ÚTIKRITIKA.HU / Szarajevó

Szarajevó kb. 275 ezres város (2026-os becslés). (Az 1981-es jugoszláv népszámlálás szerint a szűkebben vett szarajevói település lakossága valamivel 400 ezer fő felett volt.) ,A lakosság kb. 80 százaléka muszlim bosnyák.
1984-ben téli olimpiai játékokat rendeztek itt.
1992-1995 között sötét, tragikus időszakot élt át Szarajevó. Több, mint 10 ezer lakos vesztette életét.
A polgárháború (avagy balkáni háború) nagy pusztítást okozott Szarajevóban (is).
Szarajevó közúton 541 kilométerre van Budapesttől (250 km. autópálya). A táv 7 óra 15 perc alatt tehető meg megállás nélküli autózást számolva.
A város monarchiás jellegű központja a Fehradija Szarajevó keleti oldalán terül el. A régi, oszmános óváros (Stari grad) központja a Bašćaršija.
Havi nettó átlagfizetés (2026-ban): 334 ezer forintnak megfelelő helyi pénz (BAM)
Szarajevó neve az oszmán-török „saray” (palota) és a délszláv eredetű „evo” képző összetételéből alakult ki, jelentése nagyjából „a palota körüli város” vagy „a palota városa”.

Jól néz ki a hegyes háttér - K. Kriszta fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A Miris Dunja nevű kávézó (A Gazi mecsethez közeli kis utcában)
A Zlatna Ribica (Arany hal) kávéház monarchiabeli miliője
A tereken a nagy élet, óriás sakktáblák, aktív társasági élet
Történész diplomásként érdekes volt látni azt a helyet (a Latin-hídnál), ahol megtörtént az első világháborúhoz vezető merénylet
Nagyon kedvesek, segítőkészek a helyiek és készségesen beszélnek a kilencvenes évekről
A sokféle karakterű és jellegű kávézók hangulata és a ćevapčići (marhahúsos)
Jó értelemben izgalmas város
Gyalog könnyen bejárható (kivétel a kilátópontok, az Alagútmúzeum és a domboldalak)
A várost körölelő hegyek szépsége
A pékségek és a pékség-kávézók (pl. a Café Slastičarna Carigrad a Sarači utca 111-ben, vagy a helyiek körében jogosan népszerű, óvárosi Edin pékség (Mula Mustafe Bašeskije 69)
Lenézni a városra a Sárga bástyáról
Az óváros kevésbé turistás részén (A Sárga bástya irányában felfelé vezető részen) a kedvenc utcám

K. Kriszta fotója

Nem tetszett

Eléggé szmogos a levegő (Szarajevó Európa legszennyezettebb levegőjű fővárosa!)
Az óváros főterén a túl sok galamb (mit csináljak? nem csípem ezeket)
A törökös, balkáni édességek nekem itt is túl édesnek bizonyultak
Szomorkodva látni az 1984-es téli olimpia bobpályáját a borzasztó elhanyagolt állapotában
Sajnos nem korlátozzák a vendéglátóhelyeken a cigizést (különben is minden pasi cigizik)
Vannak a villamosok között olyan ócskák is, mint a mi 3-as metrónk szerelvényei
Kevés a városban a parkolási lehetőség
A közömbös, komor tekintetű pincérek (vannak kivételek)
Az Azar kilátóba érdemes volt felmenni, de a kilátás nem annyira szép, legfeljebb érdekes
Nyomasztó a túl sok sírkert a rengeteg hófehér (muszlim) sírkővel
A város nyugati oldalán a szokványos, szürke betonházak
A Boszna-folyó vize szennyes, szemetes, a színe kifejezetten csúnya és (állítólag) nyáron büdös is (ürülékszag?)

K. Kriszta fotója

Szarajevóban a téli hónapokban, főként decemberben és januárban, jelentős problémát okoz a szmog, amely a széntüzelés fokozódása miatt válik intenzívebbé. A város környezeti helyzete ilyenkor jelentősen romlik, ami nem csak a helyiek egészségére, de a látogatók élményeire is kihat. A szmog gyakran okoz látási nehézségeket, amelyek a légi közlekedésre is negatívan hatnak. Az alacsony látótávolság miatt számos járatot törölhetnek, így a repülővel érkezők számára ez fokozott figyelmet igényel. A szennyezés csökkentése érdekében azonban egyre több erőfeszítést tesznek, és a fenntartható megoldások keresése folyamatos.

Vélemények

,, Egyáltalán nem bántuk meg, hogy Szarajevó meglátogatása mellett döntöttünk, dacára annak, hogy utazásaink eddigi bőséges története folyamán rengeteg sokkal szebb várost látunk. Hangulatolag a város számunkra nagyon vegyes volt. Egyrészt a kilencvenes évek első felében történtek mementói elborzasztják az embert. Főleg, mert egy hozzánk ilyen közeli helyen nem annyira régi szörnyűségekre emlékeztet. Bosznia-Hercegovina és így a fővárosa a volt jugoszláv területek közül az egyik legszegényebb, és a város Magyarország kilencvenes évek elejei álllapotaira emlékeztet fejletlenségben. Nincs nyomor, de sok a szűrke, kopottas, csóró jelenség. Akár úgy is érezhetjük, hogy ehhez képest mi milyen jól állunk.

Másrészt: roppant izgalmas megismerni a történelmi háttereket, látni a vallások, etnikumok egymás mellettiségét, igen Isztambul és Közép-Európa elegyét, ott állni, ahol lelőtték Ferenc Ferdinándot, mosolyogni azokon a kiríásokon, szavakon, amik vagy a Balkánról jöttek hozzánk (pl. a szerb-horvát pecsenye), és amik a Monarchia idején tőlünk vagy közvetítésünkkel juthattak oda (pl. a szlovák eredetű kocka?).

A legnagyobb meglepetés számunkra az volt, hogy milyen finomakat lehet Szarajevóban enni, és mennyire olcsón. Az étkeik nem térnek el a hazaiaktól, de van bennük annyi más, amitől új ízeket érezhetünk.

Szarajevóban rengeteg a fejlődési potenciál. Látszi is, hogy vannak egészen új, modern negyedek is. Sok szép házat kellene még rendbe hozniuk. Az óváros turistás közepe teljesen felújított, vagy a régiből modelezett.

Furcsa látni a bosnyák lányokat hagyományőrző kendőben és teljesen globalizált divatos cuccokban. Nem tudtunk lefotózni egy kendős lányt, aki Iron Maiden polót hordott. A boszniai horvát lányok szégyenérzet nélkül öltözködnek. Amúgy nem annyira szépek az én ízlésem szerint. " (aji, 2020)

Ata fotója

Néhány óra alatt nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy Szarajevó a múlt tragédiái ellenére ma már egy élénk, pezsgő és folyamatosan fejlődő város. A kávézók teraszai tele vannak, az utcákon sok a fiatal, a bazárnegyedben késő estig zajlik az élet, és a helyiekből olyan nyugodt, ráérős életfelfogás sugárzik, amely hamar átragad a látogatóra is. Az emberek barátságosak, segítőkészek, és általában nyitottak arra, hogy szóba elegyedjenek az idegennel.

A múlt ugyanakkor ma is mindenütt jelen van. Sok épület homlokzatán még mindig felfedezhetők a háborús sérülések nyomai, a falakon itt-ott láthatók a lövedékbecsapódások emlékei, amelyek csendesen mesélnek a város nehéz időszakáról. Szarajevó azonban nem múzeumként őrzi ezeket a nyomokat, hanem egy élő, működő városként, amely megtanult együtt élni a saját történelmével.

Talán még feltűnőbbek a temetők. A domboldalakon, parkok mellett vagy akár lakónegyedek közelében is gyakran fehér sírkövek sokasága bukkan fel. Ezek a sírkertek ma már ugyanúgy hozzátartoznak a városképhez, mint a mecsetek minaretjei vagy a Monarchia korából származó épületek. Egyszerre emlékeztetnek a veszteségekre és arra a kitartásra, amellyel a város talpra állt.

Szarajevó egyik legnagyobb ereje talán éppen ebben rejlik: miközben nem felejti el a múltját, nem is ragad benne. A történelmi emlékek és a mindennapi élet természetesen fonódnak össze, így a látogató egyszerre találkozhat a történelemmel és egy modern, élettel teli balkáni fővárossal. Ez a különleges kettősség adja a város egyik legmaradandóbb vonzerejét.

Szarajevó egyik legérdekesebb vonása az a természetesség, ahogyan a különböző kultúrák, vallások és életmódok egymás mellett léteznek. A belvárosban néhány perc sétával eljuthatunk egy mecsettől egy katolikus templomig, onnan egy ortodox templomhoz vagy egy zsinagógához. Ez a sokszínűség nemcsak az épületekben, hanem az utcák mindennapi életében is jól látható.

A tereken és sétálóutcákon egymás mellett sétálnak hagyományos öltözetet viselő és teljesen modern ruhába öltözött emberek. Fejkendős nők és nyugat-európai divat szerint öltözködő fiatalok ugyanazokat a kávézókat látogatják, ugyanazokon a tereken találkoznak, és ugyanazokban az üzletekben vásárolnak. A különböző életstílusok jelenléte itt nem különlegességnek számít, hanem a város mindennapi valóságának része.

A bevásárlóközpontokban és üzletekben ugyanez a kép fogadja a látogatót. A hagyományos vallási öltözetet viselő nők ugyanúgy válogatnak a kozmetikumok, parfümök és divatcikkek között, mint bárhol másutt Európában. A modern fogyasztói kultúra és a vallási hagyományok nem feltétlenül zárják ki egymást, hanem sok esetben természetesen kapcsolódnak össze a mindennapi életben.

A fiatalok életmódja szintén nagyon hasonlít ahhoz, amit más európai városokban láthatunk. Az okostelefonok, a közösségi média, a kávézókban eltöltött hosszú délutánok és az esti találkozók ugyanúgy részei a mindennapoknak. A város utcáin gyakran látni szelfiket készítő párokat, baráti társaságokat és családokat, függetlenül attól, hogy milyen vallási vagy kulturális háttérből érkeznek.

A turisták jelen vannak Szarajevóban, de a város még mindig megőrizte azt az érzést, hogy elsősorban a helyieké. A legnépszerűbb látnivalóknál természetesen találkozni látogatókkal a világ különböző pontjairól, de a tömeg ritkán válik nyomasztóvá. Sok európai nagyvároshoz képest Szarajevó ma is viszonylag nyugodt úti célnak számít, ahol a látogató könnyen bepillanthat a helyiek mindennapi életébe.

Talán éppen ez a természetes sokszínűség az egyik legnagyobb élmény a városban. Szarajevó nem próbál megfelelni semmilyen előre kialakított képnek vagy sztereotípiának. Egyszerre hagyományőrző és modern, keleti és nyugati, vallásos és világi, miközben mindezek az elemek meglepően harmonikusan férnek meg egymás mellett.

Szarajevó belvárosának legkülönlegesebb része kétségkívül a Baščaršija, az egykori oszmán bazárnegyed, amely ma is a város történelmi és kulturális központja. Ez a gyalogosoknak fenntartott negyed teljesen más hangulatot áraszt, mint a modern városrészek: szűk utcácskák, apró üzletek, kézműves műhelyek és hangulatos kávézók váltják egymást minden irányban.

A bazárban szinte mindent meg lehet találni. A hagyományos rézműves termékektől és kézzel készített ajándéktárgyaktól kezdve a helyi édességeken, fűszereken és szuveníreken át egészen a modern emléktárgyakig rendkívül széles a kínálat. A kirakatokban csillogó réztálcák, kávéskészletek és kézműves alkotások sorakoznak, miközben az utcákon folyamatos a nyüzsgés.

Számunkra ez a városrész jelentette Szarajevó igazi arcát. Órákon át bolyongtunk a földszintes házak között kanyargó szűk utcákon, minden sarkon újabb érdekes részletekre bukkanva. A bazárban sétálva az ember könnyen elveszíti az időérzékét, mert mindig akad egy újabb kis üzlet, egy hangulatos udvar vagy egy különleges épületrész, amely megállásra készteti.

A környék egyik legjellegzetesebb élménye a kávékultúra. A levegőben szinte mindenütt ott érezni a hagyományos bosnyák kávé jellegzetes illatát, amelyet rézedényekben készítenek és lassan, ráérősen fogyasztanak el. A kávézók teraszain helyiek és turisták egyaránt hosszasan üldögélnek, beszélgetnek vagy egyszerűen figyelik az utcák forgatagát.

A Baščaršija nem csupán egy látványosság, hanem egy olyan városrész, amely ma is élő része Szarajevónak. Itt a történelem, a mindennapi élet és a balkáni vendégszeretet természetes módon találkozik, ezért sok látogató számára ez marad a város legemlékezetesebb része. Aki szeretne közelebb kerülni Szarajevó valódi hangulatához, annak érdemes időt szánnia arra, hogy céltalanul bolyongjon ezekben a hangulatos utcákban.

Számomra Szarajevó egyik legemlékezetesebb élménye a Trebević-hegyre vezető felvonózás volt. Ahogy a kabin lassan emelkedik a város fölé, fokozatosan tárul fel a hegyek közé szorult főváros panorámája. Különösen naplemente idején lenyűgöző a látvány: a völgyben elterülő város fényei, a környező hegyek sziluettje és az aranyló esti fények együtt egészen különleges hangulatot teremtenek. Érdemes időt szánni arra, hogy az ember fenn is sétáljon egyet, és élvezze a kilátást, mert ez a város egyik legszebb panorámapontja.

Mély benyomást tett rám a Remény Alagútja (Tunnel of Hope) is. A múzeum nem tartozik a belváros könnyen megközelíthető látnivalói közé, így tömegközlekedéssel vagy taxival valamivel több szervezést igényel az eljutás, de a látogatás bőven kárpótol ezért. Az egykori alagút a város ostroma alatt létfontosságú kapcsolatot jelentett a külvilággal, és ma is megrázó képet ad arról, milyen körülmények között éltek a szarajevóiak azokban az években.

A kiállításon látható fényképek, filmfelvételek, személyes történetek és korabeli tárgyak segítenek megérteni a város közelmúltjának tragikus eseményeit. A helyszín különlegessége, hogy nem pusztán történelmi adatokat mutat be, hanem emberi sorsokat és mindennapi küzdelmeket is. Emiatt a látogatás sokkal inkább érzelmi élmény, mint egyszerű múzeumi program.

Ha valaki szeretné jobban megérteni Szarajevó történetét és azt a rendkívüli kitartást, amellyel a város lakói túlélték a nehéz időszakokat, akkor a Trebević-hegy és a Remény Alagútja egyaránt kihagyhatatlan állomás. Az egyik a város szépségét, a másik a város erejét mutatja meg.

Odajutás

Szarajevó Budapestről közvetlen repülőjárattal is könnyen elérhető. A menetidő valamivel több mint egy óra, így a bosnyák főváros akár egy hosszú hétvégére is kényelmes úti cél lehet.

Autóval érkezve Belgrádból nagyjából 330 kilométeres út vár az utazóra, amely a hegyvidéki szakaszok és a szerpentinek miatt általában öt és fél-hat órát vesz igénybe. Zágrábból a távolság valamivel több mint 400 kilométer, az utazási idő pedig a forgalomtól és az útvonaltól függően általában hat-hét óra között alakul.

A szarajevói nemzetközi repülőtér a város nyugati részén található, ahonnan a belváros és a Baščaršija viszonylag gyorsan elérhető. A legnépszerűbb megoldás a Centrotrans repülőtéri buszjárata, amely közvetlen kapcsolatot biztosít a repülőtér és az óváros között. A buszok menetrendjét a repülőjáratokhoz igazítják, és a város több fontos pontján is megállnak útközben. A menetidő általában 30–40 perc körül alakul, a forgalomtól függően. A jegy ára jelenleg 5 konvertibilis márka egy irányba, illetve 8 konvertibilis márka oda-vissza útra, ami továbbra is az egyik legkedvezőbb árú közlekedési lehetőség a repülőtérről a városközpontba. A jegyet a sofőrnél vagy elektronikus úton lehet megvásárolni.

Aki gyorsabb megoldást keres, taxival is könnyen bejuthat a belvárosba. A menetidő általában 15–20 perc, a viteldíj pedig a forgalomtól és a pontos célállomástól függően rendszerint 15–25 konvertibilis márka között mozog.

A repülőtér közelsége miatt Szarajevóba érkezve az ember meglepően hamar az óváros kávézóinak, bazárjainak és történelmi utcáinak forgatagában találhatja magát.

Szállás

Szarajevóban a szállásválasztást több olyan szempont is befolyásolja, amelyek más európai városban nemigen merülnek fel.

Az egyik legfontosabb a domborzat. A város egy szűk folyóvölgyben fekszik, és ez alapvetően meghatározza, hogy melyik szállás valójában mennyit ér. A völgytalpán lévő helyek gyalog is könnyen elérhetők, a hegyoldaliak ugyan festői kilátást kínálnak, de éjszaka nehezebben megközelíthetők, az utcák sötétebbek és csendesebbek – nem veszélyesek, csak elszigeteltek. Ha késő este térnél vissza, mindenképpen érdemes olyan szállást választani, ahonnan a centrális tengely gyalog elérhető, vagy számolni kell a taxiköltséggel.

A negyed kérdése Szarajevóban különösen hangsúlyos, mert a város karaktere néhány utcánként alapvetően megváltozik. A Baščaršija, az ottomán óváros, elsősorban azoknak való, akik a legautentikusabb hangulatot keresik – itt keveredik a templomharang az imára hívó hanggal, a rézkovács-műhelyek szomszédságában vannak a legjobb ćevapi-helyek. A Marijin Dvor ezzel szemben a modern, osztrák éra városrészének felel meg: nagyobb hotelek, jobb felszereltség, de kevesebb légkör. A Bistrik negyed a két világ között helyezkedik el, olcsóbb árakkal és mégis kellemes, lakónegyedes hangulattal.

A villamosvonalhoz való közelség Szarajevóban konkrét praktikus értékkel bír, mivel ez az egyetlen kötöttpályás tömegközlekedési eszköz, és a központi tengelyen fut végig – ha a szállás közel van hozzá, rengeteg taxi- vagy gyaloglós kényelmetlenségtől kíméled meg magad.

Végül egy egészen egyedi, csak erre a városra jellemző szempont: ha a szállás közelében természetjárást tervezel, érdemes előre utánanézni, hogy az adott hegyoldali útvonal jelzett és aknamentesített-e. A városközpont maga teljesen biztonságos, de Bosznia vidéki hegyei és erdei egyes helyeken még tartalmazhatnak fel nem robbant aknákat a kilencvenes évek háborújából. Ez közvetlenül hat arra is, hogy egy hegyoldali szállás körüli mozgástér valójában mekkora.

A belvárosban érdemes lakni, külvárosban csak akkor érdemes, ha például nagy társaság akar feltétlenül egy helyen megszállni.

Ebben az utcában laktunk a belvárosban, és a harangszó ébresztett, nem a müezzin - K. Kriszta fotója

Közlekedés

zarajevó tömegközlekedési hálózata 2024-ben is a villamosokból, elektromos buszokból és normál buszokból áll. A jegyárak a következőképpen alakulnak: elővételben, kioszkokban vásárolva 1,60 konvertibilis márka (KM), míg a járművezetőnél 1,80 KM. Fontos, hogy a járművön vásárolt jegyeket is érvényesíteni kell a felszállást követően. A városban továbbra sincsenek jegyautomaták, így a jegyek beszerzése elsősorban kioszkokban lehetséges. Bár napi jegyek is kaphatók, a legtöbb turista számára ezekre nincs szükség, mivel a főbb nevezetességek gyalogosan is könnyen megközelíthetők.

Villamos

A szarajevói villamosok feltűnően különböző kinézetűek és álllapotúak. Vannak egészen lestrapált, borzasztóak és viszonylag modernek. Színek szerint sokfélék.

A villamosjegyet ne felejtsük el érvényesíteni felszállást követően, illetve akkor is, ha a villamosvezetőtől vesszük a jegyet. A jegyellenőrök könyörtelenek!

A szarajevói villamoshálózat gerincét ma is a Baščaršija és Ilidža között közlekedő villamosvonal alkotja. A város közlekedésében továbbra is a 3-as villamos a legfontosabb járat, amely sűrű követési idővel közlekedik, és a legtöbb turista számára elegendő a főbb látnivalók eléréséhez. A vasútállomás egy rövid leágazással kapcsolódik a hálózathoz, így vonattal érkezve vagy onnan indulva könnyen megközelíthető.
A 3-as járat a nap nagy részében gyakran közlekedik, ezért általában nem érdemes a ritkább betétjáratokra várni. Csúcsidőben a villamosok zsúfoltak lehetnek, különösen a belváros és az újabb városrészek közötti szakaszokon. A jegyellenőrök rendszeresen ellenőriznek, ezért érdemes mindig érvényes jeggyel utazni, és azt felszállás után azonnal érvényesíteni.

A jegyeket automatákban, GRAS-pénztáraknál, egyes újságosbódékban, valamint mobilalkalmazáson keresztül is meg lehet vásárolni. Az egyszeri menetjegy ára jelenleg 2,20 KM (kb. 450 Ft), a napijegy pedig 7,10 KM (kb. 1450 Ft). A napijegy korlátlan utazásra jogosít az adott napon, és már néhány utazás esetén is megéri megvásárolni.

A szarajevói villamosozás egyébként önmagában is élmény. A szerelvények között ma már egyre több korszerű jármű közlekedik, de még mindig találkozhatunk régebbi típusokkal is, amelyek hozzátartoznak a város sajátos hangulatához. A villamos a legjobb módja annak, hogy az ember rövid idő alatt képet kapjon Szarajevó sokszínűségéről: az oszmán bazárnegyedtől a Monarchia korabeli sugárutakon át egészen a jugoszláv korszak lakótelepeiig szinte az egész városon végighalad.

K. Kriszta fotója

Busz

A legtöbb turista Szarajevóban elsősorban a villamoshálózatot használja, hiszen a főbb látnivalók jelentős része a villamosvonal mentén található. Ennek ellenére a buszok is fontos szerepet játszanak a város közlekedésében, különösen akkor, ha olyan helyekre szeretnénk eljutni, amelyek távolabb esnek a villamospályától.

Buszjárattal kényelmesen megközelíthető például a Remény Alagútja (Tunel Spasa), egyes repülőtér környéki városrészek, a keleti autóbusz-pályaudvar, valamint a történelmi Vratnik negyed is. Utóbbi különösen érdekes célpont, hiszen itt található többek között a Sárga bástya és néhány olyan kilátópont, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a városra.

A szarajevói buszhálózat kiterjedt, és számos olyan városrészbe eljut, ahová villamossal nem lehet elérni. A jegyek ára jelenleg 2,30 KM (kb. 470 Ft) körül alakul egy utazásra, a pontos tarifa pedig függhet attól is, hogy városi vagy elővárosi járatról van szó. A jegyet többnyire a járművezetőnél vagy hivatalos értékesítőhelyeken lehet megvásárolni, és felszállás után érvényesíteni kell. Fontos tudni, hogy a különböző közlekedési eszközök jegyrendszere nem minden esetben teljesen egységes, ezért érdemes mindig ellenőrizni az aktuális szabályokat.

Az útvonaltervezés ma már lényegesen egyszerűbb, mint korábban. A Google Maps mellett a Moovit alkalmazás is megbízható segítséget nyújt, valós idejű információkkal és részletes menetrendi adatokkal. Ezek használatával a város tömegközlekedési hálózata könnyen átláthatóvá válik, még azok számára is, akik először járnak Szarajevóban.

Bár a villamos továbbra is a legkényelmesebb közlekedési eszköz a turisták számára, a buszok használata sokszor időt takaríthat meg, és olyan városrészek felfedezését is lehetővé teszi, amelyek kívül esnek a klasszikus turistaútvonalakon.

Taxi

Előre meg kell álllapodni a taxisofőrrel a viteldíjról. A busz- vagy a vasúti pályaudvartól az óvárosig tartó taxizás kb. 1500 forintnak megfelelő összegbe kerül.

A piros taxi a Crveni Taxi társaság autója - crveni annyit jelent, hogy piros

,, A szarajevói taxisok között is van sok olyan, aki a külföldi turistát átveri, vagy legalábbis megpróbálja. Az óvárosból akartunk menni taxival a tömegközlekedéssel nehézkesen elérhető Alagút-múzeumba. A weben megnéztem, hogy a távolság 9,7 kilométer és az 1 kilométerre szabályozott taxi tarifa ismeretében 20 márkára becsültem a korrekt viteldíjat, de persze számoltam azzal, hogy alkudozni kell majd és ennél többet kényszerülünk majd fizetni. Nos, a taxi strandnál az első taxist megkérdeztük, hogy mennyiért visz el a múzeumba. Azt mondta, hogy 40 márka. Mondtam neki, hogy ez egy 10 kilométeres távolság. Ő a pofámba hazudta, hogy 20 kilométer. De azért lement 30 márkára és azt elfogadtuk, mert nem láttk értelmét, hogy más hiénákkal is alkudozzunk, hiszen az óvárosnál várakozók között nyilván ilyeneket találtunk volna. Szóval ébernek kell lenni, és nem árt bemérni weben a távolságot előre, ahogy mi tettük." (Aji )

Szarajevóban a taxisofőrök általában korrektek a külföldi turistákkal, azonban előfordulhatnak kivételek. A kellemetlenségek elkerülése érdekében érdemes az alábbi tanácsokat megfogadni:

Hivatalos taxitársaságok választása: Keresse a jól ismert, megbízható taxitársaságokat, amelyek járművei egyértelműen meg vannak jelölve, és rendelkeznek működési engedéllyel.

Taxióra használata: Győződjön meg róla, hogy a sofőr bekapcsolja a taxiórát az utazás megkezdésekor. Ha a sofőr nem hajlandó erre, javasolt másik taxit választani.

Előzetes tájékozódás: Ismerje meg a város főbb útvonalait és a várható viteldíjakat, hogy elkerülje a túlszámlázást.

Alternatív közlekedési módok: Fontolja meg a tömegközlekedés használatát, amely Szarajevóban jól kiépített és megfizethető.

Ezeket a lépéseket követve minimalizálhatja a kellemetlen élmények esélyét, és biztonságosan közlekedhet a városban.

Étkezés

,, Szarajevóban az első étkezésünk az óvárosi Morica Han nevű vendéglőben esett meg. A belső étkezőteremben vacsoráztunk. nagyon hagyományos, régimódi az egész, de amit tálaltak nekünk az szuper volt. Annyira jót ettünk, hogy 2 nappal később visszamentünk, de akkor már nem volt ugyanolyan szerencsénk. Lehet, hogy akkor éppen más séf vezényelt a konyhában.

A pirított krumplijuk pont olyan volt, amit imádok. A szabadtéri része roppant hangulatos, de az inkább kávézós hely." (aji) 7)

Mit ettem, mit ittam? (2025)

Ahogy az ember Boszniába érkezik, szinte magától értetődő, hogy megkóstolja a klasszikusokat: csevapot, pljeskavicát és saslikot (vagy helyi nevén razsnyicsot). Az utóbbi kettő különösen ízletes volt – szaftos, füstös, igazi balkáni karakterrel. A csevapot először a szállásadóm ajánlása alapján próbáltam ki, de az nekem kissé száraznak tűnt. Másnap viszont a Ćevabdžinica Hodžić egyik, majd a másik éttermében ettem pljeskavicát és saslikot, és azok már tökéletesek voltak: omlós hús, friss lepény, és pont annyi fűszer, amennyi kell. Az első napon egy adag burekkel kezdtem – az eladó szerint „kis adag” volt, de még így sem sikerült a harmadánál többet megenni.

Inni főként vizet és kávét ittam, de a bosnyák kávé (tulajdonképpen a török kávé egy helyi változata) külön élményt jelentett. Rézkiöntőben hozzák ki, mellette kis tálkában cukor, egy másikban pedig egy apró édesség – általában rahatluk, vagyis rózsavízes török csemege. Ezt egyesek szerint a kávé előtt, mások szerint utána kell elfogyasztani – én mindkét módon kipróbáltam, és bármikor is kerül sorra, finom. A cukrot a csésze aljába tesszük, ráöntjük a kávét, majd újratöltünk, mert a kiöntőben általában két adagnyi is van. Nekem kifejezetten bejött ez a szertartásos, lassú kávézás. Persze eszpresszót is ittam, de a bosnyák változatnak van lelke – és az ember valahogy jobban ráér vele.

,, Szarajevóban nagyon tudom ajánlani a Cajdzinica Dzirlo tea-és kávéházat (Kovači 16),ha bosnyák kávét vagy teát innátok-a hölgy,aki a helyet vezeti nagyon kedves és sok érdekességet mesélt. (sz.m.)

Ajánlott éttermek:

1. Bon Apetit

Nemzetközi étterem, ne egy francia konyhás hely. Vannak tésztaétkek. Kicsi étterem az Alta bevásárlóközpont mögött. Jó minőség. Vasárnap zárva van! Címe: Kranjceviceva 11

2. 4 Sobe Gospodje Safije (Mediterrán és közép-európai konyha) Cím: Cekalusa 61

Nagyon hangulatos hely. Az étlapon nagy a választék. Vasárnap sincs zárva.

3. Cakum Pakum - balkáni és olasz konyha, valamint szuper palacsinta! - (Cím: Kaptol 10) - Kicsi (mindössze 5 asztal), hangulatos étterm egy utcasarkon. Jó a pasta. A választék nem nagy. Vasárnap zárva!

4. The Epicentrum (Muvekita 11, Ferhadija és a Muvekita sarkán), Vasárnap is nyitva!
Nem turistás, modern autentikus. Vannak olasz kaják. Házias. Hátrány: cigiszag és zaj, vasárnap az étlapról sok minden nincs.

5. La Pasta di Mama - néhány asztalos - Maršala Tita 54 - vasárnap zárva

6. Dveri óvárosi ebédelő hely, vasárnap is nyitva - Prote Bakovića 12 - nagyon kellemes a környezete - friss házikenyér, leves és minden finom

"Az útikönyvek szerint Szarajevó az egyetlen hely a világon, ahol néhány száz méteren belül négyféle vallás (katolikus, ortodox, muzulmán és zsidó) temploma megtalálható. Ezt csak megerősíteni tudjuk, az óvárosban minden utcában találtunk, nem is egyet. Az egyik étteremben épp emiatt egy “kis probléma” merült fel, a pincér nem volt hajlandó egy egész üveg bort kihozni, mert a mecset túl közel volt hozzánk. Azt mondta: pohárban lehet, flaskában nem! Miután láttuk, hogy mindegyik étterem közelében fellelhető legalább egy templom, megelégedtünk a pohárral." forrás

K. Kriszta fotója

Ezt ettük az Edin pékségben (Mula Mustafe Bašeskije 69), (olcsó ebéd volt) - K. Kriszta fotója

Szállásadónk ajánlására kerestük fel a bazárnegyed egyik hangulatos utcájában működő Nanina Kuhinja éttermet, ahol lehetőségünk nyílt több hagyományos bosnyák fogást is megkóstolni. Az asztalra került darált hússal töltött szőlőlevél és hagyma, a helyi specialitásnak számító Hadžijski ćevab, valamint egy ízletes gulyásféle is, amelynek karakterét a szegfűszeg finom aromája tette különlegessé. Az ételek a balkáni és az oszmán konyha hatásait egyaránt magukon viselik: gazdag ízvilágúak, mégis kiegyensúlyozottak, fűszerezésük pedig általában visszafogottabb, mint amit a közel-keleti konyháktól megszokhattunk. Az eredmény egy sajátos, könnyen megszerethető gasztronómiai élmény, amely jól tükrözi Bosznia-Hercegovina kulturális sokszínűségét.

A bosnyák konyha legismertebb fogásai közé tartozik a ćevapi és a pljeskavica, amelyek szinte minden városrészben megtalálhatók. Aki azonban az étkezés mellé sört vagy bort is szeretne rendelni, annak érdemes figyelembe vennie, hogy egyes vendéglők – különösen a hagyományosan muszlim tulajdonban lévő vagy mecsetek közelében működő éttermek – nem kínálnak alkoholt. Ilyen helyeken gyakran még alkoholmentes sör sem szerepel az itallapon, ezért nem árt előzetesen rápillantani a kínálatra, mielőtt leadjuk a rendelést.
Szarajevó egyik nagy előnye, hogy a vendéglátás árai továbbra is kedvezőek a magyar utazók számára. Egy kiadós ebéd vagy vacsora hagyományos bosnyák fogásokkal még ma is lényegesen kevesebbe kerül, mint sok nyugat-európai városban, miközben az adagok általában bőségesek, az ételek pedig frissen készülnek.

A legjobb gasztronómiai élményekhez gyakran nem a legforgalmasabb turistás helyek vezetnek. Érdemes olyan éttermet vagy ćevabdžinicát választani, ahol a teraszon főként helyiek ülnek, beszélgetnek és kávéznak. Ezeken a helyeken sokszor autentikusabb receptekkel, karakteresebb ízekkel és családiasabb hangulattal találkozhatunk. A helyiek jelenléte gyakran a legjobb ajánlás arra, hogy jó minőségű ételekre és korrekt árakra számíthatunk.

A bosnyák konyha különlegessége, hogy egyszerre hordozza a balkáni, a közép-európai és az oszmán gasztronómia hatásait. Az eredmény egy gazdag, mégis könnyen megszerethető ízvilág, amely sok utazó számára a szarajevói élmények egyik legkellemesebb részévé válik.

Vásárlás

Nagyon sok pénzváltó hely van a városban.

A Monarchiás és egyben modern városrészben található a Ferhadija sétálóutca, ahol persze rengeteg üzlet található. Ha vásárolni akarunk, vagy kirakatokat nézni, akkor itt a helyünk. Nagy itt is az élet, főleg késő délután és kora este. Kövessük a sétálóutca iratlan szabályát, és az irányunkban a baloldalon járjunk. Rengeteg kávézó. A szarajevóiak imádnak kávézókban időzni.

Bosnyák focisztár, a Dzeko, és a félig bosnyák Ibra a polókon - K. Kriszta fotója

Bezisztán piac

A városközpontban fedezhető fel a teljes nevén Gazi Husrev Beg's Bezistan inevű fedett piac. Régi múltja van, a 15.század óta létezik. Érdemes körülnézni (főleg maga az épület miatt), bár kicsit unalmas, hogy túl sok az ékszerbolt és a bőrárus. Meglepő, hogy a kereskedők egy része nem igazán hajlandó alkudozni.

K. Kriszta fotója

Szórakozás

Szarajevó pezsgő éjszakai élettel rendelkezik, rengeteg kis tematikus bárral. A klubok általában kora reggelig nyitva tartanak. Csütörtök, péntek és szombat a legforgalmasabb napok, de a hét többi napján is remek éjszakai élet várja a látogatókat. A városban valószínűleg több mint 100 kávézó található, főleg az óvárosban, de egyértelmű különbséget tesznek aközött, hogy szolgálnak-e fel hagyományos bosnyák kávét vagy sem

Baščaršija - kávézó - K.Kriszta fotója

Caffe Bodyguard - K. Kriszta fotója

Ugyanabban a kapualjban Szexbolt és az 1992-1995 közötti tömegmészárlásokkal foglalkozó múzeum (az utóbbi a legkevésbé szórakozás) - K. Kriszta fotója

Angolos pub a belvárosban - K. Kriszta fotója

Közbiztonság

Szarajevóban nem kell tartani utcai rablásoktól, erőszakos bűncselekményektől. Gyakoribbak a lopások,zsebtolvajlások, a turisták ilyen-olyan becsapása, lenyúlása. Jócskán vannak koldusok, de ők nem bántják a turistákat, legfeljebb bosszantóan zaklatják.

A rendőr éppen azzal foglalkozik, hogy elkobozza a labdát a kisgyerektől. Ennyire jó a közbiztonság Szarajevóban. (Kriszta fotója)

Szarajevóban még manapság is sok helyen vannak aknamezők, fel nem robbant lőszerek. Szerencsére már elég kevés a legutóbbi háborúból maradt romos épület, de amik még vannak, azokban és közvetlen környékén ne kolbászoljunk. A várost körülvevő dombokon inkább a kiépített utakon gyalogoljunk és ne a füvön. Az aknáktól még nem mentesített terepeken sárga szalagok, kiírások jelzik a veszélyt. Az aszfaltozott utak mindenhol biztonságosak.

Szarajevó a látogatók többsége számára biztonságos és barátságos város benyomását kelti. A belvárosban, az óvárosban és a főbb turisztikai területeken nappal és este egyaránt nyugodtan lehet sétálni, és a turisták általában nem számolnak be különösebb kellemetlenségekről. Természetesen, mint minden nagyobb városban, itt is érdemes odafigyelni az értékeinkre és a józan óvatosságra, de a hétköznapi városi élet kifejezetten nyugodtnak tűnik.

Ami különösen feltűnő, az a város sokszínűsége. Szarajevó utcáin egymás mellett láthatunk hagyományos vallási öltözetet viselő nőket, fejkendős családanyákat, modern európai divat szerint öltözött fiatalokat, rövid ruhát vagy rövidnadrágot viselő lányokat és turistákat a világ minden tájáról. A különböző életstílusok és kulturális háttérrel rendelkező emberek jelenléte annyira természetes része a városnak, hogy a legtöbb látogató egyáltalán nem érzi magát feltűnő jelenségnek.

Éppen ezért az öltözködés terén sincs szükség különösebb aggodalomra. A város mindennapi életében rendkívül változatos viseletekkel találkozhatunk, és a turisták öltözéke általában nem kelt különösebb figyelmet. Ugyanakkor a vallási helyszínek látogatásakor érdemes tiszteletben tartani a helyi szokásokat. Mecsetekbe és egyes templomokba belépve ajánlott a vállat és a térdet takaró öltözet, ezért praktikus olyan ruhadarabokat választani, amelyek egyszerre kényelmesek a nyári melegben és megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.

A város egyik legnagyobb erőssége éppen az a természetesség, amellyel a különböző kultúrák, vallások és életmódok egymás mellett élnek. A látogató hamar azt érezheti, hogy Szarajevóban senki sem foglalkozik különösebben azzal, honnan érkezett, hogyan néz ki vagy hogyan öltözködik. Az emberek inkább a saját dolgaikkal törődnek, miközben a város nyitott és befogadó légköre gyorsan otthonossá teszi az itt tartózkodást.

Ez a laza, sokszínű és elfogadó hangulat az egyik oka annak, hogy sok utazó különösen kellemes élményekkel távozik Szarajevóból. A város egyszerre őrzi hagyományait és alkalmazkodik a modern európai életformához, így a különböző háttérrel érkező látogatók könnyen megtalálhatják benne a saját helyüket.

,, Kiraboltak. A rendőrség nem jött ki. Elmentünk az őrsre: nem engedtek be. Szerezzek tolmácsot, miközben a rendőr és én is tökéletesen beszéltünk angolul. Hívni akartak taxit, ami elvisz a követségre...Frissen kirabolva miből fizessem ki?
Szóval segítségre odakint ne számíts... (Judit, 2019)

Egyéb hasznos információk

Szarajevóban éjszaka éjfél és hajnali 5 között vízszolgáltatási korlátozások vannak érvényben.
A Trebevic-hegyre járó lanovka a 26 éves szünet (háború) után újra nyitott. Először 1959-ben adták át, 1992-ig üzemelt. Akkor a szerbek megölték az őrt és a lanovka leállt. Most a felső állomás az ő nevét viseli, Ramo Biber. Egy út ára helyieknek 6.-, külföldieknek 20.- márka.
kipróbáltam egy helyi SIM-kártyát Szarajevóban, mivel fontos volt, hogy folyamatosan legyen mobilnetem – különösen jól jött a szálláson, ahol a wifi jel a szobában gyenge volt. A turistáknak szánt feltölthető SIM-kártyák közül választottam, amelyek között van csak adatforgalmat biztosító és olyan is, amellyel hívásokat is lehet indítani. Vannak helyieknek szánt csomagok is, amelyek ár-érték arányban szintén kedvezőek, de számomra az Ultra Tourist 1 csomag ideális választás volt. Ez a csomag 5 KM értékben belföldi és nemzetközi híváskeretet, valamint 5 GB adatforgalmat tartalmaz, 10 napos érvényességgel. A SIM-kártyát a sarki újságosnál szereztem be, de elérhető a BH Telekom üzleteiben is.

Az aktiválás egyszerű folyamat: a SIM behelyezése és a PIN-kód beírása után már működnie kellene. Azonban nálam kezdetben nem működött a mobilnet, még aktiválás után sem. Az újságos segítségével rájöttem, hogy az adatforgalomhoz szükséges APN-beállításnál egy másik hálózat címe volt beállítva, amit át kellett írnom a BH Telekom megfelelő címére, és ez megoldotta a problémát.
2024-es tapasztalataim szerint Szarajevó egyike azon kevés városoknak, ahol a galambok, kóbor macskák és kóbor kutyák is nagy számban vannak jelen egyszerre. Számos galambot, sok macskát és még több kóbor kutyát láttam a városban. Utánanézve találtam, hogy néhány éve mintegy 12 ezer kóbor kutya élt itt, és bár az utóbbi években a számuk csökkent, továbbra is sok helyen feltűnnek az utcákon, különösen a város peremterületein és parkokban.

Baščaršija (a régi bazár)

kiejtés: báscsársijáh

"Kis házak, keskeny mellékutcák, bárok, sisha kávézók, boltocskák, a pékárúk és sült húsok illata, Szuper. Főleg este hangulatos. Keleties romantika. (belo)"

A Baščaršija Szarajevó legkarakteresebb városrésze, ahol a legerősebben érezhető az oszmán örökség és a város keleties hangulata. A szűk utcákon sétálva egymást érik a rézműves műhelyek, kézműves boltok, ékszerüzletek, szőtteseket és sálakat árusító kereskedések, valamint azok az üzletek, amelyekben a hagyományos bosnyák kávé elkészítéséhez szükséges rézedényeket, tálcákat és egyéb kellékeket kínálják.
Az óvárosban barangolva az ember könnyen úgy érezheti, mintha Európa és a Kelet határvidékére érkezett volna. A mecsetek minaretjei, a bazárnegyed földszintes épületei, a régi kőburkolatú utcák és a kávézók teraszairól kiszűrődő beszélgetések olyan hangulatot teremtenek, amely Európában is ritkaságszámba megy. Ez a sajátos atmoszféra nem véletlen: Bosznia-Hercegovina évszázadokon át az Oszmán Birodalom része volt, és ennek nyomai ma is jól láthatók az építészetben, a gasztronómiában, a mindennapi szokásokban és a kulturális életben.

A Baščaršija egyik kihagyhatatlan élménye a hagyományos bosnyák kávé megkóstolása. A kávét speciális rézedényben, úgynevezett džezvában készítik, majd réztálcán szolgálják fel, általában cukorral és valamilyen helyi édességgel. A kávé elfogyasztása itt nem egyszerű italrendelés, hanem egyfajta társasági szertartás. A helyiek gyakran hosszú időt töltenek egyetlen csésze mellett, beszélgetve vagy egyszerűen figyelve az utca nyüzsgését.

Engem annyira magával ragadott ez a különleges kávékultúra, hogy a látogatás végén magam is beszereztem egy hagyományos réz kávéskészletet. A bazár számos üzletében ma is kézzel készített darabokat lehet vásárolni, így nemcsak emlékként szolgálnak, hanem a mindennapokban is felidézik Szarajevó hangulatát.

Aki szeretné megérteni, mitől olyan különleges ez a város, annak érdemes időt szánnia a céltalan bolyongásra a Baščaršija utcáin. A történelmi környezet, a kávé illata, a kézműves műhelyek hangulata és a keleti-nyugati kultúrák találkozása együtt adják azt az élményt, amelyet sok utazó Szarajevó legnagyobb vonzerejének tart.

K. Kriszta fotói

Óváros (Baščaršija): Szarajevó történelmi központja a város egyik leghangulatosabb része, ahol néhány utcányi távolságon belül évszázadok történelmén sétálhatunk végig. A domboldalak felé fokozatosan emelkedő negyed szűk utcái, apró terei, mecsetei, régi kereskedőházai és bazárjai ma is őrzik az oszmán korszak hangulatát. Bár a városrész nem túl nagy, érdemes legalább fél napot szánni rá, mert a látnivalók mellett maga a légkör is az élmény fontos része.

A bazárnegyed utcáin barangolva egymást érik a kézműves műhelyek, a rézműves boltok, a hagyományos vendéglők és a kávézók. A nyüzsgő főutcákról letérve csendesebb sikátorokat is találunk, ahol könnyű elképzelni, milyen lehetett itt az élet évszázadokkal ezelőtt. A környezet sok helyen alig változott, ezért a városrész különösen hiteles hangulatot áraszt.

A séta során mindenképpen érdemes megpihenni valamelyik hagyományos kávézó teraszán. A bosnyák kávét ma is rézedényben készítik és szolgálják fel, fogyasztása pedig legalább annyira társasági esemény, mint gasztronómiai élmény. A helyiek között ülve, a bazár forgatagát figyelve könnyű átvenni azt a nyugodt életritmust, amely Szarajevó egyik legvonzóbb sajátossága.

Az óváros a bosnyák konyha megismerésére is kiváló helyszín. A frissen sült ćevapi, pljeskavica, burek és más helyi specialitások szinte minden utcában megtalálhatók. A vendéglők többsége ma is hagyományos receptek alapján dolgozik, így az ételek autentikus ízeket kínálnak.

Aki édesszájú, annak a bazár cukrászdái és édességboltjai is tartogatnak meglepetéseket. Az oszmán eredetű sütemények, baklavák és egyéb mézes, diós finomságok sokak számára szokatlanul édesek lehetnek, mégis szerves részét képezik a helyi gasztronómiának. Akkor is érdemes megkóstolni őket, ha nem minden falat válik kedvenccé, hiszen hozzátartoznak a város kulturális örökségéhez.

A Baščaršija nem csupán Szarajevó egyik legfontosabb látnivalója, hanem egy olyan városrész, ahol a történelem, a mindennapi élet és a balkáni vendégszeretet ma is természetes egységet alkot.

Vrelo Bosne park

Csak akkor áldozzunk rá időt, ha a városban már sok mindent megnéztünk, vagy kifejezetten egy parkban akarunk időzni. nem különleges, de kellemes sétára, könnyed kirándulásra. Viszonylag kieső helyen van, a városon kívül. Tiszta, gondozott. Ha kisgyerekkel vagyunk, akkor egész jó program lehet, mert nézegethetjük a hattyúkat és a kacsákat.

Alagútmúzeum

A "Remény alagútja" (Bosnyákul, horvátul Sarajevski tunel, szerbül: Сарајевски тунел), másik elvenezése: Tunel spasa (Тунел спаса, Angolul: Tunnel of rescue, vagy Tunnel of Hope

Meglehetősen kieső helyen van a múzeum, aminek az alábbi fotón látható családi ház a főépülete:

K. Kriszta fotója

Ide el kell jönnie a turistának, ha érzelmileg közel akar kerülni ahhoz a rémdrámához, ami ebben a városban lezajlódott. Megérteni nem lehet, hiszen felfoghatatlan, hogy Európában ilyesmi a 20. század végén (1992-1996) előfordulhatott.

A múzeum nem nagy, de tényleg érdekes. Csaknem minden ki van írva angolul is. Amúgy rengeteg fotó segít érzékeltetni a szörnyűségeket, az ostrom alatt a lakosság álrtal elszenvedetteket. Belépődíj: 10 KM/fő, azaz kb. 5 euró (diáknak 5 KM). Kb. 1 órás programra kell számítani.

Nyitva 9-től 5-ig. (November és március között csak fél négyig)

Érdemes idegenvezetőt igénybe venni, mert a múzeumi élményt egyértelműen tartalmasabbá teszi. Van olyan gudie, aki maga is felnöttként élte át az időszakot.

Az alagút eredetileg 800 méter hosszú, a múzeumban látogatható szakasz mindössze kb. 20 méter.

Egy házaspár a saját házánál alakította ki a múzumot. Ha a sok nyelven kinyomtatott tájékoztatókból vásárolunk, akkor ezzel a nemrégiben özveggyé vált hölgy pénzügyi helyzetét támogatjuk.

A Kolar család a kilencvenes években

Az özvegy a szuvenírboltjában - K. Kriszta fotója

A kilencvenes évek első felében zajlott háború idején Szarajevó lakói az ENSZ által ellenőrzött repülőtér alatt építették az alagutat éjjel-nappal (1993 márciusa és júniusa között). Az alagút arra szolgált, hogy a szerb blokádot kijátszva minden lehetséges árut, élelmiszert a városba csempésszenek a túléléshez. A felszínen túl veszélyes volt a csempészés, mivel a szerb orvlövészek válogatás nélkül lőttek a civilekre. Az alagútnak köszönhetően a mozlim és a keresztény lakosság köztük szerbek is) úgy ahogy el tudta látni magát. Ez volt az egyetlen be- és kijutási lehetőség a blookád idején.

Attól olyan drámai hatású a múzeum, hogy nem a távoli múltban történt, és az idő közelségét valahogy átérezzük.

Tömegközlekedéssek kicsit komplikált eljutni a múzeumba. A központból a 3-as 35 perc a végállomásig, onnan a Kotoracba közlekedő 12-es busszal annak végállomásáig (10 perc), majd átgyalogolni a Tilava nevű hídon, a túloldalon rögtön balra fordulni és 500 méterre ott a múzeum.

A taxi persze egyszerűbb megoldás.

Megfontolandó a szervezett túra, mert az odajutás így olcsóbb, mint a taxi, és egyszerűbb mint a tömegközlekedés. A városközpontban érdemes tájékozódni a turista információnál, hogy mikor van túra és mennyiért.

Hajolni kell, bizony - K. Kriszta fotója

Többször is ellátogattunk a helyszínre, és Daninak különösen nagy élmény volt az alagút felfedezése. Biztos vagyok benne, hogy más kisfiúk érdeklődését is felkeltené a „katonás” környezet, hiszen Danit is teljesen magával ragadta. A második és harmadik látogatásunk alkalmával már ő maga mesélte a vendégeknek a „sarajevski tunel” történetét, mintha a saját élménye lenne. Az alagút egy részét a háború után berobbantották, és a butmiri kijáratnál mindössze egy kb. 10 méteres szakasz maradt meg. A Kolar család úgy döntött, hogy megőrzi a házat eredeti állapotában; a pincében kiállították az építkezés során használt szerszámokat, fegyvereket, katonai egyenruhákat, egy hordágyat és azt a széket, amelyen a sebesülteket tolták végig az alagúton. Még ezen a rövid szakaszon is van olyan alacsony hely, ahol le kellett hajolnom – ez az egész helyszín rendkívül nyomasztó, mégis lenyűgöző volt. Talán pont ezért, ha valaki Bosznia-Hercegovina fővárosába látogat, mindenképp érdemes felkeresnie a sarajevski tunel múzeumot, amely az élni akarás, az emberi erőfeszítés, kitartás és bátorság szimbóluma lett az évek során.

