ÚTIKRITIKA.HU / Yucatán






hirdetes


útikritikák


Yucatán

Chichén Itzá | Tulúm | Uxmal | Xcaret ökopark |Bacalar|Cenoták| Egyéb látnivalók

Chichén Itzá

Kb. 2 és fél óra autózással érhető el a romváros a Maya Riviéráról. Érdemes nagyon korán indulni, hogy a 10:00-11:00 óra magasságában érkező turistákat elkerülje az ember. Nyitáskor még szinte egyedül lehet bebarangolni a csodálatos romokat és átérezni a misztikus hangulatot. A legjobban azok járnak, akik a bejárathoz közeli szálláshelyről indulnak reggelizés után gyorsan a romvároshoz és nyolckor már bent sétálhatnak, még a hőség bekövetkezte és az árusok hangulatromboló rohama előtt. Az esti fény és hangjáték kihagyható.

A Tollas kigyó temploma - R. Gyuri fotója

A maja civilizáció dicsőségét hirdető város, fenséges és vérfagyasztó is egyszerre. Míg a különböző maja és tolték építészeti remekei elragadtatást váltanak ki, addig a brutális emberáldozatok rituáléja sokakat elborzaszt. E kettősség amolyan misztikus rajongás és félelem keverékét ébreszti fel az emberben. Chichén Itzá volt a maják legnagyobb politikai és gazdasági központja és itt folyt a legtöbb vér is. Chac esőisten sok emberáldozatot követelt. Chichén Itzá 1988 óta az UNESCO Világörökség része és 2007-től a világ 7 új csodájának egyike. A Maya Riviéráról szervezett buszos túrák 11-12 órásak, ebben van ebédelés, sőt egyes programokban fürdés is (Cenotében). Kétségtelenül sok érv szól mindig az egyénileg szervezés mellett, de a szervezett program előnye, hogy egy jó idegenvezető szemléletesebben el tudja magyarázni a részleteket, mint egy útikönyv. A lényeg ugyanis csak részben maga a látvány, legalább ilyen fontos a mögöttes izgalmas történetek elmesélése.

R. Gyuri fotója

2022: A belépő felnőtteknek fejenként 571 peso (kb. 10 000 forint), a legdrágább látnivaló az általunk megnézettek közül, de nem érdemes kihagyni a világ 7 új csodájának egyikét! 2-3 órát simán el lehet tölteni itt, úgyhogy semmiképp ne egy félórás programra számítsatok. Rettenetesen sok az árus, 10 óra után pedig megjelenik a rengeteg turista is, akinek így nem élvezhető, az próbáljon nyitásra odaérni. A bejáratnál van 2 ATM, az egyiknél pesot lehet váltani, a másiknál dollárt, de van, hogy nem működnek. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy Chichen Itza és környéke már más időzónában van, mint Tulum/Playa del Carmen/Cancún, ott még 1 órával korábban van. Így odafele nyersz, visszafele pedig veszítesz 1 órát, ezt érdemes belekalkulálni.


"Nekünk Palenque és Uxmal jobban tetszett, mint Chichén Itzá, elsősorban azért, mert az utóbbinál nem lehet felmászni az építményekre. Négy órát szántunk Chichén Itzára és ennyi elegendő is volt. Ha valaki nem szeret belemenni a részletekbe, annak három óra is elegendő. Nem olyan irdatlan nagy a bejárandó terület."


"A Chichén Itzáról szóló cikk érdekes, de sajnos, az objektumokat egytől-egyik körbekerítették, felmenni rájuk vagy bejárni őket egyáltalán nem lehet. A közölt képek, amiken a turisták láthatók a romok között, legalább tíz évesek. Természetesen nem lehet megnézni a piramist a piramisban, mivel a Kukulkán-piramist sem szabad megmászni. A területet ellepték a mindenféle giccset árusítók, az idegenvezetők sem törik magukat kövek összeütögetésével. Voltam itt már régebben is, most, másodjára Chichén Itzá hatalmas csalódás volt. Nem engedett magából sokkal többet láttatni, mint amit a TV képernyője előtt ülve nézhetünk. Összességében ahhoz, hogy odamenjünk és lássuk, egy nagy kalap pénzt kellett kifizetnünk, a gyakorlatilag semmiért. Tanácsom, hogy bármilyen csábító is a hely, a tervezett úti-programból mindenki hagyja ki." (K. A. 2013. november)


"Yucatán volt a maja civilizáció egyik területe. Chichén Itzá a legnagyobb és legjobban megőrződött maja romváros a félsziget Mexikóhoz tartozó részén. Bár már a 7. században számottevő központnak számított, fénykorát akkor élte, amikor a tőle délre fekvő síkvidékeken a maja városok már elnéptelenedtek. A belépőt egy irdatlan nagy térség közepén emelkedő piramis fogadja, melynek a ma embere számára a fényképezésen kívül az a fő funkciója, hogy föl lehet rá mászni. Ellentétben az egyiptomi piramisokkal, erre négy oldalon lépcsősort építettek (egyenként 91 fokkal), északi felén föntről lefelé a lépcsősort kísérő „korlát” tollas kígyóalakot mintáz. A piramis teteje nem csúcsos, hanem platformban végződik, melyen egy 6 méter magas templom áll. Talán nem véletlen, hogy az összes lépcső száma együtt pontosan 365-öt ad ki. Spanyolul az El Castillo (kastély) nevet viseli, de hívják Kukulkán piramisának is. Kukulkán a maják legfőbb istenségének, a tollas kígyónak a neve; az aztékok Quetzalcóatlnak hívták. Igazság szerint Kukulkán már nem is volt igazán maja, hanem egy másik, magas kultúrájú indián népcsoport, a toltékok vezetője, aki maja szövetségeseivel Chichén Itzát tette meg birodalma fővárosává a 900-as évek végén. Mezoamerikában elég gyakorinak számított, hogy már meglévő piramisok tetejére újabbat, nagyobbat emeltek; ez történt itt is. A régészek az északi oldal lépcsősorának alján találtak egy alagutat, mely a korábbi, a 9. század elején épült piramishoz vezet, s amelyen át el lehet jutni Kukulkán király jádekövekkel ékesített, vörösre festett kőből készült jaguárfejes trónjához. A piramis korántsem volt ilyen jó állapotban, amikor újra felfedezték. Két oldalát teljesen újjáépítették 1920 és 1940 között.

Aránylag csekély magassága (24 méter, az alapéle 55 méter) ellenére a piramismászás nem könnyű feladat, mert a lépcsősor igen meredek (lefelé a legtöbben négykézláb farolnak), egymást kell kerülgetni, továbbá cudar meleg van. Rólam ne is beszéljünk, csúful leégett combjaimon a nadrág puszta érintése is elfojtott nyüszítésre késztetett, úgyhogy nem másztam sehová, viszont sűrűn dőltem le hűs kövek árnyékába pihegni. Csakugyan elmondhattam: romokban hevertem. Pedig az egykori városban igen sok a látnivaló. Itt terül el Mezoamerika legnagyobb labdapályája, kereken 160 méter hosszú és 70 méter széles. Ezt a bizonyos játékot a legtöbb hajdani indián kultúrában űzték, méghozzá tömörgumi- (kaucsuk-) labdával. Az effajta játékokra a legkorábbi utalásokat a Kr. e. 13. századból találták a mai Mexikóváros közelében, Tenochtitlánnál. Ezek szerint az olmékok űzték először. A játék felbukkan különböző mítoszokban mint a nappal és az éjszaka istenségeinek harca, vagy a menny és az alvilág urainak küzdelme. A labda a Napot, a Holdat, a csillagokat jelképezte, a kőlyukak pedig talán a napfogyatkozásokat. A játék a maják idején virágzott fel, de az aztékoknál is elterjedt. Hogy mire ment ki a küzdelem? Többnyire életre-halálra. A két ellenfélcsapat tagjainak combbal, vállal, csípővel addig kellett leesés nélkül a levegőben tartani a labdát, amíg tudták. A kőbe vésett rajzolatok szerint a szabályok változtak az idők folyamán; lehetett például rúgni is, kézzel érinteni viszont tilos volt. Más variáció szerint a most is látható kör alakú kőlyukakon kellett átdobni vagy átütni (l. még Harry Potter és a bölcsek köve). Azért jó lenne, ha a régészek, történészek végre kiegyeznének valamiben, akkor nem írnék esetleg hülyeségeket. Érdekes, hogy a labdatér magas falai közel, vagy egészen függőlegesek, ami azt sejteti, hogy azok is részei voltak a játéknak. Lehet, hogy a mandiner is maja találmány?" forrás


"Chichen Itza az amerikai “all inclusive” turisták szerint a világ legjobb történelmi helyszíne. Valószínűleg ők még máshol nem voltak. Odaérve a maja romvároshoz engem sokkolt a turista áradat. Igazán élvezni sem tudtam, mert mindenütt turista, főleg amerikai. Volt olyan dagadt amerikai, aki bikiniben sétált a romok között. (Remélem jól leégett.) Itt készítettem pár fotót a romokrol, de nem hagytam ki a nevetséges turistákat sem (vicces lesz majd otthon mutogatni a képeket). A hely semmi extrát nem nyújt a többi szuper maja vagy azték vagy inka (utóbbi Peruban) romhoz képest, az egyedüli különlegessége, hogy sok oszlopot építettek. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi oszlop fenn is maradt, mert Mexikóban nem jelölik, hogy mi az amit ujjá építtek és mi az eredeti. Szóval csalnak egy kicsit, vagy mondjuk inkább úgy, hogy azt mutatják, amit látni akarsz. (2009)" forrás

,, Meglepett, mennyire kiépült Chitcen Itza. Minden szolgáltatás van, ami szükséges egy ilyen helyhez. Az is, hogy milyen üres sztrádán hajtunk végig. Rajtunk kívül alig közlekedett más a remek új úton. Aztán a két kapunál megtapasztaltuk, nagyon drága az autópálya díj, és nem csodálkoztunk az üres úton. Most van egy drágán épített szép új pályájuk, de nem hozza be az árát, mert olyan magas a tarifája, hogy inkább a régebbieken döcögnek az autók. (2011)" forrás


,, A belépő 232 peso, ami tartalmazza a turistákra vonatkozó adót is valamint az esti fényshowra való belépést, mely minden este 19 és 21 órakor kezdődik a téli időszakban. A hőség délelőtt 10 óra magasságában rekkenő. A park bejáratnál túravezetők kínálkoznak, megannyi nyelven eladni szolgáltatásaikat. Valamilyen oknál fogva kiszúrják mindig, hogy aleman (német) túra vezető épp jó lenne nekünk. Nem lett volna rossz valóban, de saját anyanyelven könyvekből jobban és kényelmesebben lehet informálódni.

Az első nagy látványossághoz vezető földes úton megannyi helyi lakos kezdi kipakolni a portékáikat. Lepedők, tányérok, maszkok, képek, hűtőmágnesek tömkelege. Mindent kapni, bármerre indul el az ember a park területén. Mindenhol kipakolós árusok kajabálnak a turisták után. "One dollar, one dollar" erre persze, hogy a turista megáll nézelődni, mindezek után az árus közli, hogy a kiválasztott tárgy árát tulajdonképpen, maja dollárban kell érteni, és a maja dollár valamint a peso között az alább az árfolyam. Az egyik árus minket is belerángat az üzletbe, már adtam is volna az 1 dollárt, amikor ért hogy azért az nem így van. Sebaj, 2 nagyobb szuvenírt vásároltunk 300 pesoért, de még így olcsóbban mint pl. Cobában. Ravasz egy fickók ezek. :))

Miután kikeveregtünk a kanyargós, fákkal benőtt ösvényen elénk is tárult a leghíresebb maja építmény, a tollas kígyóistenről elnevezett, nagy Kukulkán piramis. Tátott szájjal jártuk körbe a piramist. Nem lehet betelni a látványával. Itt található Mezoamerika legnagyobb labdajátéktere is, mely területén játszotta le a játszmát az uralkodó és behódoltjai. A játék lényege, hogy a földtől egy 7 méter magasságban lévő lyukon kellett át ügyeskedni egy medicinlabda méretű és súlyú labdát. A vesztesre általában mindig halál várt, aki a közeli áldozati víznyelőbe lett belökve. A romok közötti ösvényeken haladva egy kisebb magyar csoportba is belebotlunk. 30 másodpercig hallgattuk ameddig elhaladtunk mellettük, látszólag elég monotonnak tűnt a vezetés és a közönség sem látszott túl lelkesnek.

A területet 2-3 óra alatt kényelmesen be lehet járni, mi is így tettünk, majd 13 óra felé egy apróbb pihenést iktattunk be, majd ezután felkerekedtünk, hogy meglátogassuk az 5 km-re lévő Cenote Segrado-t vagy is a Smaragd Cenotét.(2016)" forrás


,, Reggel elindultunk Chitzén Itzába, ahol még épp odaértunk az amerikai áradat előtt félórával és relatíve gyorsan bejutottunk. Összességében csalódás, 1 piramis, 1 focipalya, 1 cenote , egy sor oszlop. Ráadásul 5 éve nem lehet felmenni a piramis tetejére, mert valaki leesett rola…(G. F., 2018)


A Chichen Itza az egyik, ha nem a leghíresebb látványosság Mexikóban, a világ hét új csodáinak egyike. Kukulkán piramisa tényleg egy csoda, hihetetlen érdekességeket tudhattunk meg róla, bizonyítva a maják asztronómiai és matematikai tudását:

Minden oldalon 91 lépcsőfok van, ami a fent található emelvénnyel együtt éppen 365, ahány nap van egy évben
a lépcső felfelé szélesedik, így alulról optikailag azt a hatást kelti, hogy az tökéletesen egyenes
őszi és tavaszi nap-éj egyenlőségkor (napfelkelte és napnyugtakor) a piramis oldalának árnyéka rávetül lépcsősor oldalára, ez az árnyjáték pedig egy kígyó mozgására hasonlít – a lépcső alján pedig épp egy kígyófej található, ami magát Kukulkánt szimbolizálja.
a hangokkal is kísérleteztek: ha bizonyos helyeken a piramis körül tapsolni kezdtünk, a visszhang éppen olyan volt, mint a maják egyik szent madarának hangja.(2018)" forrás


Az első kiránduláson Chichén Itzá-t látogattuk meg, mely a világ Hét csodájának egyike, az UNESCO világörökség része. Lenyűgöző, hogy annyi sok évvel ezelőtt hogyan voltak képesek ilyen építményeket létrehozni. A romváros legimpozánsabb épülete a főpiramis, mely Kukulkán, a tollaskígyó tiszteletére épült. Négy oldalán négy igencsak meredek lépcsősor vezet fel a kőtemplomhoz.

A piramis a maja naptár szimbóluma alapján épült. Hármomszázhatvanöt lépcsője van és tizennyolc terasza, mely a maja naptár hónapjainak számát jelzi. Érdekes info volt számomra, hogy minden napéj egyenlőségkor a lenyugvó nap a tollas kígyó árnyékát festi a piramis lépcsőire úgy, hogy annak feje egészen a földig ér.

Azért durva belegondolni, hogy anno, abban az időben nemcsak hogy felépítettek egy ilyen építményt, de még csillagászatilag is annyira rendben van a matek, hogy ez a furcsa jelenség minden évben ugyanakkor, ugyanúgy megfigyelhető. Ha mindez nem lenne elég! Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy kisebb csoportok tapsolnak ritmusra a piramis lábánál. Mint kiderült, olyan akusztikai csavar is van a dologban, hogy a taps olyan visszhangot ad, mintha piramis tetején lévő kőtemplomból egy madár károgna vissza. Na próbálj meg ilyet kérni a mai világban …

A várost egyébként elég horrorisztikus legenda is körbekeringi. Állítólag emberi áldozatok helyszínéül szolgált, ahol az áldozat torkát elvágták, majd a vérét kicsorgatták lefolyatva azt a lépcsőkön … hmmm (felvidéki csavargók, 2022) forrás


Skip the Line Ticket kb 60€ /fő. Parkolás 100 pesoért. Nagyon tetszett, vasárnap voltunk amikor rengetegen vannak mert a Mexikoiaknak ingyenes azt mondták. Rengeteg árus a mágnesekkel szobrokkal pólókkal stb...
Tök jó, lealkudod a szuveníreket 30-50%-al, így már jóval olcsóbb mint Tulumban, boldog vagy, tiszta euforikus érzés, hogy mekkora bizniszt csináltál... És amikor megérkezel Playa del Carmenbe akkor rájössz, hogy az 50% alkuddal is át lettél baszva 🤣 Chichen Itzatol pár kilométerre Pisté kis városában van egy csúcs szuper étterem jó árakkal és jó kajákkal. A neve: Las Mestizas
Érdemes meglátogatni. Ez volt szinte az egyetlen hely ahol nem a lehúzásról szól minden, a pincér úgy örült a jattnak mint majom a farkának. Limonádét ne kérjetek, csapvízből csinálják...(2023)

Tulúm

Tulumról külön alodalon írunk - itt


M. Dávid fotója

Uxmal

Uxmal 80 kilométer autózás távolságra van Meridától. Cancuntól 380 kilométerre.

Az egyik legjobb állapotban fennmaradt maja romváros. Ezen a helyen tényleg elképzelhetjük, hogy milyen is volt itt fénykorában az élet. A 40 méter magas Varázsló piramisa a hagyományos maja piramisokkal ellentétben nem négyszög alakú, hanem ovális. A majákra is jellemző volt, hogy egy régi piramisra újat építenek, ez ennél is így történt, viszont lehet látni is ennek nyomait, a régi piramis „kikandikál” az új alól. Egyedi épületei közül kiemelendő még az Apácazárda és Galambok háza.

A máshol látható, hasonló maja piramisokon kívül itt a többletet a kőmozaikos paloták nyújtják. Szuper fotómotívumok kínálkoznak. Egyesek szerint az esti fény- és hangjáték nem nagy durranás, főleg, hogy spanyol nyelvtudás nélkül nehéz követni a narrációt (a dumát).

Mivel Uxmal Chichen Itzához távolabb van (plusz 110 km) a Yucatan-i nyaraló övezettől, így ide kevesebb turistacsoport jön, s ezáltal kellemesebb élmény, hisz nincs lelombozó tömegnyomor. Uxmal területre kisebb, mint Chichen Itza, de izgalmasabb, idillibb. Felmászni csak egy építményre lehet. Folyamatosan vannak rstaurálások. A látogatókat zavaró zugárusok nincsenek.

Figyelem! Vinni napvédőkrémet, szúnyogirtót (sok a bestia) és elég mennyiségű vizet.

A látogatás optimális időzítése: kora délelőtt és késő délután. Sokszor déltájban is kevesebben vannak, a csoportok ebédideje miatt.

Költségek: 2 főnek parkolás, szövetségi adó, belépőjegy kb. 450 peso (kb. 8300 forint). 13 év alattiaknak ingyenes a belépés.

"Mexikói utazásom abszolút fénypontja volt számomra az Uxmal-i romok meglátogatása. Okosan (vagy szerencsésen?) délutánra időzítették a látogatást, így a műemlék terület nem volt tele turistacsoportokkal (már a bemenetel előtt lehetett ezt sejteni a parkolóban várakozó buszok hiánya miatt). A bejárat után rögtön megcéloztuk a főpiramist. Néhány turista járkált csak az egész területen, s így könnyű volt jó fotókat csinálni. Nagyon lenyűgözött az amikor az úgynevezett Kormányzói palotára felmentünk a lépcsőkön és fent az északi oldalról lenéztünk az egész környékre! Nagyon izgalmas látni a palotát és a piramisokat a sűrű dzsungel ölelésében.

Ami különösen tetszett Uxmalban az, hogy a látogatók számára ugyan kialakították a kényelmes bejárás infrastruktúráját, de azért valahogy mégis megmaradt valami hitelesen abból, hogy a természet magába fogadta az elhagyott várost. El lehet képzelni, hogy annak idején a felfedezők milyen álllapotban találtak rá erre a romvárosra. Szóval a magánvéleményem az, hogy Uxmal nagyobb élményt nyújthat, mint Chichen Itza, de ehhez a látogatásnak a nap keresztmetszetében jó időzítése is elengedhetetlen. Mondjuk Chichen Itza élményértéke is nagy mértékben függ attól, hogy ki tudjuke kerülni a késő délelőtti, kora délutáni turista csoport áradatot. Uxmal nyersebb, igazibb, mint Chichen Itza. Jobban sikerül megmozgatnia fantáziánkat, hogy az építmények miliőjébe beleképzeljük a hajdani maja világ életét." (Paca&Ági, 2014)

"Abban a pillanatban, ahogyan megláttuk a romváros épületeit, Uxmal elnyerte képzeletbeli toplistámon az előkelő 2. helyezést Palenque után. Míg az utóbbi a környezetével, esőerdei fákkal és hatalmasra nőtt növényekkel nyűgözött le, Uxmal a gigantikus építményeivel, és azzal a harmóniával, ami közöttük volt. Még a tikkasztó hőséget is enyhülni véltük a csodálatos látványtól, hatalmas lelkesedéssel vágtunk neki a felfedezésnek. Szerencsénkre nem volt sok látogató, itt is, akárcsak Palenquében, iskolás csoportok voltak tanárokkal.

Rögtön a bejárat mellett található a Varázsló piramisa, az egyik legszebb épület, amit életemben valaha is láttam. Ez egy ovális alapzatú piramis, amelyet a legenda szerint egyetlen éjszaka épített fel egy tojásból kikelt törpe, valójában építése 300 évig tartott. A piramis öt, különböző korokban egymásra épült templomból áll, meredek, szűk lépcsősor vezet a legmagasabban fekvőhöz. Az Apácák Háza elnevezésű épület közvetlenül a Varázsló Temploma mögött található, ez egy belső udvart magába foglaló impozáns épületegyüttes, számos szobával, amelyek vagy az udvarra, vagy a külső teraszra nyílnak. Az elnevezés ellenére nem valószínű, hogy papnők laktak az épületben a maják korszakában. Távolabb, egy magaslaton található a Teknősbékák Temploma, amelynek homlokzatát kígyó és teknősbéka domborművek díszítik. A templom mellett helyezkedik el a Kormányzó palotája, egy 120 m hosszú, 30 m széles és 8 méter magas épület, amely a városállam igazgatási központja lehetett. A lépcsőkön felkapaszkodva be lehet menni az épület szobáiba, amelyeknek plafonján denevérek fészkelnek.

Coba óta itt, Uxmalban láttunk újra labdajáték teret. Ezek a terek akusztikával bíró, téglalap alakú magas falakkal határolt területek, melynek két oldalán 7 méter magasan egy-egy körgyűrű található. Rituális labdajáték helyszínéül szolgáltak, ahol a labdát a kezek és lábak használata nélkül csípővel és vállal kellett átcsempészni a gyűrűkön. A korántsem könnyű játékot csak férfiak játszhatták, akik 5-5, vagy 7-7 fős csapatokat alkottak. A kutatások során a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a játék az életért folyt, ám az a mai napig vitatott, hogy csupán a vesztesek kapitányát vagy netán az egész csapatot feláldozták az isteneknek, (de az sem kizárt, hogy a győzteseket.) A labdajátékok nagy társadalmi és szakrális jelentőséggel bírtak a maja kultúrában, a győztest hősként tisztelték és ünnepelték, a vesztesek pedig meghaltak.

A Nagy-piramis és a Galambdúc ugyancsak olyan jelentős épület, amelyeknek megtekintését és megmászását nem szabad kihagyni. A romváros nagy, gondozott pázsittal és árnyas fákkal borított területen fekszik. Nem mertünk sietni, nehogy kihagyjunk valamit, ezért néha leültünk a kövekre, és csak bámultuk a látványt. A kijáratnál tájékoztattak minket, hogy sötétedés után a romoknál fény és hangjáték lesz, a piramisok fantasztikus fényben lesznek megvilágítva, életre kel minden, de meglehetősen borsos árért. Mivel Uxmalt az eddigi legdrágább belépőjegyért lehetett meglátogatni, arra gondoltunk, hogy fifikásan a kerítésen kívülről próbáljuk meg élvezni a látványt, de nem jártunk sok sikerrel.

Este, megfáradtan a sok sétától és kiszikkadva a hőségtől, én is lementem úszni. Rajtunk kívül senki nem volt a vízben, de a medence körül az asztaloknál többen vacsoráztak, mexikói élőzene kíséretében, és egy kicsit furán méregettek minket. Csak később vettük észre, hogy este 9 óra után a medencét nem szabad használni, a személyzet pedig nem mert szólni nekünk, nem igazán tudták, hová tegyenek minket, a szabályokat nem betartó magyar turistákat. Éjszaka csodálatos álmaim voltak, talán amiatt, hogy Rainer herceg és Grace Kelly egykori ágyában és szobájában aludtam. " forrás


,, A belépő ára 200 peso körül. (Az esti fényshow + 86 peso) Uxmált kevesebb turista látogatja a Cancuntól való nagy távolság miatt, ennek köszönhetően a park területe szinte teljesen kihalt, tömegturizmustól mentes, ellenben gondozott park képét mutatta.


A hőség rekkenő és napot egy szál felhő sem takarja el. Meglehetősen rövidre fogjuk a látogatást, mivel a köveken sütkérező iguánákon kívül nem sok mindenki élvezi a hőséget. A romváros területén ugyanúgy megtalálhatóak azok az építmények, melyek Chichen Itzában is, azonban feltűnő a sok homlokzati kőfaragás, valamint a számomra mindig is "görög minta" ként ismert négyzetes csigavonalas alakzat." forrás

Xcaret ökopark

Valahogy így kell kiejteni: "eeskárett". Nem szabad kihagyni, mert príma, egész napos program felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt. Rengeteg a látnivaló, a növénykörnyezet elképesztően egzotikus. Lényegében egy vízi-vidámpark, de annak egy teljesen eredeti, természetbe ágyazott verziója. Lehet venni kedvező áron olyan jegyet, ami 15:30-tól történő belépésre jogosít. A park összes nevezetességét -indián falu, állatkert, barlangúszás- ki lehet próbálni még világosban, és sötétedés után pedig látványos mexikói show-műsort megnézni. Az esti műsor nagyon különleges, sokszereplős, mozgalmas, egy pillanatra sem lehet unatkozni. A látogató megismeri Mexikó történelmét és mai régióinak népművészetét. Vannak olyan turisták, akik sokallják a belépőjegy árát, és hát a személyenként 100 dollár tényleg elég sok. Viszont cserébe van életre szóló élmény, főként kisgyermekes családoknak. A belépőjegyben benne van a svédasztalos ebéd. A Xcaret Cancúntól egyórás, Playa del Carmen-től viszont csak 15 perc távolságra van járművel.

,,  Bármennyire is drága a belépő, nem érdemes kihagyni. Az alap jegy fejenként 110 dollár volt, ami elképesztően sok. Viszont a park egy egész napos program, van itt minden: víz alatti folyók, romok, különféle állatok, előadások, programok és homokos-pálmafás-hintaágyas tengerparti rész is. Az este 7 órakor kezdődő 2 órás táncos-zenés show mutatja be a mexikóiak történelmét, kultúráját, nem érdemes kihagyni, felejthetetlen élmény!

A parkban kevés olyan hely van, hogy veszel valamilyen ételt, elfogyasztod, fizetsz és távozol. (Ha jól emlékszem talán 1 ilyen bódé van) Van viszont rengeteg olyan „büfé”, ahol kifizeted a belépőt (ez kb. 10 500 forint/fő) és annyit eszel, amennyit csak szeretnél. Rengeteg féle hús, köret, gyümölcs-zöldség, sütemény és innivaló közül lehet választani. Nagyon drága, de majdnem minden ilyen büfénél sor volt, úgyhogy a többi turista ezek szerint nem sokallta ezt az árat.😅 Nagyon sok snack árus volt a parkban, popcorn, jégkrém, chips, üdítők, minden van, ami csak kellhet egy egész napos programhoz, természetesen arany áron. A taxi Playa del Carmen környékéről kb. 250 peso be a városba, a Xcaret parktól Playa del Carmenig az ár már hirtelen 300 pesora kúszott, pedig a távolság csökkent. Jól kitalálták ezt...🙃 (k.e. , 2022)

Cenoták

Mi ezután jött, az szerintem pont az a hely, ahol ha tudjuk előre mi vár ránk, talán sokan visszakoznak, hogy lemásszanak-e a föld alá. A Yucatán-félszigeten több mint 7 000 ún. Cenotét találhatsz. Most hogy igazán okosat írjak, idézem: „A cenote természetes módon kialakult kútszerű karsztképződmény. Bár a Föld több pontján előfordul, de ezzel a névvel Mexikóban, azon belül is a Yucatán-félszigeten a leggyakoribb, és a legismertebb cenoték nagy része is itt található. A mészköves felszín beszakadásával keletkezik, átmérője és mélysége is néhány métertől akár száz méteres nagyságrendig terjedhet, alján rendszerint álló- vagy némely esetben folyóvíz található.“
Mi a Kantun-chi ökoparkban voltunk, ahol érkezés után máris megkaptuk a cipőket, mentőmellényeket és sisakokat. Egy létrán pedig levezettek a föld alá … na ekkor még nem sejtettük mi vár ránk odalent. A látvány meseszép volt, kristálytiszta víz szélén álltunk a barlangban. Ami kicsit nehezebb volt, hogy a kinti 30 fok után bele kellett menni a nagyon hideg vízbe, mert hogy indult a barlangtúra. Van ahol olyan mély „medencék“ voltak, hogy egyáltalán nem ért le a lábunk, máshol pedig egy szűk „folyosón“ kellett átmenni, vigyázva hova lépünk és mi van a fejünk felett. Hatalmas kaland volt ez a barlangjárás, tuti ne hagyd ki, ha erre jársz. A túra után még sétálgattunk kicsit a parkban, afféle dzsungel fíling, kis „tavacskákkal“, melyek már ezen Cenote-k beszakadásával képződtek. Ezekben is kristálytiszta, hűvös víz, mindenképpen megéri az élményt. (felvidéki csavargók, 2022) forrás


Búvárkodás:
- Quintana Roo partjaitól nagyon hamar rengeteg gyönyörű korallzátonyra lehet menni búvárkodni
- Mi itt csináltunk az “open water certificationt”, mert máshol is szeretnénk buvarkodni. Nem olcsó de nem drágább mint máshol es az egyik legszebb helyen tanulhatsz. Scuba10 a dive Shop, Playa Del Carmenen, csak ajánlani tudom őket.
- Cenotekrol biztos olvastatok már, ha nem akkor itt az ideje, lényeg, hogy csak a Yucatanon találhatók. És lehet bennük buvarkodni is, barlang búvár képzés nélkül. A világon szinte itt a legtisztább a víz, cseppkövek között buvarkodni meg valami teljesen leirhatatlan. A Dos Ojos centotét ajánlom ehhez, valami csoda. (2022)

Egyéb látnivalók

  • La Ruta Puuc – Puuc körút
  • A Puuc maja művészet teljesen eltér a klasszikus maja stílustól.
  • Kabah – Uxmalhoz hasonló díszes stílusban épült központ. A Maszkok Palotája a fő látnivalója. Itt a hosszú orrú Chac esőisten 260 képmásával találkozhatunk.
  • Labná – A labnái diadalív a puuc stílus leghíresebb műemléke.
  • Loltun barlang – majd 2 km hosszú barlangrendszer hieroglifákkal, falfestményekkel. A barlang vízében meg lehet mártózni, felfrissülni.
  • Coba
  • Mérida

Bacalar

Chetumal érdektelen. Ugyanez nem mondható el Bacalarról, ami mindössze egy "ugrás" helyi viszonylatban:azaz egy órácska busszal.
Pazar,hangulatos,rengeteg hátizsákos turista bóklászik a kicsit utcákon és teljes joggal.
Bacalar ugyanis olyasmi hely,ahol szinte bárki el tudná képzelni a téli hónapokat "szenvedve". Nagyon szép a part,kedvesek a helyiek és minden megtalálható ahhoz,hogy azt a pár téli hónapot kínkeservesen ki lehessen bírni,duzzogva.

Bacalat színei lenyűgözőek:türkiz és a türkiz ezer árnyalata,megunhatatlan-
A hatalmas lagúna vize édes, gyönyörű és hangulatos strandokkal szegélyezve ( nevetséges összegű belépőért:50 peso fejenként ).

A strandon a belépő ellenében kultúrált napágyak,étterem,pihenő székek,átöltöző helyiség szolgálja ki a pihenőket.
A víz csodaszép és "természetesen" lépten,nyomon kínálnak hajós,vitorlázós programokat minden szögletében a partnak. Itt is van "másodlagos" piac,azaz privát hajókkal vittek el minket a lagúna minden pontjára,ahol persze volt mód a sekély vízben bámulni a halakat és csoda fotókat küldeni az itthoniaknak.
Bacalar nagyon jól megközelíthető busszal és érdemes mindenképpen meglátogatni,ha valaki a közelben jár.
Borítékolható,hogy néhány éven belül teljesen kiépítik majd és elveszíti jelenlegi báját.

Érdekességképpen:

a strandon lábunk lógatva szokatlan külsejű család közeledtét észleltük. Heten vagy nyolcan lehettek,fehér bőrűek,kalapban mindenki,hosszú ruhában és nadrágban. Felnőttek és gyerekek is. Hosszan időztek,a gyerekek átöltözve strandoltak,mi pedig agyaltunk,hogy kik Ők. Mellettünk hollandok söröztek,ugyanez volt a téma.Egy idő után nagyon bátran odamentem és megkérdeztem angolul,hogy szabad e kérdeznem,hogy honnan jöttek. Nem túl kedvesen,de válaszoltak,hogy a közelben levő településről érkeztek.
Hurrá,ezzel sem lettünk kisegítve. Furdalta az oldalunk a kíváncsiság,muszáj volt lépni. Végül elmentek és megkérdezhettem az ott dolgozó pincért,hogy tudna e támpontot adni.
És igen! Azonnal mondta,hogy a környéken több mennonita közösség is van,Ők is oda tartozóak.
( mennoniták:anabaptista közösségekhez tartozó keresztény csoport. Békés gyülekezet,számos országban élnek,legnagyobb csoportjaik Kanadában illetve Észak-Amerikában élnek. Ruházatukkal azt képviselik,hogy kitűnjenek:hívőként kell kiemelkedniük. Nőknek egyrészes,hosszú ruha ill. a férfiakon kalap és a nadrágon harisnyatartó. Róluk nincs fotó,természetesen. (Lantos Anikó, 2022)

Cenoték

2022: mi négy cenotét néztünk meg: Azul, Aktun Ha, Ik-kil és Gran cenote. Azul cenote 150 peso, Aktun Ha cenote 200 peso, Ik-kil cenote 150 peso, a Gran cenote 500 peso fejenként. Az Ik-kil cenoténál 2 féle jegyet lehetett venni, az első csak a belépést, az úszómellényt és az értékmegőrzőt foglalta magában (ez volt a 150 peso), a másik jegy a belépő, az úszómellény és az értékmegőrző mellé egy egyszeri étkezést és egy választott italt is tartalmazott 250 pesoért fejenként. Itt nagyon jó volt a hangulat: nagyon sokan úszkáltak a vízben, lehetett ugrálni is a széléről és a tömeg mindig éljenzett, amikor egy kisgyerek ugrott vagy olyan ember, aki kicsit különlegesebb ugrást mutatott be.

Olvasmányos linkek

"Cancún két részre oszlik, a turisták által zsúfolt hotelnegyed mellett a belváros leginkább az itt élő 300 ezer lakos élettere. Európára itt már semmi sem emlékeztet, viszont a piac forgataga, a nagy bajszú csapos és a sombrerós gitárosok élménye örök csábításnak tesz ki mindenkit, aki már egyszer Mexikóban járt. Itt kínálkozik a legjobb alkalom egy igazi mexikói csili megkóstolására – az éttermek és az utcai árusok mindenhol rengeteg helyi specialitással várják vendégeiket. Mindenképpen ki kell próbálni az eredeti taco vagy enchilada ropogós tortilláit és a tamalét, a kukoricalevélbe göngyölt, helyben párolt kukoricamasszát. Az ételek mellé kínált, apróra vágott zöldpaprika rettentő erejével viszont nem árt vigyázni, igaz, a magyar gyomornak nem lesz meglepetés egy kis méregerős jalapeno.

Tulum felé a maja Riviéra mentén csodálatos strandokkal találkozunk, mint például a Playa del Carmen, ha pedig marad idő túrázni, kihagyhatatlan látnivaló a Xcaret Nemzeti Park, ahol a luxusstrandon kívül olyan természeti csodák várják a látogatókat, mint a delfinöböl, a jaguársziget, a flamingópark vagy a pillangósátor. Úttörő jelleggel naponta száz diákot hívnak meg a parkba, akik ingyen részt vehetnek az interaktív oktatási programban, és természetes élőhelyükön csodálhatják meg a legkülönbözőbb fajokat. A pillangósátorban egyedülálló módon a lepkék szabadok repkednek vízesések és virágzó növények között, de szintúgy felejthetetlen emlék a „szabad" úszás a delfinárium vizében, ahol személyesen ismerhetjük meg vagy akár meg is simogathatjuk a delfineket.

Cancúnból ellátogathatunk a Tulum Nemzeti Parkba, ahol az óriási emberáradat miatt a romok többsége sajnos nem látogatható, a látvány mégis kárpótol: a piramis belseje és a jaguárszobor olyan lenyűgöző, hogy még a zsúfoltság és a meleg okozta kellemetlenségeket is megéri. A séta mellett érdemes a Karib-tengerben is lubickolni egyet, és ne hagyjuk ki a látogatókhoz hozzászokott sütkérező iguanák fotózását sem. Bár a park a rengeteg amerikai turista miatt indokolatlanul drága, ha gyalog megyünk, és az ingyenes belépést biztosító vasárnapra időzítjük a látogatásunkat, csak az idegenvezetőt kell kifizetnünk (kb. 20 USD), akire viszont a jelöletlen romok között feltétlenül szükségünk lesz!

Ami a közbiztonságot illeti, nyugodtan sétálgathatunk Mexikó utcáin, de az útlevelet érdemes mindig a kezünk ügyében tartani, mivel elég gyakoriak a katonai ellenőrzések. Utazás előtt nem árt néhány szót megtanulni spanyolul, és így bármilyen keverék nyelven, kézzel-lábbal szót érteni a helyiekkel, nem sok jót várhatunk ugyanis, ha amerikai állampolgárnak néznek bennünket. Márpedig aki két mondatot folyékonyan képes angolul beszélni, az már amerikainak minősül, így ha kedves bánásmódban szeretnénk részesülni, jobb, ha minél előbb a helyiek tudtára adjuk, hogy honnan érkeztünk. " forrás


,, Este érkeztünk Cancunba, másnap reggel elindultunk Tulum felé, útközben snoriztunk egyet a Casa Cenote-ben, ami arról híres, hogy lakik benne egy (gondolom emberekhez szokott) vad krokodil. Ez egy nyitott cenote volt, nagyon jó volt snorizni benne, a kroki viszont sajnos pár hónapja elköltözött. Ezután megnéztük az Aktun Chen cenotet, ami félig nyitott, barlangszerű cenote volt hihetetlen színű vizzel és jó sok halacskával.

Tulumban a romterülettől nem messze volt a szállodánk, így még belefért az első napba a romok megtekintése. Szép volt, közel menni semmihez nem lehetett, minden el volt kerítve.

Másnap Siaan Ka’ant néztük meg. Nem hajóval, hanem autóval végigmentünk Punta Allenig és vissza, gyönyörű út volt, sok helyen olyan útszakasszal, hogy két oldalról a tenger határolta. Láttunk krokodilt, hüllőket és rengeteg kék óriási tarisznyarákot, millió madarat. Óvatosan és lassan kellett vezetni, mert szó szerint hegyekben álltak a különféle állatok az út közepén. Aznap este mentünk tovább Coba-ba.

Következő nap Coba volt porondon, béreltünk biciklit és így jártuk körbe az egész romterületet. Nagyon tetszett, viszonylag kevés turista, szép dzsungeles környezet (láttunk kígyót), gyönyörű romok (mászni itt se lehetett). Coba után megnéztük Rio Lagartost és Las Coloradest (a rózsaszín tó), szép volt, de ez volt az a látnivaló, amire azt mondom, hogy nem vezetnék még egyszer érte oda-vissza 3-3 órát. Rio Lagartos: itt közelről lehet vízimadarakat figyelni (köztük flamingókat is), a rózsaszín tó pedik közel sem olyan rózsaszín, mint a szerkesztett képeken. Valladolidon csak átautóztuk, kiszállni nem volt már energiánk aznap.

Másnap Chichen Itza következett. Ez tényleg igazán turistás volt, viszont valóban csodaszép, ezt nem is ragoznám. Ezután útba ejtettük az Ik Kil cenotet, ez megint nagyon más volt, mint az eddig látott cenotek.
A következő pár napot Bacalarban töltöttük, itt már alig-alig találkoztunk turistával. A lagúna partján béreltünk egy saját, full üveg bungalót kilátással a tóra.

Innen mentünk Calakmulba, ami a legegyedibb, legelképesztőbb és számomra leggyönyörűbb volt az összes mexikói rom közül. Egy egész romváros a dzsungel közepén (közel 70 km-t kellett autózni a dzsungelben a bejáratáig, itt a térerő is megszűnik már). Nagy terület, mi 8 órát töltöttünk el itt, turisták alig vannak, ellenben mindenre fel lehet mászni, tele van a terület majmokkal, pávaszemes pulykával és egyéb állatokkal. Olyan az egész, mintha visszautaznál az időbe, igazi Indiana Jones feeling. Érdemes ennivalóval és rengeteg vízzel készülni, ugyanis itt nincs büfé, bolt, igazából semmi sem a beléptető bódén kívül.
Kiemelném még Dzsibanche és Kinichna romokat, ezek is hasonlóak Calakmulhoz kisebb kivitelben (és nem a dzsungel közepén).

Akumal volt a soron következő megállónk, ahol a dzsungelben egy galmpingben szálltunk meg (volt a kertben egy saját cenote). Ide a tengeri tekik miatt jöttünk, akikkel szervezetten lehet úszni (nem csoportban, hanem egy privát guide-val), erről sok leírás van a neten, nem ragoznám.

Két napot Cancunban töltöttünk a más korábban említett két hajós túra miatt. A cetcápás túra 8 óra hosszát tartott (maga a cettel úszás 5 perc volt/fő, és mindössze egyetlen darabot sikerült látnunk), és kikötött Isla Mujeresen is, illetve pár snori ponton. Korall, élővilág ezen a részen nem volt sok, ráját meg tekiket láttunk. Kis csoportos program volt, rajtunk kívül még 3 pár volt a hajón.

Az Underwater Museum programban jó volt a motorcsónakozás (mi vezettük a saját csónakunkat), viszont nem oda vittek, ahova a program szólt és a 2 óra fele azzal telt, hogy a 60 másik emberre vártunk. A hajós programokon nagy bánatunkra mindenhol kötelező volt a mentőmellény, még ha a hajón ültünk, akkor is, ezt a túravezetők sem értik, miért, de büntetik őket, ha nem tartatják be.

Cancun egy giga szállodákból álló turista”paradicsom”, nekünk nem tetszett. A Zona Hotelera részen szálltunk meg az egyik nagy szállodában.
Az utazás végén Playacaron pihentünk egy gyönyörű szállodában, illetve megnéztük Siaan Ka’an másik oldalát, Muyilt is. (t.j., 2022)

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon