ÚTIKRITIKA.HU / Bulgária










Bulgária

Egészség és higiénia | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás és árak | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Magyar külképviselet

Egészség és higiénia

  • Bulgáriában a csapvíz szinte mindenhol iható.
  • Bulgáriában a közvécék pottyantósak.
  • A bolgárok ezt a formát higiénikusabbnak tekintik, mint a nálunk használatos ülőkést.

"Fontos tudni az ideérkező nyaralóknak azt, hogy a nyilvános helyeken a dohányzás csak este 10-ig esetleg éjfélig tilos, utána kirakják az éttermekbe a hamutartókat és kedvére pöfékelhet mindenki, a passzív dohányosok is elviselik így a füstöt. Ami nem meglepő, hogy kevés helyen várják meg ezzel az éjfélt, már sokkal hamarabb elkezdik, pöfékelnek. Nemcsak kávézókban, éttermekben is, szórakozóhelyeken. Ami még aggasztó, hogy vissza is akarják állítani a szabad dohányzást mindenhol." (Edit, Vista Miskolc, 2013)

Közlekedés

Bulgáriában a főutak (nem csak az autópályák!) használata díjköteles. Az úthasználati díj megfizetését matrica igazolja, melyet jól látható helyen, a gépjármű szélvédőjén kell elhelyezni. A matrica ára az érvényesség időtartamától függően egy napra 5 euró, egy hétre 13 euró. A matrica a határátkelőknél, valamint a benzinkutaknál is megvehető. Bulgáriában a nem elsőrendű főutak, kisebb országutak meglehetősen rossz állapotban vannak, sok a kátyú. Sötétben vigyázni kell, hogy nehogy felbukjon az ember.

"Másik probléma a parkolás. Aki egyénileg érkezik, az számítson rá, hogy a Naposparton parkoló az nincs. Ha van is véletlenül szabad hely az minimum 10 leva /nap. Néhány szállodának van ugyan parkolója, de abból esetleg csak 10-15 ingyenes, a többi szintén fizetős. Így sajnos bárhol előfordulhat, hogy csak messze a szállástól talál magának parkoló helyet, kivéve azoknál a hoteleknél, amik a Napospart tengertől nézve távolabbi részein, több utcával hátrébb, 4-600 méterre helyezkednek el. Ott találnak szabad helyet. A rossz helyen parkolókat viszont keményen büntetik. Nem telt el nap, hogy ne lássak autótrailerrel elvontatott tilos helyen parkoló autót. Akkor viszont a büntetés 50-90 leva kezdéstől a csillagos ég. óvatosan kell vezetni, mert soha nem lehet tudni, hogy milyen nem odavaló tárgy, kő, akadály fekszik az úttesten." (Edit, 2013)

Bulgáriában egész évben és a nap minden órájában, tehát éjjel s nappal kötelező a tompított fényt égve tartani. Az engedélyezett véralkoholérték: 0,5 g/l. Az utak némelyike katasztrofális állapotban van. A 8-as főút Szófia és Plovdiv között egy szakaszon járhatatlan, kerékpárral is rendesen megszenvedtünk vele. Az autópálya viszont jónak tűnt, legalább is azon a 40km-es szakaszon, amíg mi mentünk rajta (de ezt el nem mondjátok senkinek).

"A bolgárok vezetési stílusa… nehéz lenne definiálni, de mondjuk úgy, hogy inkább gyorsan és sportosan-határozottan, mintsem, hogy tötyögősen vezetnének. Ha nem akarunk ilyen szofisztikáltak lenni, akkor úgy is mondhatjuk, hogy mennek, mint a barom. A preferált előzési szituációk: kanyarban, dombon fölfelé kanyarban, záróvonalon, balra kanyarodó sávban lehagyni az egyenesen haladót, és még sorolhatnánk. A legfinomabb szituáció, amikor a 2 sávos úton négyen voltunk egymás mellett. Én a bringával, engem előzött egy autó, azt előzte egy határozottabb sofőr és szemből szabályosan közlekedett egy harmadik autós. Igaz, hogy széles út volt, na de akkor is. Az autók is tükrözik Bulgária jelenlegi társadalmi helyzetét, kicsi a középosztály. 60/30/10 százalékban oszlik el a gépjárműpark: 60% a több tízmilliót érő, 30% a nyugatról behozott lestrapált, és 10% a pár éves átlagos. Erős a gyanúnk, hogy az említett vezetési morálnak köze van ahhoz, hogy rengeteg összetört luxusautót láttunk az utak melletti roncs-, és használtautó kereskedésekben (mert hát sosem lehet ugye tudni, mi tetszik meg a vevőnek). A körforgalmat használják, bár nem értik pontosan mire való, és miként kellene benne közlekedni be-, és kifelé menet. (2015)" forrás

Tömegközlekedés

Busszal

Európa-szerte leselejtezett szedett-vedett buszokkal történik, ahol a tájékoztatók (lásd: vészkijárat, ablak-kezelési útmutató) olyan nyelven vannak kiírva, amelyik ország autóbontójából sikerült megkaparintani a járművet - ez általában Cseh- és Németország, de van itt szerb és román jármű is. A jegykezelésre és büntetésre vonatkozó szabályok a hazaiakra való tekintettel bolgárul elérhetőek.

Ugyanakkor rendelkeznek újszerű buszokkal is (azért viszonylag ritka), amiken azonban (általában) a légkondi / fűtés üzemeltetése a sofőrfülkére korlátozódik. Ebből adódik, hogy a sofőr lehúzott ablak mellett dohányzik és télen melege van, nyáron viszont megfagy.

A buszozás itt alapvetően nagy kaland, ugyanis külön autentikus szabályai vannak az alábbiak szerint:

  • leszállási szándékot úgy jelez az utas, hogy odaáll az ajtóhoz. A leszállási szándékot jelző gombot minden esetben TILOS nyomkodni / megérinteni / ránézni, mert általam nem ismert okok miatt a sofőr támadásnak vélheti. Ezen okból kifolyólag nagyrészt nem is működik ez a gomb, le/be van ragasztva;
  • mielőtt megállna, a buszsofőr már méterekkel előbb kinyitja az ajtót, így a felesleg gyorsan kiesik, továbbá elindulás után még megközelítőleg 10-15 méteren keresztül van lehetőség a le- és a felszállásra;
  • a bolgár buszok félnek egyedül, így általában 2-3 jön egyszerre, ami azt eredményezi, hogy az elvileg 10 percenként járó busz, igazából 20 percenként jár, de akkor egyszerre több jön;
  • egyszerre több megjelenő busz esetén is mindenki az első buszra igyekszik felzsúfolódni, így az azt követő szinte mindig üres, vagy maximum 4-5 ember lézeng rajta;
  • a buszok 60 %-ban ugyanazon útvonalon közlekednek, így majdnem bármelyikkel el lehet jutni bárhova.

A buszjegy 1 BGN ~ 150 HUF a büntetést meg 1,5 éve emelték 10 BGN-ról (~ 1500 HUF) 20 BGN-ra (~3 000 HUF). Az előírtnál nagyobb csomag (lásd méretes bőrönd) szállítása esetén, a csomagnak is szükséges menetjegyet váltani.

A közlekedésre jogosító szelvény megvásárolható újságárusoknál, metrómegállóknál és a buszon. Amennyiben a buszsofőr nem tud menetjegyet biztosítani a járművet utazásra használó állampolgár részére, erről tájékoztatja az esetlegesen felszálló ellenőrt, aki ezen információk alapján a menetjegyet és / vagy bérletet felmutatni nem tudó utastól 1 BGN-t jogosult beszedni.

Az ellenőrök valószínűleg konfliktuskerülők, ezért pontosan úgy néznek ki, mint egy ellenőr, így könnyen felismerhető. Nem azok a rejtőzködő típusok. Általában 2 van és az egyik mindig tud angolul, a másik szerintem bolgárul is alig, mert ő általában nem beszél.

Ha valakit bliccelésen érnek, két lehetőséget ajánlanak:

  • Helyszíni bírság: 20 BGN (~3 000 HUF)
  • A nyakon csípett utas leszáll a következő megállónál (innen 3 választása van):
    • ha van pénze az utasnak: lefizeti az ellenőrt 5 BGN-val (~ 750 HUF)
    • ha nincs pénze az utasnak: elkísérik egy ATM-hez: kifizeti a helyszíni bírságot vagy lefizeti az ellenőröket
    • ellenőr felveszi az adatokat, kitölt egy űrlapot, aláíratja, majd tájékoztat, hogy ajánlott levélben küldik a bírság összegét, amely várhatóan 100 BGN (~15000 HUF) lesz – ám két bolgár ismerősöm szerint ezek az értesítések sosem érkeznek meg... Legalábbis ők már évek óta várják...

Metrón

Szófia két metróvonallal rendelkezik és villámgyorsan épül és fejlődik. A buszparkoktól eltérően a metrókocsik európai szintűek. A jegy a metróra is 1 BGN, a buszjegy nem felhasználható.

Elektromos kapus beléptető rendszer van, bliccelni nem lehet, ugyanis a csalás megkísérlése esetén rögtön ugranak a biztonságiak és egy Bruce Lee rúgással letessékelik a magasugrást megkísérlő potyázni vágyót.

A legutóbb épült és átadott metrómegálló példázza legjobban a tömegközlekedés és a város fejlődésének megállíthatatlanságát. Az említett állomás környezetében két hónapig csak félig / negyedig elkészült, ember által még nem lakott épületek álltak. Amikor megtekintés céljából először leszálltam ott, meg voltam róla győződve, hogy a röpke 20 perces utazásom alatt (a belvárosból tartottam hazafelé) a felszínen atomháború dúlt és elpusztult minden. Azonban azt is észrevettem, hogy leszállók nagy százaléka (rajtam kívül mindenki) egyáltalán nincs meglepődve a körülményeken és magabiztosan tart a mezőn keresztül úti célja felé. Így bátortalanul bár, de követtem őket és láss csodát, a félig kész épületek mögött ott volt az általam már jól ismert tájékozódási pont, a Kaufland...

Villamoson és trolin

Trolival még Pesten sem utaztam, de nagyjából azokat az állapotokat tükrözik (egy-két kivételtől eltekintve), mint a buszok. Villamos csak a belvárosban közlekedik, azzal sem utaztam még itt, de ránézésre Budapest 70-es évek.

Marshutkán

Az egyik legnagyobb találmány a világon (nem tudom, máshol van-e), azonban még nem volt alkalmam utazni vele. Tulajdonképpen a taxi és a telekocsi keveréke. Sofőrök félig lerobbant Ford Transitokkal róják a várost meghatározott útvonalakon és ott inted le és szállsz be/ki, ahol éppen jól esik.

A menetjegy ára a megtett távolságtól függően 0,5-2 BGN (~ 75-300 HUF). Mivel eddig nem találkoztam olyan személlyel, aki meg tudta volna mondani adott marshutka útvonalát, így még nem utaztam ily módon, de meglátásom szerint mindenképpen követendő példa.

Taxival

Remélem, nem gázolok senkinek a lelkébe az alábbi két állításommal:

  • A taxi tömegközlekedési eszköz;
  • A taxisok itt egy külön állatfaj (a bolgárok szerint is), de valószínűleg mindenhol a világon.

A legtöbb nehézség abból adódik, hogy a sofőrök nem beszélnek angolul / németül, csak bolgárul. Hozzáteszem: ennek ellenére eddig engem mindig oda vittek, ahova kértem.

Amire oda kell figyelni:

  • Mindig! meg kell nézni, hogy az anyósüléssel szemben lévő igazolványkép a sofőrt ábrázolja-e. Ha nem, akkor sem kell kétségbeesni, nem fog megölni, de lehet kicsit drágább lesz a viteldíj, ha nem is minden esetben;
  • Érdemes előre megegyezni az árban (mutogatással vagy ahogy lehet), máskülönben előszeretettel használják a „másik" taxiórát és könnyen a normál fuvardíj dupláját kell megfizetni.

Az árak nem túl borsosak, a budapesti fuvardíj fele (az arányok lehet már változtak). Eddigi jó tapasztalataim:

  • Repülőtér – Mladost 4 (7 km): 10 BGN (~1500 HUF) – ajánlottak 20 BGN-t is;
  • Busz- / vasútállomás – Mladost 4 (13 km): 15 BGN (~2250 HUF) – ajánlottak 25 BGN-t is.

Közlekedés gépkocsival

Az autóval történő közlekedés és közlekedési rendszabályok / táblák / sávok értelmezése itt kifejezetten szabadelvű és esetleges, bár a bolgárok szerint a görögök rosszabbul vezetnek náluk. Az emberek összevissza mennek, az irányjelző pedig nem minden autóban szériafelszereltség.

Megfigyelésem szerint inkább a hangjelzésre esküsznek, mint a vizualitásra, azaz hatványozottabban szólaltatják meg a kürtöt – bármilyen közlekedési szituációban – mint villogtatják az indexlámpát.

Amennyire sikerült megfejtenem ez a sajátos kódrendszer a következő jelekből áll:

  • egy hosszú: egyenesen megyek
  • két rövid: balra megyek
  • három rövid: jobbra megyek

De ezek olykor véletlenszerűen felcserélődnek, illetve bizonyos esetekben el is hanyagolhatóak. Amennyiben adott illetőnek nagyobb (főleg méretben, de teljesítmény is mérvadó) és / vagy drágább autója van, mint adott forgalmi helyzetben résztvevők többségének, egyértelműen a nagyobb / erősebb / drágább gépjárművel rendelkezőnek van elsőbbsége a KRESZ előírásaitól függetlenül. Pláne, ha a sofőrje még meg is van győződve róla, hogy az egy sávos úton ő nyugodtan mehet a középsőben, a szembe jövők (busz is) majd félreáll, amíg ő elhalad.

,, Bulgáriában az autósoknak kötelező a matrica, méghozzá nemcsak a mi fogalmaink szerinti sztrádára, hanem minden autóútra. Az utakon a gyakori „vinyetka” felirat mellett az is feltűnt, milyen sok ivókutat alakítottak ki, ezeket is tábla jelzi.

A bolgárok kifejezetten vakmerően vezetnek. A sebességkorlátozásokat senki nem tartja be, az indexszel nem bajlódnak, de ami a legveszélyesebb, állandóan levágják a kanyarokat, és akkor is előznek, ha nem látható be rendesen az előttük levő útszakasz – a záróvonal és a józan paraszti ész mintha nem létezne. Életemben ennyit nem kellett használnom a dudát és a satuféket, de szerencsére egy karcolás nélkül megúsztam. (2016)" forrás

Parkolás

A parkolási szokások is meglehetősen egyediek. Úgy parkolnak, hogy vagy ahogy sikerül, vagy éppen, ahogy kényelmes. A parkolókban felfestett egy autó helyét kijelölni hivatott vonalakat a legtöbben csak dísznek tekintik, továbbá a parkolóhely végén fellelhető útpadkát annak a helynek tekintik, ahová a gépjármű elejét kell elhelyezni. Emiatt a legtöbb esetben a BG felségjelzéssel ellátott autók eleje kifejezetten rossz állapotnak örvend. Egyéb érdekesség, hogy a kétsávos utak külső sávját is parkolásra kijelölt helynek veszik, ezáltal közlekedés / haladás céljából ritkán használható a kétsávos út mindkét sávja. Ha esetleg az autó mérete / értéke / ereje ezt lehetővé teszi, akkor a belsőben is előfordulhat parkoló autó. Ha a villamos nem tud haladni, akkor majd az utasok gyalogolnak tovább – de úgy gondolom ez nem teljesen egyedi és nem csak Bulgáriára jellemző módja a parkolásnak. Viszont van olyan jelenség, amitől a bolgár autós is retteg. Egyetlen dologtól rettegnek... de szó szerint rettegnek... és ezek nem a rendőrök...

Rendőrség

A KRESZ-ben meghatározottak következetes figyelmen kívül hagyásának kialakult hagyományához valószínűleg nagymértékben hozzájárult a rendőrök korrumpálhatósága. Bulgáriában a vezetni vágyó közvetlenül vezetés előtt elfogyaszthat egy sört. Ezt nagyrészt meg is teszik az emberek, ugyanakkor azt le is kell kísérni valamivel (mert a sör nem talál le egyedül) és az már nem maradhat még egy sör nélkül... Ebben az esetben is inkább maguk hazavezetnek, mint hogy taxiért, ne adjisten tömegközlekedésért kelljen fizetni. Amennyiben igazoltatásra kerül a sor 20-30 BGN (~3000-4500 HUF) vissza nem térítendő személyi támogatásért a rend őre eltekint a további intézkedéstől. Külföldiek esetében ez lehet 50 EUR is.

"Mitől retteg a bolgár autós?

Szóval a bolgár autósok egyetlen dologtól rettegnek... de szó szerint rettegnek... és ezek a perniki rendszámmal ellátott 1-es, 2-es és 3-as Golffal közlekedő „perniki bunkók". Na mármost, ha Bulgária szülöttei és minden itt élő nem bolgár sofőr szerint is furcsán vezetnek – amennyiben ezt az ámokfutást lehet annak hívni – el lehet képzelni, hogy a pernikiek milyen magas szinten művelik az autóvezetés tudományát. Amúgy sokaknak full CASCO-ja van (egész olcsó), valószínűleg ezért is nem érdekli őket különösebben a KRESZ. Pernikről és lakóiról egy apró közbevetés: minden bizonnyal már a Golf megjelenése előtt történhetett valami, ami a pernikieket megváltoztatta és félelmetessé tette. Perniki jóbarátom – Vlado – mesélte, hogy a legenda szerint még a törökök sem mertek Pernikbe menni, ugyanis ők is tisztában voltak vele, hogy azt a helyet furcsa népek lakják. Elátkozott településnek tartották és jobbnak látták azt minél nagyobb ívben elkerülni.

Gyalogos közlekedés

Annak ellenére, hogy Bulgáriában nem veszik túl komolyan a KRESZ előírásait, meglátásom szerint az autósok többsége meglepően előzékeny a gyalogosokkal szemben – viszont amikor néhány jó tapasztalatomból kiindulva felbátorodtam az átkelésnél, nem sok híja volt, hogy egy lökhárítón utazzak tovább ki tudja hova. Így okulva ostobaságomból, még is inkább maradtam a körültekintésnél és azóta nincs is gondom az átkeléseknél." forrás

Étkezés

Bulgáriában jókat lehet enni, kiemelhető a sopszka saláta, a joghurtból készült ital, az ajran, a csevapcsi, és náluk is népszerűek a pörköltek. Sok helyen árulnak olyan töltésekkel palacsintákat, amik nálunk nem ismertek: pl. limonádés vagy kecskesajtos.

Étterem

Az átlagos (a komolyabbakban meg pláne) éttermekben (is) az étlap alapvetően bolgárul van cirill betűkkel, ugyanakkor mind az étel neve, mind az összetétele fel van tüntetve angolul is (noha néhol látszik, hogy a google translator segítségét vették igénybe).

A turisták által komolyabban látogatott helyeken általában értenek angolul a pincérek, ugyanakkor bolgárul válaszolnak. Amit majdnem mindenki tud magyarul: „Egészségedre (ami néhol ugyan "Egésméges" :)) és a „Ferencváros", továbbá szinte mindenkinek (idősebbeknek) van egy-egy története Magyarországról vagy a magyar katonatársról, akivel Oroszországban találkozott.

Személyes tapasztalatom, hogy bár a pincérek nagyon büszkék a memóriájukra, ezért ők nem jegyzetelnek feleslegesen, ennek megfelelően folyton összekeverik vagy elfelejtik a rendelés 30%-át. Néha nem árt kisebb emlékeztetőket küldeni részükre.

Átlagos árak:

  • Leves: 3-5 BGN
  • Főétel: 6-12 BGN (a marha nyilván drágább)
  • Köret: amennyiben a főétel nem tartalmazza, úgy érdemes rendelni, hogy 2 főre elegendő mennyiség érkezik
  • Sör (0,5, csapolt): 1,6-2,5 BGN

Fogyasztási szokások:

  • tengerpart: Rakia + shopska saláta és/vagy Aryan (árján - joghurt)
  • hegyes vidékeken: Rakia + sült hús

"Mindkét részen élőkre igaz, hogy nem húzzák le egyből, hanem lassan kortyonként fogyasztják. Ugyancsak meglepődtek, amikor azt tapasztalták, hogy a magyarok húzóra isszák és sörrel... Azóta mi is átértékeltük a helyzetet és inkább kortyolgatjuk velük, de a sör maradt. :). Vendéglátóhelyeken a rövid italokból rendelhetünk kicsit és nagyot. A kicsi 50 ml, a nagy pedig 100 ml. Otthon nem ismerik a kicsit, kóstolási célból is a nagyot kapja a gyanútlan vendég. Általában legalább 4-5 féle pálinka van, amit MEG KELL KÓSTOLNI!, majd egy összeszedett véleményt alkotni róla." forrás


"Az elpuhult nyugattól való távolság mérésére kiváló eszköz a paradicsom íze. Induljunk ki a kőolajipari melléktermékekből szintetizált amerikai vagy angol paradicsomból. Színe halvány narancssárga, húsa egyszerre kemény és kásás. A magyar paradicsom tud nagyon jó lenni, évente legalább kétszer felharmonikus ízek egész kavalkádjával találkozunk. Bulgáriában ilyet kapunk az utolsó utcai árusnál. A bolgár paradicsom valószínűtlenül és stabilan finom, az agrárium Koh-i-noor gyémántja, annyira, hogy érdemes csak paradicsomevési céllal venni egy jegyet és elmenni Szófiába.

Nem csak a paradicsom jó, a bolgár kaja többi sarokköve is olcsó és finom. Ott van kezdetnek a sopszka, aminek a tetején a sajt az nem feta, hanem a bolgár fehér sajt, a szirene. Ebből készül cserépedényben a szirene po sopszki, ami egymásra rétegzett szirenéből és zöldségekből áll, a tetejére ütött tojással. Megunhatatlan. Aztán a péksütemények: a banica szirenével vagy spenóttal töltött rétestészta, a gevrek lyukas közepű tészta, amit Szófiában sós, szívós, és öregasszonyok árulják az utcán barna papírzsákból, Szozopolban pedig édes, foszlós, szezámmagos, és lehozzák a tengerpartra." forrás

"Bulgária észrevehetően olcsóbb, mint Magyarország, olyan harminc százalékkal. A boltokban minden van, nagy a választék hazai és külföldi termékekből egyaránt. Finomak a söreik (az alkohol úgy alapvetően olcsó), borban is egyre jobbak, a sajtjaik is jók, itt is mindenhol kapható az ayran (nagyon híg joghurtos ital). Mindenképp kóstoljuk meg a „bánicákat” (rétesszerű leves tészta töltelékkel), "szirenével" (fehérsajt), almával, spenóttal töltve is kiváló, és egy jó nagydarab 1 leva (kb. 150 Ft) körül van. Minden sarkon találunk egy kis bánicás bódét. Egyik este nagyon kirúgtunk a hámból és elmentünk egy étterembe. A bolgár konyha nagyon jó, finomak az ételeik és fantáziadúsak. Sok zöldséget használnak, a húsokat is jól készítik el, grillen különösen. Ha salátát rendelünk, ne lepődjünk meg, ha elénk raknak egy kazallal, náluk nem 5 karika paradicsom úszik a salátalében, mint odahaza. 300-400 grammnál kezdődnek, de simán lehet találni az étlapon 800 grammos salátát is, mindezt jó áron. Egy szófiai, autentikus bolgár étteremben nem fillérekbe kerül enni, cserébe viszont láthatjuk, ahogy a pincérek körtáncot járnak a vendégekkel, mindezt a hivatásos szórakoztató személyzet közreműködésével. Mi láttuk, egyszer pont elég volt. (2015)" forrás

Vásárlás és árak

Aki szereti az olcsó hamisítványokat, az a bolgár tengerpart "gagyizóiban" örömmel fog vásárolgatni, már ha nem finnyás a minőségre. Mert a hamisítványok nagy része egészen silány. Sok országban egyértelműen előnyösebb pénzváltóknál és nem bankban váltani a pénzt. Bulgáriában viszont - sokak szerint - biztonságosabb a pénzváltást bankban intézni.

"Az általunk legtöbbet töltött helyeken, akár a kempingben, akár kirándulásaink során hatalmas árkülönbségekkel nem találkoztunk. Még a neszebári part feletti plazma tévés "üvegpalotás" elitebb étteremben sem volt feltűnő különbség. Pl.: Korsó sör Kavitsi 1.60 itt 1.90, Sopska Kavatsi 2.20 itt 3, de nagyobb adag. Grillezett csirkemell 4.50 (kb. 12-14 dkg. Nagyon finom) Kis közért és nagy közért között is, csak akkor érdemes különbséget tenni, ha "nagy" bevásárlást csinálsz és megéri a kocsit használni. (pl.: konyak vásárlás, volt ahol 6.70 és volt 8.80-ért is. Kavitsi 7.20) :-)) Különben nem. Az ajándékvásárlás a bazárokban sem okoz nagy gondot, lehet sétálni, nézelődni és a végén egy helyen megvenni mindent, mert mindenhol ugyan az van, szinte ugyan annyiért, és "ALL IN ONE" még alkudni is lehet. A gyümölcs, az étel-ital, étterem talán harmada, de néhol negyede is a szállodasorokéhoz képest. (Nem 5* szálloda étterméhez hasonlítva, hanem egyforma utcai éttermi teraszok, illetve zöldség bódékhoz)." forrás

Pénzváltás

,,Arról mindenkit lebeszélnék, hogy magyar húszezresekkel vágjon neki Bulgáriának. Bulgáriában nem nagyon szeretik a forintot, pusztán azért, mert nem használják. A kereskedelemben többnyire euró az elszámolás alapja, a közvetlen forint igényt csak a Magyarországra utazó bolgár turisták jelentik, de a turisták mozgása a két ország között egyenlőtlen: az utóbbi években sokkal több magyar utazik Bulgáriába, mint ahány bolgár Magyarországra. Arról nem is beszélve, hogy különböző okok miatt eleve gyakori, hogy a bolgároknak van otthon eurójuk is -- például a külföldön dolgozók eurós hazautalásai miatt.

Emiatt a kiegyensúlyozatlanság miatt a bankok és a pénzváltók eleve úgy kalkulálnak, hogy a saját euró árfolyamukon konvertálják át a forintot, és a kevéssé keresett valutával járó többlet munka miatt plusz költséget számolnak fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kinti forintváltás 5-10 százalékkal kevesebb levát eredményez, mint minden más módszer. Plusz ott a kockázat, hogy a forintot eleve csak a nagyobb pénzváltók, és bankfiókok listázzák, ezekből pedig nincs olyan sok. Pláne olyan nem, ami éjjel-nappal nyitva lenne. Tehát ez a megoldás drága és kockázatos is - felejtsük el.

Ha Magyarországon veszünk levát, egyszerűbb a helyzet, de a tipikus „sarki” pénzváltó nemigen tart készleten annyi levát, amivel egy négytagú család egy-két hétig ehet-ihat-tankolhat Bulgáriában, tehát előfordulhat, hogy kétszer kell megjelennünk: először, amikor megrendeljük a pénzt, és másodszor, amikor át is tudjuk azt venni.

Az árfolyamok nagyon szórnak: beszámolók szerint egy-két helyen ugyan egész normális mennyiségű levát kaphatunk a forintunkért, de többnyire nem - résen kell lenni, na.

Szerencsénkre a leva pontos árfolyamát könnyű kiszámolni, és összehasonlítani azzal az értékkel, amennyiért a pénzváltó kínálja.

Érdemes inkább eurót váltani, és azt már Bulgáriában tovább váltani levára. Ennek az az előnye is megvan, hogy szinte biztosan csak egyszer kell felkeresnünk a pénzváltót, és út közben is olyan valuta van a kezünkben, amit végszükség esetén mindenhol elfogadnak.

Itt a problémát a csaló pénzváltók jelenthetik. A hivatalos pénzváltók is olyan szűk árréssel dolgoznak, hogy az utcán leszólítgatós kollégáknak egyszerűen nincs értelmük – a pénzváltó előtt minket megszólító vállalkozók mindegyike csaló, ez simán kijelenthető, hiszen azért a "szuper” árfolyamért, amit nekünk "feketén" kínál, simán válthatna pénzt az első bankban, számlával, mindennel.

Aki utcán, magánszemélynél vált pénzt Bulgáriában, ahol különösebb túlzás nélkül minden utcasarkon van egy hivatalos pénzváltó, az őszintén szólva meg is érdemli, hogy lehúzzák, de azért álljon itt a leggyilkosabb trükk: a valódi euróért régi levát adnak. Minden rendben lévőnek tűnik, a levát először látó áldozat át is számolhatja a pénzt, amit aztán a sarki kisboltban undorodva tolnak majd vissza. Az 1997 előtti levát ugyan ma is beváltják a bankok, de nem árt tudni, hogy a leva-reform idején három nullát levágtak: a régi száz levás nem 16,000 forintot ér, hanem csak 16 forintot. Tessék, itt vannak a ma használatos bolgár bankjegyek:

A hivatalos pénzváltók is csalhatnak, de a csalás maga világosan fel van tüntetve, bármilyen abszurdan is hangzik ez. Minden pénzváltóban kötelező ugyanis jól látható helyen kint lennie a kondíciós táblának, és a váltóban ennek a táblának megfelelően kell pénzt váltani, a váltásról pedig igazolást kiállítani (bolgárul bordero) – ezt szigorúan ellenőrzik, és akinél hiányosságot találnak, az már húzhatja is le a rolót.

Pénzváltóból egyébként rengeteg van, tetszőleges városban, a legkülső lakótelepen is jó eséllyel találunk éjjel-nappali nyitvatartású, korrekt árfolyamon dolgozó cséndzsbürót - hiszen a bolgár gazdaság egyik motorja a külföldön dolgozók által euróban hazautalt megtakarítás.

Bankkártya: Bulgária EU-tagország, ahol mindenféle direktívák vannak a készpénzkímélő fizetési módszerek terjesztésére, és igen, Bulgáriában is egyre több helyen lehet kártyával fizetni. A hipermarketekben (de újabban a kisebb boltokban is), a benzinkutaknál, a nagyobb vendéglátóipari egységekben, a szállodákban egyre természetesebb a kártyás fizetés, és ahol van ilyen lehetőség, ott érdemes is élni vele, hiszen egyszerű, biztonságos, és igen jó árfolyamot lehet kártyás fizetéssel elérni.

Ha forint számlánk van, a bankkártya ugyan kettős konvertálással dolgozik, a fizetendő leva összeget előbb dollárra vagy euróra váltja (a kártya típusától függően), majd azt váltja forintra, de a kettős konverzió során mindvégig a deviza árfolyamot használja, nem a valuta árfolyamot. (2014)" forrás

Közbiztonság

A tengerparti nyaralóhelyeken a csomagtúrák keretein belül utazó turisták nincsenek kitéve komolyabb közbiztonsági veszélyeknek. Ami leginkább előfordul az a kizsebelések és a kisebb becsapások. A turisták sérelmére elkövetett bűnesetek többsége arról szól, hogy gépkocsival Bulgáriába utazóknak ezt vagy azt kiloptak az autó üléseiről. Nagyon ügyelni kell tehát az autó lezárására és arra, hogy az üléseken ne hagyjunk értékeket, még jelentéktelenebbeket sem. Gépkocsilopások is előfordulnak.

"Ha bárkinek eltűnik valamije, lopás történik vagy bármi, ami miatt a rendőrségen jegyzőkönyvet kell felvenni, azt ne kezdje el egyedül, hanem kérje az idegenvezetők segítségét, mert sokszor nem tudnak, nem akarnak angolul beszélni, ha van telepített idegenvezető, aki tud bolgárul, az persze megkönnyíti a rendőrökkel való kommunikációt, intézkedést. Amiért még biztos, hogy kell az idegenvezető segítség, hogy a jegyzőkönyv iktatása, kiadása hivatalosan 3 nap, de olyan még nem történt, hogy ez ne vett volna igénybe legalább 3 hetet a helyi szerveknek. Így az utas után küldi az idegenvezető, miután napokig jár a nyakukra az utaspéldányért." (Edit, Vista Miskolc, 2013)

Egyéb hasznos információk

Szórakozás

"Mozi: Multiplex és I-Max, 3D és 4D, van itt minden, mint a moziban. Pontosan ugyanazok a típusú filmszínházak megtalálhatók itt is, mint bárhol máshol. Biztosan vannak kisebb vetítők is, azonban ilyennel még nem találkoztam. Magyarországtól eltérően a bolgárok a gyerekeknek szóló filmeken, rajzfilmeken, animációs filmeken kívül jellemzően nem szinkronizálnak, így a filmeket eredeti nyelven, bolgár felirattal prezentálják. Ezáltal nem nagy kaland moziba menni és megtekinteni adott filmet.

Mozijegy-árak:

  • Normál (kedden akciós): 8/6 BGN ~ 1200/900 HUF

  • 3D (csütörtökön akciós): 12/10 BGN ~ 1800/1500 HUF

Kocsmák, bárok: A kocsmák és bárok itt is előszeretettel látogatott vendéglátóipari egységek. Ami érdekesség, hogy sörkorcsolyaként a szirenével (fetaszerű fehér sajt) felszerelt sült-krumpli és/vagy a caca (olajban sült apróhal) a legnépszerűbbek. Itt valóban megfigyelhető a fentebb már említett vitamódszer: minél hangosabb valaki, annál jobban igaza van. De csak ha bolgár! Ugyanis bár a kultúrájuk része, de külföldi ne kiabáljon Bulgáriában, főleg ne magyarul!

Zenés szórakozóhelyek: Ha adott illető zenés szórakozóhelyre szeretne ellátogatni Bulgáriában, akkor két lehetősége van: chalga bar vagy rock klub.

  • Chalga bar: A chalga bar gyakorlatilag annak a helynek az itteni megfelelője, amit mi otthon úgy hívunk, hogy diszkó, mégis valamelyest más világ. Alapvetően státuszszimbólumként értelmezhető a chalga bár látogatása, ugyanis nagyon-nagy a csilli-villi, elképesztően drága (egy 0,33 Heineken 5 BGN ~ 750 HUF) és nem egy jobb BMW-vel menni csóróság. A chalga mint zenei irányzat, nagymértékben megosztja a bolgár fiatalokat: van, aki imádja és van, aki még azt is utálja, aki szereti. A chalga gyakorlatilag egy modern alapokon nyugvó, helyenként népzenének tűnő egyveleg – vagy fordítva, ebben nem vagyok biztos. A legtöbb külföldi számára nagyon is szerethető, ugyanis a zenei hangzásvilága fülbemászó és dallamos. Azok a bolgárok, akik nem szeretik, a szövegre hivatkozva teszik ezt. A szövegek egyszerűek, központi témája a szexuális együttlét és mindezt nagyon szókimondó módon mutatja be; például: „ma éjjel tégy magadévá a konyhában keményen" stb.

  • Rock club: Ezek is nagy látogatottságnak örvendenek. Semmi újdonság, ugyanaz, mint bárhol máshol a világon: rockzene szól és 3 BGN egy 0,5 l csapolt sör.

forrás

Magyar külképviselet

Magyar Köztársaság Nagykövetsége - Szófia | Konzul: dr. Pék Miklós

  • Cím: 1000 Szófia, ul. 6-ti Septemvri 57.
  • Telefon: /00-359-2/ 963-1135, /00-359-2/ 963-1136
  • Konzuli mobil: /00-359/ 888 233 156
  • fax: /00-359-2/ 963-2492
  • E-mail: embassy.sof@kum.hu
  • Konzuli félfogadás: Vízumkérelmek és egyéb konzuli ügyek intézése H,SZ,P 09:00 – 11:00 között. A hét többi napján csak bajbajutott magyar állampolgárok ügyintézését végzi a hivatal.

Fotóegyveleg

Doktor House étterem - műtéti asztalokkal?


Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon