ÚTIKRITIKA.HU / Taiwan

Taichungban egy barna csuhás szerzetes telepszik mellém. Rám mosolyog, és egyszerű udvariassággal megkérdezi, honnan érkeztem. Amikor megtudja, hogy a turizmus világában dolgozom, felragyog az arca. „Ilha Formosa!” – mutat ki az ablakon –, „Meseszép sziget, ahogy a portugál hajósok nevezték, amikor először megpillantották sziklás partját.” Lelkesedve sorolja, a tajvaniakra jellemző gyermeki jóindulattal, hogy mi mindent tartogat a sziget az utazóknak: buja esőerdőket, hűs tengerpartokat, izgalmas túra- és mountain bike-ösvényeket, nyugtató gyógyvizeket, pezsgő nagyvárosokat és sokszínű, multikulturális lakosságot. „A hegyekből jöttem, és a hegyekbe térek vissza” – meséli. – „A Tsou nép leszármazottja vagyok, Tajvan egyik legrégebbi őslakos közösségéé. Hegyeinkben több mint száz háromezres csúcs magasodik. Éjjel-nappal őrizzük a Tsou szellemét, és továbbadjuk őseink történeteit, melyek szerint a Jó és a Rossz harca soha nem ér véget. Ilyenkor a sámán lehunyja a szemét, hogy múltba látó tekintete ne zavarja az ősök árnyait. Majd elmondja a Hegyek Imáját, amely a legfontosabb Tsou szertartás. Mi hiszünk abban, hogy az élet a hegyekben kezdődik, és ott is ér véget. Ha megtanulod tisztelni a hegyeket, már teljesítetted az élet első leckéjét” – teszi hozzá titokzatosan, mielőtt elbúcsúzik Tainan állomásánál.

Nantu (Nantou)

b. o. fotója

Changhua

Tajnan

Kaohsziungból kb. 45 perc alatt át lehet jutni Tainanba, ami a sziiget legrégebbi városa, tele műemlék templomokkal, épületekkel. Tainanba legálább 300 templom van.

Hualien

Tajtung

Nap és Hold-tó

Strandolás

Egyéb látnivalók

Autóval a keleti parton

Kaohsiungból indulva keresztülszelem a szigetet a Csendes-óceán felé. A 24-es út a 2–3000 méteres hegyek között kanyarog, lassan eltűnnek a modern épületek, a táj pedig egyre vadabb és izgalmasabb lesz. Pingtung tartományban járok, az őslakosok földjén. Majia közelében, egy 83 hektáros területen őrzik kilenc törzs hagyományait: kunyhóikat, kézműves eszközeiket, történeteiket. A hegyekből alázúduló patakok kiváló terepet adnak a kanyoningnak, vagy ahogy itt nevezik, „river tracing”-nek. Az óceánt Taitung városánál érem el, innen észak felé fordulok. Az N11-es út talán a világ egyik legromantikusabb tengerparti vonala: balról vadregényes hegyek, jobbról az ezerarcú tenger kísér végig 350 kilométeren át egészen a sziget északi csúcsáig. Számtalan látogatóközpont, természetvédelmi park, üdülőhely és sportlehetőség sorakozik rajta, a turisták valódi „Mekkájává” téve a keleti partot. A legszebb közülük az East Rift Valley Nemzeti Tájvédelmi Körzet, amely kihagyhatatlan. Ez a partszakasz a termálforrások hazája, alig akad olyan szálloda, ahol ne lenne gyógyvizes medence.

Északabbra, Ruei Suei-ben szállok meg, egy családias vendégház legfelső szintjén. Három okom is van itt megállni: saját lábammal (nem vonattal) léphetem át a Ráktérítő vonalát, ellátogathatok Tajvan „Kávé Hercegnőjéhez”, és részt vehetek egy rafting túrán. A Ráktérítőt faragott terméskő jelzi – átlépve rajta a trópusi övből visszatérek a szubtrópusok világába. A Hercegnőt a Wuhe Organikus Teafarmon találom meg, ahol arabica kávécserjéket is termeszt, és sziget-szerte ismert, különleges kávét főz belőlük. A farm tulajdonosa, „Papa” szívélyesen fogad, kivisz a teaföldekre, és amikor megtudja, hogy magyar vagyok, kisebb ajándékáradattal lep meg. Megízlelem a teát és a kávét is – mindkettő fantasztikus –, a barátságot pedig házi főzésű konyakkal pecsételjük meg. Másnap reggel terepjáró kisbusz visz a Siouguluan folyó felső szakaszára, ahol iskolaszünet miatt vagy száz diákkal együtt szállunk gumicsónakokba, és kilenc órán át evezünk vissza a torkolat felé. A kaland inkább tájnéző sodródás, néhány vadabb zúgóval, de teljes ellátással. A nap végén a közeli gyógyvizes medencékben pihenem ki a fáradalmakat.

Tajvan középső vidéke máig nagyrészt érintetlen, az ország területének mintegy tíz százalékát nemzeti parkok borítják. Ezek közül az egyik legismertebb a Taroko Nemzeti Park, amelynek központi látványossága egy közel harminc kilométer hosszú szurdok. A Livu folyó által vájt, szinte függőleges márványfalú kanyon páratlan természeti szépséget kínál, ahol a folyó sodrása és a meredek sziklafalak különleges látványt nyújtanak. Az út a völgyben vízesések mellett halad, és tizenkilenc sziklába vájt alagúton vezet keresztül, egészen olyan hangulatot adva, mintha a természet szívében sétálnánk.