ÚTIKRITIKA.HU / Litvánia






Litvánia

Földrajz és időjárás | Történelem | Manapság | A litvánok | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Földrajz és időjárás

  • Litvánia szomszédai:
    • Lettország
    • Oroszország (a Kalinyingrádi enklávé révén)
    • Lengyelország
    • Fehéroroszország
  • Litvánia domborzata teljesen sík, Alföld jellegű, többnyire 100 méter alatti. Még a legmagasabb pontja sem éri el a 300 métert (292). Az ország közel egyharmada tó, erdő, mocsár. Jóllehet csaknem száz kilométer hosszú a partvonala, de a Balti-tengeri direkt kijárata alig 38 kilométeres szakasz.
  • Litvánia leghosszabb folyója a Nemunas. Az ország második legnagyobb városa a 340 ezres Kaunas.
  • A litvánok szeretik emlegetni, hogy Vilnius néhány kilométerre van Európa földrajzi középpontjától.
  • Hűvös ország, az évi átlaghőmérséklet 6-7 fok körül van csak.
  • A litvánok 79 százaléka római katolikus.

"A turzások sekély tengereken kialakuló hosszú, keskeny homoknyelvek, melyeket a hordalékot szállító tengeri hullámok alakítanak ki hosszú idő alatt. A Kurföldi turzás (még mindig hallok némi kuncogást!) is hasonlóképpen keletkezett jó ötezer évvel ezelőtt, bár a helyiek körében inkább egy kevésbé tudományos álláspont az elfogadott: a legenda szerint egy tengeri istennő, Neringa hordta ide kötényében a homokot, hogy megvédje a környék halászait a vad tengeri hullámoktól. A területen, melyet a Balti-tenger választ el a Kalinyingrád-öböltől, nagyjából fele-fele arányban osztozik Litvánia és az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrád. A homoknyelv 98 kilométeres hosszával a világ élmezőnyében van, néhol alig 400 méter széles, de a legkövérebb pontján is alig négy kilométer átmérőjű, és itt vannak Európában a legmagasabb (futó)homokdűnék - némelyikük a 65 méteres magasságot is eléri." forrás

Történelem

Európában Litvánia tért át a legkésőbb a kereszténységre. Addig a vallásuk a pogány jellegű romuva volt. A 14. század végén élte Litvánia a fénykorát, akkor az egyik legnagyobb európai államnak számított, Lengyelország, Oroszország, a mai Fehéroroszország és Ukrajna egyes részeit is uralta. 1569 és 1795 között Litvánia Lengyelországgal együtt nemzetközösségben létezett. De a két ország között már 1386 óta perszonálunió élt dinasztikus, családi (beházasodás) alapon. Az Északi háborúk (1655-1661) Litvániát feldúlta a svéd hadsereg. Ráadásul még a háború előtt Litvánia elvesztette lakosságának csaknem 40 százalékát (!) pestisjárvány és éhínség miatt. 1795-től 1917-ig Litvánia az orosz Birodalom bekebelezett része volt. Litvánia az első világháborút követően független országgá vált, de 1940-ben a szovjetek bekebelezték. 1920 és 1940 között Kaunas volt a litván főváros, mert Vilniust a lengyelek szállták meg. 1941 és 1944 között jött a német megszállás, majd visszajöttek a szovjetek. Borzasztó idők voltak Litvániában a 20. században. 1990-ben lett Litvánia független bátor nemzeti mozgalom révén, Moszkva gyengülő szorítását kihasználva elszakadva a Szovjetuniótól. Az orosz csapatok csak 1993-ban voltak hajlandók kivonulni Litvánia területéről.

"Mi magyarok sokszor azt gondoljuk, hogy országunk, nemzetünk története másokéhoz képest viharosabb, tragikusabb, főként az idegenek általi elnyomás vonatkozásában. Vilnius meglátogatása alkalmat ad arra, hogy a magyar turista röpke áttekintést kapjon Litvánia történelméről, ami vad kanyarokban, fordulatokban elképesztően telített. Szinte szédítő követni azt, ahogy az évszázadok ilyen meg olyan uralmak alá taszították ezt a kis területet, számtalanszor változtatva állami és nemzeti hovatartozásokat.

A mai Litvánia területe volt lengyel, cári orosz és szovjeturalom alatt. Függetlenségét többször kivívta, majd elvesztette. A terület történelmi cikkcakkjai erős összefüggésbe voltak azzal, hogy a litvánok együtt éltek más, nagyszámú népekkel, így lengyelekkel, ruténokkal, ukránokkal, zsidókkal, oroszokkal. A ma litván ember nemzeti öntudatát abban az összefüggésben érdemes érzékelni, hogy történelmük során soha nem érezhették magukat nemzeti függetlenségük dolgában annyira nagy biztonságban, mint most. Litvániában gyötrelmesen nehéz tárgyilagosan feldolgozni a 20. századi múlt fordulatait. Például azt, hogy a második világháborúban a náci Németország és a sztálini Szovjetunió közötti harcban litvánok hol, mikor, éppen hová álltak." forrás


,, A litvánok is rengeteget lázadoztak, forradalmakat robbantottak ki, nem tűrték a lengyel–litván fejedelemség 1795-ös felosztásával kezdődő orosz megszállást. Ezt úgy torolta meg a cári rendszer, hogy a fejedelemséget Oroszországa integrálta.
Csak cirill betűkkel lehetett írni, oroszosításba kezdtek, bezárták az egyetemeket.

Míg a másik két balti országban már az 1800-as évek elején eltörölték a jobbágyságot, itt – a többi orosz területhez hasonlóan – ez csak 1861-ben történt meg, ami a gazdasági fejlődésre is kihatással volt. " forrás


"Ad vocem véres múlt, bizony Vilnius történelme bővelkedik drámai eseményekben, mely a lakosság nemzetiségi összetételének alapvető változásaihoz vezetett. A századfordulón leginkább zsidó és lengyel népesség helyét mára az akkor mindössze 2%-os részarányt képviselő litvánok, valamint oroszok vették át. Az első világháborút követően is Lengyelországhoz tartozott a város, itt élt és alkotott a "lengyel Petőfi" Adam Mickiewicz is. Itt keresztelték meg Puskin szerecsen dédapját, mikor a cár kormányzója volt itt. A város szomszédságában verték le végleg az egyesült litván-lengyel hadak a teuton lovagrend seregét. Érdekes momentum, hogy Vilnius a Lengyel-litván Konföderáció idején is főváros volt. Pontosabban az egyik főváros a kettő közül, a másik Krakkó volt. Itt vonult el Napóleon Nagy Hadserege is, büszkén felszabadítóként végzete felé, hogy a következő télen itt szivárogjon vissza a kevés túlélő szétfagyva, éhezve.

Az első világháború alatt az orosz hadsereg szenvedett többször is a közelben döbbenetes veszteségekkel járó vereségeket. A legtragikusabb mélypontot a zsidóság teljes kiirtása jelentette a II. Világháború idején, mindössze maroknyi túlélő maradt az egykor virágzó 40.000-es lélekszámú vilniusi zsidó közösségből. A gettó után közeli munka- és megsemmisítő táborokba kerültek, ahonnan már nem volt visszatérés. A történtek ellenére a város ma is többnyelvű, multikulturális és minden ellenkező híresztelés ellenére kozmopolita világvárosias képet mutat." forrás


Manapság

  • Litvánia 2004 óta európai uniós tagállam, tagja a NATO-nak, még nincs az euró övezetben. 2007-es pénzügyi világválságot megelőzően Litvánia az Európai Unió egyik mintaországának számított a gazdasági fejlődés gyors ütemét tekintve.
  • A balti államok fogalom nem jelent semmiféle államszövetséget.
  • Litvániában átlagon felüli az internet fejlettsége, szuper az internetsebesség.
  • Vilniusban meglepően sokszor látni elképesztő luxus autócsodákat, jelezve, hogy vannak jelentős egzisztenciális különbségek.

"A litvánok új országimázs-videóját megnézve egy pillanatra mindenki egy nagy multicég terjeszkedési politikáért felelős alosztályának a vezetői székében érezheti magát. Az új videóban üzleties környezetben mosolygó, nagyon fehér fogú litvánok néznek a kamerába, pajkos mosollyal kérve a nézőt, hogy az általa irányított óriáscéget vigye el hozzájuk is.

  • a lakosság 93 százalékának legalább középiskolai végzettsége van,

  • a diákok az egész EU legjobb matektanulói,

  • sokkal nagyobb iroda jön ki ugyanannyi pénzből, mint Nyugat-Európában,

  • a lakosság fele beszél legalább két idegen nyelven, és

  • az internet a második leggyorsabb az egész világon (átlagosan 41 megabit).

Az egész tényleg eléggé bizarr, és biztos vannak olyanok is, aki szerint bántó és megalázó, mert olyan, mintha az embereket árulnák. Viszont az is igaz, hogy egy ilyen videó valószínűleg jóval hatékonyabb, mint nyolc percben, népzenei aláfestéssel felsorolni a híres magyar feltalálókat, vagy honlapot létrehozni a külföldön dolgozó magyar fiataloknak, amin olyan mondatokkal csábítgatjuk őket hazafelé, mint hogy 'Magyarországot még nem érintette meg a nemeket összemosó filozófiák szele'." forrás


A litvánokról

  • A litvánok körében, főképpen vidéken, még ma is erősek a hagyományos babonák. Például azt tartják, hogy Karácsony szenteste az állatok beszédképessé válnak.
  • Sok litván boldogságát az a felfogás alapozza, meg hogy dögöljön meg a szomszéd tehene, avagy legalábbis a szomszéd éljen rosszabb színvonalon, mint ő.
  • Litvánia egy nagy falu.
  • A litvánok azt gondolják magukról, hogy keményen dolgoznak, hogy az alacsony életszínvonalukat magasabbra tornázzák. A sok erőfeszítés miatt elég komolyak, gondterheltek, keveset mosolyognak, pedig alapvetően jó a humorérzékük.
  • A litvánok vendégszeretők, a külföldi turistákkal szemben kedvesek. A kekeckedő turistával szemben viszont gyorsan felmehet náluk a pumpa és akkor kellemetlenné válnak.
  • Az idősebb litvánok nagyon régimódian, sötétebb színekben öltözködnek, ami nagy kontrasztban van a fiatalok öltözködésével. (A franciáknál pl. nincs ilyen nagy szakadék a nemzedékek között az öltözködés tekintetében.)
  • A litvánok ételeiben a krumpli főszerepet játszik. Kedvencük még a töltött káposzta (balandeliai).
  • A litvánok nagyon büszkék az országukra, a saját népükre. Nagyon tetszik nekik, ha a kormányuk keménykedik a nagy Oroszországgal szemben.
  • Litvánia az egy főre jutó öngyilkosságok számát illetően a világon a második (első Dél-Korea), és jócskán megelőzi Magyarországot.

Általánosító (ezért teljesen komolyan nem vehető) nézetek (sztereotípiák) a litvánokról:

Pesszimisták, babonásak,utálják az oroszokat, a második világháború végén a szovjetek bejövetelét nem tekintették "felszabadulásnak", furcsa a nyelvük, hosszúak és bonyolultak a vezetéknevek (icius, auskas, auskis végződések), meg vannak őrülve a litván kosárlabda sportért, jól énekelnek, jók matematikában, intelligensek, nagyon vallásosak, erős az antiszemitizmus (azaz nem szívesen emlékeznek a zsidók kiirtásában vállalt litván szorgalomra), a litvánok számára még nem tisztultak le kellőképpen a saját történelmük bonyolultságai (ezzel nincsenek egyedül...), csak most dolgozzák fel a nemzeti öntudatuk részleteit, a lengyelek iránti érzéseik komplexusokkal vegyítetten zavarosak, főként, ami a Litvániában élő lengyel kisebbséget illeti, nem emlékeznek pozitívan a több évszázados lengyel-litván perszonáluniókra. A litvánok szerint a lengyelek önteltek, túl nagyra tartják magukat. Az oroszoknak nagy a lelke, ami a szívükön az a szájukon. A litvánok szerint minden orosz alkoholista. Azt az embert, aki nagyon vehemensen akar rábeszélni valakit valaminek a megvételére, vagy aki idegesítő, azt "igazi zsidónak" nevezik. Az észteket lassúaknak, komótosaknak tartják, és magukhoz képest ridegeknek.

Híres litvánok (részben vagy teljesen):

  • Vytautas Landbergis az 1990-es békés függetlenségi küzdelem vezére.
  • Arvydas Szabonisz a 223.6 méter magas kosárlabda világsztár, aki az amerikai NBA liga egyik legnépszerűbb külföldi játékosa volt, Litvániában nemzeti hősként tartják számon.
  • II. János Pál pápa mamája litván volt.
  • Charles Bronson filmsztárnak, Leonard Cohen és Bob Dylan énekeseknek litván felmenői vannak.

A litván nők és lányok:

Szeretlek litvánul: Tave Myliu

"A litván lányok szépsége pompásan vegyíti a skandináv és a szláv vonásokat. Az apró balti országban a nők egyszerűen gyönyörűek. Létezik még egy vicces elmélet arról, hogy miért olyan szépek a litván nők. A középkorban az inkvizíció idején a szép nőket tartották felelősnek a férfiak bujaságáért, így fenyegetést jelentettek a családok és a társadalom stabilitására. Ezért boszorkányoknak kiáltották ki őket, aminek többnyire máglyahalál lett a vége. Litvánia volt az utolsó európai ország, amely feladta a pogány hitet, így itt az inkvizíciónak nem sikerült annyira lecsökkenteni a szép nők arányát. Akár a géneknek köszönhető, akár valami másnak, Litvániában egyszerűen csodálatosak a nők." (vilagutazoblog.com)


"A litván lányok (az orosz lányokhoz hasonlóan) a hétköznapokon is túlságosan kiöltöznek, állandóan és hangsúlyozottan mutatósak akarnak lenni. Akkor is magassarkú cipőt vesznek fel, amikor nincs semmi különösebb alkalmi program. A másik az, hogy nagyon világos, fehér a bőrük és ezzel nincsenek kellően kibékülve, úgyhogy nagyon megy náluk a szoláriumozás. Ja és a hajak rikító színekre festése is elterjedt. " (B. A., 2012)

A litvánok a sportban:

"Miként nekünk, magyaroknak a nemzeti önbecsülés egyfajta főoszlopa a vízilabda, a litvánoknak az ennek megfelelő sport: a kosárlabda. Sztárjaik neve, miként a litván nevek általában meglehetősen bonyolultak, de azért érdemes egy s mást tudni az ő kosárlabda sikereikről, ha nagy biztonsággal be akarjuk lopni magunkat a litván ember szívébe. A litvánok a nemzetközi kosárlabdasikereiket előszeretettel magyarázzák nemzetük példátlan akaraterejével, összetartásával és istenadta tehetségükkel. Voltak Európa-bajnokok, és a világbajnokságokon, olimpiákon is mindig ott vannak a legjobbak között. Az amerikai Dream Team nekik nagyobb akadályt jelent a legnagyobb sikerek elérésében, mint nekünk a szerbek a vízilabdában. A pekingi olimpián a spanyolok akadályozták meg őket abban, hogy a döntőben találkozzanak az amerikaiakkal. A három olimpiai bronzérmükre méltán lehetnek annyira büszkék, hiszen a kosárlabda a nemzetközi sportban nagyon magasan van jegyezve.

Ráadásul a litvánok tudatában vannak, hogy a sportsiker egyben azért is jelentős, mert így Litvánia nevét legalább megjegyzik a világban. Azt, hogy egyáltalán létezik ilyen ország. Bár már rég nem játszik, de Litvániában nemzeti hős kosárlabdázójuk: Szabonisz. Legalább az ő nevét érdemes memorizálni a litvániai utazás idejére. Ha valaki stréber akar lenni e téren, akkor még megadom két sztárjátékos nevét: Mindaugas Zukauskas és Darius Songaila." forrás


"A litván fővárosban élők hangulatát jelző "boldogság-barométert" helyeztek el a vilniusi városházán - jelentette be pénteken a város polgármestere." forrás


,, A litvánok visszafogottak, nem mutatják ki az érzelmeiket és nem bíznak meg abban, aki hevesen gesztikulál. A legnagyobb tiszteletlenségnek élik meg, ha belevágnak a szavukba. Bár kézfogással köszönnek, más testi kontaktust (hátlapogatás, vállveregetést) nem szeretnek.A litvánok visszafogottak, nem mutatják ki az érzelmeiket és nem bíznak meg abban, aki hevesen gesztikulál. A legnagyobb tiszteletlenségnek élik meg, ha belevágnak a szavukba. Bár kézfogással köszönnek, más testi kontaktust (hátlapogatás, vállveregetést) nem szeretnek." forrás

Turista etikett

Ortodox templomokban előfordulhat, hogy istentisztelet ideje alatt a turisztikai célú látogatást nem megengedett. A kérést tartsuk tiszteletben, és ebben az esetben egy későbbi időpontban térjünk vissza megtekinteni a látványosságot.

Gasztronómia

"Az új-litván konyhára jellemző a sok előétel és a burgonyás-húsos, burgonyás-tejes, burgonyás-tojásos meleg második fogások fogyasztása. A sózott és füstölt húsok mellé semleges ízű, gyakran teljesen sótlan zöldséges vagy gabonás körítés illik. Sajátosan litván körítés az árpa (gyöngykása és árpakása), káposzta, karalábé, fehérrépa, karórépa, sárgarépa, borsó, de mindezekből csak keveset fogyasztanak. A baltikumi konyhák közül a litvánban a legelterjedtebb a fűszerhasználat, bár ez is csak főleg majoránnára, köményre, petrezselyemre, hagymára, kaporra korlátozódik. Nemzeti fűszernek tartják a köményt és a majoránnát. A cukrászkészítmények az egész Baltikumban a német konyha hagyományait őrzik. A litvánok mézzel és fekete borssal, illatos (jamaicai) borssal, citromhéjjal, szerecsendióval teszik ezeket még finomabbá." forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon