útikritikák


Oslo

Oslo dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Szállás | Étkezés | Egyéb hasznos információk | Látnivalók |További beszámolók | Fotóegyveleg

.


Oslo júliusban - 21 fok - R. Gyuri fotója

Oslo dióhéjban

Vicces, hogy magyarul oszlo-ként ejtjük ki, míg a norvégok maguk oslo-nak, igen, s hanggal!  

  • Norvégia fővárosának, Oslonak 2025-ös becslés szerint közel 1,4 millió lakosa van (egyharmada bevándorló hátterű, a Sondre Nordstrand és a Stovner og Alna negyedekben az arány 50%.).
  • Oslo Norvégia déli részén fekszik, kb. az orosz Szentpétervárral egy szélességen.
  • Budapest és Oslo között közvetlen járat esetén a repülési idő: 2 óra 20 perc.
  • A norvég főváros a világ egyik legdrágább városa. Oslo lakói többnyire sokat keresnek és ahhoz képest az árak (számukra) nem magasak. Támpontként: Egy üveg sör bolti ára 1200 forintnak felel meg! (Prágában: 370 forint). 
  • Oslo területének közel fele zöldterület (sok erdő)
  • (Magyar szövegekben van ahol rövid, van ahol hosszú ó betűt használnak a szó végén. Eldöntethetetlen, hogy melyik a helyes. MI vegyesen használjuk..)
  • Átlagos nettó havi fizetés (2025-ben): 1,3 millió forintnak megfelelő norvég korona
  • A fogyasztói árak átlagosan 55 százalékkal magasabbak, mint Budapesten.
  • Oslóban a nyár közepi átlagos nappali hőmérséklet általában 20-22°C körül alakul.
  • Osló lakói imádják a fagyit, de nem csak nyáron! Valójában Norvégia a világ egyik legtöbb fagylaltot fogyasztó nemzete, és Oslóban még télen, hóesés közepette is rengeteg ember sétál fagyival a kezében. Hogy miért? Senki sem tudja, de a hideg látszólag nem akadály!
  • 2024-ben Oslóban az újonnan eladott autók több mint 80%-a elektromos meghajtású. Ez a magas arány részben az elektromos autókra vonatkozó adókedvezményeknek, az ingyenes parkolásnak, a jól kiépített töltőinfrastruktúrának és az elektromos autókat támogató kormányzati intézkedéseknek tudható be. A norvég kormány célja, hogy 2025-re a közlekedés teljesen fosszilis üzemanyagoktól mentes legyen, Oslo közlekedési stratégiájának egyik kulcselemeként.
  • (A Tesla népszerűségének csökkenése önmagában nem veszélyezteti Oslo ambiciózus elektromobilitási céljait, mivel a piac már sokkal diverzifikáltabb, és számos más márka kínál versenyképes elektromos modelleket. Az ösztönzők, a jól kiépített töltőhálózat és a politikai elkötelezettség továbbra is biztosítják az elektromos autók terjedését. Így a 2025-re kitűzött, fosszilis üzemanyagtól mentes közlekedés reális és tartható marad.)

Fő látnivalók:

  • Vigelandsparken szoborpark 212 bronz- és gránitszoborral (mindegyiket Gistav Vigeland szobrász alkotta) - ez Oslo egyik legnépszerűbb turista látványossága
  • Az ultramodern Operaház (a központi pályaudvarhoz közel)
  • Az Oslofjord szigeteinek meglátogatása komppal
  • Holmenkollen símúzeum és Ugrótorony (a kilátóhellyel)
  • A Nemzeti Múzeumban megnézni Edvard Much világhírű festményét a Sikolyt
  • Az Oslo városháza, ahol a Nobel-Békedíjat osztják ki minden év december 10-én
  • Viking hajók múzeuma
  • A Királyi palota (Karl Johans gate)

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Nem túl nagy, könnyű bejárni turistaként
  2. Nagyon jó a közbiztonság
  3. Sok a kellemes kávézó
  4. Nagyon jól szervezett a tömegközlekedés
  5. A fővárosiak ízléses öltözködési kultúrája (visszafogott, sportos és valamennyire elegáns is, minőségi anyagok)
  6. Az operaház, mint remek modern építészeti alkotás
  7. A Vigeland Park a sok érdekes, meghökkentő szoborral
  8. A Fram sarki tengerjáró hajós múzeum
  9. Nézni vasárnap délelőtt a fővárosiakat a Frogner parkban
  10. A magas épületek összképe, a skyline (Barcode) az esti megvilágításban

Nem tetszett

  1. Túl gyakran esik az eső, és sokszor szürke az égbolt
  2. Baromi nagy a drágaság (nekünk), az éttermi árak brutálisak
  3. Nincs sok igazán ütős látnivaló, nevezetesség, max. két napra való
  4. Meglepő egy ilyen gazdag ország fővárosában a sok utcai kéregető és hajléktalan
  5. Este sok helyen nem szolgálnak fel sört
  6. Gyér az utcavilágítás, a belváros kivételével sötétség van - furcsa, mert az év nagy része amúgy is sötét...
  7. A norvégok egy része túlságosan tartózkodó a külföldiekkel szemben (esetenként a barátságtalanság szintjéig)
  8. A Nordmarka erdős program nem lett igazán érdekes, izgalmas
  9. A népességhez képest túl terebélyes a város
  10. Hét közben nem isznak, de péntek este a fővárosiak túlságosan is beindulnak a szeszre

Vélemények

,, Bergenhez képest persze Osló nem vált igazán emlékezetes élménnyé. Pedig, nem rossz hely. Tiszta, színes és sok a zöld terület. Építészetileg a modern és a régi megfelelő arányban van. A modern épületek a tengerparti sétány térségében a legmutatósabbak. Nagyon tetszett az Operaház kivülről és a Városi tanács épülete belülről. A pályudvartól a királyi paotáig elnyúló Karl Johans Gate (főutca) késő délután roppant hangulatos a sok nyugis, de mégis sietős norvéggal. A rengeteg múzeum közül végül kettőre volt időnk: a viking hajó múzemra és a skanzenes jellegű Népművészeti múzeumra. A Vigeland parkba feltétlenül el kell menni. Csúcs! Tulajdonképpen ez is egy múzeum, de nagyon sajátos a sok szabadtéri szoborral, amiket egy szobrász (Gustav Vigeland) alkotott. Még belépőjegy sincs, hiszen ez egy közpark. 

A hotelünk Vulkan nevű laza negyedben volt. 20 percet szívesen gyalogoltunk be a centrumba. Oslóban ugyanis jó a levegő. 

Kedvesek, elégedettek a polgárok. Két teljes napot bőven megérdemel. Az árnyoldal az a piszok drága étkezés." (lilak)


,, Azonnal szemet szúrtak az árak, gondoljatok a legdurvább árra egy adott terméknél, amit valaha láttatok itthon és szorozzátok meg kettővel 😀 Igen. Pont annyi.


Oslo építészetileg kiemelkedő,ha szeretitek a kortárs dolgokat.
Programok közül amit ajánlok, az a fjord cruise(kb 2 órás), ami nyílván nem olyan látványos, mint vidéken, de azért szép tájakat lehet látni, de ha valakinek több pénze/ideje van,a Norway in nutshell túra valszeg izgalmasabb.
Múzeumok közül a Fram lett a kedvencem,gyerkőccel is jó lehet mert interaktív,meg hát elég látványos(más is beparázott a jeges-zombis kabinban?), illetve a viking hajók is menők.
Tömegközlekedés elég jó,de sokszor ugyananniy idő eljutni a belvárosban busszal valahova, mint gyalog,í gy aki bírja a tempót annak nem érdemes napijegyet váltani.
Összességében nagyon megszerettem ezt a várost, a helyiek lazák és udvariasak, angolul jól beszélnek, volt néhány fura dolguk ( pl piros lámpán mindenki halál lazán átmegy, pont nem érdekel senkit az se ha jön az autó , pedig 2 piros lámpa van egymás alatt minden zebránál-ha vki tudja miért, írja meg légyszi), de összességében pozitív volt minden, kedvet kaptam más tájait is felfedezni ennek a szép országnak💕(sz.m., 2019)


Oslóban csak egy éjszakát töltöttünk. Egy délután nekünk pont elég volt. Végigsétáltunk a belvárosi részen. Szép, de - ahogy más már írta - semmi különleges. (S. Zsuzsanna, 2022)

e.k. fotója

Szállás

Oslo több hangulatos negyede kiváló szálláslehetőségeket kínál, amelyek közel vannak a városközponthoz. Az alábbiakban néhány ajánlott környék:

1. Oslo belvárosa (Oslo Sentrum): A város szíve, ahol a főbb látnivalók, bevásárlóutcák és éttermek találhatók. Itt számos szálloda közül választhat, amelyek közvetlenül a központban helyezkednek el.

2. Grünerløkka: Egykor ipari terület volt, ma Oslo egyik legtrendibb negyede, tele kávézókkal, bárokkal, butikokkal és parkokkal. Fiatalos és kreatív légkör jellemzi, és gyalogosan is könnyen elérhető a belváros.

3. Frogner: Elegáns és csendes környék, ahol a híres Vigeland-szoborpark is található. Széles sugárutak, gyönyörű épületek és exkluzív üzletek jellemzik. A belváros könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel vagy akár gyalogosan is.

4. Majorstuen: Nyüzsgő városrész, amely a belváros nyugati részén található. Számos bevásárlási lehetőséget, éttermet és kávézót kínál, valamint itt található a híres Bogstadveien bevásárlóutca is. A központ közelsége és a kiváló közlekedési kapcsolatok miatt népszerű választás.

5. Aker Brygge és Tjuvholmen: Modern, vízparti negyedek, ahol luxusszállodák, éttermek és művészeti galériák találhatók. Gyönyörű kilátást nyújtanak az Oslo-fjordra, és rövid sétára vannak a belvárostól.

A szállásom a központi pályaudvartól csupán két sarokra helyezkedett el, de más előnyét nem tudnám kiemelni. Pedig gyanakodhattam volna az Oslobox elnevezésnél... Talán közelebb jártak volna az igazsághoz, ha a Shoesbox nevet választják. A szoba, vagy inkább fülke teljes mérete nem haladta meg a 9 négyzetmétert, és abban már a fürdő is benne foglaltatik. Már amennyire fürdőnek lehet nevezni azt a zuhanyfülkét, amibe egy emberes méretű férfi csak úgy tudja betuszkolni magát, hogy a kiálló részeit leszorítja, nehogy az üvegajtó lemetélje. (2022) forrás

Közlekedés

Oslo városában jól szervezett tömegközlekedési hálózat működik, amelyet buszok, villamosok, helyi vonatok, metró (T-bane) és hajók alkotnak. A rendszert a Ruter szervezi és koordinálja. Az öt metróvonal az 1-től az 5-ig, a hat villamosvonal a 11-től a 19-ig van számozva, a buszok 20-as jelöléssel kezdődnek, a hajók pedig B1, B2 és így tovább. A helyi vonatokat a Vy üzemelteti, amelyekre szintén érvényesek a Ruter jegyek. A tömegközlekedés kiterjed Oslo külvárosaira is, így például a nyugati Bærumra, ahol a villamos és a metró átlépi a megyehatárt.

A Ruter Service Center (korábban Trafikanten) a tömegközlekedési információs központ, amely a Jernbanetorget téren, közvetlenül az Oslo Központi Pályaudvar mellett található az óratorony lábánál, valamint Aker Brygge és az Oslo Repülőtér (Gardermoen) területén is elérhető. Itt ingyenes térképeket, információkat és jegyeket is lehet kapni. A Ruter weboldalán menetrendek, térképek, útvonaltervezők és keresők találhatók Oslóra és a közeli megyékre, mint Akershus, Østfold, Oppland, Hedmark, Buskerud, Vestfold és Telemark.

Oslo központjában két fő tömegközlekedési csomópont található: az Oslo Központi Pályaudvar (Oslo S) / Jernbanetorget és a Nationaltheatret (földalatti állomás). Az összes metróvonal érinti ezeket az állomásokat, minden vonat áthalad az Oslo S-en, és a legtöbb vonat, köztük a Flytoget reptéri expresszvonat is, megáll a Nationaltheatret állomáson. A Nationaltheatret különösen kényelmes a királyi palota, a Nemzeti Múzeum, a Parlament, az Oslo Koncertterem és az Oslo Városháza közelében.

A tömegközlekedési rendszer zónákra épül, és a viteldíjat az átlépett zónák száma alapján számítják ki. A rendszerben azonos árfeltételek érvényesek minden közlekedési módra. Az előre váltott egy útra szóló jegy ára 40 kr az alkalmazásban vagy a kioszkban, a járműveken vásárolva pedig 60 kr. Az érvényesítés után a jegy egy órán keresztül érvényes azon zónákon belül, amelyekre érvényes. Az alkalmazásban történő jegyvásárlás ajánlott, mivel támogatja mind az iOS, mind az Android rendszert.

További bérletek is elérhetők: 24 órás (117 kr), 7 napos (323 kr), 30 napos (814 kr) és 365 napos (8140 kr) jegy egy zónára. A jegyek, kivéve a 365 napos bérletet, féláron kaphatók gyerekek (4–15 évesek) és idősek (67 évtől) számára. Hétvégén 16 év alatti gyerekek ingyen utazhatnak egy felnőtt kíséretében.

A jegyek megvásárolhatók az alkalmazásban vagy egy RFID chipkártyaként, amit a Ruter Service Centerben, Aker Brygge-ben, valamint a legtöbb 7-Eleven, Deli De Luca, Mix és Narvesen kioszkban is árusítanak. Az összes jegy érvényes az éjszakai járatokon is, amelyek pénteken és szombaton közlekednek a normál szolgáltatás leállása után.

Fontos, hogy a jegyet utazás előtt érvényesítsük. Ha bliccelünk, a helyszíni ellenőrzés esetén legalább 1200 kr büntetésre számíthatunk.

A repülőtéri expresszvonatra (Flytoget) és a repülőtéri buszokra (Flybussen és Flybussekspressen) a Ruter jegyek nem érvényesek, mivel ezeket más szolgáltatók üzemeltetik.

A T-bane egy öt vonalból álló metróhálózat, amely a városközpontot és a külvárosok nagy részét lefedi. Minden vonal egy közös alagúton halad keresztül a városközponton, a Majorstuen állomástól a Tøyenig, majd a külvárosok felé ágazik szét. A vonalakra jellemző, hogy a városközpontban teljesen földalatti, míg a külvárosokban a felszínen haladnak. Az Oslo metró modern, tágas szerelvényekkel közlekedik, amelyeket a Siemens gyártott.

A villamos- és buszhálózat kiegészíti a metrót, ugyanazokkal a jegyekkel lehet használni őket. A villamosok központi csomópontja a Jernbanetorget, ahol minden vonal összefut. A város többi része buszjáratokkal érhető el, amelyek reggel 5 és éjfél között közlekednek, két vonal, a 31 és 37-es, pedig egész éjszaka üzemel.



R. Gy. fotója

Étkezés

2025-ben: Két főnek egy közepes étteremben háromfogásos étkezés kb. 41 ezer forintnak megfelelő norvég koronába kerül.

Olcsó étteremben egy főétel kb. 8500 forintba kerül.

A norvégek jellemzően keveset esznek reggelire és ebédre, annál többet vacsorára.

Oslóban rengeteg drága és olcsó étkezési lehetőség közül válogathatsz. A legolcsóbbak az ázsiai éttermek, amelyek sok esetben jó minőségű ételeket kínálnak kedvező áron.

Nézd meg az étlapot az ajtónál! Bár mindig érdemes odafigyelni az ételek minőségére, a norvég élelmiszer-biztonsági szabályok nagyon szigorúak és hatékonyan betartatják őket, így az oslói éttermek biztonságosak.

Az utcai ételek is megtalálhatók a városban, bár általában drágábbak, mint más városokban.

A helyiek az Aftenposten Vink oldalát és a DN üzleti napilapot használják válogatott étteremajánlókért. Érdemes kipróbálni az előfizetést, amely az első hónapban mindössze 1 NOK.

Az Aker Brygge, a városháza déli részén található vízparti terület, amely nyáron nyüzsgő szabadtéri éttermekkel és bárokkal várja a látogatókat. Ez Oslo egyik legdrágább étkezőhelye, így ha nincs jó idő, érdemes máshol maradni.

A belváros többi étterméhez, bárjához és klubjához is közel vagy itt, különösen a Stortingsgaten mentén, amely párhuzamos a Karl Johans gate-tel, Oslo fő bevásárlóutcájával. Étterem, bár vagy klub szinte mindenütt található a Nationaltheatret állomástól keletre, egészen Oslo központi pályaudvarán túl. Érdemes felfedezni a Grünerløkka, Majorstuen és Grønland negyedeket is, ahol szintén sok érdekes hely található.

Kedvező árú étkezés

Torggata: Ez a terület jó választás, ha olcsón szeretnél étkezni (Hausmanns gate-től Youngstorget felé). Vietnámi, thai és kínai éttermek, kebabosok és pizzériák sorakoznak itt. A környék könnyen elérhető a belvárosból.

Grønland: Itt számos olcsó étkezési lehetőséget találsz, valamint anyag- és ékszerboltokat, indiai és pakisztáni édességboltokat és sörözőket. Az Oslo Mekaniske Verksted hangulatos hely, ahol italokat lehet kapni, de akár saját hozott ételt is fogyaszthatsz a közeli helyekről.

Norvég ételek

A hagyományos norvég ételeket kínáló kávézók és éttermek általában drágábbak, de van néhány hely, ahol jó áron próbálhatod ki a húsgolyót barna mártással, vagy a lutefisket és egyéb helyi specialitásokat.

Egyéb lehetőségek

Mindig elérhetők a kedvező árú kolbászok és egyéb kioszkételek. A 7-Eleven és Deli de Luca láncok péksüteményeket, édességeket és egyéb harapnivalókat kínálnak, de ezek ára magasabb, mint amit egy Rema, Kiwi vagy Bunnpris szupermarketben fizetnél.

Gondoltam, beküldök egy hambit vacsora gyanánt, de fejvesztve menekültem ki a Mekiből, amikor megláttam, hogy 2500,- Ft a legolcsóbb burger. A közértekben sem rózsásabb a helyzet. Ahogy megfigyeltem a legalapvetőbb élelmiszerek árát (pl. sör), három-, négyszerese az itthoninak. De például a legolcsóbb másfél literes ásványvizet mindenhol ezer forint felett árulják. Utoljára húsz évvel ezelőtt jártam Norvégiában, akkor sem volt egy olcsó hely, de a mostani árak átlépik a pofátlansági limitemet, úgyhogy beértem a szállodában egy automata kávéval. (2022) forrás

Vásárlás

„Oslo a világ egyik legdrágább városa, mégis vannak lehetőségek kedvező árakra a nagy leárazások idején. A híres márkák árai Oslóban nem magasabbak, mint Londonban vagy Párizsban, gyakran még alacsonyabbak is, ha nincs is épp akció. A nagy leárazások januárban és augusztusban vannak, néha közte is. A norvég szó a leértékelésre a „Salg” vagy „Tilbud”.

Áfa-visszatérítés/Tax Free vásárlás

Számos üzletben lehetőség van az ÁFA-visszatérítés igénylésére az ország elhagyásakor. Az ilyen üzletek kirakatában vagy pultján gyakran látható a „Tax Free” logó, de mindig érdemes megkérdezni az eladót, hogy érvényes-e a tax free vásárlás, mivel nem minden bolt jelzi ezt a logóval.

Ha tax free vásárlási szolgáltatást veszel igénybe, készpénz-visszatérítést is kaphatsz Norvégia elhagyásakor. Az ország különböző pontjain – repülőtereken, határátkelőhelyeken, kompokon és hajókon – vannak visszatérítési pontok. A visszatérítési pont helye attól függ, hogyan hagyod el az országot.

A minimális vásárlási összeg egy üzletben, hogy tax free visszatérítést kapj, 315 kr a szokásos termékekre és 290 kr az élelmiszerekre. Norvégiában az ÁFA benne van a kiskereskedelmi árban. A megvásárolt termékeket felhasználatlan állapotban kell kivinni az országból a vásárlástól számított 30 napon belül. A visszatérítési pultnál legyen nálad a termék, a visszatérítési csekk és az útlevél/személyi igazolvány.

A tax free szolgáltatás nem vehető igénybe norvég, svéd, dán és finn lakosok számára.

Bevásárlónegyedek

Ha vásárolni szeretnél, bőséges a választék. A fő sétálóutca, Karl Johans gate, sok vegyes minőségű üzletet kínál. A gesztenyefáiról híres Bygdøy allé (busz 20, 31) az elmúlt években visszanyerte vásárlóutcai hírnevét, és ma már konyhákkal, konyhai eszközökkel, belsőépítészeti kiegészítőkkel, exkluzív norvég bútorokkal és világítási dizájnnal foglalkozó üzletek találhatók itt.”

Az élelmiszerboltok vasárnap zárva vannak!

,, Javaslom emiatt,hogy olyan szállást foglaljatok ahol van konyha, és tankoljatok fel smack levest meg ilyesmiket,szintén jó ötlet(ezt asszem itt olvastam,köszi a tippet) a kb mindenhol kapható hotdog 35-40 koronáért,elég laktató és még kb a legolcsóbb itt. Nekem nagy streetfood kedvencem lett a hasonló árban kapható waffel barna sajttal,ami egy édesebb sajt, izgalmas íze van 🙂 (sz.m., 2019)

Szórakozás

„Oslóban minden bár, pub és étterem füstmentes, így csak a kijelölt helyen, kívül lehet dohányozni. Mivel az utcán nem lehet alkoholt fogyasztani, a dohányzáshoz a poharat bent kell hagyni, hacsak nincs a bárnak kijelölt italfogyasztó területe, amely általában korábban bezár, mint maga a hely.

Oslo általában drága, egy fél liter sör ára általában 58-70 kr között mozog. A belvárosban a záróra akár 03:30-ig is kitolódhat, bár a nemzeti szabályozás szerint 03:00 után alkoholt már nem lehet felszolgálni.

A jelentős pub-sűrűségű környékek közé tartozik Grünerløkka (villamos 11-12-13 Nybrua, Schous plass, Olaf Ryes plass vagy Birkelunden megállókig), Aker Brygge (villamos 12 Aker Brygge-ig vagy busz 21-32-33-54 Vika Atrium vagy Bryggetorget megállókig), Solli/Frogner (villamos 12-13 vagy busz 30-31 Solli-ig), Grønland (T-bane Grønland megállóig, busz 37 Tøyengatáig vagy busz 60 Norbygatáig), és a belváros, különösen Youngstorget és Grensen környéke.

A norvég sörök megérnek egy próbát. Az oslói nagy sörfőzdék, mint a Ringnes és Frydenlund mellett számos helyi, kisebb főzde is működik, amelyek kiváló minőségű kézműves söröket készítenek.”

"Jóllehet Oslo alig egymilliós nagyváros, az éjszakai élet tekintetében többmilliós metropolisnak érződik. Egyszerű magyarázat lehetne az, hogy sok a turista és még több a bulizásra fokozottan nyitott bevándorló. Valójában Oslo "őshonos" norvég lakói - főleg a fiatalok - egyáltalán nem gubbasztanak otthon. Persze a helyzet nagyon is szezonális, hiszen nyáron az enyhe időt és a késői sötétedést minden helyi igyekszik a legjobban kihasználni - nem véletlenül, az év nagy része zord és sötét. Az Aker Brygge tájékán ilyenkor megtelik minden apró kerthelyiség, étterem és üzlet. A sétálóutcák forgataga nap közben lehengerlő.

A belvárosban a kisebb-nagyobb bárokban egész este nyomják a zenét, megy a tánc. A fiatal vagy fiatalos magyar turista meglepődhet, hogy Oslo milyen bulis hely. Persze közel sem annyira bulis, mint a norvég fiatalok látogatása hazánkban. Az alkoholárusítás korlátozott, és ez érződik a szórakozókon is. Talán már csak a külföldiek próbálkoznak meg az utcai alapozással, de ezzel nem árt vigyázni, a rendőrség nagyon szigorúan bűntet érte - és rendőrből aztán van bőven a főváros utcáin. Nem árt tudni azt sem, hogy a bulizáshoz kötelező vinni személyit vagy útlevelet, mert igazolvány nélkül tuti nem engedik be az embert sehova." (N. K.)

Közbiztonság

Mivel Norvégia a bevándorlók egyik paradicsoma, sokféle ember keveredik - a fővárosban ez halmozottan igaz.

„Oslo általában biztonságos város, de mint minden nagyvárosban, itt is érdemes némi óvatosságot tanúsítani. Az erőszakos bűncselekmények ritkák, de nem ismeretlenek. Kerüld a vitákat a taxi sorokban a bárok zárása után, és ha lehet, maradj távol ittas fiatalok csoportjától. A rendőrség azt tanácsolja, hogy sötétedés után az Akerselva folyó melletti területet Grønland és Cuba között érdemes elkerülni, mert ez a környék hírhedt nemi erőszak, rablások és drogügyletek miatt. Bár Oslo nem olyan veszélyes, mint sok más város, vannak munkásnegyedek, amelyeket a helyiek javasolnak éjszaka elkerülni, például Stovner, Holmlia és Grønland/Tøyen. Bár ezekben a helyeken nem túl magas a rablások aránya, nem érdemes kockáztatni.

Nők számára érdemes ébernek maradni éjszaka, különösen a klubok és pubok zárásakor. Kerüld a parkokon és a gyengén megvilágított területeken való egyedül sétálást. Semmilyen körülmények között ne vegyél igénybe „kalóz taxit” vagy más nem hivatalos szállítást.

A lopások és zsebtolvajlások is gondot jelenthetnek. Az alapvető óvintézkedések közé tartozik:

Vigyázz a zsebtolvajokra tömegben és a tömegközlekedési eszközökön.
Ne hagyd felügyelet nélkül az értékeidet.
Kerüld, hogy a mobiltelefonodat vagy pénztárcádat a kávézóasztalon hagyd.

Ha bűncselekmény áldozata leszel, vagy szemtanúja vagy egy bűncselekménynek, általánosan elfogadott, hogy értesítsd a rendőrséget, ami hozzájárul a közbiztonság javításához.

Csalások

Csalások ritkán fordulnak elő, de Oslo sem mentes tőlük. 2008-ban előfordult, hogy „találós játékot” játszó csalók bukkantak fel az utcán – ne vegyél részt utcai fogadásokon, mert valószínűleg átverésről van szó.

Téli körülmények

Különösen figyelj a téli körülményekre, ha autót vezetsz, és gondoskodj róla, hogy a járművön téli gumik legyenek. Oslo utcái és útjai nagyon csúszósak lehetnek, különösen ha a hóeltakarítás és sózás hiányos, ezért vezess lassan és óvatosan.

Télen ügyelj a jeges felületekre, és ha erdőben túrázol, légy óvatos a havas tisztások átkelésekor – ezek fagyott tavak is lehetnek, amelyek ugyan biztonságosnak tűnhetnek, de beszakadhatnak. Mielőtt jégre lépsz, mindenképp győződj meg arról, hogy elég vastag ahhoz, hogy elbírjon. Végül vigyázz a tetőkről hulló hóra és jégcsapokra, különösen a fagypont körüli hőmérsékleten. Oslóban általában piros/sárga figyelmeztető táblák jelzik ezeket a veszélyeket, és időnként le is zárják az érintett területeket.”

forrás

Egyéb hasznos információk

1. „Oslóban kiváló minőségű a csapvíz, így nincs szükség drága palackozott víz vásárlására.

A városháza előtt, a kikötő közelében ivóvíz-állomás található.

Mint mindig, a tavakból, folyókból, patakokból és más kezeletlen vízforrásokból származó vizet forrald fel, ha túrázol vagy kempingezel az oslói erdőben (Marka). Ne vegyél vizet tavacskákból, nagyobb pocsolyákból vagy egyéb állóvizekből.”

2. „Oslóban könnyű közlekedni, és szinte minden norvég beszél angolul. A legtöbben angolul válaszolnak bármilyen kérdésre. Sok norvég beszél valamennyit németül, spanyolul vagy franciául is, mivel ezeket tanulták az iskolában. A tömegközlekedéssel és a kormányzati hivatalokkal kapcsolatos információk gyakran angolul is elérhetők, és néhány bár vagy kávézó szintén angol nyelven működik.

3. A Visa és a MasterCard általában minden étteremben, taxiban és boltban elfogadott. A legtöbb terminál támogatja az érintéses fizetést 2024-től. Az ATM-ek minden nagyobb hitel- és betéti kártyát elfogadnak, és elérhetők angol nyelven is, bár kevés szükség van rájuk, mivel a norvégok többsége kényelmetlennek tartja a készpénz használatát. A helyi valuta a norvég korona.

4. A legtöbb hotel, kávézó és számos étterem ingyenes Wi-Fi-t kínál.”

3. A repülőtérről vonattal a leggyorsabb eljutni a városközpontba. Itt van az express vonat – 214 NOK és a sima vonat – 114 NOK.
A pályaudvaron vettünk 1 napos Oslo passt, amivel 24 órán keresztül használhattuk a város tömegközlekedési eszközeit – a kompokat is! -, továbbá 30 múzeumba ingyenes a belépés. Ennek 445 NOK az ára. Nagyon megérte. Nem csak az ára, hanem a szabadság, amit adott.
Belefért a 48 órás ott létünkbe a Munch múzeum – 21:00 óráig nyitva van! -, a Fram museum – a netes információkkal ellentétben 10:00 kor nyit -, a KonTiki múzeum, egy tengerészeti kiállítás és a Néprajzi múzeum, az erőd. A Viking museum zárva van.
Az ingyenes látnivalók közül a Királyi palota és az őrségváltás, az Opera épülete, a Frognerparken, a Vigelandsparken, a Nemzeti színház, Ibsen és Munch emlékmű a temetőben. (2022)

Látnivalók

Az oslo-i operaház

Az első, ami a reptéri buszról szemet szúr az embernek. A nemrég épült operaház jellegzetes formavilágú, szögletes és fehér... nagyon fehér! A fehérségét a speciális kövezet adja, ami a teljes tetőt és a bejárható területeket fedi. Az épület olyan kialakítású, hogy nyugodtan felsétálhatunk a lejtős tetőre, ahonnan nagyszerű rálátásunk lesz az öbölre és az üzleti negyedre is.

sz. l. fotója

A burkolat fehérsége bántó, annyira, hogy a fénytűrésükről híres barna szemű utazóink is úgy nyilatkoztak róla, hogy majd megvakultak – ez bizony hóvakság, hó nélkül! Állítólag az operaházat építő munkások nagy része maradandó látáskárosodást szenvedett a norvég napsütésben. Nekünk azért turistaként nem kell ettől félni, annyit nem leszünk ott, de egy napszemüveg mindenképp ajánlott a látogatás erejéig. A fotózáshoz inkább keressünk árnyékot adó falakat, különben bizarr-mód hunyorgós fotók egész sorát fogjuk törölni a fényképezőről.

Az épület belseje már közel sem annyira nagy szám, mint a külseje. A faberakásos falak egész jól néznek ki, de ennyi. Különös formavilágú még a tetőről látható üveg-acél tákolmány az öböl közepén, amit állítólag maradékanyagból sikerült összeeszkábálni... hát, művészet... biztos.

Gyakran a Sidney Operával hasonlítják össze, pedig csak annyi a közös bennük, hogy mindkét helyen visítoznak kimaszkírozott nők, és érthetetlen szöveggel dalolásznak öregedő urak. Kétségtelenül látványos a 2008-ban, az Oslo-fjord partjára felhúzott épülettömb, de ferde egyeneseket rajzolni egy papírlapra azért nem akkora mutatvány, mint mondjuk a Magyar Zene Háza tervrajza. forrás

Városháza

Osló városháza (Oslo rådhus) egy impozáns épület, amely a város egyik legfontosabb épülete. Az épület Norvégia fővárosában, Oslóban található, és a városi kormányzat székhelye. Az épületet 1931 és 1950 között építették, és az építészet stílusa a funkcionális modernizmus, amely egyedülálló kombinációját adja a hagyományos norvég építészeti elemeknek és a modern ipari formáknak.

Az épület kívülről nagyon impozáns, magas, fekete és fehér épület, amelynek homlokzata sok íves részt tartalmaz, amelyek díszítik az épületet. Az épület tetején egy magas torony található, amelyről gyönyörű kilátás nyílik a városra és a fjordokra. A városháza előtt egy nagy tér található, amely a városi eseményeknek, koncerteknek és más rendezvényeknek ad otthont.

Az épület belseje is rendkívül impozáns. Az épületen belül találhatók a városi tanácsülések, a városi kormányzat irodái és a városi ügyfélszolgálat is. Az épület belső terei nagyon díszesek és nagy művészi értékkel rendelkeznek. Az egyik legimpozánsabb helyiség az épületben az Aranytermek (Gyllenalsen), amely egy hatalmas, díszes terem, amely az épület középpontjában található. Az Aranytermek falai és mennyezete freskókkal díszített, és Norvégia történelmének eseményeit ábrázolják.

e.k. fotói

R. Gy. fotói

Aker Brygge városnegyed

(kiejtés: áke brigge)

Az Aker Brygge egy új építésű városrész, jól mutatja a norvég főváros hihetetlen iramú fejlődését. Ezt a részt érdemes estefelé (8-9 óra) meglátogatni, mert nyáron ilyenkor kezd itt élénkülni az éjszakai élet. Kis kerthelyiségek, éttermek tömve jó hangulatú turistákkal meg helyiekkel. A parton sétálva néhány nagyon vicces szoborra is bukkanhatunk, a lemenő nap pedig nagyon pazar látvány innen.

p. m. fotója

A parton végigsétálva eljuthatunk a kikötőkhöz, ahol a nagy tengerjárók és yachtok pihennek. A kikötő megtekintése ideális délelőtti program, ahol egyes hajókra is felengednek (na nem az óceánjárókra, legalábbis ingyen nem), ha szerencsénk van. A kikötőtől sétálhatunk fel az erődbe, ami mondjuk nem nagy szám, ha nincs éppen valamilyen rendezvény, ennek jó utánajárni előre.

Norvég királyi palota

Norvégia királyi palotája (Det kongelige slott) Osloban található, és a  királyi család egyik fő rezidenciája. Az épületet a 19. században építették, és az építészeti stílusa klasszicista.

Az épületet hatalmas, impozáns, szimmetrikus homlokzat jellemzi, amely a nagy főbejárat előtt található. Az épületet a kertek, szökőkutak és művészeti alkotások által díszített park veszi körül, amely egyedülálló kilátást nyújt a városra.

Az épület belső részei is nagyon impozánsak és elegánsak. Az épületen belül található a hatalmas Nagyterem (Stiftstaden), amely Norvégia egyik legnagyobb terme, és gyakran használják állami ünnepségekre és fontos rendezvényekre. Az épület többi része azonban nem nyilvános, mivel a királyi család használja őket magánügyeik intézésére.

A királyi palota épülete és környezete maga is nagyon szép látványt nyújt, és az idelátogató turisták gyakran keresik fel. A látogatók számára lehetőség van az előre meghirdetett időpontokban részt venni az épület belső területeinek vezetett túráin.

p. j. fotója

Szoborpark (Vigeland Park)

A szoborpark végigjárásához számoljunk jó 1-2 órát, ha minden műalkotást meg akarunk nézni és fotózni is szeretnénk. Az utazók közül sokan úgy nyilatkoznak, hogy a szoborpark kihagyhatatlan. Amikor ott járunk már, akkor nem biztos, hogy mi is így fogjuk gondolni... A szobrok ugyanakkor fantasztikusak, hihetetlen ahogy megelevenednek az emberi alakok, szinte érezhető az élet bennük. A park legismertebb és legtöbbet vegzált szobra a lépő kisfiú, aki olyan arcot vág, mintha hisztizne... Nos ennél szerintünk sokkal szebb és hatásosabb darabok is találhatók a parkban. Mindenesetre ez a leghíresebb, így ezt tapizza mindenki, és ennek sikerült elhagynia az egyik kezét - köszönhetően egy "műgyűjtőnek".

Apa küzdelme a gyerekeivel - e.k. fotója

Ha nincs sok időnk a szoborparkra, akkor a középen helyet foglaló oszlopot és a körülötte lévő szobrokat viszont mindenképpen nézzük meg, mert ezek igazán csodálatos műalkotások. Az élet egyes szakaszait tekintik át szobrok formájában - varázslatos és hátborzongató egyszerre.

Viking múzeum

A Viking Múzeum (Vikingeskipsmuseet) Oslóban található, és Norvégia egyik legnépszerűbb múzeuma. A múzeum a vikingek híres hajóinak és tengeri kalandjainak bemutatására szakosodott.

A múzeumban az idelátogatók a világ legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt viking hajóit is megtekinthetik, amelyeket a 9. és a 10. században használtak. A múzeumban található hajók közé tartozik az Oseberg-hajó, a Gokstad-hajó és a Tune-hajó, amelyek mindegyike gyönyörűen megőrzött és nagyon jól dokumentált állapotban vannak.

A múzeum további kiállításai a viking kor kultúrájára és életmódjára összpontosítanak, és bemutatják a vikingek mindennapi életét, ételeiket, viseletüket és kultúrájukat. A múzeumban találhatók interaktív kiállítások, amelyek lehetővé teszik a látogatók számára, hogy közelebbről megismerjék a viking életét és kultúráját.

A múzeum mellett található egy ajándékbolt, ahol a látogatók olyan souvenireket és ajándéktárgyakat vásárolhatnak, amelyek a viking kultúrához kapcsolódnak. Továbbá a múzeum egy kávézót is üzemeltet, ahol a látogatók ellátogathatnak és egy kis pihenőt tarthatnak a múzeum felfedezése közben.

Régesrégi szekér - e.k. fotója

Temetkezési hajó - e.k. fotója

Holmenkollen - Sísánc

A sísánchoz a metróval juthatunk el - és itt felhívnánk a figyelmet, hogy: Igen! Metró bizony hegyre is mehet! - plusz egy kis sétával. Ezt a sétát érdemes kiélvezni, mert ilyen tiszta levegőt biztosan nem sűrűn szívhatunk magunkba, mint a norvég hegyeken. Külön érdekesség, hogy a hegyoldalon lévő házak egy részének a tetejét földel rakták meg, ami jó táptalajt ad a fűnek, így gyakorlatilag fűszőnyeg borítja őket. Sejtésünk szerint ez egy szuper hőszigetelési módszer és öko-zöldpártiságból is jeles.

Nyilvánvaló, hogy a turistáskodás szempontjából legalkalmasabb tavaszi-nyári időszakban a sísáncon nem nagyon lesz hó, se síbajnokság, de ettől eltekintve nagyon ajánlott program. Már a sísánc tövéből is fantasztikus kilátásban lehet részünk, ha pedig felmegyünk a csúcsába (borsos 100 koronáért), akkor valami ilyesmit fogunk látni:

  • A bátrabbak itt nyáron olyan kötélpályán csúszhatnak le, ami a sísánc tetejétől az aljáig tart.
  • A környéken találhatóak egészen nagy troll-szobrok
  • A sísánc tövében lévő szuvenírboltba javasolt benézni, mert rengeteg apró ajándéktárgyat lehet itt venni a belvárositól alig magasabb áron, és a bolt múzeum-szerű díszlete is ötletes
  • A hegyről lefelé vezető úton érdemes elkalandozni mindenfelé, mert gyönyörű kilátással fotózkodhatunk le több helyen is és a rendkívül tiszta levegőt addig élvezzük ki, ameddig csak lehet!

Hajós kirándulás a kis szigetekre

"Ha azt mondom, hogy májusban strandon napozhatunk majdnem este 7-ig, miközben az otthoniaknál esik az eső és hideg van, akkor mindent elmondtam. Persze nem csak ezért érdemes áthajózni a kis szigetekre, hanem azért is, hogy hódoljunk a norvég BBQ kultúrának. Bármelyik szupermarketben bevásárolhatunk olyan kis előre csomagolt instant grillből, amit csak be kell gyújtani. Kolbász vagy virsli és a norvég specialitás, az előre zacskózott pirított hagyma meg mustár... Nyamm! Itt talán még a rendőrbácsik se lesznek annyira szőrös szívűek, ha bontunk egy doboz sört a barátokkal közterületen.

A szigeteken egyébként szuper jókat lehet sétálni, akár még el is tévedhetünk, mert pár percen belül úgyis belebotlunk egy ösvénybe, olyan kicsi mind. Van néhány ösvény, amik nem vezetnek sehová - minket is ért meglepetés, mikor vendéglátómmal egy meredek sziklás fallal találtuk szemben magunkat. De megmásztuk és visszataláltunk a grillező csapathoz! :)" (N.K.)

Érdekességek

1. Oslo város nevének eredete kissé bizonytalan, és több elmélet is létezik róla. Az egyik legelfogadottabb magyarázat szerint az "Oslo" név a régi norvég "ás" (isten) és "lo" (mező) szavakból származik, ami "istenek mezőjét" vagy "istenek síkságát" jelenti. Ez utalhat arra, hogy a város eredeti helye, ahol ma Gamlebyen (Óváros) található, egy szent hely volt, amelyet az északi mitológia istenei tiszteletére használtak.

További beszámolók

Hogy a király, V. Harald mennyit visz haza havonta, azt nem tudom, de a kecóját csak takarítatni egy vagyon lehet. A Det kongelige slott felújítására persze az államtól kért pénzt, de legalább azzal hálálja meg, hogy ott is lakik, nem úgy, mint elődei. A XIX. század első felében épült palota csak nyáron látogatható, amiért nem bánkódtam, mert 145,- koronát spóroltam meg minden lelkiismeret-furdalás nélkül. (Most negyvennel kell szorozni.)
A parkon átvágva, eljutottam a Nemzeti Színház és az Egyetem impozáns épületeihez, amikor még mindig csak dél volt. Lerogytam egy újabb padra, és azon elmélkedtem, miért kell a norvégoknak ennyire túltolni a píszíséget. Az, hogy nem vagyok rasszista, és toleránsan viszonyulok a mássághoz, elég, ha én tudom, nem szükséges folyamatosan hangoztatni, mert pont akkor válok gyanússá. Szerintem... Vagy látott valaki olyan bigott gondolkodású embert, aki megváltoztatta a véleményét néhány zászló vagy plakát hatására? (2022) forrás


Nem kis forgalomra számítok az Oslo-fjordon, de végül csak a kompokat látom fel-alá suhanni. Egy kilátónál állok meg, ahol madármegfigyelők pásztázzák a sekély öböl vízivilágát – egyesek kifejezetten a vízimadarak párzási szokásaira kíváncsiak. Én is csatlakozom hozzájuk egy darabig, miközben fejben az oslói programomat rakosgatom össze. Estére elcsendesedik a táj, csak a récék hangja hallatszik – azzal alszom el. Másnap reggel biztos, ami biztos: esernyő és esőkabát a kézben, így indulok el a buszhoz, lefelé, a város felé.

Elsőként az új operaházhoz sétálok, és szerencsém van: épp nyílt nap van, szabad a bejárás. Később csak céltalanul barangolok, ezúttal már napsütésben, az Akershus erőd körül, amely mellett egy méretes hajó is horgonyoz – szinte vetekszik magával az erőddel. Innen átvándorolok az Aker Brygge modern kikötőjébe, ahol pezseg az élet: sétálók, kávézók, jachtok és fényképező turisták mindenütt. A napot a királyi palotától induló sétával zárom, végig a főutcán egészen a vasútállomásig.


Oslo továbbra is az egyik legdrágább város a világon – ezen a téren 2025-re sem történt látványos változás. Mázli, hogy csak egyetlen estét töltöttem a norvég fővárosban, így nem volt alkalmam az összes Norvégiára félretett pénzemet egyetlen vacsorára elverni. És hogy mit sikerült látni ez alatt a rövid idő alatt? Elhaladtam a Városháza előtt, ahol minden évben átadják a Nobel-békedíjat – különös érzés volt ott állni egy ilyen jelentőségteljes helyszín előtt. Megnéztem a királyi palotát, a Slottetet, amelyen ott lobogott a zászló – ez ugye azt jelenti, hogy éppen otthon tartózkodott a királyi család. Készült közös fotóm Henrik Ibsen szobrával is (megfogadtam, hogy egyszer tényleg újra elolvasom A vadkacsát), és nem hagyhattam ki az Operaházat sem, ami lenyűgöző volt a maga modern, jégtömbszerű eleganciájával.

Az este csúcspontja mégis az volt, amikor cidert kóstoltam egy hangulatos, de dermesztően hűvös kikötői bárban – nyár volt, de alig lehetett több 18–20 foknál. Minden jeges korty emléke elevenen él bennem. Oslo tehát csak egy röpke benyomás maradt, de annál intenzívebb – Bergen viszont, ahová ezek után utaztam, sokkal mélyebben megérintett, és volt időm igazán felfedezni és megszeretni.

Kilátás a városházából - E. K. fotója

A városnézést Oslo belvárosával kezdtem, ahol szinte minden úgy működik, ahogy a nagykönyvben meg van írva – rendezett, tiszta és letisztult. A főbb látnivalókat jártam végig: a Parlament épületét, a Karl Johans sétálóutcát, a Nemzeti Színházat, az Egyetemet, a Királyi Palotát a gyönyörű kertjével, és természetesen a Városházát is. Először a kevésbé ismert részeket fedeztem fel, majd közelebb merészkedtem a Parlamenthez, amelynek épületét egészen meg lehetett közelíteni – nincs körbekerítve, szinte a lépcsőig elsétálhat az ember.

A tér túloldalán magasodik a Nemzeti Színház, amelyhez egy kis szökőkút mellett elsétálva lehet eljutni – Oslóban egyébként minden térre jut legalább egy szökőkút. A színház előtt Henrik Ibsen szobra áll, mellette klasszicista homlokzat, mögötte pedig meglepően bájos rokokó belső tér fogadja a látogatót. A Városháza impozáns épületében történik a Nobel-békedíjak átadása – előtte norvég mitológiai jeleneteket megidéző fafaragások díszítik a bejárat környékét, amelyek különösen hangulatosak.

A Nemzeti Színház mögött található az egyik legszebb városi szökőkút, az Egyetem elegáns épülete előtt elhaladva pedig egy enyhe emelkedő vezet a Királyi Palotához. Itt épp őrségváltás zajlott, amit a turisták körében láthatóan nagy érdeklődés kísért. A palota előtt egy szokásos európai pillanatnak is tanúja voltam: turisták – főleg kínaiak – hosszú percekig fotózták egymást, miközben a palota épülete a képekből teljesen kimaradt. Én ezzel szemben igyekeztem minden szögből megcsodálni az épületet, és hosszasan sétáltam a gondozott palotakertben, amely bárki számára szabadon látogatható.

Az esti vacsorám különleges élmény volt: bálnasonkát ettem grillezett zöldségekkel – meglepően finom volt. A legemlékezetesebb mégis az volt, hogy este 11-kor is teljes világosság volt, a teli hold csak kiegészítette a szinte nappali fényt. Másnap hajnalban az Akerhus erőd felé vettem az irányt. Az erőd a 14. századból származik, és már a kapuján belépve érezni lehetett a történelmi hangulatot. Az egyik bástyáról lenyűgöző kilátás nyílt az Oslo-fjordra és az alatta elterülő, forgalmas kikötőre. Épp akkor érkezett be néhány hajó – élő és nyüzsgő látvány volt.

Ez a pillanat győzött meg arról, hogy érdemes lenne részt venni egy fjordtúrán. A hajóút érdekes volt, bár nem olyan drámai, mint az ember elsőre elképzeli – itt nem emelkednek több száz méter magas falak a víz fölé, de a hangulata így is különleges volt. A délutánom már inkább laza bóklászással telt – végül nagy nehezen megtaláltam a couchsurfinges szállásom. Vasárnap reggel megvettem az Oslo Pass kártyát – nem olcsó, de ha jól előre tervez az ember, és összehangolja a programokat, akkor határozottan megéri. Több múzeumba is bemehettem vele, és a tömegközlekedést is lefedte, így végül igencsak kedvező döntésnek bizonyult.


Történelmi háttér

„Osló városának története egészen az 1000-es évekig nyúlik vissza. Az ősi sagák szerint 1048-ban Harald Hardråde király alapította, és 1070-ben püspöki székhellyé vált. Oslo körülbelül 1300-ban lett Norvégia fővárosa, de a dán-norvég unió idején (1348–1814) elvesztette kiváltságait. 1624-ben egy tűzvész elpusztította a régi Oslót, így a várost nyugatabbra, az Akershus erőd védelme alá költöztették. Az új város, amelyet szigorú rácsos szerkezetben építettek fel, ma Kvadraturen néven ismert.

A várost Christiania névre keresztelték IV. Keresztély dán király tiszteletére, ez a név egészen 1925. január 1-ig maradt hivatalos, amikor Oslo lett a hivatalos név, hogy eltávolítsák a dán utalást. Gamlebyen (’Óváros’) lett a régi Oslo új neve, hogy elkerüljék a zavart. A város legősibb részének számító Kvadraturenben és Gamlebyenben még mindig találhatók középkori maradványok, noha a legtöbb középkori épület az 1624-es tűzvész után elpusztult.

Az 1800-as években Oslo gyorsan növekedett, és az Akerselva folyó környékén a nehézipar különösen fontos szerepet játszott. Az ipari tevékenységek központi szereplői, a piros téglából épült gyárépületek ma is láthatók, például a Sagene negyedben, és érdekes látnivalót nyújtanak. Az Akerselva folyót középkorban Frysja-nak hívták, utalva a rajta lévő kis vízesésekre, amelyek száma körülbelül húsz.

Oslóban fejlesztették ki a modern síugrást és sífutást, és az 1866 óta tartott síversenyek tovább erősítették a város síhagyományait. Az Oslo erdőben (Marka) kialakított sípályahálózat és a Holmenkollen síugrósánc a város szoros kapcsolatát mutatja a téli sportokkal.

Oslo 1947 óta minden évben egy nagy karácsonyfát ajándékoz Londonnak, hálájuk jeléül a Norvégiának nyújtott segítségért a második világháború alatt. A fa a Trafalgar téren, norvég stílusban díszítve állítják fel.

Földrajz

Osló, körülbelül 453 km²-es területével, az egyik legnagyobb főváros a világon, de a terület nagy része erdő, amely szorosan kapcsolódik a várost körülvevő természethez. Az Oslo-fjord a város déli határánál kezdődik, és rengeteg kis sziget ad otthont nyáron a városlakók kikapcsolódásának.

Az éghajlat mérsékelt, az Atlanti-óceán felől érkező meleg áramlatoknak köszönhetően. A nyarak enyhék, gyakran naposak és melegek, a hőmérséklet néha 25-30°C között alakul. A téli hónapokban a hőmérséklet gyakran fagypont alatt van, és hó is gyakori.

A város lakossága körülbelül 647 000 fő, ha a külvárosokat is számítjuk, akkor 1,4 millió körüli. Az Oslo területén élők 28%-a bevándorló háttérrel rendelkezik, ami változatos kulturális és etnikai keveréket hoz létre, különösen a Grønland és Tøyen negyedekben.

Osló gazdasága dinamikus, és az ország első számú üzleti központja. A szolgáltatási szektor dominál, különösen a kereskedelem, a banki és biztosítási szektorban. Az Oslo régió GDP-je Európa egyik legmagasabbja, és a város gazdasága továbbra is jelentős, változatos ágazatokkal.”

Fotóegyveleg

t.m. fotója

Városháza - falfestmény - e.k. fotója

Kellemes park a Parlament és a Királyi palota között - e.k. fotója

Búvár - p.s. fotója

R. Gy. fotói

Három közvécé egy-egy francia felirattal: Testvériség, Egyenlőség, Szabadság - R. Gy. fotója

Vissza az elejére


Kommentek

Gábor, 2022. 10. 04. 14:12
Egynapos séta Oslóban.
https://fikatours.blogspot.com/2022/10/oslo.html


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon