ÚTIKRITIKA.HU / Argentína






Argentína

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Az argentinokról | Turista etikett | Gasztronómia | Tangó

Földrajz

Argentína a világ 8. legnagyobb országa, a maga 2.8 millió négyzetkilométerével. (Dél-Amerikában csak Brazília nagyobb nála.) Ugyanakkor a világ egyik leggyérebben lakott országa is. A Magyarországnál több mint 30-szor nagyobb Argentínának mindössze kb. 40 milliós lakossága van! A népesség túlnyomó hányada a nagyvárosokban él. Közel 3 millióan laknak Buenos Airesben, a vonzáskörzetében pedig legalább 13 millióan. Az országnak rendkívül hosszú és keskeny alakja van. Észak-déli kiterjedése kb. 3700 kilométer (képzeljük el ezt, mint megközelítően egy Lisszabon és Moszkva közötti távolságot). A kelet-nyugati kiterjedésének maximuma a közel 1500 kilométer. Délen és nyugaton Chilével, északon Bolíviával és Paraguay-jal, észak-keleten Brazíliával és Uruguay-jal határos. Az ország főbb vidékei: Buenos Aires és a delta, az északi és központi Andok régió, az észak-keleti Chaco és az argentin Mesopotamia, a pampák, a tavak vidéke, Cuyo (Mendozával), Patagónia és a Tűzföld.

,, Argentína neve olyan, hogy a latin nyelv ismerői akár ki is találhatják eredetét, hiszen a spanyolul "ezüstös"-et jelentő név a latin argentum ("ezüst") szóból származik és a spanyol illetve portugál felfedezők adták neki, miután első utazásaik során megállapították, hogy ezüstben rendkívül gazdag területről van szó." forrás

Időjárás

Az év bármelyik évszaka alkalmas Argentína meglátogatására. Nyilván az európaiak szívesen utaznak az itteni télből a déli félteke nyarába. Így aztán nem csoda, hogy a novembertől márciusig tartó időszak számít a turista főszezonnak.

A széles klimatikus spektrum miatt az utazásra legalkalmasabb hónap megválasztása, határozottan függ attól, hogy az ország mely részeit akarjuk belevenni az útitervünkbe. A száraz északnyugaton, amely tele van sztyeppés és sivatagi területekkel, csak nyáron van egy rövid esős időszak. Az ottani ősszel és télen északnyugaton, a Mendoza és Córdoba körüli térségben ideálisak az éghajlati viszonyok a turistáskodáshoz. A szubtropikus övezetben, az ország északkeleti részén, valamint a pampás tartományokban, az ide tartozó Buenos Airesben egész évben párás és meleg idő van. Ebben az övezetben a május és szeptember közötti időszakban füllesztő meleg van. Patagóniára azt szokták mondani, hogy ott "lakik a szél". Ebben az országrészben nagyon szeszélyes az időjárás, könnyebb szellőket hirtelen váltanak fel orkánok. A déli országrészben csak november és március között van enyhe klíma, amúgy hideg és zord.

Argentína időjárása

Történelem

A gyarmati időszakot megelőzően az ország nagyon gyéren lakott volt, leginkább az északnyugati részén voltak egyáltalán települések. A mai Argentína területén a gyarmati hódítással együtt a spanyolok nagyrészt kiirtották az őslakosságot. Mára már csak a lakosság alig 3 százalékát teszik ki. A hatalmas szűz területekre európaiak telepedtek be. Az odavándorlás a 19. század közepe és a 20. század közepe között volt a legintenzívebb.

1516-ban Juan Díaz de Solis spanyol kapitány volt az első európai, aki Argentína mai területére lépett kelet felől. A spanyolokat elsősorban az izgatta, hogy ezüstlelőhelyeket leljenek fel. Buenos Aires már a 16. században létrejött. Jöttek spanyolok Dél-Amerika korábban felfedezett részeiből is, a szárazföldön keresztül. Ők hozták létre Córdoba és Tucumán városokat, amelyekben Salta-hoz hasonlóan ma is szép koloniális épületek sokaságát lehet látni.

A 17. század elején az ország északkeleti részén megjelentek a jezsuita missziók is, hogy próbálják megtéríteni az őshonosokat.

Buenos Aires fejlődését sajátos módon az lendítette meg, hogy itt a spanyol korona különböző kereskedelmi korlátozó intézkedései miatt virágzott a kontinensen belüli feketepiac. Az Európával való intenzívebb kereskedelem csak a 18. század vége felé lendült be. A telepesek egyre kevésbé tűrték a spanyol hatóság önkényeskedéseit. Buenos Aires már 1810-ben kinyilvánította függetlenségét, majd további tartományok követték a példát. Hiányzott azonban a spanyol hatóságok helyébe valamiféle központi hatalom. A 19. század közepén aztán sikerült összehozni egy alkotmányt, és Buenos Aires vált a létrejött Argentin Köztársaság fővárosává.

Nagy fellendülés következett be a 19. század utolsó évtizedeiben. Az Európából bevándoroltak száma a korábbiakhoz képest meghétszereződött. Ebben az időszakban erőszakos hadjáratokkal leigázták az őslakosokat, hogy szabad teret nyerjenek a kiterjedt állattenyésztésnek.

A 20. század elején a gazdasági fejlődés megtorpant, részben a pénzügyi világválság miatt. A nép körében egyre gyakoribbá váltak a zavargások. Ezeket meglovagolva nagy rokonszenvet szerzett magának a nép körében Juan Perón katonatiszt. 1946-ban elnökké választották és az ötvenes évek közepéig uralkodott folytatódó gazdasági nehézségek közepette, fasiszta jellegű kormányzási stílussal.

A hetvenes-nyolcvanas években borzasztó katonai diktatúra követte a peronizmust. 1976 és 1983 között kőkemény diktatúra uralkodott, az ellenzékiek tízezreit börtönözték be, vagy, tüntették el nyomtalanul. Galtieri tábornok uralma idején az ország vezetése a brit tulajdonban lévő Falkland-szigetek visszaszerzésére indított háborús kalanddal próbálta megszerezni a nép rokonszenvét. A katonai kaland azonban csúfos kudarcot vallott, a britek megvédték a Falkland-szigeteket, amelynek lakói amúgy ragaszkodtak is a Londonhoz tartozáshoz. A katonai kudarc máig hatóan beárnyékolja az argentinok nemzeti büszkeségét.

1989-től Carlos Menem elnök irányításával már polgári kormányzás volt újra, a gazdaság lendületbe jött, de rémesen elterjedt a korrupció. Hivatali idejének végén Argentína gazdasági válságba került: infláció, tüntetések, munkanélküliség. 2002 után némi fejlődés indult be, de 2009-ben újabb gazdasági válság ütött be.

"Nem is sokkal korábban Argentína még Latin-Amerika legdrágább országának számított, árai az észak-amerikaiakkal vetekedtek. Nem mintha gazdasági teljesítménye az egeket verdeste volna, de a 90-es évek elejétől törvény rögzítette a peso árfolyamát a dolláréhoz, méghozzá egy az egyben. Ezzel letörték az inflációt, stabilizálták az árakat, ugyanakkor olcsóvá tették az importot, melynek csak a nép egyszerű gyermeke örült, hiszen aránylag alacsony áron jutott fogyasztási cikkekhez, no meg alacsony kamatozású dollárhitelekhez. A gazdaság viszont ellenirányban kezdett pörögni; csökkent a belföldi termelés, fokozódott a munkanélküliség, egyre jobban elmaradt a külföldi tőke beáramlása, viszont pénzügyi spekulánsok paradicsomává tették az országot. Argentína egyszerűen eladósodott és a Világbanktól kellett újabb és újabb kölcsönöket fölvennie, hogy tartozásait fizetni tudja. Ez önmagában még nem lett volna túl nagy baj, de az évtized végére a legfőbb kereskedelmi partnerei közé tartozó Brazília és Mexikó ugyancsak gazdasági krízishez közeli állapotba kerültek, így aztán az egész hatalmas dél-amerikai térség iránt megingott a befektetők bizalma. 1998-ban az új elnöknek katasztrofális állapotban kellett átvennie az országot, melyben a munkanélküliség 30 százalék fölé szökött. 1999-ben Argentína 4 százalékos GDP-csökkenést produkált. Az emberek érezték a vihar előszelét; aki csak tehette, pesóját gyorsan dollárra váltotta és külföldi bankokban helyezte el. Erre a kormány gyakorlatilag befagyasztotta a bankszámlákat és csupán kisebb összegek felvételét engedélyezte. 2001 vége felé már mindennaposak voltak a tömeges utcai demonstrációk, a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, mely több halálos áldozatot is követelt. Az újabb és újabb elnökök szinte félévente adták egymásnak a kilincset. 2002 elején leértékelték a pesót. Egy dollárért immár közel 4 pesót kellett fizetni, miközben a fizetések nominálértékben sem emelkedtek. Az infláció elérte a 80 százalékot, egy csomó cég csődöt jelentett, a korábban külföldről importált javak jó része elérhetetlenné vált. Emlékszem, akkoriban hozzánk is eljutottak olyan hírek, hogy nem kevés argentin család (amelyik tehette) visszavándorolt anyaországába, sőt hallottam, hogy az idők során állampolgárságot szerzett magyar családok is tervezték, hogy repatriálnak." forrás

Manapság

Argentínában a havi minimálbér 113 100 forintnak megfeleleő helyi pénz (2015).

A jelenlegi elnök, Cristina Kirchner asszony baloldali politikát folytat, aminek része nagy cégek visszaállamosítása. A fővárosban a lakosság körében sokan túlságosan kalandornak vélik az elnök asszony gazdaságpolitikáját.

Magyarországhoz némileg hasonlóan Argentína is folyamatos árnyékbokszolásban van az IMF-fel. Az IMF azzal vádolja az argentin vezetést, hogy meghamisított adatokat szolgáltat gazdasági helyzetéről. Tény és való például, hogy sok elemző szerint az infláció 25 százalék körüli, míg a hivatalos propaganda ezt 11 százalék körülire "kicsinyli".

Nehéz objektíven megítélni azt, hogy a súlyos nemzetgazdasági problémák miatt kell az államnak széleskörűen beavatkozni a gazdasági folyamatokba, vagy azért súlyos a gazdasági helyzet, mert az állam túlságosan intenzíven akar beleszólni sok mindenbe.

Az argentinokat a legjobban a pénzük rohamos elértéktelenedése aggasztja a legjobban. Ennek mértéke 2013-ban akár 30 százalékos is lehet. Súlyosan korlátozzák az egyéneknek és a cégeknek egyaránt a kemény valutához jutást. Az élelmiszerek árbefagyasztása kockázatos lépés, akár áruhiányhoz is vezethet.

Nem véletlen, hogy az argentin vezetés előveszi a britek által birtokolt Falkland-szigetek (az argentinoknak Malvinas) visszaszerzésének népszerű ügyét, hiszen ezzel is el lehet terelni picit a lakosság figyelmét az aggasztó hazai gazdasági dolgoktól. Amúgy a Falkland-szigetek hovatartozása mögött komoly gazdasági érdekek húzódnak meg, nevezetesen a potenciális tengeri olajlelőhelyek birtoklásának vágya.

Egyébként Argentína szépen kikecmergett a 2001-es mély gödörből, és csupán a 2008-as nemzetközi pénzügyi világválság tett be nekik. 2010-ben egész latin-Amerikában itt volt a legnagyobb a gazdasági növekedés, 9,2 százalék. 2011-ben választották meg Kirchner asszonyt erős derűlátással. A gazdaságnak jól jött, hogy Kína jelentősen növeli mezőgazdasági importját Argentínából.

2011 óta azonban sokasodnak a problémák, Latin-Amerikában csupán Venezuela szenved nagyobb inflációtól, mint Argentína. A sok probléma közepette nagyon jól jött az argentin pszichének, hogy 2013 márciusában argentin pápát választottak!

A világon Argentinában a legnagyobb a lóhús feldolgozás.

"Mivel a peso gyorsan veszít az értékéből, a fémpénz verése pedig a bankjegy nyomtatásánál relatíve drágább, az argentín állam egy ideje abbahagyta az érmék gyártását. Ennek eredményeképpen komoly aprópénzhiány van. Szórakoztató látni, milyen őrült módon vigyáznak az emberek az aprójukra; kizárólag papírpénzt dobálnak az utcai zenésznek, és egyesek otthon külön tálkában gyűjtik az érméket. Leginkább azért, mert a tömegközlekedéshez Buenos Airesben és a nagyobb városokban a buszokon lévő jegyautomatákon kívül sehol nem lehet jegyet váltani, ezek pedig kizárólag érmével működnek. (2014. január)" forrás


"Kb. minden tíz évben tönkre megyünk..

Na igen, sokszor olvastam utazásunk előtt, hogy ide csak amerikai dollárt érdemes hozni. Pesot ezért nem is váltottunk otthon. Tegnap kicsit körül néztünk a belvárosban, legalább tíz „pénzes“ emberkét láttam, akik a turisták által kedvelt környékeken árulják a pesot. Az itteni banki árfolyam körülbelül feléért (!)..Óriási a dollár feketepiaca. A taxis sem volt hajlandó elfogadni az itteni valutát, dollárban kellett fizetnünk. Ezek persze mind szigorúan tiltottak, elvileg sehol nem szabadna fizetni és kereskedni idegen valutával, ettől függetlenül sokszor a helyiek is dollárban számolnak, sőt sokan a fizetésük napján a pénzüket dollárra váltják. Brunó többek között ezért is nagyon örült, hogy jöttünk:)

És hogy mi az ok? Nos, tegnap az unokatesó beszámolójából kiderült számomra a kemény igazság: a lány egy tévécsatornánál dolgozik, többnyire 40-50 órát hetente. Amikor kezdte, még viszonylag jó állásnak számított, most viszont kétségbe van esve, ugyanis a peso múlt havi (!) 30 %-os (!) inflációjával szemben az ő fizetése csak 10 %-al emelkedett, és ez a hónap is valószínűleg hasonlóképpen fog alakulni. Szerinte ilyen trend mellett két hónapon belül nem fogja tudni fizetni az albérletét, ami már most is a fizetése több, mint 60%-át viszi, így már arra készül, hogy visszaköltözik a szüleihez, aztán meg „majd lesz valami“. Így akinek félretett pénze van, vagy nem használja fel a teljes fizetését pár héten belül (ők vannak kevesebben), az a legjobban teszi, ha rögtön dollárért rohan (vagy esetleg magyar forintért :P), hogy a hiperinflációt legalább ezen a téren elkerülje.

Egyébként az utóbbi pár évtized ennek jegyében telt itt: katonai diktatúrák, óriási gazdasági válságok sora, teljes államcsőd és a peso mesterséges fix árfolyamának bevezetése, majd újabb hiperinfláció. A 2000-es évek elejétől valamilyen stabilitás kezdett helyreállni, az ország adóssága csökkent, de mára már világos, hogy a mostani politika sem ura a helyzetnek..Ehhez csak Brunót tudom idézni: „Kb. tízévente tönkre megyünk, jön majd egy nagy balhé, aztán megint minden nagyon olcsó lesz.. (2014)" forrás


Egész más: A Biró-sztory, a magyar golyóstoll (Ajánlott link)

Az argentinokról

A dél-amerikai országok közül Argentína népességében a legnagyobb az európai származásúak aránya, 90 százalék! Az európai származásúak hozzávetőleg egyharmada olasz, egyharmada pedig spanyol származású. Jócskán vannak britek, németek, osztrákok, lengyelek, szíriaiak, horvátok és ázsiai országokból valóak. A nagy többséget jelentő latinok révén a szokásaik, stílusuk, karaktereik formálódásában erősen benne vannak/voltak a dél-európai országok kultúrái. Olasz és spanyol hatás lehet elsősorban, hogy az argentinok divattudatosak, törődnek azzal, hogy jól mutassanak, öltözékük lezserül elegáns legyen.

Az argentinok barátságosak, nyitottak, extrovertáltak, minek következtében nem rejtegetik érzéseiket, szenvedélyeiket.

Mondják, hogy Dél-Amerikában nem örvendenek igazán népszerűségnek az argentinok, különösen a fővárosiak (portenyók). A negatív sztereotípia az, hogy az argentinok (elsősorban a Buenos Aires-iek) arrogánsak, és önteltek az európai származásuk miatt. Korábban irigyelték őket, mert Argentína gazdagabb volt, mint a többi dél-amerikai ország. Ma már ez nincs így, mivel Brazília gazdasági téren fejlődik, Argentína viszont hosszú évek óta válságban van.

Az argentinok 90 százaléka római katolikus.

"Az argentinok nagyon kedvesek egyébként, ha Brunóval elindulunk valahová, az egész utcát végig üdvözöljük, az argentin köszönés egy félig ölelés és puszi az arcra, akkor is, ha először látsz valakit és férfiak között is. Ez különösen szórakoztató akkor, ha 10- 15 emberrel találkozol egyszerre, ami itt gyakran megtörténik, az argentinok szeretik a nagycsaládi hangulatot. Már jó pár emberrel összefutottunk, de kezet még senkivel nem kellett fogni. Ja igen, ez nem Németország :) Ez egyébként arra vezethető vissza, hogy a lakosság közel 95 %-nak európai felmenői vannak, főként olaszok vagy spanyolok- amire nagyon is büszkék-, az olasz kultúrát meg ismerjük azért mi is. (2014)" forrás


"Az argentinok imádnak a másiknak ellentmondani, a vitatkozás bajnokai. Melegszívű, barátságos emberek, de képesek gyorsan átváltozni arrogánssá. A nők szépek, a férfiak is többnyire, a gyerekek csodaszépek. Dél-amerikai viszonylatban kulturált a társadalmuk. Lusták." (V. S., 2014)

Turista etikett

  1. Az argentinok nem tartják nagyra a pontosságot, olyannyira, hogy már-már udvariatlanságnak számít a külföldi részéről, ha egy megállapodott időpontra hajszál pontosan érkezik meg.
  2. Nagyon szakadtan ne nézzünk ki, mert a helyiek szánalmasnak tekintik a toprongyos embereket. Ajánlatos Argentínában nem hordani valamelyik helyi klub mezét, mert a más klubok szurkolói akár zaklathatnak is minket emiatt.
  3. Nem nézik jól szemmel a turistát, ha az utcán falatozik. Ez a szemükben silány viselkedést jelent. Az argentinoknál nem szokás a lerészegedés. Náluk az alkoholfogyasztás visszafogott, konszolidált. Így nem nézik jó szemmel a részeg turistákat.
  4. Ne adjunk borravalót a taxisoknak, csak ha valami extra szolgáltatást nyújtanak, például ha bajlódniuk kell a bőröndjeink ki- vagy berakásával. A szállodai londinernek elég egy peso-t adni borravalóként.
  5. Ne sértődjünk meg, ha egy helyi viccelődik a kinézetünkön, súlyunkon, ruhánkon. Náluk nem minősül sértésnek az ilyesmiken való poénkodás.
  6. A turista jobban teszi, ha nem hasonlítgatja a helyiekkel való beszélgetésben Argentínát más országokkal, főleg nem az USA-val, Brazíliával. A helyiek nagyon erősen kritizálják saját országuk negatív viszonyait, de hazafias érzületüket sérti, ha egy idegen kritizálja hazájukat. Mostanság nem árt hangsúlyozni, hogy nem vagyunk britek, mert őket utálják a Falkland-szigetek miatt. Egyszerűen jobb elkerülni a helyiekkel való politizálást, vagy a vallásról való beszélgetést. Az argentinok amúgy nagyon nyitottak, kíváncsiak és szeretnek kérdezősködni, de elsősorban a külföldiek családi dolgaira kérdeznek rá. Bátran nyíljunk meg nekik e témákban, mert annak örülnek. Három téma van, aminek még inkább örülnek: a foci, a marhasültek és a tangó.
  7. Tangós táncklubokba öltözzünk fel viszonylag rendezetten. A tangó számukra egy elegáns tánc, amihez az öltözékben is illően igazodni kell. A fiatalok által preferált táncklubokban az öltözködés azért lazább.
  8. Ismerkedéskor egy kézrázás elegendő, de az argentinok elég hamar "díjazzák" az ismeretséget egy darab arcra irányzott puszival. Kéretik nem ellenezni a puszit, akármilyen nemű adja. Náluk ez természetes és nem valami különleges bizalmaskodás.
  9. Az argentínok számára nem rokonszenves az a turista, aki görnyedten jár, zsebre vágott kézzel álldogál, ásítozik, nyújtózkodik. Ez azért furcsa, mert amúgy az utcákon bőven látni tahónak tűnő alakokat.

Gasztronómia

Argentínában a turista sok örömét leli az étkezésben, mert finomak az ételek és nem annyira egzotikusak, hogy túlságosan bevállalósnak kelljen lenni. Az argentín konyha ugyanis közel áll az európaihoz, főleg az olaszhoz. Az argentinok legkedveltebb ételei az empanada-k (hússal töltött tészták), a sült húsok hasábburgonyával és a pizzák (sok sajttal készítik). Mindenki tudja, hogy Argentína a marhahúsos steak kirakatországa. Finom a bife de lomo (filézett hús) és a hagyományos asado (grillezett marha-, sertés- és bárányhús, valamint a különböző kolbászféleségek és a belsőségek. Szuper a bife de chorizo (hátszínszelet)és a matambre (töltött marhahústekercs).

Patagóniában a bárányhús az elterjedt. Patagónia meglepő módon a svájciak által meghonosított csokoládégyártásról is neves. Az édességek közül népszerű a flan.

Tangó

"A milonga nem klasszikus tangó est. A milonga egy olyan táncest, ami legjobban talán az itthoni nyugdíjasklubokhoz hasonlít. Meglehetősen szigorú sorrendben követik egymást a táncok, az első sorban ülnek a hölgyek, külön az urak. A második vonalba száműzik a nézőket - akik nem táncolnak - és a párban érkezetteket, hiszen ők általában csak egymással táncolnak. A fogyasztás és a belépő kötelező. A szabályok betartása is. Amikor a zene elindul, általában a pasik választanak, a nők a szemkontaktus által fejezik ki tetszésüket vagy érdeklődésüket. A pár az egész szakaszt együtt táncolja, szorosan összesimulva.

Fontos a feszültség és a tánctudás. Amikor vége, mindenki visszamegy a saját helyére és kezdődik elölről egy másik pasival a tánc. Egy-egy milongába általában összeszokott társaság jár, tudják egymásról, ki mennyire jó táncos. Ez az elsődleges szempont. Fantasztikusan táncolnak általában, összebújva, nem beszélgetve, teljesen átadják magukat a partnernek és a táncnak.

Elsőre vicces, ahogy megy a csajozás/pasizás, de a levegőben igazi feszültség vibrál. Erősen hatott ránk a történet, de pont a korosztálybeli különbségek miatt szerettünk volna egy olyan milongát is látni, ahol fiatalok a táncosok. Sikerült és bizony elmondható, hogy szebbek/fiatalok voltak ugyan a táncosok, de pont ezért korántsem volt akkora tétje a dolognak. Hiányzott a biztos tánctudás és a vibrálás. Ennek ellenére mindkettőt ajánlom mindenkinek!" (Kriszta, 2013)

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon