Riga

Riga dióhéjban | Látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Riga - Utazás

Riga dióhéjban

Lettország fővárosa a Balti-tenger partjánál, a Daugava folyó torkolatánál fekszik. Riga lakossága kb. 750 ezer (2016-os adat). Óvárosa igazán hangulatos, az ún. Vecríga az UNESCO Világörökség része, tehát 1-2 napos városnézést mindenképp megér. Amerre nézünk, mindenhol fák, bokrok parkok még a centrumban is, nem csoda, hisz Lettország több, mint 50%-át erdő borítja. Tisztelik a természetet és nagy barátságban élnek vele.

Tetszett

1. Viszonylag olcsón lehet kajálni (pl. Lulu pizzát)

2. A firss (Balti-tengeri) halakból készült étkek

3. Nem nagy kiterjedésű város, szóval könnyen bejárható

4. A Szent Péter templom tornyából a kilátás

5. Aki szereti a szecessziós építészetet (mint jómagam) az itt sokat élvezkedhet (van vagy 750 ilyen épület)

6. A nagy piac okos elrendezése, felosztása

7. Az 1 órás városnézó hajókirándulás

8. A szép műemléképületeik a hatásos esti megvilágításban

Nem tetszett

1. A simlis taxis, aki vonakodott bekapcsolni a taxiórát, és alkudozásra kényszerített

2. A bárok becsalógató emberei

3. A központban a turistás éttermekben az ár-érték arány vacak (oda kell menni, ahová a helyiek mennek)

4. Sokat esett az eső

Vélemények

,,  Az óváros a világörökség része, valóban nagyon szép, és rendben van tartva. Lepukkant épületet nem láttunk, illetve azért maradt még néhány, amit épp most újítanak föl.

A meglepő dolog Rigában a plázamánia. Nem kicsit, nagyon! A vasútállomás is egy plázából nyílik, de mellette van másik kettő, illetve az óváros szélén is volt egy egész háztömbnyi. Érdekesség kedvéért, vásárlók is voltak benne, nem csak nézelődők.

Mint kiderült, Rigában a vasárnap pont olyan nap, mint a hétfő, minden ugyanúgy nyitva, így bementünk az egyik plázába csak úgy megnézni milyen is. Persze pont olyan, mint máshol és centire ugyanazok a boltok vannak, mint bárhol máshol.

Riga szecessziós (Art Nouveau, Jugendstil) épületei vonzottak épp. Ehhez a villamost kellett becserkészni. Nem könnyű feladat mert annyira egyszerű a tömegközlekedés Rigában, hogy térkép is alig mondja meg.

Riga jó hely, az emberek beszélnek angolul, bár egyetlen mosolyt sem láttam míg ott voltunk. (2016)" forrás

Közlekedés

,, Rigában elektronikus jegyrendszer van. A jegyeket fantáziadúsan "E-talons" névvel illetik. Nincs beléptetőkapus állomás, a villamosok, trolik és buszok fedélzetén találhatóak az érvényesítő készülékek.

Érdekesség, hogy az idő alapú jegyeket (mint pl a napijegy) is minden felszállás után érvényesíteni kell. Ennek oka feltehetően az lehet, hogy így igyekeznek pontos statisztikát nyerni arról, hogy melyik járat mennyire kihasznált. Az egyetlen papíralapú jegy, ami megmaradt, az a vezetőnél váltható vonaljegy. Arra az esetre, ha nem lenne nálunk kártya, és a közelben sem lenne automata/pénztár meghagyták a lehetőséget, hogy a vezetőnél is vegyünk vonaljegyet. Azonban igyekeznek mindenkit elrettenteni ettől, a vezetőnél váltott jegy brutálisan drága, 2 euró, míg a sima, elektronikus vonaljegy 1,15, a napijegy pedig alig 5 euró. Érdekesség még, hogy van egy speciális, 0 eurós (vagyis ingyenes) átszállójegy. Ezt a vezető akkor adja ki a járművön tartózkodó utasoknak, hogy ha valamilyen üzemzavar miatt a jármű nem tudna végigmenni az útvonalán. Ezzel a jeggyel aztán egy órán keresztül szabadon lehet utazni a városban. (2015)" forrás

Étkezés

,, Hova üljek be egy igazi rigai fogásra?

Kolonade: Ebben az étteremben képesek 72 órán főzni a marhahúst egyetlen fogás kedvéért, ott talán nagyot turistaként sem lehet csalódni. Romantikus énünk még ennél is jobban értékelte azt az egyetlen kisgombóc rebarbara szorbetet, amit ugyan tízszer akkora jégágyba tálaltak, de a séf a saját kertjéből szedett hozzá virágot, hogy díszítésként belefagyassza nekünk.

Valter's: Vidéki hangulat a belváros közepén, amely pont olyan fogásokat kínál, mintha hátsó udvarában egy saját mini gazdasága lenne tehénnel, szárnyasokkal és kecskével. Éléskamrája csak a közeli farmokról beszerzett zöldségekből, húsokból és tejtermékekből áll, mindössze a borsot, a kávét és a sót vásárolja külföldről. Ha házias ízekre és barátságos, vidéki vendéglátóhelyes légkörre vágynak, válasszák ezt az éttermet!

Le Dome: A rigai Dóm közelében található, a Balti-tengerből és a lett tavakból fogott lepényhaltól kezdve, a kecsegén és tőkehalon át a polip-falatokig bármilyen, korábbi életében úszó élőlényt felszolgálnak, amiket izgalmas ízvilágú szószokkal és friss zöldségekkel, fűszernövényekkel körítenek. Ha igazi halas fogásokra épülő éttermet keresnek, ezt mindenképp fontolják meg, hétvégente ráadásul zongorakíséret mellett költhetik el vacsorájukat. Bővebben itt.

Muusu: Fagerendákkal tagolt, téglás falborítás, lenvászonból készült függönyök és lámpabúrák – ez a mérsékelt színvilágú, de természetességet sugárzó skandináv hangulatú étterem fogadja vendégeit az óváros egyik XIX. századi épületében. Oldalukon azt hirdetik, hogy Riga egyik legjobb szakácsa a felszolgált ételek garanciája, és ebben tényleg nem lehet nagy túlzás. Menjenek ide, ha valami nagyon különlegeset, nagyon szépen tálalva szeretnének enni.  (2016)" forrás

Látnivalók

  • Kitüntetett figyelmet érdemelnek a 19-20. századfordulón épült szecessziós épületegyüttesek az Alberta ielán.
  • A Rigai Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) a világ legegységesebb szabadtéri múzeuma, amely több mint 100 eredeti állapotában konzervált lakóépületet, templomot, szélmalmokat és gazdasági épületeket mutat be.
  • A Szent Péter templom, amelyet a feljegyzések 1209-ben említenek először.
  • A városház tér és a Feketefejűek háza, a nőtlen kereskedők céhének székháza.
  • A Rigai Dóm (A Szűzanyának szentelt templom). Építését 1211-ben kezdték. Jelenleg a Lett Lutheránus egyház püspöki szék temploma. Rendkívüli értéke az 1601-ben készített orgonája Ez 7000 síppal a világ egyik legnagyobb mechanikus templomi orgonája.
  • A Szabadság emlékmű. 1935 novemberében leplezték le. A Lett szabadság emlékműve egy női szobor, aki a feje felett egy három csillagból álló ívet tart. A három arany csillag Lettország három tájegységét Kurzeme-t, Vidzeme-t és Latgale-t szimbolizálja. forrás

Baltikum - Riga és Vilnius 5 napos körutazás a Balti fővárosokban

Olvasmányos linkek és vélemények

"A 700 ezres Riga lakói közül állítólag egy kicsit több a lett, mint az orosz, nos ez az utcán egyáltalán nem jött le. A belvárosban jóval gyakoribb az orosz szó. Szállodánk a belvárosban a szecessziós negyed - mert ilyennel is dicsekedhet Riga - szélén várt ránk. A legfelső emeleten kaptunk egy koktélt, jó fej orosz srác nagyvonalú adagokból dobta össze, majd kimehettünk az este 10 órai ragyogó napsütésben fényképezgetni az igencsak megkapó panorámát.

Riga - szecessziós épület

Ezután tettünk egy kört a szecessziós házak között. Több százat tartanak nyilván, de a legszebbek itt összpontosulnak néhány utcában. Egyik szebb mint a másik, legtöbbjében követségek tanyáznak, az egyik legérdekesebben a magyar. Jóleső érzéssel rommá fényképeztük. Riga is német város volt, méghozzá dúsgazdag kereskedő város, innen az igény a szépre, a modernre és kissé hencegőre. Az építész tervezők között is van jó néhány német, a legismertebb azonban a még híresebb filmrendező Szergej Eisenstein apja Mihail Eisenstein. A bonyolult balti viszonyokat jól jellemzi, hogy Eisenstein apja német, zsidó és svéd ősöktől származott, míg édesanyja orosz volt. Hasonlóan bonyolultak és sokszínűek az épületek díszítései, és a sokféleség ellenére az összkép, az összhang is megvan. Látni Pesten, Bécsben, Párizsban és sok más európai városban szép szecessziós épületeket, de ilyen sűrűségben csak itt.

Riga - óvárosi utcarészlet

Másnap az óvárosban a Feketefejűek házánál kezdünk. Megtudom ez is replika, régi tervrajzok, archív fotók segítségével, a varsói óvároson pallérozott lengyel mesterek remeke az épület 1990-es évekből. Már korábban is fejtegettem, az itteni látogatásom csak megerősítette, nagyon egyetértek ezzel a bátor kísérettel: ne hagyjuk elveszni a múlt egy-egy pompás darabját, mert bármely okból megsemmisült, ha lehetőség van, alkossuk újra a múltat. Kora délután jelmezes idegenvezető kalauzolása mellett meggyőződhettünk arról, hogy az épület belső rekonstrukciója során a helyiségeket is korhűen díszítették és hibátlanul bútorozták." forrás


"A hatalmas Szabadság-emlékmű az első független Lettország idején készült, egy Nagy Péter szobor helyére. A nőalak által tartott három csillag az ország három ősi részét, Kurzemét, Vidzemét, és Latgalét jelenti. Innen szinte nyílegyenesen mehetünk a városházához. Nem is a városháza érdekes - bár szépen zenélő óra van rajta, hanem a Feketefejűek háza. Itt laktak azok a nőtlen céhtagok, akik a város védelmét látták el. 1344-ben épült, 1941-ben megsérült, mire a szovjetek utolsó szemig eltakarították a romokat. Mögötte magasodik a Szent Péter és Pál templom. Három templom szerint tájékozódtam a városban: Szt. Péter és Pál a legmagasabb, a Dóm a legszélesebb, a Szt. Jakab a kerek. A Szt. Péter és Pál templom tornyában fel lehet menni - szerencsére részben lifttel.

A legszebbnek a Szt. Jakab templom melletti "három nővér" házakat találtam. A Dóm tetején hatalmas kakas jelzi, hogy Rigában az evangélikus vallás a vezető. Itt bizony belépődíjat kellett fizetni. Igaz, így bemehettem a kerengőbe is, ahol a számtalan kőfaragvány mellett látható az eredeti rézkakas a toronyról. A dóm mögött aranyos szobor áll: a Brémai muzsikusok, a testvérváros Bréma ajándéka. A japán és orosz csoportok minden tagja külön-külön fényképeztette magát a szoborral, sokáig tartott kivárni, míg eltűnt körülötte a tömeg. A Brémai muzsikusokkal szemben nyílik a János udvar, egy kis átjáró a Kaleju ileába. Aranyos zeg-zugok, vízipipás teázó, parkoló autók (hotel is van itt), és állandó nagy gyalogosforgalom. (2011)" forrás

"Riga semmi olyat nem tudott mutatni, ami különleges lett volna. Szép város, de semmi extra. Találkoztam véletlenül egy magyar nővel. Ő viszont pozitívan csalódott Rigában, mert kevesebbet várt ettől a várostól. Azt hitte, hogy nagy még a volt szovjet befolyás. Szerinte Tallin egyébként szebb, mint Riga. (2013)" forrás


"Rigának, minden bája ellenére, kissé nyomott hangulata van. Ezt leginkább a búskomor emberek okozzák, nagyon sok a „rossz arcú” ember az utcákon. További bosszantó tényező a boltok látványos hiánya. Miközben majd minden sarkon van kaszinó (voltunk olyan téren, ahol három kaszinó működött), addig élelmiszert viszonylag kevés helyen tudtunk beszerezni. Ez oda vezet, hogy a kevés élelmiszerboltban állandóan óriási tömeg van. A szállásunkhoz legközelebb eső pályaudvari szupermarketben este fél 10-kor is 15 percet kellett sorban állni. Pedig a pénztáros iszonyatos sebességgel dolgozott, elpakolni sem volt időnk, már jött a következő vásárló holmija. Riga persze kihagyhatatlan, ha az ember a Baltikumba utazik, és összességében nem is rossz hely, de azért érdemes felkészülni a kisebb zavaró tényezőkre. (2015)" forrás


,, A várost nem nyomoztam teljesen le indulásunk előtt, így voltak meglepetések. Például, hogy kicsi, hiába a Baltikum legnagyobb városa. Rigának összesen 700 ezer lakosa van, 40%-a lett, 40%-a orosz, a maradék pedig a többi környező országból érkezett.

A reptéren becserkésztük a 22-es buszt, vettünk jegyet (feltöltős jegyük van) majd bementünk a városba. A busz a piacnál tett minket le, pont jókor, ugyanis kezdtünk éhen halni. A piacon mindent árulnak. Meg persze mint minden rendes piacon, vannak kifőzdék is. Ajánlom mindenki figyelmébe ezeket a kajáldákat mert egyrészt ott van az ember orra előtt a kaja, lehet választani, másrészt meg látja, mit esznek a helyiek, amit ugye egy turisták által frekventált étteremben nem biztos, hogy látunk. Hárman háromfélét ettünk, levessel, másodikkal, körettel, itallal együtt fizettünk 9 euró valamennyit.

Utána átpingvinkedtük magunkat az óvárosba. A zebrákat, jelzőlámpákat nem szeretik itt sem. Az óváros 1997-től a világörökség része, valóban nagyon szép, és rendben van tartva. Lepukkant épületet nem láttunk, illetve azért maradt még néhány, amit épp most újítanak föl.
A meglepő dolog Rigában a plázamánia. Nem kicsit, nagyon! A vasútállomás is egy plázából nyílik, de mellette van másik kettő, illetve az óváros szélén is volt egy egész háztömbnyi. Érdekesség kedvéért, vásárlók is voltak benne, nem csak nézelődők.

Rigában a vasárnap pont olyan nap, mint a hétfő, minden ugyanúgy nyitva, így bementünk az egyik plázába csak úgy megnézni milyen is. Persze pont olyan, mint máshol és centire ugyanazok a boltok vannak, mint bárhol máshol. Mily meglepő.

Reggeli után igyekeztünk odaérni délre a Szent Péter-templom elé, ahonnan az ingyenes túra indul, de előtte pont útba esett a Riga Balzam bolt, ahol ittunk egy isteni balzamos kávét és egy forró narancsleves, fahéjas italt, szintén balzammal megtámogatva. Mindkettő extra jó volt!

Riga szecessziós (Art Nouveau, Jugendsti) épületei vonzottak épp. Ehhez a villamost kellett becserkészni. Nem könnyű feladat mert annyira egyszerű a tömegközlekedés Rigában, hogy térkép is alig mondja meg. És valóban, a villamos odavitt minket, mi végigsétáltunk pár utcán, majd szétfagyva elindultunk a legközelebbi buszmegállóig. Kiderült, hogy a busz kétóránként jár, és mi láttuk elmenni az előzőt. De sebaj, pár saroknyira viszont egy egész busz és trolicsomópont volt, így pár perc várakozás után jött is egy fűtött troli :)

Riga jó hely, az emberek beszélnek angolul, és bár egyetlen mosolyt sem láttam míg ott voltunk. (2015)" forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Reggeli után igyekeztünk odaérni délre a Szent Péter-templom elé, ahonnan az ingyenes túra indul, de előtte pont útba esett a Riga Balzam bolt, ahol ittunk egy isteni balzamos kávét és egy forró narancsleves, fahéjas italt, szintén balzammal megtámogatva. Mindkettő extra jó volt!

Riga jó hely, az emberek beszélnek angolul, bár egyetlen mosolyt sem láttam míg ott voltunk. (2016)" forrás


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon