ÚTIKRITIKA.HU / Sharm el-Sheikh

Sharm el-Sheikh

Földrajz | Időjárás | Helyi viszonyok | Egyiptomiak | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Földrajz

• Sharm el-Sheikh 2550 kilométerre található Budapesttől. A népszerű egyiptomi nyaralóhely a háromszög alakjához hasonló Sínai-félsziget déli csücskében, a tengerparton fekszik a Szuezi-öböl és az Akabai-öböl között.
• Talán az elhelyezkedésének köze van a nevének jelentéséhez, ugyanis Sharm el-Sheikh annyit jelent, hogy a bölcs ember álla. Hisz a félsziget déli vége akár egy ember állához is hasonlítható.
• Földrajzi érdekesség, hogy Egyiptom afrikai ország, de a Sínai-félszigetre eső része speciel hivatalosan Ázsiához tartozik, tehát a Sharm El-Sheikh-i nyaralás, valójában ázsiai nyaralás!
• Egyébként a Sínai-félsziget bizony nem apró, területe Magyarország közel kétharmadának felel meg.
• Sharm el-Sheikh kiterjedése azzal szemléltethető, hogy egyik végéből a másikig taxival kb. 40 perces távolságot jelent.
• Sharm El-Sheikh területe számos öbölből és a hozzájuk tartozó rengeteg különleges korallszirtből áll össze.

A búvárturizmus jövője komoly veszélybe került a globális felmelegedés miatt, amely súlyos károkat okoz a korallzátonyokban. Sharm el-Sheikh több búvárközpontja már most aggodalommal figyeli a tengeri élővilág változásait, és egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet a helyzet súlyosságára.

A Vörös-tenger színes és rendkívül gazdag korallvilága a világ egyik leglátványosabb víz alatti táját kínálja. Csak Egyiptom vizeiben mintegy 209 különböző korallfajt azonosítottak, amelyek több mint ezerféle halnak adnak otthont. Ezek a lenyűgöző korallkertek hosszú évek óta vonzzák a búvárkodás, a sznorkelezés és az üvegfenekű hajós kirándulások szerelmeseit, akik a világ minden tájáról érkeznek, hogy részesei lehessenek ennek a különleges ökoszisztémának.

Ez a törékeny természeti kincs azonban egyre inkább veszélybe kerül. A vízhőmérséklet emelkedése, a korallfehéredés és más környezeti hatások már most érzékelhető nyomokat hagynak a zátonyokon. A következmények nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is súlyosak lehetnek: Egyiptom éves szinten mintegy 7 milliárd dollár bevételre tesz szert ebből az idegenforgalmi szegmensből, amely most a klímaváltozás egyik közvetlen áldozatává válhat.

Időjárás

Szakértők szerint a februártól júniusig, valamint a szeptembertől novemberig tartó időszakok a leginkább alkalmasak tengeri nyaralásra Sharm El-Sheikh-nél. Júliusban és augusztusban az a gond, hogy a 40 fok feletti hőség már kellemetlen. Igaz viszont, hogy éppen ezek a nyári hónapok a legjobbak a búváros számára, ugyanis a tenger víz ilyenkor a legtisztább, átláthatóbb. Sharm el-Sheikh térségében a klímát a Szahara határozza meg, tehát arrafelé száraz és forró sivatagi klíma a jellemző. A partokon fújó szelek szerencsére kellemessé teszik a Sharm El-Sheikh-i tartózkodást. Nem beszélve arról, hogy nagyon ritkán esik eső, és így a nyaralást elrontó ilyen veszélytől nem kell tartani. A helyiek szerint előfordul, hogy egy teljes éven keresztül teljesen elmarad az eső.

Decemberben ugyan előfordulhat, hogy az erős napsugarak 28 körüli hőmérsékletre felmelegítik a levegőt, de azért a jellemző a 20-25 közötti enyhe meleg. A sivatagi klíma következtében a levegő nagyon száraz. Januárban napközben 20-23 fok közötti a hőmérséklet. Esténként azonban annyira lehűl, hogy pulóverre, dzsekire is szükség lehet. Februárban kezd kifutni az ottani tél. Már lehet a bátrabbaknak vállalkozni a tengeri fürdésre (hideg!). Este kissé hűvös van, viszont kellemes, hogy ebben a hónapban nincs sehol tömegnyomor. Márciusi Sharm el-Sheikh-i nyaralás esetén az a jó, hogy nincs olyan sok turista, és a 26 fok körüli hőmérséklet igazán kellemes, kora délelőtt, késő délután is csak 21 körüli a hőmérséklet és az éjszaka közepén sincs 16 foknál hidegebb.

Helyi viszonyok

Kis történelmi háttér: Sharm el-Sheikh neve először 1967-ben vált ismertté a világban. Az akkori egyiptomi elnök, Nasszer ugyanis a stratégiai fontosságú Tiran-szorost (és ezáltal Eilat izraeli kikötővárost) blokád alá helyezve megakadályozta Izrael hajózási hozzáférését a Vörös-tengerhez. Ez a blokád vezetett a 6 napos háborúhoz, amelyet Izrael megnyert. A győztes megszállta a Sínai-félszigetet, bele értve Sharm el-Sheikh-et. Egy évvel később, 1968-ban az izraeliek Ophira néven egy települést hoztak létre a Ras Um Sidd-i sziklazátonyon. Ebből a településből alakult ki Sharm El-Sheikh óvárosa.

1973-ban Egyiptom háborút indított Izrael ellen, nem utolsósorban a Sínai-félsziget visszaszerzése érdekében. Jóllehet az úgynevezett jom kippuri háborút lényegében Izrael nyerte meg, Egyiptom annyit elért, hogy az 1979-ben megkötött egyiptomi-izraeli békeszerződés alapján visszanyerte a Sínai-félszigetet és onnan kivonult minden izraeli katona.

A Sharm el-Maya nevű öbölben van egy stratégiai jelentőségű kikötő, amely katonai ellenőrzés alatt áll. Az egyiptomi hadsereg alakulatain kívül itt állomásoznak az ENSZ békefenntartó erői (MFO - Multinational Observer Forces) is. Az MFO katonái között 1995 óta magyarok is vannak néhány tucatnyian.

Jóllehet a Sharm el-Sheikh-i turizmus biztonságát jelenleg nem érinti, de el kell mondani, hogy az egyiptomi rendszerváltozás következményeképpen bizonytalanság uralkodott el a Sínai-félszigeten, amely hosszú ideig viszonylagos békében élt Egyiptom és Izrael kompromisszumainak köszönhetően. 2012 augusztusában például iszlamista fegyveresek rátámadtak az egyiptomi és izraeli határőrposztokra. Az említett viszonylagos béke idején is folyamatosak voltak az abból adódó feszültségek, hogy a Sínai-félsziget és a palesztin Gázai övezet között földalatti csempészalagutak sokasága működik, irritálva Izraelt. Az alagutakon ugyanis illegális fegyverkereskedelem is bonyolódik.

A Sharm el-Sheikh-re nyaralni utazóknak azonban egyelőre nincs aggódnivalója. A turizmus bevételei rendkívül fontosak Egyiptomnak, tehát mindent megtesznek azért, hogy ne riasszák el a látogatókat. (Az más kérdés, hogy Izrael mostanság nem engedi, hogy állampolgárai Sharm El-Sheikh térségében nyaraljanak.)

Nem is olyan régen Sharm El-Sheikh még egy álmos halászfalu volt. A kilencvenes években kezdett csak belendülni a nyaraló paradicsom kiépítése. Ma a város lényegében kizárólag a turizmusból él. Sharm El-Sheikh ma már egy valóságos régióvá nőtte ki magát. 60 kilométer hosszú partvidéke Ras um Sid-től terjed Nabq-ig, s közötte van Naama Bay, ami a turisztikai szórakoztató központnak számít.

A városnak nem egy, hanem több központja is van tulajdonképpen. A Naama Bay színtisztán turista szórakoztató és kereskedelmi központ. Modern, hangulatos, este folytonosan lüktető. Az Old Market, azaz a Régi Piac inkább óvárosi, tradicionális jellegű, de ugyancsak teljesen a turistákra, azaz nyaralókra épít.

A turizmus egyik fő vonzereje a Sharm El-Sheikh térségének búvárparadicsoma. A korallszirtek védelme érdekében 1983-ban létrejött a Ras Mohamed nemzeti tengeri park, ahol világhírű merülő terepek vannak.

Sharm El-Sheikh térségében nagy többségben a nyaralók, búvárok és a helyi szolgáltató emberek tartózkodnak, de azért van némi lakossága is. Az El Hadaba nevezetű magaslati rész tele van villákkal, nyaralókkal, apartmanházakkal és irodákkal. Itt főleg egyiptomiak és más arab országból valók élnek tartós vagy ideiglenes jelleggel. Újabban szállodákat is építettek ide. A magaslat lábánál található Sharm el Moya számos bevásárlási lehetőséggel, bazárokkal, szupermarketekkel, éttermekkel.

A nyaralók szórakozási elvárásai és szabadidős programjai szempontjából azonban a lényeg a Naama Bay. Itt tömörül csomó szálloda és búvárközpont. Népszerű a hely a vízi sport szerelmesei számára. Naama Bay tele van kávézókkal, fagyizókkal, és éttermekkel.

Egyiptomiak

Sharm el Sheikh, és főleg a szórakoztató központjának számító Naama Bay valóságos egyiptomi Las Vegas. Ellentétben Egyiptom más városaitól, vidékeitől itt nagyon ritkán látni fátyollal takart nőket. Itt az egyiptomiak is kiélvezhetik a nyitottságot, a viszonylagos szabadságot, avagy szabadosságot. Laza éjszakai lokálok, ismert nemzetközi gyorskajás láncok, játékkaszinók sokasága található itt. Nem véletlen, hogy az egyiptomi vallásos fundamentalisták gyűlölettel beszélnek a számukra erkölcstelen világot megtestesítő Sharm el-Sheikh-re.

A helyben élő, dolgozó, szolgáltató egyiptomiak alapvetően barátságos, értelmes emberek. Persze nagyon hajtanak a turisták pénzére és emiatt a külföldi látogatók egy része kellemetlenkedőknek, tolakodóknak érzi őket. Valóban sok a pimaszságot súroló nyomulós kereskedő, simlis taxis, borravalóra túlságosan nyíltan hajtó hotel alkalmazott, de meg kell valamennyire érteni, hogy ezek az egyiptomiak jellemzően nagycsaládot kényszerülnek eltartani az itt keresett pénzekből. A munkaadók nagyon kevés fizetést adnak nekik, így ügyeskedniük kell, hogy megfelelő mértékű jövedelmet szerezzenek.

Magán a Sínai-félszigeten a helyben élők legalább fele beduin, akikhez a turisták legfeljebb a sivatagi kirándulások alkalmával kerülnek közelségbe.

Sharm El Sheikh helyieiről beszélve, nos, ezek az emberek mesterei a túlélésnek egy olyan helyen, ahol a turisták jönnek-mennek, ők pedig maradnak. A beduinok, akik generációk óta itt élnek, olyan sivatagi bölcsességgel rendelkeznek, hogy GPS nélkül is megtalálják a legközelebbi vízkutat, miközben a turisták eltévednek a szállodájuk és a strand között.
A helyi kereskedők olyan szintű marketing-zsenialitással rendelkeznek, hogy egy fél óra alatt meggyőznek téged arról, hogy feltétlenül szükséged van egy teveszőr karkötőre. Az egyiptomi vendéglátósok ismerik minden vendégük nevét, családi állapotát és pénztárcájának tartalmát a második nap végére. A taxi sofőrök úgy vezetnek, mintha minden útszabály csak egy barátságos javaslat lenne, és valahogy mégis mindig épségben érkezel meg.
A helyiek olyan hőmérsékleti toleranciával bírnak, hogy miközben te a 40 fokos melegben olvadsz, ők pulóverben sétálgatnak. A fiatal egyiptomiak legalább öt nyelven beszélnek folyékonyan, beleértve a "turista nyelvet" is, ami főleg számokból és kedves mosolyokból áll. A helyi halászok hajnali négykor kelnek, hogy kifogják a halakat, amiket aztán este "friss fogásként" szolgálnak fel a vendéglőkben.
Az asszonyok olyan sokoldalú képességekkel rendelkeznek, hogy egyszerre főznek, gyereket nevelnek és alkudoznak a piacon. És végül, minden sharm el sheikh-i lakos születésétől fogva tudja, hogy a sivatag és a tenger között élni azt jelenti, hogy mindkettővel barátságban kell lenned - mert itt nincs hova menekülni egyikük elől sem. (aji, 2025)

Turista etikett

• A nyaralók túlnyomórészt olyan helyiekkel kerülnek kapcsolatba, akik a szolgáltató-kereskedelmi területen ténykednek. Tanácsos mindig eszünkben tartani, hogy ők ebből élnek, családjaik eltartása számukra a tét. Főleg a szálloda személyzetének tagjaival szemben legyünk kedvesek, mosolyaikat viszonozzuk és ne azokhoz az orosz vendégekhez hasonlítsunk, akik szolgaként, lenézően bánnak a hotelben dolgozókkal. A helyiek rendkívül tudják értékelni azokat a külföldieket, akik kedvesen, tisztelettel viszonyulnak hozzájuk. Az a magyar, aki a szegénységük miatt lenézően viselkedik a helyiekkel, gondolja el, hogy miként esne neki egy gazdag nyugat-európai iránta (egy szegényebb ország lakója) tanúsított lenéző magatartása.
• A hotelben a svédasztalos étkezéseknél ne halmozzunk pazarlóan sok ételt a tányérokra. Lehet ésszerűen, kulturáltan is ételt vételezni és szelektálni.
• Egyiptomban az emberek jellemzően kézfogással üdvözlik egymást, de csak a férfiak egymás között. Nem szokás a kézfogás férfi és nő között. A turista hölgy tehát ne erőltesse ezt feleslegesen. (Egyébként ha látunk két egyiptomi férfit kéz a kézben sétálgatni, akkor ne gyanítsunk ebben homoszexualitást. Náluk a barátok között szokás kéz a kézben járkálni.)
• Készüljünk fel arra, hogy az egyiptomiak jellemzően - a nálunk megszokotthoz képest - szorosabb testközelségben kommunikálnak. Ezért hát ne vegyük kellemetlen bizalmaskodásnak, bunkóságnak, hogy túl közel hajolnak hozzánk beszélgetés közben, vagy kezükkel megérintik karunkat, vállunkat. Más neműek viszonylatában ez nem fordul elő, leszámítva a turista lányokra, hölgyekre hajtó egyiptomi szívtiprókat.
• Akármennyire is kifejezetten lezser világ van Sharm El-Sheikh-ben az átlagos egyiptomi viszonylatokhoz képest, azért a szállodán kívül tartózkodjunk nyilvános helyen a forró smárolásoktól, erotikus jelenetek produkálásától, elvégre muzulmán országban van az ember. Bármennyire is barátságosak, közvetlenek az egyiptomiak, azért egyben mélyen konzervatívak, és szemérmesek is alapvető hagyományaik miatt. A lányok, hölgyek kerüljék a túlságosan kihívó ruházatot, vadul rövid mini szoknyát, a cicik kipakolását. Szó sincs arról, hogy olyan probléma lenne ez Sharm el-Sheikkhben, mint mondjuk Dubai-ban. Sharm El-Sheik-ben bizonyosan nem fognak sehol rászólni hatóságilag a túl szexisen mutatkozó lányokra, hölgyekre, csupán kellemetlen helyzeteket válthat ki a dolog. A helyiek nagyon már nem botránkoznak meg az ilyesmin, hisz a rengeteg orosz csaj magas ívből tojik az ilyen ajánlásokra és lengén adják elő magukat, (sok esetben) a szupermodell alakjuk esztétikai előnyösségének erős tudatában.
• Ha a Sharm El-Sheikh-i nyaralásunk éppen a mohamedánok szent ünnepére, a ramadán hónapjára esik, akkor illendő nyilvános helyeken kerülni a kajálást, ivást, cigizést, mert ezzel illetlenül irritáljuk a böjtölőket. Természetesen Sharm El-Sheikh turistaváros jellegéből adódóan ez nem jelenti azt, hogy mondjuk ilyenkor a Naama Bay valamelyik teraszára nem lehet kiülni enni, inni. A helyi szolgáltatók rendben kiszolgálják a vendégeket, tehát az etikett csupán arról szól, hogy legyünk tekintettel az ő tradíciójukra és a speciális helyzetre.
• Egyiptomban a turistás helyek tájékán, így Sharm El-Sheikh-ben is sok helyen előfordul, hogy a hotelen kívül az utcán, nyilvános helyeken, a repülőtér előterében ilyen olyan címen szegény emberek megpróbálnak különféle segítségre, mondvacsinált szolgáltatásra hivatkozva valami ki pénzt szerezni a gazdagnak tekintett turistáktól. Tanácsos tudni, hogy tulajdonképpen ez sem a borravaló, sem az alamizsna kategóriájába nem tartozik. A baksis Egyiptomban ahhoz a szokáshoz tartozik, hogy a pénzzel rendelkezők segítenek a nincsteleneknek. Az egyiptomiak gyakran, rutinszerűen adnak baksist, ha van miből adni. A nincstelen egyiptomi abból indul ki, hogy ezt a szociális jellegű adományozást a jómódú nyaraló is nyújthatja. Minden turistát jómódúnak feltételeznek, hiszen drága hotelekben laknak és megengedhetik maguknak az egzotikus utazás luxusát.
• Baksist kérnek csak úgy minden ellenszolgáltatás felajánlása nélkül, de az is előfordul, hogy valamilyen segítséget kreálnak, amiért baksist kérhetnek.
• Ha egy egyiptomi fontot adunk néha az ilyen szerencsétleneknek, akkor az nekünk nem nagy érvágás, kb. 37 forint értékről beszélünk! Persze az igazi kellemetlenséget nem az okozza, hogy naponta egyszer-kétszer egy font baksis adjunk, a gond, ha folyton és sokan zaklatják az embert ilyesmivel. Döntsük el, hogy naponta egyszer-kétszer adunk baksist, és ha már ezen túl vagyunk, akkor ügyesen térjünk ki a többi kunyerálás elől.

Gasztronómia

Nemcsak kultúrával él az ember, ha utazik: Egyiptomban a régészeti kincsek, a misztikus-spirituális élmények, a természeti csodák mellett érdemes ízvadászatra is indulniuk azoknak, akiket még nem tett tönkre a gyorsétkezők egyen-konyhája, és nyitottak az új ínyencségek befogadására. Ha az ember csak egy-két hetet tölt az országban, akkor jár a legjobban, ha mindenből eszik néhány falatot, mert különben még első benyomása sem lesz az egyiptomi gasztronómiáról.

Európaiak számára furcsa lehet, hogy a helyiek szívesen reggeliznek nagy, csúcsos edényekben főzött babot lila hagymával és mindenféle fűszerekkel, de például a főtt, darált babból készült, olajban kisütött, szezámmagos kis falatkák is isteniek, és nem rossz a kovásztalan kenyérre, a kemencékben sütött pitákra kenhető babpástétom sem. Ez utóbbi műfajban azért a padlizsánból és szezámmagból készült viszi a pálmát. Sok étteremben a helyszínen gyúrják a pitát, és a városok utcáin mindennapos látvány reggel a nagy pitás kosarakat hordó fiú. A teljes kiőrlésű lisztből készült pita ma már szinte mindenütt elérhető, és egyre népszerűbb az egészségtudatos helyiek és turisták körében. A Magyarországon megszokottnál könnyebb az ottani, kövön sült palacsinta, de azért nem túlságosan kalóriaszegény, ha a délen honos fekete mézzel, füge- vagy datolyalekvárral kenjük meg – a mangólekvár még a "lájtosabbak" közé tartozik. Nehéz ellenállni a reszelt burgonyás pogácsáknak is.

Kedveltek errefelé a pürévé főtt zöldséglevesek. Az egyik legkellemesebb a batátából (édes krumpliból), cukkiniból, sárgarépából és hagymából készült leves, de a batátát héjában sütve is kínálják, olyan, mint a "rendes" krumpli, némi sütőtök-mellékízzel. Bár a birkából készült sis kebab, a nyársra fűzött darált bárányhús, a kofta szinte kötelező, finom a báránykolbász, a padlizsánnal és őszibarackkal párolt tadzsin. A vegetáriánusoknak sem kell éhen halniuk: isteni illatuk és ízük van a grillezett zöldségeknek, ínycsiklandó csemege a marinírozott padlizsán, a savanyú lencsesaláta, vagy az "egyiptomi töltött káposzta", amely tulajdonképpen káposztába göngyölt fűszeres rizs - nem is hiányzik belőle a hús. Az elmúlt években a vegetáriánus és vegán ételek választéka tovább bővült, így ezek iránt is nagy az érdeklődés.

A kerek csicseriborsót igen sokféleképpen használják fel, az egyik legfurcsább eledel egy olyan főtt tészta, amelybe csicseriborsót, sült hagymát és lencsét kevernek. A halak roston, savanykásan, vagy zöldséges mártással készülnek, de különlegességnek számít a paradicsomos alexandriai tintahal. Nem hiányozhat az asztalról a hatalmas, kacér szemű fekete olíva sem, az ételhez keverve, vagy csak magában csipegetve.

Bár lehet desszertnek kérni kiváló spenótos rétest is, nagyobb becsben tartják az édes-mézes finomságokat, amelyeknél a kókusz kiemelt szerepet kap. Ezzel szórják meg például az olajban kisütött zalabíját, miután előzőleg mézes dióba mártották. Méz vonja be a szivarszerű almás leveles tésztát is. Az elmúlt években azonban egyre több alacsonyabb cukortartalmú, könnyebb desszert is megjelent az éttermek kínálatában, főként a turisták igényeihez igazodva. Ha azonban valaki végképp vigyázni akar a vonalaira, annak inkább a helyi gyümölcsöskertek két csodáját ajánljuk: a gránátalmát és a guafát. Az előbbi magja, amelyet már az óegyiptomi Gyönyörűség Dalainak Kezdetében és az Énekek Énekében is megemlítenek, enyhe fanyar ízével kellemesen hűsít, és megbolondítja a gyümölcssalátákat, míg a guafa olyan, mint egy fehér körte, íze viszont félúton van a körte és a mangó között. Rendkívül aromás gyümölcs, ha kitesszük egy asztalra a szobába, mennyei illat lengi be az egész teret. A mangó népszerűsége szintén nőtt az elmúlt években, és egyre több helyen kapható lekvár vagy frissen szeletelt formában.(GNL, 2024)

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek