ÚTIKRITIKA.HU / Mauritius










Mauritius

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Emberek | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Földrajz

  • Mauritius, ezt a vulkanikus eredetű sziget mindössze 1864 négyzetkilométer területű, még a legkisebb magyar megyénél is kisebb. A Baktérítőtől északra fekszik, az Indiai-óceán délnyugati részén, kétezer kilométer távolságban az afrikai szárazföldtől. Afrikához tartozik földrajzi és politikai értelemben, amúgy szinte több köze van a tőle távoli Ázsiához.
  • 1,2 milliós a lakosság, a főváros az igencsak túlzsúfolt Port Louis. A legtöbben a franciából elkorcsosodott kreol nyelvet beszélik, de lényegében a két hivatalos nyelv az angol és a francia. Az oktatás az állami iskolákban angol nyelvű, a második nyelvnek használják a franciát. A parlamentben és minden hivatalos helyen két nyelvet használnak, az angolt és a franciát.
  • Némely utazók csalódottan nyilatkoztak az ország belsejéről, azt hangsúlyozva, hogy túl nagy területet foglalnak el a cukornádültetvények és emiatt unalmasan egyhangú a táj.

Időjárás és éghajlat

Mauritius éghajlatát két szó jellemzi: meleg és párás. Két évszak van: tél és nyár. Tél az áprilistól szeptemberig tartó időszak, nyár van októbertől márciusig. Télen, a nyugati parton melegebb van legalább 5 fokkal, mint a sziget belsejében, a magasföldön és a keleti parton.

Strandolás szempontjából a november és a december a legkellemesebb hónapok, mert ilyenkor van a legmagasabb hőmérséklet, ám nem feltétlenül ilyenkor van a legtöbb napsütés. Január és február is eléggé kellemes ebből a szempontból. Az ottani nyári hónapokban gyakoriak a rövid záporok, sokszor éjszaka. Az év első három hónapjában előfordulnak erős ciklonok. Január a legesősebb. Viszont kellemes a meleg nappal, 27-30 fok. A levegő párás, de nem elviselhetetlen a forróság.

Mauritius időjárása

Az európai turisták leginkább a hideg tél elől menekülnek Mauritiusra, a turisztikai főszezon októbertől márciusig tart. Szeptembertől novemberig a legszárazabb az időjárás. Többen mondják, hogy március és április a legideálisabb időpontok Mauritius meglátogatására.

Elsősorban azoknak az, akik nem csupán napozással töltik az időt, hanem sokat akarnak kirándulni, lévén ez a két hónap nem túl meleg. Ilyenkor a tengervíz nagyon kellemes, 26 fok körüli. Ezekben a hónapokban bármikor előfordulhat eső a szigeten, hosszabb vagy rövidebb ideig.

A napsugárzás erős, alattomos, mert a tájékozatlan nyaraló a szél miatt nem mindig ismeri fel az erejét. Erős naptejek használata szinte kötelező, nagy a leégés veszélye. A tűző nap ellen sapka, kalap használata erősen javasolt.

"A sziget déli részén általában 7 fokkal van hidegebb, mint az északi részen, és a déli rész csapadékosabb is. A sziget keleti része szelesebb, mint a nyugati. A május és szeptember közötti időszak náluk tél, kb. 20 fok körüli hőmérséklettel. Január és március között erős esőzések, ciklonok lehetségesek. Néha még a repülőteret is lezárják. Szóval az április és október közötti időszak a legkellemesebb Mauritius meglátogatására." (B. D., 2015) 

Történelem

Meglehetősen fordulatos történelme van Mauritiusnak, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy fontos stratégiai elhelyezkedése miatt mindig volt olyan erős hatalom, amelyik meg akarta kaparintani. A sziget hosszú ideig ismeretlen, lakatlan volt. 1500-ban fedezték fel, Dina Arabi névvel jelezték a térképen. 1511 körül Domingo Fernandez Pereira portugál hajós volt az első európai, aki a szigetre lépett. Majd egy másik portugál hajósról, Don Pedro Mascarenhas-ról kapta az itt található szigetcsoport a nevét (Mascareignes csoport- Mauritius-Rodrigues-Reunion). A portugálok nem telepedtek itt le. A szigetet csak élelmiszer felvevő bázisként használták. Gondolván, hogy visszafelé jövet Indiából lesz eledelük, az állatok szaporodni fognak, amíg visszaérnek, így állatokat hagytak a szigeten, sertést, kecskét, szamarat. De ezekkel együtt a patkányt is behurcolták, véletlenül. Ezzel nagy kárt okoztak, mivel a patkányok megették a dodó madár tojását, s emiatt véglegesen kihalt ez a madár.

A szigetet egy Maurice nevű holland hercegről nevezték el. Csak a 17. század folyamán kezdték tevőlegesen kizsákmányolni a szigetet. Akkor telepítették be a cukornádat, és az ültetvényekre Indonéziából és a közeli Madagaszkárról hoztak rabszolgákat.

A hollandok nem bizonyultak kitartó gyarmatosítóknak, és otthagyták a szigetet, amely így az arra tévedő kalózok területévé vált. A 18. század elején a franciák könnyedén megkaparintották maguknak Mauritiust. Nem annyira a sziget maga érdekelte őket, hanem az, hogy innen hatékonyan vélték ellenőrizni az Európa és Távol-Kelet közötti kereskedelmi utakat (Európából a hajók ugyebár akkor még Afrikát megkerülve közlekedhettek Ázsia felé). A franciák akkor még képesnek érezték magukat arra, hogy a britekkel konkuráljanak az Indiai-óceán térségének és Ázsia egy részének meghódításában. Tehát haditengerészeti támaszpontnak tekintették a szigetet, mindazonáltal elkezdtek szépen be is rendezkedni.

Napóleon bukása után aztán a britek gyorsan elfoglalták a szigetet. Meglepő módon a brit gyarmati adminisztráció teljesen békében hagyta a francia telepeseket, akik nagymértékben uralták a gazdaságot, főleg az ültetvényeik révén. 1835-ben a britek betiltották a rabszolgaság intézményét, és ennek hatására jelentősen átrajzolódott Mauritius élete és lakossági összetétele is, hiszen addig ötször annyi rabszolga volt, mint szabad polgár. Már nem rabszolga státuszban áradt a szigetre bérmunkásnak rengeteg indiai és délkelet-ázsiai. Az indiaiak átvették a kereskedelmi élet nagy részét. A 20. században már megjelentek választójogi követelések a képzettebb indiaiak révén. A 2. világháborút követően sok kínai menekült Mauritiusra. A szigetország etnikai összetétele egyre tarkábbá vált.

Az ország 1968-ban lett független viszonylag békés körülmények között, mivel a briteknek már kellemetlen politikai teherré vált a gyarmatosítás intézménye, és hát a szárazföldi afrikai gyarmataikat is sorra feladták.

Manapság

Általános vélemény szerint Mauritius a legdemokratikusabb rendszerű és politikai életű állam Afrikában. Mauritiuson nincs olyan szegénység, mint a közeli kontinentális afrikai országokban. Viszont, ha a magyar utazó még nem járt a világ valamelyik elmaradottabb országában, akkor érkezéskor a repülőtér és a hotel közötti buszozás, taxizás során meglepődhet a nyomorult kunyhók, rozoga házikók és koszos utak láttán. Mauritius luxusnyaraló sziget, de ez nem jelenti azt, hogy az itt élők életszínvonala is ehhez igazodik.

A helyiek rossz szokásai közé tartozik az, hogy felelőtlenül szemetelnek utcákon, strandokon. Sok a lerobbant ház, ami arra vall, hogy a szigetlakók jó része nem ad nagyon a külsőségekre. Az esőzések, és a páratartalom tönkreteszi a festést a házak falán, és nem festik újra őket minden évben. Egy lakás átfestése igen drága és az itt élő emberek nagy része egy életen át takarékoskodik valamire. Az itteni állam semmilyen családi vagy szociális támogatással nem járul hozzá a család fenntartásához. Nincs családi pótlék. Mindenki annyi gyereket vállal, amennyit fel tud nevelni. A takarékoskodás már a házasságkötéssel elkezdődik. Aztán takarékoskodnak a leendő gyerek vagy gyerekek egyetemi iskoláztatására, építkezésre, külföldön élő családtagok meglátogatására. Mauritiuson nem lehet egy lakás külcsínéből megállapítani, hogy milyen az anyagi helyzete valakinek. Aki előtte Kenyában, vagy Zanzibáron nyaralt, annak Mauritius egész jómódúnak, konszolidáltnak tűnhet. Az utazó a szálloda keretein belül érezheti magát luxus körülmények között, függően persze a hotel kategóriájától.

A Mauritius-i gazdaság egyre nagyobb mértékben függ a turizmus bevételeitől, mert a két fő exportcikke a cukor és a textil világpiaci ára jelentősen csökkent. Mivel a szigetnek nincs nagy területe tömegturizmushoz, kénytelen a kevésből sokat kitermelni, mégpedig a luxusutazási szegmens preferálásával. Nem adnak leszállási engedélyt chartergépeknek és fapadosoknak, és bizony nagyon kicsi választék van olcsó hotelekből. A beutazók többsége indiai, dél-afrikai, francia és brit. A látogatók kétharmada európai. Afrikai viszonylatban Mauritius vonzó célirány számukra, mert a szigetországban itt a legjobb a közbiztonság, nincsenek veszélyes politikai válsághelyzetek és elég színvonalas a turisztikai infrastruktúra.

Emberek

Mauritius szigetén a helyiek jellemzően kedvesek, toleránsak, higgadtak. Öltözködésben, viselkedésmódban, vallás tekintetében vegyes a lakosság. Mauritiuson a közbiztonság jó, visszafogottabbak a zugárusok, kevésbé találunk koldusokat. Az ország európai szemmel szegénynek tartható, valójában gazdag, a nyomorúságosan szegény afrikai országokhoz képest. Mauritiuson a helyiekkel legkönnyebben azok a turisták tudnak kommunikálni, akik vagy angolul, vagy franciául tudnak. A mauritiusi emberek jellemzően barátságosak és segítőkészek az idegen turistával szemben. A fehér európai embert jól érzékelhetően tisztelik. A helyi népek abból indulnak ki, hogy aki ide jön nyaralni Európából, az biztos tehetős, tehát sikeres is, akkor meg jár neki a tisztelet, meg a diszkrét kíváncsiság.

A külföldi látogató az érkezése után hamar látja, hogy milyen izgalmasan vegyes jellegű, kultúrájú, vallású a helyi lakosság. Mauritius lakossága a bevándorlók nemzetét jelenti. Mivel ezen a kicsi szigeten nagyon sokféle nemzetiségű, gyökerű lakos él, így a világ minden létező vallása megtalálható.

Lényegében nincsenek őshonosok. Nincs sok jellegzetesen negroid vonásokat viselő, fekete bőrű helyi. A lakosság nagy részét az indiaiak, az úgynevezett kreolok és a kínaiak teszik ki. A mauritiusiak hetven százaléka hindu. Számon tartják azt is, hogy ki India melyik tájáról való. Az Indiából származó mozlim vallásúakat külön szokták említeni.

Az indiaiak a gazdaság, a kereskedelem főszereplői, s erősen meghatározzák az ország életét. Házasodások terén még él köreikben a kasztrendszer. A hindu emberek között a barna szín minden árnyalata megtalálható, a sötét szín minden itt lévő néprétegnél ugyanúgy megtalálható, mint ahogyan van közöttük egészen világos színű is, aki a fehérek között is elvegyülhet kék vagy zöld szemével. A kínaiak is jelentős szerepet játszanak a gazdaságban. Nagyon sok bolt, kifőzde van kínai tulajdonban, és az ország leggazdagabb emberei között is jó néhány kínai. Az állandó lakosságban a fehérek aránya csupán pár százalék. Többnyire francia származásúak. A kreolok az afrikai származásúak. Ugyan fekete bőrűek, de orruk, szájuk, hajuk nem tipikusan negroid. A kreolok csaknem mind katolikusok.

Mauritius kormányzata mindig nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az etnikai különbözőségek, sokszínűség mellett is erősnek látszódjon a nemzeti egység. A faji, etnikai, vallási ellentéteket erőteljesen próbálják elfojtani. Létezik nem hivatalos elszigetelődés faji és vallási vonalak mentén. Jelen van a házastársak megválasztásában, az üzleti társulásokban és a társasági életben. Az emberek azért valóban törekednek arra, hogy ezek a tényezők ne akadályozzák a szigeten a harmonikus együttélést. Így a hétköznapi életben azért az etnikai és vallási határvonalak némileg elmosódnak.

A szigetlakók legkevesebb két nyelvet beszélnek, tudnak jól angolul, de otthon vagy az utcán egymás között a saját anyanyelvüket beszélik. Ezen kívül beszélik a franciából gyökeredző kreol nyelvet is. Az afrikai kontinens országaitól való óriási különbséget a leglátványosabb módon az mutatja, hogy Mauritiuson a lakosság 85 százaléka tud írni és olvasni.

Turista etikett

A külföldi látogatók felületesen szemlélve elég tartózkodónak vélik a helyi lakosokat. Na, nem ez a benyomásuk a strandon nyomuló zugárusokról, meg a turisták pénzköltéséből közvetlenül élőkről. A szállodán, a kifejezetten turistás övezeteken kívül a külföldinek ajánlott az öltözködésben némi visszafogottságot tanúsítani, mert a helyi kultúra elég konzervatív, igaz nem az arab országokban szokott mértékben. Mauritiuson a közstrandokon nem illik a topless napozás (hotelen belül talán). A helyiek körében megütközést kelt, ha a külföldi látogató hangoskodik, feltűnően viselkedik. A vendégek iránti általános tisztelet miatt a helyiek fegyelmezetten eltűrik a külföldiek kisebb kilengéseit. A helyiek vallásosak, még, ha különböző hitet is követnek. Tiszteletben kell tartani szokásaikat, hitéletüket, mint ahogy ők is tiszteletben tartják a miénket.

Gasztronómia

Mauritiuson jókat lehet enni. Megtalálhatóak nagy számban az indiai, kínai, francia étkek, és az azok keverékét jelentő kreol konyha remekei. Az ételválasztékában sok a csirke és a hal. A disznó- és marhahús ritkán fordul elő. Kevesen fogyasztanak barna- és a rozskenyeret, annál több a bagett, a fehérkenyér. A zöldségekből nagy a választék, mindenféle módon elkészítve sokszor fogyasztják. Mauritiuson a paradicsom, hagyma, gyömbér, fokhagyma és chili használata a kreol konyhából jön. A francia konyhából a garnélarák, szarvas és őz, valamint a vaddisznó használata származik. A friss halakat és a tenger gyümölcseit a kínai konyhából vették át. Az egyik alapfűszerük a curry, ez indiai behatás, viszont az arab konyhának köszönhetik a többi egzotikus fűszer használatát. Összességében a mauritiusi gasztronómia nagyon szerencsés, különleges keveréke az elmúlt századok során itt megfordult népek konyháinak legjavából.

Mauritiuson a jobb hotelekben gyakran szerveznek tematikus vacsorákat, hogy külön-külön bemutassák az indiai, a kreol és az egyéb ázsiai konyhákat. Emellett nem ritka, hogy a hotelnek több étterme is van, hogy a kulináris kalandozásra vágyók igényeit is kielégítse. Az északi szigetoldalon nyaraló, jó kávéra vágyó magyarnak érdemes Grand Baie-ben megkeresni a német tulajdonú Cafe Müller-t.

Aki tipikus mauritiusi ételekre vágyik, az a városközpontokban, valamint a piacokon kipróbálhatja az utcai étkezdéket. Érdemes azt választani, ahol hosszú a helyiekből álló sor. Tipikus mauritiusi előétel a samoussas, ami zöldséges vagy halas tésztás batyu. A dholl puri tipikus helyi étel, amit utcai árusoknál lehet venni. Ez a vajas illatú étel egyszerűen két, nyújtott lepénytésztából készül, amit borsópürével töltenek meg, és forró fémlapon megsütnek. Párolt zöldségekkel, paradicsomos szósszal, többfajta, zöld mangóból és kókuszból készített sachnival, néha csilis szósszal is fogyasztják. A gateaux piments is népszerű, ez forró olajban kisütött csilis lencsegombóc sóval, korianderlevéllel és sárgaborsópürével.

Mauritiuson éttermekből sincs hiány, találunk itt az európai konyhától az indiaiig mindenfélét. A legszélesebb választékot Grand Baie nyújtja. Van például egy kitűnő mexikói étterem, az Iguana Lounge, ahol szolid árakon ehetünk előételeket (200 rúpiától), főételeket (300 rúpiától), és ezekhez jöhet még egy hűsítő koktél is (150 rúpiától). A legtöbb étteremben ehhez hasonlítanak az árak.

Fotóegyveleg

La Preneuse strand Tamarin térségében

a Radisson Blu Azuri Resort strandja

Vissza az elejére


Kommentek

úti kritikus, 2014. 12. 13. 13:22
Tisztelt Dr. Jeerakunne!

Kérjük írja meg nekünk, hogy a tengeralattjárós program áránál elkövetett, és azonnal javított hibán kívül még mit írtunk tévesen. Minden hibát azonnal javítunk. A Vistát imádjuk és ők örülnek neki, hogy az információira is építünk. Törekszünk arra, hogy az információink alapján minél többen látogassák meg Mauritiust, és bátorítjuk az olvasókat, hogy a Vistával szervezzék meg az utazásukat. Úti kritikus


Dr jeerakunne, 2014. 12. 13. 12:49
Igen körülbelül ez a leirás igaz ,de ezt én magam javitottam a nagyobb részét a bizonyos szövegeknek a Vista utazási irodának és nem önöknek !!mellesleg ha önök kimásolták egy részét a szövegnek helyesen legalább mindet ugyanugy másolták volna ki mint ahogyan az oda ki lett javitva és irva van !!!
Köszönöm !!Tisztelettel:Dr Jeerakunne-Mauritius


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon



Repülőjegyek Mauritiusra Repülőjegyek Mauritiusra
Olcsó repülőjegyek Mauritiusra a Vistánál




SZÁLLÁSFOGLALÁS