ÚTIKRITIKA.HU / Észtország






Észtország

Általános tanácsok | Tartu | Narva | Pärnu (nyaralás) | Soomaa Nemzeti Park | Saaremaa | Haapsalu | Kuresaare | Rakvere | Viljandi | Kuusalu | Rapla | Jogeva |Viimsi | Olvasmányos linkek

Általános tanácsok

Tallin városát külön tárgyaljuk, itt álljon a Tallinon kívüli látnivalók közel sem teljes listája.

"Hiba lenne Észtországból hazamenni legalább egy bog (mocsaras terület) meglátogatása nélkül. Van is egy jó kirándulóhely Tallinn déli részén, az is egy fél nap. Tartut nem hagynám ki, fél-egy nap. Ha a kisvárosok érdekelnek, akkor Rakvere vagy Haapsalu beiktatható a programba. Kuressaarét sokan ajánlották, de az kicsit kiesik, nem feltétlenül éri meg az utazást, ha nincs kocsid, amivel körbemenj a szigeten (Saaremaa). Illetve még Tartutól másfél óra busz Vőru nevű kisváros, ami egy nagyon nyugis helyen van nagy tavakkal, erdővel, kitűnő relax. Narvába szerettem volna eljutni, de kimarad." forrás

Tartu

  • A kb. 110 ezres lakosságú Tartu Észtország második legnagyobb városa, egyetemi város jelentős és hosszú történelmi múlttal (a 11. században alapították).
  • Tartu 165 kilométerre fekszik Tallintól.
  • A sok diák miatt a városban pörgős az éjszakai élet.

Látnivalók:

  • Tartu egyik látványossága az, hogy a város tele van terrakotta szobrokkal, fejekkel (van vagy kétszáz ezekből).
  • Jaani Kirik (János-templom)

,, Tartu lakosságának 20%-a diák, mindig történik valami. Van a városban egy Rüütli nevű utca,
itt gyakorlatilag végig kocsmák vannak." forrás 


,, Tartu egy százezres város, de sokkal kisebbnek tűnik. Alig találunk bármit, ami 15 percnél nagyobb távolságban lenne.
A várost az Emajógi folyó szeli ketté. A dimbes-dombos területre épült település belső kerülete festői parkokkal, gyönyörű skandináv stílusban épült fa lakóépületekkel és köztéri műalkotásokkal van tele.
A város fiatalos képébe beletartozik a falakon előbukkanó street art, a rengeteg diákokra ’optimalizált’ kávézó, étterem és üzlet. Tartu kulturális és éjszakai élete gyakorlatilag kimeríthetetlen programmal szolgál a hét közel minden napján. A tucatnyi apró múzeum, galériák, felfedezésre váró eldugott helyek annyi felfedeznivalót tartogatnak. A legendás Rüütli utca pedig tucatnyi kávézóval, bárral és étteremmel nyit ki minden este.
Az első benyomásom alapján Szeged jutott az eszembe, mint összehasonlítási alap: élhető, emberi léptékű egyetemi város." forrás


,, Ami Tartuval kapcsolatban mindenkinek szinte elsőre feltűnik, hogy a város nagyon zöld, tele van parkokkal, fákkal. Az egyetem főépülete mellett lévő park a fiatalok egyik legkedveltebb helye, jó időben tele van diákokkal. Annak ellenére, hogy Észtország maga elég lapos, Tartuban van néhány domb, amelyek szintén kedvelt pihenő- és sétálóhelyek, illetve télen alkalmasak a szánkózásra, ami igen népszerű. Az egyetem mellett helyezkedik el a város nagyon tágas főtere, ahonnan a „főutca” is indul, ami egy hosszú sétálóutca tele éttermekkel, pubokkal. A város közepén folyik egy kisebb folyó, ez is nagyban hozzájárul a város összképéhez.
Tartuban a fiatalabbak közül szinte mindenki beszél angolul, ráadásul elég jól, az egyetemen pedig mindenki nagyon jól, tanárok és diákok egyaránt. Az angolon kívül az orosz nyelvtudás is nagy előny itt, mint ahogy Észtország nagy részében is. Az öregebbek beszélnek oroszul, illetve a város nagyjából 25%-a orosz. (2012) " forrás

Narva

Narva Észtország 3. legnagyobb városa, egyben a legkeletebbre lévő nagyvárosa.Csaknem az észt-orosz határnál helyezkedik el, a Narva-folyó partján.

,, Az orosz határon lévő Narva 65 ezer lakosú iparváros. Lakóinak 95 százaléka orosz anyanyelvű. A lakosok egyharmada észt állampolgár, egyharmadának orosz útlevele van, egyharmada hontalan. (2014)" forrás

,, Narvánál, az orosz határ mellett Európában egyedülálló ritkaság a keskeny határfolyó orosz, illetve észt oldalán álló két erőd, melyeket még a dánok emeltek a 13. században. Az épületben nem túl érdekfeszítő múzeum üzemel, a kertben pedig egy haragos tekintetű hatalmas Lenin szobor, a Baltikum legépebben megmaradt példánya. Úgy látszik, itt nem kellett az effajta relikviákat ledönteni vagy szoborparkba száműzni. (2013)" forrás

Pärnu (nyaralás)

Kiejtése: perno (ropogós r hanggal és a végén az o kicsit u hanggal kevert)

"Két óra elteltével meg is érkeztünk a tengerparti Pärnuba. Annak idején német kereskedők által lakott Hanza város volt, elsősorban jégmentes kikötője tette jelentőssé. Később iszapfürdőiről híresült el, a 19. századtól fogva egyre nagyobb számban zarándokoltak ide messze földről a mozgásszervi megbetegedésben és egyéb nyavalyákban szenvedők. Hosszú, homokos tengerpartja is csábítja a nyaralni vágyó (főleg belföldi) turistákat, így érthető, hogy Pärnu 1995 óta hivatalosan is a "nyári főváros" címmel büszkélkedhet. Találó elnevezés ez, hiszen a jó idő beköszöntével hirtelen megtelnek a szállodák és felpezsdül az élet. Ősszel aztán kiürül a város és minden visszatér a csendes, álmoskás kerékvágásba.

Hatalmas parkok, fasorral szegélyezett utcák, erkélyes villák - Pärnu-nak hamisítatlan fürdőváros hangulata van, engem (gyerekkori élményeim alapján) kicsit Siófokra emlékeztetett. Első utunk természetesen a tengerpartra vezetett. A hosszan húzódó, homokos parton az előszezonhoz képest meglehetősen sokan voltak, minden bizonnyal a ragyogó napsütés és a szokatlanul magas, 26 fokos hőmérséklet miatt. A kellemesen hideg, szürkéskék víz egyáltalán nem volt sós, köszönhetően a városnál a tengerbe torkolló Pärnu folyónak. (Később szóvá tettük a recepciós lánynak a tenger sótlan mivoltát, aki őszinte sajnálkozását fejezte ki: -Nagyon sajnálom, de nekünk csak ilyen tengerünk van.)" forrás

Soomaa Nemzeti Park

kiejtés: szómá

"A lápvidék az észt folklórban (is) fontos szerepet játszik, boszorkányok és egyéb titokzatos lények lakják. Praktikus szerepe sem elhanyagolandó, hiszen például remek búvóhelyként szolgált a különböző háborúk alatt, a mocsaras területeket ugyanis sokkal nehezebb "átfésülni", mint egy erdőséget (különösen, ha valaki fél a boszorkányoktól). Az ország legnagyobb lápvidékét felölelő Soomaa Nemzeti Park kétségtelenül az ország egyik fő természeti látnivalója. A Pärnu folyó mellékágai hálózzák be keresztül-kasul, a tavaszi áradások idején ezek a folyócskák akár napi 1 métert is emelkedhetnek - létrehozva Soomaa ötödik évszakát, a tavaszba ékelődő "nagy vizek idejét". Igazából azért is jöttünk Pärnuba, hogy másnap egy egynapos túra keretében elmerüljünk ebben az elszigetelt világban." forrás

 

Saaremaa

kiejtés: szaremá

,, Saaremaa szigetén van egy nagyon különleges hely, mely a kozmoszhoz és a keresztény idők előtti pogány imádat korához kötődik. Kaaliban, a sziget fővárosa, Kuressaare közelében indultam a keresésére. Itt a 7600 és 3500 évvel ezelőtti időszakban valamikor becsapódott egy 40-50 tonnás meteorit, 15 km/másodperces sebességgel. Hihetetlen ősrobbanás lehetett, mely felülmúlt mindent, amit az emberiség addig tapasztalhatott. Nagyon valószínű, hogy ezt a borzasztó eseményt említi a Kalevala is, a finnek mitikus eposza, mint a mérges istenek által a Földre küldött katasztrófát.
A becsapódás helye napjainkban nagyon csinos tájelemet képez: a kráter bő 100 méter átmérőjű, a közepén egy kis zöld tóval. Meglepődve láttam, hogy mennyire meredek a kráter fala. Megmértem a GPS-szel: a tó vízszintje és a fal legmagasabb pontja között 15 méter szintkülönbség volt. (2010)" forrás

Haapsalu

kiejtés: haapszalü

Haapsalu országúton közel 100 kilométerre van Tallintól. Legalább másfél órás az út, mert kb. 65 km/óra átlagsebességgel lehet menni (nem autópálya).

"Haapsalu régi kikötőváros, tengeri és melegvizes fürdőhely, az ország nyugati részén. A 13. században már püspökségi székhely volt. Érdemes megnézni ódon várát, a régi templomát és a vízparton álló fából készült fürdőépületeket. Ehhez hasonló házakat egyébként a Krím félszigeten és a Balaton partján is láthatunk. Haapsalu különös hangulatú, kifejezetten nyugodt település, letisztult szépségű és puritán, mint általában az észak-európai városok. Az itt lakók évszázadok óta használták gyógyításra az itteni iszapot. A 19. század elején települt rá gyógyfürdő és egészségturizmus." forrás

Kuresaare

Az észtek valahogy így ejtik ki: kurászorá

Kuressaare a legnagyobb észt szigte, Saaremaa központi városa, Észtország nyugati részén. Kb. 15 ezer lakója van. A városka fő turisztikai nevezetessége egy csodás, méltóságteljes vár.  

Rakvere

Rakvere közel 100 kilométerre van Tallintól. A menetidő autóval kb. 1 óra 17 perc.

Viljandi

"A túra után nem mentünk rögtön haza, hanem tettünk még egy kitérőt Viljandi felé. Edu is nagyon ajánlotta, meg azért is látni akartuk, mert Pärnu helyett akár itt is megszállhattunk volna. Villámlátogatás volt ez csupán, de azért láttuk, hogy miért hívják Viljandit az ország egyik legbájosabb városának. Egy dombon impresszív várromok között sétáltunk, ahonnan mesés kilátás nyílt az alant elterülő Viljandi tóra. Megnéztünk még néhány templomot kívülről, aztán úgy döntöttünk, hogy a városban vacsorázunk."  forrás

Kuusalu

kiejtés: kúúszálu

Rapla

Rapla közúton 53 kilométerre fekszik Tallintól. A menetidő autóval kb. 50 perc.

Jogeva

Viimsi

Olvasmányos linkek

"Jó másfél óra után egy rozoga függőhídnál kötöttünk ki. A tákolmányon óvatosan átsétálva egy tipikus észt vidéki faházhoz értünk, ebben él sofőrünk március végétől szeptember végéig, de Edu is gyakran itt éjszakázik, ha éppen úgy alakul (például a látogatásunk előtti este). A sárga, emeletes faház kissé spártai berendezésű, de kényelmes remeteéletre tökéletesen alkalmas. Áram ugyan van, de a vizet kerekes kútból nyerik, a budi pedig a kert végében trónol. Kis fakunyhóban fával befűthető, "füstös szauna" várja az izzadni vágyókat." forrás



,, Muhu pont olyan mesés vidék, ahogy a neve sugallja. A harmadik legnagyobb sziget Észtországban, a Balti-tengerben. Borókák, szélmalmok, kőből és fából épült zsúpfedeles házak, színpompás népművészet és puritán templomok alakítják a vidék képét. Na meg a tengerpart, ahol hatalmas kövekhez, néhol öt-tíz méter magas sziklafalakhoz csapódnak a hullámok.

A szigetnek mindössze 1700 lakója van, akik egyre inkább a turizmusból szeretnének megélni. Tudnak valamit, mert a kis falvakban válogathatunk a minden igényt kielégítő szállások közül, sőt Muhun, pontosabban a Pädaste nevű faluban találjuk Észtország legjobb éttermét is, a Michelin-csillagos Alexandert. (2016)" forrás



,, 2016. októberében megnyílt Észtországban, Tarti mellett az első olyan nemzeti múzeum, ami az észtek és más finnugor népek, valamint az észtországi kisebbségek történelmével, életével, kultúrájával és hagyományaival foglalkozik.  

Az Észt Nemzeti Múzeumot (Eesti Rahva Muuseum) egy elhagyott szovjet repülőtér területén alakították ki. Bemutatják az ország különböző régióiból származó hagyományos nemzeti viseleteket.

A múzeumnak két állandó kiállítása van: egy az észt kultúrtörténetet, egy pedig a finnugor nemzeteket mutatja be, további ideiglenes kiállításokat is terveznek.

A különleges üvegépítmény tulajdonképpen egy 355 méter hosszú lejtőt formáz, amely az egykori kifutópálya folytatásaként emelkedik a múzeum fölé. Az üvegfalakat selyemszitanyomat díszíti, melyen a hagyományos nyolcágú csillagok motívuma ismétlődik.

A múzeumban olyan különleges tárgyak is láthatóak, mint az első, észt nyelven írt könyv, az első észt ortodox püspök palástja vagy az első észt nemzeti zászló. (2016)" forrás


Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon