ÚTIKRITIKA.HU / Buenos Aires






Buenos Aires

Vélemények | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Tangós helyek | Érdekes negyedek | Palermo Soho negyed | La Boca negyed | San Telmo negyed | Puerto Madero negyed | Belgrano negyed | Barrio Norte negyed | Recoleta | Palacio Barolo | Casa Rosada | Museo Evita | Plaza Francia | Estadio Monumental de River Plate | Paseo La Plaza | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Buenos Aires - utazás

Buenos Airesről alapinformációk:

Argentína fővárosa, Buenos Aires közel 3 milliós nagyváros, vonzáskörzetével együtt (Gran Buenos Aires) viszont 13 milliós. Argentína lakosságának mintegy negyed itt lakik. Buenos Aires lakói zömmel olasz, spanyol, német és francia bevándorlók leszármazottai. A lakosság óriási többsége fehér. Spanyolul beszélnek, azonban a spanyol nyelvet ők castellano-nak nevezik.

A város folyója a Rio de Plata.

Vélemények

"Buenos Aires izgalmas, élettől duzzadó, rendkívül sokarcú gigaváros. Jártam szinte minden dél-amerikai nagyvárosban, és mondhatom, hogy turista szempontból csak Rio szuperebb az argentin fővárosnál. Viszont Rio-t főleg a tengerparti fekvése, és domborzata teszi csodássá, Buenos Aires-nek sokkal szebb épületei, és érdekesebb negyedei vannak, mint a brazil városnak. Buenos Aires megértéséhez, megismeréséhez azonban minimum három teljes nap szükséges.

Furcsa módon nekünk nem azok a látványosságok tetszettek a legjobban, ami a turisták többségének. A színes házairól híres La Boca negyedet mi túlságosan mesterkélt, azaz turistákra ,,szakosodott" helynek éreztük, pedig - úgy hallottuk - a magyar turisták imádják és órákig szívesen ott időznek. 15 évvel ezelőtti Buenos Aires-i utazásom legemlékezetesebb programja a Recoletta temető volt, most alig egy órát időztünk ott, mert zavart minket a turistatömeg. Viszont imádtuk a San Telmo negyedet és a fiatalos, divatos Palermo Soho negyedet nappali és esti változatában is.

A világ egyik legszélesebb sugárútján, a 9 de Julio-n laktunk az Obelisco emlékmű közelében. Primának sikeredett ez a hotelválasztás, mert ez a verhetetlen központi elhelyezkedést roppan praktikusnak bizonyult. A központban, a Centro-ban is fantasztikus, hangulatos utcarészek vannak, pl. a calle Reconquista. Tetszett nekünk az esti Puerto Madero, egy modern negyed, amire a fővárosiak rendkívül büszkék. A múzeumok, kiállítások közül a Museo Evita és a Casa Rosada melletti szupermodern bicentenáriumi komplexum tetszett a legjobban.

Ami a leginkább megfogott minket, az látni Buenos Aires dicsőséges, sikeres múltjának (kb. 1860-1920 közötti a fénykor) lerakatát az építészetben. Buenos Aires némileg hasonlít abban Budapestre, hogy rengeteg az elhanyagolt, jobb időket megélt épület. Fura, de mintha ez a hasonlóság is hozzájárult volna ahhoz, hogy olyan „otthonosan” éreztük magunkat. A házak előtti járdák rosszabb állapotban vannak náluk, míg a közterületnek számító úttestek pedig jobb állapotban, mint Budapesten.

A metróállomások szerintem csúnyák, szűkek, viszont a szerelvények sokkal korszerűbbek, mint Pesten (a mienkét mindenhol überelik). Buenos Aires dimenziói óriásiak, azaz rengeteget kell sétálni, közlekedni ahhoz, hogy kicsit is megismerjük. Aki csak a fő műemlékeket nézi meg, valamint a Florida sétáló utcát és környékét, az igazán nem könnyen barátkozhat meg a nagyvárossal.

Jóllehet Argentínában vidéken rendkívül erős utálatot éreznek az emberek a fővárosiak iránt, nekünk a portenok is tetszettek. Rengeteg problémájuk dacára jól láthatóan életigenlők, próbálnak annyi jót kihozni sorsukból, amennyi csak lehetséges. Sokkal közvetlenebbek, lezserebbek, mint a budapestiek." (Jani, 2013)

Közlekedés

A nemzetközi repülőtérről a városba

  • Érdemes a Manuel Tienda Leon nevezetű reptéri buszt választani. Per fő kb. 12 USD az ár, de a hotelhez szállít közvetlenül. 15 percenként indul busz.
  • A vámellenőrzési terület után meg lehet keresni a remise elnevezésű taxik standját. Itt korrekt, fix árat kaphatunk.
  • A repülőtéren várakozó sárga-fekete taxiknak nem jó a híre. Nem tanácsoljuk, hogy azzal jöjjön be a városba.

Taxi

  • A városon belüli közlekedésnél is érdemesebb a remis nevű, telefonon rendelhető taxit választani, mint normált. A remis zónák szerint rögzített tarifák alapján dolgozik, a normál taxik mérőórával. Telefonálni az úgynevezett remiseria-ka kell, persze ehhez szükséges a spanyol nyelv némi ismeret, vagy megbízható helyi ember (pl. hotelalkalmazott) segítsége.
  • A taxisok utálják, ha az utas száz pesos bankjeggyel akar fizetni. Taxizás esetén készüljünk fel kisebb címletekkel, különben el kell viselni a taxis mogorvaságait.

Metró (subte)

  • A helyiek simán subte-nak nevezik rövidítve a subterráneo (földalatti) szót. 1913-ban épület az első szakasza, és ez is jelzi, hogy dél-amerikai viszonylatban milyen fejlett volt Buenos Aires száz évvel ezelőtt. Latin-Amerikában itt volt először metró.
  • A hálózat jelenleg 6 vonalból áll, betűkkel jelzik A-tól E-ig, és van még H betűs is. Mindegyiket más és más színnel is jelzik.
  • 2.50 peso egy jegy ára. Olcsó és praktikus. Reggel fél hattól este fél 11-ig közlekedik. (Nyáron meglehetősen fülledt a levegő a kocsikban.)
  • Az A és C vonal (?) a legérdekesebb a turistáknak a faborítású régi (1913-as) szerelvények és a múltat idéző állomásai miatt.

"Buenos Aires közlekedése remek, ha az ember a metrót - súbte - használja. A lejáratok Párizst idézik, az alagutak kicsit New Yorkot, de a a folyosókat fedő csempe egyértelműen Lisszabont. Maga a súbte kb. hét vonallal rendelkezik, szinte mindenhová elvisz. Gyors, kicsit lelakott, de nagyon hatékony. A Boca kivételével minden megközelíthető súbtéval és kis gyaloglással, amit látni érdemes. Itt építették meg a kontinens első földalattiját, kis szerencsével a látogató nyitva találja. (Estación Perú a Mayon. Nekünk sajnos nem sikerült megnézni, zárva volt.) Nem ajánlom a buszt azonban, kaotikus és óriási sorok állnak a buszmegállókban. Az argentinok egyébként meglepően engedelmes sorban állók. Mindenhol békésen várnak, reptéren, buszmegállóban, bárhol. Az itthoni tolakodás ott nem szokás." (Kriszta, 2013)


"A tömegközlekedés viszonylag jól működik itt, és elég nagy távolságok vannak a városon belül, így úgy terveztük, hogy busszal utazunk a belvárosba. A buszok egyébként elég jó állapotban vannak, nincs ugyan fix menetrendjük, de a legpörgősebb órákban azért lehet velük számolni. Áh igen, és a buszokat le kell inteni…:) Egy ekkora városban.

Mindenki az első ajtón száll fel, és megmondja a sofőrnek, hogy mennyi jegyet kér, aki ezt beviszi egy gépbe, és az utas egy automatába dobálja be az aprót, majd megkapja a jegyet. A sofőr tehát nem nyúl a pénzhez. Mivel a kormány kiemelten támogatja a tömegközlekedést, így átszámítva kb. 105 forintba kerül egy jegy, amivel akár másfél óráig is úton lehet az ember. A gyors infláció miatt egy ideje szinte csak bankjegyeket nyomnak, ezért az egész ország aprópénzhiányban szenved. Nem tudnak váltani vagy visszaadni a boltban, van, hogy venned kell még valamit, hogy kijöjjön a kerekített összeg, a bankban vagy az utcai „pénzváltóknál“ csak papírpénz van. Brunó sem tudott ebben segíteni, így történt, hogy aprópénz híján gyalog kellett a belvárosba mennünk (kb 60 perc gyors tempóban) és ott még jó 5-6 órát gyalogolnunk. Szerencsére útközben vettünk pár dolgot és az egyik boltnak viszonylag sok aprója volt, így nagyon kelletlenül, de váltottak nekünk. Így hazafelé már buszozhattunk." forrás

Étkezés

Jóllehet Buenos Aires-ben is találhatók gyorsétkezéses imbisz büfék, a helyieket nagyon ritkán látni az utcán kajálni (vagy akár inni). Persze a fővárosban létezik mindenféle árfekvésű és jellegű étterem. A többségük tipikus argentin specialitásokat kínálnak, főként húsokat (parrilladas), de sok helyen lehet enni tésztákat (többnyire házi készítésűeket), és pizzát. A pizzákon az Európában megszokotthoz képest sokkal több és fűszeresebb a mozzarella (más is valamennyire, mint az olasz). Emiatt az argentínai pizza sokkal kiadósabb is. Van egy pizzéria üzletlánc, az Ugi's Pizza, amely a legolcsóbb árakkal dolgozik Buenos Airesben. Sok helyen megtalálható.

  • A Puerto Madero negyedben, a régi kikötő tájékán, valamint a Recoleta és a Palermo negyedekben vannak a legmenőbb éttermek. A városközpontban ellenben, dacára a nagy éttermi konkurenciának, a vendéglői árak nem is olyan magasak.
  • Fontos! Nehéz találni helyet, ahol este hétkor, vagy akár nyolckor már vacsorázni tudunk. A helyiek este 10 előtt nem mennek étterembe vacsorázni.
  • Buenos Airesben a csapvíz tisztított, és ezáltal iható.

Kettős mérce a külföldieknek itt? Dehogy...

Vásárlás

A Palermo negyed egyik utcájában (Calle Murillo) több szuper bőrárus üzlet fedezhető fel. Vásárlás, kirakatnézés szempontjából kiemelt hely a csaknem mindig zsúfolt Avenida Santa Fe. A helyiek imádják a nagy és régi, patinás sugárutakat, és hát az Avenida Santa Fe ilyen. A legszebb része a Riobamba és a Florida között van.

Szórakozás

  • Buenos Aires és a tangó elválaszthatatlan egymástól. Sok közterületen láthatók tangozó párok. A La Boca negyedben lévő, nagyon turistás tangó show helyek roppan drágák, igaz prímák a zenészek és a táncosok. Számos tangó műsoros hely a show-t és a vacsorát kombinálva kínálja (show+cena). Ezekkel az a baj, hogy a vacsora rész a minőséghez képest túl drága.
  • Léteznek tango diszkó helyek (milongas), amiket többnyire idősebb argentinok és turisták látogatnak. A fiatalok egy része inkább az új keletű Electro tango-s helyeket kultiválja. Ezekben a lokálokban a tangó az elektromos zenével keveredik.
  • A diszkók és éjszakai klubok eléggé szétszórva helyezkednek el a nagyvárosban, tehát nem könnyű pendlizni egyik helyről a másikra. A Puerto madero negyedben vannak a legdrágább, menő klubok, a palermo és a las canitas negyedben találhatók némileg olcsóbb, de nagyon is trendi helyek. A Flores negyedben sokféle szórakozóhely van, köztük sok viszonylag olcsó.
  • A fiatal melósok többnyire a szegényebb külvárosok bulihelyein szórakoznak, ezeket úgy nevezik, hogy bailantas. Inkább latin-amerikai zenét nyomnak, főleg a cumbia-t.

Meccslátogatás:

"Bevonultak a dobosok és a kemény mag a neki fenntartott középső lelátóra, ekkorra már rengett a stadion, mert mindenki a dobok ütemére ugrált és a rugalmas vasbetonépület átvette a ritmust. Elég impozáns volt, bár közben statikai számításokat is végeztem. Úgy az első félidőre kezdtem el lazulni kicsit és élvezni, ha nem is a meccset, hanem a szurkolók előadását. Sokszor tűnt úgy nekem, mintha a tömeg nem is a mérkőzést nézné, hanem egymást szórakoztatna. Egyetlen magyar focimeccsemmel összehasonlítva ez rendkívül kulturáltan zajlott. Nem volt semmi "földet a bíróra", meg "meneküljetek!", és állandó anyázás. Inkább pozitív dolgokról énekeltek, bár néha elhangzott egy "buzi Bolívia és Paraguay", ill. a az ellenfél szurkolói is megkapták a hímringyó megnevezést esetenként. Ez később szállóigévé is vált köztünk.

1-2 érdekes szokás, bár nem mind hangzott el:

  • (sajnos ez nem volt) Mikor bemutatják a játékosokat, az ellenfélnél minden név után elhangzik, hogy "hijo de puta", azaz prostituált szülöttje.
  • kirúgásnál nekifut a kapus: óóóóóóóóóóóó, kirúgja a labdát: putóóóóóóóóóóóóóó (buzi)
  • miután az utolsó percben kapott a River egy egyenlítő gólt, a közönség azt énekelte, hogy akkor is szereti a játékosokat ha jól és akkor is, ha rosszul játszanak.
  • Miután vége van a meccsnek, először a vendégek szurkolóit viszik el buszokkal. Addig nem nyitják ki a kaput, míg jópár utcányira nem értek biztonságba.
  • Ilyenkor kántálják az öröknek általában, hogy "abre la puerta puto espanol!", azaz "nyisd ki a kaput rohadék spanyol!". Ebből látszik, hogy az emberek még emlékeznek itt is a spanyolokra. :)
  • Az ellenfél szurkolóinak örömködésére, a "putos, putos" kórus volt a válasz, amit a fentiekből kevés nyelvi érzékkel is ki lehet következtetni, mit jelent.

forrás

Közbiztonság

Buenos Airesben a közbiztonság nem nevezhető jónak. Gyakoriak a zsebtolvajlások, a rablások, sőt emberrablások. Az ,,átlagos turistának" azért nem kell a folytonos berezeltség állapotában várost nézni. A turista nevezetességek tájékán, a város központi részein a szokásos elővigyázatosságokkal nagy valószínűséggel elkerülhető a baj. A legtöbb turista nevezetesség szerencsére a jobb közbiztonságú negyedekben található. Sok turista a visszajelzéseiben határozottan állítja, hogy nem érezte magát veszélyben Buenos Aires-ben, még éjszaka sem, a fiatalokkal teli utcákban. E vélemények szerint a turistákat felesleges ijesztgetni a rossz közbiztonsággal. Az utóbbi években egyre több rendőr és magán biztonsági ember próbálja megelőzni a bajt, és sokat segít, hogy elég sok helyen van térfigyelő kamera.

2010-es évet követően valamennyire javult az országban a gazdasági helyzet, aminek következtében roppant megnőtt a szomszédos országokból való illegális és ellenőrizetlen bevándorlás. A fővárosiak hajlamosak a bűnözés magas mértékét e bevándorlók kontójára írni. Fontos tudni, hogy bűnözői csoportok egy része kifejezetten a tájékozatlan, értékeket maguknál hordó turistákra specializálódnak. A legkockázatosabb egyedül kószálni, és a legbiztonságosabb csoportban járkálni.

Alapvető szabályok, tanácsok:

  1. Sok készpénz, ékszer, értékes tárgyak ne legyenek nálunk
  2. Annyi készpénz legyen nálunk, hogy rablás esetén minimális elégedettséget biztosítsuk a támadóknak (pl. öt darab 10 dolláros, vagy ennek megfelelő helyi pénz, de inkább négy-öt bankjegyben). Rablás esetén felesleges hősködni.
  3. Legyen rejtett helyen is pénzünk, pl. speciális őv belsejébe dugva stb.
  4. a táska ne a háton, vagy oldalt legyen, hanem a testünk frontoldalán
  5. embertömegben fokozott figyelem, körültekintés
  6. Ne hagyjuk, hogy bármiféle trükkel eltereljék figyelmünket a ravasz zsebtolvajok (pl. a galambszaros trükkel)

Este, éjszaka ajánlatos elkerülni a La Boca, a Retiro, az Once és a Constitución nevű negyedeket, a piros lámpás helyeket az ottani rossz közbiztonsági kockázatok miatt. (Az utóbbi három negyedben vannak a főváros legnagyobb pályaudvarai.) Este, éjszaka tanácsos inkább taxival vagy busszal (colectivos) közlekedni, és elkerülni a gyaloglást a jól megvilágított, jelentősebb utcákon kívül.

A fentebb említett La Boca negyed nappal sem a legbiztonságosabb, de a turistás része, az El Caminito speciel nem veszélyes. Annyira elterjedt a zsebtolvajlás, hogy a rendőrség ezzel már nagyon vonakodva foglalkozik. A legtöbb zsebes a buszokon, metrón, a repülőtéren, a buszpályaudvarokon, a zsúfolt utcákon, a bevásárló utcákon (főleg a Florida-n), sőt még a boltokon belül is, ténykedik. Nagyon ügyesek, rafináltak, gyakran jól szervezett alakzatban lépnek akcióba.

A rablók állítólag a a digitális kamerákra utaznak a legvehemensebben, és nagyon agresszívek, akár világos nappal is. Bár a turistát esetleg érdekelhetik a nyomornegyedek (miserias), de nem jó ötlet ezekbe bemenni. Még a rendőrség sem teszi be azokba a lábát. Amúgy a nyomornegyedek nagy része nem Buenos Aires belső területén található, hanem a vonzáskörzetben.

"Megnyugtatásul": Dél-Amerikában Limában, Caracasban és Sao Paolo-ban rosszabb a közbiztonság, mint Buenos Airesben.

"Bő fél nap az argentin fővárosban semmire sem elég, egy tapasztalat szerzésére azonban igen. A GAP előzetese szerint óvakodjunk az utcai tolvajoktól, akiknek kedvenc trükkje, hogy lopva mustárral spriccelik le a járókelőt, majd tisztogatási segédletet ajánlva megfújják a táskáját és egy, a közelben várakozó kocsival lelépnek. Ballagunk szállodánk felé a belváros kellős közepén, amikor egy nő a táskámra mutat. Zöld folt éktelenkedik rajta. Letojt egy madár. Na bumm, megesett már máskor is. Nézegetjük egymást, Imre nadrágja, inge, meg az enyém is, csupa „tojás”. Nem tartozik a perverzióim közé a madárürülék elemzése, de megszagoltam. Mustárszaga volt. Azon, hogy zöld, fönn sem akadtam, ha már a Negro cukorka is lehet fehér… Ekkor a hölgy (rendőrségi tudósításokban így – meg úrnak – nevezik a bűnözőket, én inkább maradnék a büdös ribancnál) papír zsebkendőt nyújtott felém, én meg buzgón tisztálkodni kezdtem. Pár pillanat múlva a nő beszállt egy várakozó taxiba és eltűnt. Tudják, mi a szörnyű? Az, hogy csak ekkor esett le, mit olvastunk otthon az iroda brosúrájában. Viszont némi mosással megúsztuk. (2014)" forrás

Tangós helyek

Jön!

Érdekes negyedek

Jön!

Palermo Soho negyed

Talán a főváros legbohémabb negyede, laza, középosztálybeli, művészlelkű fiatalokkal, kis butikokkal, hangulatos, trendi éttermekkel. Nagyon népszerű, divatos negyed, van valami sajátos, európai szemmel nézve retrós bája. Napközben, főként vasárnap egy-két órát jól el lehet ott időzni, főleg, hogy nem olyan brutálisan zajos, mit a város sok más központi része. Este szórakozóhelyek sokaságát kínálja. Elég távol van a városmagtól: kb. öt kilométer, a recoletától kb. 3 kilométer.

La Boca negyed

A tangó születési helyének tartják. Turistás szempontból a lényege egy útszakasz, a Caminito. A la Boca negyed amúgy rossz közbiztonságúnak van számon tartva, de nappal, a sok turista által látogatott részein legfeljebb a zsebesekre kell vigyázni. Sötétedés után jobb elkerülni ezt a néhai kikötői dokk területet. Olaszok alapították a negyedet, amely ma leginkább a tarka, színes házairól vált világhíressé. Egyesek szerint érdemesebb busszal jönni a la Bocába, mert a legközelebbi metrómegálló és a negyed közötti útszakasz állítólag veszélyes, akár még nappal is. A nagyon óvatosak azt ajánlják, hogy taxival jöjjünk egészen a Caminito-ig.

San Telmo negyed

Hétvégén nem érdemes kihagyni Dél-Amerika legnagyobb szabadtéri bazárját. A vasárnapi piac két kilométer hosszú területen húzódik végig a Rua Defensa-n, a Plaza Dorrego az epicentruma. Legjobb délelőtt 10 óra tájra időzíteni a látogatást. Minden kapható a standokon a régiségektől kezdve a szokásos bolhapiaci árukig, de vannak menő, divatos holmik is.

A negyed utcái nem éppen a tisztaságukról híresek. Viszont éjszaka is lehet mászkálni a jól kivilágított utcarészeken. Hangulatos hely, Buenos Aires legrégebbi negyede. Gyarmati időkben (19. század eleje) épült házai is vannak. Sok a kávézó, a tangó klub, a régiségbolt. Az utcákon művészek alkotnak, itt-ott táncra perdülnek a flaszteren. Vasárnap délután a legmozgalmasabb az utcai élet. A negyed egyik látványossága a Santo Domingo bazilika.

Puerto Madero negyed

Nappal zsong az üzleti élet, a vásárlási kedv, este, éjjel pedig menő környék drága éttermekkel, divatos klubokkal. Az utcák tisztábbak a Buenos Aires-i átlagnál. Ez a város újjá csinosított kikötő negyede. Nagyon szép a gyalogos hídja. Az egész negyed frissebb, kellemesebb, mint a Bunos Aires-i átlagvilág. Van elég zöldterület, tág tér, egyszerűen kellemes a sétálás. Van néhány vonzó büféebédet kínáló étterme. Itt van Buenos Aires állítólag legjobb parrilla-ja, a La Cabana. Középkorú, sikkes helyiek sétálnak a partmenti sétányon. Ez a negyed az magas épületeivel, a gusztusos kinézetével az ország sikeresebb arcát mutatja a turista felé.

Belgrano negyed

  • Kellemes lakónegyed tágas utakkal, szép lakóépületekkel. Egyértelműen felső-középosztálybeli a miliő.
  • Láthatók villák, nagykövetségi épületek is, de a magas építmények a jellemzők. Sok a kellemes zöldterület.
  • Ebben a negyedben található a kínai negyed is. Naná, hogy sok a kínai étterem is.

Barrio Norte negyed

Szép negyed, de néha nem takarítják rendesen és emiatt szemetes. Divatos negyed, tele van galériákkal, éttermekkel, könyvesboltokkal, terekkel. Vegyesen állnak modern és régi épületek, tipikus, hagyományos Buenos Aires-i negyed. Disszonáns hatású a sok hajléktalan jelenléte.

Recoleta

Temetője a főváros egyik fő látványossága, ami persze valamennyire furcsállhat a turista. A temető valóban szép és érdekes, viszont a környéke túlságosan turistás és orcátlanul drága. Ha valaki nem rongyrázó, akkor ne ragaszkodjon feltétlenül ahhoz, hogy a temető környékén válasszon magának vendéglőt. Tény, hogy a környék rokonszenves, élettel teli és sok jó étterem található.

A temető maga Argentína történelmének egy részét tükrözi, azt a részét, amelyben aranykorszakát élte. Azért is annyira büszkék a helyiek a temetőre, mert erre az aranykorszakra emlékezteti őket. A temető nyugis és könnyen áttekinthető dacéra hatalmas területének. Érdekessége tán morbiditással vegyes. Tele van régi (vannak elégé rossz állapotban lévők is) és pompázatos sírral, sírbolttal. Két-három órát bőven el lehet itt tölteni a nevek böngészésével, az autók zajától való mentességet élvezve. Naná, hogy meg kell keresni Evita Peron síremlékét.

A temetőbe való belépés ingyenes. Aki tud spanyolul vagy angolul, körülnézhet csoportos vezetéssel, mert így sokkal többet meg lehet tudni az itt eltemetett hírességekről. Egyes honlapok óvják a temető látogatóit a zsebtolvajoktól, bűnözőktől, valójában azonban szinte semmi nyoma a visszajelzésekben, hogy valakivel valami rossz ott megtörtént volna.

Van a közelben egy metrómegálló. Hétvégeken a temető közelében egyfajta bolhapiacot építenek fel. Amúgy a Recoletta negyedben érdemes sokat időzni, sétálgatni, mert egy menő, sikkes hely. Tele van kis butikokkal, kávézókkal, bőráru kereskedőkkel. Az elegáns épületek a 20. század elejéből valók, a homlokzatok szépen díszítettek. Sok nagykövetség, rezidencia itt található. A modern épületeket gusztusosan integrálták a régiek közé. Reggeltől estig élettel teliek az utcák. Sok a mosolygós ember, tán, mert az itt élők jobb módúak. Szerencsére sok a zöldterület is.

"Ha egyszer errefelé jártok, mindenképpen ajánlom a Ricoleta temető meglátogatását. 1882-ben alapította a Ricoleta szerzetesrend, mert a közeli templomon belül már nem volt elég hely a temetkezéshez. Ez volt a város első köztemetője. A Ricoleta temetőt parcellákra osztották, és mindegyiken hatalmas kripta áll, összesen közel 4700 darab. A hely egyébként egy labirintusszerű kis városra emlékeztet, nekem nem is volt temető-hangulatom az ottlétünkkor. A temetkezés egyébként elég furcsa módon zajlik, a koporsókat ugyanis nem temetik el, hanem a kriptában kialakított polcokra helyezik. Sok kriptába bekukkantva látni lehet az egymásra polcolt koporsókat. Ha egy szint megtelik, egy emelettel lejjebb fúrnak és ott folytatják a temetkezést. 2014)" forrás

Palacio Barolo

Sokan azért látogatják meg, mert a világító tornyából lehet a legszebb panorámát látni a metropolisra, no persze tiszta időjárás esetén. Lehet angol és spanyol nyelvű körbejárásra befizetni. Sok érdekeset lehet így megtudni a történelmükről, és főleg az olasz bevándorlókról. Építészetileg érdekes, sőt mesés. A palota lehetne akár Barcelonában is, a jellege miatt. 65 peso a belépőjegy a külföldieknek. 14 és 18 óra között van nyitva, de tán este is.

Casa Rosada

Ez az épület az éppen hivatalban lévő argentín elnök székhelye. Momentán Christina Kirchner a "főbérlő". A városközpontban van, az Avenida de Mayo egyik végén, a Plaza Mayo szélén, s az épület hangulatát leginkább a rózsaszín festés jellemzi. Éjszaka nagyon szépen van kivilágítva, napkeltekor is szépen fénylik a rózsaszíne.

Szombatonként és vasárnaponként mód van meglátogatni belülről is. Ingyenes a belépés, hosszas sorban állásra kell számolni. Félórás időtartamú vezetések vannak. Gyakran vannak tüntetések az épület előtt. A turisták tág próbálják elképzelni, hogy milyenek lehetettek azok a tömeggyűlések itt, amelyeken az erkélyről Evita Peron bűvölte el a népet demagógiát nem nélkülöző, érzelmi húrokat pengető szónoklataival.

Museo Evita

Érdekes múzeum, ahol Evita Peron bemutatása inkább a megdicsőülést hivatott alátámasztani. Jó, hogy a prezentálás korszerű, és érdekesek a videofilmek. Van azért az istennő bemutatásának néhány giccses vonulata is. Kellemes kis múzeum, kár, hogy kissé komplikált megtalálni a tehetősek által lakott Palermo negyedben. Ez azért ironikus, mert Evita peron korántsem élvezte a gazdagok szeretetét. 15 peso (kb. 3 dolcsi a belépőjegy).

Plaza Francia

A Recoleta híres temetője melletti tér, ahol hétvégén szuper piac (Feria Plaza Francia) látogatható. Utcai művészek ajánlják portékáikat, utcai zenészek szórakoztatják a járókelőket. Az élelmiszeres standoknál gyorsan jól lehet lakni, például finom panini-vel.

Estadio Monumental de River Plate

Jön!

Paseo La Plaza

Ez egy viszonylag új szórakoztató-kereskedelmi központ, egyebek mellett kis színházakkal is. A vendéglőkben hétköznap déltájban jutányos áron fogyasztható fix áras menü. Szép, kellemes, sőt itt-ott illatos hely az Avenida Corrientes egyik sarkánál.

Olvasmányos linkek

"Buenos Airest Dél-Amerika Párizsának nevezik, és tény és való, hogy a város sok tekintetben európainak mondható, fontos kulturális és művészeti központ, sok színházat, kulturális központot és múzeumot láttunk. A szép gótikus és klasszicista épületek és hatalmas üveges irodaházak mellett lépten-nyomon egy- egy parkba, szobrokba és nagy terekbe botlottunk. A parkokban egyébként rengeteg helyit látni, családokat, fiatal párokat, zenészeket vagy baráti társaságokat, persze egy közös azért mindenkiben van: a mate. Hatalmas termoszból töltik ki a vizet és isszák a csodateát.:)

Az európai szemnek talán az egyetlen különlegesség az utcák kialakítása: rengeteg széles, amerikai típusú sugárút van, és hiányoznak a csendes, szűk kis utcák. A város egyik jelképe a kétszer hétsávos Avenida 9 de Julio, amely a világ legszélesebb útja, és amelyen a város egy másik ikonja, a 67,5 méter magas obeliszk is megtalálható. Erről egyébként semmi különlegeset nem tudtam meg, de megvilágítva jól néz ki. Ez elmondható az elnöki palotáról is, amire folyamatosan több tucat rendőr vigyáz, mivel az épület előtti parkot pár hónapja tüntetők szállták meg." (2014)


"Sokan azt mondják, hogy Bunenos Aires (BsAs) hasonlít Budapestre, ezért is forgatták nálunk az Evita cimű musicalt. Ezek az emberek vagy Buenos Airesben nem voltak, vagy Budapesten. Mást nem tudok elképzelni. Nyilván, ha az ugandai Bundibugijot vesszük ellenpontként, akkor lehet benne igazság. Nekem inkább egy enyhén lepukkant Madrid ugrik be a 90-es évek elejéről. Az időutazás főleg az autópark miatt adott, mert többségében európai modellek futnak, de inkább a régebbi fajtából. A házak nem meglepő módon inkább Spanyolországra emlékeztetnek, bár a belvárosban elég sok a magas épület, szemben Madriddal.

Ezt a várost tartják a legeurópaibb dél-amerikai településnek. Az itt lakók jó 80%-a fehérnek jelöli meg magát a népszámláláson (ki az, aki Latin-Amerikában bejelöli afrikai vagy indián származását, ha nem egyértelműen látszik rajta.. megmondom: senki). Én mondjuk ezt a kvótát azért felül tudnám bírálni, de nagy ráhagyással megközelíti a valóságot, na legyen 65%, ami erőteljesen csökken mostanság. Nem is annyira változatos az utcakép, kicsit unalmas is latin-amerikai mércével, de azért Budapestnél valamivel változatosabb (csak hogy tudjuk hová tenni), Mexikóvárosnál meg abszolút mértékben. (2010)" forrás


"Az út a repülőtértől a városközpontig, ahol az első napokban elszállásoltak bennünket, megerősítette bennem, hogy néhány karakterisztikus negyedtől eltekintve, Buenos Aires alapvetően nem sokban különbözik azoktól az európai nagyvárosoktól, melyek városképét jellemzően a 19. század második és a 20. század első felének virágzó (historizáló, eklektikus) építészeti stílusa alakította ki. Amikor a belvárosban sétáltam megdöbbentően Budapest-érzésem volt.Az utak, az épületek... mintha az Andrássy úton, vagy a Keleti környékén sétálgattam volna. Most értettem csak meg igazán, hogy Alan Parker miért hozta Budapestre Madonnát és Banderast az Evita forgatásához. Ami talán első látásra is megkülönböztette Buenos Airest Budapesttől az inkább a nagyságrendbeli különbség.

Igaz, hogy megtalálható a Kodály körönd, vagy akármelyik körút mása, csak éppen tízszer, hússzor, harmincszor akkora kivitelben. Az argentin főváros legkisebb mellékutcáiban is el lehet csatangolni 400-500 házszámot, míg a nagyobb főutaknál az 50-60 ezres házszámok sem ritkák." forrás


"A belvárost a legjobb gyalogosan felfedezni, a távolabbi látnivalókhoz elvisz a 'subte', melyben Dél-Amerika legrégebbi metróját tisztelhetjük. A város szíve a Május tér, amely nemcsak Buenos Aires, hanem egész Argentína fontosabb történelmi eseményeinek tanúja volt. A rózsaszínűre festett Elnöki Palota például jó néhány elnökváltásról mesélhetne. Előtte, a tér közepén kör alakban felfestett fejkendők hívják fel magukra a figyelmemet: azoknak az anyáknak a jelképei, akik közel harminc éve minden csütörtökön összegyűlnek itt, hogy a katonai diktatúra idején eltűnt fiaikért demonstráljanak. A tér sarkán álló klasszikus stílusú Katedrális régebbi időkről mesél: szélső hajójában impozáns mauzóleum őrzi Argentína felszabadítójának, José de San Martínnak a hamvait.

A történelmi kalandozások után jólesik belevetnem magamat a környező utcák forgatagába. Buenos Aires sétálóutcáin, a Floridán és a Lavallén soha nem áll meg az élet. Könyvesboltok, mozik, zeneszó, éttermek és szebbnél szebb üzletek ejtik rabul minden érzékszervemet. Az álomszép bőráruk csábításának azonban hősiesen ellenállok, és inkább Puerto Madero felé veszem az irányt. A régi kikötő raktárépületeit exkluzív lakóházakká, irodákká alakították, a sétányon egymást érik a jobbnál jobb éttermek, ahol olasz ízeket, a tenger gyümölcseit vagy jóféle argentin steaket is kóstolhatunk."


"Buenos Aires nekem nem egy városként jött le, hanem mint sok kis kerület, mind saját, teljesen eltérő kinézettel, hangulattal. Palermo, ahol laktunk pl. egy művésznegyed, nagyon európai és bohém, elegáns de mégis latinosan laza. Gyönyörű macskaköves utcák, kávézok és szép boltok a fákkal teli szűk utcákon, egyikhez random beülünk csak akkor látom a szalvétán: BARTOK. Felnézek a cégérre és nincs vita, ez itt a BELA BARTOK Café. Mindez a Palermo negyedben, a Costa Rica utcában, kész világ körüli utazás egyetlen szalvétán :) Vacsorázni itt sem illik éjfél előtt, hétköznap sem, munkába 10-re járnak, de helyi ismerős mondja, hogy az üzleti életben, komoly cégeknél is 1.5 óra az alap argentin csuszás egy meeting kezdésére. A másik említésre méltó negyed San Telmo, szép éttermek, kávézok és régiség-kereskedések, Puerto Madero, a régi kikötő ultra-modern felújított változata, a londoni Canary Wharf-hoz hasonlítja az útikönyv, ebben erősen kételkedtem de tényleg majdnem olyan, gyönyörű. És végül a Boca, az a nyomornegyed, ahol az a Boca Juniors focicsapat van otthon, ahonnan többek közt Maradona is kinőtte magát. Ide taxival jössz (amúgy a metró és busz tök jó mindenhova) és a térképen vastagon bekarcolod, hogy meddig tart a turistáknak kijelölt biztonságosnak mondott terület és nem lépsz ki ebből a pár utcából. Még a helyiek sem tennének ilyet!

A tangó több formában köszön szembe: a turistáknál népszerű tereken, utcákon vannak profi táncos párok, akik letesznek egy magnót, némelyik még egy hosszú szőnyeget is a járdára és azon táncolnak naphosszat, végén meghajol, kalappal körbemegy. Mindegyik táncos csajnak élkepesztően jó alakja van és jól is táncolnak, lövök róluk vagy 200 képet de mégis csak egyet tettem a galériába, ahol a két táncos közötti szikrázóan forró hangulat még a képre is kiült, kimelegedtem csak a nézésükben. Vannak spontán tangó tánctanfolyamok, este 6-10 között forgalmas tereken pár ember összegyűlik, magnó be és táncórát tartanak a munkából hazafelé tartó helyieknek, akik a metróból feljőve beállnak egy fél órára, mint ha csak egy fagyit vennének, adnak pár pesot majd ha meguntak, mennek tovább haza. És vannak rendes szervezett Tango tanfolyamok, turistáknak sok pénzért, puccos vacsorával és helyieknek sokkal kevesebbért, egy egyszerű iskolai tornateremben." forrás


"Amikor megérkeztem az argentin fővárosba, rögtön feltűnt, hogy nem a tipikus magyar és európai utakat szeljük, hanem a nagy amerikai típusú sugárutakat, és nincsenek olyan kis cuki kacskaringós utcák, mint nálunk. Minden egyenlő távolságra van egymástól és kiszámítható. Nem úgy, mint a tömegközlekedés. De hozzá lehet szokni. Nem sietsz, senki sem siet. A porteño-k (kikötőben lakók) ugyanis, akik itt laknak, igazi Buenos Airesiek. Meg is különböztetik magukat az Argentína más részein élő népességtől.A “kikötőben lakók” nemcsak lakóhelyükből adódóan különböznek, de máshonnan is származnak, mint honfitársaik nagy része. Míg Argentína belsejében sok az indián származású lakos, a fővárosban leginkább az európaiak leszármazottai élnek. A számokat tekintve a 20. század fordulójára 1,4 millió spanyol és 1,5 millió olasz bevándorló érkezett. Emellett lengyelek, németek, oroszok, franciák, osztrákok és portugálok is voltak a felhozatalban. Egyszóval mindenkiből egy kicsi. Így jött létre Buenos Aires, oly messze az öreg kontinenstől, de mégis közel hozzá." forrás


"Buenos Airest a legutóbbi adatok szerint 12 millióan lakják, ez azt jelenti, hogy a közel harminc Magyarországnyi területű Argentína lakosságának több, mint negyede a fővárosban él. A belvárosnak igazi metropolis hangulata van, de valahogy érezhető, hogy itt valami nincs rendben. Óriási szeméthalmok az utcákon, kéregető gyerekek, elképesztően magas árak (J. szerint sok minden duplájába kerül, mint két éve), sok-sok történet utcai lopásokról, rablóbandákról, újabban nem csak a turistákat szemelik ki; argentinok mesélték, hogy bulizás után semmiképp sem szabad csak úgy taxiba ülni, mert könnyen lehet, hogy egy elhagyatott környékre visznek, ahol már a "haverok" várnak. Taxit ezért inkább telefonon ajánlatos hívni.Szerencse, hogy az itteniek pontosan tudják, hol érdemes odafigyelni, melyik városrészbe abszolút nem szabad menni, így én biztonságban érzem magam, persze pénz, útlevél és egyebek a rejtektáskába kerülnek, amit a ruha alatt hordok. Egyébként vannak nagyon gazdag argentinok is; itt a lányok 15. születésnapja nagy ünnepnek számít, a gazdagok ilyenkor nagy partit rendeznek. (2014)"forrás


,, A szecessziós belvároson kívül Buenos Aires mindennel rendelkezik, amivel egy tisztességes európai mediterrán nagyváros: kikötő, hatalmas parkok, katedrális méretű vasútállomás, üzleti negyed, munkásnegyed, világhírű stadion és már-már vallásos hevületű szurkolói ellentét a két nagy csapat között (River Plate és Boca Juniors). Az utcákon pedig ha nem épp alkalmi kirakodóvásár van, akkor utcazenészek, komplett együttesek vagy a legkülönfélébb utcai performance-ok gondoskodnak arról éjjel-nappal, hogy az ember egy percig se unatkozzon. Az élet ritmusa is abszolút mediterrán, ami rögtön szimpatikus lett, és nem is okozott gondot alkalmazkodni: vacsora este 10-kor, szórakozóhelyek 2 körül nyitnak, reggelizni pedig még a legolcsóbb hostelekben is délig lehet. Délután pedig az elmaradhatatlan szieszta. (2010)" forrás

ÉrdekesVilág.hu: A világ legszélesebb útja (Ajánlott link)

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon