ÚTIKRITIKA.HU / Mendoza






Mendoza

Mendoza dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Megközelítés | Szállás | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Látnivalók Mendozában | Bortúrák | Látnivalók Mendoza közelében | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Mendoza - utazás

Mendoza dióhéjban

  • Mendoza egy nagyváros Argentína középkeleti szélén. Kb. 917 ezer lakosa van. 824 méteres magasságban van a város.
  • Mendoza légvonalban 956 kilométerre van Buenos Airestől, Argentína fővárosától. Mendoza légvonalban 183 kilométerre Santiago de Chilétől, Chile fővárosától, busszal ez a távolság kb. 6 órás fáradozás.
  • Mendoza ugyebár elsősorban a boráról híres, sőt világhíres. Mendoza és vidéke Argentína legjelentősebb borvidéke. Nagyon sokféle boruk van, finomak és olcsók az európai árakhoz képest. A helyiek szeretik hangsúlyozni, hogy Mendoza és környéke a világ top 8 borvidékének egyike.
  • Sok utazó szerint a vidéki városok közül Mendoza a legszerethetőbb. Nincsenek a bor témán kívül nagy szenzáció látványosságai, de annyira kellemes a környéke, az Andok közelsége, a város hétköznapi egyszerű légköre. Szimpatikus város sok napfénnyel, borral és gyerekzsivajjal.

Látnivalók:

A 16. század közepe táján alapított város, szóval rengeteg a műemlék. Igaz egy 19. század közepén történt földrengés sokat elpusztított az addig épület házakból, így igazi koloniális stílus nincs nagyon. A házak többnyire kétemeletesek, a magasabbak unalmas, szokványos modern épületek. Templomok, várak, kastélyok, paloták, emlékművek, múzeumok, szép épületek, utcák, terek, parkok

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Bicajjal menni egy bortúrára (Lujan nevű terület)
  2. Nem csupán a borok érdekesek, hanem a tákép is
  3. Nyáron a sok napsütés (néha túl sok is)
  4. Jópofa, érdekes, hogy Mendozában a szokásokban, a kulturális életben, a bizniszben mennyi mindent és milyen hangulatosan kötnek össze a bor témájával
  5. Mendozában egy szép zöld park: a Parque General San Martin, hétvégi piknikező helyekkel, egy tóval, szuper kilátással a városra
  6. Rokonszenves Mendoza mediterrán feelingje a kávézókkal, a kis croissant-jukkal, aminek medialuna (félhold) a neve
  7. Késő délután a sok dumálgató ember, szerelmespárok a szökőkutas főtéren (Plaza Independencia), aztán este az utcai zenészek, mutatványosok, piaci standok, fagyi
  8. Maipu térségében a Bodega La Rural nevű bormúzeum (naná, hogy kóstolós)
  9. Rögtön a város mögött látható az első Andok-csúcs (méltóságteljes, tetején hó)
  10. Friss gyümölcsök a környékről

Nem tetszett

  1. A szervezett bortúra unalmas volt, mert túlságosan ellaposította az élményt a borosgazdák kereskedelmi jellegű árubemutatója
  2. Mendozában a járdán mindig nézzünk a lábunk elé, mert több helyen vannak lyukak, pl. elég nagyok az ültetett fák körül.
  3. Baromi nehéz kiválasztani, hogy melyik bortúrára, mely birtok meglátogatására érdemes befizetni, ugyanis a választék óriási
  4. Nyáron délután 1 és 4 vagy 5 óra között leáll az élet, mert a hőség miatt a mendozaiak sziesztáznak ezerrel, sok bolt zárva van, és erre kalkulálni kell
  5. A kölcsönzött bicaj rossz állapota
  6. A bortúrákon gyakran túlárazott borokat akarnak a turistára rásózni
  7. A vasárnapi Mendoza, mert teljesen kihalt a város

Vélemények

,, Mendoza, a világ egyik legnagyobb és legfontosabb borvárosa.
Ügyesek voltunk, mert még este körbe tudtuk kérdezni a nagyobb ügynökségeket, hogy milyen bortúrákat szerveznek másnapra és gyorsan lefoglaltunk egyet.

Mendoza kész Spanyolország, rengeteg nagy tér, sétálóutca emberekkel, éttermekkel, és szól a zene. A helyiek éjszaka élnek, esznek, isznak, bár meglepő módon inkább sört. Lehet, hogy unják már a borokat? Ahhoz képest, hogy csak 110 ezren élnek itt, mégis nagynak tűnik a város, de hangulatában kisvárosias es nagyon könnyen megszerethető." (I. Vera, Vista-utazó, 2015)

Megközelítés

Mendoza repülőtere, az "El Pumerillo" Mendoza egyik északi elővárosában (Las Heras) van. A Santiago de Chile-Mendoza buszozás 6 órás, túlzott időtartama részben azzal magyarázható, hogy a a határátkelőhelyen (3100 méter magasságban) hosszasak a várakozások a forgalom miatt. Télen (azaz amikor nálunk nyár van) a hó is lassítja a e szakaszon a közlekedést. Amúgy az Andok hágóján át történő utazás folyamán a táj látványa napközben szemet gyönyörködtet. Az argentín szakaszon sok a kanyar, keskenyebb az út. A buszozás Portillo közeli részénél lehet látni a 6959 méter magas Aconcaguát.

"A busztársaságnál, amivel utaztunk, mar jó szokás szerint ugyanúgy nem beszéltek angolul, de már jók vagyunk az alap spanyol mondatokban es a jelbeszédben. Tollal és papírral készülünk minden esetben :-) A terv szerint aznap délután 3-ra kellett átérnünk az Andokon keresztül Argentínába, Mendozába. A határátlépéshez ugyanolyan formanyomtatványokon mentünk keresztül, de minden rendben volt. Az út meseszép volt, ahogyan előre le is írta az útikönyv. Hatalmas élmény ekkora hegyek között menni, amik teljesen kopárak és az életnek egyetlen nyoma sincs. Teljesen vadnyugati filmek hangulata végtelen végig.

Végül 7 óra buszút után az argentin oldalon megérkeztünk az első pampákkal övezett kisvárosba, amit ezután több is követett, míg nem eljutottunk Mendozáig." (I. Vera és B. Peti, 2015)


"2004-es információ! A Santiagóból Mendozába vezető út eredetileg a 3800 méteres Libertadores (Felszabadítók) hágón vezetett át. A chileiek ma is gyakran emlegetik felszabadítójuk hősi nevét: Bernardo O'Higgins. A hágóban áll a Megváltó Krisztus (Cristo Redentor) riói mintára készült szobra, arccal Argentína felé. Az argentinok szerint azért, mert őket szeretni jobban, a chileiek szerint viszont azért, mert nem mert hátat fordítani a tolvaj természetű argentinoknak. Most 3200 méteres magasságban alagút vezet át a hágó alatt. A Krisztus-szobrot mi nem is láttuk, mert köd volt, és havas eső is esett.

A határellenőrzést a következőképpen oldották meg: a chilei oldalon régi európai módra a kocsi ablakán kell kiadni az okmányokat. Tíz kilométerrel később, az alagút kijáratánál, ideadják az argentin bejelentőlapot, a vámáru nyilatkozatot, továbbá egy okmányt, amit a határőrrel, a vámossal és az állat-egészségügyi tiszttel is le kell pecsételtetni, jelezve, hogy az ellenőrzés megtörtént. Újabb tíz kilométerre van az integrált ellenőrzési pont, ahol be kell hajtani egy nagy csarnokba, és autóval külön-külön odamenni a három tiszthez. Mivel senki sem állítja le a motort az ellenőrzés idejére, a csarnokban elviselhetetlen füst van; valóságos csoda, hogy a határőrök állandóan ebben dolgoznak és nem fulladnak meg. Innen még húsz kilométerre egy rendőrnek le kell adni az ellenőrzés megtörténtét igazoló okmányt. A határátkelés a mi esetünkben két és fél órát tartott, de legalább elállt közben az eső.

A hágó argentin oldalán az első falu Puente del Inca (Az inka hídja). A nevezetes híd egy természetes képződmény, hőforrások vizéből kicsapódó anyagokból jött létre, az egerszalóki és a pamukkalei képződményekhez hasonlít. A híd alatt van egy kis épület, ahol a hőforrások vizében meg lehet fürödni. Néhány hegymászó ismerősöm az Aconcagua megmászása után megfürdött itt, és színvonalas aktfotókat készítettek egymásról, mi azonban ezt nem tettük. A falu egy laktanyából, egy kocsmából, egy sor emléktárgyüzletből és néhány szegényes házból áll. (2004)" forrás

Szállás

Az úti kritikus által ajánlott szálláshelyek:

  • Hátizsákos: Hostal Casa Pueblo
  • Közép olcsó: Hotel Zamora
  • Elit: Park Hyatt Mendoza

Közlekedés

  • Jó program: villamossal (metrodavia) a központból a Godoy-Cruz-ig.
  • A troli nem egy kelet-európai dolog. Mendozában is van.

Étkezés

Vásárlás

Szórakozás

Akit nem érdekelnek a szerencsejátékok, azok csak rácsodálkozhatnak Mendoza éjszakai kaszinós arculatára, ami azért halványabb, mint a nagy Amerikában.

Közbiztonság

Számos utazó beszámol arról a csalási formáról, hogy a turistákat leszólítja egy fazon, aki turistának mondja magát és egyben egy rablás áldozatának. Pénzt akar kicsikarni, szóval tanácsos az ilyen ürgét gyorsan lepattintani. Amúgy is legyünk óvatosan ezekkel a célirányos haverkodókkal. Sokszor európai arcok, de hát ez Argentínában nem tűnik annyira fel. Mendozának vannak közbiztonság szempontjából veszélyesebb rései, ami abból derül ki, hogy a rendőrök néha a turistákat próbálják visszaterelni a főutakra.

Egyéb hasznos információk

Látnivalók Mendozában

  • Emeletes busszal városnézés
  • Szerdai napokon este 7 és kilenc között Mendozában a Calle Espejo-n (kájje eszpého, azaz Tükör utca) borvásárt tartanak.
  • Aki szereti a modern művészetet: Espacio Cultural Julio Le Parc. nagyon látványos, színekben gazdag, változatos galéria egyveleg.
  • San Martin park, a terek (Plaza Independencia, Plaza Italia, Plaza Espania)

Bortúrák

Sok turista szervezett kirándulás keretében jut el a szőlőbirtokokra. Vannak amerikai turisták, akik akár 3 napos bortúrákra is befizetnek a térségben. Persze vannak bőven egynaposak is, sőt félnaposak. A módosabb turisták privát túrára fizetnek be. Maipu előváros környékén van a legtöbb borkóstolós birtok. A szőlőbirtokok többsége sík területen van. Többnyire géppel szüretelnek.

"Reggel értünk jött az ügynökség kisbusza, és elkezdődött az egész napos bortúra. Kb. 16 főből állt a kis csapatunk, rajtunk kívül még egy kanadai házaspár nem beszélt spanyolul. Pozitívum volt, hogy a túravezetőnk nagyon odafigyelt ránk és mindent elmagyarázott angolul is. Az elmúlt két hétben ilyet nem sokszor tapasztaltunk, ezért ezt nagyon értékeltük! Mendoza megyének és magának a borvidéknek Mendoza a központja, de a borászatok a várostól távolabb találhatóak. A három nagy területből - Maipu, Lujan de Cuyo és Uco Valley - az első kettőben látogattunk meg egy-egy pincészetet, ami nekem hatalmas élmény volt, mert sikerült így eljutnom egy ikonikus borászatba is, a Luigi Bosca nevezetűbe.

A borászatok mellett megnéztünk egy olívaolaj farmot és gyárat is, ahol szinten volt kóstoló. Az első pincészet a Navarro Correas volt, ami ma már a Diageo cégcsoportba tartozik a Baileys és még rengeteg más ismert alkohol márkával együtt. A pincészet méretei lenyűgözőek voltak, nem igazán összehasonlítható a hazai méretekkel. Ez az érzésünk a Luigi Boscanál még inkább felerősödött, ott a palackozó üzem egy hatalmas gyárhoz hasonlított. A borturizmus abszolút része a mindennapoknak, kedvesek és profik voltak mindegyik pincészetnél, ugyanakkor a méretekből és a profizmusból adódóan kicsit hiányzott az otthoni borkóstolóink barátságosabb léptéke.

A malbec az abszolút kötelező bor, a sok steak után ezt is megértettük persze. A nap végén, késő délután pedig elvittek minket egy pincészet kertjébe, ahol mindenki kapott egy piknikkosarat, és akkor a friss ételeket ott a fák alatt, a szőlő mellett ettük meg. A piknik kosárban persze marhahús és dulce de leche volt, ami aztán végigkísérte az argentínai napjainkat. Nagyon hangulatos volt. Az argentinoknak nagy szimpik voltunk, mert a kis utunk végére igyekeztek mindig fotót készíteni velünk, mintha valami különleges országból jöttünk volna! :-) Miután visszavittek minket a szállásunkra, meg elmentünk sétálni, beültünk egy hangulatos kis helyre, ahol gitáros utcazene kíséretében megettük az első argentin steakünket. :-)

Előző este kitaláltuk, hogy a délutáni repülőgép indulásáig még elmegyünk pár pincébe. Azt olvastuk, hogy Maipuban az a bevett szokás, hogy a turisták biciklit bérelnek, és úgy járják be az ottani pincészeteket. Megkerestük, hogy honnan indulnak a buszok, és kimentünk Maipuba. Az útikönyvünk ajánlását követve gyorsan kerestünk egy biciklikölcsönzőt es uzsgyi, elindultunk. A kölcsönzőtől kaptunk térképet a régióról, feltüntetve a látogatható pincészeteket, távolságokat és persze, hogy a kölcsönzőnek hála, hol milyen kedvezményekben lehet részünk. A cél legalább két pince meglátogatása volt.

Az első 10 kilométerre volt, de megoldottuk a 35 fokos melegben. Egy kis, francia gyökerű pince volt (Carinea), ahol nagyon ízlettek a borok, és a borász srác is nagyon szimpi volt. Sokat mesélt nekünk a borászatukról, és itt több párhuzamot tudtunk vonni a magyar kézműves borászatokkal, itt más volt a lépték, mint az előző napi pincéknél. És ez volt az első hely egyben utunk során, ahol arra, hogy Magyarországról érkeztünk, nem értetlenül néztek, hanem rögtön Tokajt kezdték el emlegetni.

A következő pincét, amit meg szerettünk volna látogatni, sajnos végül ki kellett hagynunk, ez a nagy múltú pincét a DiTomasso Bodega lett volna. Mivel a vezetett túrára túl sokat kellett volna várnunk, ami nem fért bele a szoros napirendbe, illetve átmenetileg a konyhájuk is bezárt, így tovább kerekeztünk és egy olyan pincébe mentünk, ahol ebédelni is lehetett. A Tempus Alba ismét egy hatalmas pince volt, ahol a borkészítés folyamatait egy „self guided tour” keretében nézhettük meg, minden szakaszhoz részletes információkat kaptunk, majd megebédeltünk, és természetesen a ház borkóstoló sorát is kipróbáltuk. " (I. Anna és B. Peti, Vista-utazók, 2015)


"A pincészetek bejárására többféle stratégia létezik, pl. egy helyen sokat inni, sok helyen keveset inni, vagy sok helyen sokat inni. Az utóbbira esett a választásunk, mivel az infrastruktúra is adott volt hozzá. A pincészetek ugyanis gyalog elég messze vannak egymástól, autóval meg ugye nem megy az ember ha iszik, a biciklis bortúra viszont nemhogy tiltott vagy tűrt kategória lenne, hanem egyenesen támogatott, szinte egész iparág épült rá. Mindenhol ahol kicsit is nagyobb a pincesűrűség, található egy biciklibérlő hely is, amivel eredményesen fel lehet venni a harcot a kilométerek ellen, a pincészeteknél pedig külön biciklitárolók is vannak.

A túra stílusosan úgy kezdődik, hogy kap az ember egy pohár bort. Az öreg azonban rafkós, tudja, hogy ha így folytatódik, akkor a bringázásnak annyi, ezért második pohár már nincs, helyette egy üveg ásványvizet kap az ember, ami nagyon jól tud jönni kóstolások között, főleg ha ehhez 30 fokos hőmérséklet is társul. A nap végén pedig szabad a tánc, bárki ihat szabadon, amennyi csak belefér. Nagy kockázatot ismét csak nem vállal az öreg, mert egy tisztességes kóstolás után nem valószínű, hogy bárki is kiinná a vagyonából. Mi is megpróbáltuk, nem sikerült. A nap végére két pincészetet sikerült abszolválnunk. A Cabernet Sauvignon és a Malbec egészen kiváló volt, viszont legnagyobb sajnálatomra személyes kedvencem a Merlot nem annyira. (2010)" forrás


Látnivalók Mendoza közelében

  • Acongua Tartományi Park
  • Mendozából az odabuszozás látványos a lenyűgöző szurdokokkal.

Olvasmányos linkek

"Mendoza elég nagy város, elővárosokkal együtt majdnem egymillió lakosa van. A központja meglepően szerény, kisvárosi jellegű, rendezett, sok a fa, a park. Ezen a vidéken általában is jellemző, hogy a települések tele vannak fákkal, azokon kívül viszont a szárazság miatt egyetlen fa sincs; ha fákat látunk, tudjuk, hogy városhoz közeledünk. (2004)" forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon