ÚTIKRITIKA.HU / Párizs










Párizs

Közlekedés | Egészség | Vásárlás | Étkezés | Közbiztonság | Magyar külképviselet | Egyéb hasznos információk | Fotóegyveleg

Közlekedés

Gyalog

A gyalogosoknak nagyon körültekintően kellenek át az utcákon, a forgalmas kereszteződéseknél, mert az autósok Párizsban elég agresszíven vezetnek és a közlekedési szabályokat gyakran áthágják, és ezzel a gyalogosok biztonságát is képesek veszélyeztetni. Még a gyalogos övezetű utcákon járva is óvatosnak kell lenni, mert előfordulhat, hogy egy autós vagy motoros a tiltás ellenére behajt oda. Egyébként a párizsi gyalogosok sem tartják be a szabályokat és simán átmennek a piroson, mert abból indulnak ki, hogy az autósok jól odafigyelnek.

Tömegközlekedés

  • A turista gyakran fog találkozni ezzel a rövidítéssel: RATP (Regie Autonomes Transports Parisiens). A RATP az a közeledési szervezet, amely a metró, a busz és vonatok hálózatát koordinálja.
  • A tömegközlekedési bérletet az Orly és a Charles De Gaulle reptéren is meg lehet venni, illetve bármelyik metróállomáson.

Metró

A párizsi metróhálózat sűrűsége irigylésre méltó. Csaknem teljesen feleslegessé teszi bármilyen más tömegközlekedési eszköz használatát, rendkívül praktikus, hogy a turista bárhová el akar jutni a városban, gyorsan talál metrómegállót. Lényegében 400-500 méteres körön belül bizonyosan van egy. 14 metróvonal van és a hálózat kb. 214 kilométer hosszú. Alapvető és hasznos feladat már a legelső nap beszerezni egy önálló metrótérképet, mert az útikönyvben lévő használata nem igazán kényelmes. A nagyobb metrómegállókon lehet szerezni ingyenes metrótérképet. A metrótérképen gyorsan el tudunk igazodni, a vonalak számokkal jelzettek, és még színük is van. Nyilván a szálloda és a városközpont közötti metrózást kell a legjobban beazonosítani.

Van, aki szerint a londoni metróhálózat logikusabb, mint a párizsi, főként, hogy az átszállás legpraktikusabb helyét szükséges előre kigondolni. A párizsi metrónál mindig elengedhetetlen a metrótérképen beazonosítani, hogy a célba vett állomás irányába, mi a neve a vonal végállomásának. A legjelentősebb metróállomások nevét a turista hamarabb képes memorizálni, mint azt magáról feltételezné. Minden metróvonalnak van egy száma és egy neve. A név az a végállomás, amelynek irányába közlekedik a metró az adott vonalon. A metrótérképen egyszerűen a végállomás nevét megkeresve tudjuk beazonosítani a számunkra szükséges metróvonalat.

Az átszállási lehetőségeket az állomásokon narancsszínű correspondence felirattal jelzik. Hasznos információ, hogy a metróhálózatban korlátlan alkalommal tudunk átszállni, mindaddig, amíg nem megyünk ki egyetlen metrómegállóból sem. Vannak átszállási lehetőségekkel teli metrómegállók, mint a Chatelet-les Halles, a Montparnasse-Bienvenue és a Republique. Ezeken az állomásokon meglehetősen sokat kell gyalogolni az átszálláshoz. A kijáratot kék színű sortie felirattal jelzik. Az utolsó metró éjfél után 15-30 perccel közlekedik és 0 óra 45 perckor ér be az adott vonalak végállomásaira. Reggel fél hattól indul a metróforgalom.

A jegyekről

Minden metrómegállóban van pénztár és automata is. Most már sokszor nincs nyitva a pénztár, csak az automata áll rendelkezésre. Erre hasznos felkészülni, főleg késő este. Az automatán lehet fizetni készpénzzel is és bankkártyával is (Mastercard, Visa). A szimpla jegy 1,70 euróba kerül. A buszon ugyanez a jegy 10 centtel többe kerül. Érdemes hát a buszra és a metróra egyaránt használható jegyet inkább metróállomáson vásárolni. A jegyárak a zónáktól függnek. A tömegközlekedés szempontjából ugyanis Párizs és az elővárosok 6 övezetre vannak felosztva. A turista jellemzően csak az első és a második zónát használja csak. Igaz, a La Defense metrómegálló már a harmadik zónában van. A Versailles-i kastély a 4. zónában van, és az a RER C vonalán érhető el. A Disneyland pedig már az 5. zónához tartozik.

  • Hasznos megfontolni egy 10 darabos jegytömb megvásárlását. Carnet a neve és 12,70 euróba kerül. Így az egy jegyre jutó ár 1,27 euróba kerül, az 1,70 helyett. 5 és 9 év közötti gyerekeknek a 10 darabos jegyblokk 6 euróba kerül, azaz egy jegy így csupán 60 centbe kerül!
  • Tudnunk 6 euróért napijegyet venni, amit annak a turistának érdemes megvenni, aki úgy gondolja, hogy az adott nap folyamán öt alkalomnál többször fogja a metrót (vagy/és a buszt) igénybe venni. Ez gyakran függ attól, hogy hol van a szállodánk.
  • Heti bérletet (Passe Navigo) is lehet venni, ez csak azoknak éri meg, akik sok helyre gyorsan metróval akarnak eljutni a gyaloglás helyett. Csak hétfőtől vasárnapig dátumozottat lehet venni. 18,35 euróba kerül az 1. és a 2. zónára korlátozott használat esetén. A mind a hat zónára érvényes már 37,60 euróba kerül.
  • A metrójegyek érvényesek a buszokra és a RER (olyan, mint a HÉV) járataira. Metróról buszra átszállni nem lehet ugyanazzal a jeggyel.
  • A RATP jegyek érvényesek a Montmartre-i függővasútra, s ezzel 300 lépcsőfok megmászását lehet kihagyni.

A jegyeket érvényesíteni kell és aztán megőrizni!

Amúgy többek szerint ezek a legdekoratívabb párizsi metróállomások:

  • Arts et Metiers (11. vonal platformja)
  • Concorde (12. vonal plattformja)
  • Bastille (5 freskó)
  • Tuileries (1. vonalon)

"Párizsban (az intra-murosra gondolok), szóval Párizsban olyan sűrű a metróhálózat, hogy bármelyik megállótól tetszőleges irányba indulva, legtöbb 600 méter gyaloglás után egy másik megállóba fogsz botlani. Az intra-muros területe (és nem, nem tévedés) szóval Párizs cakk-pakk 105 négyzetkilométer, tehát Budapestnek fix az egy ötöde. Na, egy ekkora területen tessék elképzelni 16 metróvonalat, 300 megállóval, hogy a több tucat autóbusz-vonalról és ezek szintén több száz megállójáról ne is beszéljünk. Ugye, hogy hihetetlen?! Márpedig ott van, tessék elmenni és megnézni!

Külön érdekesség a metrón (de nemcsak ott, hanem valamennyi tömegközlekedési eszközön) a fenntartott helyek mibenléte. Az persze minden civilizált országban megszokott, hogy idősek, terhes nők, nagybetegek, kisgyerekkel utazók előnyt élveznek a leülésénél – más kérdés, hogy tudnak-e élni ezzel az előjoggal. Nos, Párizsban egy ilyen tábla így néz ki (legalábbis az RER-en), a felirata pedig majdnem a szokásos. Hogy miért majdnem? Nos, a fenntartott/foglalt helyekre a számozási sorrendben (!) az alábbi kategóriák jogosultak leülni:

  • háború során megcsonkítottak (a „mutilé” szó nem simán rokkantat jelent, hanem olyan rokkantat, aki egyik végtagját vagy annak egy jelentős részét elveszítette vagy amputálták neki)

  • civil vakok, munkahelyi baleset során megrokkantak, civil nyomorékok/nagybetegek

  • állapotos nők és olyan személyek, akik négy évnél fiatalabb gyermekek kísérői

  • 75 évnél idősebb személyek

A párizsi metró biztonságosnak mondható; persze előfordul öt-tíz zsebtolvajlás (már úgy értem: percenként), de ahhoz képest, hogy naponta négymillió utast szállít, ez pimfli (persze nem az érintetteknek)." forrás

RER - helyközi vasút

Talán a HÉV-hez hasonlítható. Négy vonala van, elsősorban az elővárosokat köti össze Párizs központjával. Ezért Párizs területén nincs is sok megállója. A C vonalon egyesen Versailles-ig el lehet jutni. Az RER-en Párizson belül is érdemes utazni (ugyanolyan jeggyel, mint a metrón), mert távolabb vannak egymástól az állomások és így gyorsabban lehetséges eljutni sok helyre. A Párizson kívüli célpontok esetén a normál metró jegy nem használható.

Busz

A turista számára a Párizson belüli buszozás egyetlen előnye az, hogy a metróval ellentétben élvezhetjük az utcai képeket, jeleneteket. Na meg, amikor a metró nem jár, még igénybe vehetjük az éjszakai buszjáratokat. A buszra felszálláskor váltjuk meg a jegyet, amit aztán azonnal érvényesíteni kell. Átszállás esetén a jegyet újra érvényesíteni kell. Az első jegyérvényesítés és a második között nem telhet el több idő, mint másfél óra. Akinek Paris Visite jegye van, annak csak fel kell mutatnia azt a buszsofőrnek. A leszállási szándékunkat a piros gombok valamelyikének megnyomásával kell jelezni.

"Gyakran utaztunk metró helyett busszal a városban, hogy többet lássunk belőle. Ez nagyon jó ötletnek bizonyult, mert valahogy a buszokon még az utazóközönség is más. Többnyire helyiek, idősebb emberek voltak. Emlékszem egy idős hölgyre, aki igazi párizsi úri hölgy volt, kiskosztümben, kalapban, apró tüll fátyollal, selyemkesztyűben, lakkcipőben tipegett a megállóhoz. Nehezen járt, így majdnem lekéste a buszt, de a sofőr megvárta. A hölgy felszállt s miután kifújta magát így szólt a buszvezetőhöz: „ Merci beaucoup, Monsieur chauffeur!”(Nagyon köszönöm, sofőr Úr!) Kedves jelenet volt! Itthon nem túl gyakran lehet látni ilyet." forrás

Autósoknak

A párizsi autós közlekedés a turista szemében akár kaotikusnak is tűnhet. A helyiek vezetési módja eléggé laza, önfejű, de valahogy mégis kellően ügyesek ahhoz, hogy elkerüljék a koccanásokat, baleseteket. A párizsiak egyszerűen kénytelenek megtanulni az óvatosságtól mentes, profin lavírozó technikát. Hasznos információ, hogy a nem kellően magabiztos, rutinos turistának nincs könnyű dolga az elején, ha a volán mögé ül Párizsban. Párizsban (és persze bárhol máshol Franciaországban) a legalapvetőbb közlekedési szabály a jobbkéz-szabály! Hihetetlen, de egész Párizsban egyetlen egy stoptábla található, már amikor éppen nincs ellopva ereklyeként. A jobbkéz-szabály mindenhatósága miatt nincsenek stoptáblák. 

Autót bérelni egyszerű, mégis inkább a közeli  kiruccanásokhoz  ajánlott.

A biztonsági öv használata elöl és hátul is kötelező. A mobiltelefon vezetés közbeni használata tilos és szigorúan büntetik! Autót bérelni rövid párizsi turistáskodáshoz értelmetlen. Parkolóhelyet hétköznap roppant nehéz találni. Ha nagy szerencsével találunk parkolóhelyet, akkor meg kell küzdeni azzal, hogy gyakran kifejezetten szűk helyre tudnunk csak az autóval beállni. Párizsban az autós gyakran kockáztat pénzbüntetést. A párizsi magyar nagykövetség nyilván a gyakori esetek miatt tartja szükségesnek a honlapján a magyar állampolgárok figyelmét felhívni arra, hogy nem áll módjában a szabálysértések miatt kiszabott pénzbírságok rendezése dolgában a magyar szabálysértő helyett eljárni.

"Én a párizsi közlekedésről írnák pár sort, ha valaki autót szeretne bérelni. Először is fel kell készülni az állandó dugóra, az egész napos araszolgatásra, és a párizsiak szokatlan vezetési stílusára. Ami Magyarországon pofátlanságnak számít az itt teljesen természetes. Az első irányjelzésnél már fordulnak is eléd, hirtelen sávot váltanak, a harmadik belső sávból fordulnak jobbra, vagy fordítva, és a legmeglepőbb, hogy a többi autós megáll és elengedi. Annyi az autó, hogy másképp egyszerűen nem lehet. Szinte természetes, a két sorban parkolás. Vízszintes úton nem húzzák be a kéziféket, mert a parkolni kívánó másik autó egy kicsit előbbre vagy hátrább tolja, hogy beférjen. Külön érdekesség a Diadalív körüli körforgalom. Kb 10 sáv van felfestés nélkül, és jobbkéz-szabály van. Az első alkalommal két kört tettem, mert nem mertem, nem tudtam kimenni. Aztán átvettem a stílusukat, irányjelző jobbra és elindultam a nyolcadik sávtól jobbra, és csodák csodája sértetlenül kiértem. Egyébkén szinte mindenhol jobbkéz-szabály van. Ha sávot szeretnénk váltani, nem érdemes arra várni, hogy kiteszem az irányjelzőt és majd beengednek, mert ott fog lejárni a jogsi. Át kell venni a stílusukat, irányjelző és áthúzódni a másik sávba. A hátsó autó le fog fékezni és beenged. Ez itt természetes. Nagyon kell figyelni a gyalogosokra, mert kényelmesen átsétálnak a piroson is. Ezek miatt egyetlen dudaszót nem hallottam. Összefoglalva: az egész Párizs egy őrületes káosz, de egyszer ki kell próbálni, életre szóló élmény." (János, 2013)

Tudni kell, hogy a személyi sérüléssel nem járó közlekedési baleseteknél a helyszínen megjelenő rendőr vagy csendőr Párizsban nem állít ki jegyzőkönyvet. Emiatt nagyon fontossá válik, hogy a szükséges kárbejelentő íveket a balesetben érintett felek kölcsönösen kitöltsék és aláírják. Enélkül nem lehet rendezni a kárt a biztosítóval. Franciaországban az érintett biztosítók közötti közvetlen kapcsolatfelvételt és ügyintézést részesítik előnyben. Ha az autónkat helyben kell szervizbe vinni, akkor be kell mutatni, hogy van személyi vagy biztosítói anyagi fedezet. Nagyon keményen büntetik a sebességmérő radarok megzavarására alkalmas eszközöket. Akár az is megtörténhet, hogy helyben elveszik a jogosítványt, a nagy összegű pénzbírság pedig, biztos.

Hasznos információ, hogy a parkolási tilalmakat tartsuk tiszteletben, mert Párizsban nem kegyelmeznek a magát tájékozatlannak mondó turistának sem. Az illetéktelen helyen parkoló járművet elvontatják vagy kerékbilinccsel rögzítik. Szigorúan tilos fél kerékkel a járdára állva parkolni, mert az autót elvontatják és akár 200 eurót is behajthatnak rajtunk. Ha az elvontatott gépkocsi Franciaországban bérelt, akkor fordulhatunk a kölcsönző céghez segítségért, de ha mienk az autó, akkor Párizsban legcélszerűbb a „Préfouriere Bercy” (rue du Général de Langl de Cary – 75012 Paris) gépkocsigyűjtőnél érdeklődni a 01 53 46 69 20-as telefonszámon.

,, A párizsi autósok ismerik a KRESZ-t, csak éppen nem szeretik. A piros lámpa az esküdt ellenségük, mindent megtesznek azért, hogy átgázoljanak rajta – még akkor is, ha ezzel hatalmas, órákig tartó dugókat okoznak. Ilyenkor egy rendőr siet a segítségükre és átalakul a tér egy autó-ovivá, ahol a felügyelő bácsi fütyüli a ritmust." forrás

Taxi

Sokkal drágább a taxizás Párizsban, mint Budapesten, és nehezebb is fogni egyet. Taxit hívni nem érdemes, mert automata veszi fel és még egy anyanyelvű franciának is komplikált az információkat tisztázni a géppel. Talán csak franciául tud az automata. Ha beszállunk a taxiba, akkor próbáljunk tájékozódni a tarifáról, az induló összegről és arról, hogy egyáltalán bekapcsolja-e a sofőr a méterórát. Előfordul bizony Párizsban (is), hogy a taxisok átvágják a gyanútlan turistát. Hogy fogalmunk legyen a viteldíj szintjéről, Párizs egyik végéből a másikba eljutni taxival mindössze 15 euróba kerül. Egy átlagos párizsi taxizás 6 és 12 euró közötti összeget kóstál. A Charles de Gaulle és Párizs központja közötti taxizás kb. 40-45 euróba kerül.

Az alapdíj bármely tarifánál: 1,98 euró

  • Az ’A tarifa’ Párizs adminisztratív területén belül nappal 7 és 19 óra között kb. 67 cent/km.
  • A ’B tarifa’ használatos repülőtéri transzfereknél és előváros esetén hétfőtől szombatig 7 és 19 óra között, vasárnap egész nap: 0.96 euró/km.
  • A ’C tarifa’ repülőtéri transzfernél este 7 és reggel hét között: 1,13 euró/km.
  • A várakozás lámpánál, közlekedési dugóban 0,31 euró/perc.
  • Az 5 kg feletti csomagért kb. 0,92 eurót kell fizetni.
  • 30-80 cent közötti összeggel ki lehet egészíteni a viteldíjat borravalóként.

"  Mi szinte csak a G7 taxival mentünk. Az alapdíj általában 2.60-nál kezdődik a G7 esetében, és ahogy elnéztem, nem km alapú a számláló, hanem idő alapú. (De ebben nem vagyok biztos.) Álltunk a lámpánál és közben ugyan úgy számolt az óra.  A taxi alapdíj 2016 decemberében tehát 2€ 60cent. " (Zoltán, 2016)

Hasznos információ, hogy ha a taxi tetején a lámpa fehéren világít, akkor az a szabadot jelzi, míg a narancsszín, a foglaltat. Fontos tudni azt is, hogy a párizsi taxik maximum három személyt hajlandók szállítani, ráadásul mindhárom utasnak hátul kell ülnie, ugyanis az anyósülést nem használhatja az utas.

A helyiek és a turisták egyöntetű véleménye szerint a fővárosi taxisok jellemzően mogorvák, és nem ismerik kellő mértékben Párizst. A taxisofőrök szinte kivétel nélkül bevándorlók, bizony udvariatlanok, ám ha a címet leírva a kezükbe adja az ember, akkor semmi gond. Ha pedig tudjuk magunk is a megfelelő útirányt a kért célhoz, akkor nyugodtan közöljük a sofőrrel, hogy merre kéne mennie. Gyakran előfordul, hogy egyetlen taxis sem áll le az integetésre. Ilyen esetben próbáljunk találni taxis standot, és ott várjunk szabad autóra. Ha mobiltelefonon hív taxit, akkor - ellentétben a hazai gyakorlattal - ki kell fizetni a kiállás költségét is.

Telefonon ezeknél a taxitársaságoknál lehet rendelni:

  • Taxi G7 - Tel.: 0147394739 (elfogadnak hitelkártyát kb. 8 euró feletti viteldíjnál)
  • Taxi 7000 - Tel.: 0142700042
  • Alpha Taxi - Tel.: 0145858585 (elfogadnak hitelkártyát 8 euró felett)
  • Taxis Bleus - Tel.: 0149361010 (elfogadnak hitelkártyát 15 euró felett)
  • Artaxi - Tel.: 0142035050 (elfogadnak hitelkártyát 15 euró felett)

"A francia főváros taxipiaca a világon az egyik leginkább monopolizált. Az 50-es évek óta mindössze 18 ezer autó szolgálja ki az utasokat, és korábban minden liberalizációs törekvést megtorpedóztak. A párizsi taxisok híresek faragatlanságukról, hogy hangosan bömböltetik a zenét, szinte soha nem fogadnak el hitelkártyát, alapból 10 eurós díjjal érkeznek a rendelésre, de legfőképp, hogy nem lehet őket megtalálni. Az Opera előtt hosszú sorok szoktak várakozni szabad autóra, ha pedig elered az eső, lehetetlen taxit fogni. Ha végül sikerül, a sofőrök gyakran visszautasítják a fuvart, ha épp nem esik nekik útba a cím. A tarthatatlan állapot ellenére a párizsi taxis lobbi eddig minden reformkísérletet megfúrt a fővárost megbénító sztrájkjaival. Egy törvény azonban nemrég lehetővé tette, hogy más is kínáljon "turistajárművet sofőrrel". Az ilyen bérautó abban különbözik a taxitól, hogy utcán nem inthető le, csak előzetes foglalásra megy ki." (2013) forrás

Kerékpár

Párizsban a kerékpározás növekvő jelenség. A Vélib rendszerben könnyen lehet az utcán biciklit kölcsönbe venni. Nagyon szeretik a fiatalok és a turisták ezt a rendszert. Ajánlatos a kerékpárutakat és sávokat használni, mert Párizs központjában az autósok nem szeretnek figyelni a kerekezőkre. Sokszor a szabálytalanul közlekedő más kerékpárosok okozhatnak veszélyes helyzeteket a számunkra, ha éppen biciklizünk.

,, A Velib bicikli bérlős szolgáltatás nagyon jó Párizsban. Mindenhova azzal közlekedtünk, így gyorsan és nézelődve jártuk be az egész várost." (Vista-utazó, 2015)

Franciaországban kötelező a bicikli láthatósági mellény! A sisak használata mindenképpen ajánlott.

"Párizsban leginkább ezt vettem igénybe, és annak ellenére, hogy a jól kiépített tömegközlekedési hálózat teszi ezt a várost (szerintem) kifejezetten élhetővé, nem egyszer tapasztaltam azt, hogy saját maguk alatt vágják a fát. Vegyük például a metrót: zseniális, hogy 14 (!) vonal van, valamint 5 HÉV-szerű elővárosi vonat (RER, vagyis „ehh-ő-ehh”) így 1-2 átszállással tényleg bárhova el lehet jutni gyorsan. Ugyanakkor baromi zavaró, hogy 2-3 havonta sztrájkol vagy az RATP (a párizsi BKV) vagy az SNCF (a francia MÁV), aki az RER-t üzemelteti. A legjobb, hogyha az egyik sztrájkol, akkor a másik is szimpátia-sztrájba kezd, csak hogy tényleg mindenki megszívja. Ekkor a legkomikusabb látvány, amikor mindenki bújja az RATP honlapját, hogy melyik vonalon milyen gyakran megy járat (átlag 50-90 percenként egy, amin heringparty van), és a 14-es vonal zavartalanul üzemel. Na vajon miért? Mert az modern, vezető nélküli szerelvényekkel közlekedik…" forrás


"Csalni egy járművön sem nagyon lehet. Ellenőrök helyett bemenetkor, átszálláskor és gyakran kimenetkor is érvényesíteni kell jegyünket vagy bérletünket az állomásokon elhelyezett kapuknál – enélkül nem lehet bejutni (vagy épp kijutni). Mivel azonban a beléptető rendszer derékmagasságú, sok fiatal – de néha idősebbek is – egy ugrással átlendülnek a másik oldalra, ami a térfigyelő kamerák és a biztonsági őrök miatt is veszélyes móka. Ezenfelül ha az illető tudja, hol milyen a kiléptetőrendszer, sakkozhat az olcsóbb jegyvétellel zónákon való áthaladáskor – ezt a tudást elég hamar elsajátítottam. A bérlet azonban (amely a Navigo nevet viseli) sokkal egyszerűbb és biztonságosabb, emellett nagyon kedvesen pittyen a beléptető kapun. Csak hát drága – de mi nem drága Párizsban?" forrás


,, A két középső napra vettünk tömegközlekedési bérletet, ugyanis így a központtól messzebb eső látványosságokhoz, mint például a Pére Lachaise temetőhöz is el tudtunk jutni.

Fantasztikus, hogy a metróhálózat gyakorlatilag minden negyedet és minden főbb turista látványosságot illetve a párizsiak számára kiemelt találkozási pontot lefed. Véleményünk szerint könnyű metróval közlekedni, minden állomáson található térkép, az irányok pedig egyértelműen vannak feltüntetve a megállókkal együtt. Némi negatívum volt számunkra szembesülni a bliccelők sokaságával. A helyiek hihetetlen fürgeséggel ugrálják át a kapukat, illetve ahol a kapu túl magas, ott leginkább bebújnak olyan mögé, akinek érvényes jegye van, és vele együtt mennek át a belépési rendszeren. Ez a turistáknak igen szokatlan, engem is megijesztett egy helyi lakos, aki gyakorlatilag szorosan a hátam mögé bújva igyekezett velem együtt bejutni.

Érdekes volt még számunkra az, hogy a párizsi metrókban csak nagyon kevés helyen van mozgólépcső. Valószínűleg ez jól jön a párizsiak számára a hétköznapokban, hiszen akinek mondjuk a munkahelyéig többször is át kell szállnia, annak ez felér a napi mozgással, illetve még a turisták számára sem jelenthet nagy gondot, hiszen amúgy is rengeteget sétáltunk és nézelődtünk (bár nem állítjuk, hogy időnként nem esett volna jól az egész napos mászkálás után mozgólépcsőn felmenni hazafelé), de az idősebbek számára ez némi kényelmetlenséget okozhat.

A párizsi közlekedéssel kapcsolatban szokatlan volt még azt tapasztalni, hogy a helyiek mintha egyáltalán nem vennék figyelembe a lámpákat. Előfordult, hogy bár nekünk gyalogosként zöld jelzést adott a lámpa az autósok mégsem álltak meg, de olyan is volt, hogy mi a piros lámpánál várakoztunk, miközben a helyiek nagy bátorsággal mentek át az autók között és állították meg időnként ezzel a forgalmat. Valószínűleg ebből következik, hogy itt nem igazán van ráhagyás, ha az autósoknak a lámpa például pirosra vált, a gyalogosok azonnal megkapják a zöldet, éppen ezért érdemes mindig körülnézni, nem csak a lámpákra hagyatkozni. (Mázsár Fanni, Vista Főiroda, 2016)

Egészség

Ne legyen egyáltalán szükségünk a francia egészségügyi ellátó és szolgáltató rendszer kipróbálására, ha mégis, akkor számíthatunk jó színvonalra, jellemzően magasabb színvonalúra, mint nálunk. Hasznos információ, hogy a magyar állampolgároknak kórház, rendelő igénybe vétele esetén az előzetesen kiváltott európai egészségbiztosítási kártyát szükséges bemutatni. Sürgősségi ellátás esetén általában e kártya birtokában vehetik igénybe a szükséges orvosi ellátást a helyi biztosítottakhoz hasonló feltételekkel. Járóbeteg-ellátás esetében a költségeket a betegnek kell megelőlegeznie, majd a költség-visszatérítési igényüket a magyarországi lakhely szerinti TB Igazgatóságon nyújthatják be. Az említett európai egészségbiztosítási kártya, az OEP budapesti és megyei központi hivatalaiban egyénileg szerezhető be. Nem minden gyógyszernek van otthon megszokott változata, tehát érdemes a háziorvosunkkal konzultálni, valamint beszerezni inkább otthon a szükséges gyógyszerünket. Párizsban nyomatékosan ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése.

A párizsi önkormányzat jóvoltából 31 óvszerautomata található a városban.

Vásárlás

Párizs valóságos édenkert a vásárlás megszállottjainak. Irigylésre méltó, hogy Párizsban nem tarolta le a plázauralom a hagyományos áruházakat és az utcai boltokat, butikokat. Nagyon kellemes jó időben az utcán sétálgatva nézni a kirakatokat, és markánsan egyedi hangulata van minden egyes híres nagyáruháznak: Galeries Lafayette, Printemps Haussmann, La Samaritaine, BHV (Bazar de l’Hotel de Ville), C&A, Passage du Havre. A Boulevard Haussmann-on található Les Galeries Lafayette a leghíresebb. A világ egyik legszebb áruháza. Ide még akkor is érdemes bemenni, ha nem tervezünk semmiféle vásárlást. Az árak bizony magasak, ám nagyon elegáns, stílusos az egész. Vasárnap nincs nyitva, csütörtökön hosszabbított nyitva tartás van (21 óráig). Egyébként Párizsban csütörtökön sok más áruháznak, üzletnek van hosszabb nyitva tartási ideje. Még a kis utcákban lévő butikok, boltocskák sincsenek elhervadva, pompásan megélnek, ha ügyesek. A lényeg: a városnézést és a vásárlást ne elkülönített programként szervezzük!

Lehet általánosítani, hogy a turistalátványosságokhoz közeli üzletekben magasabb az árszint. A nagyáruházak között tán a La Samaritaine a legolcsóbb árfekvésű. Még ennél is olcsóbb a Tati, de ott a minőség jóval lejjebb van, ráadásul a környék koszos, és az utcakép sem igazán kellemes a turista számára. Nyilván a magyar turista számára a legérdekesebbek a divatruhák, a parfümök és a delikáteszek Párizsban. A nemzetközileg ismert láncok (H&M, Zara, Bershka, Mango, stb.) boltjai és sok más hasonló, nálunk még nem található márkák üzletei találhatók a Rue de Rivoli-n. Érdemes a Chatelet-les-Halles-nal leszállni (ott majdnem minden metróvonal és minden RER megáll), mert onnan 5 percre nagyon jó kis butikok vannak.

A különleges, „unique” párizsi divat a 2. kerületi Rue Montorgueil környékén lévő kis butikokban van. A cuccok fantasztikusak, nagyon egyediek, és drágák, de már csak nézelődni is nagyon jó ott, és a környék is nagyon kellemes. A Rue Montorgueil egy sétáló utca tele kis sajtbolttal, tradicionális kajával, stb. Ugyanilyesmi, de kicsit kevésbé alternatív, a Saint-Germain des Pres környéki butikok. Az a negyed is nagyon kellemes. Annak, akit az „haute couture” érdekel, az Párizsban van az „ősforrásnál". A Champs-Elysees-vel merőleges Avenue Montaigne az ilyen boltok utcája (Dior, Yves-Saint-Laurent, Gucci, stb.). Karácsony környékén azoknak is érdemes odamenni, akik nem a ruhákért vannak oda, de valami gyönyörűt akarnak látni. Olyankor a luxus ruhaboltok kirakatai fantasztikusan néznek ki, főleg este. Akit érdekelnek a régiségek, azoknak ajánljuk a Le Louvre des Antiquaires központot, ahol egy fedél alatt 250 üzlet található: ékszerek, bútorok, szőnyegek, festmények, szobrok, régi fegyverek, könyvrégiségek stb.

Egyéb szuper vásárló utcák:

  • Rue de Passy
  • Rue de Rennes
  • A nem turistás Avenue des Ternes
  • A menő Rue Saint Honoré

Egy fantasztikus, sok párizsi nő által imádott üzlet, olyanoknak, akik szeretik az ezüst ékszereket!: a Metal Pointu's bolthálózat egyik üzlete a Latin negyedben, 13 rue du Cherche-Midi

"Ugye, nem kell mondanom, hogy az egész napi városnézés után cseppet sem éreztük a fáradtságot, amikor megérkeztünk a Bon Marché-hez, Párizs hatemeletes, exkluzív áruházához. ideérkeztünk!

A legemlékezetesebb sztori a parfüm osztályon történt. Ahogy beléptünk a részlegre, parfümök elképesztő áradata tárult elénk, mind kipróbálható teszterekkel. Mi a kábulattól szinte megbénulva és nagyjából körbe sem tekintve rászabadultunk a kínálatra, elkezdtük magunkra fújni az eddig még ismeretlen drága francia parfümöket. Jobb csukló, aztán a bal, jobb fülcimpa majd a bal. Szépen haladtunk előre. És ekkor hirtelen felnéztem, kicsit távolabb nyakkendők, nyakkendőtűk, ingek, mandzsettagombok, kalapok… Jézus Mária! Mi a férfi osztályon vagyunk! Körbenéztünk, vajon látta-e valaki, mit műveltünk? Majd szépen, méltósággal továbbálltunk. Várt még ránk 5 emeletnyi luxuscikk. Enyhén szólva bűzlött körülöttünk a levegő, de ennek előnyét is élvezhettük hazafelé. (Lejjebb azt is elmondom, hogy miért.) Még pár óra a Bon Marché-ban, női divatáru, cipők stb...

Természetesen felkerestük a női parfüm részleget is, ahol megtaláltam azt az illatot, amelyben én a francia parfümök királynőjét látom. A L’Artisan cég megalkotta a tökéleteset: a Premier Figuier Eau de Parfume–t. Nem édes, nem virágos, nem keleti fűszeres, de még csak nem is illatos, leírhatatlanul különleges. Egyszerűen csak fügés. A tenger jut eszembe róla, egy mediterrán fuvallat, no és Párizs." forrás


,, A butikok többnyire 10-kor nyitnak. De! Ez nem azt jelenti, hogy akkor már készen állnak a vásárló fogadására, hanem hogy olyankor még gőzerővel kezdenek porszívózni stb. Ugyanez igaz az árufeltöltésre: a vásárló bocsánatot kérve kerülgeti a munkájukban megzavart (ezért elég morcos) alkalmazottakat, és előfordulhat, hogy a következő sorban meg a felmosó ember körül kell szlalomozni." forrás


,, Hasznos tudni, hogy a Champ Elysées-n lévő üzletekben bár a korábbi években is megnézték a táskákat a bejáratban, de úgy tűnik, hogy a Franciaországot ért támadások óta erre különösen nagy tekintettel figyelnek. Volt olyan üzlet is, ahol a kabátunkat is ki kellett nyitnunk a táskánk átvizsgálása mellett. Ez okozhat némi kellemetlenséget, főleg ha egymás után több boltba szeretnénk bemenni.(Mázsár Fanni, Vista Főiroda, 2016)

Piacok

Párizsban a Bastille közelében található a Marché d’Alligre, ami hagyományos élelmiszerpiac, de van bolhapiacos része is. Azoknak ajánljuk, akik szeretnek nézegetni élelmiszereket, virágokat. Hétfő kivételével minden nap nyitva van 13 óráig. Hétvégén nagy élet van ezen a piacon. Legközelebbi metrómegálló: Ledru Rollin. A város legnagyobb vására a Marché de Belleville. Keddenként és péntekenként tarják meg, a Boulevard de Belleville-en. Erősen multikulturális hely, ahová nagyon sokféle nemzetiségű ember látogat ki. Legközelebbi metrómegálló: Belleville.

Párizs leghíresebb bolhapiaca a Marché de Clignancourt. Hasznos információ, hogy csak szombaton, vasárnap és hétfőn van nyitva. Rengeteg kacatot árulnak, de régiségek dolgában komolyabb választék is van. A 4-es metróvonal Porte de Clignancourt megállójánál kell kiszállni. Érdemes ide kijönni, arra viszont számítsunk, hogy a környék eléggé lepukkant. Jó hely a 15. kerületben a rue de Commerce, ahol hetente legalább kétszer van piac. Legérdekesebb élelmiszerpiacok: Marché Raspail (egy héten háromszor), Rue Montorgueil (hétfő kivételével), Marchés Bastille et Popincourt, Marché biologique des Batignolles, Marchés Beauvau et Rue d'Aligre

Étkezés

A franciáknak az evés sokkal többet jelent, mint a szervezetbe való élelmiszerbevitelt, vagy éhségcsillapítást. Az evés számukra a társasági érintkezés kiemelt alkalma, az életélvezet része, alaposan kitárgyalható beszélgetési téma, gasztronómiai művészet. Természetesen a párizsi lakosok hétköznapjaiban az étkezésnek van rutin jellege is, nem minden evés megy ünnepszámba. A petit déjeuner (ejtsd pöti dézsöné) a franciáknál eléggé leegyszerűsített étkezést jelent és ezt érzékelheti a hotelvendég is a szállodájának reggeli kínálatában. Az ebédre - déjeuner (dézsöné) - lehetőleg hosszú időt szánnak, ám kevesebbet költenek rá, mint a vacsorára (diner/diné).

Hasznos tudni, hogy a hagyományos éttermek a vacsorára nem nyitnak ki előbb, mint 20 óra. A párizsiak szívesen isznak apéritif-et (pl. pezsgő, kir, pastis), és kedvelik a főétel előtti rágcsálnivalókat (amuse-gueule). Gyakran döntenek az a la carte és a menüsor között. A la carte esetén csak főételt kevesen esznek, tehát van még előétel vagy desszert, vagy mindkettő. Párizsban a menüsorok jellemzően ezeket tartalmazzák: előétel (entrée), főétel (plat), ami valamilyen hús vagy hal, aztán sajt (fromage) és/vagy desszert. Minden étteremben ingyenesen adnak csapvizet (eau en carafe) és kenyeret. Franciaországban egyáltalán nem röstelli a vendég azt, hogy csapvizet kérjen és igyon. Lezárásként sokan fogyasztanak kávét vagy déca-t (koffeinmentes kávé). A jó étterem annak alapján is beazonosítható, hogy hol kellően bőséges tartalmú a borlista. Bort mindig étkezés közben fogyasztanak, nem kizárólag evés után. 5-10 százalék borravaló a szokásos.

Figyelemre méltó sörözők:

  • Le Train Bleu
  • Mollard
  • Bofinger
  • Au Pied de Cochon
  • Chartier
  • Lipp
  • La Coupole

"Kedvenc kávézóm (bárom) a L'Etoile Manquant, 4. kerület, 34 rue Vieille du Temple. Van egy drága, de szenzációs zsidó étterem, a Chez Hanna, ahol mindenképpen falafelt kell enni. 54 rue des Rosier, ugyancsak a 4. kerületben." (M. K., 2013)


"A francia palacsinta, a crèpe nem pont olyan, mint a mi klasszikus palacsintánk, elsősorban azért nem, mert nem zsíros-olajos. Ma már Magyarországon is számtalan helyen sütik a francia palacsintát, ami onnan ismerszik meg, hogy sokkal nagyobb, mint az otthon is elkészíthető, palacsintasütőben előállított társa. Ezt egy nagy kerek platnin sütik, aminek valami teflonbevonata van, erre ráöntenek egy kis anyagot, majd egy lapátkával körbeforgatva elterítik. Ugyanezt csinálják Párizsban is, rengeteg helyen, főként kis utcai bódékban, mozgóbüfékben… Sós és édes verziók vannak, attól függően milyen tölteléket kérünk bele. Én sós-párti vagyok, úgyhogy a sajtos-sonkásat szoktam választani, de a sima sajtos is mennyei.

A nagy palacsintát a lapátkával később kettőbe, majd négybe hajtják, így egy negyedkörcikk lesz belőle, ez pedig belekerül egy megfelelő alakú kartontasakba, és lehet is elsétálni vele. Az utcai evészetet szeretem, kivéve ha csurog, csöpög az étek, ha összekenem a kezem, pláne ha zsíros lesz a kezem tőle, mert azt betegesen nem bírom – de hát Párizsban még ezt is bevállaltam; az ember a szabadsága alatt legyen lezser és ne foglalkozzon ilyen kicsinyes dolgokkal...

Nos, nem kell ilyentől tartanotok, egyetek nyugodtan palacsintát Párizsban: tapogathatjátok csupasz kézzel is, mert semmi, de tényleg SEMMI zsiradék nincs a tésztájában (és ezek szerint a sütőlapon sem)!! Az itthoniakról ezt sajnos nem lehet elmondani. Ha túl vagyunk ezen a kis uzsonnán, akkor ebédelni viszont újra kávéházban kell. Mindenféle kajákat kínálnak ebédidőben, ilyenkor a kávéházak többsége igazából vendéglővé alakul, de persze nem akkora kínálattal, mint egy normál étterem. Az ízig-vérig párizsi kávéházi ebéd csak egy lehet: salade composée. Azt írom: “csak egy”, de ez az egy ezerféle verzióban létezik, a kompozíciónak ugyanis csak a francia szakácsok fantáziája szab határt..." forrás


"Vannak szép emberek – őket ültessék ide. Azokat, akik nem szépek, pedig oda hátra. Ez igazán nem túl bonyolult” – igazította el a párizsi Pompidou Központ felső szintjén lévő csúcsétterem főnöke az alkalmazottakat. Gilbert Costes, a Georges étterem tulajdonosa kifejezetten büszke volt a szépészeti megoldásra: egyáltalán nem érezte úgy, hogy szép csöndben kellene diszkriminálnia a vendégkört. Évekig ez volt a gyakorlat – erről egy, a luxuséteremben korábban alkalmazott hosztesz beszélt a Le Canard Enchainé című bulvárlapnak. A mutatósabbakat a nagy üvegablakok mellé ültették, hogy az étterem előtt sétáló múzeumlátogatók is gyönyörködhessenek bennük, a rondábbakat pedig a hátsó helyiségbe kísérték. Velük csak akkor tettek kivételt, ha ismert celebek voltak." forrás


"Nyilván kulináris élményekre készültem (annyira nem, hogy csigát vagy egyéb hasonlót egyek, de legalábbis minőségi és érdekes dolgokra). Amiket biztos megtalálni olyan éttermekben, ahol egy vacsorára rámegy az ember félhavi fizetése, de olcsóbb (és még így is pofátlanul drága) helyeken ilyesmire kár számítani. A reggelit pedig egyenesen el lehet felejteni, jobb átaludni. Ilyen pocsék tojást még sehol nem raktak elém. Ezen fejezet következő állomása: a macaron, Párizs legfelkapottabb sütije. Kikerestem neten, hol árulják a legjobbat és el is ugrottunk kipróbálni. Nem is tudom, mi volt a nagyobb csalódás: ez vagy a várakozás az Eiffel-torony előtt. Ezeket a mini (és mellesleg 2 eurót kóstáló) kis vackokat úgy megcukrozzák, ami az én egész évi cukorbevitelemet fedezi. Ráadásul valami különleges írisz-ibolya-rózsa ízesítésűt próbáltam ki, de ez a virág illat- és ízkombináció a tömény cukorral elegyítve valami borzalmas. Még most is elkap az émelygés, ha rágondolok. (Kipróbáltam előtte máshol egy olcsóbb narancsosat, egy fokkal se volt jobb)."


"Aznap a Quartier Latin (kártyié láten), latin negyedben ebédeltünk. Ez a Sorbonne egyetem környezetében van, fiatalok kedvenc helye, sok-sok színes, hangulatos étteremmel, nagy a választék. Sokáig bolyongtunk, keresgéltünk, majdnem lekéstük a déli menüt, ugyanis 12-14 óráig nagyon kedvezményes áron lehet 3 fogásos ebédet enni. Miután megtaláltuk a megfelelő helyet, elfogyasztottuk a francia konyha remekeit. (A húsgolyók tárkonnyal nagyon fincsi!)" forrás


,, Párizsban javaslom, hogy kávézóban reggelizzen az ember, vacsorára pedig a közeli Rue Mouffetard jó választásnak bizonyult." (Vista-utazó, 2015)


,, Aznapi ebédünk croque monsieur és pannini volt.
A croque monsieur tipikus francia étel, gyakorlatilag nálunk a melegszendvicsnek felel meg, ugyanis a két kenyér közötti részt sajttal és sonkával töltik meg, majd megsütik. Nagyon finom, ennek érdemes különböző változatait is kipróbálni, a croque madam például tükörtojással készül. A pannini-nek szintén sokféle változata van, gyakorlatilag mindenhol kapható, a franciák sokszor ezeket a szendvicsféléket eszik napközben, esténként pedig beülnek egy étterembe vagy kávézóba és inkább ott fogyasztanak meleg ételt. (Mázsár Fanni, Vista Főiroda, 2016) 


,, Ha valaki Párizsban nem talál kedvére való éttermet, magára vessen. A világ séfjei is ide, a gasztronómia és a konyhaművészet hazájába járnak tapasztalatokat gyűjteni. Ha lehet ajánlani éttermet, nos, az a Le Train Bleu (Kék Vonat). A környezet műemlék jellegű, aranyozott díszítések és festmények a falon, a mennyezeten. Az étterem sokszor látható kosztümös filmekben, a rendezők szívesen használják fel a páratlan környezet hangulatát műveikben. A menüt jelenleg 48 euróért adják, vagyis az élmény kedvéért egyszer ki lehet bírni. Az épület egyébként a Gare de Lyon vasútállomáson található, így étkezés előtt-után meg lehet csodálni a francia vasúti közlekedés büszkeségeit, az óránként háromszáz kilométerrel futó TGV-ket. Ha a lehetőségeink szerényebbek, az egész városban bárhol találunk olcsó éttermeket. A kínaiaknál például – kár, hogy Budapesten ez nem gyakorlat – óriási rákokat lehet vásárolni. (2010)" forrás


,, Egy praktikus jó tanács mindenkinek: ha sajtot vásárol, de nincs hűtő abban a kibaszott szállodában, akkor egye meg, vagy imádkozzon, hogy ne romoljon meg másnapra, de ne rakja ki az erkélyre a párizsi hidegbe - még kikötözve sem, legalábbis nejlonszatyorba biztosan ne -, mert elviszik a varjak, miután kiszaggatták a szatyrot. Megtörtént esemény alapján..(2017)" forrás

quiche - sz. m. fotója

Közbiztonság

Kedves Olvasónk! Szépen kérjük, semmiképpen se fogja el túlzott aggodalom, szorongás amiatt, hogy ilyen terjedelmes formában foglalkozunk a párizsi közbiztonság kockázati jellemzőivel. Ha egyszerűen elolvassa és memorizálja magában az itt leírtakat, azzal jelentősen csökkenti a kockázatát annak, hogy lopás, rablás áldozatává váljon Párizsban.

Hangsúlyozzuk, hogy Párizs a közbiztonság tekintetében tulajdonképpen nem veszélyesebb, mint a legtöbb európai nagyváros! Azért van sok, a turisták kárára elkövetett bűncselekmény Párizsban, mert egyszerűen ide sokkal több turista jön, mint sok más nagyvárosba. Jó hír, hogy a testi épséget fenyegető bűnesetek nagyon ritkák az adminisztratív értelemben vett Párizsban. Az elővárosok között vannak olyanok (főleg északon), ahol fizikai bántalom is érheti a turistát.

Fő probléma: a zsebtolvajlás! Leginkább a nyári csúcsszezonban! Gyakoriak az autókból történő lopások. A rablás ritka, és inkább a sötétség óráiban történhet meg.

Hasznos információ a párizsi nagykövetség konzuli részlegének tapasztalatai szerint a magyar állampolgárok jellemzően a következő veszélyeknek vannak a leginkább kitéve: autófeltörés, gépkocsiban hagyott értékek, okmányok ellopása, kézitáskák elrablása, zsebtolvajlás, szállodai lopás.

A fő tanács hát az Párizsban, hogy az útlevelet, személyi igazolványt és a nagyobb értékeket zárjuk el a szálloda széfjébe! Napközben csak annyi pénzt tartsunk magunknál, ami feltehetően szükséges lehet. Az útlevelünk lényeges oldalairól, még otthon csináljunk fénymásolatot, és azt hordjuk maguknál a városlátogatás programjainak idejére. Az is megoldás, hogy az útlevelünk lényeges oldalait itthon beszkenneljük úgy, hogy kint számítógépen hozzáférhessünk. Legfeljebb akkor érdemes utazási okmányt vinni a napközbeni programokra, ha a bankkártya használathoz azt kérhetik valahol.

A repülőtérről a szálláshelyre tömegközlekedési járművön igyekvő turista erősen veszélyeztetett potenciális préda. A metrón ne helyezzük a földre a csomagunkat az ajtók közvetlen közelébe, helyezkedjünk el beljebb. Értékeket őrizzünk a belső zsebekben. Kerüljük az olyan helyzeteket, ahol tolakodás közepébe sodródunk. Ne vegyünk igénybe segítséget bőrönd elhelyezésénél, csomagmegőrzőnél a szekrénybe rakásnál.

A hölgyek a párizsi utcai járkálásnál ne hordjanak válltáskát. Nem véletlen, hogy a párizsi hölgyek, diáklányok jó ideje rászoktak a hastájékon nyugvó táskák hordására. A férfiak ne rakják a pénztárcájukat a farzsebükbe! Ha párban, családdal utazunk, akkor a készpénzt, bankkártyákat osszuk el több személy között. Az értékeket rakjuk olyan helyekre, a testünk olyan részeihez lapítva, ahonnan nehéz ellopni, és ahol a legkevésbé észrevehetők. A hátizsákot zsúfolt helyeken helyezzük magunk elé, vagy - ha megoldható - hordjuk a hastájékon és ne a háton.

Párizsban a buszon, a metrón karunkkal szorítsuk testünk azon részét, ahol értékeinket tartjuk. Figyeljünk arra, ha zsúfolt helyen gyerekek, fiatalok felszabadultan tülekednek, mert előfordulhat, hogy ez egy figyelemelterelő játékocska, amelynek ideje alatt a bűnbanda más tagja éppen megpróbál elemelni valamit. Ügyeljünk arra is, ha (többnyire román) cigány-asszonyok, gyakran karjukon a csecsemővel, valami kibogarászásra szánt cetlit mutogatnak nekünk, mert ez is lehet elterelő hadművelet része.

A metrómegállók pénztárainál és automatáinál is legyünk óvatosak, mert a zsebtolvajok szempontjából ilyenkor nagyon összpontosítunk a fizetésre, és kevésbé ügyelünk az értékeinkre.

"Az egyik metrómegállónál a belépő kapunál - bár volt jegyem - de fennakadtam, és bosszankodva kerestem a megoldást. Egy fekete asszony sietett a segítségemre, és sikerült is neki kinyittatni velem a kapulapokat. Mikor megindultam, hogy átmenjek a "zsilipen" a táskámra vetődött a tekintetem. Azt láttam, hogy a segítő hölgy karja csaknem a könyökéig a táskámba mélyed. Szerencsémre jókor vettem észre és nem sikerült neki semmi értékemet elemelnie." (magyar turista, V.J., 2012)


"A barátnőmnek kilopták a pénztárcáját a zsúfolt metrószerelvényben. Néhány romániai cigánylány (tizenévesek) szállt fel a metrókocsinkba, elkezdtek hangoskodni, műbalhét csinálni, lökdösődni, és mindenki erre kezdett el figyelni. A barátnőm is rájuk figyelt, közben egy cinkostársuk meglopta, ügyesen kiemelte a pénztárcáját a becsukott táskájából. Még szerencse, hogy csak kevés készpénzét lopták el és nem az úti okmányait. Nagyon vigyázzatok!" (H.A., 2013)

Gyanakodjunk, kételkedjünk, ha az utcán idegen kéretlenül és vehemensen segítséget akar nyújtani nekünk. Kellő emberismeretre szükség van, nehogy megsértsünk olyanokat, akik önzetlenül akarnak nekünk segíteni, például a térképet tanulmányozzuk és eligazodásunkban akar közreműködni. Ne fogadjunk el „ajándékot” az utcán, főleg nem zugkereskedőktől. Vannak trükkös emberek, akik ilyen-olyan ürüggyel megszólítják az embert, hogy eltereljék a figyelmét, amíg a cinkosaik végrehajtják a zseb- vagy inkább táskametszést. Például azzal jönnek, hogy találtak valami elejtett dolgot, ami az Öné.

Hasznos közbiztonsági tanácsok:

  • Legyen a zsebünkben külön kisebb összegben papírpénz, és a nagyobb összeget őrizzük külön.
  • Ne virítsuk apróbb vásárlásoknál egyszerre az összes nálunk lévő készpénzt.
  • Ne tegyünk közszemlére fényképezőgépet, mobiltelefont, drága órát, ékszert!
  • Legyünk nagyon körültekintőek, amikor Párizsban automatából veszünk fel bankjegyeket.
  • Kerüljük este a sötét, elhagyatott utcákat. Tartózkodjunk az itt a piros hol a piros és hasonló utcai játékosoktól. Például a Montmartre felé vezető kis utca tele van "itt a piros, hol a piros" játékosokkal és a járókelőnek álcázott cinkosaikkal.
  • Párizsban bolhapiacokon, hétvégi, alkalmi utcai vásárokon az 5-8 eurós pólót véletlenül se fizessük ki száz euróssal. Eleve a magas címletű euró bankjegyeket biztonságos helyen váltsuk fel, vagy használjuk. Legyen nálunk kellő mennyiségben eurós pénzérme.
  • FONTOS! Ne mozogjunk az utcán túlságosan "turistásan", tanácstalanul.

"Amikor sorban állsz a jegypénztár előtt (színház,tömegközlekedés stb.) egy ott dolgozónak tűnő ember felajánl egy jegyet magasabb áron, hogy így kerüld ki a sorban állást. Az ajánlat nagyon csábító, a jegy azonban valószínűleg nem lesz érvényes. (2015)" forrás

Kockázatos párizsi helyek

Kizsebelések, kézitáska elrablása vonatkozásában azok a helyek kockázatosak, ahol nagy tömegben fordulnak meg turisták: Eiffel-torony környéke, Montmartre, párizsi bolhapiac, Saint-Denis-i királyi bazilika környéke.

"Én személyesen ismerek olyan csibész srácokat, akik az Eiffel-toronnyal szemben lévő Trocadero nagy téren portyáznak. Nekem néha hencegtek a módszerükkel: leszólítanak turista lányokat, akik éppen elmerülnek a torony megcsodálásában. Amikor a lány éppen átéli a varázslatos Párizs érzését, az Eiffel torony bűvöletének momentumában megjelenik egy jóképű srác, aki igazi romantikusan franciás dumával szédíti őt. A romantikus ámulat közepette az udvarló cinkosa kiüríti a lány zsebeit vagy táskáját. Van, hogy maga a szoknyavadász végzi el a lopás feladatát. Vannak egyszerűbb, szövegelést sem igénylő akcióik, amikor szimplán akkor zsebelik ki a turistát, amikor az Eiffel-torony lefényképezésével van buzgón elfoglalva. A Trocadero szép hely, de az értékeinkre nagyon vigyázzunk." (Mariann, 2012)

Kockázatos hely a metró (pl. a nagyon terebélyes Chatelet megálló), a RER (olyan, mint a HÉV). Ha késő este szállunk egyedül metróra, vagy RER-re, válasszunk inkább olyan kocsit, ahol több utas tartózkodik. De ne olyat, ahol suhancok csoportja látható. Ha egy metrókocsiban van a turista rosszarcú emberek egy csoportjával, akkor kerüljük a szemkontaktust velük. A metró ilyen szempontból biztonságosabb, mint az elővárosok felé közlekedő RER.

"Ha csaj vagy: Esetleg egy banda odajön hozzád dumálni, ne legyél se túl barátságos, se nem túl ellenséges. Semmi nagy mosoly, de ne is pánikoljál be. Ilyen helyzet gyakran előfordulhat, de 99 százalékban semmi baj nincs a végén. Pl. megkérdezik tőled, hogy mi a neved, honnan jössz, mehetnek-e veled, hová mész. Mondd meg nyugodtan a nevedet, azt, hogy Magyarországról jössz, nem tudsz velük programozni, mert a pasiddal találkozol. Aztán lehet mondjuk fecsegni Magyarországról, arra terelni a beszélgetést. Ne rohangálj át másik kocsiba, hanem várd ki, míg leszállnak. Általában semmi veszélyes nincs, csak unatkoznak ezért a kis sztorizás Magyarországról elég nekik, sőt a téma igazán alkalmas arra, hogy megunjanak." (Mariann, 2012)

A Les Halles és a Pompidou központ közelében lévő, észak-déli irányban húzódó St. Denis utca tele van kurvákkal, szexboltokkal, van némi hasiskereskedés is, de a turista nincs kitéve semmi veszélynek, főleg, hogy sok ott a járőröző rendőr. (Mellesleg nagyon olcsó kínai ruhaboltok vannak ott.)

A tájékozatlan turista az észak-párizsi Pigalle mulatónegyedet is veszélyesnek vélheti, hisz ott is vannak kurvák, szexboltok, átverős lebujok, erős a piros lámpás jelleg. Érdekes módon azonban a Pigalle a valóságban a közbiztonság szempontjából tényszerűen nem is igazán problémás. A dél-párizsi Bois de Boulogne, hatalmas park egyes szélein éjszaka intenzív a prostik, transzvesztiták jelenléte és nem biztonságos olyankor arra járkálni.

Hasznos információ, hogy az északi párizsi külvárosokban (franciául: banlieue), elő- avagy alvóvárosokban sötétedés után ne kószáljunk. Lehetőleg ne válasszunk ottani szállodát (pl. 19. és 20. kerület, Saint-Denis)!
A 18. kerületben, a Boulevard Barbés két oldalára eső afrikai negyedben (Goutte d’Or) este csak nagyobb csoportban mozogjunk, egyedül, sőt talán párban is kockázatos. Kerüljük ezeket az utcákat: Rue Marché Dejean, Rue des Poissonniers, a Chateau Rouge metróállomás környékét. Gyakran szólítanak le turistákat trükkösök, simlisek a Rue de Rivoli-n, a Diadalívnél, a Szajna partján, a Tuileries-nél, a Marais negyedben. Éles szemmel észre lehet venni, hogy 2-3 fős csapat dolgozik össze.

2017 májusi helyzet szerint a lányok, nők kerüljék Chapelle-Pajol negyedet, és főleg a La Chapelle metrómegálló közvetlen környékét. Nem a tolvajlás és a rablás itt a biztonsági veszély, hanem a lányokat, nőket molesztáló, inzultáló, az ottani utcákon élő migránsok. 

Párizsban vannak olyan központi környékek (pl. 2., 13. és 20. kerület irodaházakkal teli részei), amik napközben teljesen biztonságosak, viszont késő este elnéptelenednek, és valamennyire veszélyesekké válhatnak. Inkább ott mozogjunk késő este, ahol járókelők mozognak. Késő este jobb óvatosnak lenni, főleg egyedül turistáskodóknak ezeknek a környékeknek a néptelenebb részein: Les Halles, Chatelet metrómegállók, Gare du Nord, Stalingrad. A veszély nem csupán a lopás vagy a rablás lehet, hanem suhancok által, gyűlöletből, heccből elkövetett tettlegesség. A legnagyobb kockázat ezen a téren a következő északi elővárosokban van, inkább sötétedés után: Saint-Denis, Aubervilliers, Saint-Ouen.

Ha mégis lopás, vagy rablás áldozatává válunk

Ha nincs éppen a közelben járőröző rendőr, akkor keressük meg a lopás helyszíne szerint illetékes rendőrőrsöt. A legközelebbi boltosok valamelyike tud esetleg ebben segíteni. Számítsunk arra, hogy Párizsban a rendőrőrsön ugyan segítőkésznek mutatkoznak majd, ám nyelvi akadályok merülhetnek fel, lévén angolt csak elvétve beszélnek. Fordulhatunk segítségért a nagykövetségünkhöz is, azaz legyen mindig nálunk a képviseletünk telefonszáma. A rendőrőrsön ragaszkodjunk ahhoz, hogy felvegyenek jegyzőkönyvet a személyi adatok, az elvesztett/ellopott okmányok, készpénz, hitelkártya és egyéb értékek tételes felsorolásával. A jegyzőkönyv ezekkel az adatokkal nélkülözhetetlen az elveszett okmányok pótlásához, valamint az utólagos biztosítói kárrendezéshez.

A hitelkártya, valamint mobiltelefon ellopása, elvesztése esetén haladéktalanul értesítsük a számlavezető bankunkat, illetve a mobilszolgáltatónkat. Hasznos a hazai hozzátartozókat, illetve munkatársakat azonnal értesíteni az iratokkal együtt esetleg ellopott vagy elvesztett lakás- és hivatali kulcsokról, kódokról. A tapasztalatok szerint a személyes okmányok egy részét előbb-utóbb a rendőrség, a csendőrség, vagy a megtalálók eljuttatják a magyar külképviseletre, érdemes tehát telefonon is érdeklődni a nagykövetségnél (elérhetőség: lásd következő alfejezet).

Útlevél vagy személyi igazolvány és egyéb okmányok elvesztése esetén Párizsban a Nagykövetség Konzuli Osztálya az eltűnt/ellopott úti okmány helyett -szükség és lehetőség szerint - a hazatéréshez alkalmas okmányt tud kiállítani (az ügyintézést gyorsíthatja eltűnt okmányok fénymásolata), az egyéb személyes okmányok pótlására (pl. személyazonosító igazolvány, jogosítvány stb.) azonban csak a hazatérés után, belföldön van lehetőség. Szállodai tolvajlás esetén célszerű haladéktalanul rendőrségi bejelentést tenni, és elkérni a szállásadó/szálloda biztosítójának az adatait. A francia Ptk. szerint a szállásadó/szálloda egyetemleges kártérítési felelősséget visel a területén elkövetett lopásokért. A biztosítók azonban csak a számlával igazolt kár után térítenek, készpénz-kár esetén ragaszkodnak a banki vételi bizonylat bemutatásához.

Egyéb biztonsági dolgok

Rablás esetén ne próbáljunk hősként viselkedni, engedelmeskedjünk, mert az életünk, a testi épségünk a legfontosabb. Sérülés esetén kórházat kell keresni, van egy speciális ambuláns központ: Hotel Dieu (nem hotel!) a Notre Dame-nál. Hasznos tudni, hogy a turista a franciaországi repülőtereken, a vasútállomásokon és a kikötőkben, továbbá a kiemelt idegenforgalmi nevezetességek környékén fokozott biztonsági intézkedésekkel találkozhat. Ezek a közrend- és közbiztonság védelmi intézkedések (francia elnevezésük: Vigipirate) a lakosság és az idelátogató turisták érdekeit és biztonságát szolgálják, ezért az ellenőrzésre szóló hatósági felkérés esetén legyünk együttműködőek.

Metrón, buszon, közterületeken és főleg a repülőtéren soha ne hagyjuk bőröndjeinket, táskáinkat, csomagjainkat ellenőrizetlenül, éspedig nem csupán a lopás kockázata miatt, hanem azért is, mert a biztonsági emberek azokat a jelenlétünk hiányában robbanásveszélyesnek gyaníthatják, ami felrobbantással jár. A bolhapiacon, az utcán árusított órák, hacukák, aranyékszerek vagy hamisítottak, vagy lopottak.

Szórakozóhelyeken őrizzük az italos poharunkat, és ne fogadjunk el italt idegentől. Ritkán, de előfordul, hogy rossz szándékú pasik magatehetetlenné akarnak tenni valamilyen kábító porral külföldi lányokat. Az Eiffel torony környékén sok az utcai zugárus, akik portékáikat a földön, vagy állványon terítik ki. Ha nincs komoly vásárlási szándékunk, akkor ne fixírozzuk a szemünkkel az áruikat. A Place du Tertre-en, a művészek terén a zugárusok, és az utcai mutatványosok is kellemetlenül ránk akaszkodhatnak, ha bármiféle biztató, bátorító tekintetet érzékelnek a szemünkben. Nem veszélyes mindez, de kényelmetlen helyzetek teremtődhetnek.

"Ami a közbiztonságot illeti, a külsőbb kerületekbe nem ajánlott sötétedés után az utcán sétálgatni, de a belvárosban nekem soha nem volt rossz érzésem. Én 8 éven keresztül vittem csoportokat Párizsba, de pl. lopás soha nem fordult elő." (Gerda, 2012)


"Ha valaki közelít feléd az utazásod alatt, és egy "barátságkarkötőt" ajánl fel neked, kezdhetsz gyanakodni. Függetlenül attól, hogy mit mondasz, megpróbálja rád tenni, akár egy karórát, majd mikor már rajtad van megkéri, hogy fizess érte. Ezt a trükköt akkor is alkalmazzák, ha csak el akarják terelni a figyelmed, hogy közben kizsebeljenek. Egy csapat gyerek aki általában süketnek színleli magát, megkér, hogy írd alá a jótékonysági petíciójukat és adományozz nekik. Amíg te a petíciót olvasod ők az írótábla alatt kipakolják a zsebeid. (2015)" forrás


"A Monmartre lépcsőinél nagyon agresszíven állnak szinte sorfalat az az afrikai fekete zugárusok. Azon kívül, hogy a vacak kis szuvenír szobraikat akarják rátukmálni a turistákra, folyton rakosgatják az emberekre a "barátságkarkötőt". Ha már sikerült a karodra rakni a vacak karkötőt, akkor már szemét módon követelik, hogy fizess. Az egyik erőszakoskodott, hogy feltegye a karomra a karkötőt és kénytelen voltam - csaj léterme - elszántan rácsapni a feka kezésre. A fekák valósággal eltorlaszolják az utat a lépcsőkön. Ráadásként a lépcsők szélén - a munkamegosztás jegyében - araok kínálják suttogva a kábítószert. Úgy tűnik a rendőrség nem tud tenni semmit ez ellen, pedig a turistákat ez a zaklatássorozat nagyon irritálja." (K. M., 2015)


Feltétlenül ajánlott a mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése! Erre van mód a honlapunk révén is: utikritika@utikritika.hu


Az Eiffel-toronyhoz odafelé viszont megláthattuk az igazi lehúzóembereket, amitől Párizs belvárosa amúgy teljesen nyócker.

Az első kategóriát mi csak úgy hívjuk, hogy a lóbálós emberek. Ezek kis karikára felfűzött Eiffel-tornyokkal vannak felszerelve, esetleg egyéb hamis napszemüveggel, vagy lopott cuccokkal, legfőbb ismérvük, hogy folyamatos mozgásban vannak, vagy azonnal felkapható standot cipelnek és raknak ki pillanatok alatt - ha futni kell, futni kell alapon.
Az erőszakos karkötőgyártó emberek. Még a karodat is elkapják (sic!), hogy bőrszíjakból rád applikáljanak valami cuccot.
Az itt-a-piros-hol-a-piros emberei. De ezek egymás hegyén hátán vannak. Nagyszerű megfigyelni, annak aki, már látott erről Fókusz Plusz műsort, vagy Magellánt... Van a játékmester, és érdekes módon mindig ott van 2 ember, akik játszanak. Na, ők a beépített emberek. Az egyik nyer, a másik meg veszít. A nyerő ember vonzza a balekot, a folyamatosan veszítő ember, pedig annyira béna, hogy játékra sarkallja a balekot, akit pillanatok alatt megkopasztanak. Aztán ha nincs érdeklődő, és az egyiknél elfogy a zseton, akkor cserélnek a szerepeken. Érdemes figyelni, hogy a viszonylag nagy létszámú katonák - akik a terrorveszélyre figyelnek -, le sem szarják őket, de a rendőröktől tartanak a svindlerek, ezért is van kinn az utca két végén egy-két őrszem.
Az adománygyűjtő cigányok is folyamatosan kinn vannak, és pénzt gyűjtenek természetesen saját maguknak. A szakadt A4-es papír már évek óta lehet náluk, legalább néha cserélhetnék a látszat kedvéért. A legjobb, amikor az adománygyűjtést 12-13 éves gyerekek próbálják. Mire gondol az ember? Ilyen idősen, ennyire elhivatottnak lenni? Ja, persze. A legjobb a szövegük: "Do You Speak English?". Mintha legalábbis ők tudnának angolul, mert egy (elég nagy) részük egyáltalán nem. Ha viszont bármit is válaszolsz, akkor levakarhatatlanok.
És akkor nem beszéltünk az illegális cuccokat árulókról, akik leginkább a helyieket zaklatják, nálunk ezek a borotvapengés srácok. (2017)" forrás

Magyar külképviselet

Magyar nagykövetség:

  • Cím: 5 bis, square de l’avenue Foch, 75116 Paris
  • Előhívó: 00-33-1
  • Telefon: 45-00-94-97
  • Ügyelet: 00336-83-25-43-62
  • Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Károlyi György
  • Fax: 5636-0268, 4326-0627 (konzuli)
  • E-mail: mission.par@mfa.gov.hu
  • Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/paris

A konzulátus elérhetősége:

  • 7, Square Vergennes, 75015 Paris (12-es Metro vonal, Vaugirard megálló)
  • Telefonszám: (33)(1) 56 81 02 30
  • Ügyeleti telefon: (33)(6) 83 25 43 62
  • Fax: (33)(1) 43 26 06 27
  • E-mail: consulate.par@mfa.gov.hu
  • Ügyfélfogadási idő a nyári hónapokban (június, július, augusztus): H-SZ-P 9:00-12:00, K-CS 15:00-16:30

Egyéb hasznos információk

Dohányzási tilalom

Hasznos információ, hogy Franciaországban tilos a dohányzás a nyilvános, fedett helyeken: pl. pályaudvarokon, repülőtereken, egészségügyi intézményekben, munkahelyeken, iskolákban, éttermekben és kávézókban, irodákban. A dohányzási tilalom megszegőit alapesetben 65 euró helyszíni pénzbírsággal büntetik.

Ünnepnapok:

  • Újév
  • Húsvét
  • Május 1. (a Munka ünnepe)
  • Május 8. (Győzelem Napja)
  • Áldozócsütörtök
  • Július 14. nemzeti ünnepük
  • Augusztus 15. (Nagyboldogasszony ünnepe)
  • November 1. (Mindenszentek)
  • November 11. (Fegyverszünet napja)
  • Karácsony

Vegyes

,, Nos, hazaértünk,de el kell mondanom,hogy tudja mindenki,a magyar követségre nem számíthat senki külföldön ha bajban van. Ezt mindenki jól vésse az agyába!!!!
Tegnap ellopták a reptérre menet Párizsban a metrón a pénztárcámat.Benne euró és bankkártyák.A kártyákat le tudtam tiltani,ebben mindegyik bank nagyon profi volt.☺Utána volt is 6 sikertelen próbálkozás. Kerestük a rendőrséget, soha egy rendőr mikor kéne, ,tudjátok,Végre több kilométeres séta után megtaláltuk. Jegyzőkönyv felvétel közben tűzriadó volt. Túléltük. Közben a Garancia biztosító is segített: megadta a párizsi magyar követség számát. Itt kezdődött a baj. Mondták,hogy ők nem tudnak segíteni. Gondoltam, azért vannak. Menjünk be hozzájuk és akkor telefonálhatunk.Nem volt nálunk1 euró sem, Ötletek a követségtől: ;ugorjuk át a metrón a kaput, mutassuk meg a rendőrségi papírt, talán beengednek....Hülyébbnél hülyébb ötletek.Mondtam vigyenek ki a reptérre, itthon kifizetem, Válasz: csak nem gondolom,hogy ők erre pénzt tudnak költeni. Mondtam,hogy bizony én pontosan azt gondolom,hogy segítenek hazamenni, bevisznek a konzulátusra, adnak legalább vizet és megszervezik a hazautat. Mint magyar állampolgár az adómból ezt várom el.Azt mondtak,hogy ezt nem teszik meg. Mondom itt vagyunk hárman Párizs utcáin egyetlen fillér nélkül: segítsenek. Mire kapcsoltak a főkonzult, aki elkezdte olvasni nekem a telefonban a jogszabályokat, amire letettem. Otthagytak bennünket az utcán ital, étel, pénz nélkül magunkra. Ekkor véletlenül telefonalt egy magyar orvostanhallgató F. Fanni, aki odajött,segített nekünk a Lufthansa légitársaságnál az utolsó esti gépre jegyet venni, amit egy igazi barát Nikosz K. fizetett ki itthonról. Fantasztikus emberek óriási segitség!!!! Fanni megvette a repülőtérre menő vonatjegyet és adott pénzt ami volt nála, hogy vegyünk valamit enni.
Ma a biztosítónál felolvasták a konzuli szabályozást, amiben benne van,hogy külföldön bajba jutott magyar állampolgárokat haza kell hozni és el kell látni. Nos az adómból és mindenki adójából fenntartott konzulátus ezt nem tette meg. Nagyot csalódtam. !(N.I. Katalin, 2016, május)

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

pompidu, 2018. 06. 12. 02:04
Jórészt helytálló leírás, egyedül az utolsó (vegyes) címszó alatt közölt történetben van elég sok életszerűtlen elem, kezdve onnan, hogy Lufthansa gépek nem járnak Párizs és Budapest között...


Pataky Réka, 2017. 10. 04. 15:16
Nagyon hasznos információkat találtam itt, köszönöm! Szombaton utazunk :)))


Erős Zoltán, 2016. 12. 29. 00:08
Sziasztok!
Nagyon hasznos az oldal effelől semmi kétségem.
Bár a taxis részt én egy kicsit módosítanám.
Mi most voltunk (vagyis amikor írom ezt a kommentet még itt vagyunk) Párizsban, és a viteldíjak egy kicsit mások a leírtakhoz képest. Mondjuk mi szinte csak a G7 taxival mentünk. Az alapdíj általában 2.60-nál kezdődik a G7 esetében, és ahogy elnéztem, nem km alapú a számláló, hanem idő alapú. (De ebben nem vagyok biztos.) Álltunk a lámpánál és közben ugyan úgy számolt az óra. Na, de mindegy, tulajdonképpen csak annyival szerettem volna, inkább frissíteni mint kiegészíteni, hogy a taxi alapdíj 2016 decemberében 2€ 60cent.
Nagyon jó dolgok vannak itt leírva, sokat még hasznosítottunk is belőle.
Zárásként csak annyit írnék, hogy aki teheti, az mindenféleképpen jöjjön el ide Párizsba, mert megéri. Én most vagyok itt először, de azt már biztosra tudod, hogy nem utoljára. Lehet, hogy nem a legolcsóbb, de higyjétek el megéri.
Üdvözlettel (még Párizsból) Zoltán.


Jozsef, 2016. 05. 04. 10:08
Nagyon hasznos informaciok, koszonjuk! Mi masfel honapot toltunk itt a felesegemmel.

Talan annyi turisztikai kiegeszitest tennek a kulvarosokkal kapcsolatban, hogy a varos nyugati kul- es elovarosai teljesen biztonsagosak este is (Nanterre, Puteaux, Suresnes, Saint-Cloud) amelyek vonattal, 1-es metroval vagy 93-as busszal elerhetoek 15perc alatt. Ezeknek a reszeknek meg sok helyen megmaradt a 'videki francia kisvaros' jellege, ami nagyon romantukus. :)

Irtam volna kicsit La-Defenseol is annak, aki az europai Manhattanban szeretne erezni magat :)

De nem kotozkodni, cak kiegesziteni szerettem volna. :)


TLaszlo, 2015. 10. 06. 23:32
Nagyon hasznos oldal. Az útlevél pótlás (csak hazaútra) 30 EUR. Zárt táskából is lopnak: saját tapasztalat :((


Úti Kritikus, 2014. 10. 15. 09:07
Kedves Árpád!
Mindig jó érzéssel tölt el minket, ha egy utazónak segíthetünk a rengeteg információval és tapasztalattal. Párizsi utazása előtt nyugodtan keressen meg minket (utikritika@utikritika.hu), örömmel segítünk bármiben, akár a teljes utazását megszervezzük partnerünk, a Vista Utazási Irodák segítségével. Csakis olyan utazást állítunk össze Önnek, amire mi is szívesen mennénk el!


Moór Árpád, 2014. 10. 14. 19:35
Köszönjük a sok részletes és hasznos információt.Közeljövőben megyünk,úgyan utazási irodával és idegenvezetővel,de
fogunk külön is csatangolni.Ami hiányérzetem van,az a sport,mert erről nem írtál semmit.De ez nem kritika!Mégegyszer köszönöm a sok információt.Moór Árpád és Neje Kitti


HPanka, 2014. 08. 12. 15:12
Drága szerkesztők! Köszönjük az alapos és részletes tippeket, tanácsokat. Alaposan átolvastam, mert holnap indulunk Párizsba. Nektek hála, most már nem aggódom annyira:-)Panka


Varsch Endréné, 2014. 07. 13. 21:02
Nagyon köszönjük a roppant hasznos tudnivalókat! Tisztelettel Varsch család


Szente Jánosné, 2013. 02. 10. 01:30
A közeljövőben Párizsba készülök,, rengeteg hasznos információhoz jutottam, köszönöm. Üdvözlettel: Szenténé


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon