ÚTIKRITIKA.HU / Zágráb









Zágráb

Zágráb dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Zágráb - Utazás

Zágráb dióhéjban

  • Horvátország fővárosának, Zágrábnak közel 800 ezer lakója van.
  • Zágráb légvonalban 302 kilométerre van Budapesttől.
  • Országúton a két ország közötti távolság 341 kilométer, amit megállás nélkül 3 óra 40 perc alatt lehet megtenni.
  • A távon 325 kilométeren autópályán lehet közlekedni.

Fő látnivalók:

Tetszett & nem tetszett

Tetszett

  1. Kellemes, nem túlzsúfolt város
  2. Építészetileg érdekesen eklektikus
  3. Viszonylag tisztaság van
  4. Nem alakult ki a turisták lehúzására szakosodott ipar
  5. A kellemes kávézói teraszok, persze napos időben
  6. A Gornij Grad, azaz a felső város
  7. A Naív művészetek múzeuma
  8. A Megtört kapcsolatok múzeuma

Nem tetszett

  1. A közlekedési dugók
  2. Nincs sok látnivaló, egy nap bőven elég rá
  3. Szálláshelyek viszonylag szűk választéka
  4. Vannak kicsit lepukkant részei
  5. Nyáron a sok szúnyog

Vélemények

,, Hát én nem estem tőle hasra egy éve nyáron!! A piac az balkáni (=Törökországban is elmenne), a külváros ocsmány és nincs közösségi tér, a belvárosban alig vannak gyalogutak. Egyedül a vár értékelhető. " forrás

Közlekedés

Odajutás

A Budapest Airport közlése szerint április 2-án új horvát légitársaság kezdi meg működését a zágrábi nemzetközi repülőtérről. Az Air Croatia frissen induló járathálózatának Budapest is része lesz. Zágráb és Budapest között egyelőre heti három alkalommal, kedden, csütörtökön és vasárnap üzemeltet az Air Croatia járatot, amit a légitársaság ATR 42 típusú repülőgéppel szolgál ki. A járatok reggel 8-kor indulnak Zágrábból és egy óra alatt érnek Budapestre, ahonnan szintén egy óra elteltével fordulnak vissza a horvát fővárosba.

Helyi közlekedés

,, Két nagy parkoló ház van a központ közelében: a Cvjetni trg (Virágos tér) bevásárlóközpont alatt, ez jól ki is van táblázva, ez a főtér bal oldalán van, illetve a nagy temlom mögött található a trg Josipa Langa-n (itt 5 kuna nap közben egy óra). Ezek jól használhatóak.

A város az utcáin majdnem mindenhol fizetős a parkolás. FIGYELEM! Zónától függően kell fizetni. Nézzétek meg a parkoló órákat mit írnak!

Villamossal és gyalog a közlekedés szerintem nagyon kényelmes és jól átlátható. Amennyiben a városközpontban szeretnénk mozogni nincs is szükségünk autóra, mert gyalogosan is kitűnően felfedezhető.(2015)" forrás

Étkezés

,, Könnyen elcsábulhatunk a halpiacon, és tengeri sügért, tengeri pért, dagnjét (kékkagyló-féle) vennénk minden alkalommal, s egy jó adagot a friss szardíniából is. A horvát főváros piacát és vásárcsarnokát a főtér felett találjuk, természetesen kávézók és a helyi gyorsételeket, bureket, csevapot kínáló bisztrók ölelésében.

A Dolac szabadtéri része a zöldség és gyümölcs birodalma, van itt dalmát füge, mandarin, friss mángold és paradicsom, ahogy a környékbeli dombokról származó alma és zöldségféle is. A tér alatt működik a vásárcsarnok. A húsok, péksütemények, savanyúságok, tejtermékek birodalma ez, ahol remek, friss tésztákra, minőségi házi tejfölre és friss sajtra is bukkanhatunk.

A zágrábiak büszkék a tejfölös friss sajtra, amit a helyi éttermek többsége előételként is kínál, a csarnokban több tucat asszony árusítja, veszünk hát ebből is, persze csak alapos kóstolást követően. A halakért visszatérünk a felszínre, a tér északnyugati sarkában találjuk a halpiacot - minél korábban érünk ki, annál gazdagabb kínálattal. Itt mindig sokan vannak, bámészkodók és vásárlók egyaránt, a Dolac beépült a turistaútvonalakba is. (2015)" forrás

Vásárlás

Dolec - piac

Szórakozás

Közbiztonság

Európai viszonylatban Zágráb közbiztonsági helyzete az átlagnál jobb. Mindenhol, mindig biztonságban érezheti magát a turista. A zsúfolt tömegközlekedési eszközökön azért tanácsos óvakodni a zsebtolvajoktól (nincs belőlük sok). Kockázatot inkább a közlekedési fegyelmezetlenségek jelentenek, például motorkerékpárosok gyakran a járdán száguldoznak. Az úttesten való átkelésekkor pedig, kalkulálni kell arra, hogy az autóvezetők nincsenek tekintettel a gyalogosokra.

Egyéb hasznos információk

Jön!

Látnivalók

Óváros

Gornij Grad

Tkalčićeva

Olvasmányos linkek

"Visszatérve a belváros közepének számító térhez: onnan indulva egyből választhatunk, hogy piacozni, avagy máris kulturálódni szeretnénk-e inkább. Bármelyik mellett döntünk is, mindegyik körülbelül ötven lépésnyire kezdődik. A piac konkrétan a térről felfelé vezető lépcsők végén van, míg az első látnivaló, a Katedrális kicsit jobbra, felfelé. Természetesen nem maradhat ki egy kis korzózás az indián nyárban vagy a kora őszben sem, erre pedig egyértelműen az egyik legalkalmasabb rész az Ivana Tkalcica utca, ahol egymást követik a jobbnál jobb kiülős vagy beülős helyek, ahol aztán kedvünkre iszogathatunk egy keveset, vagy akár el is fogyaszthatjuk jól megérdemelt ebédünket, vacsoránkat. Amúgy nagyon tudjuk ajánlani a Felsővárosban való sétálgatást is esténként, ott is számos programra bukkanhatunk." forrás


"Nos maga város nem különleges, akár egy magyar város is lehetne (legalábbis nekem nagyon érződött még a monarchia lehellete). Az emberek kedvesek és helyes mind az óváros (sok barokk épület) mind az új-város (19. századi paloták és széles utak), van rengeteg tiszta, virágos park valahogy mégse fogott meg. Az árak szinte szó szerint, mint idehaza (vagy talán -10%-kal lejjebb). Azért nem hagytuk ki a Jelasics szobrot és megállapítottuk, hogy a kávé mindenhol hihetetlenül finom - nekem még az olasznál is jobban ízlett. Az első nap a várossal ismerkedtünk, finom fügét kóstoltunk a piacon (ami mellesleg itt is a belváros közepén van), burekeztünk, én meg irigykedtem hogy milyen nagy a választék zöld levelekből és hogy ez tényleg lényegesen olcsóbb, mint nálunk. Másnap a közeli Samobor hegységbe indultunk 2 napi hideg élelemmel. Smerovisce nevű faluban egy étterem parkolójában hagytuk az autót (mellesleg Dumics a neve és itt is nagyon finom a kávé!), majd kis eltévedéssel eljutottunk végre a patakvölgybe, majd onnan a Japetics csúcsra, ahol a hüttében pihentünk ki a fáradalmakat, hogy nekivágjunk a jóval könnyebb, viszont néhol olvadó hóval bonyolított (én szandálban voltam) lefelé vivő útnak." forrás


"Zágráb, akárcsak az egykori Monarchia többi fontos nagyvárosa, kicsit Bécsre, kicsit Prágára és persze kicsit Budapestre emlékeztet, de ezek mellett azért megvan a maga egyedi arculata is. Egy napot simán el lehet a városban tölteni. (2016)" forrás


,,  Zágráb nagyon nyugatinak akar tűnni, magyarázta az ismerősöm, de kelet-európai hagyományai és történelme miatt ez nem nagyon sikerül. De azért társadalmi fejlettségben valószínűleg vezet a Balkánon, itt már a Nyugatról érkező ember sem érzi kényelmetlenül magát.

Zágrábban nagyon érdekesen ütköznek a korok és az építészeti stílusok. Üvegtornyok és futurisztikus épületek keveredtek a szocializmus betontömbjeivel, de egyik sem tudta megmérgezni az összképet, a középkori épületek szecesszióval fűszerezett romantikáját. Persze, mint minden nagyvárosban, itt is kerületfüggő, hogy épp mi van túlsúlyban, de az összkép szerethető.

A város legmagasabb épülete a Mária mennybemenetele-székesegyház. A katedrális elődjét még Szent László király építtette, amikor 1094-ben megalapította a zágrábi püspökséget. A templom homlokzatán, a bejárat fölött Szent László és Szent István szobra is látható.

Miután megnéztük az alsó- és felsővárost összekötő siklót, beültünk az ismerősöm által ajánlott étterembe, a Medvedgradba. Az étterem a Zágráb fölötti hegyekben trónoló erődítményről, a Medve-várról kapta a nevét. Ennek örömére kértem is egy Mrki Medvjedet (barna medve), ami az étterem saját főzésű söreinek egyike.

A helyi fogásokat szerettem volna megízlelni, így zagorska levest, trgancit és cevapcicit rendeltünk.
A kissé savanykás krumplileves, a gánicához hasonló tésztaétel és a balkáni klasszikus egyaránt finom volt. Ízviláguk, fűszerezésük a magyar ételekéhez hasonló.

Zágráb különös atmoszférája talán a korok találkozásából adódik. Egyik pillanatban még egy elhagyatott, telegraffitizett hídon gyalogoltam szomorú panelházak között, a következőben már Gradec történelmi városközpontjában néztem a Szent Márk-templomot.

Zágráb építészetét, hangulatát, fekvését tekintve is hasonlít Budapestre. De van egy hatalmas előnye a mi fővárosunkkal szemben. A zágrábiak ugyanis mosolyognak, méghozzá folyamatosan. Ha az utcákon sétáltam, szinte csak mosolygó emberek jöttek szembe, kedvesek voltak velem mindenhol.

Nyaranta még így is kissé szellemváros hangulata van, méreteihez képest ilyenkor meglepően kevés a gyalogos, hiszen mindenki a partokon üdül. (2016)" forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon