ÚTIKRITIKA.HU / Türkmenisztán






Türkmenisztán

Általános tanácsok | Asgabat | Az „ősi Merv” helytörténeti és kultúrpark | Kunya-Urgench | Türkmenbasi | Mary | Balkanabat | Darvaze - A Pokol kapuja | Fotóegyveleg

Türkmenisztán - Látnivalók és nevezetességek

Általános tanácsok Türkmenisztán felfedezéséhez

,, Irány észak, de előbb még beugrottunk kajálni a város közepén álló piacra, amit az itteniek orosz piacnak neveznek! Semmi különös, olyan, mint a Lehel piac, csak itt egyenköpenyt hordanak a zöldségesek és egy másik színűt a hentesek. Jó kis szociofotókat csináltunk néhány árusról, akinek aranyfogsora vetekedett a James Bond klasszikusban látható vasfogúéval, de aztán az egyik nyomorult ránk szabadította a biztonsági őrt, (aki egy harmadik színű köpenyben volt) és az kitöröltette velünk az embereket ábrázoló képeket. Fura, mert eddig nem csinált ebből senki ügyet, úgy tűnt, nem annyira allergiások a fotózásra, mint az arabok, de akkor innentől jobban vigyázunk.(2017)" forrás

Asgabat

"Megtaláltuk Lenin szobrát, ilyesmit manapság már ritkán lát az ember, és meglett a háborús emlékmű is, amely a volt szovjet nagyvárosok kötelező kelléke. De a fő attrakció a Semlegesség emlékműve, amelyen a türkmenbasi, Szaparmurat Nyijazov 12 méter magas aranyszobra állt, amely akkoriban állandóan forgott is, hogy a nép vezére mindig a nap felé nézzen. Az aranyszoborba lift vitt fel, ahonnan kedvünkre fényképezhettük az elnöki palotát, amelynek fotózását odalenn az utcán igen szigorúan tiltották. Állítólag az előző héten egy komplett német turistacsoportot bevitt a rendőrség, mert nem átallottak pár fotót készíteni az épületről. (2013)" forrás

,, Egy magára valamit is adó diktatúra nem lehet meg látványos kirakat-építkezések nélkül. Ez alól a szabály alól Türkmenisztán sem kivétel, sőt, kifejezetten élen járnak ebben. Asgabat két, aránylag jól elkülöníthető részre osztható. A város középső, északi és keleti részei még a szovjet időkben épültek ki, ezeket a részeket tipikus szovjet panelek, oroszos kertes házak, és lepusztult ipari létesítmények jellemzik. Ez a rész nem különbözik érdemben bármelyik hasonló méretű ex-szovjet nagyvárostól.

A város nyugati szélén, déli felén, illetve részben a központban van a modern rész, ami a rendszerváltás után épült. Ezek a részek hihetetlen fényűzéssel épültek ki. A leggyakoribb építőanyag a fehér-márvány, a legtöbb épületet ez borítja. A fehér-márvány épületek sorát néhol üveg-felhőkarcolók törik meg, és általánosságban használt díszítő elem az arany. A modern részen minden buszmegálló és telefonfülke légkondicionált, az utak szélesek, sokszor 2X4, vagy 2X6 sávosak, és kifogástalan tükörsima aszfalt borítja őket. Az utak alatt márvány-borítású aluljárókon lehet átkelni, melyek többségében még mozgólépcső is van, bár ezt a forgalom egyáltalán nem indokolja. A járdákat díszburkolat borítja, rengeteg a szökőkút, a házak és az út között pedig szépen gondozott gyep és frissen ültetett fák találhatóak. Ezzel szemben a szovjet részen 2-4 sávos, repedezett utak, kikopott növényzet, jellemzi az utcaképet. Röviden összefoglalva a különbség a város két része között ég és föld.

A modern városrészben hiába áll azonban rengeteg lakóépület (szintén fehérmárványból), lakók alig vannak. Ez leginkább koraeste látszik, alig-alig van olyan lakás, ahol ég a lámpa, én úgy becsülöm, hogy a lakások alig 10-20%-ában laknak. Az utakon a forgalom minimális, a buszokon alig vannak utasok. A modern részben találhatóak a kormányzati intézmények (minisztériumok, bankok, múzeumok, oktatási kulturális és egészségügyi intézmények), ez munkaidőben generál némi forgalmat errefelé. Ezzel szemben a régi városrészben az utak tömve vannak autókkal és gyalogosokkal. A város modern része tele van presztízs-épületekkel, ezek közül néhány: A világ legnagyobb épületben működő óriáskereke, a világ 4-ik legmagasabb zászlórúdja, egy hatalmas tévétorony, egy 14m magas színarany szobor a korábbi elnökről, Türkmenbasiról stb.

A modern városrész összességében elég üres, kicsit olyan érzése van az embernek, mintha a lakók nagy része elmenekült volna. A több sávos utak közepére sokszor nyugodtan ki lehet állni. Az utak mellett/felett sok helyen LED-es kijelzők van, amelyek éjjel-nappal működnek, legtöbbször sporteseményeket közvetítenek, a nap 24 órájában, senkinek.  (2014)" forrás


,, Az épületsorokat hatalmas parkok övezik, amibe kizárólag ciprus féléket ültettek, amiket csepegtető öntözéssel tartanak életben, lévén hogy errefelé az éves csapadék mennyiség megfelel nálunk egy nyári zápornak. Az öntözést leginkább kutakból oldják meg, mert a közeli Kopetdag hegyről vajmi kevés csapadék jut el ide. Ami még feltűnő, hogy ezek a parkok telis-tele vannak pakolva kandeláberekkel. Mondanom sem kell, hogy ember itt sincs, csak néhány kertet gondozó nő az elmaradhatatlan turbánszerű, színes fejkendőben és földig érő ruhában. Visszamentünk a régi városrészbe, ahol szintén fehér minden, talán egy kicsit kevesebb a márvány. Nem véletlenül hívják Asgabatot fehér városnak, még a Hruscsov idejében épült bérlakás gettókat is felújították és fehérre meszelték. Mostanában is nagy építkezések vannak, nem rég készültek el a fedett pályás Ázsiai Játékokra a vadonatúj stadionok és uszodák. Öt év kellett hozzá, de nem volt elég a földgázból származó hatalmas bevétel, a lakosság fizetésének 5%-át fel kellett ajánlani az „ázsia olimpia” rendezésének sikeréhez.
Mi több parkolóház építést láttunk, merthogy az a terv, hogy a jövőben ne csúfítsák az utcát a járda mellett ácsorgó autók. Egyébként azt hallottuk, hogy állítólag megbüntetik azt az autóst, akinek koszos a kocsija.
A régi városközpont is valami hasonló, széles főút, jobbra-balra impozáns épületek és emlékművek és persze itt is minden fehér. Kivéve persze a minden épület tetején ott lobogó zöld nemzeti zászlót az öt törzset szimbolizáló szőnyegmotívummal. Nem irigylem az iskolás gyerekeket, amikor kiadják feladatba nekik, hogy rajzolják le a türkmén lobogót. (2017)" forrás

Az "ősi Merv" helytörténeti és kultúrpark

"A ma már igencsak romos Merv fénykorát a 11-12. században élte, a selyemút virágzásának idején Bagdad után az iszlám második legnagyobb városának számított. 1221-ben a mongolok rombolták le. Addig azonban az egymást követő uralkodók nem bántották elődeik munkáját, hanem mindig egy kicsit távolabb építkeztek. Ennek eredményeként közel 100 négyzetkilométer területen öt város maradványait láthatjuk különböző korokból. Mivel a fontosabb látnivalók igencsak szétszórva helyezkednek el, busszal jártuk körbe a fő nevezetességeket. (2013)" forrás

Kunya-Urgench

Jön!

Türkmenbasi

Mary

Jön!

Balkanabat

Jön!

Darvaze (A pokol kapuja)

A Pokol kapuja a bányászat történetnek egyik nagy baklövése. A terület alatt hatalmas olajmezőre bukkantak a szovjetek 1970 környékén, de a mező gázkészletének kiürítésére tett kísérletek oda vezettek, hogy a talaj egy jelentős területen beszakadt, magába temetve a bányagépeket (szerencsére senki nem vesztette életét). Mivel a gáz kontroll nélkül kezdett szökni a bányából, a szovjet bányamérnökök úgy ítélték meg, hogy jobb lesz, ha elégetik az amúgy mérgező gázokat és ezzel megakadályozzák a további szivárgást, majd kitermelhetik a drága olajat. A begyújtás olyan jól sikerült, hogy a kráter 1971 óta folyamatosan lángol és az oltása lehetetlenné vált, így a munkálatok azóta állnak...

,, A Kara-kum sivatag dűnéi uralják a képet, homok és kő mindenfelé. 250 km megtétele után elértük a nap fénypontját, a pokol kapujaként is emlegetett Derweze krátert. 1971-ben szovjet geológusok fúrni kezdtek a falutól 7 km-re. Egy nagy, földgázzal teli barlangot fedeztek fel, azonban a fúrótorony alatt beomlott a barlang, és létrejött egy 70 méter széles és 20 méter mély kráter. A mérgező gáz kiömlése miatt a kutatók úgy döntöttek, hogy begyújtják azt, és azt gondolták, pár napon belül elég a barlang teljes gázkészlete, majd kialszik, és megszűnik a veszély. A kráter azóta is ég, immáron 46 éve. Viszont a falu már nincs meg, mert az elnök egyszerűen ledózeroltatta. Az ok, hogy csúnya… (2017)" forrás

Egyebek

,, Van még egy látványosság a türkmén főváros másik végében, egy Krisztus előtti korból származó erőd, amit a nyugati világ Nisa néven emleget, a helyi térképeken Nusaý néven keressük. Hát mit mondjak… Aki nem jön lázba attól, hogy egy időszámításunk előtti III. századból származó vályogot lát, felesleges ide jönnie. Van néhány agyagfal, amit rekonstrukciós célzattal emeltek, de valójában a nagy semmit lehet itt megnézni csekély belépőért és újabb csekély pénzösszegért még le is fényképezhetjük a semmit. És mindezt az UNESCO 2007-ben felvette a világörökségek közé. Úgy látszik ma már elég, ha valami réginek megtalálják a hűlt helyét és esetleg néhány cserepet, máris felkerül arra a listára, amit mondjuk a Machu Picchu vagy a Taj Mahal fémjelez. Nem csoda, hogy a 72-ben indult programnak ma már több mint ezer helyszín van a listáján. Én kicsit azért szigorítanám ezt a listát még akkor is, ha áldozatul esne neki a Tokaji borvidék, vagy a Hortobágyi Nemzeti Park. (2017)" forrás

Fotóegyveleg

Jön!

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon






SZÁLLÁSFOGLALÁS