ÚTIKRITIKA.HU / Azerbajdzsán






Azerbajdzsán

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Az azeriekről | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Földrajz

Azerbajdzsán területének zömét illetően ázsiai országnak mondható. Az ország kisebb, északi, kaukázusi területei "belógnak" a földrajzi Európába. Ha a Kaszpi-tengert klasszikus értelemben nem vesszük tengernek, hanem hatalmas tónak, akkor Azerbajdzsán tengeri kijárat nélküli ország, mint hazánk. Azért tengeri feelinget ad egyértelműen, hogy 713 kilométer hosszú szakaszon érintkezik a Kaszpi-tengerrel. Vízpartja hát bőven van. Az ország legmagasabb pontja, a 4485 méter magas Bazarduzu Dagi hegy. Azerbajdzsán lakossága 9,6 millió (2013-as adat). Írástudatlanság az országban lényegében egyáltalán nincs.

Időjárás és éghajlat

Jóllehet Azerbajdzsán kisebb, mint Magyarország, klimatikus-ökológiai viszonyai sokkal változatosabbak. Az ország klímája mindazonáltal egész évben mérsékeltnek mondható, az évi átlaghőmérséklet 14-15 fok körül mozog. Baku kb. Madrid avagy az olasz csizma sarka vonalában van. A Kaukázus hegyvonulatai megvédik az ország területét a sarki levegők áramlataitól, a Kaszpi-tenger pedig jótékonyan enyhíti nyáron a Közép-Ázsia felől haladó forró, száraz légáramlatokat. Télen nulla és 15 fok között mozog a nappali hőmérséklet az alacsonyan fekvő területeken, a hegyekben mínusz 20 fok is lehet. Nyáron a meleg, avagy a hőség 20 és 40 fok között ingadozik. A Kaszpi-tenger partján a levegő kellemesen hűti a hőséget. Nakhchivan tájékán nyáron nem ritka a 40 fok körüli kíméletlen hőség. Bakuban és a Kaszpi-tenger partvidékén ritkán havazik, az ország belső vidékein és persze a hegyekben annál inkább. A déli erdőségek táján a legcsapadékosabb a klíma. A nyugati partvidék meglehetősen száraz. Lankaran régiója a legcsapadékosabb, Baku és környéke nem túl csapadékos. Viszont Baku nagyon szeles város, szinte az egész év folyamán. Erre fel kell készülnie a turistának.

Történelem

Az emberi nem történetének első ismert tűzhelyét és építményét Azerbajdzsán legnagyobb barlangrendszerében, az Azikh-ban találták meg. A leletek 500-700 ezer (!) évvel ezelőtti korból valók. Földrajzi elhelyezkedése nagyban befolyásolta Azerbajdzsán történelmét. A Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közötti elhelyezkedése miatt ez a terület fontos keresztutat jelentett mindig is Európa és Ázsia között. A történelme folyamán Perzsia, Oroszország és más nagyhatalmak hajtották ellenőrzésük alá a területét. A 6. században Örményországból jöttek ide keresztény hittérítők és sok helyit meg is térítettek. A rákövetkező 300-400 évben több tucatnyi keresztény templom épült. De már ezekben az évszázadokban is folyamatosan szivárogtak be ide a muzulmán erők, főleg a törökök. Az eredetileg perzsa eredetű őslakosok egyre jobban keveredtek a törökökkel és fokozatosan a török egy dialektusa vált az elterjedtebb nyelvvé a perzsa helyett. Ebből a török dialektusból fejlődött ki a modern azeri nyelv.

A 13. század első felétől a 15. század végéig a terület a mongolok hódítása alatt állt. A mongolok távozását követően Azerbajdzsán mai területe perzsa ellenőrzés alá került és folyamatosak voltak érte a háborúk Perzsia és az oroszok között. A perzsa Safavid dinasztia uralma a 18. század elején összeomlott és az ország könnyű prédájává vált az oroszoknak. Az 1917-es orosz forradalom után Azerbajdzsán a kommunista Szovjetunió részévé vált. A második világháborúban a náci német erőknek nem sikerült eljutniuk Azerbajdzsán területéig. A nyolcvanas évek végén, Szovjetunió összeomlása után, 1991-ben Azerbajdzsán független állammá vált. 1993-ban az örmény-azeri háború idején Örményország átmenetileg Azerbajdzsán területének 20 százalékát elfoglalta. 1993-ban, amikor Hejdar Alijev lett Azerbajdzsán elnöke, a két ország tűzszünetet kötött. Hejdar Alijev 2003-ban meghalt, és - dinasztikus alapon - fia, Ilham lett a nagy hatalmú elnök. Érdekesség: a norvég Nobel-család (a Nobel-díjak alapítói) a gazdagságának, vagyonának jelentős hányadát az Azerbajdzsáni olajipari érdekeltségeikből szerezték a 19. században.

,, A Lángtornyok mellett találjuk a Mártírok útját, amely a „fekete januárként” emlegetett események során meghaltaknak állít emléket.

1990. január 20-án 130 ember halt meg itt, amikor az Azerbajdzsán függetlenségét ünneplő tömegbe szovjet katonák lőttek. Később itt temették el a karabahi háborúban elesett katonákat is. A sétány az öröklánggal végződik, amely 1997 óta ég folyamatosan a hősi halottak emlékére. Talán ez Baku egyik leginspirálóbb helye. De nem csak az atmoszféra, az elénk táruló látkép is lenyűgöző, hűvös időben pedig jólesik a tűz mellett melegedni." forrás

Manapság

Az úti kritikus nem szeret a honlapon politikai véleményeket nyilvánítani, mert tiszteletben tartja azt, hogy az utazók más és más ideológiai, világnézeti szemszögből óhajtják véleményüket kialakítani egy-egy meglátogatott országról. Tényként megállapítható azonban, hogy Nyugat-Európában a kormányzatok és a média gyakran bírálja az Azerbajdzsánt uraló Alyev-családot azzal, hogy óriási mértékben tolerálja a korrupciót. A bakui rendszer nem bánik kesztyűs kézzel a politikai ellenzékével, de nincs olyan mértékű diktatúra, mint mondjuk Iránban. Azerbajdzsán vezetői amúgy nagyon törekednek arra, hogy jó viszonyt ápoljanak a Nyugattal, főleg gazdasági megfontolásból. Az ezredfordulót követő években nyugati cégek segédkeztek abban, hogy az ország a természeti kincseit valóban elkezdje kiaknázni. A természeti kincsek tulajdonjogát azonban nagyon védi az azeri rendszer, úgy, hogy a hatalom körüli érdekcsoportok jól járjanak egyéni anyagi érdekeik szempontjából. A gazdasági fejlődésből a legtöbbet a főváros kapja, ez presztízskérdés az uralkodó elit számára. Az olajpénzekből hivalkodó beruházásokra költenek rengeteget. Bakuban már látható a középosztály izmosodása is, de a társadalmi különbségek hatalmasak. Baku belvárosában méregdrága butikok sorakoznak, onnan kb. 20 perc gyalogtávolságra, a külvárosokban sokan elszomorító szegénységben élnek, mellőzöttségben.

"Baku hihetetlen módon fejlődik. Hatalmas beruházások vannak városszerte: építkezések, felújítások, átalakítások mindenhol. A fővárostól 25 kilométerre épül a Khazar Islands. A 3000 hektáron elhelyezkedő mesterséges szigetvilág a dubajihoz lesz hasonló. A Kaszpi-tengerben 41 sziget épül százmilliárd dollárból, még Forma-1-es versenypálya és repülőtér is lesz rajtuk. Egymillió lakóval számolnak, és remélik, hogy 2020–25 között befejezik a munkákat. Itt fog megépülni a világ legmagasabb tornya, az Azerbaijan Tower, hacsak Dubaj nem húz addig bele. Építik a futurisztikus olimpiai stadiont, iroda- és lakóházakat, évek múlva átadják a White City negyedet. Az egykori nehézipari fekete olajvárost az új Dubajjá szeretnék változtatni, rengeteg parkkal és kényelmi attrakcióval." forrás

A vidék jellemzően szegény. A vidékiek többnyire földművesek, állattenyésztők és kiskereskedők.

"Életszínvonal, ottani társadalom, tényleges vallásosság? A társadalom 10 %-a a "királyi család" ( = elnökék) baráti köre. A többiek le vannak szarva. Ha valaki előre akar jutni, akkor az csak kapcsolatokon keresztül működik. Becsületes és tanult úton előre jutni nem lehetséges. Mindenki lefizethető. És nagyon sok szegény vagy hátrányos helyzetű családból származó fiú rendőr akar lenni, mert azok a sok kenőpénznek köszönhetően jól keresnek. És mellesleg néha eljátszhatják "Istent". Vallásilag nyitottak, a szovjeteknek köszönhetően egy érdekes ízű nyitott-muzulmán vallásosság jellemző rájuk - Bakuban! Hozzáteszem az iszlám kezd magához térni, egyre többen találnak vissza az eredeti vallásukhoz." (D.A., 2013)


,, Azerbajdzsán már-már kínosan igyekszik demonstrálni, hogy fejlett, demokratikus, európai ország. De ha egy kicsit jobban a dolgok mögé nézünk, vagy éppen metróra szállunk és utazunk néhány megállót a külvárosba, máris kiderül, mennyi ebből az igazság.

Valahányszor arról érdeklődtünk, hogy jutunk el egy látnivalóhoz, hotelünk recepciósa váltig állította, oda nem megy busz, vegyük igénybe a hotel sofőrjének szolgáltatását. Érdekes módon azonban
mindenhova eljutottunk tömegközlekedéssel.

Baku külvárosában buszozva mintha egy teljesen más világba csöppentünk volna. Fényűzésnek, rendezettségnek itt nyoma sem volt, már-már nyomornegyedekre hasonlító helyeken jártunk.

Veszélyben egyáltalán nem éreztük magunkat, csupán mellbe vágott, hogy itt bizony szegénység van. Nem is akármilyen. Jellemző módon a főutak mellett vagy a frekventáltabb helyeken lévő favelákat úgy tüntetik el, hogy bádog- vagy betonkerítést húznak fel eléjük, és ezzel a probléma meg van oldva.

(2016)" forrás

Gazdaság

A szárazföldi olajtartalékok kimerültek, így a Kaszpi-tenger alatti készleteket aknázzák ki. Az igazi és fő üzlet inkább a földgáz eladása. Nagy elánnal építik Európa felé a gázvezetékeket. Most dől a pénz nekik, de nem tudni miből fognak megélni évtizedek múlva, hiszen nincs más bevételi forrásuk.

Azeri-örmény viszály

Hosszú történet, nem megyünk bele a részletekbe. A lényeg, hogy az ország nyugati része, a Hegyi Karabah autonóm terület lakossága teljesen örmény, és Örményország hadserege tartja állandó ellenőrzése alatt a területet. Ez így van a nyolcvanas évek vége óta. Az örmény-azeri határvonal így nem éppen konszolidált állapotú. Azerbajdzsánban az örményekkel szembeni gyűlölet elképesztő mértékű, bizony felülről is irányított.

Azeri-magyar kapcsolatok

Intenzívek az azeri-magyar kapcsolatok. Jóllehet takarékossági okokból hazánknak nincs nagykövetsége Bakuban, de Azerbajdzsán a kevés külföldi nagykövetsége (30) közül egyet éppen Budapesten tart fenn. Jelentős változást eredményezhet a két ország kapcsolatában, hogy 2013. június 17-től a Wizz Air jóvoltából - először a történelemben - közvetlen légi kapcsolat jött létre Budapest és Baku között.

"Azerbajdzsán földrajzilag nem Európa, és ha jól értem az egyes kommentekből (pl internetes oldalakon), sokan nem értik, hogy hogyan nyerhetett egy ázsiai ország. Sok itteni külföldi és helyi úgy gondolja, hogy a földrajzi határ nem mindig egyezik meg a tényleges határokkal. Ők nagyon szeretnének Európához tartozni, ez egy lehetőség, egy jövőkép. Az út még nagyon hosszú. És egy pillanatig se feledkezzünk meg a fagyott konfliktusról, Örményország és Azerbajdzsán között. A versenyt követően Örményország még nem jelentette be, hogy résztvevője lesz-e a jövő évi shownak. Legyünk őszinték, az örmények biztonságát garantálni igen nehéz lenne, egy egész hadsereget fel kellene vonultatni, de lehetőleg semleges hadsereget, vagy harmadik országbelit. Hogy hétköznapi örmények érkezzenek, az pedig egyenesen elképzelhetetlen...a hotelajtótól 3lépésre meglincselnék őket. (2011)" forrás

Az azeriekről

Az ország lakóinak 90 százaléka azeri, a török kultúrához közel álló nép. Az ország lakónak óriási többsége siita muzulmán. Az európai és orosz uralom évszázadainak hatásaként az azeriek meglehetősen szabad szellemben viszonyulnak az iszlámhoz. Mivel az állam szigorúan szekularizált, így nem jelentkezik az országban muzulmán fundamentalizmus. Az azeriek a vallást magánügynek tekintik, nem exponálják magukat köztéri imádkozással. Azerbajdzsánban a hivatalos nyelv a törökhöz nagyon hasonló azeri, ugyanakkor mindenki tud oroszul. A társadalmi elit tagjai családi körben, egymás közt oroszul beszél. Azerbajdzsánban a társadalom erősen férfiközpontú, a nők jogait nem a törvény korlátozza, hanem a szokásjog. Érdekes, hogy a déli szomszéd ország, Irán északnyugati részén több azeri él, mint magában Azerbajdzsánban. Az Iránban élő azeriek lehetnek közel húsz millióan. Lehet azt mondani, hogy az azeri nép többsége kisebbségben él. Több millió azeri él Teheránban. Irán nagy hatalmú vallási vezetője, Ali Hámeini is azeri.

Az azeri kultúra tele van népmesei történetekkel, babonákat megjelenítő közmondásokkal. Íme:

  1. Ne adj kölcsön pénzt és ne ajánlj fel kenyeret éjszaka!
  2. A szétálló fogakkal hátrahagyott olló közvetve szerencsétlenséget, sőt halált hozhat.
  3. Ha üres vödröt cipelő emberrel találkozol, akkor szerencsétlenség érhet.

Garri Kaszparov legendás szovjet (majd orosz) sakkvilágbajnok Bakuban született (örmény anya, zsidó apa) és az ottani sakkiskolában mutatkozott meg először zsenialitása. A nyolcvanas évek közepétől 2005-ig dominálta a sakk világát.

"Milyenek jellemzően az azeriek? Hogy viszonyulnak az európaiakhoz?
(apropó: ők európainak vagy ázsiainak tekintik magukat?) Ők minden erővel európainak tekintik magukat. Nagyon sok a kedves és segítőkész ember. A baltás gyilkosnak köszönhetően pedig a magyarok legjobb barátok. Ha felmerül a kérdés, hogy mi mit gondolunk a Safarovról, akkor mindenkinek azt tanácsolom, hogy semleges választ adjon vagy csak bólogasson. Ha ez az ember szóba kerül, akkor a hétköznapi azeri büszkén azt mondja, hogy Safarov jó ember, mert örményt ölt. Ezek az átlagemberek, nem a "tanult" emberek. Én ilyen válasszal találkoztam a zöldségesnél, de a belvárosi Azercell ( AZE legnagyobb mobilszolgáltatója) eladójánál is. Nagy általánosságban, ezt a kérdést ajánlatos kerülni. Az örmények iránti gyűlölet nagyon nehezen elviselhető és mindenhol érezhető. Ehhez képest ahogy említettem a karabahi menekültek nem elfogadottak, neveletlennek, tuskónak és inkább problémának vannak titulálva. Azt nem elemzem, hogy milyen körülmények között laknak, mert egy átlag turista oda úgy sem jut el (pedig busszal öt perc a belvárostól). Pedig igazi látványosság lenne." (D. A., 2013)

Turista etikett

  1. Az azeriek büszke népek, nemzeti érzékenységük nagy, tehát legyünk nagyon udvariasak, tapintatosak velük, ne sértsük meg önérzetüket ordibálással, balhézással, mert nem jövünk ki jól belőle. Különben sincsenek annyira hozzá szokva a turistákhoz, és az egyértelműen erős és hagyományos vendégszeretetük dacára nem "nyaliznak" a külföldi látogatónak csak azért, mert turista.
  2. Jóllehet nincs a muzulmán hithez köthető konzervativizmus, de azért van távolságtartás a férfiak és a nők között. A turista párok közterületeken, nyilvános helyeken tartózkodjanak az erotikus töltetű testi érintkezésektől. Egyébként Azerbajdzsánban látni kéz a kézben járó férfiakat, de ezek nem melegek, hanem barátok, vagy családtagok.
  3. Ne lepődjünk meg női turistaként, hogy a vendéglátóhelyeken, főleg a teaházakban a helyi közönség kizárólag férfiakból áll. A helyi nők dolgoznak (főleg pedagógusként és ápolóként), de nem járnak vendéglátóhelyekre, kivételt jelent Baku a közép-, felső osztálybeli nők esetében.
  4. Az egyedül járkáló külföldi turistanővel nagy valószínűséggel megpróbálnak kikezdeni. Sok azeri az európai nőket könnyűvérűnek vélik, akit nem nehéz ágyba vinni egy kis alkalmi etyepetyére.
  5. Azerbajdzsánban illetlenségnek, sőt sértőnek számít az ujjal való mutogatást. Ők az egész karjukkal mutatnak (mutogatnak).
  6. Illetlenség visszautasítani teázásra szóló meghívást.
  7. Ne fordítsuk a talpunkat helyi ember irányába (pl. keresztbe vetett lábakkal), mert az náluk sértő.
  8. A kábítószernek a fogyasztását, de a puszta birtoklását is szigorúan büntetik.
  9. A borravalózás nem elterjedt Azerbajdzsánban, persze adhatunk, ha nagyon elégedettek vagyunk a szervizzel.
  10. A mecseteket ne az imádkozások idején látogassuk.
  11. A turista férfiak még melegben se járkáljanak a városi utcákon rövid nadrágban. Nem tilos, de nagyon megbámulják így az embert. Ez annak ellenére így van, hogy az azeriek - férfiak és nők egyaránt - nyugatiasan öltözködnek.
  12. A rendőrök gyakran igazoltatják az embereket. Legyen nálunk mindig az útlevelünk.
  13. Ne fényképezzünk olyan objektumokat, amiket a helyi hatóságok katonai, vagy egyéb stratégiai pontoknak tekintenek. Ne fotózzunk embereket közelről anélkül, hogy az érintettől engedélyt kérnénk.

"Kerüljék a Safarov témát. Nőknek utcán (kivéve Baku belvárosát) dohányozni nem ajánlatos!! Bakun kívül nagyon konzervatívok. Ha valakit elvetne a sors Shekibe, annak számolnia kell azzal, hogy a kávézók többségébe nőket nem engednek be. A kávézókban nem lehet alkoholt kapni, csak teát (Cay). Nőknek egyedül nem ajánlom a Bakun kívüli túrázást. Egyébként teljesen normálisan lehet viselkedni." (D.A., 2013)

Gasztronómia

  • Az azeriek roppant kreatívan használják ételeik készítésében a fűszereket, az illatos konyhakerti fűszernövényeket. Felhasználnak olyan vadnövényeket, amik többnyire ismeretlenek az országon kívül.
  • A legtipikusabb étel Azerbajdzsánban a kebab, amit ugye ismerünk sok más országból. A bárányhúsos kebab az elterjedtebb étek. A családi étkezéseknél a kebab a főétel.
  • Az azeri konyha másik elterjedt étele a káposztalevélbe csomagolt dolma (kalam dolmasi). Sokféle dolma közül lehet választani. A legjellegzetesebb dolmában bárányhús, rizs és fűszerek (gyakran fahéj vagy ánizskapor) vannak.
  • Az azeriek szeretik a forró és hideg leveseket is. Az egyik tipikus levesük a dovga. Ez egy sűrű, erősen fűszerezett, joghurtos leves, amiben van még rizs, spenót és ánizskapor. A dograma egy hideg leves, amiben van savanyú tej, krumpli, hagyma és uborka. A piti nevű sűrű levesben (pörköltszerű) van bárány, sáfrány és csicseriborsó. A dushbarra is egy levesszerű étel bárányhússal és fűszerekkel töltött raviolitésztákkal.
  • A plov étel bárányból, rizsből, hagymából és sáfránnyal, fahéjjal fűszerezett szilvából áll.
  • A balig egy jellegzetes azeri halétel, leggyakrabban tokhalból készül. A halat felszeletelik és nyílt tűzön sütik, mint a kebabot. Általában keserű szilvaszósszal tálalják.
  • A lavangi dióval és fűszerekkel töltött csirke, amit agyagedényben sütnek meg.
  • Az azeri családok (eltekintve a jómódú bakuiaktól) inkább otthon, családi körben étkeznek. Éttermeket inkább akkor látogatnak, amikor valami nagy családi ünnepet tartanak, és akkor akár egy teljes éttermet kibérelnek maguknak, akár 5-6 órás időtartamra.

"A paradicsomnak és az uborkának külön kultusza van. Az azeriek azzal (is) büszkélkednek, hogy anno a fél Szovjetuniót ők látták el elsőosztályú paradicsommal, s a moszkvai zöldségpiacokon a mai napig ők az uralkodók, ha erről a két növényről van szó. Már a salátához kenyeret vagy zsömléket hoznak; az azeri péksütemények nagyon finomak és sokfélék, s mondanom sem kell, az ott töltött jó két hét alatt kizárólag nagyon friss, a legtöbbször még meleg kenyér- vagy lepényféleséget (ott is pita) ettem. Az oroszok azerbajdzsáni garázdálkodásának a híres keleti fűszerek és fűszerkeverékek is a kárát látták. Kevés elmarasztalót tudnék mondani az (észak)azeri konyháról, de a fűszerezettség hiánya az egyik ilyen. Míg délen (vagyis Irán azeriek által lakott tartományaiban) külön fűszerbazárok várják a gasztro-kalandozókat, olyan keverékekkel, amelyek között a legszerényebbek is nyolc-tíz egzotikus összetevőt tartalmaznak, a Köztársaságban (ahogyan például a bakuiak emlegetik országukat – mintha Irán államformája nem respublika lenne…), szóval északon a klasszikus só-bors kombón kívül maximum a kurkuma (ez is főleg a rizsételekben) és a citrom játszik." forrás


"Gyors alvás után indultunk is a piacra, ahol nagyon brutálisan komoly a zöldség- és gyümölcskínálat, elképesztő mennyiségben és választékban állnak a friss zöld fűszerek, a savanyúságok, a különböző fűszerek, magvak, diók, és egyéb termések. Zöld fűszerből persze azért van annyi a piacon, mert ez az étkezésnek is alapvetően meghatározó része, az asztalra mindig odakerül egy hatalmas friss csokor, főleg a különböző kebabok mellé. Vannak azért kicsit vadabb termékek is, például elég furcsa látvány elsőre a báránybőrbe bújt farkas, a motal sajt, ami a báránybőrről kapta a nevét, abban érlelik és akár egy évig tárolható is benne hűtés nélkül. Kifejezetten finom érlelt sajt egyébként, erős ízzel, de azért a szőrös körítés elég furcsa látvány. Az egyik nap sikerült egy lánybúcsúba is belecsöppenni, a helyi ismerősök segítettek egyezkedni, így egészen meglepő módon a bulit "őrző" 5 fős férfitársaság megengedte, hogy bemenjünk, persze egyből meg is kínáltak mindenféle finomsággal, a legendás azeri teával, ami még szovjet időkben a - belepakolható - finom lekvárok mellett a legfontosabb azeri exportcikk volt. És persze nagyon finom sütikkel." forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Halmos E, 2016. 04. 02. 13:49
Egyedulallo nokent eljottek Bakuba, a varos klasz, Gobusztanban en is csalodtam de gyonyoru elmenni Gubabol a Kaukazusba , nagyon szep az ut kicsit veszelyes.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon