ÚTIKRITIKA.HU / Szarajevó









Szarajevó

Szarajevó dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Odajutás | Szállás | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Baščaršija (a régi bazár) | Vrelo Bosne park | Alagút múzeum | Egyéb múzeumok | Mecsetek és Dzsámik | Templomok | Egyéb látnivalók | Érdekességek | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Bašćaršija, az óváros - Kriszta fotója

.

Szarajevó dióhéjban

  • Szarajevó kb. 310 ezres város. 1984-ben Téli olimpiai játékokat rendeztek.
  • 1992-1995 között sötét, tragikus időszakot élt át Szarajevó. Több, mint 10 ezer lakos halt meg.
  • A polgárháború (avagy balkáni háború) nagy pusztítást okozott Szarajevóban (is).
  • Szarajevó közúton 541 kilométerre van Budapesttől (250 km. autópálya). A táv 7 óra 15 perc alatt tehető meg megállás nélküli autózást számolva.
  • A város monarchiás jellegű központjaa Fehradija Szarajevó keleti oldalán terül el. A régi, oszmános óváros (Stari grad) központja a Bašćaršija.

Jól néz ki a hegyes háttér - Kriszta fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. A Miris Dunja nevű kávézó (A Gazi mecsethez közeli kis utcában)
  2. A Zlatna Ribica (Arany hal) kávéház monarchiás miliője
  3. A tereken a nagy élet, óriás sakktáblák, aktív társasági élet
  4. Történész diplomásként érdekes volt látni azt a helyet (a Latin-hídnál), ahol megtörtént az első világháborúhoz vezető merénylet
  5. Nagyon kedvesek, segítőkészek a helyiek és készségesen beszélnek a kilencvenes évekről
  6. A sokféle karakterű és jellegű kávézók hangulata és a čevapćići (marhahúsos)
  7. Jó értelemben izgalmas város
  8. Gyalog könnyen bejárható (kivétel a kilátó pontok, az Alagút múzeum és a domboldalak)
  9. A várost körölelő hegyek szépsége
  10. A pékségek és a pékség-kávézók (pl. a Café Slastičarna Carigrad a Sarači utca 111-ben, vagy a helyiek küörében jogosan népszerű, óvárosi Edin pékség (Mula Mustafe Bašeskije 69)
  11. Lenézni a városra a Sárga bástyáról
  12. Az óváros kevésbé turistás részén (A Sárga bástya irányában felfelé vezető részen) a kedvenc utcám

Kriszta fotója

Nem tetszett

  1. Eléggé szmogos a levegő
  2. Az óváros főterén a túl sok galamb (mit csináljak? nem csípem ezeket)
  3. A törökös, balkáni édességek nekem itt is túl édesnek bizonyultak
  4. Szomorkodva látni az 1984-es téli olimpia bobpályáját a borzasztó elhanyagolt állapotában
  5. Sajnos nem korlátozzák vendéglátóhelyeken a cigizést (különben is minden pasi cigizik)
  6. Vannak a villamosok között olyan ócskák is, mint a mi 3-as metrónk szerelvényei
  7. Kevés a városban a parkolási lehetőség
  8. A közömbös, komor tekintetű pincérek (vannak kivételek)
  9. Az Azar kilátóba érdemes volt felmenni, de nem a kilátás nem annyira szép, legfeljebb érdekes 
  10. Nyomasztó a túl sok sírkert a rengeteg hófehér (mozlim) sírkővel
  11. A város nyugati oldalán a szokványos, szürke betonházak
  12. A Boszna-folyó vize szennyes, szemetes, a színe kifejezetten csúnya és (álítólag) nyáron büdös is (ürülékszag?)

Kriszta fotója

Vélemények

,, Egyáltalán nem bántuk meg, hogy Szarajevó meglátogatása mellett döntöttünk, dacára annak, hogy utazásaink eddigi bőséges története folyamán rengeteg sokkal szebb várost látunk. Hangulatolag a város számunkra nagyon vegyes volt. Egyrészt a kilencvenes évek első felében történtek mementói elborzasztják az embert. Főleg, mert egy hozzánk ilyen közeli helyen nem annyira régi szörnyűségekre emlékeztet. Bosznia-Hercegovina és így a fővárosa a volt jugoszláv területek közül az egyik legszegényebb, és a város Magyarország kilencvenes évek elejei álllapotaira emlékeztet fejletlenségben. Nincs nyomor, de sok a szűrke, kopottas, csóró jelenség. Akár úgy is érezhetjük, hogy ehhez képest mi milyen jól állunk. 

Másrészt: roppant izgalmas megismerni a történelmi háttereket, látni a vallások, etnikumok egymás mellettiségét, igen Isztambul és Közép-Európa elegyét, ott állni, ahol lelőtték Ferenc Ferdinándot, mosolyogni azokon a kiríásokon, szavakon, amik vagy a Balkánról jöttek hozzánk (pl. a szerb-horvát pecsenye), és amik a Monarchia idején tőlünk vagy közvetítésünkkel juthattak oda (pl. a szlovák eredetű kocka?). 

A legnagyobb meglepetés számunkra az volt, hogy milyen finomakat lehet Szarajevóban enni, és mennyire olcsón. Az étkeik nem térnek el a hazaiaktól, de van bennük annyi más, amitől új ízeket érezhetünk.

Szarajevóban rengeteg a fejlődési potenciál. Látszi is, hogy vannak egészen új, modern negyedek is. Sok szép házat kellene még  rendbe hozniuk. Az óváros turistás közepe teljesen felújított, vagy a régiből modelezett. 

Furcsa látni a bosnyák lányokat hagyományőrző kendőben és teljesen globalizált divatos cuccokban. Nem tudtunk lefotózni egy kendős lányt, aki Iron Maiden polót hordott. A boszniai horvát lányok szégyenérzet nélkül öltözködnek. Amúgy nem annyira szépek az én ízlésem szerint. " (aji, 2017) 


"Rövid séta során megállapítottuk, hogy ez a város a háború okozta rengeteg szenvedés után végre él és virágzik, az emberek kedvesek és ráérősek. A múltat sok helyen őrzik még a falakon a golyózápor nyomai és ami talán a legtöbb van itt, a temetők. (2016)" forrás

Odajutás

Wizzairrel Budapestről. 1 óra 10 perces repüléssel.

Országúton a Belgrádból Szarajevóba a 331 kilométeres távolságot kb. 6 óra alatt lehet megtenni.

  • Országóton a Zágrábból Szarajevóba a 403 kilométeres távolságot kb. 6 óra 40 perc alatt lehet megtenni.

Szállás

Ajánlott hotelek:

  • 3 csillagos: Hotel Lula, Guesthouse Kandilj
  • 4 csillagos: Pansion Harmony, Colors Inn Hotel
  • 5 csillagos: Hotel Radon Plaza

Ebben az utcában laktunk a belvárosban, és a harangszó ébresztett, nem a müezzin - Kriszta fotója

Fűtés és víz nélküli szálló kínál háborús élményeket Szarajevóban

Közlekedés

Szarajevó fő tömegközlekedési eszküözei: a villamos, az elektromos busz és a normál busz. 1,60 KM a jegy, ha előre kioszkban vesszük meg, a sofőrtől már 1,80 KM-ért vehetjük meg. Ez utóbbiakat is érvényeíteni kell a járművön.

Jegyautómatákat ne keressünk, mert nincsenek. A kioszkokban árulnak napi jegyet is, de a turistának nincs igazán szüksége erre, mert a nevezetességek többsége gyalogosan elérhető.

Villamos

A szarajevói villamosok feltűnően különböző kinézetűek és álllapotúak. Vannak egészen lestrapált, borzasztóak és viszonylag modernek. Színek szerint sokfélék.

Kriszta fotója

Busz

Taxi

Előre meg kell álllapodni a taxisofőrrel a viteldíjról. A busz- vagy a vasúti pályaudvartól az óvárosig tartó taxizás kb. 1500 forintnak megfelelő összegbe kerül.

A piros taxi a crveni taxi társaság autója - crveni annyit jelent, hogy piros

,, A szarajevói taxisok között is van sok olyan, aki a külföldi turistát átveri, vagy legalábbis megpróbálja. Az óvárosból akartunk menni taxival a tömegközlekedéssel nehézkesen elérhető Alagút-múzeumba. A weben megnéztem, hogy a távolság 9,7 kilométer és az 1 kilométerre szabályozott taxi tarifa ismeretében 20 márákára becsültem a korrekt viteldíjat, de persze számoltam azzal, hogy alkudozni kell majd és ennél tönnet kényszerülünk majd fizetni. Nos, a taxi strandnál az első taxist megkérdeztük, hogy mennyiért visz el a múzeumba. Azt mondta, hogy 40 márka. Mondtam neki, hogy ez egy 10 kilométeres távolság. Ő a pofámba hazudta, hogy 20 kilométer. De azért lement 30 márkára és azt elfogadtuk, mert nem láttk értelmét, hogy más hiénákkal is alkudozzunk, hiszen az óvárosnál várakozók között nyilván ilyeneket találtunk volna. Szóval ébernek kell lenni, és nem árt bemérni weben a távolságot előre, ahogy mi tettük." (aji, 2017)      

Étkezés

,, Szarajevóban az első étkezésünk az óvárosi Morica Han nevű vendéglőben esett meg. A belső étkezőteremben vacsoráztunk. nagyon hagyományos, régimódi az egész, de amit tálaltak nekünk az szuper volt. Annyira jót ettünk, hogy 2 nappal később visszamentünk, de akkor már nem volt ugyanolyan szerencsénk. Lehet, hogy akkor éppen más séf vezényelt a konyhában.

A pirított krumplijuk pont olyan volt, amit imádok. A szabadtéri része roppant hangulatos, de az inkább kávézós hely." (aji, 2017)   

Ajánlott éttermek:

1. Bon Apetit

Nemzetközi étterem, ne egy francia konyhás hely. Vannak tésztaétkek. Kicsi étterem az Alta bevásárlóközpont mögött. Jó minőség. Vasárnap zárva van! Címe: Kranjceviceva 11

2. 4 Sobe Gospodje Safije (Mediterrán és közép-európai konyha) Cím: Cekalusa 61

Nagyon hangulatos hely. Az étlapon nagy a választék. Vasárnap sincs zárva.

3. Cakum Pakum - balkáni és olasz konyha, valamint szuper palacsinta! - (Cím: Kaptol 10) - Kicsi (mindössze 5 asztal), hangulatos étterm egy utcasarkon. Jó a pasta. A választék nem nagy. Vasárnap zárva!

4. The Epicentrum (Muvekita 11, Ferhadija és a Muvekita sarkán), Vasárnap is nyitva!
Nem turistás, modern autentikus. Vannak olasz kaják. Házias. Hátrány: cigiszag és zaj, vasárnap az étlapról sok minden nincs.

5. La Pasta di Mama - néhány asztalos - Maršala Tita 54 - vasárnap zárva

6. Dveri óvárosi ebédelő hely, vasárnap is nyitva - Prote Bakovića 12 - nagyon kellemes a környezete - friss házikenyér, leves és minden finom

"Az útikönyvek szerint Szarajevó az egyetlen hely a világon, ahol néhány száz méteren belül négyféle vallás (katolikus, ortodox, muzulmán és zsidó) temploma megtalálható. Ezt csak megerősíteni tudjuk, az óvárosban minden utcában találtunk, nem is egyet. Az egyik étteremben épp emiatt egy “kis probléma” merült fel, a pincér nem volt hajlandó egy egész üveg bort kihozni, mert a mecset túl közel volt hozzánk. Azt mondta: pohárban lehet, flaskában nem! Miután láttuk, hogy mindegyik étterem közelében fellelhető legalább egy templom, megelégedtünk a pohárral." forrás

Kriszta fotója

Ezt ettük az Edin pékségben (olcsó ebéd volt) - Kriszta fotója

Vásárlás

Nagyon sok pénzváltó hely van a városban.

A Monarchiás és egyben modern városrészben található a Ferhadija sétálóutca, ahol persze rengeteg üzlet található. Ha vásárolni akarunk, vagy kirakatokat nézni, akkor itt a helyünk. Nagy itt is az élet, főleg késő délután és kora este. Kövessük a sétálóutca iratlan szabályát, és az irányunkban a baloldalon járjunk. Rengeteg kávézó. A szarajevóiak imádnak kávézókban időzni.

Bosnyák focisztár, a Dzeko, és a félig bosnyák Ibra a polókon - Kriszta fotója

Bezisztán piac

A városközpontban fedezhető fel a teljes nevén Gazi Husrev Beg's Bezistan inevű fedett piac. Régi múltja van, a 15.század óta létezik. Érdemes körülnézni (főleg maga az épület miatt), bár kicsit unalmas, hogy túl sok az ékszerbolt és a bőrárus. Meglepő, hogy a kereskedők egy része nem igazán hajlandó alkudozni.

Kriszta fotója

Szórakozás

Baščaršija - kávézó - Kriszta fotója

Caffe Bodyguard - Kriszta fotója

Ugyanabban a kapulaljban Szexbolt és az 1992-1995 közötti tömegmészárlásokkal foglalkozó múzeum (az utóbbi a legkevésbé szórakozás) - Kriszta fotója

Angolos pub a belvárosban - Kriszta fotója

Közbiztonság

Szarajevóban nem kell tartani utcai rablásoktól, erőszakos bűncselekményektől. Gyakoribbak a lopások,zsebtolvajlások, a turisták ilyen-olyan becsapása, lenyúlása. Jócskán vannak koldusok, de ők nem bántják a turistákat, legfeljebb bosszantóan zaklatják.

A rendőr éppen azzal foglalkozik, hogy elkobozza a labdát a kisgyerektől. Ennyire jó a közbiztonság Szarajevóban (Kriszta fotója)

Szarajevóban még manapság is sok helyen vannak aknamezők, fel nem robbant lőszerek. Szerencsére már elég kevés a legutóbbi háborúból maradt romos épület, de amik még vannak, azokban és közvetlen környékén ne kolbászoljunk. A várost körülvevő dombokon inkább a kiépített utakon gyalogoljunk és ne a füvön. Az aknáktól még nem mentesített terepeken sárga szalagok, kiírások jelzik a veszélyt. Az aszfaltozott utak mindenhol biztonságosak.

Veszély! A homlokzatról darabok hullhatnak le

Egyéb hasznos információk

  1. Szarajevóban éjszaka éjfél és hajnali 5 között vízszolgáltatási korlátozások vannak érvényben.

Baščaršija (a régi bazár)

kiejtés: báscsársijáh

"Kis házak, keskeny mellékutcák, bárok, sisha kávézók, boltocskák, a pékárúk és sült húsok illata, Szuper. Főleg este hangulatos. Keleties romantika. (belo, 2016)"

Kriszta fotói

Vrelo Bosne park

Csak akkor áldozzunk rá időt, ha a városban már sok mindent megnéztünk, vagy kifejezetten egy parkban akarunk időzni. nem különleges, de kellemes sétára, könnyed kirándulásra. Viszonylag kieső helyen van, a városon kívül. Tiszta, gondozott. Ha kisgyerekkel vagyunk, akkor egész jó program lehet, mert nézegethetjük a hattyúkat és a kacsákat.

Alagút múzeum

A "Remény alagútja" (Bosnyákul, horvátul Sarajevski tunel, szerbül: Сарајевски тунел), másik elvenezése: Tunel spasa (Тунел спаса, Angolul: Tunnel of rescue, vagy Tunnel of Hope

Meglehetősen kieső helyen van a múzeum, aminek az alábbi fotón látható családi ház a főépülete:

Kriszta fotója

Ide el kell jönnie a turistának, ha érzelmileg közel akar kerülni ahhoz a rémdrámához, ami ebben a városban lezajlódott. Megérteni nem lehet, hiszen felfoghatatlan, hogy Európában ilyesmi a 20. század végén (1992-1996) előfordulhatott.

A múzeum nem nagy, de tényleg érdekes. Csaknem minden ki van írva angolul is. Amúgy rengeteg fotó segít érzékeltetni a szörnyűségeket, az ostrom alatt a lakosság álrtal elszenvedetteket. Belépődíj: 10 KM/fő, azaz kb. 5 euró (diáknak 5 KM). Kb. 1 órás programra kell számítani.

Nyitva 9-től 5-ig. (November és március között csak fél négyig)

Érdemes idegenvezetőt igénybe venni, mert a múzeumi élményt egyértelműen tartalmasabbá teszi. Van olyan gudie, aki maga is felnöttként élte át az időszakot.

Az alagút eredetileg 800 méter hosszú, a múzeumban látogatható szakasz mindössze kb. 20 méter.

Egy házaspár a saját házánál alakította ki a múzumot. Ha a sok nyelven kinyomtatott tájékoztatókból vásárolunk, akkor ezzel a nemrégiben özveggyé vált hölgy pénzügyi helyzetét támogatjuk.

A Kolar család a kilecvenes években

Az özvegy  a szuvenírboltjában - Kriszta fotói

A kilencvenes évek első felében zajlott háború idején Szarajevó lakói az ENSZ által ellenőrzött repülőtér alatt építették az alagutat éjjel-nappal (1993 márciusa és júniusa között). Az alagút arra szolgált, hogy a szerb blokádot kijátszva minden lehetséges árut, élelmiszert a városba csempésszenek a túléléshez. A felszínen túl veszélyes volt a csempészés, mivel a szerb orvlövészek válogatás nélkül lőttek a civilekre. Az alagútnak köszönhetően a mozlim és a keresztény lakosság köztük szerbek is) úgy ahogy el tudta látni magát. Ez volt az egyetlen be- és kijutási lehetőség a blookád idején.

Attól olyan drámai hatású a múzeum, hogy nem a távoli múltban történt, és az idő közelségét valahogy átérezzük.

Tömegközlekedéssek kicsit komplikált eljutni a múzeumba. A központból a 3-as 35 perc a végállomásig, onnan a Kotoracba közlekedő 12-es busszal annak végállomásáig (10 perc), majd átgyalogolni a Tilava nevű hídon, a túloldalon rögtön balra fordulni és 500 méterre ott a múzeum.

A taxi persze egyszerűbb megoldás.

Megfontolandó a szervezett túra, mert az odajutás így olcsóbb, mint a taxi, és egyszerűbb mint a tömegközlekedés. A városközpontban érdemes tájékozódni a turista információnál, hogy mikor van túra és mennyiért.

Hajolni kell, bizony - Kriszta fotója

"Mi többször is voltunk kint, Daninak nagyon tetszett az alagút. Biztosan más kisfiú fantáziáját is megmozgatná ez a katonáskodás, az övét nagyon foglalkoztatta. Második, harmadik látogatásunkkor már ő mesélte a vendégeknek a „sarajevski tunel” történetét. A háború után az alagutat berobbantották, a butmiri kijáratnál maradt meg belőle egy kb. 10 m-es szakasz. A Kolar család úgy döntött, hogy a házat megőrzik eredeti állapotában, a pincében állították ki azokat a szerszámokat, amivel építették, fegyvereket, katonai egyenruhákat, a hordágyat és azt a széket, amin a sebesülteket tolták. Már az alagútnak ezen a rövid szakaszán is van olyan hely, ahol még nekem is le kellett húznom a fejemet, az egész nagyon nyomasztó volt. Ennek ellenére és talán pont ez miatt, ha valaki Bosznia-Hercegovina fővárosában jár, semmiképpen nem hagyhatja ki a sarajevski tunel múzeumot, az élni akarás, az emberi erőfeszítés, kitartás, bátorság jelképét. (2013)" forrás

Egyéb múzeumok

Nemzeti múzeum

"A Srebrenica múzeumban 14 konvertibilis márkáért üthetjük ki magunkat. A kiállítóteremben 3 darab filmet vetítenek, köztük a Miss Sarajevo címűt, ami a háború ellenére a föld alatt megrendezett szépségkirálynőválasztás apropóján mesél a rázós évekről, illetve egy dokumentarista és egy artisztikusabb fotókiállítás tárja elénk a borzalmakat. (2016)" forrás

Mecsetek és Dzsámik

Gazi Husrev-Begova mecset és egy medresz

Helyi viszonylatban gyönyörűnek tekinthető (valójában elég egyszerű) a fallal körülvett mecset. Meg kell nézni. Ez az óvárosban a legrégebbi (16. század) és legnagyobb mecset. Tartoik hozzá egy 47 méter magas minaret is. Nőknek fejfedőt kell felvenni, a férfiaknak is illendő öltözékben kell belépniük. Ha a sok turistát el akarjuk kerülni, akkor érdemes kora délelőtt jönni. Sajnos gyakran napközben zárva tartják. Érdeklődni kelll, hogy mikor tartanak nyitva. A medreszt (iszlám iskolát) is feltétlenül nézzük meg, mert érdekes az épület.


medresz

Kriszta fotó

iTemplomok

Jézus Szíve Székesegyház

,, Közvetlen közelében laktunk, és hajnalban felébresztett a harangja. Pewrsze megnéztük belülről is, de semmi különös. Pár perc után kijöttünk. Ami érdekes volt, az a templom előtti II. János Pál szobor. 1997-ben itt járt a pápa és biztos lelki erőt adott a katolikus horvát lakosságnak, amely a mozlim lakossággal együtt két évvel korábban megszenvedte a város ostromát. Az azonban a beszámolók szerint látszódott, hogy a pápát ünneplő horvátok nem érzékeltettek szolidaritást a mozlim bosnyákokkal. (aji, 2017)   

Szerb Ortodox Székesegyház

Ha nem láttunk még életünkben szerb ortodox templomot, akkor érdemes megnézni, ha igen, akkor kihagyható.

Egyéb látnivalók

Vijećnica (Régi városháza)

A város egyik jelképe. 1896-ban építették. A 2. világháború végégig itt volt a polgármesteri hivatal. Később Nemzeti Könyvtárként működött. A jugoszláv polgárháború idején jelentős károk érték.

Ezen a helyen, 1992 augusztus 25-26 éjszakáján szerb bűnözők felgyújtották a nemzeti könyvtárat és több mint 2 millió könyv, újság és dokumentum a lángokban elveszett - Ne felejtsük el, emlékezzünk és figyelmeztessen minket - Kriszta fotója

Žuta tabija (Sárga erődítmény)

Az óvárostól 10 perc gyalogtávolságra. Nem szabad kihagyni, mert érdekesebb a kilátás, mint az Avaz-toronyból. Kár persze, hogy az erődítmény kilátó része teljesen rendezetlen, elhanyagolt. Az odaés onnan vezető út érdekes.

Kriszta fotói

Avaz torony

Klassz a 360 fokos kilátás egész Szarajevóra a torony tetejéről. Kár, hogy a fenti kávézó is olyan cigiszagú, mint a legtöbb szarajevói vendéglátóhely. A kilátó platform megfelelő. A torony 170 méter magas (Állítólag a legmagasabb éíptmény az egész balkénon.) 1 KM a belépő (?). Legyen nálunk helyi pénzérme, mert a 35. emeleten (142 méter magasban) lévő teraszra csak egy automatába bedobott pénzérmékkel lehet (0.50, 1 és 2 KM-t fogad be.). Üveglift vezet fel. (Fent ingyenes a wifi...)

Fentről lehet látni az olimpiai stadiont és a Bjelasnica-hegyet is.

A tornyot autóval nem könnyű megközelíteni. Az amerikai nagykövetség és a buszpályaudvar irányában található. Néhány száz méterre van a nemzeti, avagy történeti múzeumtól.

,, 15-20 perc gyalogtávolságra van a központtól. Olcsó a belépőjegy, gyors a lift és érdekes fentről körülnézni. Érdekes, de nem szép. Fentről a városnak a szürkébb, érdektelenebb részét látjuk, nincs igazán rálását a központra és az óvárosra. Erre jobb felmenni a sárga erődítmény tetejére. Az Avaz-torony egy szimpla irodaépület. Nagyon büszkék rá a helyiek. A fenti panoráma bár cigifüstös és elég gagyi. Nem is volt kedvünk beülni." (aji, 2017)

Fentről a városkép nem igazán szép -betonházak, vasúti sínek - Kriszta fotója 

Az 1914-es merénylet helye és múzeum

A Baščaršija főterétől nem messze, a folyó jobb partján, a csinos Latin-híddal átellenben található az utcasarok, ahol 1914. június 28-án lelötték Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét. Ez váltotta ki az első világháborút. A merénylet nem a hídon történt, csak közvetlen közelében, mint az helyben felmérhető. Látható egy emléktábla és kirakatban némi képi dokumentáció. A sarkon van egy múzeum is, ami magyaroknak érdekes a monarchia vonatkozások miatt. (Érdemes a folyó másik oldala felöl fotózni a Városházát, mert jó képtéma.) A város egyik jelképe. 1896-ban építették. A 2. világháború végégig itt volt a polgármesteri hivatal. Később Nemzeti Könyvtárként működött. A jugoszláv polgárháború idején jelentős károk érték.

A lövések nem a hídon, hanem egy keskeny utcában érték őket - Kriszta fotója

Zsidó múzeum

Érdekességek

Merénylet, ami az első világháború kirobbanásához vezetett.

Szarajevói merénylet helyszíne

1914 június 28-án erről a helyről követte el Gavrilo Princip az osztrák-magyar trónörökös, Ferenc Ferdinánd és felesége, Zsófia elleni merényletet

Szarajevó - olimpiai város 1984 - körbevett város 1992-1995 - Kriszta fotója

Latin-híd

Miért Latin? Mert ez a híd biztosította a legrövidebb utkapcsolat a belváros római katolikus katedrálisa és a korábban nagyrészt katolikusok által lakott Latinluknak (,,latinul" beszélő) nevezett negyed között, ami a Miljacka-folyó baloldalán terült el.

Kriszta fotója

Levegőszennyezettség

Ahhoz képest, hogy Szarajevót hegyek veszik körül, a városnak feltűnően kevés a zöld területe. Szarajevó egy medencében fekszik, a városfejlesztés kusza, sok helyen szénnel fűtenek és rengeteg az elavult álllapotú gépkocsi, s egyéb játmű. Ami a légszennyezettséghez még pluszban hozzájárul, a balkáni háború idején sok fát kivágtak (a blokád idején a hidegben szükség volt rájuk) és helyükre nem ültettek újakat. Főleg a téli hónapokban érezni a rossz levegőt. Csak Szarajevó dombos negyedeiben van jobb levegő.

Olvasmányos linkek

"A bosnyák főváros jó hétórányi autóútra van Budapesttől, és ugyan a boszniai szerb szakaszon belefuthatunk rémes minőségű utakba, gyorsan elfogynak a kilométerek, és annyira nem is vagyunk fásultak, amikor a hegyek között feltűnnek Szarajevó fényei. Mivel éjszaka érkezünk, mindössze annyit látunk a városból, hogy néhány megviselt arcú, középkorú férfi lézeng az utcákon, no meg pár nagytestű kutya, de azt nem sikerült megállapítani, hogy utóbbiak az előbbiekhez tartoznak-e.

Az első, amit napfénynél feltűnik Szarajevóból, hogy mennyire besorolhatatlan építészetileg. Talán még soha nem jártam ennyire eklektikus városban. Egymást váltják az Osztrák-Magyar Monarchia uralma idején emelt, jellegzetesen közép-európai épületek; aztán a két világháború között épült, modern stílusú lakóházak; a szocialista Jugoszlávia dicsőségét hirdető, ormótlan toronyházak – idáig még azt is mondhatnánk, hogy tipikus délszláv város, ám a számos minaret és az óváros török jellegű bazársora alaposan megkavarja a képet. Mindez ráadásul a tengerszint fölött ötszáz méterrel, úgy, hogy a várost impozánsan magas hegyek veszik körül.

Az a tény, hogy a szállásunk a török uralom jegyeit magán hordozó óvárosi negyed, a Baščaršija közelében van, hozzásegít ahhoz, hogy a város legegzotikusabb és legkeletiesebb arcát ismerjük meg elsőként: a rézedényből töltött, törökösen főzött kávét iszogató és vízipipázó helyieket, a dzsámi udvarát benépesítő, lusta macskákat, a véletlenül sem azonos színű és típusú villamosokat, és a földszintes bazárépületeket. Később feltűnik az is, hogy a helyi nők olyan húsz-huszonöt százaléka fejkendőt visel, látunk férfiakat fezben, és időről időre megjelennek a bosnyák hadsereg katonái is, a világ legrondább és legrosszabbul szabott egyenruhájában. Az első egy-két órában tehát Szarajevó mindennek tűnhet, csak modern európai városnak nem, de aztán az összkép kissé árnyaltabb lesz.

A Baščaršijától nyugatra haladva fokozatosan európaibb benyomást tesz az emberre a város, egyre több ismerős brand köszön vissza a kirakatokból, megjelennek a pubok és a felvágós kávézók, de ezeknek van egy kis „exkluzív" hangulatuk, és nem egyszer a tíz-tizenöt évvel ezelőtti Budapest juthat eszünkbe a szarajevói belvárosról. A párhuzamot erősítik a zárt térben cigarettázó emberek, az otthon megszokottnál jóval kevesebb okostelefon és külföldi fiatal, a magyar átlaghoz képest is rosszabbul öltözött emberek - felfogatjuk ezt egy kisebb időutazásnak is.

Szarajevó egyébként hiába van fent a hegyekben, mégis érződik, hogy jóval délebbre fekszik Budapestnél: már februárban virágzik a szilvafa, és tele van a város kiülős kávézókkal és éttermekkel, melyek úgy is sokszor tele vannak, hogy nincs több tíz-tizenkét foknál. A napsütés teszi, hogy sokáig nem tulajdonítunk jelentőséget a kutyáknak, hiszen a legtöbbjük a napon heverészik, és ez még nem feltűnő.

Bár turistából nem láttam sokat, főszezonban azért jönni szoktak, noha a többségük a többi délszláv országból, Törökországból, a Közel-Keletről és Kelet-Ázsiából. Valamiért a nyugatiak még nem fedezték fel maguknak tömegesen Szarajevót, ám ha valami újabb katasztrófa nem történik a városban, ez csak idő kérdése, és akkor már jóval kevésbé lesz időutazás jellege egy szarajevói látogatásnak. Magára a városra amúgy elég egy-két nap, de a közeli, festői Mostarral, valamint a tengerparttal együtt egy teljes hétre is elég programot nyújthatnak a boszniai látnivalók. Az ország olcsó, és Szarajevóban sem kell vagyonokat költeni ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Alig ezer forintért például rendkívül laktató és finom csevapot vagy pljeskavicát lehet kapni lepénnyel, viszont a többi délszláv országhoz képest különbség, hogy nem mindenhol lehet sört is kapni melléjük. A kis kávézókon kívül a bazárban látható még pár törökös édességbolt is, mi viszont egy nyugati típusú cukrászsüteményeket és csokoládét árusító üzletbe térünk be. (2014)" forrás

"A városon átviharzott két világháború, a szocialista-kommunista rendszer, majd a Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk egyik legborzasztóbb epizódja, a város három évig tartó szüntelen ostroma. És száz évvel később akár úgy is tűnhet, hogy Bosznia és Hercegovina nem került közelebb a megoldáshoz. Az ország sokáig nemzetközi protektorátus volt, újjáépítését és igazgatását a nemzetközi közösség vállalta. A politikai Európa perifériáján vegetál, miközben a három államalkotó nemzete merőben ellentétes célokat fogalmazott meg. A katolikus horvátok szívesen kilépnének a muzulmán bosnyákokkal közös föderációjukból, a bosnyákok viszont központosítottabb, egységesebb államért küzdenek. Az ortodox szerbek pedig nem akarnak betagozódni semmiféle egységes Boszniába, és igyekeznek napirenden tartani az elszakadásukról szóló népszavazás lehetőségét.

Az utazó ebből valószínűleg semmit sem érzékelne, különösen Szarajevóban nem. Egy olyan városba csöppenne, amelyben a világok, az impériumok keveredése máig látható. Egymás mellett léteznek a török birodalom máig élő maradványai, a valaha jelentős szefárd zsidó közösség nyomai, a Monarchia építészeti és infrastrukturális hagyatéka, a királyi és szocialista Jugoszlávia emlékei. És a legutolsó háború nyomai. Mindeközben a lábát sem kellene kitennie a régi városközpontból. Az utazó egy sajátos légkörű városba csöppen, ahol két-három napra való programot tudna összeállítani magának. Feltéve, hogy értékeli a tömény történelmet. A merénylet múzeumától az alagút-múzeumig (az ostrom idején a repülőtér alatt ásott alagút volt az egyetlen összeköttetés a külvilággal). És még dzsámik, zsinagóga, templomok. Kedves emberek. Jó ételek. Alacsony árak. És Magyarországhoz még közel is van. (2014)" forrás


"A lövésnyomok meg az aknavető-gránát aszfaltba ütött jellegzetes mintái ellenére Szarajevó ma már biztonságos. Az erőszakos bűncselekmények aránya állítólag itt a legalacsonyabb az egész Nyugat-Balkánon. Megerősíthetem: nyugodtan lehet éjjelente egyedül sétálni a rosszul kivilágított utcákon, még a külvárosokban is. Az eltévedés veszélye is csekély: ha mindig hegynek lefelé megyünk, akkor előbb-utóbb visszajutunk a Miljacka partjára, onnan pedig már lehetetlen eltéveszteni a Baščaršiját. A segítőkész helyi lakosok egyébként a legváratlanabb időben is képesek felbukkanni egy hirdetőoszlop vagy egy sírkő mögül. Ez utóbbiakból ugyanis elég sok van: majdnem minden sarkon látható egy sírhantokkal sűrűn borított muzulmán temető. Néhány nap alatt hozzá lehet szokni a látványhoz. Az egyik étterem kerthelyisége szinte szomszédos a sírkerttel. Lehet, hogy bizarrnak hat, de egy olyan városban, ahol a pravoszláv templomban kávét mérnek (Saborna crkva, és tényleg!), ez is belefér. Elvégre Boszniában vagyunk...(2012)" forrás

A sarki ház a Monarchia idejéből (akár Pesten is lehetne) - Kriszta fotója

"A stadion környéke egy hatalmas temető, mert a városon belül, amit teljesen körbezártak a szerbek, már sehol sem volt szabad temetkezési lehetőség. Az egyik helyi idegenvezetőnk azt is lemondta, hogy az utca, amin éppen megyünk, egyik legszebb utcája volt Szarajevónak, valóságos zöld alagutat képeztek az öreg gesztenyefák, de egytől egyig mindet kivágták, hogy legyen mivel tüzelniük az embereknek. Ez az utca egyébként az állatkerthez vezet, ami ma már inkább amolyan várospark, néhány háziállattal, mert a háború során természetesen ez is elpusztult és az elveszett állatállományt nem tudták még pótolni. Az olimpia színhelyéül azért is volt remek helyszín Szarajevó, mert mint írtam, a város egy völgyben fekszik, és 3 oldalról 1500-2000 méter magas hegyek veszik körül.(2008)" forrás


"És megkerestünk még néhány szarajevói rózsát, tobzódtunk egy kicsit a mostari híd körüli bazársoron, ahol véresen komolyan veszik a háborús relikviák árusítását, belefulladtunk pár burekbe, kikerültünk pár kóbor kutya hordát, amik a világ legtermészetesebb dolgaként grasszálnak Szarajevóban, elmentünk Montenegró egyik legszebb és legnyugisabb helyére, a Durmitor Nemzeti Parkba, és közben próbáltunk nem turistának látszódni. Nem sikerült. De megpróbáljuk jövőre is, mert ha hanyag bürokráciára, finom kávéra és egy kis keleti hangulatra vágyik az ember, akkor induljon el délnek – megígérem, jó lesz. (2013)" forrás


"Hosszú kálvária után végül kilyukadtunk a folyóparton, ahol rögtön találtunk egy bringautat, aminek nagyon megörültünk, de aztán hamar véget ért. Mint kiderült, azért, mert egy széles korzóban folytatódott: egy széles kétszer egy sávos út le van zárva Szarajevóban az autósoktól (lehet télen nincs, de most szeptemberben még igen), és csak miénk, bringásoké, gyalogosoké, gyerekeké, kutyáké, macskáké, mindenkié!

Számomra ez az élhető város, hogy van tere az embereknek, van hová kimenni! Nem pedig a 99-es busz nyom be egy tonna ólmot a tüdőmbe, amikor kilépek a főiskola ajtaján az első sikeres félévemet zárva – ezt sose felejtem el. No, de nem panaszkodom, Budapest se egy rossz város, csak kevés ilyen bátor kezdeményezést látok, pedig biztos vagyok benne, hogy hosszútávon mindenkinek tetszene, és az a politikus is jól járna, aki a nevét adta hozzá. A Latin-hídnál mondtuk, hogy megérkeztünk. (Ott lőtték le Ferenc Ferót, “ott robbant ki” a világháború) Nem volt szállásunk, mi tévők legyünk?!?" forrás


"A városképet három egymás utáni nagy birodalom alakította. Előbb az Oszmán-törökök, utánuk az Osztrák-Magyar Monarchia majd a Jugoszláv állam hagyta rajta keze nyomát a városon. A különböző államok, különböző korokban épült épületei teszik igazán izgalmassá az óvárost: A belváros közepén egy hamisítatlan oszmán-kori óvárost találunk, török fürdővel, mecsetekkel és bazárral. Ezt a részt ölelik körbe a monarchia korának akár Budapestről is ismerős szecessziós épületei. (2016)" forrás

Fotóegyveleg

Kriszta fotója

Egyesek szerint ez a legrondább épület a városban (másoknak bejön) - Kriszta fotója

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon