ÚTIKRITIKA.HU / Macedónia






Macedónia

Általános tanácsok | Szkopje | Kruševo | Bitola | Ohrid | Pelister erdőség | Strumica | Star Dojran | Tetovo | Egyéb látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Általános tanácsok

Szkopje

Óriási átépítés, fejlesztés, városszépítés zajlik Szkopjében. 2010-ben indították el azt a projektet, amelynek célja, hogy 2014-ig a fővárost látványosabbá, modernebbé, vonzóbbá tegyék. A rendkívül költséges projekt kritikusai szerint presztízsberuházás az egész, amelynek célja a hazai albán kisebbség és az ország névhasználata miatt vele feszült kapcsolatban lévő Görögország ,,megfricskázása". A projektben nem csupán nagy modern épületeket emelnek, hanem hazafias kisugárzású szobrokat és emlékműveket emelnek.

"Jól mutat a macedón főváros, Szkopje fölött az egész éjszaka világító, hatalmas kereszt a hegyen, de csak ha nem érezzük benne a város egyharmadát kitevő muszlim lakosság helyre tételének szándékát. (2015)" forrás

,, A macedón főváros történelmében az oszmán korszakot egyből a dél-szláv követte, kihagyva a monarchiát. A gyönyörű, török kori óváros, számos mecsettel, és a belváros fölé magasodó várral néz farkasszemet a Vardar-folyó túlpartján elterülő modern belvárossal, mely a nagy szkopjei földrengés után főleg a 70-es 80-as években épült ki. A városban a függetlenné válás után is látványos beruházások történtek, melyek nem sikerültek mindig a legízlésesebbre, de tény, hogy a városnak egyedi hangulatot kölcsönöztek. A város, nekünk magyaroknak, jó helyen fekszik, hiszen a Magyarországról Görögországba vezető főút a város mellett halad el. Így Szkopje meglátogatását összeköthetjük egy egyébként teljesen szokványos görögországi tengerparti nyaralással. (2016)" forrás


,, A ma félmilliós fővárost 1963-ban szinte teljesen romba döntötte egy pusztító földrengés, a foghíjtelkekre pedig elsősorban brutalista és szocreál épületeket emeltek nagynevű jugoszláv építészek, valamint a japán Tange Kenzo irányítása alatt. Nikola Gruevszki, az ország 2006-ban hatalomra került miniszterelnöke azonban úgy érezte, hogy ez a japán-jugoszláv-idegen Szkopje nem méltó a független Macedóniához, és 2010-ben útjára indította a Skopje 2014 nevű, katasztrófába torkolló projektet.

A Skopje 2014 fedőnevű akciónak alapvetően két célja volt: erősíteni a macedón nemzeti öntudatot, valamint minél többet lopni. A sorrend mindegy, viszont a projekt csak félig járt sikerrel. Az eredetileg 80 millió euróra saccolt ráncfelvarrás a legújabb számítások szerint 567 millió euro költségnél jár, de mivel még nincs minden kész, a végső számla ennél is magasabb lesz.

Az európai mércével koldusszegény országban biztos lehetett volna hasznosabban is elkölteni ezt a sok pénzt, a pazarlást pedig különösen fájóvá teszi, hogy mint minden hasonló volumenű kelet-európai beruházás esetében, a pénz jelentős része a politikusok és haverjaik zsebébe vándorolt.

De még ezt is el lehetne nézni, ha a lopásból nem az született volna, amit én a Vardar folyón átívelő egyetlen tisztességesen felújított hídról 2016 júliusában láttam, és amitől előbb elszomorodtam, aztán kinevettem, végül pedig nagyon megsajnáltam szerencsétlen macedónokat – vagy hát macedóniaiakat –, amiért ezzel a borzalommal, a világ legrondább városával még nagyon sokáig együtt kell élniük.

Vegyük először is szemügyre az alattunk csörgdező, még a medrét sem kitöltő Vardar folyócskát. Talán szebb lenne, ha a partjait már rendezték volna, mert ez így összegraffittizve nem az igazi. És azt a csatornát is érdemes lett volna elrejteni, olyan csúnya, ahogy az a mocskos víz ömlik bele a folyóba. Az viszont biztos, hogy ezeket a gigantikus gályaszerűségeket nem kellett volna ráépíteni, mert ezek a borzalmak még ebből a szörnyű környezetből is kiemelkednek. Gondolom muszáj volt, hogy a haverok éttermeket és kaszinókat üzemeltethessenek rajtuk.
Az ott az északi parton a régi szkopjei bazár maradványa, ahol ugyan megmaradt néhány régebbi mecset és templom, de az életet onnét is sikerült kikergetni egészen az óvároson kívülre, ahol vidám albánok árulnak az ég világon mindent, és még Taulant Xhaka-mezeket is. Kár, hogy az már innét nem látszik. Nem úgy, mint a folyóparton végig pöffeszkedő középületek, minisztériumok, múzeumok és miegyebek, amik talán az itt egykor álló klasszicista épületeket próbálják felidézni. Ezt a stílust majd oligarchabarokként fogja ismerni az utókor.

Bolygónknak nincs még egy pontja, ahol olyan sűrűségben találhatók szobrok, mint Szkopje mai belvárosában. Már a középületek homlokzata és teteje is tele van rakva ezekkel a szigorúan iskolás emberábrázolásokkal, de az igazi csúcshoz nézzünk el a Vardaron keleti irányba, és tekintsük meg a Skopje 2014 keretében épített két új gyaloghidat. A távolabbi a Művészetek Hídja, és csordultig tele van pakolva a macedón kultúra nagyjaival. A közelebbinek viszont az a neve – nem viccelek, esküszöm –, hogy Macedóniai Civilizációk Hídja, és még Nagy Sándornál is régebbről indulva összeszedett, kétségesnél kétségesebb macedónságú történelmi alakok díszítik. A világ második legrondább hídja a szomszédos Művészetek Hídja, de még az sem emelkedik a giccs ilyen magasságaiba, ahol még arra is figyelt az alkotó, hogy a híd egy részét ne járólapok, hanem csúnya üvegelemek borítsák.

A hidakat és a folyó két partját borító kandelábererdőt tényleg inkább felejtsük el, legyen elég annyi, hogy ezek nemcsak együttesen, de külön-külön is tökéletesen reprezentálják a 21. század kelet-európai politikájának esztétikáját. És végképp ne foglalkozzunk a Vardar déli partján sorakozó csúnya és szegényes iroda- és panelházakkal, valamint az előttük már most teljesen széttöredezetet díszburkolattal.

Tekintsük meg inkább az egész Skopje 2014 projekt koronáját, amire szerencsére tökéletesen rálátunk a Kőhídról. Ha csak annyit mondok, hogy gigantikus Nagy Sándor-lovasszobor és szökőkút, nyilván mindenki valami igazán rémisztőre gondol, de garantálom, hogy a valóság ezúttal mindent felülmúl. Egy önmagában is korszakalkotóan giccses, oroszlánokkal és katonákkal körbevett oszlopszerűségen ágaskodik Bukephalosz, a történelem talán legnagyobb hadvezérének legendás lova, rajta pedig ott ül Minden Macedónok Ősatyja, Szellemi Vezére és Példaképe, Nagy Sándor. Az egész szoborcsoport szökőkútként üzemel, amin még az oroszlánok is vizet köpnek, éjszaka Sándor és menazsériája diszkóvilágítást kapnak, és a fény- és vízjátékot suta térzene is kíséri.

Nehéz megmondani, hogy maguk a szkopjeiek mit gondolnak a városukkal elkövetett szörnyűségről. Az mindenesetre látszik, hogy szemben más macedóniai vagy dél-balkáni városokkal, Szkopje központjából sikerült kiölni a dél-balkáni élet egyik csúcspontját, a napnyugta utáni össznépi korzózást. A giccses díszletek közt mintha se fiataloknak, se öregeknek nem lenne kedve fel-alá sétálgatni céltalanul. Pedig ez a korzózás nem a levegőzésről szól, hanem sok szegény helyi számára gyakorlatilag az egyetlen szórakozási lehetőség. Szkopjéból még ezt is sikerült kiirtani.  (2016)" forrás


,, Az ellentétes érzelmek városa. Egyrészt vannak nagyon hangulatos része, másrészt pedig vannak olyan részek, amik egyszerűen hamisnak tűnnek. Macedóniában a stadionok helyett szobrokat állítanak és neoklasszicista stílusú épületekkel rakják tele Szkopje belvárosát. Csak egy biztos ezeken az épületeken: semmi sem az, aminek látszik. Ha valami márványnak látszik, akkor gipsz, ha valami tömörnek, akkor üreges. A macedónok a kormánnyal szembeni ellenállásának leglátványosabb része, hogy ezket az új épületeket, szobrokat összefestik. Persze, ez lehet, hogy nem jó és jogilag ez ugyanúgy vandalizmus, mégis ezek a színek oldják valahogy azt a feszültséget, amit ezek a hamis épületek és szobrok árasztanak. (2016)" forrás

Kruševo

Ez a nyugat-macedóniai hegyi kisvároska meglehetősen elszigetelten helyezkedik el amiatt, hogy 1350 méter magasságban fekszik.  Skopjétől délre fekszik, néhány órás távolságban. Jóllehet csak kb. 5500 lakosa van, azért korántsem egy álmos hely. Ellenkezőleg meglepően vibráló, mozgalmas városka. A kávézók tömve tele vannak, a bazárban a képzművesek buzgón méltatják portékáikat.

Nyilván itthon a legtöbb ember soha nem hallott Kruševoról, de kérdezzünk meg egy lelkes siklóernyőzös magyart, s nagy valószínűséggel ismeri ezt a nevet. Sok magyar siklóernyőzős jön ide a hobbijához ideális völgyekkel teli hegyi terepre. Jó hely ez e sort vonatkozásban a kezdőknek is, főleg, hogy nemzetközi viszonylatban itt olcsó az oktatás.

Van egy-két helyi múzeum, de nem igazán méltók figyelemre, főleg, hogy a kiírások nincsenek lefordítva valamilyen világnyelvre. Van egy elég jó galéária, Nikola Martinoski híres macedon festő műveivel. 

Aki nyáron látogat Macedóniába, és már nehezen viseli a hőséget, annak érdemes a programjába beiktatni ez a hegyi városkát, mert garantáltan enyhébb az idő (júliusban éjszaka akár hideg is lehet.)

Bitola

Tiszteletbeli magyar konzul Bitolában: Szaso janakievszki

  • Cím: ul. Marshal Tito 91., 7000, Bitola, Macedonia
  • Előhívó: 00-389-2
  • Telefon: 00-389-70-20-7871 (mobil)
  • Ügyfélfogadás: előzetes bejelentkezés alapján

Ohrid

"Ohridban pisztrángot illik vacsorázni egy halászcsárda tó fölé nyúló teraszán. Persze választhatunk mást is, például dolmát (hússal és rizzsel töltött szőlőlevél), selsko mesót (agyagedényben főtt pörköltféle, a tetején juhsajttal) vagy a népszerű tavche gravchét, ezt a nem éppen gyomorkímélő macedón specialitást, amely afféle babos-kolbászos-csülkös ragu.

De Ohridban nemcsak heverészni, jókat enni és templomokat becserkészni lehet, hanem esténként kiengedni a fáradt gőzt. Se szeri, se száma a jobbnál jobb tavernáknak, mulatóknak. Nyári estéken egyik lokálból a másikba hömpölyög a tömeg, többségében fiatalok, de azért minden korosztály képviselteti magát. Üdítő meglepetés volt, hogy milyen sok helyen van élő zene. Számtalan zenekar teremtett igazi stíluskavalkádot, a macedón folktól a nyolcvanas évek jugoszláv rockzenéjén át a brites beütésű szláv indie-popig szinte mindenben volt részünk.

Ohridnál tökéletesebb nyaralóhelyet nehezen tudok elképzelni. Az idő mediterrán, a tó csodás, a hegyek festőiek, a város gyönyörű és izgalmas, az árak barátiak, a helyiek jó fejek, az ételek finomak, az éjszakák pörgősek, ráadásul nincsenek se angol, se orosz turisták. Mindenkinek csak azt tudom mondani, hogy adjon egy esélyt Ohridnak (és persze Macedónia többi részének), amikor a nyaralását tervezi. (2015)" forrás

"Valaha háromszázhatvanöt templom és kolostor működött a jugoszláv utódállam Macedóniában található Ohridban, és még ma is sok megtalálható közülük az UNESCO világörökségi listáján is szereplő városban.Innen kapta a nevét: a Balkán Jeruzsáleme. Ohrid az egyik legrégebbi európai település. Első lakói Lychnidos-nak, vagyis a Fények városának nevezték. Valaha fontos kereskedelmi központ volt az egyik leghíresebb ókori út mentén.

A Via Egnatia volt az egyik fő útvonal a római birodalomban, Rómát kötötte össze Konstantinápollyal. Ennek jelentős hatása volt a városra, hiszen rengeteg utazó, sokféle kultúra megfordult itt – tudtuk meg Milcso Georgijevszkij történésztől. Ohrid régészeti emlékeinek jelentős része még felfedezésre vár. A város kellős közepén történészek, mérnökök és régészek együtt dolgoznak azon, hogy a még rejtett kincsek napvilágra kerüljenek. Bojan Taneszki és csapata talált egy időszámításunk előtti első században épült római fürdőt. A szenzációs lelet valaha egy gazdag családhoz tartozott.

Egy római épületet fedeztünk fel, amelynek a fürdő csak egy része. Itt található ez a gyönyörű, fekete és fehér kövekből álló mozaik. A lelet azért okozott ekkora izgalmat, mert az országban ez az egyetlen megmaradt ókori mozaik – magyarázta Bojan Taneszki. Az évszázadok során a város a bizánci kultúra és kereszténység központja lett. Sok híres tudós élt itt, köztük a Cirill és Metód tanítványai közé tartozó Szent Naum és Szent Kelemen, az utóbbi három évtizedet töltött el Ohridban, ahol a kultusza ma is aktív. (2014)" forrás


"A tavat szép lassan elpusztítja a köré szerveződött turizmus és a szabályozások ellenére szinte állandó túlhalászat. Az Európa Galapagosaként is ismert tó a világörökség része, és 350 állatfaj otthona, mely sehol máshol a világon nem él. A szakemberek szerint ugyan ez a tó nem olyan híres, mint a Tanganyika vagy a Bajkál-tó, de ha a méreteihez arányítjuk a számításokat, fajilag a világ legsokszínűbb élőhelyéről van szó. A ritka fajok egy része ráadásul néhány négyzetméteren él mindössze. A tó ökoszisztémája már eddig is igen nehezen bírta a rá nehezedő turisztikai és ipari nyomást, most viszont Ohrid város polgármestere bejelentette, hogy jó 75 hektáron lecsapolják a tó partszéli mocsárvidékét és nádasait, hogy a helyére luxusnyaralókat és kikötőt építsenek. Nem ez az első alkalom, hogy az Ohridi-tó ilyen komoly veszéllyel néz szembe: már évtizedekkel ezelőtt is problémát jelentett, hogy mesterséges homokos stranddá alakították a partszakasz egy részét. (2015)" forrás

Pelister-erdőség

Strumica

Star Dorjan

Tetovo

Egyéb látnivalók

Jön!

Olvasmányos linkek

"A macedón táj a háborítatlan természet kedvelőinek paradicsoma. A két legszebb rész a Matka-kanyon és a Dojran-tó, ahol bepillantást nyertünk a helyi halászok hagyományaiba. Szkopjétől csak fél órát kell utazni, hogy eljussunk az ország egyik legszebb pontjára: a Matka-kanyonba. A helyiek kedvelt kirándulóhelyén gazdag állat- és növényvilág fogad.

A Matka-kanyon rengeteg állat- és növényfajnak ad otthont, amelyeknek egy része az egész világon csak itt található meg. Matka annyit tesz: anyaméh, ahol az élet létrejön – magyarázta az Euronews riporterének Kiro Angeleszki barlangi búvár és idegenvezető. – A Matka-kanyon misztikus hangulatot sugároz,érezni lehet a pozitív kozmikus energiákat. Az emberek ellazulnak, amikor ide látogatnak.

Lenyűgöző látvány, ahogy a Treszka folyó ráérősen kanyarog a völgyben, de a kanyon rejtett kincseket is tartogat – többek között a híres Vrelo barlangot. Több millió év lassú változásai hozták létre ezt a geológiai csodát, odabent hatalmas cseppkövek várják a látogatót. De az igazi látványosság a víz alatt található. A szakértők szerint ez lehet a világ legmélyebb víz alatti barlangja. (2014)" forrás

Fotóegyveleg

Skopje - diadalív

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon