ÚTIKRITIKA.HU / Szarajevó









Szarajevó

Szarajevó dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Odajutás | Szállás | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Baščaršija (a régi bazár) | Vrelo Bosne park | Alagút múzeum | Egyéb múzeumok | Mecsetek és Dzsámik | Templomok | Egyéb látnivalók | Érdekességek | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Bašćaršija, az óváros - Kriszta fotója

.

Szarajevó dióhéjban

  • Szarajevó kb. 335 ezres város (2019-es becslés). A lakosság kb. 80 százaléka mozlim bosnyák.
  • 1984-ben téli olimpiai játékokat rendeztek itt.
  • 1992-1995 között sötét, tragikus időszakot élt át Szarajevó. Több, mint 10 ezer lakos halt meg.
  • A polgárháború (avagy balkáni háború) nagy pusztítást okozott Szarajevóban (is).
  • Szarajevó közúton 541 kilométerre van Budapesttől (250 km. autópálya). A táv 7 óra 15 perc alatt tehető meg megállás nélküli autózást számolva.
  • A város monarchiás jellegű központjaa Fehradija Szarajevó keleti oldalán terül el. A régi, oszmános óváros (Stari grad) központja a Bašćaršija.

Jól néz ki a hegyes háttér - Kriszta fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. A Miris Dunja nevű kávézó (A Gazi mecsethez közeli kis utcában)
  2. A Zlatna Ribica (Arany hal) kávéház monarchiás miliője
  3. A tereken a nagy élet, óriás sakktáblák, aktív társasági élet
  4. Történész diplomásként érdekes volt látni azt a helyet (a Latin-hídnál), ahol megtörtént az első világháborúhoz vezető merénylet
  5. Nagyon kedvesek, segítőkészek a helyiek és készségesen beszélnek a kilencvenes évekről
  6. A sokféle karakterű és jellegű kávézók hangulata és a čevapćići (marhahúsos)
  7. Jó értelemben izgalmas város
  8. Gyalog könnyen bejárható (kivétel a kilátó pontok, az Alagút múzeum és a domboldalak)
  9. A várost körölelő hegyek szépsége
  10. A pékségek és a pékség-kávézók (pl. a Café Slastičarna Carigrad a Sarači utca 111-ben, vagy a helyiek küörében jogosan népszerű, óvárosi Edin pékség (Mula Mustafe Bašeskije 69)
  11. Lenézni a városra a Sárga bástyáról
  12. Az óváros kevésbé turistás részén (A Sárga bástya irányában felfelé vezető részen) a kedvenc utcám

Kriszta fotója

Nem tetszett

  1. Eléggé szmogos a levegő (Szarajevó Európa legszennyezettebb levegőjű fővárosa!)
  2. Az óváros főterén a túl sok galamb (mit csináljak? nem csípem ezeket)
  3. A törökös, balkáni édességek nekem itt is túl édesnek bizonyultak
  4. Szomorkodva látni az 1984-es téli olimpia bobpályáját a borzasztó elhanyagolt állapotában
  5. Sajnos nem korlátozzák vendéglátóhelyeken a cigizést (különben is minden pasi cigizik)
  6. Vannak a villamosok között olyan ócskák is, mint a mi 3-as metrónk szerelvényei
  7. Kevés a városban a parkolási lehetőség
  8. A közömbös, komor tekintetű pincérek (vannak kivételek)
  9. Az Azar kilátóba érdemes volt felmenni, de nem a kilátás nem annyira szép, legfeljebb érdekes 
  10. Nyomasztó a túl sok sírkert a rengeteg hófehér (mozlim) sírkővel
  11. A város nyugati oldalán a szokványos, szürke betonházak
  12. A Boszna-folyó vize szennyes, szemetes, a színe kifejezetten csúnya és (álítólag) nyáron büdös is (ürülékszag?)

Kriszta fotója

,, Egyedüli negatívumként a szmogot tudom említeni, ami a téli időszakot, általában decembert és januárt érinti, amikor megindul a széntüzelés. Ilyenkor repülni sem szerencsés a bosnyák fővárosba, mert a látási viszonyok miatt sok járatot törölnek." forrás

Vélemények

,, Egyáltalán nem bántuk meg, hogy Szarajevó meglátogatása mellett döntöttünk, dacára annak, hogy utazásaink eddigi bőséges története folyamán rengeteg sokkal szebb várost látunk. Hangulatolag a város számunkra nagyon vegyes volt. Egyrészt a kilencvenes évek első felében történtek mementói elborzasztják az embert. Főleg, mert egy hozzánk ilyen közeli helyen nem annyira régi szörnyűségekre emlékeztet. Bosznia-Hercegovina és így a fővárosa a volt jugoszláv területek közül az egyik legszegényebb, és a város Magyarország kilencvenes évek elejei álllapotaira emlékeztet fejletlenségben. Nincs nyomor, de sok a szűrke, kopottas, csóró jelenség. Akár úgy is érezhetjük, hogy ehhez képest mi milyen jól állunk. 

Másrészt: roppant izgalmas megismerni a történelmi háttereket, látni a vallások, etnikumok egymás mellettiségét, igen Isztambul és Közép-Európa elegyét, ott állni, ahol lelőtték Ferenc Ferdinándot, mosolyogni azokon a kiríásokon, szavakon, amik vagy a Balkánról jöttek hozzánk (pl. a szerb-horvát pecsenye), és amik a Monarchia idején tőlünk vagy közvetítésünkkel juthattak oda (pl. a szlovák eredetű kocka?). 

A legnagyobb meglepetés számunkra az volt, hogy milyen finomakat lehet Szarajevóban enni, és mennyire olcsón. Az étkeik nem térnek el a hazaiaktól, de van bennük annyi más, amitől új ízeket érezhetünk.

Szarajevóban rengeteg a fejlődési potenciál. Látszi is, hogy vannak egészen új, modern negyedek is. Sok szép házat kellene még  rendbe hozniuk. Az óváros turistás közepe teljesen felújított, vagy a régiből modelezett. 

Furcsa látni a bosnyák lányokat hagyományőrző kendőben és teljesen globalizált divatos cuccokban. Nem tudtunk lefotózni egy kendős lányt, aki Iron Maiden polót hordott. A boszniai horvát lányok szégyenérzet nélkül öltözködnek. Amúgy nem annyira szépek az én ízlésem szerint. " (aji, 2017) 


ata fotója


"Rövid séta során megállapítottuk, hogy ez a város a háború okozta rengeteg szenvedés után végre él és virágzik, az emberek kedvesek és ráérősek. A múltat sok helyen őrzik még a falakon a golyózápor nyomai és ami talán a legtöbb van itt, a temetők. (2016)" forrás


,, Keresztény templom, mecset, sőt, zsinagóga is jól megfér egymás szomszédságában, rövid szoknyás, hosszú szőke hajú és kendőzött, lefátyolozott nők ugyan azon a téren tolják a babakocsit, sétálnak férjükkel. A pláza parfümériájában különböző típusú kendőbe öltözött nők próbálgatják a piros rúzst, a szemhéjfestéket, a parfümöket. Fekete leplekbe burkolózott nők járkálnak drága, színes bőrtáskákkal, oldalukon divatos, európai öltözetű férjeikkel és gyermekeikkel. Ugyanitt rövid ruhás tinédzser lányok érkeznek randevúra. Az okostelefon mindenki kezében természetes, vallás ide vagy oda, fiatalok, idősebbek bátran szelfiznek. Turistákat is látni, habár nem állítanám, hogy nagy tömegben jönnek, legalábbis Budapesthez képest. (2017)" forrás


,, A belváros legizgalmasabb része az aprócska bazár, ami csak a gyalogosok birodalma. Mindent lehet itt kapni, ami szem-szájnak ingere, a rengeteg csillogó-villogó szuvenírtől a török finomságokig. Nekünk ez a városrész tetszett úgy igazán Szarajevóból, keresztül-kasul bejártuk a földszintes házacskák közötti zsúfolt sikátorokat, amiket mindenhol a méregerős török kávé aromája lengett be. (2019)" forrás


,, Szarajevóban számomra a legkedvesebb látnivaló Trebevic hegyre való fel libegőzés volt, naplementekor igazi csoda, nagyszerű hangulata van 🙂
A Tunnel of hope is megér egy misét-bár,ha nem kocsival mentek,körülményes a kijutás- engem nagyon megérintett a helyszín és ottani videó és képanyagok a délszláv háborúról. (sz.m., 2019)

Odajutás

Wizzairrel Budapestről. 1 óra 10 perces repüléssel.

Országúton a Belgrádból Szarajevóba a 331 kilométeres távolságot kb. 6 óra alatt lehet megtenni.

  • Országóton a Zágrábból Szarajevóba a 403 kilométeres távolságot kb. 6 óra 40 perc alatt lehet megtenni.

,, Sehol nem találtam a neten közvetlen bejutási lehetőséget a városba, de ahogy kiléptem a terminálból ott állt a Centrotrans társaság busza, ami a Bascarsijáig (az óváros központja) bevisz 5 KM-ért. (Konvertibilis márka, 2 KM = 1 euro.) Persze útközben több helyen is megáll. Ha vissza is megvesszük, akkor összesen 8 KM, jegyet a sofőrtől lehet venni, euróért is. (2017)" forrás

Szállás

A belvárosban érdemes lakni, külvárosban csak akkor érdemes, ha például nagy társaság akar feltétlenül együtt aludni.

Ajánlott hotelek:

Szarajevói hotelek foglalása itt - hotelscombined.com

Ebben az utcában laktunk a belvárosban, és a harangszó ébresztett, nem a müezzin - Kriszta fotója

Fűtés és víz nélküli szálló kínál háborús élményeket Szarajevóban

Közlekedés

Szarajevó fő tömegközlekedési eszküözei: a villamos, az elektromos busz és a normál busz. 1,60 KM a jegy, ha előre kioszkban vesszük meg, a sofőrtől már 1,80 KM-ért vehetjük meg. Ez utóbbiakat is érvényeíteni kell a járművön.

Jegyautómatákat ne keressünk, mert nincsenek. A kioszkokban árulnak napi jegyet is, de a turistának nincs igazán szüksége erre, mert a nevezetességek többsége gyalogosan elérhető.

Villamos

A szarajevói villamosok feltűnően különböző kinézetűek és álllapotúak. Vannak egészen lestrapált, borzasztóak és viszonylag modernek. Színek szerint sokfélék.

,, A villamoshálózat lényegében egyetlen hosszú vonal, a városközpontban hurkot formál, valamint egy rövid leágazás van róla a vasútállomáshoz, illetve fordulók vannak a betétjáratoknak több helyen. Az alapjárat a 3-as, az állomásra az 1-es megy be a belváros irányából, illetve a 4-es Ilidzából. Mivel nem lehettünk benne biztosak, hogy jár a vonat Mostarba, ahová tovább mentünk Szarajevóból, ki akartunk menni a vasútállomás lecsekkolni, ezért próbáltunk egy 4-es járatot elcsípni. Ilidzában megvártunk vagy öt villamost, mind 3-as volt, 4-es először negyed óra múlva jött - szembe. Így öt perc séta volt még a villamostól az állomás, azért ez kibírható.

A 3-as jár folyamatosan, betétjáratra nagyjából felesleges várni, mázli, ha épp jön. Szinte minden utunkon jöttek ellenőrök és sokszor hatalmas a tömeg, egyszer alig bírtunk leszállni. Jegyet előre kell venni, kis bódékban árulják sok helyen, de trafikban is lehet kapni. 1,80 KM az ára, ez is olcsóbb, mint itthon, van napijegy is 5 MK körül. A busz is 1,80 volt úgy, hogy a sofőrnél vettük a jegyet. (2017)" forrás

Kriszta fotója

Busz

Taxi

Előre meg kell álllapodni a taxisofőrrel a viteldíjról. A busz- vagy a vasúti pályaudvartól az óvárosig tartó taxizás kb. 1500 forintnak megfelelő összegbe kerül.

A piros taxi a Crveni Taxi társaság autója - crveni annyit jelent, hogy piros

,, A szarajevói taxisok között is van sok olyan, aki a külföldi turistát átveri, vagy legalábbis megpróbálja. Az óvárosból akartunk menni taxival a tömegközlekedéssel nehézkesen elérhető Alagút-múzeumba. A weben megnéztem, hogy a távolság 9,7 kilométer és az 1 kilométerre szabályozott taxi tarifa ismeretében 20 márákára becsültem a korrekt viteldíjat, de persze számoltam azzal, hogy alkudozni kell majd és ennél tönnet kényszerülünk majd fizetni. Nos, a taxi strandnál az első taxist megkérdeztük, hogy mennyiért visz el a múzeumba. Azt mondta, hogy 40 márka. Mondtam neki, hogy ez egy 10 kilométeres távolság. Ő a pofámba hazudta, hogy 20 kilométer. De azért lement 30 márkára és azt elfogadtuk, mert nem láttk értelmét, hogy más hiénákkal is alkudozzunk, hiszen az óvárosnál várakozók között nyilván ilyeneket találtunk volna. Szóval ébernek kell lenni, és nem árt bemérni weben a távolságot előre, ahogy mi tettük." (aji, 2017)      

Étkezés

,, Szarajevóban az első étkezésünk az óvárosi Morica Han nevű vendéglőben esett meg. A belső étkezőteremben vacsoráztunk. nagyon hagyományos, régimódi az egész, de amit tálaltak nekünk az szuper volt. Annyira jót ettünk, hogy 2 nappal később visszamentünk, de akkor már nem volt ugyanolyan szerencsénk. Lehet, hogy akkor éppen más séf vezényelt a konyhában.

A pirított krumplijuk pont olyan volt, amit imádok. A szabadtéri része roppant hangulatos, de az inkább kávézós hely." (aji, 2017)   


,, Mit ettem, mit ittam?
Persze, evidens: csevapot, pljeskavicát, shaslikot (razsnyicsot?). Különösen az utóbbiak voltak nagyon finomak, zamatosak. A csevapot a szállásadóm által ajánlott helyen ettem, de ott az nekem kicsit száraz volt. Másnap a Ćevabdžinica Hodžič egyik, majd másnap a másik éttermében elfogyasztott pljeskavica és saslik/razsnyics sokkal szaftosabb, finomabb volt. Első nap pedig nagy óvatosságból egy bureket fogyasztottam ebédre, ami az eladó szerint kis adag volt, ám én nem bírtam megenni legalább egyharmadát. :)
Az innivalók kapcsán a kávét tudom említeni (tekintve, hogy azon kívül csak vizet ittam). Mindenképpen érdemes kipróbálni a bosnyák kávét (ami tulajdonképpen török kávé egy változata talán), kis kiöntőben érkezik a leöntött kávé, kis edénykében cukor, egy másik fületlen edény a kávéscsésze, amiben egy kis török édesség, a legtöbb helyen rózsavíz ízű (tudom, hülyén hangzik, de mégis) rahatluk (szerbül ratluk, másképp szultánkenyér, Turkish delight) van. Ezt egyes javaslatok szerint a kávé előtt, más javaslatok szerint előtte és utána kell elfogyasztani. Bármikor is esszük meg, finom :) Ha kivettük az édességet, a helyére tesszük a cukrot, majd ráöntjük a kávét. Majd újra öntünk rá, mert egy csészényinél több adag van a kiöntőben. Szóval nekem bejön a bosnyák kávé. Persze azért ittam espresso-t is :) (2018)" forrás


,, Szarajevóban nagyon tudom ajánlani a Cajdzinica Dzirlo tea-és kávéházat (Kovači 16),ha bosnyák kávét vagy teát innátok-a hölgy,aki a helyet vezeti nagyon kedves és sok érdekességet mesélt. (sz.m., 2019)

Ajánlott éttermek:

1. Bon Apetit

Nemzetközi étterem, ne egy francia konyhás hely. Vannak tésztaétkek. Kicsi étterem az Alta bevásárlóközpont mögött. Jó minőség. Vasárnap zárva van! Címe: Kranjceviceva 11

2. 4 Sobe Gospodje Safije (Mediterrán és közép-európai konyha) Cím: Cekalusa 61

Nagyon hangulatos hely. Az étlapon nagy a választék. Vasárnap sincs zárva.

3. Cakum Pakum - balkáni és olasz konyha, valamint szuper palacsinta! - (Cím: Kaptol 10) - Kicsi (mindössze 5 asztal), hangulatos étterm egy utcasarkon. Jó a pasta. A választék nem nagy. Vasárnap zárva!

4. The Epicentrum (Muvekita 11, Ferhadija és a Muvekita sarkán), Vasárnap is nyitva!
Nem turistás, modern autentikus. Vannak olasz kaják. Házias. Hátrány: cigiszag és zaj, vasárnap az étlapról sok minden nincs.

5. La Pasta di Mama - néhány asztalos - Maršala Tita 54 - vasárnap zárva

6. Dveri óvárosi ebédelő hely, vasárnap is nyitva - Prote Bakovića 12 - nagyon kellemes a környezete - friss házikenyér, leves és minden finom

"Az útikönyvek szerint Szarajevó az egyetlen hely a világon, ahol néhány száz méteren belül négyféle vallás (katolikus, ortodox, muzulmán és zsidó) temploma megtalálható. Ezt csak megerősíteni tudjuk, az óvárosban minden utcában találtunk, nem is egyet. Az egyik étteremben épp emiatt egy “kis probléma” merült fel, a pincér nem volt hajlandó egy egész üveg bort kihozni, mert a mecset túl közel volt hozzánk. Azt mondta: pohárban lehet, flaskában nem! Miután láttuk, hogy mindegyik étterem közelében fellelhető legalább egy templom, megelégedtünk a pohárral." forrás

Kriszta fotója

Ezt ettük az Edin pékségben (olcsó ebéd volt) - Kriszta fotója

Isteni, friss és meleg burek volt (Kriszta)

,, Helyi szállásadónk ajánlotta a bazár egyik utcájában lévő Nanina Kuhinja éttermet, ahol olyan bosnyák ételeket kóstoltunk, mint a darált hússal töltött szőlőlevél és hagyma, a Hadžijski ćevab, vagy a gulyás, amely szegfűszeggel volt megbolondítva. Különleges, finom ételek, amelyek az orientális konyhát idézik, de mégsem olyan erős a fűszerezésük." forrás


,, A marhahúsból készülő csevapcsicsi vagy pljeskavica mellé egy pohár sörre és borra vágyóknak érdemes felkészülnie arra, hogy a muszlimok tulajdonában lévő, vagy épp mecsetek tőszomszédságában álló helyeken sem alkoholos italt, sem alkoholmentes sört nem fognak találni – megéri tehát rendelés előtt jól körbenézni, nehogy meglepetés érjen minket.

Az árak a magyar pénztárca számára egyáltalán nem megterhelők: ezer-ezerkétszáz forintért akár egy itallal együtt is abszolválhatunk egy ebédet. Érdemes figyelni arra, hogy olyan helyet válasszunk, melynek teraszán láthatóan helyiek ülnek, hiszen jó eséllyel sokkal fűszeresebb és jobb ételt kapunk. (2018)" forrás

Vásárlás

Nagyon sok pénzváltó hely van a városban.

A Monarchiás és egyben modern városrészben található a Ferhadija sétálóutca, ahol persze rengeteg üzlet található. Ha vásárolni akarunk, vagy kirakatokat nézni, akkor itt a helyünk. Nagy itt is az élet, főleg késő délután és kora este. Kövessük a sétálóutca iratlan szabályát, és az irányunkban a baloldalon járjunk. Rengeteg kávézó. A szarajevóiak imádnak kávézókban időzni.

Bosnyák focisztár, a Dzeko, és a félig bosnyák Ibra a polókon - Kriszta fotója

Bezisztán piac

A városközpontban fedezhető fel a teljes nevén Gazi Husrev Beg's Bezistan inevű fedett piac. Régi múltja van, a 15.század óta létezik. Érdemes körülnézni (főleg maga az épület miatt), bár kicsit unalmas, hogy túl sok az ékszerbolt és a bőrárus. Meglepő, hogy a kereskedők egy része nem igazán hajlandó alkudozni.

Kriszta fotója

Szórakozás

Baščaršija - kávézó - Kriszta fotója

Caffe Bodyguard - Kriszta fotója

Ugyanabban a kapualjban Szexbolt és az 1992-1995 közötti tömegmészárlásokkal foglalkozó múzeum (az utóbbi a legkevésbé szórakozás) - Kriszta fotója

Angolos pub a belvárosban - Kriszta fotója

Közbiztonság

Szarajevóban nem kell tartani utcai rablásoktól, erőszakos bűncselekményektől. Gyakoribbak a lopások,zsebtolvajlások, a turisták ilyen-olyan becsapása, lenyúlása. Jócskán vannak koldusok, de ők nem bántják a turistákat, legfeljebb bosszantóan zaklatják.

A rendőr éppen azzal foglalkozik, hogy elkobozza a labdát a kisgyerektől. Ennyire jó a közbiztonság Szarajevóban (Kriszta fotója)

Szarajevóban még manapság is sok helyen vannak aknamezők, fel nem robbant lőszerek. Szerencsére már elég kevés a legutóbbi háborúból maradt romos épület, de amik még vannak, azokban és közvetlen környékén ne kolbászoljunk. A várost körülvevő dombokon inkább a kiépített utakon gyalogoljunk és ne a füvön. Az aknáktól még nem mentesített terepeken sárga szalagok, kiírások jelzik a veszélyt. Az aszfaltozott utak mindenhol biztonságosak.

,, A város biztonságos. Magas, szőke nőként megszoktam, hogy a déli országokban feltűnést keltek, ám itt nemigen foglalkoztak velem :) (vagy öregszem? :D ) Olyan sokféle ember él itt egymás mellett, hogy a hidzsábot viselő nők, a spagettipántos miniruhát hordó lányok, a sortban flangáló nők és nagyon ritkán, de előforduló, nikábban levő asszonyok egyaránt megszokottak a helyiek számára. Mondjuk biztos nem minden részén egyformán biztonságos a város, de ahol én mozogtam a belvárosban, az óvárosban, ott semmilyen gondot nem okoztam. Egyáltalán nem tűntem ki/fel. Az is igaz mondjuk, hogy bő hosszúnadrágban voltam, vagy térd fölött kicsivel végződő bő ruhát viseltem leggings-szel. Nem mondom, hogy nem bírtam volna ki leggings nélkül a 30 fokban, de nem akartam azért úgy öltözni, hogy fél ruhatárat kelljen magammal vinni, hogy bemehessek egy templomba vagy mecsetbe. (2018)" forrás


,, Kiraboltak. A rendőrség nem jött ki. Elmentünk az őrsre: nem engedtek be. Szerezzek tolmácsot, miközben a rendőr és én is tökéletesen beszéltünk angolul. Hívni akartak taxit, ami elvisz a követségre...Frissen kirabolva miből fizessem ki?
Szóval segítségre odakint ne számíts... (Judit, 2019)

Veszély! A homlokzatról darabok hullhatnak le

Egyéb hasznos információk

  1. Szarajevóban éjszaka éjfél és hajnali 5 között vízszolgáltatási korlátozások vannak érvényben.
  2. A Trebevic-hegyre járó lanovka a 26 éves szünet (háború) után újra nyitott. Először 1959-ben adták át, 1992-ig üzemelt. Akkor a szerbek megölték az őrt és a lanovka leállt. Most a felső állomás az ő nevét viseli, Ramo Biber. Egy út ára helyieknek 6.-, külföldieknek 20.- márka.
  3.   ,, Kipróbáltam a helyi sim kártyát. Fontos volt, hogy legyen mobilnetem mindig (és jól jött a szálláson is, ahol pont a szobánál volt gyenge a wifi jele), ezért vettem egy kifejezetten turistáknak szánt feltölthető sim kártyát. Van választék, lehet csak adatkártyát venni, vagy olyat, amivel telefonálni is lehet. Aztán vannak más lehetőségek is, helyieknek szánva, lehet, hogy az is megéri, de nekem ez a turistaváltozat (Ultra Tourist 1 package) pont megfelelt. Tartalmazott 5 KM értékben belföldi és nemzetközi híváskeretet, és 5GB adatforgalmat, 10 napra érvényes formában. A sarki újságosnál meg lehetett venni, de van a BH-nak (BH Telekom) üzlete is. Egy kis nehézségem adódott csak az aktiválás során (amely folyamat amúgy rém egyszerű: beteszem a kártyát, beírom a pin kódot, és kész :), indítottam egy hívást egy helyi számra - lehet sms-t is küldeni, de nekem kéznél volt a szállásadóm száma), hiába volt aktiválva a kártya, nem akart működni a net. Végül az újságos segített: a mobil adatforgalom menüben az APN-nél a másik helyi telefonhálózat címe szerepelt, ezt kellett átírni a BH-éra. (2018)" forrás

  4.  ,, Voltam már olyan helyen, ahol sok galamb; voltam már olyan helyen, ahol sok kóbor kutya és voltam már olyan helyen, ahol sok kóbor macska van; de egy helyen sem, ahol mindhárom egyszerre. Rengeteg galambot, kóbor macskát és még több kóbor kutyát láttam. Utánaolvasva találtam meg, hogy néhány éve kb. 12 000 kóbor kutya volt Szarajevóban, és habár az utóbbi években jelentősen csökkent a számuk, ettől függetlenül még mindig feltűnően sokat látni. (2018)" forrás

Baščaršija (a régi bazár)

kiejtés: báscsársijáh

"Kis házak, keskeny mellékutcák, bárok, sisha kávézók, boltocskák, a pékárúk és sült húsok illata, Szuper. Főleg este hangulatos. Keleties romantika. (belo, 2016)"

,, Ez az a hely, ahol legjobban érezni a város keleties jellegét és lüktetését.Az üzletek kínálatában egyaránt megtalálhatóak a kézműves termékek, ékszerek és kasmír sálak, csakúgy mint a hammam (hagyományos török fürdő) kellékei.

Az óváros és bazár utcáin sétálva olyan érzése van az embernek, mintha egy egzotikus, arab országban járna. Az érzés nem véletlen, hiszen Bosznia közel 400 évig török fennhatóság alatt állt, amely a vallásban (a teljes lakosság kb 40%-a muzulmán), kultúrában, építészetben és ételekben mind a mai napig érződik.

A Bascarsija negyedben járva kihagyhatatlan program egy tradicionális, bosnyák kávé elfogyasztása. A török változathoz képest itt háromszor főzik fel a kávéőrleményt egy speciális rézedényben, amelyet ilyen tálcán szolgálnak fel cukor és Turkish delight (zselés édesség) kíséretében. Annyira megtetszett ez a szertartásos kávéfogyasztás, hogy azonnal be is szereztem hozzá a megfelelő kellékeket. (2018)"  forrás

Kriszta fotói

,, Óváros: Az 500 méter magasan fekvő síkságon induló, 900 méteres magasságig felkapaszkodó negyed szűk utcáin és terein végigsétálva évszázadokkal repülünk vissza az időben, mérete miatt pedig akár két-három óra alatt is kényelmesen bejárhatjuk. A bazársorok tömegén átjutva álljunk meg a ránézésre legalább ötszáz éve működő helyek egyikén, és a helyiek közé beülve élvezzük a rézedényből töltött kávét, a sült húsokat, vagy épp az édességboltok a közép-európai ízlés számára sokszor talán túl édes, de mindenképp kihagyhatatlan kínálatát. (2018)" forrás

Vrelo Bosne park

Csak akkor áldozzunk rá időt, ha a városban már sok mindent megnéztünk, vagy kifejezetten egy parkban akarunk időzni. nem különleges, de kellemes sétára, könnyed kirándulásra. Viszonylag kieső helyen van, a városon kívül. Tiszta, gondozott. Ha kisgyerekkel vagyunk, akkor egész jó program lehet, mert nézegethetjük a hattyúkat és a kacsákat.

Alagút múzeum

A "Remény alagútja" (Bosnyákul, horvátul Sarajevski tunel, szerbül: Сарајевски тунел), másik elvenezése: Tunel spasa (Тунел спаса, Angolul: Tunnel of rescue, vagy Tunnel of Hope

Meglehetősen kieső helyen van a múzeum, aminek az alábbi fotón látható családi ház a főépülete:

Kriszta fotója

Ide el kell jönnie a turistának, ha érzelmileg közel akar kerülni ahhoz a rémdrámához, ami ebben a városban lezajlódott. Megérteni nem lehet, hiszen felfoghatatlan, hogy Európában ilyesmi a 20. század végén (1992-1996) előfordulhatott.

A múzeum nem nagy, de tényleg érdekes. Csaknem minden ki van írva angolul is. Amúgy rengeteg fotó segít érzékeltetni a szörnyűségeket, az ostrom alatt a lakosság álrtal elszenvedetteket. Belépődíj: 10 KM/fő, azaz kb. 5 euró (diáknak 5 KM). Kb. 1 órás programra kell számítani.

Nyitva 9-től 5-ig. (November és március között csak fél négyig)

Érdemes idegenvezetőt igénybe venni, mert a múzeumi élményt egyértelműen tartalmasabbá teszi. Van olyan gudie, aki maga is felnöttként élte át az időszakot.

Az alagút eredetileg 800 méter hosszú, a múzeumban látogatható szakasz mindössze kb. 20 méter.

Egy házaspár a saját házánál alakította ki a múzumot. Ha a sok nyelven kinyomtatott tájékoztatókból vásárolunk, akkor ezzel a nemrégiben özveggyé vált hölgy pénzügyi helyzetét támogatjuk.

A Kolar család a kilecvenes években

Az özvegy  a szuvenírboltjában - Kriszta fotói

A kilencvenes évek első felében zajlott háború idején Szarajevó lakói az ENSZ által ellenőrzött repülőtér alatt építették az alagutat éjjel-nappal (1993 márciusa és júniusa között). Az alagút arra szolgált, hogy a szerb blokádot kijátszva minden lehetséges árut, élelmiszert a városba csempésszenek a túléléshez. A felszínen túl veszélyes volt a csempészés, mivel a szerb orvlövészek válogatás nélkül lőttek a civilekre. Az alagútnak köszönhetően a mozlim és a keresztény lakosság köztük szerbek is) úgy ahogy el tudta látni magát. Ez volt az egyetlen be- és kijutási lehetőség a blookád idején.

Attól olyan drámai hatású a múzeum, hogy nem a távoli múltban történt, és az idő közelségét valahogy átérezzük.

Tömegközlekedéssek kicsit komplikált eljutni a múzeumba. A központból a 3-as 35 perc a végállomásig, onnan a Kotoracba közlekedő 12-es busszal annak végállomásáig (10 perc), majd átgyalogolni a Tilava nevű hídon, a túloldalon rögtön balra fordulni és 500 méterre ott a múzeum.

A taxi persze egyszerűbb megoldás.

Megfontolandó a szervezett túra, mert az odajutás így olcsóbb, mint a taxi, és egyszerűbb mint a tömegközlekedés. A városközpontban érdemes tájékozódni a turista információnál, hogy mikor van túra és mennyiért.

Hajolni kell, bizony - Kriszta fotója

"Mi többször is voltunk kint, Daninak nagyon tetszett az alagút. Biztosan más kisfiú fantáziáját is megmozgatná ez a katonáskodás, az övét nagyon foglalkoztatta. Második, harmadik látogatásunkkor már ő mesélte a vendégeknek a „sarajevski tunel” történetét. A háború után az alagutat berobbantották, a butmiri kijáratnál maradt meg belőle egy kb. 10 m-es szakasz. A Kolar család úgy döntött, hogy a házat megőrzik eredeti állapotában, a pincében állították ki azokat a szerszámokat, amivel építették, fegyvereket, katonai egyenruhákat, a hordágyat és azt a széket, amin a sebesülteket tolták. Már az alagútnak ezen a rövid szakaszán is van olyan hely, ahol még nekem is le kellett húznom a fejemet, az egész nagyon nyomasztó volt. Ennek ellenére és talán pont ez miatt, ha valaki Bosznia-Hercegovina fővárosában jár, semmiképpen nem hagyhatja ki a sarajevski tunel múzeumot, az élni akarás, az emberi erőfeszítés, kitartás, bátorság jelképét. (2013)" forrás

Egyéb múzeumok

Nemzeti múzeum (Zemalskij muzej)

,, A nemzeti múzeumok legtöbbször egyáltalán nem érdekesek a hosszú hétvégére érkezők számára, ebben az esetben azonban kivételt kell tennünk, hiszen az 1913-ban Karel Pařík által négy szimmetrikus pavilonnal bővített épületegyüttesben őrzik a viág egyik legidősebb haggadáját, ami a világ teremtésétől az egyiptomi kivonulástörténeten át egészen Mózes haláláig meséli el a világ történelmét, valamint tartalmazza a kovásztalan kenyér ünnepén tartott Széder-este menetét.

A Szarajevói Haggáda néven emlegetett könyv a XIV. század derekán született Barcelonában, Szarajevóba pedig a XVI. század hajnalán, a Spanyolországból menekült, katolikus hitre áttérni egyáltalán nem akaró zsidókkal együtt érkezhetett. Közel négyszáz éven át maradt családi tulajdonban, ezen idő alatt pedig számtalan széderhez használták – tökéletesen bizonyítják ezt az oldalak jókora részén feltűnő borfoltok. (2018)" forrás

Sírkő (13-14. század tájáról) - V. Emil fotója



"A Srebrenica múzeumban 14 konvertibilis márkáért üthetjük ki magunkat. A kiállítóteremben 3 darab filmet vetítenek, köztük a Miss Sarajevo címűt, ami a háború ellenére a föld alatt megrendezett szépségkirálynőválasztás apropóján mesél a rázós évekről, illetve egy dokumentarista és egy artisztikusabb fotókiállítás tárja elénk a borzalmakat. (2016)" forrás

Mecsetek és Dzsámik

Gazi Husrev-Begova mecset és egy medresz

Helyi viszonylatban gyönyörűnek tekinthető (valójában elég egyszerű) a fallal körülvett mecset. Meg kell nézni. Ez az óvárosban a legrégebbi (16. század) és legnagyobb mecset. Tartoik hozzá egy 47 méter magas minaret is. Nőknek fejfedőt kell felvenni, a férfiaknak is illendő öltözékben kell belépniük. Ha a sok turistát el akarjuk kerülni, akkor érdemes kora délelőtt jönni. Sajnos gyakran napközben zárva tartják. Érdeklődni kelll, hogy mikor tartanak nyitva. A medreszt (iszlám iskolát) is feltétlenül nézzük meg, mert érdekes az épület.


,, A Husrev bég mecsetbe az esti látogatási időszakban érkeztem (17.30-19.00). Sokszor elhaladtam mellette addigra, tekintve, hogy a sétálóutcában van, és mindig érdekesnek tűnt. A bejárat két oldalán a nők baloldalon, a férfiak jobboldalon nagy, szőnyeggel borított helyen ültek, beszélgettek, néhányan imádkoztak is időnként. Bent azonban kis csalódás ért, gazdagabban díszített, impozánsabb belsőre számítottam (ebben az Abu Dhabi-ban látott Zayed sejk mecset befolyásolt valószínűleg). Ám egyszerű, de szép, ízléses díszítést láttam, a modern technika eszközeivel felszerelve (a megfelelő időszakokban kint kivetítőn lehetett követni a benti eseményeket, amikor felolvastak szövegeket a Koránból(?)). Kicsit vicces volt, hogy amikor nagy óvatosan, cipőmet a bejáratnál kívül levetve, zokniban (és kendőbe rejtve a fejemet/hajamat) bementem, éppen... porszívózták a szőnyegeket odabent :) Kb. 5 percet voltam bent, mert nem lehet körbejárni, csak egy kb 4 méteres "kifutó" van lekerítve a látogatók számára. (2018)" forrás

medresz

Kriszta fotó

v.j.

iTemplomok

Jézus Szíve Székesegyház

,, Közvetlen közelében laktunk, és hajnalban felébresztett a harangja. Pewrsze megnéztük belülről is, de semmi különös. Pár perc után kijöttünk. Ami érdekes volt, az a templom előtti II. János Pál szobor. 1997-ben itt járt a pápa és biztos lelki erőt adott a katolikus horvát lakosságnak, amely a mozlim lakossággal együtt két évvel korábban megszenvedte a város ostromát. Az azonban a beszámolók szerint látszódott, hogy a pápát ünneplő horvátok nem érzékeltettek szolidaritást a mozlim bosnyákokkal. (aji, 2017)   

Szerb Ortodox Székesegyház

Ha nem láttunk még életünkben szerb ortodox templomot, akkor érdemes megnézni, ha igen, akkor kihagyható.

Egyéb látnivalók

Vijećnica (Régi városháza)

A város egyik jelképe. 1896-ban építették. A 2. világháború végégig itt volt a polgármesteri hivatal. Később Nemzeti Könyvtárként működött. A jugoszláv polgárháború idején jelentős károk érték.

Ezen a helyen, 1992 augusztus 25-26 éjszakáján szerb bűnözők felgyújtották a nemzeti könyvtárat és több mint 2 millió könyv, újság és dokumentum a lángokban elveszett - Ne felejtsük el, emlékezzünk és figyelmeztessen minket - Kriszta fotója

Žuta tabija (Sárga erődítmény)

Az óvárostól 10 perc gyalogtávolságra. Nem szabad kihagyni, mert érdekesebb a kilátás, mint az Avaz-toronyból. Kár persze, hogy az erődítmény kilátó része teljesen rendezetlen, elhanyagolt. Az odaés onnan vezető út érdekes.

Kriszta fotói

Avaz torony

Klassz a 360 fokos kilátás egész Szarajevóra a torony tetejéről. Kár, hogy a fenti kávézó is olyan cigiszagú, mint a legtöbb szarajevói vendéglátóhely. A kilátó platform megfelelő. A torony 170 méter magas (Állítólag a legmagasabb éíptmény az egész balkénon.) 1 KM a belépő (?). Legyen nálunk helyi pénzérme, mert a 35. emeleten (142 méter magasban) lévő teraszra csak egy automatába bedobott pénzérmékkel lehet (0.50, 1 és 2 KM-t fogad be.). Üveglift vezet fel. (Fent ingyenes a wifi...)

Fentről lehet látni az olimpiai stadiont és a Bjelasnica-hegyet is.

A tornyot autóval nem könnyű megközelíteni. Az amerikai nagykövetség és a buszpályaudvar irányában található. Néhány száz méterre van a nemzeti, avagy történeti múzeumtól.

,, 15-20 perc gyalogtávolságra van a központtól. Olcsó a belépőjegy, gyors a lift és érdekes fentről körülnézni. Érdekes, de nem szép. Fentről a városnak a szürkébb, érdektelenebb részét látjuk, nincs igazán rálását a központra és az óvárosra. Erre jobb felmenni a sárga erődítmény tetejére. Az Avaz-torony egy szimpla irodaépület. Nagyon büszkék rá a helyiek. A fenti panoráma bár cigifüstös és elég gagyi. Nem is volt kedvünk beülni." (aji, 2017)


,, A panelházak tőszomszédságában lévő csavart épület kilátóként is működik, ám csak tiszta idő esetén érdemes ide felmenni. Ez az őszi időszakban elég ritka. Elég nagy a szmog a városban, köszönhetően a sok, környéken működő gyárnak. Alternatívaként javaslom a sárga erődre való felkapaszkodást, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a városra és még fizetni sem kell érte." forrás

Fentről a városkép nem igazán szép -betonházak, vasúti sínek - Kriszta fotója 

Az 1914-es merénylet helye és múzeum

A Baščaršija főterétől nem messze, a folyó jobb partján, a csinos Latin-híddal átellenben található az utcasarok, ahol 1914. június 28-án lelötték Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét. Ez váltotta ki az első világháborút. A merénylet nem a hídon történt, csak közvetlen közelében, mint az helyben felmérhető. Látható egy emléktábla és kirakatban némi képi dokumentáció. A sarkon van egy múzeum is, ami magyaroknak érdekes a monarchia vonatkozások miatt. (Érdemes a folyó másik oldala felöl fotózni a Városházát, mert jó képtéma.) A város egyik jelképe. 1896-ban építették. A 2. világháború végégig itt volt a polgármesteri hivatal. Később Nemzeti Könyvtárként működött. A jugoszláv polgárháború idején jelentős károk érték.

A lövések nem a hídon, hanem egy keskeny utcában érték őket - Kriszta fotója

Zsidó múzeum

Érdekességek

Merénylet, ami az első világháború kirobbanásához vezetett.

Szarajevói merénylet helyszíne

1914 június 28-án erről a helyről követte el Gavrilo Princip az osztrák-magyar trónörökös, Ferenc Ferdinánd és felesége, Zsófia elleni merényletet

Szarajevó - olimpiai város 1984 - körbevett város 1992-1995 - Kriszta fotója

Szarajevo  olimpiai  város  - és, ami az olimpiaiai helyszínekkel történt utána. 

Latin-híd

Miért Latin? Mert ez a híd biztosította a legrövidebb utkapcsolat a belváros római katolikus katedrálisa és a korábban nagyrészt katolikusok által lakott Latinluknak (,,latinul" beszélő) nevezett negyed között, ami a Miljacka-folyó baloldalán terült el.

Kriszta fotója

Levegőszennyezettség

Ahhoz képest, hogy Szarajevót hegyek veszik körül, a városnak feltűnően kevés a zöld területe. Szarajevó egy medencében fekszik, a városfejlesztés kusza, sok helyen szénnel fűtenek és rengeteg az elavult álllapotú gépkocsi, s egyéb játmű. Ami a légszennyezettséghez még pluszban hozzájárul, a balkáni háború idején sok fát kivágtak (a blokád idején a hidegben szükség volt rájuk) és helyükre nem ültettek újakat. Főleg a téli hónapokban érezni a rossz levegőt. Csak Szarajevó dombos negyedeiben van jobb levegő.

Olvasmányos linkek

"A bosnyák főváros jó hétórányi autóútra van Budapesttől, és ugyan a boszniai szerb szakaszon belefuthatunk rémes minőségű utakba, gyorsan elfogynak a kilométerek, és annyira nem is vagyunk fásultak, amikor a hegyek között feltűnnek Szarajevó fényei. Mivel éjszaka érkezünk, mindössze annyit látunk a városból, hogy néhány megviselt arcú, középkorú férfi lézeng az utcákon, no meg pár nagytestű kutya, de azt nem sikerült megállapítani, hogy utóbbiak az előbbiekhez tartoznak-e.

Az első, amit napfénynél feltűnik Szarajevóból, hogy mennyire besorolhatatlan építészetileg. Talán még soha nem jártam ennyire eklektikus városban. Egymást váltják az Osztrák-Magyar Monarchia uralma idején emelt, jellegzetesen közép-európai épületek; aztán a két világháború között épült, modern stílusú lakóházak; a szocialista Jugoszlávia dicsőségét hirdető, ormótlan toronyházak – idáig még azt is mondhatnánk, hogy tipikus délszláv város, ám a számos minaret és az óváros török jellegű bazársora alaposan megkavarja a képet. Mindez ráadásul a tengerszint fölött ötszáz méterrel, úgy, hogy a várost impozánsan magas hegyek veszik körül.

Az a tény, hogy a szállásunk a török uralom jegyeit magán hordozó óvárosi negyed, a Baščaršija közelében van, hozzásegít ahhoz, hogy a város legegzotikusabb és legkeletiesebb arcát ismerjük meg elsőként: a rézedényből töltött, törökösen főzött kávét iszogató és vízipipázó helyieket, a dzsámi udvarát benépesítő, lusta macskákat, a véletlenül sem azonos színű és típusú villamosokat, és a földszintes bazárépületeket. Később feltűnik az is, hogy a helyi nők olyan húsz-huszonöt százaléka fejkendőt visel, látunk férfiakat fezben, és időről időre megjelennek a bosnyák hadsereg katonái is, a világ legrondább és legrosszabbul szabott egyenruhájában. Az első egy-két órában tehát Szarajevó mindennek tűnhet, csak modern európai városnak nem, de aztán az összkép kissé árnyaltabb lesz.

A Baščaršijától nyugatra haladva fokozatosan európaibb benyomást tesz az emberre a város, egyre több ismerős brand köszön vissza a kirakatokból, megjelennek a pubok és a felvágós kávézók, de ezeknek van egy kis „exkluzív" hangulatuk, és nem egyszer a tíz-tizenöt évvel ezelőtti Budapest juthat eszünkbe a szarajevói belvárosról. A párhuzamot erősítik a zárt térben cigarettázó emberek, az otthon megszokottnál jóval kevesebb okostelefon és külföldi fiatal, a magyar átlaghoz képest is rosszabbul öltözött emberek - felfogatjuk ezt egy kisebb időutazásnak is.

Szarajevó egyébként hiába van fent a hegyekben, mégis érződik, hogy jóval délebbre fekszik Budapestnél: már februárban virágzik a szilvafa, és tele van a város kiülős kávézókkal és éttermekkel, melyek úgy is sokszor tele vannak, hogy nincs több tíz-tizenkét foknál. A napsütés teszi, hogy sokáig nem tulajdonítunk jelentőséget a kutyáknak, hiszen a legtöbbjük a napon heverészik, és ez még nem feltűnő.

Bár turistából nem láttam sokat, főszezonban azért jönni szoktak, noha a többségük a többi délszláv országból, Törökországból, a Közel-Keletről és Kelet-Ázsiából. Valamiért a nyugatiak még nem fedezték fel maguknak tömegesen Szarajevót, ám ha valami újabb katasztrófa nem történik a városban, ez csak idő kérdése, és akkor már jóval kevésbé lesz időutazás jellege egy szarajevói látogatásnak. Magára a városra amúgy elég egy-két nap, de a közeli, festői Mostarral, valamint a tengerparttal együtt egy teljes hétre is elég programot nyújthatnak a boszniai látnivalók. Az ország olcsó, és Szarajevóban sem kell vagyonokat költeni ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Alig ezer forintért például rendkívül laktató és finom csevapot vagy pljeskavicát lehet kapni lepénnyel, viszont a többi délszláv országhoz képest különbség, hogy nem mindenhol lehet sört is kapni melléjük. A kis kávézókon kívül a bazárban látható még pár törökös édességbolt is, mi viszont egy nyugati típusú cukrászsüteményeket és csokoládét árusító üzletbe térünk be. (2014)" forrás

"A városon átviharzott két világháború, a szocialista-kommunista rendszer, majd a Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk egyik legborzasztóbb epizódja, a város három évig tartó szüntelen ostroma. És száz évvel később akár úgy is tűnhet, hogy Bosznia és Hercegovina nem került közelebb a megoldáshoz. Az ország sokáig nemzetközi protektorátus volt, újjáépítését és igazgatását a nemzetközi közösség vállalta. A politikai Európa perifériáján vegetál, miközben a három államalkotó nemzete merőben ellentétes célokat fogalmazott meg. A katolikus horvátok szívesen kilépnének a muzulmán bosnyákokkal közös föderációjukból, a bosnyákok viszont központosítottabb, egységesebb államért küzdenek. Az ortodox szerbek pedig nem akarnak betagozódni semmiféle egységes Boszniába, és igyekeznek napirenden tartani az elszakadásukról szóló népszavazás lehetőségét.

Az utazó ebből valószínűleg semmit sem érzékelne, különösen Szarajevóban nem. Egy olyan városba csöppenne, amelyben a világok, az impériumok keveredése máig látható. Egymás mellett léteznek a török birodalom máig élő maradványai, a valaha jelentős szefárd zsidó közösség nyomai, a Monarchia építészeti és infrastrukturális hagyatéka, a királyi és szocialista Jugoszlávia emlékei. És a legutolsó háború nyomai. Mindeközben a lábát sem kellene kitennie a régi városközpontból. Az utazó egy sajátos légkörű városba csöppen, ahol két-három napra való programot tudna összeállítani magának. Feltéve, hogy értékeli a tömény történelmet. A merénylet múzeumától az alagút-múzeumig (az ostrom idején a repülőtér alatt ásott alagút volt az egyetlen összeköttetés a külvilággal). És még dzsámik, zsinagóga, templomok. Kedves emberek. Jó ételek. Alacsony árak. És Magyarországhoz még közel is van. (2014)" forrás


"A lövésnyomok meg az aknavető-gránát aszfaltba ütött jellegzetes mintái ellenére Szarajevó ma már biztonságos. Az erőszakos bűncselekmények aránya állítólag itt a legalacsonyabb az egész Nyugat-Balkánon. Megerősíthetem: nyugodtan lehet éjjelente egyedül sétálni a rosszul kivilágított utcákon, még a külvárosokban is. Az eltévedés veszélye is csekély: ha mindig hegynek lefelé megyünk, akkor előbb-utóbb visszajutunk a Miljacka partjára, onnan pedig már lehetetlen eltéveszteni a Baščaršiját. A segítőkész helyi lakosok egyébként a legváratlanabb időben is képesek felbukkanni egy hirdetőoszlop vagy egy sírkő mögül. Ez utóbbiakból ugyanis elég sok van: majdnem minden sarkon látható egy sírhantokkal sűrűn borított muzulmán temető. Néhány nap alatt hozzá lehet szokni a látványhoz. Az egyik étterem kerthelyisége szinte szomszédos a sírkerttel. Lehet, hogy bizarrnak hat, de egy olyan városban, ahol a pravoszláv templomban kávét mérnek (Saborna crkva, és tényleg!), ez is belefér. Elvégre Boszniában vagyunk...(2012)" forrás

A sarki ház a Monarchia idejéből (akár Pesten is lehetne) - Kriszta fotója

"A stadion környéke egy hatalmas temető, mert a városon belül, amit teljesen körbezártak a szerbek, már sehol sem volt szabad temetkezési lehetőség. Az egyik helyi idegenvezetőnk azt is lemondta, hogy az utca, amin éppen megyünk, egyik legszebb utcája volt Szarajevónak, valóságos zöld alagutat képeztek az öreg gesztenyefák, de egytől egyig mindet kivágták, hogy legyen mivel tüzelniük az embereknek. Ez az utca egyébként az állatkerthez vezet, ami ma már inkább amolyan várospark, néhány háziállattal, mert a háború során természetesen ez is elpusztult és az elveszett állatállományt nem tudták még pótolni. Az olimpia színhelyéül azért is volt remek helyszín Szarajevó, mert mint írtam, a város egy völgyben fekszik, és 3 oldalról 1500-2000 méter magas hegyek veszik körül.(2008)" forrás


"És megkerestünk még néhány szarajevói rózsát, tobzódtunk egy kicsit a mostari híd körüli bazársoron, ahol véresen komolyan veszik a háborús relikviák árusítását, belefulladtunk pár burekbe, kikerültünk pár kóbor kutya hordát, amik a világ legtermészetesebb dolgaként grasszálnak Szarajevóban, elmentünk Montenegró egyik legszebb és legnyugisabb helyére, a Durmitor Nemzeti Parkba, és közben próbáltunk nem turistának látszódni. Nem sikerült. De megpróbáljuk jövőre is, mert ha hanyag bürokráciára, finom kávéra és egy kis keleti hangulatra vágyik az ember, akkor induljon el délnek – megígérem, jó lesz. (2013)" forrás


"Hosszú kálvária után végül kilyukadtunk a folyóparton, ahol rögtön találtunk egy bringautat, aminek nagyon megörültünk, de aztán hamar véget ért. Mint kiderült, azért, mert egy széles korzóban folytatódott: egy széles kétszer egy sávos út le van zárva Szarajevóban az autósoktól (lehet télen nincs, de most szeptemberben még igen), és csak miénk, bringásoké, gyalogosoké, gyerekeké, kutyáké, macskáké, mindenkié!

Számomra ez az élhető város, hogy van tere az embereknek, van hová kimenni! Nem pedig a 99-es busz nyom be egy tonna ólmot a tüdőmbe, amikor kilépek a főiskola ajtaján az első sikeres félévemet zárva – ezt sose felejtem el. No, de nem panaszkodom, Budapest se egy rossz város, csak kevés ilyen bátor kezdeményezést látok, pedig biztos vagyok benne, hogy hosszútávon mindenkinek tetszene, és az a politikus is jól járna, aki a nevét adta hozzá. A Latin-hídnál mondtuk, hogy megérkeztünk. (Ott lőtték le Ferenc Ferót, “ott robbant ki” a világháború) Nem volt szállásunk, mi tévők legyünk?!?" forrás


"A városképet három egymás utáni nagy birodalom alakította. Előbb az Oszmán-törökök, utánuk az Osztrák-Magyar Monarchia majd a Jugoszláv állam hagyta rajta keze nyomát a városon. A különböző államok, különböző korokban épült épületei teszik igazán izgalmassá az óvárost: A belváros közepén egy hamisítatlan oszmán-kori óvárost találunk, török fürdővel, mecsetekkel és bazárral. Ezt a részt ölelik körbe a monarchia korának akár Budapestről is ismerős szecessziós épületei. (2016)" forrás


,, A város csodálatos fekvésű, hiszen minden oldalról hegyek veszik körül (ez azért a délszláv háborúban nem volt nagy öröm nekik, hiszen a környék magaslatairól lőttek a csetnikek), engem Luxembourg-ra emlékeztet. Persze csak a természeti adottságaiban, mert azért a balkáni hangulat megvan. Csak néhány adalék: egyetlen busz- vagy villamosmegállóban sincs kiírva sem a menetrend, sem a járatok sorszáma, sem az, hogy hová lehet menni; rengeteg a kóbor kutya, volt olyan, hogy egy csapatban hetet láttam; az éttermekben, kávézókban lehet dohányozni; sok a szemét és még mindig vannak romos épületek. Persze az árak sincsenek a közelében sem a luxembourg-inak, ami nagy szerencse, mert végre mindig a helyi fogásokat kóstolhattam meg, nem kellett gyorséttermet keresni, ami azért mondjuk Párizsban csak nagyon vastag pénztárcával valósítható meg.

Az Óvárosba indultam, ahol rengeteg az árus és a turista, mivel már dél felé járt leültem enni egy csevapot és inni egy sört, ez utóbbi a muzulmán éttermekben természetesen nincs. A csevap 10 db-ból állt, amit alig bírtam megenni és ez (a sör nélkül) 7 KM-be került. (2017)" forrás



,, A keleties hangulatú óvárosa és az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült városrész mellett jelentős része a titói időket idéző lakótelep, de bárhova is megyünk, mindenhol találunk kávézót, akár lakótelepi tízemeletes alján, akár körfolyosós, belső udvarokban.

A várost déli része egy viszonylag keskeny völgy, amelyet öt hegy fog közre. Én nagyon szerettem a hegyoldalak hangulatos, szűk kis utcáit, a régi házakat. A várost Európa Jeruzsálemének is nevezik, hiszen a belvárosban egymás mellett sorakozik a szerb ortodox templom, katolikus katedrális, amelyet Ferenc pápa is meglátogatott, mecsetek és zsinagóga.

A város tempója lassabb, mint a magyar fővárosé, és hangulata a ’90-es évek második felének, a 2000-es évek elejének Budapestjére emlékeztet. A bárokban és éttermekben még mindig lehet dohányozni, a körjáratként működő villamos még a ’70-es évekből marad itt. (2017)" forrás


,, A Miljacka folyó által kettéválasztott, Budapest területének egynegyedén elterülő várost mára helyreállították, huszonöt év után újra jár a Trebevic-hegyet a várossal összekötő sílift (lanovka), sőt, az elmúlt két évtizedben modern épületek egész sorával – így a Balkán legmagasabb, csúcsán kilátószintet is rejtő épületével – bővült, mindamellett, hogy megtartotta évszázados örökségét, melyben helyet kaptak Szarajevó török kori, Monarchia-beli, illetve az elmúlt száz év viharai során született épületei, terei és szokásai: az utcákon járva néhány száz méteren belül belefuthatunk egy zsinagógába, mecsetbe, katolikus templomba, vagy épp az elmúlt ötszáz év bármelyik építészeti stílusának gyermekébe, ezt pedig tényleg csak a világ kevés városáról mondhatjuk el. (2018)" forrás

Fotóegyveleg

Kriszta fotója

Egyesek szerint ez a legrondább épület a városban (másoknak bejön) - Kriszta fotója

Vissza az elejére


Kommentek

Babarczi Péter, 2019. 01. 13. 11:13
40 éve járunk az Adriára, főleg Szarajevón keresztül ( ma már elkerülő autópálya téríthet el bennünket a várostól). Mosztár irányába ez a legszebb út. Sokszor motorral jöttünk le, de azzal a legcsodálatosabb. Szarajevóban sokszor jártunk, de csak átutazóba és a Bascsarcsija volt a fő irány. Voltunk Ilidzsába is még a háború előtt, ahol ismerősöknél időztunk. Onnan származik két lányunk ( Szilvana, Diana ) neve, mert az ismerősünknek az iker lányait hívták így. Ma már a család teljesen szétszóródott a háború miatt a világ minden tája felé. Pl.: a lányok Ausztráliában élnek. Most rászántuk magunkat egy három napos 2019. május végi Szarajevói látogatásra. A Kriszta által lefotózott sárga-zöld ( a legcsúnyább épület ) motelbe, apartmanba, majd meglátjuk. A Diána lányom választotta és most már azért is abba megyünk, mivel jobban felkeltette az érdeklődésünket. Mivel most lesz időnk bővebb információkat szerezni, látogatásunk után friss beszámolóval tudok szolgálni. Egyet viszont el kell mondanom 40 év távlatából. Jugoszlávia és a mostani megosztott állapotában lévő tagországokban tett látogatásaim Ulcinjtól - Trieszt Olasz határáig kissé elfogulttá tesz bárminemű kinyilatkoztatásom során. Hiszen ez szerelem volt az első pillanatától a mai napig. Mikor először megpillantottam Dubrovnikot és a gyönyörű tengert ( 1968 - ban ) totál elérzékenyültem a látványtól és tudtam, hogy nem ez lesz az utolsó utam. Aztán amikor megnősültem és elsőnek lementünk a feleségemmel Szarajevón keresztül természetesen ( milyen pici város volt, szinte a mostani belváros ) soha nem kellett a nejemet unszolni, hogy menjünk. Minden évben a háború éveit leszámítva nyaranta egy évben többször is lementünk. Közvetlenül a háború után szembesülhettünk Karlovác, ( Károlyváros ), Zadar szétlőtt városrészeivel, a kis falvakon keresztül utazva az épületek égett szaga beleivódott az agyunkba. A világon nincs még egy olyan hely mint a volt Jugoszlávia a jelenlegi formájában. Hihetetlen sokrétű, ha valaki megakar ismerkedni az emberi sokszínűséggel nem kell messzire menni csak a szomszédba. Kívánom a mai fiataloknak, fedezzék fel ezt a csodát , természetesen Magyarország az első látványosság, de nem kell messze menni és a világ sokszínűsége a szomszédban is kitárulkozik. Jó utat mindenkinek!


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon