ÚTIKRITIKA.HU / Szarajevó






Szarajevó

Szarajevó dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Odajutás | Szállás | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Baščaršija (a régi bazár) | Vrelo Bosne park | Alagút múzeum | Egyéb múzeumok | Mecsetek és Dzsámik | Templomok | Egyéb látnivalók | Érdekességek | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Szarajevó dióhéjban

  • Szarajevó kb. 310 ezres város. 1984-ben Téli olimpiai játékokat rendeztek.
  • 1992-1995 között sötét, tragikus időszakot élt át Szarajevó.
  • A polgárháború (avagy balkáni háború) nagy pusztítást okozott Szarajevóban (is).
  • Szarajevó közúton 541 kilométerre van Budapesttől (250 km. autópálya). A táv 7 óra 15 perc alatt tehető meg megállás nélküli autózást számolva.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. A Miris Dunja nevű kávézó (A Gazi mecsethez közeli kis utcában)
  2. A Zlatna Ribica (Arany hal) kávéház monarchiás miliője
  3. A tereken a nagy élet, óriás sakktáblák, aktív társasági élet
  4. Történész diplomásként érdekes volt látni azt a helyet (a Latin-hídnál), ahol megtörtént az első világháborúhoz vezető merénylet
  5. Nagyon kedvesek, segítőkészek a helyiek és készségesen beszélnek a kilencvenes évekről
  6. A kávézók hangulata és a čevapćići (marhahúsos)
  7. Jó értelemben izgalmas város
  8. Gyalog könnyen bejárható (kivétel a kilátó pontok)

Nem tetszett

  1. Eléggé szmogos a levegő
  2. Az óváros főterén a túl sok galamb (mit csináljak? nem csípem ezeket)
  3. A törökös, balkáni édességek nekem itt is túl édesnek bizonyultak
  4. Szomorkodva látni az 1984-es téli olimpia bobpályáját a borzasztó elhanyagolt állapotában
  5. Sajnos nem korlátozzák vendéglátóhelyeken a cigizést (különben is minden pasi cigizik)

Vélemények

"Rövid séta során megállapítottuk, hogy ez a város a háború okozta rengeteg szenvedés után végre él és virágzik, az emberek kedvesek és ráérősek. A múltat sok helyen őrzik még a falakon a golyózápor nyomai és ami talán a legtöbb van itt, a temetők. (2016)" forrás

Odajutás

Wizzairrel Budapestről. 1 óra 10 perces repüléssel. 

Országúton a Belgrádból Szarajevóba a 331 kilométeres távolságot kb. 6 óra alatt lehet megtenni.

  • Országóton a Zágrábból Szarajevóba a 403 kilométeres távolságot kb. 6 óra 40 perc alatt lehet megtenni.

Szállás

Ajánlott hotelek:

  • 3 csillagos: Hotel Lula, Guesthouse Kandilj
  • 4 csillagos: Pansion Harmony, Colors Inn Hotel
  • 5 csillagos: Hotel Radon Plaza

Fűtés és víz nélküli szálló kínál háborús élményeket Szarajevóban

Közlekedés

Villamos

Busz

Taxi

Étkezés

"Az útikönyvek szerint Szarajevó az egyetlen hely a világon, ahol néhány száz méteren belül négyféle vallás (katolikus, ortodox, muzulmán és zsidó) temploma megtalálható. Ezt csak megerősíteni tudjuk, az óvárosban minden utcában találtunk, nem is egyet. Az egyik étteremben épp emiatt egy “kis probléma” merült fel, a pincér nem volt hajlandó egy egész üveg bort kihozni, mert a mecset túl közel volt hozzánk. Azt mondta: pohárban lehet, flaskában nem! Miután láttuk, hogy mindegyik étterem közelében fellelhető legalább egy templom, megelégedtünk a pohárral." forrás

Vásárlás

Bezisztán piac

Szórakozás

Közbiztonság

Szarajevóban nem kell tartani utcai rablásoktól, erőszakos bűncselekményektől. Gyakoribbak a lopások,zsebtolvajlások, a turisták ilyen-olyan becsapása, lenyúlása. Jócskán vannak koldusok, de ők nem bántják a turistákat, legfeljebb bosszantóan zaklatják. Szarajevóban még manapság is sok helyen vannak aknamezők, fel nem robbant lőszerek. Szerencsére már elég kevés a legutóbbi háborúból maradt romos épület, de amik még vannak, azokban és közvetlen környékén ne kolbászoljunk. A várost körülvevő dombokon inkább a kiépített utakon gyalogoljunk és ne a füvön. Az aknáktól még nem mentesített terepeken sárga szalagok, kiírások jelzik a veszélyt. Az aszfaltozott utak mindenhol biztonságosak.

Egyéb hasznos információk

  1. Szarajevóban éjszaka éjfél és hajnali 5 között vízszolgáltatási korlátozások vannak érvényben.

Baščaršija (a régi bazár)

kiejtés: báscsársijáh

Vrelo Bosne park

Alagút múzeum

A "Remény alagútja"

"Mi többször is voltunk kint, Daninak nagyon tetszett az alagút. Biztosan más kisfiú fantáziáját is megmozgatná ez a katonáskodás, az övét nagyon foglalkoztatta. Második, harmadik látogatásunkkor már ő mesélte a vendégeknek a „sarajevski tunel” történetét. A háború után az alagutat berobbantották, a butmiri kijáratnál maradt meg belőle egy kb. 10 m-es szakasz. A Kolar család úgy döntött, hogy a házat megőrzik eredeti állapotában, a pincében állították ki azokat a szerszámokat, amivel építették, fegyvereket, katonai egyenruhákat, a hordágyat és azt a széket, amin a sebesülteket tolták. Már az alagútnak ezen a rövid szakaszán is van olyan hely, ahol még nekem is le kellett húznom a fejemet, az egész nagyon nyomasztó volt. Ennek ellenére és talán pont ez miatt, ha valaki Bosznia-Hercegovina fővárosában jár, semmiképpen nem hagyhatja ki a sarajevski tunel múzeumot, az élni akarás, az emberi erőfeszítés, kitartás, bátorság jelképét. (2013)" forrás

Egyéb múzeumok

Nemzeti múzeum

Mecsetek és Dzsámik

Gazi Husrev-Beg mecset

Templomok

Jézus Szíve Székesegyház

Szerb Ortodox Székesegyház

Egyéb látnivalók

Vjecnica

Žuta tabija (Sárga erődítmény)

Az óvárostól 10 perc gyalogtávolságra.

Avaz torony

Zsidó múzeum

Érdekességek

Merénylet, ami az első világháború kirobbanásához vezetett.

Szarajevói merénylet helyszíne

1914 június 28-án erről a helyről követte el Gavrilo Princip az osztrák-magyar trónörökös, Ferenc Ferdinánd és felesége, Zsófia elleni merényletet

Olvasmányos linkek

"A bosnyák főváros jó hétórányi autóútra van Budapesttől, és ugyan a boszniai szerb szakaszon belefuthatunk rémes minőségű utakba, gyorsan elfogynak a kilométerek, és annyira nem is vagyunk fásultak, amikor a hegyek között feltűnnek Szarajevó fényei. Mivel éjszaka érkezünk, mindössze annyit látunk a városból, hogy néhány megviselt arcú, középkorú férfi lézeng az utcákon, no meg pár nagytestű kutya, de azt nem sikerült megállapítani, hogy utóbbiak az előbbiekhez tartoznak-e. Az első, amit napfénynél feltűnik Szarajevóból, hogy mennyire besorolhatatlan építészetileg. Talán még soha nem jártam ennyire eklektikus városban. Egymást váltják az Osztrák-Magyar Monarchia uralma idején emelt, jellegzetesen közép-európai épületek; aztán a két világháború között épült, modern stílusú lakóházak; a szocialista Jugoszlávia dicsőségét hirdető, ormótlan toronyházak – idáig még azt is mondhatnánk, hogy tipikus délszláv város, ám a számos minaret és az óváros török jellegű bazársora alaposan megkavarja a képet. Mindez ráadásul a tengerszint fölött ötszáz méterrel, úgy, hogy a várost impozánsan magas hegyek veszik körül.

Az a tény, hogy a szállásunk a török uralom jegyeit magán hordozó óvárosi negyed, a Baščaršija közelében van, hozzásegít ahhoz, hogy a város legegzotikusabb és legkeletiesebb arcát ismerjük meg elsőként: a rézedényből töltött, törökösen főzött kávét iszogató és vízipipázó helyieket, a dzsámi udvarát benépesítő, lusta macskákat, a véletlenül sem azonos színű és típusú villamosokat, és a földszintes bazárépületeket. Később feltűnik az is, hogy a helyi nők olyan húsz-huszonöt százaléka fejkendőt visel, látunk férfiakat fezben, és időről időre megjelennek a bosnyák hadsereg katonái is, a világ legrondább és legrosszabbul szabott egyenruhájában. Az első egy-két órában tehát Szarajevó mindennek tűnhet, csak modern európai városnak nem, de aztán az összkép kissé árnyaltabb lesz.

A Baščaršijától nyugatra haladva fokozatosan európaibb benyomást tesz az emberre a város, egyre több ismerős brand köszön vissza a kirakatokból, megjelennek a pubok és a felvágós kávézók, de ezeknek van egy kis „exkluzív" hangulatuk, és nem egyszer a tíz-tizenöt évvel ezelőtti Budapest juthat eszünkbe a szarajevói belvárosról. A párhuzamot erősítik a zárt térben cigarettázó emberek, az otthon megszokottnál jóval kevesebb okostelefon és külföldi fiatal, a magyar átlaghoz képest is rosszabbul öltözött emberek - felfogatjuk ezt egy kisebb időutazásnak is. Szarajevó egyébként hiába van fent a hegyekben, mégis érződik, hogy jóval délebbre fekszik Budapestnél: már februárban virágzik a szilvafa, és tele van a város kiülős kávézókkal és éttermekkel, melyek úgy is sokszor tele vannak, hogy nincs több tíz-tizenkét foknál. A napsütés teszi, hogy sokáig nem tulajdonítunk jelentőséget a kutyáknak, hiszen a legtöbbjük a napon heverészik, és ez még nem feltűnő.

Bár turistából nem láttam sokat, főszezonban azért jönni szoktak, noha a többségük a többi délszláv országból, Törökországból, a Közel-Keletről és Kelet-Ázsiából. Valamiért a nyugatiak még nem fedezték fel maguknak tömegesen Szarajevót, ám ha valami újabb katasztrófa nem történik a városban, ez csak idő kérdése, és akkor már jóval kevésbé lesz időutazás jellege egy szarajevói látogatásnak. Magára a városra amúgy elég egy-két nap, de a közeli, festői Mostarral, valamint a tengerparttal együtt egy teljes hétre is elég programot nyújthatnak a boszniai látnivalók. Az ország olcsó, és Szarajevóban sem kell vagyonokat költeni ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Alig ezer forintért például rendkívül laktató és finom csevapot vagy pljeskavicát lehet kapni lepénnyel, viszont a többi délszláv országhoz képest különbség, hogy nem mindenhol lehet sört is kapni melléjük. A kis kávézókon kívül a bazárban látható még pár törökös édességbolt is, mi viszont egy nyugati típusú cukrászsüteményeket és csokoládét árusító üzletbe térünk be. (2014)" forrás

"A városon átviharzott két világháború, a szocialista-kommunista rendszer, majd a Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk egyik legborzasztóbb epizódja, a város három évig tartó szüntelen ostroma. És száz évvel később akár úgy is tűnhet, hogy Bosznia és Hercegovina nem került közelebb a megoldáshoz. Az ország sokáig nemzetközi protektorátus volt, újjáépítését és igazgatását a nemzetközi közösség vállalta. A politikai Európa perifériáján vegetál, miközben a három államalkotó nemzete merőben ellentétes célokat fogalmazott meg. A katolikus horvátok szívesen kilépnének a muzulmán bosnyákokkal közös föderációjukból, a bosnyákok viszont központosítottabb, egységesebb államért küzdenek. Az ortodox szerbek pedig nem akarnak betagozódni semmiféle egységes Boszniába, és igyekeznek napirenden tartani az elszakadásukról szóló népszavazás lehetőségét.

Az utazó ebből valószínűleg semmit sem érzékelne, különösen Szarajevóban nem. Egy olyan városba csöppenne, amelyben a világok, az impériumok keveredése máig látható. Egymás mellett léteznek a török birodalom máig élő maradványai, a valaha jelentős szefárd zsidó közösség nyomai, a Monarchia építészeti és infrastrukturális hagyatéka, a királyi és szocialista Jugoszlávia emlékei. És a legutolsó háború nyomai. Mindeközben a lábát sem kellene kitennie a régi városközpontból. Az utazó egy sajátos légkörű városba csöppen, ahol két-három napra való programot tudna összeállítani magának. Feltéve, hogy értékeli a tömény történelmet. A merénylet múzeumától az alagút-múzeumig (az ostrom idején a repülőtér alatt ásott alagút volt az egyetlen összeköttetés a külvilággal). És még dzsámik, zsinagóga, templomok. Kedves emberek. Jó ételek. Alacsony árak. És Magyarországhoz még közel is van. (2014)" forrás


"A lövésnyomok meg az aknavető-gránát aszfaltba ütött jellegzetes mintái ellenére Szarajevó ma már biztonságos. Az erőszakos bűncselekmények aránya állítólag itt a legalacsonyabb az egész Nyugat-Balkánon. Megerősíthetem: nyugodtan lehet éjjelente egyedül sétálni a rosszul kivilágított utcákon, még a külvárosokban is. Az eltévedés veszélye is csekély: ha mindig hegynek lefelé megyünk, akkor előbb-utóbb visszajutunk a Miljacka partjára, onnan pedig már lehetetlen eltéveszteni a Baščaršiját. A segítőkész helyi lakosok egyébként a legváratlanabb időben is képesek felbukkanni egy hirdetőoszlop vagy egy sírkő mögül. Ez utóbbiakból ugyanis elég sok van: majdnem minden sarkon látható egy sírhantokkal sűrűn borított muzulmán temető. Néhány nap alatt hozzá lehet szokni a látványhoz. Az egyik étterem kerthelyisége szinte szomszédos a sírkerttel. Lehet, hogy bizarrnak hat, de egy olyan városban, ahol a pravoszláv templomban kávét mérnek (Saborna crkva, és tényleg!), ez is belefér. Elvégre Boszniában vagyunk...(2012)" forrás

"A stadion környéke egy hatalmas temető, mert a városon belül, amit teljesen körbezártak a szerbek, már sehol sem volt szabad temetkezési lehetőség. Az egyik helyi idegenvezetőnk azt is lemondta, hogy az utca, amin éppen megyünk, egyik legszebb utcája volt Szarajevónak, valóságos zöld alagutat képeztek az öreg gesztenyefák, de egytől egyig mindet kivágták, hogy legyen mivel tüzelniük az embereknek. Ez az utca egyébként az állatkerthez vezet, ami ma már inkább amolyan várospark, néhány háziállattal, mert a háború során természetesen ez is elpusztult és az elveszett állatállományt nem tudták még pótolni. Az olimpia színhelyéül azért is volt remek helyszín Szarajevó, mert mint írtam, a város egy völgyben fekszik, és 3 oldalról 1500-2000 méter magas hegyek veszik körül.(2008)" forrás


"És megkerestünk még néhány szarajevói rózsát, tobzódtunk egy kicsit a mostari híd körüli bazársoron, ahol véresen komolyan veszik a háborús relikviák árusítását, belefulladtunk pár burekbe, kikerültünk pár kóbor kutya hordát, amik a világ legtermészetesebb dolgaként grasszálnak Szarajevóban, elmentünk Montenegró egyik legszebb és legnyugisabb helyére, a Durmitor Nemzeti Parkba, és közben próbáltunk nem turistának látszódni. Nem sikerült. De megpróbáljuk jövőre is, mert ha hanyag bürokráciára, finom kávéra és egy kis keleti hangulatra vágyik az ember, akkor induljon el délnek – megígérem, jó lesz. (2013)" forrás


"Hosszú kálvária után végül kilyukadtunk a folyóparton, ahol rögtön találtunk egy bringautat, aminek nagyon megörültünk, de aztán hamar véget ért. Mint kiderült, azért, mert egy széles korzóban folytatódott: egy széles kétszer egy sávos út le van zárva Szarajevóban az autósoktól (lehet télen nincs, de most szeptemberben még igen), és csak miénk, bringásoké, gyalogosoké, gyerekeké, kutyáké, macskáké, mindenkié!

Számomra ez az élhető város, hogy van tere az embereknek, van hová kimenni! Nem pedig a 99-es busz nyom be egy tonna ólmot a tüdőmbe, amikor kilépek a főiskola ajtaján az első sikeres félévemet zárva – ezt sose felejtem el. No, de nem panaszkodom, Budapest se egy rossz város, csak kevés ilyen bátor kezdeményezést látok, pedig biztos vagyok benne, hogy hosszútávon mindenkinek tetszene, és az a politikus is jól járna, aki a nevét adta hozzá. A Latin-hídnál mondtuk, hogy megérkeztünk. (Ott lőtték le Ferenc Ferót, “ott robbant ki” a világháború) Nem volt szállásunk, mi tévők legyünk?!?" forrás


" A városképet három egymás utáni nagy birodalom alakította. Előbb az Oszmán-törökök, utánuk az Osztrák-Magyar Monarchia majd a Jugoszláv állam hagyta rajta keze nyomát a városon. A különböző államok, különböző korokban épült épületei teszik igazán izgalmassá az óvárost: A belváros közepén egy hamisítatlan oszmán-kori óvárost találunk, török fürdővel, mecsetekkel és bazárral. Ezt a részt ölelik körbe a monarchia korának akár Budapestről is ismerős szecessziós épületei. (2016)" forrás

Fotóegyveleg

Egyesek szerint ez a legrondább épület a városban (másoknak bejön)

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon