ÚTIKRITIKA.HU / Genf

Genf Svájc második legnépesebb városa. 2023-as becslés szerint, 184 ezer lakója van, a vonzáskörzettel együtt pedig, 624 ezer. A város Svájc legnyugatibb részén, a francia határnál, a Genfi-tó partján fekszik, ott ahol a Rhone folyó elhagyja Európa legnagyobb tavát. Genfet gyakorlatilag teljesen körbeöleli Franciaország.
Mi magyarok a város német nevét, a Genf-et használjuk, viszont a francia elnevezése a Genève (ejtsd: zsönev). A város angol neve: Geneva (dzsénévá).
Genf légvonalban 1006 kilométerre van Budapesttől. Repülési idő a két város között átlagban: 1 óra 50 perc.
Budapest és Genf között autóúton a távolság 1260 kilométer, s megállás nélküli utazást számítva 13 órán át kell vezetni. 50 kilométer kivételével végig autópályán haladhatunk.
Genf lakóinak 40 százaléka külföldi. Hozzávetőleg 20 ezerre becsülik a Genfben székelő nemzetközi szervezeteben dolgozó hivatalnokok létszámát. Genf a világ egyik legdrágább városa, viszont az ott élők életszínvonala is magas.
Genfben székel az ENSZ európai központja, a Vöröskereszt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
A városban a svájci frank mellett széles körben elfogadott az euró. 1 euró=1,08 svájci frank (CHF) (A kurzusra ráklikkelve megkapjuk a friss árfolyamot)
Átlag nettó havi fizetés (2023-ban): 2,1 millió forintnak megfelelő svájci frank!

Fő látnivalók:

Jet d'Eau, Szent Péter-templom, Angol-kert, Óváros, ENSZ európai székháza, a Reformáció-emlékmű, Ariana múzeum,

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A genfi óváros műemlék épületeinek középkort idéző hangulatai, a sok érdekes művészeti galéria
Olyan város, ahol a turista kedvére gyalogolhat, sokat
A sok zöldterület és gyalogos utca
Genfben könnyű és élvezetes bicajjal várost nézni

Nem tetszett

Elég sznob a város, nagyon adnak a gazdagság külsőségeire az emberek
Korán zárnak a boltok (nagyon kényelmesek a kereskedők), este kicsit túl nyugis
Az utcákon a sok kutyakaki (még a genfi rendőrség is gyakran panaszkodik emiatt)
A nagy svájci rendben disszonáns jelenség, hogy sok a (feltehetően tolvajok vagy részegek által) megrongált, gazdátlan kerékpár, avagy annak roncsa
Az óváros azért nem annyira régi, nem középkori
Egy szimpla kebabos kajáért 20 frankot (5700 forintot) fizetni!, a vízparton egy doboz kóla 4,50 frank (1300 forint)

Vélemények

"Genfben Lausanne-hoz képest vannak eltérések: ezen városon jobban érződik, hogy közelebb van a francia határ, mondhatni franciásabb." forrás

Genf, azon kívül, hogy az ENSZ európai főhadiszállása, még számos nemzetközi szervezet székhelyének ad otthont. (375) Egyesek szerint, emiatt a 192 ezer fős városnak már majdnem a fele idegen nemzetiségű. (Valahol azt olvastam, hogy 168, különböző nemzet polgáraiból tevődnek össze.)

Amúgy a tősgyökeres genfi többnyire franciául beszél. Nem csoda, hiszen a kantont gyakorlatilag körülöleli Franciaország. Itt jóval kevesebb svájci zászlót láttam magánházak udvaraiban, amiből arra következtetek, hogy kevesebb a mély-svájci. Márpedig, ha a nemzeti lobogók számát vesszük alapul, állítom, hogy a kontinensen Svájcban van a legerősebb nemzeti öntudat. Hogy miért, az rejtély számomra, hisz többnyire tájszólással beszélő németek, olasz és francia anyanyelvűek népesítik be az országot. Az ősinek mondott rétoromán etnikum egy százalékát teszi ki a lakosságnak.

Széchenyi szerint: nyelvében él a nemzet. Akkor ezeknek már rég halottnak kéne lenniük... Hogy mégsem azok, azt az elméletemet támasztják alá, hogy nemzeti identitás tudatot, bárhol és bárkinek a fejébe lehet beszélni. Varrj egy zászlót, komponálj egy himnuszt és emelj ki néhány vértanút a múltból vagy kreálj hőst egy hajdani hadvezérből, és máris lesz, aki melléd áll. Ha nem nyelvi, akkor területi, vallási, vagy bármilyen alapon, de összetartozó közösséget kovácsolhatsz, és amíg nem tudsz nekik enni adni, beérik a nemzeti büszkeség magasztos érzésével is. Egy darabig...

Lesétáltunk a tópartra, megnézni egy szabadtéri virágórát, amelyet 6500 palántából raktak ki, és ami sokáig a világ legnagyobb ilyen jellegű órája volt a maga ötméteres átmérőjével, mígnem Teheránban építettek egy háromszor akkorát. Csakhogy az Irániak nem látták el másodperc-mutatóval, így még mindig világelső valamiben a genfi kronométer.

Lencsevégre kaptam a város ikonjának számító, Jet d'Eau-nak keresztelt, 140 m magas vízsugarat, ami másodpercenként ötszáz liter vizet lövell a magasba. (Ezzel csak a hatodik legnagyobb a világon.) (2023) forrás

Genfi elegancia - Méhész Zsuzsi fotója

Megközelítés

Budapestről az Easyjet fapados légitársaságnak van közvetlen járata Genfbe.

Szállás

A nemzetközi felmérések rendre azt hozzák ki, hogy a hotelárak vonatkozásában Genf a világ egyik legdrágább városa. A szállásköltségeken takarékoskodni akaró turisták közül sokan a közeli francia városokban éjszakáznak. Ilyen város pl. Gaillard és Annemasse (Genftől délkeletre). Mindkettő könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel a Cornavin pályaudvarról.

Ajánlott hotelek (2021):

3 csillagos: Hotel Mon-Repos

4 csillagos: Home Swiss Hotel

5 csillagos: Hotel Beau Rivage

Helyi közlekedés

Autóval

A hétfő reggeli csúcsforgalomban lassan araszoltunk a városközpont felé. Nem úgy a biciklisek, akik minden főúton saját, felfestett sávon suhanhatnak el autós társaik mellett. A bringák többsége természetesen elektromos, ma már csak az jár hagyományos kerékpárral, aki kifejezetten sportolásra vásárolta. A belvárost elérve, a törött lábú széktől, már szinte üresek az utcák. Csak nem dolgoznak az emberek?

Hamar megtaláltuk a parkolóházat, amit a föld alá rejtettek, és leállítottuk az autót óránként 3,- CHF ellenében. Ezt, ha felszorozzuk, annyi, mintha 800 ezer forintos havi bérleti díjat fizetnék egy 15 négyzetméteres, üres placcért. Svájcban magasak a fizetések, ez az összeg talán még arányos is a miénkkel, csakhogy nem ezért lehet ennyit lehúzni az autósoktól, hanem azért, mert gyakorlatilag a saját ingatlanán kívül, szinte sehol nem tud ingyen parkolni a nyomorult autótulajdonos. Ahol meg mégis, ott csak kihalásos alapon lehet helyhez jutni.

A különböző színű útburkolati jelzések sem segítenek, mert van, ahol a fehérrel körberajzolt területen is fizetni kell, máshol meg a kék zónában enged egy órát ingyen ácsorogni. Sárga vonalakat a magánterületek tulajdonosai festenek fel, de ilyen lehet egy üzlet parkolója is, ahová nyilvánvalóan beállhatok. Igaz, a nagyvárosokban még ott is fizetni kell.

Az idegent az sem segíti, hogy nem egységes a fizetés rendszer: a mezei parkolójegyes megoldás mellett létezik az itthon is egyre több helyen feltűnő rendszám bepötyögős szisztéma, de olyan verzióval is találkoztuk, hogy a parkolóhely felfestett számát kellett beírnunk az automatának, aminek többsége nem fogadja el a bankkártyát. Ezért aztán úgy döntöttem, hogy a csak kicsit drágább parkolóházakat veszem igénybe, mert azok legalább a látnivalók közelében vannak, így a tömegközlekedés költségein spórolhatok valamennyit. (2023) forrás

Genfben szuper a tömegközlekedés.

Busz

Villamos

Kriszta fotója

Hajó (muette)

Étkezés

Vásárlás

Minden szombaton bolhapiacot tartanak a Plainpalais-nél.

Csokoládé

Óra

Szórakozás

Jön!

Közbiztonság és kellemetlenségek

Genf nagyon jó közbiztonságú város. Még a zsebtolvajlás is ritka. Persze az alapvető biztonsági figyelmünkre ügyelni kell, pl. a közterületeken ne hagyjuk könnyen hozzáférhetővé az értékeinket. Testi épségünk legfeljebb akkor kerülhet veszélybe ha belevetjük magunkat az éjszakai életbe. A soknemzetiségű keverék a szórakozóhelyeken néha csetepatéhoz vezethet.

Egyéb hasznos információk

Jön!

Óváros

Kriszta fotói

Grand Rue

Kriszta fotója

Promenade des Bastions

(kiejtés: promnád dé basztyion)

Jet d’Eau

(kiejtés: zset dó)

140 méter maximális magasságú vízsugár. Egy stégen lehet a közelébe menni, de szeles időben akkor tuti elázunk valamennyire. Ez Genf jelképe. Eredetileg nem is turista látványosságnak épült, hanem túlnyomás csökkentése volt a cél. 1947 óta megy fel a sugár ilyen magasra.

Kriszta fotója

Nemzetek Palotája

Kriszta fotói

Egyéb látnivalók

Patek Philippe óramárka múzem

Cathedrale de St-Pierre

Jardin d’Anglais (Angol kert)

Érdekes városnegyedek

Carouge

Modern városrész

"Genf nyugati határán magasodó hegyen létrejött az új, modern városrész. Itt települtek le zömében az egyre szaporodó nemzetközi intézmények, s azokhoz rendelt állandó missziók, valamint az azokat kiszolgáló személyzet. Az egykor oly lakatlan terület ma nyüzsgő, soknyelvű, diplomatákkal és más hivatali személlyel benépesült méhkassá lényegült át." forrás

Reformátorok fala, Kálvin és a Reformáció

A Reformátorok falával kezdtük a városnézést. Nem csoda, hogy emléket állítottak a reformációnak, hiszen ebben a városban tevékenykedett, majd halt meg az egyházreformerek egyik nagy alakja, Kálvin János (Jean Calvin). De az ismert teológusok mellett, számos híresség kapott helyet, így a mi Bocskai Istvánunk is, aki a protestánsok vallásszabadságát is biztosító Bécsi béke (1606) megkötésével szerzett jogot egy sorba kerülni többek között Cromwellel. Mondjuk, furcsállom, hogy a száz méter hosszú falra nem fért oda, Luter Márton vagy akár Husz János szobra is, akik bőven megelőzték a fent említett urakat reformgondolataikkal, de hát emiatt nem fogok a kardomba dőlni.

A protestáns vallásokra jellemző, hogy nem díszítik a templomokat freskókkal vagy szobrokkal. Ilyen a Szent Péter-katedrális, ahol II. Konrád német-római császárt koronázták meg, és ahol 1541-ben Kálvin János megkezdte igehirdetői szolgálatát. Maradnak a színes ólomüvegek és a gótikus ívek, esetleg néhány szépen faragott bútor. Cserében viszont szinte mindegyik templom látogatása ingyenes Svájcban, és ami a legmeglepőbb volt utunk során, hogy mindegyiket nyitva is találtuk. Na persze a toronyra ez nem igaz, ha lépcsőzni akarunk, tejelni kell. Itt például 7 frankot. (2023) forrás

Kriszta fotója

Magyar vonatkozás

"A svájci metropolis a XVI. század óta a kálvinizmus szellemi fővárosának számít Európa-szerte. A reformáció nagy alakjait – Kálvint és másokat – monumentális emlékmű örökíti meg az óváros melletti parkban. A szobrok sorában áll Bocskai István (1557-1606) alakja is. A középkor nagy magyar államférfija (akinek nevét gyakran – az emlékművön is – ipszilonnal írják) a protestánsok vallásszabadságát biztosító bécsi béke megkötésével szerzett jogot egy sorba kerülni Cromwellel, Knoxszal vagy Roger Williams-szel."

Kriszta fotói

Genfi érdekességek

Genfben az iskolakötelezettség 6 és 15 év közötti korra érvényes.
Jóllehet a prostitució Genfben legális, de a hatóságok által erősen ellenőrzött. Az utcákon elvétve látni strichelő kurvákat.
Az internetet genfi IT-műhelyekben dolgozták ki először.
A városban van szobra Charlie Chaplinnek és Freddy Mercurynek is.
Genfben van Liszt Ferenc tér, igaz Franz Liszt változatban. Valamint van egy Liszt-ház is.

6. A Törött szék (Broken chair) - 2008-ban felállított szobor, amit eredetileg a taposóaknák egész világon történő betiltásának sürgetése jelképének szántak

Olvasmányos linkek

"Genf legismertebb látványosságának számít a tavon lévő szökőkút, amely 140 méteres magasságba lövelli ki a vizet. Eredetileg vízügyi okokból, nyomáskiegyenlítés céljából építettek, ma viszont Genf legismertebb védjegye. A Genfi-tó partján van az Angolkertben a híres virágóra is, amiből sajnos csak a mutatókat láttam, hó fedte az egész parkot. Genfben nagyon sok nemzetközi szervezet központja van, az ENSZ Palota is. A Palota előtti téren látható egy emlékmű, egy hatalmas háromlábú barna szék, amely a taposóaknák következtében elhunytaknak állít emléket. Az ENSZ Palotában a kései érkezés miatt már nem tudtam bemenni, idegenvezetéssel, komoly biztonsági ellenőrzés után körbe lehet menni néhány termen. Az óváros felfedezése maradt esti órákra, hatalmas hosszúságú bevásárló utcába tévedtem, ahol hemzsegnek a bankok és az óraüzletek, nem véletlen, hisz Svájcban Zürich után Genf a második legnagyobb pénzügyi központ és persze az óragyártás fellegvára. Az utcai kereszteződésekben megszámlálhatatlanul sorakoznak az ismert óramárka jelzésekkel ellátott utcai órák. Rátekintve a kirakatban az árakra, meglehetősen borsosak, mint minden Svájcban. Eddigi legdrágább hely, ahol jártam, Stockholm volt, de messze felülmúlja az ottani árakat." forrás

"Genfben nagyon nehéz parkolni és a fizetős helyek drágák és időhatárosak. Keményen büntetnek… Vannak kék zónák, ezek ingyenesek de itt sem lehet általában 1-2 óránál többet állni. Csúcsidőben nagy dugók vannak! A tömegközlekedés jól szervezett. Maga a város gyönyörű. Nagy parkok (ingyenes Wifi a többségükben), a tópart, a sétálóutca, az óváros… Vasárnap délutáni program a genfi családoknak a tóparton a hattyúk, kacsák, galambok etetése. Direkt gyűjtik a családok a száraz kenyeret. A tó másik oldalára hajóval is át lehet menni, ami nagyon hangulatos. Nem kell rá külön jegy, ha bérleted van. Egyébként pedig 1 órás jegyet lehet venni, ami minden járműre jó és most 3 CHF-ba kerül. A parkokban igényes játszóterek vannak, nagyon tiszták…és ha ott felejtesz valamit a padon, másnap megtalálod! (2012)" forrás

Kriszta fotója

"Genf nem egy könnyen becserkészhető város. Tapasztalatom szerint nincsenek (egy-két kiemelt pillanatától eltekintve) az esetleges látványosságok felsorolását és annak fellelhetőségét megadó guidokon kívül jó városnéző kiadványai. És ez nem csak a magyar nyomdai termékekre vonatkozik, hanem mondhatni általános. A város turisztikai hivatala szinte nem törődik azzal, hogy nem mindenki beszéli a franciát. Ennek hiányát itt jobban érzi az ember, mint mondjuk Párizsban." forrás

,, Az óváros pici és középkori hangulatot áraszt magából. Itt sem volt tömeg egyáltalán. Úgy vasárnap lévén a boltok alapban zárva voltak, csupán néhány vendéglátóhely várta a vendégeket. Mi beültünk egy szendvicset enni és üdítőt inni, meg persze a capuccinom sem maradhatott ki. Itt döbbentem rá valójában, milyen fene drága is ez a város. A két szenya, két 3dl szénsavas üdítő a kávéval keményen 31 svájci Frankra rúgott. Cirka 7600 Forint kb 20 Font nekem. Magyar szemmel nézve piszok sok. Svájcba utazni magyar pénzből az öngyilkosság kategória. A piti kis fizetésekhez képest ez a város megfizethetetlen majdnem. (2014)" forrás