ÚTIKRITIKA.HU / Szingapúr






Szingapúr

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Szingapuriak | Turista etikett | Gasztronómia

fotó by Elter

Földrajz

  • Az ország neve szanszkritról lefordítva annyit tesz: Oroszlánváros (simha=oroszlán és pura=város). Területe 692 négyzetkilométer, azaz nem túl sokkal nagyobb, mint Budapest (525 km2).
  • A délkelet-ázsiai térséghez tartozó Szingapúr közel 9500 kilométerre van Budapesttől. A városállam Szingapúr a Maláj-félsziget déli csücskén található, az Egyenlítőtől északra, mindössze 137 kilométer távolságban.
  • Északon Malajziával határos, oly módon, hogy egy tengeri szoros (Johor-i szoros) feletti 1,1 kilométeres híd jelenti az összeköttetést. Délen a tenger, pontosabban a Malaka-szoros választja el Indonéziától, jó időben szabad szemmel látható a szomszédország.
  • A területének dimenzióit jellemzi, hogy Szingapúr főszigete kelet-nyugati szélességben 42 kilométer, észak-déli viszonylatban csupán kb. 23 kilométer. Szingapúrhoz a főszigeten tartozik 60 kisebb sziget, amelyek közül azonban csupán 20 számít ténylegesen lakottnak.
  • Nagy környezetvédelmi és várostervezési vívmány, hogy a városállam területének csupán 55 százalékát engedték beépíteni, és a fennmaradó rész többnyire a természeté. Mezőgazdaságilag megművelt terület alig van.
  • Szingapúr eléggé sík domborzatú, a legmagasabb pontja mindössze 162 méter.
  • Szingapúr az államformáját tekintve parlamentáris köztársaság. 1965-ben vált függetlenné Malajziától. Több hivatalos nyelve is van: angol, mandarin, maláj, tamil.
  • A 4,3 milliós lakosság háromnegyedét a kínai származásúak teszik ki, ők a mandarin nyelvet beszélik. A malájok a lakosság 13,6 százalékát, a tamil nyelven beszélő indiaiak kb. 8,8 százalékát teszik ki.

Időjárás és éghajlat

A városállam klímája egyenlítői trópusi, 26,7 Celsius fokos évi átlaghőmérséklettel, 24-36 Celsius fok közötti szélső értékekkel, magas (gyakran 90 % feletti) relatív páratartalommal. Elkülönülő évszakok nincsenek, a november-januári időszak a legcsapadékosabb.

Szingapúr időjárása

"Kb. 15 fokra hűtik a buszokat, taxikat. Kint 90% páratartalom és 40-45 fok, felszállsz a buszra, meglátszik a lehelet. Mindig volt nálam vastag kardigán, sál. A busz és taxi ablaka kívülről volt párás. Volt, hogy ültem a buszon, kint borult volt az idő, bent jeges hideg – olyan volt, mintha egy különösen kellemetlen novemberi napon lennék mondjuk Frankfurtban. Aztán leszáll az ember és arcul csapja a trópusi hőség." forrás


"Itt is csak három évszak létezik: meleg, nagyon meleg és rohadt meleg – ahogy rendkívül találóan megfogalmazta  idegenvezetőnk. Az a rendkívül naiv kérdés jutott eszembe: milyen lehetett itt az élet, mielőtt feltalálták a légkondicionálót, azon kívül, hogy kevesebb volt a náthás beteg. Nos, kérdezzék meg akármelyik szingapúrit és elmeséli: nagyon más. (2015)" forrás


Szingapúr - márciusi időjárás

"Egész héten, amíg ott voltam, ömlött az eső. Ezt az esőt nem úgy kell elképzelni, mint egy átlagos európai csapadékot. Inkább hasonlít egy szabadtéri, egész város lefedő, nagy teljesítményű, langyos zuhanyra. Igazi trópusi zuhi. Hirtelen jön és bőrig áztat. Aztán újra süt a nap, elpárolognak a tócsák és a földrajzórán tanultak demonstrálásaként a felhőben gyűlő pára ismét lezúdul. Naponta többször.

Szingapúri barátom elmondása szerint az ilyen, pontosan 6 napig, hétfőtől szombatig tartó esőzések a nem esős évszakban - nem hivatalos információk szerint - mesterségesen megindított zivatarok. Állítólag helikoptereket küld a kormány a felhőréteg fölé, valami vegyszert szórnak le, ettől a felhők "kifakadnak". Állítólag azért csinálják, mert a több hónapig tartó szárazság miatt nagyon megnő a sziget vízfogyasztása és áramfogyasztása (légkondik), és mivel korlátozottak a szigetállam erőforrásai, ezzel spórolnak. A titkos információt egy barátjától tudja, aki politikai körökben is mozog. Gondolom, a barát is csak valakitől hallotta. De simán el tudom képzelni, hogy igaz lehet. Arra is felhívta a figyelmemet, hogy nem kifejezetten előnyös a bőrömnek és hajamnak, ha ez a fajta eső közvetlenül éri... Hűha! Akkor jobb lesz nem megázni!

Hiába volt esernyőm, az a durvább zivataroknál nem sokat ért, úgyhogy próbáltam mindig tető-közelben maradni. Ami Szingapúrban könnyebb, mint gondolná az ember... Mivel az ilyen trópusi esők elég gyakoriak (akár mesterséges, akár nem), a legtöbb forgalmas helyen tetők fedik az utcát. A busz végállomása például jó 500 méterre van a metró bejáratától, de végig tető alatt vezet oda a járda. (2014)" forrás

Történelem

"A sziget sokáig hányatott sorssal rendelkezett és több tulajdonosa is akadt: a malájok, a Johori szultán, a portugálok és a hollandok is birtokolták hosszabb-rövidebb ideig. Igazi története a brit gyarmatosítással kezdődött amikor a Kelet-Indiai Társaság nevében Sir Thomas Stamford Raffles – akinek a neve a szemfüles olvasónak ismerős lehet Jáva és Borobodur kapcsán az előző bejegyzésből – 1819-ben megállapodott a Johori szultánnal egy kikötő és város létesítéséről. A várost Szingapúrnak nevezte el ami a szanszkrit oroszlán és a város szavakból ered. Az Oroszlánváros az évek folyamán egyre fontosabb kereskedelmi központtá és gumiexportőrré vált. 1860-ra a népessége nyolcvanszorosára nőtt a gumifaültetvényeken vagy a kikötőkben munkát kereső bevándorló tömegek hatására. A terület etnikai összetétele is szignifikánsan megváltozott, az itt lakók fele ekkora már kínai volt. (Mára a jelentős etnikai csoportok aránya: 74% kínai,13% maláj,9% indiai és pakisztáni). A Szuezi csatorna megnyitása után a cölöpházas negyedek már az egyik legforgalmasabb kikötőváros mellett terültek el. A második világháborúban angol katonai támaszpontként működő Szingapúrt a Japánok mindössze hat nap alatt elfoglalták és az angolok csak a háború végén kapták vissza a stratégiailag fontos területet. Mindig is kitüntetett fontossággal és figyelemmel kezelték Szingapúr a királyságban: 1867-től önálló koronagyarmatként kezelték, majd a város 1959-ben önálló közigazgatást is nyert.

Ezt a választást nyerte meg People’s Actions Party-val Lee Kuan Yew aki 1990-ig volt a miniszterelnöke Szingapúrnak, de ezután is, egészen 2011-ig aktívan szerepet vállal a politikai hatalomban nem engedve az irányítást ki a kezéből. A város a teljes függetlenséget két lépcsőben érte el: 1962-ben egy népszavazás eredményeképpen (más mostani tagállamokkal együtt) csatlakozott Maláj Államszövetséghez, majd a szingapúri és a szövetségi vezetés ellentétei miatt 1965 augusztus 9-én kivált onnan a főszigettel együtt 63 szigetet magában foglaló független állammá alakult. A függetlenség elnyerésekor egy szegény, munkanélküliséggel küzdő, rossz lakhatási lehetőségekkel rendelkező, elmaradott terület volt ami Lee Kuan Yew szigorú elvű vezetése alatt az egyik legfejlettebb állammá virágzott. 1990-ben lemondott a miniszterelnöki pozícióról, de ez nem jelentette azt hogy Lee Kaun Yew már nem volt többé aktív döntéshozó. Az általa kijelölt utód Goh Chok Tong miniszterelnöki széke mellé létrehoz(at)ott egy új pozíciót a Rangidős miniszterét amit természetesen Lee foglalt el, legidősebb fia pedig az új miniszterelnök régi pozícióját, a miniszterelnök-helyettesét vállalta el a kormányban. Az újabb miniszterelnök váltáskor Lee legidősebb fia ült a székbe, és mivel a rangidős miniszter így Goh lett, Leenek született egy újabb pozíció a kormányban mint Miniszter Tanácsadó. Ezt a pozíciót egészen 2011-ig látta el a legidősebb fia mellett, szerepet vállalva továbbra is az irányításban. De nem csak a politikai hanem a gazdasági életben és Lee és a családja kezében vannak a jelentősebb szerepek. Mint egy családi vállalkozásban. A gazdasági sikerek és a lakosság elégedettsége (illetve a más pártokat gyorsan lejárató, megsemmisítő kampányok és a választási rendszer átalakítása) miatt a PAP mellett még most sincs jelentős politikai erő Szingapúrba." forrás


"Egyre fontosabb kikötővé vált stratégiai fontossága miatt, hiszen az Európát Kínával összekötő hajóút mentén feküdt. 1842-ben, amikor Hongkong is a brit gyarmatbirodalom részévé vált, Szingapúr jelentősége csökkent. A hanyatlásból aztán még nagyobb lendülettel tört fel, amikor 1869-ben megnyitották a Szuezi-csatornát. A matrózvilág egyik legismertebb kikötőjévé vált. A délkelet-ázsiai brit központ egyre jobban fejlődött, de még mindig főként alacsony cölöpházak alkotta negyedekből állt." forrás


"Kívülállóként nehéz pontosan megérteni, mit jelent Lee az itt élőknek. Az ő vezetésével lett a rejtői bűntanyákkal teli kikötővárosból ötven év alatt az a high-tech városállam, ahol a világon a harmadik legmagasabb az egyre főre eső GDP, a második legjobb a versenyképesség, a mindennapi élet pedig olyan színvonalú, hogy arról Ázsia legtöbb részében álmodni sem mernének. Mindezt úgy, hogy Lee eredetileg nem is így akarta – az ő álma egység lett volna Malajziával. Amikor ez nem jött össze, Szingapúr a saját útját járva valósította meg minden idők egyik legnagyobb gazdasági csodáját. (2015)" forrás


"Li Kuang-jaónak két választása volt: vagy hagyja a hatvanas években káoszba és szegénységbe süllyedni az országot, vagy vaskézzel irányítva ugyan, de létrehozza a világ egyik legfejlettebb államát, ahol az egyik legmagasabb az egy főre jutó GDP, viszont cserébe elég sok mindent nem lehet. Például rágógumizni, utcán enni és inni, szemetelni, tilosban átmenni az utcán, köpködni és nem lehúzni magunk után a nyilvános illemhelyet. A szabályok persze mindenkire vonatkoznak: ez az ország, ahol gyakorlatilag nincs korrupció, a bűnözés pedig az egyik legalacsonyabb a világon. Aki mégis vét, annak nincs kegyelem: a büntetés a pénzbírságtól a botütésig terjedhet, a kábítószer-kereskedelemért pedig automatikusan jár a halálbüntetés. (2015)" forrás

Manapság

"Szingapúr a modern racionalizmus modellje, egy gazdag városi enkláve Délkelet-Ázsiában, ahol a bevásárlóközpontok és áruházak kínálatában szerepel minden keleti és nyugati márka, egy város elegáns golfpályákkal, kényelmes autóutakkal, kitűnő éttermekkel és tökéletesen működő üdülőközpontokkal, ahol a malájok, kínaiak és indiaiak régi egzotikus életmódjának szokásait egy klinikai tisztaságú környezet biztonságában és komfortosságában lehet élvezni. Itt, ebben a jól kontrollált, materialista paradicsomban tehát létrejött a kapitalista vállalkozás és az autoriter politika tökéletes szimbiózisa. Ha minden fizikai szükségletet ki lehet elégíteni - és Szingapúrban ehhez a boldog állapothoz közelebb lehet kerülni, mint a világon bárhol -, mire jó akkor az ellenzékieskedés vagy az egyéni különcködés? Őrültnek kell lenni ahhoz, hogy valaki fellázadjon. És így is kezelik azt a kevés bátor vagy vakmerő férfit és nőt, aki továbbra is ragaszkodik az ellenzékiséghez, azaz mint közveszélyes őrültet, akiket a többi "szám" nyugalma és biztonsága érdekében el kell zárni." forrás


"Nincs közös nyelv sem, mert ugyan a többség beszél valamit angolul, de az senkinek sem az anyanyelve. Idősebbek között már az egyszerű angoltudás sem adott sokszor, azok kínaiul vagy malájul vagy tamilul beszélnek leginkább. Úgy 30 évvel ezelőttig a kínaiak se feltétlenül értették egymást, mert sokan csak a saját nyelvjárásukat beszélték, a mandarint nem. Akkor az állam erősen forszírozta a mandarint, mint közös kínai nyelvet, de aztán az lett belőle, hogy a legújabb generációnak már nem is a mandarin, hanem az angol az első számú (tanult) nyelve." forrás


"A rendszer megítélése Szingapúrban is változik, ahogy egyre természetesebb az itt élők számára a jólét. Az idősebbek, akik végigélték a drámai változásokat, és végignézték, ahogy az egykor jelentéktelen kis utcákon gombamód nőnek ki a felhőkarcolók, hajlamosabbak úgy tekinteni, hogy a „jó diktátornak” végső soron igaza volt, és feltétel nélkül engedelmeskedni kell.

Azóta viszont már felnőttek olyan generációk, akik abba születtek bele, hogy Szingapúrban robotkolbászból van a kerítés, az élet pedig kényelmes, nyugodt és biztonságos. És önmagában ettől már nem feltétlenül lesznek elégedettek. Nincsenek nagyon széleskörű tapasztalataim, de amennyit láttam, az alapján ez nem is feltétlenül a politikai kritikát, hanem a rendkívül szigorú, feltétlen engedelmességre alapuló családi-társadalmi viszonyok kritikáját jelenti. De már ez is változás.

Az ázsiai hiper-nagyvárosok közül engem őszintén szólva Tokió és Hongkong sokkal, de még Sanghaj is jóval inkább megfogott, mint Szingapúr. Meg Tajpej és Bangkok is. Ezzel együtt is Szingapúrt, a tükörsimára csiszolt sterilitás nyugtalanítóan nyugodt világát látni kell egyszer. Viszont ez a szinte számítógéppel generált tökéletesség, vagyis ami a legérdekesebb benne, éppen ez válik elég hamar olyan fullasztóvá és frusztrálóvá, hogy úgy éreztem, ki akarok törni innen, és megérinteni, megszagolni, megharapni valamit, ami nem ilyen sterilen tiszta, hanem egyszerűen csak él (2015)." forrás


"A szingapúriakat – főleg az idősebbeket – azonban hidegen hagyja, hogy az életük egy része be van szabályozva, és az sem érdekli őket, hogy gyakorlatilag egypártrendszer van. Bár elvben szabad választásokat tartanak, jelenleg az alapító atya legidősebb fia ül a miniszterelnöki székben.

Persze a helyieket ezért nem is lehet hibáztatni. Ötvenes évei végén járó idegenvezetőnk többször is elmesélte, milyen körülmények között nőtt fel a kínai negyed közepén. Tizenketten voltak testvérek, két szobában laktak, a mellékhelyiség a ház háta mögött volt. Most már egy háromszobás, kilencven négyzetméteres lakásban él anyjával és 12 macskával – csak ne áruljuk el senkinek, mert a szingapúri kormány háztartásonként csak egy háziállatot engedélyez.

A helyiek 95 százaléka hozzá hasonlóan hatalmas lakótelepeken él, és egyáltalán nem panaszkodik. Nem is igazán van mire, a lakásokat a kormány építette, és 99 évre lehet őket bérelni – még a rezsi is támogatott. Lakásonként körülbelül 145 szingapúri dollárt (30 ezer forint) kell fizetni, ami nem sok, ahhoz képest, hogy egy egyetemet végzett pályakezdő 2000-2200 dollárt (417 000-459 000 forint) vihet haza. (2015)" forrás

Szingapúriak

  • Szingapúr lakosságának 74 százaléka kínai.
  • A szingapúriak óriási többsége tud angolul, a legtöbben nagyon jól. Az üzleti élet, a kormányzás, az oktatás jó részének nyelve az angol.
  • Néhány könnyed, felületes általánosítás a szingapúriakról:
  • Oda vannak mindenért, amit ingyen adnak vagy osztogatnak. Akkor is beállnak egy hosszú sorba, ha csak annyit tudnak, hogy valamit ingyen osztogatnak, de azt se tudják, mit.
  • A tömegközlekedés bármennyire is szuper fejlett náluk az emberek képesek kulturálatlanul tolakodni ülőhelyért vagy hogy mások előtt lépjenek be pl. a metrószerelvénybe.
  • A szingapúriak nem átallanak kiguvadt szemekkel, a kíváncsiságukat egyáltalán nem leplezve bámulni másokat. nem igazán adnak a diszkrét viselkedésre.
  • A szülők az iskolás gyerekeiket túlhajszolják a tanulás terén, keményen megbüntetik csemetéiket, ha nem teljesítenek a lehető legjobban. Így az iskolások nagy nyomás alatt, sok stressz közepette töltik gyermekéveiket.
  • Ahhoz képest, hogy milyen magas az életszínvonal és milyen fejlett a városállam, az ottani lakosok nagyon szeretnek panaszkodni és folyton kritizálják a kormányzatot, a hatóságokat.
  • A szingapúriak nagyon keményen dolgoznak, a munka áll életük központjában.
  • A szingapuriak átlagos egészségi állapota kiváló, e téren világelsők.
  • Szingapúrban legális a házasságon belüli nemi erőszak.

Turista etikett

  1. Szingapúrban nem várják el a borravalót olyan intenzív formában, mint sok helyen máshol a világban. Nem érezzük hát kényszernek, rutinszerűnek a borravalózást, csak a tényleges elégedettségünk alkalmi kifejezésének. Érdekes módon a szingapúri hatóságok kifejezetten propagandát folytatnak a borravaló elfogadása ellen.
  2. Nem annyira a kínaiak, inkább az indiaiak és a malájok esetében legyünk tudatában annak, hogy számukra a bal kéz tisztátalan, ezért a bal kezünket a velük való kommunikációban tegyük passzívvá. Ne nyújtsunk át tárgyakat bal kézzel, ne gesztikuláljunk vele. A két kéz együttes használata néha tolerált, de ha csak a bal kéz aktivizálódik, akkor azt rossz néven veszik.
  3. Ők a bal kéz vonatkozásában kénytelenek arra asszociálni, hogy a bal kéz főszerepet játszik a vécézés végén a fenéktisztítás papír segédlet nélkül történő feladatában.
  4. Az ottani kínaiakkal ellentétben az indiaiak és malájok konzervatívabbak a nemek közötti nyilvános testközelség vonatkozásában, tehát tartózkodjunk a partnerünknek a közterületeken való csókolgatásától, ölelkezésektől.
  5. Hindu templomokba és muszlim mecsetekbe ne lépjünk be lábbelivel. A cipőt, szandált kint kell hagyni. A hölgyeknek az imahelyekre belépéskor takarniuk kell karjaikat, lábukat, és a férfiaknak sem illik rövidnadrágot hordani ilyen alkalmakkor.
  6. Teljes mértékben tartsuk magunkat a Szingapúrban érvényes szigorú szabályokhoz, mert a turistával ezen a téren sem kivételeznek. A szemetelés Szingapúrban szigorúan tilos, és horribilis összeggel büntetik. Ez lehet akár 180 ezer forintnak megfelelő összeg egyetlen szemetelésért!
  7. A rágógumit már sok-sok ideje betiltották a városállamban. Ez nem azt jelenti, hogy nem rágózhatunk, de semmiképpen se dobjuk el az utcán, mert az náluk nagyon tilos.
  8. A dohányzás tilos a tömegközlekedési eszközökön és nyilvános helyeken. Itt is a feljebb említett büntetési összeg érvényes, ha valakit azon kapnak, hogy tiltott helyen cigizik. Az éttermek, kávézók a teraszokon alakítanak ki helyet a dohányzáshoz.
  9. Kerüljük a helyiekkel való beszélgetésben Szingapúr politikai rendszerének, szabályainak, szokásainak, vallásainak bírálatát. Ebben a vonatkozásban nincs pénzbüntetés, csak kellemetlen helyzet alakulhat ki. A szingapúriak magukat bírálgatják, de fölöttébb rossz néven veszik, ha idegen, külföldi akar ítélkezni felettük, róluk.
  10. Néhány egyéb szabály a testbeszéd vonatkozásában: Ne mutogassunk személyekre az ujjunkkal, ne üljünk úgy, hogy a talpunk mások felé nézzen, idősebb kínaiakat üdvözöljük némi főhajtással.
  11. Szingapúrban nagyon ügyelnek a közlekedési szabályok betartására, s ez vonatkozik arra is, hogy gyalogosként ne menjünk át az úttesten tilosban.

"A metrón szigorúan tilos inni-enni, olyannyira, hogy még egy ásványvíz sem nagyon lehet elöl. Ez nem tudom, változott-e azóta, hogy mi ott éltünk (10 éve), de a hőségben nehéz volt. Rágózni sem volt szabad az egész országban (ez engem ugyan nem érintett), de azóta azt hallottam, hogy fogorvosi ajánlásra mégis lehetséges." forrás


"Arra gondoltam, hogy megérkezésem örömére elszívok egy cigit, ám ez sem ment zökkenőmentesen. Tudtam, hogy errefelé nagyon sokféle, számomra túlzottan szigorú szabály van, ezért nem mertem megkockáztatni, hogy ne a kijelölt helyen dohányozzak. Így körülbelül 15 percet vadásztam a megfelelő helyiségre az elképesztő hőségben. Később megtudtam, sőt számos táblán láttam is, hogy egy eldobott csikk 50 szingapúri dollárba (8900 forint), az alkoholfogyasztás vagy dohányzás a tömegközlekedési eszközökön 1000 dollárba (178 ezer forint) kerülhet, de még azért jár 500 dolláros (89 ezer forint) büntetés, ha valaki vizet iszik a metrón. Néha szívesen meghúztam volna az ásványvizes üvegemet metrózás közben, de mindig ott vicsorogtak rám a táblák, meg az emberek gyanakvó tekintete is visszarettentett. (2014)" forrás


"Megtörtént velem minden Szingapúrban járó turista rémálma: olyan meleg volt, hogy észre sem vettem, és már egy üdítős dobozzal a kezemben sétáltam a patyolat tiszta utcákon. Nem telt bele öt perc, és nagyon furcsán kezdtem érezni magam: nem, nem azért, mert néztek a járókelők. Hanem mert egyetlen másik kávés pohárral, csokoládéval, vizes palackkal közlekedő embert nem láttam magam körül. És akkor belém hasított: te jó ég, ezt itt nem szabad. Gyorsan körülnéztem, nem láttam egy rendőrt sem – ők nyilván láttak engem, hiszen minden második sarkon áll egy térfigyelő kamera –, és szégyenszemre odasomfordáltam egy utcai szemeteshez, hogy kidobjam a bűnjelet. Isten hozott a modern Szingapúrban! (2015)" forrás

Gasztronómia

"A délkelet-ázsiai városállamban közkedveltek a levesek, a kínai negyedben különösen nagy a választék ezekből. E sorok írójának kedvence a curry laksa: a kókusztejalapú levest rizstésztával, tofuval, halfilével, rákkal és kagylóval tömik tele. Kellemesen csípős, fűszeres, nem könnyű fogás, hamar eltelít. Ha mégis befér a desszert, akkor megkóstolhatjuk a zöldbab-, vörösbab- és lótuszmagpéppel töltött holdsüteményt. A tésztája a mézes puszedlihez hasonlít leginkább, ám a tölteléknek köszönhetően kevésbé édes, sőt kissé sós." forrás

Íme néhány kedvelt helyi étel:

  • Hainani rizses csirke (Hainanese Chicken Rice): párolt csirke tyúklevesben főtt rizzsel
  • Laksa: Rizstészta curry-s és kókuszdiós szósszal, hozzá garnélarákok (shrimps), tojás és csirke
  • Hokkien Prawn Mee: cérnametélt garnélarákkal, tintahalkarikákkal és sertéshússal összesütve
  • Char Kway Teow: szójaszózsban sült szalagmetélt, hozzá szójacsíra, halas gombóc, vénuszkagylók, és kínai kolbászkák
  • Satay: húsétel földimogyorós szósszal, hozzá főtt vagy sült rizs és saláta
  • Murtabak: a pizza szingapúri változata curry-vel
  • Halfej curry (Fish Head Curry): nagy, főtt halfej curry-s zöldségekkel és rizzsel
  • Char Siew Rice/ Noodles: rizs és tészta grillezett sertéshússal, egy speciális szósszal
  • Oyster Omlette: osztrigás rántotta
  • Chilli Crab: Rákok paradicsomos-chilis szószban

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon



Repülőjegyek Szingapúrba Repülőjegyek Szingapúrba
Olcsó repülőjegyek Szingapúrba a Vistánál



SZÁLLÁSFOGLALÁS