ÚTIKRITIKA.HU / Moldova






hirdetes

útikritikák


Moldova

Földrajz és időjárás | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | A helyi konyháról | Fotóegyveleg

Itt még él Lenin elvtárs - Varga Gábor fotója

Földrajz és időjárás

A világon csupán három olyan ország van, amelynek nemzeti lobogója a két oldalán nem azonos motívumú. Paraguay és Szaud Arábia mellett Moldova zászlója ilyen.

Az ország területe nagyrészt síkságokból és dombokból áll, amelyeket a Dnyeszter és a Prut folyók szelnek át.

Az éghajlata szárazföldi, a nyarak melegek és a téli hónapok hidegek. A legmelegebb hónap július, amikor a nappali hőmérséklet általában 25-30 Celsius fok körül alakul. A leghidegebb hónap általában január, amikor a nappali hőmérséklet általában -5 és 0 Celsius fok között van. A csapadék jellemzően egyenletesebben oszlik el az év folyamán, de a legnagyobb mennyiség általában a nyári hónapokban esik.

Moldova területe többnyire mezőgazdasági célra hasznosul, és fontos ágazata a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az országban jelentős az erdő- és vadgazdálkodás is. A folyók és tavak kiváló halászati ​​lehetőséget biztosítanak.

Történelem

Moldova 1944-ben lett szovjet köztársaság. Sztálinék 1949-ben hozzávetőleg 250 ezer moldávot deportáltak Kazahsztánba és különböző szibériai területekre. Így ,,szovjetizálták Moldovát etnikailag is. Rosszabbul jártak, mint a magyarok. Nekik az orosz a hivatalos nyelvvé vált, a magyaroknak csak az iskolában kellett küszködnie a kötelező idegennyelvként oktatott orosszal.

,, Könnyű összekeverni Moldovát (Moldáviát) Moldvával. Tisztázzuk hát! Moldva ma Románia keleti része, korábban az egyik román történelmi állam, mely a Kárpátoktól (Erdélytől) keletre fekszik (a másik történelmi román állam a Havasalföld, a Kárpátoktól délre található). Moldva számunkra legjelentősebb vonatkozása, hogy itt élnek a csángó magyarok. Moldvát a mai Moldáviától (másik nevén Besszarábiától) a Prut folyó választja el. A két terület jórészt megegyezik a magyar történelemből Etelköz néven ismert területtel, ahonnan egyes történészi vélekedések szerint a magyarok a Kárpát-medencébe vonultak, ennek feltételezett oka más sztyeppei törzsek meg-megújuló támadásai voltak. Moldva és mai Moldávia a történelem során többször is azonos fennhatóság alá tartozott, például a román ortodox egyház által szentté avatott Stefan cel Mare, azaz Nagy István moldvai fejedelem (1457–1504) idején.

A területről biztosan elmondható, hogy a magyar nemzeti „nagylét” körülbelül Mohácsig terjedő időszakában magyar és szláv, a korszak vége felé török befolyás alatt állt, később főleg az orosz és a török, időnként az erdélyi befolyás volt a meghatározó. A változó területen uralkodó román (oláh, vlach) fejedelmek hol egyik, hol másik nagyobb hatalomnak fizettek adót, védelmet várva tőle.

Az 1700-as évek rendszeres orosz-török háborúit követően Moldávia, azaz Besszarábia orosz uralom alá került. Moldva 1859-ig megmaradt fejedelemségnek, majd Cuza ezredes egyesítette Havasalfölddel, s létrejött az első román állam, mely majd 1918-ban sok csalfasággal, budapesti forradalmi események katasztrofális következményeként megszerzi Erdélyt is.

1918-1940 között a teljes terület Románia (azaz Nagy-Románia) része, majd jön a Szovjetunió, és a németekkel kötött ún. Molotov-Ribbentrop paktumban szereplő dátumnál három nappal korábban bevonulva, mintegy 50 ezer román tisztviselőt, katonát meggyilkolva szovjet (azaz ismét orosz) területté teszi Besszarábiát.

A szovjet korszak végére az ország lakossága zömében (kb. kétharmad arányban) „moldovánnak” tartja magát, míg a fennmaradó 30-35% ukrán, orosz, román, lengyel, bolgár és gagauz. Ma a hivatalos nyelv a román és az orosz, de a hirdetmények, feliratok szinte csak román nyelvűek, míg a mindennapok kommunikációja nagyobb részt orosz nyelven zajlik.

Moldávia lakosságának majdnem egyharmada a főváros, Kisinyov agglomerációjában él, egy másik harmad vidéken, míg a harmadik harmad külföldön él, dolgozik, nagyobb részt Oroszországban, kisebb részben az Európai Unióban.

Az 1991-ben a függetlenségét kinyilvánító, kb. 3,5 millió lakosú Moldáv Szocialista Szövetségi Köztársaságban polgárháború tört ki. Ennek 1992-ben vége is lett, azonban eredménye máig hat. A Moldávián átfolyó Dnyeszter folyó bal partján ugyanis létrejött egy állam, a kb. félmillió lakosú Dnyeszter Menti Köztársaság (Transnistria), melyet csak Oroszország (és más szakadár országok, mint pl. Abházia) ismert el – ez jogilag Moldávia része, gyakorlatilag azonban az orosz 14. hadsereg „békefenntartása” révén önálló életet él önálló pénzzel, egyértelmű orosz befolyással.

Moldávia de jure és de facto létező másik része a Gagauzia, azaz a Gagauz Autonóm Tartomány 150 ezer lakossal, 1800 km2-en. A gagauzok tulajdonképpen ortodox keresztény törökök, de magukat az úzok, besenyők, kunok utódainak is tartják. Fővárosuk Komrat (románul Comrat), ahol a ma is gondozott Lenin-szobor árnyékában működik a keresztény törökök egyeteme, államhatalmi szervei, és ott áll egy szoborpark, benne többek között a párttitkárokból államfő-diktátorokká lett egykori szovjet tagköztársasági vezetők szobraival. Nagy hát a zavar, a közép-európai (s még inkább a nyugat-európai) vakargathatja feje búbját, miként is van ez az egész? (2016)" forrás

Kisinyov - Emlékeztető, hogy itt jelentős zsidó élet és hitélet múlt volt (1940-ben 70 ezer zsidó élt itt) - Ata fotója

Manapság

A kb. 400 eurós egy főre jutó bruttó nemzeti termékével Moldova statisztikailag nézve Európa legszegényebb országa. A bérekből, a nyugdíjból egyszerűen nem lehet megélni. Az ország gazdaságának összeomlását részben az akadályozza meg, hogy kb. egymillió moldovai dolgozik Nyugat-Európában és az ő hazautalásaikból él Moldova is, és rengeteg család is. 

Parlament - v.g. fotója

Szolgálom a Hazát - v.g. fotója

lakótelep - N.L. fotója

A helyiekről

,, A moldávok általában nagyon barátságos, és segítőkész emberek, de idegennyelvtudással nem állnak valami jól. Az oroszt mindenki beszéli, így aki még tanult oroszul, és emlékszik is rá, az elboldogulhat. Angolul a fiatalabb generációt érdemes megszólítani. (2014)" forrás

N.L. fotója

N.L. fotója

Kisinyov - központi piac - kofa (szőlő kb.270 forintnak megfelelő heliy pénzért) - Ata fotója

Kisinyev- Sakkozók a téren - Ata fotója

Turista etikett

  1. Ne vegyük biztosra, hogy minden moldovai magát románnak tartja. Legyünk tapintatosak e tekintetben. A beszélgetésekből aztán rendre kiderül, hogy a beszélgető partnerünk milyen nemzeti azonosságot vall, érez. Ez független attól, hogy a moldáv nyelvet lényegében minden moldovai románnak tekinti és mondja.
  2. Vidéken, főleg falvakban rossz szemmel nézik, ha a turista lány/nő nyilvános helyen, utcán cigizik. Az ilyen nőt ott és ők "könnyűvérűnek" vélik.  
  3. Moldovában az emberek többnyire udvariasak az idősekkel, és átadják a helyet pl. a tömegközlekedési eszközökön. Kövessük a példájukat, amúgy persze bárhol máshol is.
  4. Ortodox templomokba lépve a nőknek fedniük kell a vállaikat és kendővel kell takarniuk a hajukat. A férfiaknak illik levenni bármely fejfedőjüket.

Helyi konyha és gasztronómia

A Szovjetunió idején a Moldovia szovjet köztársaság volt a nagy komcsi ország egyik fő zöldség- és gyümölcstermesztő helye. Ma is nagyon finom, friss zöldségek és gyümölcsök teremnek itt, de már egy független országban. Az ételekben bőségesen helyet kapnak a zöldségek.

,, Nem lehet teljes egy moldáv út a helyi ételek-italok kipróbálása nélkül. Moldova alapvetően mezőgazdaságból élő, paraszti jellegű agrárország. Már a szovjet időkben is, mint a "Szovjetunió zöldségeskertje"-ként emlegették, napjainkig főleg a mezőgazdasági termékek exportja jelenti a fő devizaforrást: friss áruk mellett konzervek, húskészítmények, borok kerülnek ki a nemzetközi piacra. Az agrárium termékei nemcsak a Földön népszerűek: a Nemzetközi Űrállomás űrhajósételeit is Moldovában gyártják, erről külön írás szól: Moldova a világűrben.

Rengeteg a zöldség, gyümölcs, a vegetáriánusok paradicsoma az ország. Az étkezés bőséges előételekkel kezdődik: saláták, hidegtálak sokasága vezeti be a levest, majd a főfogást. A húsevők sem panaszkodhatnak: a csirke és a disznó számít fő ételnek, de a sok folyó, tó gazdag halállománnyal látja el vendéglőket. Jellegzetesek a különféle töltött, sült tésztafélék. Piacokon mindig találunk étkezdét, kedves nénikék árulják házi készítésű pirogjaikat, de jó nevű éttermekben is csillapíthatjuk éhségünket. Moldovában senki nem marad éhesen, a legkülönfélébb igényeket kielégíti a helyi konyha. Világhírű a moldáv borászat, amivel szintén érdemes megismerkedni." forrás

Fotóegyveleg

suszter - N.L. fotója

temetkezési iroda - N.L. fotója

Néni - Ata fotója

Ennek az idegen alaknak miért vagyunk annyira érdekesek? - Elter Karcsi fotója

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon






SZÁLLÁSFOGLALÁS

hirdetes