ÚTIKRITIKA.HU / Jereván






Jereván

Jereván dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények |Szállás| Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Jereván - Utazás

Jereván dióhéjban

  • Jerevánban lakik Örményország lakosságának kb. egyharmada, kb, 1,2 millió ember.
  • Jereván neve réges-régen Erebuni volt. Jeruzsálem és Damaszkuszt leszámítva ez a világ legrégebb óta lakott városa. Több mint 2700 éve lakott település!
  • 1988-ban hatalmas földrengés sújtotta Jerevánt. Hozzávetőleg 25 ezren haltak meg a természeti katasztrófa következtében.
  • Az utóbbi években Jereván központi részét szépen rendbe hozták, kicsinosították.

Fő látnivalók:

  • Köztársaság-tér
  • Történelmi múzeum
  • Matenadaran múzeum
  • Tömegmészárlás-emlékmű

Örmény genocidium emlékműve - fotó by Elter

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. A Köztársaság-téren esténként a szökőkutas show klasszikus és rock zenével
  2. Sétálgatás az Abovjan utcán, ott rátalálni a 13. századi picike Katoghike kápolnára
  3. A Köztársaság-tér peremén a WIFI-állomás padokkal
  4. Az olcsó, hatékony, gyors és nem zsúfolt metrójuk (szovjet kinézetű)
  5. A taxik olcsósága
  6. Vicces volt ennyi Lada autót látni (időutazás)
  7. A Matenadaran, azaz az ősrégi kéziratok múzeuma, ami nagyon színvonalas
  8. A kaszkád lépcsősor tetejéről az Ararát-hegy látványa
  9. A Genocid emlékmű felől a kilátás Jerevánra
  10. Hétvégéken a parkokban sakkozó férfiak

Nem tetszett

  1. Képtelenek befejezni a kaszkád (lépcsősor) megépítését
  2. A Történelmi múzeum nincs elég jól kitalálva, nem nyűgözött le
  3. A túl sok hamis divatmárkás cucc
  4. A központi pályaudvar komorsága
  5. Hétköznap csúcsidőkben a borzasztó közlekedési dugók

Vélemények

,, Gyorsan rá lehet jönni, hogy Jereván kialakítása elképesztően egyszerű. A központból minden irányba sugárutak vezetnek ki a külvárosokba, ezeket meg pár helyen körút köti össze. Elég nehéz eltévedni, és a belváros tényleg nem nagy. Próbáljunk valahol az opera környékén lakni.

(2016)" forrás

Szállás

,, A szállásfoglalás nem túl egyszerű, mivel minden elképesztően túl van árazva. A szállodai szobák drágák, mivel kevés van belőlük, az Airbnb választék szar és drága, így maradnak a hostelek. Pár helyen lehet 5-6 dollárért ágyat szerezni, vagy privát szobát 15-20-ért. Ez azért már sokkal jobban megéri egy olyan országban, ahol az indiaival vetekszik az olcsóság. Sokat úgysem fogunk a városban lenni, mert tényleg nem túl izgalmas." forrás

Közlekedés

  • Jerevánnak jelenleg egy metróvonala van, de épülőben van egy második. A jereváni tömegközlekedés egyelőre inkább a busz- és troliforgalomból áll.
  • Az örmény fővárosban nem ajánlott a turistának kerékpárral közlekedni. Még nincs ott meg ennek a kultúrája, az autósok nem tolerálják a bicajosokat, akikből nincs is sok. Nem is látni kerékpárboltot sehol.
  • Gyalogosoknak vigyázni kell, mert az autósok nincsenek tekintettel rájuk. A közlekedési szabályok megsértését gyakran büntetik, és még a gyalogosok esetében is, ha piros lámpánál mennek át az úttesten.


,, A város metrója talán az egész világ egyik legkihasználatlanabb metróüzeme, napi kevesebb mint 40 ezer utassal. Az egy vonalból és egy rövid szárnyvonalból álló hálózat 13,4km-es 10 állomással. Jereván dimbes-dombos felszíne miatt az állomások egy része a felszínen, másik része pedig mélyen a föld alatt található. Az állomások 100 méter hosszúak, melyek a nálunk is ismert szovjet szerelvényekből 5 kocsis vonatok befogadására lennének alkalmasabbak, ám az alacsony utasforgalom miatt mindössze 2(!) kocsis szerelvények közlekednek.

A vonal állomásait is igyekeztek a Szovjetunió nagyvárosaiban már megszokott módon, nagy terekkel, gazdagon dekorálva megépíteni, de itt már meglátszott, hogy az ország gazdasága bajban van, és egy vidéki provinciális kisvárosban már nem engedhették meg maguknak a Moszkvában megszokott fényűzést. Emiatt az állomások nagy része elég puritán megjelenésű, bár látszik, hogy a vezérfonal a moszkvai metró volt. A felszíni állomások kifejezetten egyszerűre sikeredtek. Az állomások közül a legszebb talán a két belvárosi, a Hanrapetutyan Hraparak (Köztársaság tér, régi nevén Lenin tér), illetve a Yeritasardakan (Ifjúság) állomások.

A fővonalon csúcsidőben 3-4 percenként közlekednek a vonatok, de nagy zsúfoltság ekkor sincs, legtöbbször még le is lehet ülni. Egy utazás 100dramba (50Ft) kerül, a jegyeket zseton formájában kapják az utasok, ezeket a zsetonokat kell a beléptető-kapukba dobni. A vonal 5:30-tól este 11-ig üzemel. (2014)" forrás

Étkezés

Jellemzőek Jerevánban az utcai strandok, ahol a pizza örmény változatát árulják. Neve: "lamehjun" vagy esetleg "lahmajoun".

,, Az éttermek nagy része nagyon olcsó és kiváló. Bátran beülhetünk akár a főutcán is valahova, nem fogjuk a gatyánkat otthagyni, de a legjobb helyek persze a mellékutcákban vannak és ezeken senki nem beszél angolul, olvasni meg mi nem fogunk tudni a menüről semmit. Ahol én megfordultam mindig kerítettek valakit, akivel meg tudtam értetni magam, szóval menjünk be bátran bárhova, ahol látjuk, hogy sokan vannak. Húsokat kell enni, mással szerintem nem is érdemes próbálkozni. A vegák is biztos találnak maguknak valamit, mert van sok zöldséges étel, de nem az a jellemző, hogy zöldségevők lennének ezek a népek.

Sörben a Kilikiát tudnám talán ajánlani, mert olcsó és jó, de van sokféle, bár egyik sem hagyott mély nyomot bennem. Amit viszont mindenképp érdemes itt kipróbálni az a brandy. Sajnos tisztában vannak vele, hogy a világon az egyik legjobb, amit itt csinálnak, így az áraikat is ennek megfelelően állították be. Nem biztos, hogy az Araráttal kell kezdeni, de ha megtehetjük, miért ne? (2016)" forrás

Vásárlás

Szórakozás

Közbiztonság

Jereván jobb közbiztonságú város, mint sok európai nagyváros. A turistákat érintő bűnözés szinte nincs is, és az erőszakos bűncselekmények is ritkák. A nagyon zsúfolt helyeken a zsebtolvajok azért némi veszélyt jelentenek.

Egyéb hasznos információk

Jön!

Látnivalók

,, A városban a látnivalók egy fél nap alatt bejárhatók, vagy szánjunk rá egy teljes napot, de akkor már tényleg mindent megnéztünk. Sok régi épület nincs, az egész város egy szovjet blokk-ház kollekció. A Cascade talán a legérdekesebb építmény, ami egy hatalmas lépcső, ami felvisz a dombtetőre, ahonnan szép kilátás nyílik a városra. Gondolom, az Ararát hegyet is gyönyörűen lehet látni innen napos időben, de nekem 4 nap alatt egyszer sikerült meglátnom, azt is a kocsiból, szóval ezügyben nem tudok nyilatkozni. Ez egy viszonylag új épület, az aljában tele a világ számos pontjáról összegyűjtött szobrokkal (van a londoni olimpiáról idehozott is), amik az érdekestől egészen a totális baromságig terjednek.

Ha felmásztunk a dolog tetejére, és a (valószínűleg korrupció miatt) soha be nem fejezett építkezés nem riaszt el minket a szovjet emlékműről látva, tegyük meg még azt a plusz párszáz métert, és sétáljunk el a Szabadság szoborhoz. Ez egy szovjet vidámparkon (vurstli) keresztül közelíthető meg egy parkon, ami amúgy nagyon hangulatos lenne, ha kicsit karban lenne tartva. Az aljában található egy múzeum Hegyi Karabakhról, de ezt én kihagytam.

A lépcső aljában van az operaház, aminek a környéke szép, és rendes, sok festő árulja itt a képeit, amiket érdemes végignézni. Innen megy egy sétálóutca a Köztársaság térig, ami a város főtere. Sajnos ez olyan, mint nálunk a felvonulási tér, szóval egy hatalmas autóparkoló, nem nagyon élvezhető semennyire. Azért körbesétálni érdemes.

Innen jutunk el a Vernissage piachoz is, ami egy szép nagy bolhapiac. Rengeteg érdekes és értékes dolgot lehet itt találni, a sok gagyi között. Ha valakit ez érdekel, elég hosszú időt lehet itt eltölteni. Én megvettem a hűtőmágneseimet és viszlát.

Érdemes elsétálni az új nagy templomhoz is, ami szép kívülről, de nem nagyon esik útba, de kaphatunk egy fura szovjet-örmény keveréket a körülötte levő városrészből.

A másik vallási emlék, amit talán jó megnézni, ha arra járunk a perzsa mecset. Ez egy működő létesítmény, nem a turistáknak van kitalálva, de a belvárosban van, és ha a konyakgyárak felé sétálunk, elmegyünk mellette.

A konyakgyárakban befizethetünk kóstolókkal egybekötött túrákra, amik annyira nem drágák, és biztosan jók is, de engem nem nagyon mozgatott meg a dolog. Az örmény-holokauszt emlékmű annál is inkább, de ez a város szélén van, így ha valaki siet, nem árt buszt fogni. Gyalog kb egy óra a városközponttól, és nem egy hangulatos séta, azt bátran merem állítani. Itt a múzeumot nézzük meg, és az emlékművet. Sajnos a környezete nincs kicsit sem rendben tartva. Szomorú, hogy itt is csak addig érdekli a politikusokat egy beruházás, amíg átadják, utána hagyják lepusztulni.

Ezzel kb végeztünk is a várossal. Persze sok múzeum, kávézó, étterem, stb van, ahova érdemes bemenni. (2016)" forrás

Tömegmészárlás múzeum

Konyakmúzeum

fotó by Elter

Ararát konyak - fotó by Elter

Cascade

fotó by Elter

Olvasmányos linkek

"Jerevánt a magasból nézve a legnagyobb jóindulattal sem lehet szépnek nevezni, de ha az ember közelebbről is szemügyre veszi, rengeteg izgalmas dolgot találhat benne. A város leginkább a riói favelák és a szovjet szocializmus idején épült lakótelepek keveréke, mely még vár a megújulásra. Ha egy épület nem lepusztult blokkház, akkor a városban mindenütt fellelhető, kilencféle színben létező tufából épült, ami a régi építészeti hagyományokat követi (a régi házak a maguk szigorú stílusában is szépek). De ma mintha túlzásba vinnék a rigorózusságot, hiszen például az egyszínű sötétszürke kövek lehangolóvá teszik az épületek megjelenését. A szovjet időket idézi az a gigantikus Örményország Anyácska szobor is, mely a város minden pontjáról látható. A modern szemléletet tükrözi viszont a híres Cascade, mely mintha Szemiramisz függőkertjének XX. századi átirata lenne. A négyszintes múzeumkomplexum (Cafesjian Center) ötlete, melyet egy impozáns lépcsősor, szökőkút és szobrok egészítenek ki, a '70-es években pattant ki Jim Torosyan építész fejéből, de csak 2002-re készült el teljesen. (2014)" forrás


"Jereván egy hatalmas völgyben és az azt körülölelő hegyek oldalain terül el. Nincs olyan meghatározó folyója, mint Tbiliszinek, vagy éppen Budapestnek, de azért szép a fekvése. Ahogy beérkeztünk, egyből feltűnt, hogy az autósok sokkal visszafogottabbak, mint a környező országokban.

Jerevánban túl sok látnivalót nem ír az útikönyv, mi egy jó fél nap alatt bejártuk őket. Először a Genocídium múzeumot látogattuk meg, aki nem tudná mi az, nem szégyen, valamiért nem tanítottak nekünk erről történelemórán, de most itt az alkalom, hogy beüsse a Google-ba, „örmény genocídium” legalább olyan fontos szó az alapműveltséghez, mint a holokauszt. Itt egy emlékpark is van, ahol a világ különböző nagy államfői mellett a Pápa is ültetett emlékfát. Végig jártuk a parkot és felfedeztünk benne egy magyar fenyőt is, amit a XVIII. kerületi önkormányzat nevében ültettek. Nem messze innen az Ararat konyak gyár. A híres italgyár hasonló kiállítást működtet, mint mondjuk az amszterdami Heineken-, vagy a dublini Guinness sörgyár. Csak amíg azokba egyszerűen besétál az ember és megnézi a bemutatót belépőjegy ellenében, holott ez inkább egy reklám a cégnek, nos itt nem annyira egyszerű a helyzet, mert csak előre lefoglalt időpontban lehet bemenni. Így ez mi kihagytuk, helyette megnéztük a kék mecsetet, az egyetlen muzulmán imahelyet a városban. Éppen építik, de amúgy sem túl látványos épület. Szembe vele a nagycsarnok aszalt gyümölcs és friss zöldség árusokkal. Mindegyik kóstolóval kínálgat, de ez nem olyan, mint a Tescoban, itt ciki, ha aztán nem veszel tőle semmit. A Világosító Szent Gergely katedrális egy hatalmas, új építésű, de a régi ornamentikán alapuló templom. Éppen mise volt, kicsit belenéztünk, de elég rossz az akusztikája, mert nem értettünk egy szót sem.

A többi helyet már gyalog jártuk be, esernyővel hadonászva a kezünkben. Az évek óta épülő sétálóutcát végében a Köztársaság térrel, a Cascade lépcsősort, aminek tetejéről, tiszta időben látni az Ararát hegy hósipkás csúcsát. A belvároson nem látszik akkora szegénység, mint faluhelyen, itt is megtalálható az összes világmárka butikja, méregdrága óraboltok, KFC és miegymás. Bementünk egy Moszkvicska nevű közértbe és elámultunk a választékon, csak belga csokiból húszféle volt. Megnéztük a konyakárakat is, kétezer forinttól, félmillió forintig lehet megvásárolni egyetlenegy üveggel. Na persze ez nem jellemző Örményországra, sőt még a fővárosra sem, úgyhogy nem is írok ezekről tovább. A jellemző inkább az, hogy lepusztult helyiségekben, gyakran bádog bódékban árulják az élelmiszereket, gyér világítás mellett. (2011)" forrás


"A belvárosban sétálva te is szemtanúja lehetsz a múlt és a jelen különös keveredésének, a rózsaszín tufából készült házak mellett megtekintheted a szovjet stílusú épületeket, míg a Köztársaság téren láthatod az éneklő szökőkutakat és a Nemzeti Galériát. A Szoborpark egy kis zöld zóna az Opera közelében, amely része a Cafesjian Művészeti Központnak, akárcsak a Kaszkád – egy art déco változata Babilon híres függőkertjének, a hatalmas fehér lépcsők tetejéről csodálatos kilátás nyílik az örmények szent hegyére, az Ararátra és a város színes háztetőire. Ha egy kis lazításra vágysz, irány az „Északi sugárút", ahol megkóstolhatod a frissen őrölt örmény kávét (soorj), esténként pedig élő jazzt hallgathatsz. Érdemes egy kis figyelmet szentelned a Világosító Szent Gergely-katedrálisra, amely a legnagyobb és talán legszebb örmény templom a világon. (2014)" forrás


Fotóegyveleg

Operaház - Elter Karesz fotója

Elter Karesz fotója

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon