ÚTIKRITIKA.HU / Svédország






Svédország

Földrajz és időjárás | Történelem | Manapság | A svédekről | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg


                                                                           Szeretlek svédül: Jag Alskar Dig

Földrajz és időjárás

Svédország az Európai Unió harmadik legnagyobb területű állama (Franciaország és Spanyolország után).

Egy 2016-os európai felmérés szerint Svédország a legegészségesebb levegőjű európai ország.

"A svéd tél (különösen az ország északi részén, ahol egy nap csak 3-4 órán át van világos a téli hónapokban) elég nyomasztó tud lenni, ha valaki nem készül fel rá kellőképpen. Cserébe viszont májustól augusztusig meglepően szép nyarat élvezhetünk, nagyon sokáig van világos, és kellemes meleg az idő." forrás


,, Ne várjátok, hogy azt mondjam, nagyon szörnyű, mert azt kell mondanom, hogy egy város felfedezéséhez tökéletes időnk volt, így július elején, sőt időnként már nagyon is meleg. Néhányszor eleredt az eső, de akkor kapóra jött mindig egy múzeum, s soha nem esett egész nap, csupán 1-2 órát, de ettől lett minden csodásan életteli zöld. Reggelente és esténként kellett a pulóver, de napközben leginkább 25-26 fok volt. Szóval soha rosszabbat, ha éppen egy városi túrát tervezünk." forrás


,, A svédek hőérzéke nagyon más mint a mienk. Miköben én pulóverben, kabátban, pléddel betakarózva ültem a kávézó teraszán a székemen, voltak, akik papucsban, polóban sétálgattak. Ha egy helyi azt álítja, hogy meleg van, azt ne vegyük megbízható információnak." 


,, A téli sötétséget nem találtam különösebben terhesnek, azt viszont igen, hogy tavasszal a jó idő észbontóan sokára érkezik meg, és akkor is nagyon mérsékelt, az ősz pedig gyakorlatilag augusztusban kezdődik." forrás

Történelem

A 9. és 10. században a svéd vikingek elözönlötték Kelet-Európa egyes részeit is, hódításaik során egészen Konstantinápolyig és a Kaszpi-tengerig is eljutottak. Kevéssé ismert, hogy a svéd vikingek alapították az első orosz királyságot. II. Miklós utolsó orosz cártól eltekintve Oroszország valamennyi cárjában csörgedezett svéd viking vér is.

,, Norvégia Svédországhoz tartozott 1814 és 1905 között. A hihetetlenül jó fej svéd király azonban úgy döntött, hogy enged a norvégok függetlenedési kérésének. Úgy értékelte, jobb egy békés, kisebb országot kezelni, mint egy széthúzó nagy birodalmat. És igaza is lett: ezzel megalapozta a máig kitűnő norvég-svéd viszonyt." forrás

Miután egy francia marsall, Jean Bernadotte a 19. század elején, a napóleoni háborúk idején nagyvonalú kíméletességet tanúsított a franciák ellen harcoló svéd katonák iránt, olyan népszerű lett Svédországban, hogy amikor a trónon üresedés támadt, őt tették meg királyukká, dacára annak, hogy sosem lépett Svédország földjére. (Persze ebben a választásban volt diplomáciai érdek is.) A Bernadotte uralkodó ház tagjai uralkodnak ma is Svédországban. 

,, Békésen eltoszogatták az életüket az ügyeletes Harald, Magnus, Olaf, Margit, Károly, Gusztáv Adolf alatt és senki sem tudta, hogy ki közülük a norvég, dán vagy svéd. Aztán a XVII. század elején az önállósodó svédek úgy gondolták, hogy bemutatkoznak Európának. Építettek egy bazi nagy hajót, hadd lássák az elmaradott angol, holland hajóépítő népek, hogy mire képes a svéd virtus. A Vasa hajó a sólyáról egyenesen a hullámsírba szállt, annyit úszott a vízen, amennyi lendületet kapott a vízre eresztésekor. Egész Európa röhögött a hülye svédeken, akik ekkor még nem adták fel. A svéd viszonyok között mások által tehetségesnek mondott II. Gusztáv Adolf a lützeni csatában szerezte meg a leghülyébb király nehezen elnyerhető címét. Történt, hogy a rövidlátó király elfelejtette feltenni szemüvegét és a csata elején kedélyesen belovagolt Wallenstein lovasai közé őket akarván harcra vezetni a svédek ellen. Ezek először nem hitték el, hogy a svéd király ekkora hülye, de aztán köszönték szépen a lehetőséget, és lebökték.

Az európai kudarcok után a svédek durcásan visszavonultak zárt világukba, amíg Nagy Péter miatt újra hülyét nem csinálhattak magukból. A cár éppen a svédek falán keresztül szerette volna kinyitni az Európára nyíló ablakot, melyet ők zokon vettek és ebből az alkalomból megtámadták Oroszországot. A ruszkik elkezdtek fogócskát játszani szeretett sztyeppéiken a svédekkel, majd Poltava mellett megunták és tönkre verték őket. Erre a svédek végleg bedurciztak, száz évig a kutya sem hallott róluk. Akkor is csak azért, mert Napóleon egyik tisztjét, Bernadotte-ot tette meg királyuknak. Bernadotte hamar ráérzett a svédek hülyeség iránti vonzalmára, és -, hogy megóvja szegényeket az állandósuló kudarcoktól - a semlegesség ideológiájával kivonta őket Európából. Persze Bernadotte révén a svédeknek még egyszer sikerült kiröhögtetniük magukat, mert nekik volt a világon egyedül olyan királyuk, akinek mellkasán a: "Halál a királyokra!" tetkó díszelgett." forrás

Manapság

A bevándorlók témája

A 9,6 milliós lakosság kb. 14 százaléka külföldön született bevándorló, legalább kétharmaduk nem európai (sok az iraki, iráni, afgán, szíriai és szomáliai). Svédország menekültügyi, illetve bevándorlási politikája hagyományosan nagyon engedékeny, nagyvonalú. A bevándorlóknak nem könnyű munkahelyet találni addig, amíg nem tanulnak meg svédül. A bevándorló fiatalok egy része céltalan életet él, és bandákba verődve vesztegeti idejét pl. Stockholm egyik nyugati elővárosában, Husbyben, vagy Malmö muzulmánok lakta Rosengard negyedében. Nem ritkák a rendőrséggel való összetűzések, zavargások.

A svédek hagyományos toleráns gondolkodásmódja dacára lassan növekszik a bevándorlókkal szembeni ellenérzés. A szegényebb lakónegyedekben élő svédek egy része úgy érzi, hogy a bevándorlók tőlük veszik el a munkalehetőségeket alacsonyabb béreket elfogadva. Gazdasági elemzők viszont azt hangsúlyozzák, hogy Svédország alul-népesedett (gyenge a svédek gyermekvállalási hajlandósága), illetve lakossága elöregedett, s ezért nagy szükség van a bevándorló friss munkaerőre. Az ország harmadik legnagyobb városa, Malmö lakosságának már az egyharmada külföldön született bevándorló. Nagy részük muzulmán, és köztük vannak erőszakos, militáns csoportok is, akik terrorizálják azokat a muzulmán lányokat, akik szerintük nem öltözködnek az iszlám hagyományainak megfelelően. Az integrálódás problémáival foglalkozó szakértők szerint évtizedekre van szükség, hogy a nem európai bevándorlók képesek legyenek beilleszkedni a svéd társadalomba. Nagy kérdés, hogy akarnak-e, és milyen mértékben.

,, A jópofaság a '90-es évekre kopott le a svédekről, hogy átadja helyét az ősi nemzeti karakternek, a hülyeségnek. Ebben nagy mértékben közrejátszott a generációváltás. A '68-as maoista hülyegyerekek miután végigkefélték, itták és füvezték a '70-'80-as éveket, döntéshozói pozíciókba kerültek. Meg akarták mutatni a világnak, hogy ők mennyire okosak, és - tudtukon kívül - felélesztették a hülye svédek hagyományát.

Kezdődött azzal, hogy ők lesznek az integráció bajnokai, és majd jól megmutatják a volt gyarmataik átkával megbirkózni nem tudó országoknak a frankót. Importáltak tehát egy rakás pakit, kurdot, törököt, albánt, afrikait és elkezdték őket integrálni. Az eredmény kissé felemás: a jóléthez a bevándorlók nagy kegyesen hozzászoktak, az ezzel járó kötelezettségekhez sajnos még nem sikerült. Így aztán vannak svéd városok melynek egyes kerületei - az integráció dicsőségére - a született svédeknek erősen kerülendők. A világ tehát ismét jól kiröhögte a saját fejükre parazsat húzó hülye svédeket. (2015)" forrás

újsvédek - D. Péter fotója

A jó dolgukban nem tudják, hogy mit csináljanak?

"Svédország érdekes egy hely, politikusai nem különben képesek sajátos ötletekkel előállni (bár ugye a magyarokat ebben is nehéz felülmúlni, de ezt most hagyjuk). A legújabb megdöbbentő javaslatot a parlament szocialistákból és feministákból álló pártja, a Baloldali Párt nyújtotta be és lényege, hogy bizonyos WC-kben megtiltaná a férfiaknak, hogy állva végezzék el a dolgukat. Nehéz ilyenkor mit írni, mert az ember nem akar elviccelni egy ilyen végtelenül fontos és meghatározó törvényjavaslatot (...), úgyhogy maradjunk a szikár tényeknél. Az ellenzéki párt elképzelése szerint elsőként a helyi önkormányzati épületek mosdóiban kellene megtiltani a férfiaknak, hogy állva könnyítsenek magukon. Ezt úgy kívánnák elérni, hogy csak leülős WC-ket szerelnének fel (bár az számunkra egyelőre nem egyértelmű, abba miért ne lehetne állva pisilni, de biztosan nem vagyunk elég törvénytisztelők).

A javaslat támogatói azzal érvelnek, hogy az ülve pisilés sokkal higiénikusabb és egészségesebb is. Egyfelől tehát megszüntetné a nem kívánt apró tócsákat a padlón, másfelől a férfiaknak is kényelmesebb lenne, nem is beszélve az egészségről, mert az ülve elvégzett kisdolog állítólag csökkenti a prosztatagondok kialakulásának esélyét. Az előterjesztés atyja, Viggo Hansen elmondta: a végső cél, hogy a munkahelyi mosdók koedukáltak legyenek, azaz a jövőben csak fülkés verziót támogatnák. Azt külön hangsúlyozta, hogy nem szeretnének beleszólni az emberek legbensőbb magánügyeibe, de szeretnék megadni a lehetőséget a férfiaknak is, hogy tiszta WC-ket használhassanak." forrás

A királyi családról

"Úgy gondoltam írok kicsit a királyi családról, hiszen Ők is részét képezik Svédországnak. Számomra (lehet, csak az újdonság varázsa miatt) sokkal hitelesebben képviselik az országot, mint egy, a parlament által választott köztársasági elnök vagy akár melyik prezidentális rendszer elnöke. Ennek oka pedig végtelenül egyszerű (ahogy már a Gyalog Galoppból is megtudhattuk): a királyt nem választják, annak születni kell. Ennél fogva független tud maradni a mindenkori politikától, képes valóban fölötte állni és valóban a népet, az országot képviselni (már ha akar, mindenesetre biztosan nem pártkatona). Beszélgettem néhány kollégával már erről és bizony megoszlanak a vélemények az előző bekezdésben foglaltakról. Van aki egyetért, de van, aki éppen azért nem szereti a királyi családot, mert nem választotta őket senki (az pedig nem fair).

Mekkora hatalma van a királynak? Gyakorlatilag semekkora, de azért mentelmi joggal rendelkezik (amely felfüggeszthető, amennyiben két, egymást követő országgyűlés is arról határoz).

Mik a király feladatai? A mindenkori svéd uralkodó a következő feladatokat látja el:

  • Ő a svéd államfő

  • kormányváltáskor vezeti a kabinetet

  • minden évben megnyitja az országgyűlést (Riksdag)

  • vezeti a Tanácsadó Testület (Utrikesnämnden) üléseit, melyet minden fontosabb külügyi döntés előtt összehívnak és melyen részt vesz minden parlamenti párt

  • a svéd védelmi erők tiszteletbeli főparancsnoka

  • képviseli az országot külföldön, kinevezi a külföldi és a svéd nagyköveteket

  • Amennyiben a király külföldön tartózkodik, a királyi család egy - felnőtt korú - tagja látja el feladatait.

Miből él a király?

Természetesen legfőbb bevételi forrása az alattvalóktól szedett adó. Minden svéd állampolgár jelenleg évi 5,3 korona összeggel járul hozzá a királyi költségvetéshez (ezen összegről minden évben a parlament dönt).
Ez évi kb. 50.350.000 koronát jelent (1,7mrd Ft). Ezen felül királyi birtokokból és vállalatokból származik még bevétele. A svéd király ugyan úgy fizet adót, mint bárki más az országban. Carl XVI Gustaf svéd király (teljes nevén Carl Gustaf Folke Hubertus) 1946. április 30-án született a stockholmi Haga palotában. A trónon nagyapját (Gustaf VI Adolf) követte, 1973. szeptember 15-én koronázták királlyá." forrás

Szokások

Itt csak felsorolásszerűen írnék pár "újdonságról", ami először furcsa lehet:

  • csak első találkozás alkalmával (bemutatkozáskor) fognak kezet, nem szokás minden napot azzal indítani, hogy körbehordozzuk a testnedveinket a kollégák között;

  • nem használnak papír-zsebkendőt, inkább szívják az orrukat (és adott esetben kiköpik az orrból a szájba juttatott ektoplazmát);

  • eleinte nem fogják kimutatni az érzéseiket, illetve nem fognak 5 perc után beavatni a legrejtettebb titkaikba (nem tudom mennyire jellemző általánosságban, de én hülyét kaptam Magyarországon, amikor 10 perc ismeretség után már megnyíltak az emberek);

  • ha úgy hozza a sors, akkor szemrebbenés nélkül böfögnek, itt ez természetes dolognak számít (természetesen nem eget rengető, 7.5-es földrengést előidéző hangerővel);

  • az jelenti az elfogadást, amikor egy svéd kolléga meghív magához kávézni (adott esetben hosszú hetek / hónapok kellenek ehhez);

  • a magánélet és a család szent és sérthetetlen, számomra pl. felfoghatatlan volt, amikor a főnököm pénteken, szinte bocsánatért esedezve kérdezte meg, hogy be tudnék-e jönni szombaton dolgozni (fizetett túlóra és természetesen mondhattam volna nemet).

forrás

Egy svéd férfi rokkantsági nyugdíjra vált jogosulttá a heavy metal zene miatti szenvedélye miatt. A svéd média beszámolója szerint az illető egy évben 300 koncertre ment el és emiatt képtelen volt bármilyen állást elvállalni.  

,, A közlekedési kultúra fejlett, alapjában lassabb a tempó, mint Budapesten. A zebráknál előzékenyek az autósok, nagy ívben kerülik a bicikliseket is. A tömegközlekedési eszközök alacsonypadlósak, a babakocsiknak, kerekesszékeknek mindenhol van rámpa, lift. A svédek általában is sokkal nagyobb tisztelettel és megértessel vannak egymás iránt, az élet tempója is lassabb, kevésbé stresszes, amit a tágasabb élettér is segít.

Stockholm folyók, tavak és tenger által meghatározott város, ez is formálhatta a természetközeli szemléletet, de bármerre megy az ember, vizet és zöldterületet talál. Egy csomó sportág, futás, gyaloglás, síelés, korcsolyázás kötődik ezekhez is, a mozgás a mindennapok része.

A svédek az élet minden területére rá tudnak húzni egy megoldási eljárást, semmi nem éri őket váratlanul. Legyen az akár egy iskolai probléma, tömegközlekedés panasz vagy munkaügyi kérdés. Utána mennek és gyorsan meg is oldják az ügyeket, amit rengeteg statisztika is segít. Az általános bizalom és szabálykövetés is könnyebbé teszi az életüket.

Itt egymás sértegetése nélkül képesek tárgyalni az emberek, nem egymás gyengeségeit keresik. Itt csak az a fontos, hogy a tárgyról beszélj, legyél professzionális és diplomatikus. Ez az elvárás, és kész

Míg itthon szinte elkerülhetetlen, akár családi asztalról, akár baráti társaságról van szó, a politizálás, Svédországban csak érintőlegesen találkoztak ezzel, nem állandó téma a politika, pedig a menekülthelyzet vagy a kormányváltság miatt ott is kritizálják a svéd politikai elitet.

A politikának semmi befolyása nincs a hétköznapokra. Közhely, de itt lehet anélkül élni, hogy jártas legyél a politikában. Otthon mindenki azt hiszi, hogy az az egyetlen megfellebbezhetetlen igazság, amit ő gondol a világról, és ez független attól, hogy milyen érzelmű az illető. Itt ez a hozzááklás inkább nevetségesnek hat.(2019)" forrás

A svédek szerint a fika a munkahelyi boldogság kulcsa

A svédekről

A dán viccekben a svédek a hülyék.

"A svédek lelkiismeretesek, jólétben élők, felvilágosultak, racionálisak, unalmasak és unatkozók, túlságosan függenek az állam szociális nagyvonalúságától, laza a szexuális erkölcsük, imádják a természetet és az egyszerűséget, keményen tudnak inni, szerények, befelé fordulók, kifinomultak és modern gondolkodásúak." (B. L., 2013) forrás


"A fociban kapusposztokon általában nagyon jók, mert a kapus csak beáll a kapuba, s véd." (elnézést)


"Kevés nép van, amely több kávét inna, mint a svéd. Magyarul hülyén hangzik, de ez van: fikának hívják azt, amikor barátok, családtagok, vagy kollégák közösen kávéznak, teáznak, nem ritkán némi süteménnyel körítve az italt. Egy svéd, napi egy fika az átlag. Ne lepődjünk meg, ha a gyógyszertártól az adóhivatalon át a helyi zöldségesig mindenki előszeretettel osztogatja a sorszámokat. Úgyhogy ez a jegyrendszer szerencsére nem a rosszemlékű magyarországi jegyrendszer utóda, de tény: akár a legkisebb boltban is belefuthatunk egy általában a falon elhelyezett kis gépbe, amiből elő kell varázsolnunk a sorszámot.

Délután 5 előtt vásároljunk (ha megoldható). Elég sok üzlet ugyanis viszonylag korán zár, különösen hétvégén. Este 10 után kifejezett szerencse (vagy a környék ismerete) kell ahhoz, hogy nyitva tartó boltot találjunk, kivételt jelentenek persze a benzinkutak. A dolog szépsége, hogy mivel a legtöbb svéd délután 5 körül fejezi be a munkát, simán belefuthatunk egy-egy nagyobb tömegbe, ha akkor megyünk vásárolni. Szóval 5 és fél 7 között lehetőleg kerüljük el a boltokat!

Kispapák babakocsival: A nemek közti egyenlőség terén (is) a svédek a világ élvonalában vannak, és senki sem lepődik meg azon, hogy a férfiak is kiveszik a részüket a házimunkából és a gyereknevelésből. A baba születését követően egy pár 480 nap fizetett szabadságot kap, amit úgy osztanak meg egymás között, ahogyan akarnak.

A svédek és a természet: Noha hajlamosak vagyunk azt gondolni Svédországról, hogy gyakran van hideg, vagy rossz idő, a svédek imádják a természetet és rengeteg időt töltenek a szabadban, és az sem zavarja őket ha esik, vagy havazik.

Júliusban megáll az élet: Nem csak a gyárakból és a hivatalokból mennek szabadságra az emberek, nem ritka látvány az akár egész hónapra bezárt étterem és üzlet sem. Erre jobb felkészülni.

Vedd le a cipőd! Ha látogatóba megyünk, készüljünk fel rá, hogy a lakásba lépve illik levenni a cipőt. Egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy a svédek sok időt töltenek a szabadban (erről már volt szó), és nem akarják a koszt, sarat bevinni a lakásba, mások szerint a hagyomány oka az, hogy így mutatják ki a háziak iránti tiszteletet. Akárhogyan is, tartsuk észben a dolgot!

Az állami alkoholmonopólium: Noha éttermekben és bárokban minden további nélkül vehetünk alkoholos italt, ha odahaza szeretnénk magasabb alkoholtartalmú italt fogyasztani, akkor bizony el kell zarándokolnunk a 400 állami bolt valamelyikébe (Systembolaget).

Nylonzacskók: Akárcsak Magyarországon, Svédországban is fizetni kell a nejlonszatyrokért, úgyhogy jobban járunk, ha mindig van kéznél (vagy a kocsiban, ha azzal megyünk) egy.

Iható csapvíz: Sajnos Magyarországon is elterjedt a palackozott víz vásárlása, holott azon országok közé tartozunk, ahol iható a csapvíz. Svédország is ilyen, úgyhogy nyugodtan igyuk a csapvizet, pénzt is spórolunk és a környezetet sem szennyezzük." forrás


"Kérdezzük magukat a svédeket, akik egy közvélemény-kutatásban a következő nyolc jelzővel jellemezték honfitársaikat: irigy, merev, szorgalmas, természetbarát, csendes, tisztességes, tisztességtelen, idegengyűlölő. " forrás


"Másképpen működnek, mint a magyarok. Egészen más vérmérsékletűek, sokkal nyugodtabbak és ráérősebbek. Jellemzően itt senki sem fog tolakodni, senki sem lesz türelmetlen a kasszánál vagy a piros lámpánál. Az eladók segítőkészek, mosolygósak (nem vicsorognak!) és ahogy mi tapasztaltuk, végtelen türelemmel viseltetnek a bevándorlókkal szemben. Angolul mindenki beszél a gyerekektől egészen a nyugdíjasokig (én még nem találkoztam olyannal, aki ne tudott volna angolul). Ha már elég bátrak vagyunk és megpróbálkozunk svédül is, azt értékelni fogják (még akkor is, ha annyi köze van a mondandónknak a svéd nyelvhez, mint a röfögésnek a kukorékoláshoz – velem a mai napig megesik, hogy egy-egy monológom közben enyhén oldalra döntik a fejüket és egyre zavartabban néznek).

Sokak szerint barátságtalan és zárkózott nép a svéd. Az kétségtelen, hogy egyáltalán nem hasonlítanak a mediterrán emberekhez. Az is igaz, hogy életre szóló barátságot nem fogunk az első 2 találkozás alkalmával kötni; ugyanakkor igenis ott vannak, ha segítségre van szükségük. Nekem személy szerint nagyon szimpatikus vonásuk, hogy egyáltalán nem tolakodóak. Nem ugranak be csak úgy vendégségbe, nem traktálnak a problémáikkal. Nem élik az életüket az utcán, inkább mindenki elvonul a saját kis fészkébe. Rengeted a válás (és a meg-nem-kötött házasság), ugyanakkor, kissé paradox módon, fontos számukra a család. Nem egy kollégám már a harmadik feleségét fogyasztja (a 30-as éveikben). Nem ritka a 3-4-5 gyerek, igaz a fentieknek megfelelően akár 2-3 különböző apától / anyától. Ha egy kapcsolat nem működik, nem maradnak együtt. Ez nagyon szimpatikus vonás nekem, aki olyan családban nőttem fel, ahol a szülők vég nélkül ölték egymást. Annál minden (bármi más) csak jobb lehet." forrás


"Sok külföldi szerint a svédeknél nagyon erős a nők egyenjogúsága. Könnyen tudnak karriert építeni még gyermeknevelés mellett is. A skandináv szomszédaik szerint a svédek iszákos népség. A dánok szívesen humorizálnak azon, hogy a svéd fiatalok átmennek hozzájuk piálni, mivel Svédországban 20 éves kor alatt nem lehet alkoholt vásárolni. Egyesek szerint a svédek arrogánsak, barátságtalanok, kicsit unalmasak és valamennyire rasszisták. Na meg hajlamosak a depresszióra, ami kapcsolatban van a hideg téllel." (N. S:, 2014)

,, Általában ridegek és távolságtartók egymás között. A szomszédok 15-20 év alatt nem váltanak a köszönésnél több szót. Mindenki otthon ül, nem csinálnak a barátok programokat, telefonon tartják a kapcsolatot. --- Én ebből abszolút nem ismertem a svédekre. "Mindenki otthon ül"? :-) A svédek imádnak kimozdulni, szeretnek barátokkal találkozni, kirándulni, kertészkedni, akár vitorlázni. Persze van, aki otthonülősebb, de hát nem így van ez a magyarokkal is? .

Visszahúzódóak és nem nagyon beszélgetnek, de hétvégente kirúgnak a hámból és rengeteget isznak. --- Ez a visszahúzódás szerintem valahol egy mítosz is. A közhiedelemmel ellentétben a svédek többsége nem az a bulizós-ivós típus, csak meg kell nézni a statisztikákat (korábban már idéztem belőle), a svédek nincsenek az alkoholizáló európai népek listájának az élén, a középtájtól kissé lejjebb helyezkednek el. És ehhez a hithez hozzájárul az is, hogy a hétköznapi alkoholizálásnak itt nincs hagyománya, ezért a péntek-szombat esti bulizás - már aki olyan bulizós típus, főleg a fiatalok. Külföldi fiatalok is! Svéd anyukák, családapák, a középkorú lakosság túlnyomó része, meg hát a nyugdíjasok jellemzően nem "rúgnak ki a hámból" :-) (2013)" forrás


,, Ha egy szóval kéne leírnom, milyenek a svéd nők, akkor talán azt mondanám, hogy erősek. Rendkívül határozottak, magabiztosak, küzdenek a céljaikért és tisztában vannak a jogaikkal. Nem véletlen, hogy a svéd parlamentben, a politikusok között közel annyi nőt találunk, mint férfit. Az egyenlőség itt annyira divat, hogy néha a nők megsértődnek azon, ha előre engedik őket. Svédországban a feminizmus még mindig virágkorát éli. Egyébként a kissé megközelíthetetlen és kimért külcsín gyakran rejt melegszívű és humoros belsőt. A svéd nők szeretik, ha sok gyerek veszi őket körbe és szívesen nyitnak más kultúrák felé is. Külsőre számomra hasonlóak, gyakran olyanok mintha egy H&M kirakatból léptek volna ki: megjelenésük trendi, szeretik a sötét (fekete, szürke, kék) színeket és a libbenő anyagokat. A tipikus svéd hölgyek derékig érő szőke egyenes frizurát viselnek, vékonyak, világító kék szemük és kissé kerek formájú arcuk van. Sok azonban a sötétebb hajú hölgy is, de általában nekik is világosabb a szemük." forrás


,, Stockholmban az emberek végtelenül nyitottak, kedvesek és könnyű velük kommunikálni. Szinte mindenki kiválóan beszél angolul."

Turista etikett

  1. Mozgólépcsőn a jobboldalon álljunk és hagyjuk a baloldalt az igyekvőknek. Ha a baloldalon állunk azzal bosszantunk embereket (közlekedésről beszélünk)
  2. A járdákon lévő kerékpársávokon ne gyalogoljunk. Van, ahol a gyalogos és a kerékpáros mégis keresztezheti, zavarhatja egymás útjait, s ilyenkor a gyalogosnak óvatosnak kell lenni, mert a dimbes-dombos Stockholmban például nagy lendülettel és nem minid kellő körültekintéssel közlekednek a bicajosok.
  3. A svédek fegyelmezett, udvarias emberek (józanon mindenképpen). Sorban állásos helyzetekben ne előzzünk, simliskedjünk.
  4. A svédek visszafogott emberek, és nem szólnak rá a rosszul viselkedő emberekre, inkább magukban morognak. Ne éljünk vissza efféle passzivitásukkal, viselkedjünk kulturáltan (ja, itthon is).
  5. Piros lámpánál ne menjünk át az úttesten, mert jól megbüntethetnek. A svéd rendőrség szeret példát statuálni és nevelési célzattal fegyelmezni.

Gasztronómia

"Apropó svédasztal! Belegondoltatok már, hogy honnan származik a kifejezés? Miért pont a svédekhez kötjük ezt a laza módot a különböző ételek kínálatára? A „svédasztal” kifejezés egész koránról gyökerezik: a tizennyolcadik század elejétől a tizenkilencedik század derekáig a vacsorát megelőző, aquavit buffet – mely ma svédasztal néven ismert – nagy divat volt svéd arisztokrata körökben. Ez az étkezési forma a királyi udvarban és a parlamentben is dívott. Az ismert ínyenc, Dean Christian Vahlin 1815-ben arról számolt be, hogy az egyik fogadás alkalmával a svédasztalon remek szardella, vaj, sajt, kétféle bor és gyümölcsből készített aquavit szerepelt.

A klasszikus smörgasbord – azaz svédasztal – kínál pácolt heringet, mustáros heringet, marjesillt (fiatal pácolt heringet) tejföllel, pácolt, ecetes balti heringet, marinírozott, nyers balti heringet, tojássárgáját svéd kaviárral, hering- és céklasalátát, füstölt sós heringet, szeletelt lila hagymát, tejfölt, ecetes hagymát, főtt krumplit, barna kenyeret, fehér-kenyeret, vajat és sajtot. Ha még van hely, akkor válogathatunk pácolt, nyers lazacot (gravlax), hideg, posírozott lazacot, füstölt lazacot, garnélarákot, kagylót, osztrigát, tojásos garnélarákot, marénaikrát, majonézt, lazacmártást...

Szóval kihasználva az ország elhelyezkedését, mindenfajta tengeri herkentyűt, köztük a kedvencemet, Garnélarák Urat is kínálják a tradicionális svédasztalon és ennek nem állhattam én sem ellen. Úgy gondoltam a fenti történelmi tények fényében igazán méltóan rendelhetek a „pénztárca-barátabb” kínálatból egy olyan ételt, amit korábban a királyi udvar lakomáin szolgáltak fel…És az egyszerű, de nagyszerű megoldás tökéletesen bevált! A garnélarákkal megrakott friss toast tökéletes ízharmóniát alkotott az avokádókrémmel, melyet mi is elkészíthetünk otthon." forrás


"Kajaünnepek: A nálunk is megszokott ünnepek (karácsony, húsvét) mellett a svédek előszeretettel használnak ki minden alkalmat a gasztronómia előtti főhajtásra. Ilyen a Húshagyókedd (Fettisdagen), a Palacsintanap (Våffeldagen) március 25-én, és a Fahéjas zsemle Napja (október 4.). Szimpatikus vonás." forrás

Blodplättar - svéd (és finn) specialitás, amiben van: disznóvér, rozsliszt, melasz, hagyma, vaj

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon