ÚTIKRITIKA.HU / Macedónia






Macedónia

Földrajz | Történelem | Időjárás | Manapság | A macedónokról | Turista etikett | Macedón konyha | Fotóegyveleg

Földrajz

Macedóniának nincs tengerpartja.Az ország méretéhez képest rengeteg hegye, hegycsúcsa van. Az Ohrid-tó Eurpa egyik legrégebbi és legmélyebb tava. A lakosság egynegyede a fővárosban él.

Matka kanyon

Történelem

Macedónia a néhai Jugoszlávia szétesséből létrejött egyetlen olyan ország, amely vértelenül vált függetlenné (1991-ben).

"Macedónia és Görögország között feszültséget jelent jó ideje, hogy a görögök sérelmezik önmagában véve Macedónia országelnevezését. A görögök többnyire a "Macedónia volt jugoszláv köztársaság" elnevezést használják, arra hivatkozva, hogy Macedónia Görögország egy régebbi régiójának az elnevezése. Az érzékeny görökök azt mondják, hogy Macedónia a nevével görög terület iránti követelést sugall. A történelmi és érzelmi hátterű vita része, hogy mind a görögök, mind a macedónok saját történelmi nagyságuknak tekintik Nagy Sándort."

,, Kelet-Európa szinte valamennyi országa küzd identitásproblémákkal és kisebbségi komplexussal, de Macedónia az a típusú pszichiátriai eset, akit nagyvizitkor körbeállnak az orvostanhallgatók, és akiből az elmegyógyintézet főorvosa megírja az akadémiai székfoglalót.
De ne nevessük ki Macedóniát és lakóit (akik, lásd mindjárt, nem szimplán „a macedónok”), más is nehezen viselné, ha a szomszédai szinte egy emberként tagadnák nemhogy a múltját, hanem tulajdonképpen a létezését is. És még az is lehet, hogy a szomszédoknak van igaza. Amit Macedónia három nemzeti hőse szépen illusztrál.

Először is Nagy Sándor, aki 2400 éve született a mai Görögország területén, az akkori Macedón királyságban. Sem kulturálisan, sem vallásilag, sem nyelvileg nem volt semmi köze ahhoz, amit ma macedónnak hívunk, őt összefüggésbe hozni a mai Macedóniával olyan, mint Attila hun királyt magyar hősnek tartani.


Másodszor Nagy Sámuel, akit a Macedónián kívüli világ egyöntetűen nevez bolgár cárnak. Sámuel nagyjából a magyar Szent István kortársaként uralkodott Nagy-Bulgáriában, amíg a Bolgárölőnek nevezett II. Baszileosz bizánci császár meg nem semmisítette birodalmát.
Harmadszor pedig az az Agnes Gonxha Bojaxhiu, aki ugyan valóban Szkopjéban született, viszont albán katolikusként, és később Teréz Anyaként futott be szép karriert a távoli Kalkuttában.


Hogy a bolgárok és a macedónok mennyire külön nép, a bolgár és a macedón pedig mennyire különböző nyelv, még a Balkánhoz képest is annyira kényes téma, hogy maga Carla Del Ponte sem merne hozzányúlni. Az viszont egészen biztos, hogy a mai Macedónia 1946-ban, Tito kegyelméből született meg, még az egykori Jugoszlávia részeként, és csak 1991-ben lett független állam, egészen meglepő módon egy teljesen békés népszavazás eredményeként. Sokat elmond szegény független Macedónia értékéről, hogy Szlobodan Milosevics, aki elég nehezen engedett el bármit, amit kellő fantáziával szerbnek lehetett nevezni, csak egy egészen kicsit morgolódott az elszakadáskor.

És az is biztos, hogy Macedóniában még mindig nem lehetett megtartani a 2011-ben esedékes népszámlálást, annyira kényes téma a lakosság etnikai összetétele. 2002-ben az ország kétmillió lakosának 65 százalékát hozták ki macedónnak, de minden független szakértő egyetért abban, hogy ez már akkor sem stimmelt, és a hivatalosan 25 százaléknyi albánnál és 2,7 százaléknyi cigánynál jóval több él Macedóniában. Teljesen reális, hogy ma már Macedónia lakosságának fele sem macedón (etnikailag-nyelvileg-vallásilag-kulturálisan), miközben az országot uraló szkopjei politikai-gazdasági elit gyakorlatilag teljesen az. (2016)" forrás

Időjárás és éghajlat

Macedónia éghajlata kontinentális jellegű, amelyben mediterrán és hegyvidéki hatások egyaránt érvényesülnek. Mindez azt eredményezi, hogy a nyári hónapokat /május végétől szeptemberig/ forróság és szárazság jellemzi, akár 40 fokos hőmérséklettel. Ebben az időszakban gyakoriak az erdő-és bozóttüzek, a víz-és áramellátással kapcsolatos időszaki nehézségek, továbbá, az egészségügyi kockázatok /fertőző betegségek/. Az erdő-és bozóttüzek egyes vidékeken esetenként forgalmi eltereléseket, illetve útlezárásokat is eredményezhetnek. A téli hónapokban hasonlóképpen nehezítheti a macedóniai gépjármű-és a légiközlekedést a köd, valamint, az erős havazás, tartós fagy.

Manapság

Szkopje központjától öt kilométerre található egy Suto Orizari vagy Shutka nevű mega-település, ahol hozzávetőleg 30-50 ezer cigány él. A polgármester is cigány (állítólag Elvis a neve), és a román ott a hivatalos nyelv. Több forrás szerint ez a világ legnagyobb hivatalos cigány települése. Több turista beszámolt arról, hogy kíváncsiságból ellátogatott a településre és semmi bántódás, sérelem nem érte. Macedóniában erős a feszültség a többségi lakosság és az albán kisebbség között. A vallásuk is eltérő, hiszen a többség ortodox keresztény, az albánok pedig, muzulmánok.

A macedónokról

,, Egyszerű, zeneszerető, barátságos népek, akik lopnak a görög történelemből. A görögök ezért rühellik őket. A görögök szerint a Macedónia nevű országba lakói valójában szerb, bolgár, albán kotyvalék. A valóságban a macedonok kisebbik hányda valóban görög gyökerű, de a nagy többségnek származásilag a bolgárokhoz van több köze. A régi, ókori időkben az ország mai treületén valóban görögök éltek nagy többségben.

Külföldiek gyakran vádolják a macedonokat azzal, hogy lusták. Ez a leegyszerűsített vélemény azonban részben azért téves, mert egy jellemző tulajdonságukra épül. A macedónok hadilábon állnak az idő tényezővel. Szokásos dolog nááluk a késés és a munkában sem összpointosítanak nagyon az időkeret jelentőségére.

Üzleti megbeszélésekre minimum fél órát késnek, hogy aztán legalább egy órát elvesztegessenek dumálgatással. Így a tényleges munka a megbezsélt kezdéshez képest másfél óra késéssel indul be. (rezső, 2016)"  " 

Turista etikett

  1. Tekintettel arra, hogy Macedónia lakosságának mintegy 25%-a albán nemzetiségű, külön felhívjuk az országba látogatók figyelmét az iszlám kulturális és vallási objektumok tiszteletére, a vallási, étkezési és egyéb szokások betartására.
  2. Az albán lakosság aránya különösen magas Tetovóban, Gosztivárban, Sztrugában, Debarban, valamint az Albániával és Koszovóval határos területeken lévő településeken, az itt élők érzékenyek a vallási-etnikai intoleranciára. Vidéken a közbiztonság alapvetően jó, de a fokozott elővigyázatosság mindig minden körülmények között tanácsos.

Macedón konyha, gasztronómia

Tarator

"Mediterrán és közel-keleti hatások ínycsiklandó egyvelege – a macedón konyhában különböző kultúrák keverednek. A tavce gravce – cserépedényben sült babétel -, a szelszko mjeszo -sertéspörköltre hasonlító borsos hús – és a szárma, vagyis töltött káposzta olyan macedón specialitások, amelyeket minden szkopjei étlapon meg lehet találni. A macedón ételeket egyszerű elkészíteni. Nem csak ízesek és jó illatúak, de nagyon színesek is. A macedón konyha többről szól, mint az ételekről. Ez egy életstílus!

A macedón konyha különbözik a szomszédos országokétól, több salátát használnak, több nyers és sült zöldséget, több hangsúlyt fektetnek, hogy az étel egészséges legyen. A helyiek özönlenek az úgynevezett zöld bazárokba, a szezonális, hazai élelmiszert árusító piacokra, amelyekből minden városban találni. A tápanyagban gazdag köves talajok és a sok napfény ideális körülményeket jelent a zöldség- és gyümölcstermesztéshez. Ez szolgáltatja az alapot a különböző hatásokat ötvöző gasztronómiához. A macedón konyha különböző étkezési kultúrák keveréke, sokféle ide érkező külföldi rajta hagyta a keze nyomát. De ugyanígy a külföldön megfordult helyiek is hazahozták azokat az étkezési szokásokat, amelyekkel kint találkoztak. (2014)" forrás

Fotóegyveleg

Toše Proeski, "a Balkán Elvis Presley-je" (1981-2007)

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon