szálló, a bank és más középületek – mi is ezen belül laktunk.
Fürdőszoba, úgy, ahogy mi ismerjük, nincs. A szobában a sarokban egy kis szekrényke áll, rajta egy vízzel feltölthető tartály, abból jön a csapvíz, ami lecsorog egy kis mosdóba, majd onnan egy vödörbe. A vécé az udvaron van, klasszikus pottyantós. Zuhanyozni egyetlen alkalommal sikerült, egy szépségszalonhoz hasonló helyen, ahol néhány kis fülkében tusolni is lehet – teljesen kulturált körülmények között, és mindössze pár száz forintért.

A jurtaéletmód közben látványosan modernizálódik. Napelemeket, komplett szettekben, már átszámítva 50 ezer forint körül lehet kapni, és szinte minden jurtánál megtalálhatóak – ahogyan a parabolaantenna is, amivel 14 tévécsatornát tudnak fogni műholdról. Ránézésre egyszerű, de működő vonalas telefon is van mindenhol, még a puszta közepén is, antennával – állítólag nem is drága. Ugyanakkor a mobilhálózat gyenge, a mobilnet pedig szinte használhatatlan volt, még a torony közelében is. Az internet gyakorlatilag nem létezik a faluban – a tanároknak például e-mail-címük sincs.

A modern jurtákban hátul, a bal sarokban ott a lapos tévé, a tetőről energiatakarékos égő lóg, a tűz nem nyílt lángon ég, hanem vaskályhában. Kumiszt már nem bőrtömlőben, hanem műanyag hordóban erjesztenek. A régi hagyományokat és tabukat sem veszik már annyira komolyan – például a tartóoszlopok között simán átsétálnak, és a küszöböt is simán megrúgják, pedig valaha ezért halálbüntetés is járt volna. Az idők itt is változnak – csak más ütemben.

A jurtában több íratlan szabály is érvényben van, amiket tiszteletben tartanak – és el is várják, hogy más is így tegyen. Például szigorúan tilos rálépni vagy belerúgni a küszöbbe, mert ez a ház szellemének megsértését jelenti. Ahányszor betértünk valakihez, mindig hellyel kínáltak, amit illik elfogadni – ahogy az ételt és az italt is. Leggyakrabban sós-tejes teával, szárított túróval és más tejtermékekkel vendégeltek meg. Helyfoglalás után körbeküldtek egy kis szelencét, benne illatos porral vagy gyógynövényes turbákos keverékkel. Ki kellett nyitni, beleszippantani, visszazárni, majd továbbadni a mellettünk ülőnek – szinte rituálészerű mozzanat.
A pásztorok öt fő állatot tartanak: lovat, szarvasmarhát, juhot, kecskét és tevét. A legelőváltás szerves része az életmódjuknak – a füves pusztákon élők általában évente négyszer költöznek, míg a Góbiban, ahol szűkösebbek a lehetőségek, még ennél is gyakrabban. A családok túlnyomó része önellátásra rendezkedett be: a húsból és tejből főznek, a gyapjúból és bőrből ruhákat, használati tárgyakat készítenek. Amit nem használnak fel otthon, azt piacon adják el. A nemez például a juhok gyapjából készül, és továbbra is meghatározó anyag a jurtaépítésben és a mindennapi életben.

Ivóvízhez nem könnyű hozzájutni, viszont kínai gyártmányú motorkerékpárok és csillogó luxusterepjárók mindenfelé felbukkannak. A legtöbben állattenyésztésből élnek, és mivel a mongolok hagyományosan lovas nép, a gyerekek már egészen kis koruktól természetes magabiztossággal ülnek nyeregbe. A táj egészen lenyűgöző: a végtelen füves puszta szinte egyik pillanatról a másikra adja át helyét a kavicsos, sziklás Góbi-sivatagnak. A homokdűnék között délibábként villannak fel oázisok, a távolban pedig komoran húzódnak a hegyek – mindez olyan látvány, amit nem lehet elfelejteni.

Mongolokról

Jelentős különbség van a nagyvárosi és a vidéki mongolok között. A fővárosi mongolok alapvetően számunkra szokványosan öltözködnek, míg a sztyeppéken élő mongolok hagyományos öltözékeket viselnek.
Mongóliában a nők hagyományosan prominens szerepet töltenek be a társadalomban. Erős az egyenjogúságuk.

Miben mások a mongolok, mint az európaiak?

A mentalitásban. Sokkal nyitottabbak és barátságosak, kedvesek. Ehhez azonban kicsit meg kell ismerni őket, mert elsőre nem biztos, hogy ezt érezzük majd, holott ők tényleg kedvesek, csak másként fejezik ki. Mongólia és népe pont olyan, mint pár száz évvel ezelőtt volt, kivéve a fővárost Ulánbátort. Az rohamosan fejlődik és ezáltal változik is, a lakossággal együtt. A vidéki táj és az emberek azonban a mai napig az érintetlenségben, a vadon élésben, a természettel összhangban élnek. A táj lenyűgöző, vadregényes. Nem alakítják át, hanem ők alakultak hozzá az évszázadok során. (2021) forrás

m.a. fotói

Vidéken - Apa és fia - j.s. fotója

Csoport fotózás - Juli fotója

Turista etikett

Mongolokkal beszélgetve kerüljük a szerencsétlen dolgokkal kapcsolatos témákat (pl. halál, baleset, betegség). A mongolok számára rossz ómen ilyen témákról beszélgetni.
A mongolok gyakran az idegeneknek is köszönnek, így persze a turistának is ismeretlenül. Természetesen viszonozzuk a köszöntést.
Ha helyi valamit átad a turistának, azt illik két kézzel átvenni.
Ha étellel, innivalóval kínálnak háziak, akkor a részünkről történi elutasítást rossz szemmel nézik.
Mongóliában nagy fontosságot tulajdonítanak az udvariasságnak. Ha az utcán véletlenül meglökünk valakit. akkor fogjunk kezet a bocsánatkérés jeleként.
Az idős embereknek megkülönböztetett udvariasság, tisztelet jár.
Ha vendéglátónk arkhival, ezzel a helyi szeszes itallal kínál meg minket, akkor helyi szokás szerint az ujjunkat mártsuk be az itókába és pár cseppet szórjunk a levegőbe.

Gasztronómia

A kumisz – amit mongolul „ájrág”-nak ejtenek – hagyománya töretlenül él tovább. Úgy érzem, lassan eljött az ideje, hogy megírjam a „mongol túlélőkalauzt”, és a kumiszról szóló fejezet valahogy így kezdődne: Nyugati gyomornak az alkoholtartalma nem jelent kihívást – az íze és a mennyisége annál inkább. Ha régebbi főzet kerül az asztalra, az ízvilág inkább savanyú, mint különleges, és a felszínén lebegő döglött legyek csak még emlékezetesebbé teszik az élményt. Ezzel szemben a friss kumisz olykor meglepően üdítő tud lenni – legalábbis egészen addig, amíg nem akarják vele az embert végleg kiütni.
Márpedig pontosan ez történik. A legkisebb csésze, amit az ember szerencsés esetben kézhez kap, legalább két és fél deci, és illik majdnem teljesen kiinni, mielőtt visszaadnánk, hogy újratöltve a következő „szerencsésnek” adják tovább. A negyedik körre már jóval kevésbé lelkes az ember, de ekkor jön az igazi hidegzuhany: a bejárat mellett várakozó, kék műanyag hordóban még ott árválkodik további nyolcvan liter – és mindez csak ránk vár.

Az utolsó napon már gyomorrontással küszködtem, így megkönnyebbülten mondtam nemet a kumiszra – bár ez sem számított: a csészét így is a kezembe nyomták, újra meg újra. A kumisz mellett persze van még az „áról”, amit szintén körbekínálnak. Frissen még egész finom, puhább változatát akár jóízűen is el lehet ropogtatni – de ha öreg, hát... nos, nem árt, ha van kéznél egy protézis. A jó hír, hogy ezt könnyű zsebre vágni, és később a végtelen pusztába hajítani – úgysem veszi észre senki.

A vodkával más a helyzet. Az könnyen fejbe kólint, különösen ha az ember mongol vendéglátó, aki – bármilyen furcsán is hangzik – sokszor gyengébben bírja az alkoholt, mint mi. Tapasztalatom szerint gyorsan felöntöttek a garatra, és ha ez megtörtént, nem volt ritka az agresszív viselkedés sem.

A nemzeti ital a kancatejből erjesztett, enyhén alkoholos kumisz, amely szinte minden vendéglátás részét képezi. Az étkezések alapját pedig a tejtermékek és a különféle húsok adják. A mongol étrendben gyakran szerepelnek kemény, erősen savanyú sajtok, valamint bárány-, kecske-, jak- és időnként mormotahús is. Utóbbi igazi különlegességnek számít: az állat fejét levágják, majd a hasüreget megtöltik forró kövekkel, néhány szem krumplival és hagymával. Ezután kívül-belül megperzselik, és a sütés során kifolyó vért és húslét külön edényben felfogják – ezt később kis kupákban körbeadják, mint valami különleges levet, amit illik megkóstolni.