Egyéb múzeumok

Nemzeti múzeum (Zemalskij muzej)

Sok utazó hajlamos kihagyni a nemzeti múzeumokat egy rövid városlátogatás során, Szarajevó esetében azonban érdemes kivételt tenni. A város egyik legjelentősebb kulturális intézménye, a Nemzeti Múzeum nemcsak gazdag történeti és néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, hanem egy olyan páratlan műkincset is őriz, amely világszerte ismertté tette az intézményt.

A múzeum impozáns épületegyüttese a 20. század elején nyerte el mai formáját. A négy, szimmetrikusan elhelyezett pavilonból álló komplexum önmagában is figyelemre méltó építészeti alkotás, de a legtöbb látogatót a benne őrzött Szarajevói Haggáda vonzza. Ez a rendkívül értékes, gazdagon illusztrált zsidó kézirat a világ egyik legrégebbi és legjelentősebb fennmaradt haggádája.

A mű a 14. században készült Barcelonában, és a középkori zsidó könyvművészet kiemelkedő alkotásának számít. Oldalain a bibliai történeteket bemutató színes miniatúrák sorakoznak a világ teremtésétől kezdve az egyiptomi kivonulás eseményein át egészen Mózes történetéig. Emellett tartalmazza a zsidó vallás egyik legfontosabb ünnepéhez, a pészahhoz kapcsolódó széderesti szertartás szövegét és rendjét is.

A könyv valószínűleg a Spanyolországból elűzött szefárd zsidók révén jutott el a Balkánra, majd évszázadokon keresztül családok féltve őrzött tulajdonában maradt. Nem csupán műtárgyként szolgált, hanem valódi használati könyv volt, amelyet generációkon át alkalmaztak a vallási szertartások során. Ennek nyomai ma is jól láthatók rajta: a lapokon felfedezhető apró foltok és kopások arról árulkodnak, hogy a kézirat hosszú időn át a mindennapi vallási élet része volt.

A Szarajevói Haggáda története önmagában is regénybe illő. Több történelmi vihart, háborút és politikai rendszert túlélt, miközben mindig akadtak olyan emberek, akik felismerték jelentőségét és megóvták a pusztulástól. Emiatt nem csupán egy középkori kézirat, hanem a város kulturális sokszínűségének és történelmi örökségének egyik legfontosabb jelképe is.

A Nemzeti Múzeum meglátogatása ezért nemcsak azok számára ajánlható, akik érdeklődnek a zsidó történelem vagy a középkori művészet iránt. A Haggáda és a hozzá kapcsolódó történetek révén jobban megérthető Szarajevó különleges szerepe is, hiszen kevés olyan európai város létezik, ahol ennyire szorosan fonódik össze a keresztény, a zsidó és az iszlám kulturális örökség.

Sírkő (13-14. század tájáról) - V. Emil fotója

A Srebrenicai Emlékközpont és kiállítás azok közé a helyek közé tartozik, amelyek nem feltétlenül könnyű élményt nyújtanak, de mélyen megérintik a látogatót. A tárlat célja nem csupán a történelmi események bemutatása, hanem az is, hogy személyes sorsokon, visszaemlékezéseken és vizuális dokumentumokon keresztül segítsen megérteni a boszniai háború egyik legsúlyosabb tragédiájának emberi oldalát.

A kiállítás több audiovizuális anyagot is bemutat. A vetített filmek között szerepelnek dokumentumfilmek, túlélői visszaemlékezések és olyan alkotások, amelyek a mindennapi élet szemszögéből mutatják be a háború éveit. Különösen emlékezetes a „Miss Sarajevo” története, amely azt példázza, hogy az emberek a legnehezebb körülmények között is próbáltak megőrizni valamit a normalitásból és az emberi méltóságból.

A kiállítást fotódokumentációk és korabeli felvételek egészítik ki. A képek nemcsak a pusztítás mértékét mutatják be, hanem azokat a személyes történeteket is, amelyek gyakran elvesznek a statisztikák és történelmi összefoglalók mögött. A dokumentarista anyagok mellett művészi megközelítésű alkotások is helyet kaptak, amelyek érzelmi oldalról segítenek feldolgozni a látottakat.

Ez a múzeum nem a klasszikus értelemben vett turisztikai látványosság. Inkább egy olyan hely, amely elgondolkodtat, megrendít és hosszú időre nyomot hagy a látogatóban. Aki szeretné jobban megérteni Bosznia-Hercegovina közelmúltját és annak máig érezhető hatásait, annak érdemes időt szánnia a felkeresésére. A látogatás után sokan úgy érzik, hogy nemcsak történelmi ismeretekkel gazdagodtak, hanem közelebb kerültek azokhoz az emberi történetekhez is, amelyek a történelemkönyvek lapjain ritkán jelennek meg teljes mélységükben.

Mecsetek és Dzsámik

Gazi Husrev-Begova mecset és egy medresz

Helyi viszonylatban gyönyörűnek tekinthető (valójában elég egyszerű) a fallal körülvett mecset. Meg kell nézni. Ez az óvárosban a legrégebbi (16. század) és legnagyobb mecset. Tartoik hozzá egy 47 méter magas minaret is. Nőknek fejfedőt kell felvenni, a férfiaknak is illendő öltözékben kell belépniük. Ha a sok turistát el akarjuk kerülni, akkor érdemes kora délelőtt jönni. Sajnos gyakran napközben zárva tartják. Érdeklődni kelll, hogy mikor tartanak nyitva. A medreszt (iszlám iskolát) is feltétlenül nézzük meg, mert érdekes az épület.

K. Kriszta fotója

A Gazi Huszrev bég mecsetet többször is láttam, miközben az óváros utcáin sétáltam, így előbb-utóbb kíváncsi lettem arra, milyen belülről. A mecset Szarajevó történelmi központjának egyik legfontosabb épülete, ezért nem meglepő, hogy a környéke szinte mindig nyüzsgő. Látogatásom idején a bejárat két oldalán helyiek üldögéltek a szőnyeggel borított részeken, beszélgettek, pihentek vagy éppen imádkoztak. Az egész helynek nyugodt, közösségi hangulata volt, amely jól érzékeltette, hogy a mecset nem csupán műemlék, hanem ma is aktívan használt vallási és társadalmi tér.

A belső térbe lépve némileg más élmény fogadott, mint amire előzetesen számítottam. Talán azért, mert korábban már láttam néhány rendkívül gazdagon díszített mecsetet, ezért valamivel monumentálisabb belsőre számítottam. A Gazi Huszrev bég mecset azonban nem a fényűzéssel nyűgözi le a látogatót, hanem a visszafogott eleganciájával. A díszítés ízléses, harmonikus és méltóságteljes, inkább a nyugalom és az egyszerűség érzését kelti, mintsem a pompáét.

Érdekes volt látni azt is, hogy a történelmi környezet és a modern technika jól megfér egymás mellett. A mecset működését ma már korszerű hangosítás és elektronikus eszközök segítik, miközben az épület megőrizte több évszázados karakterét. Ez jól tükrözi Szarajevó egészének sajátosságát is: a hagyományok és a modern élet természetesen kapcsolódnak össze.

A látogatás egyik legemberibb pillanata az volt, amikor a nagy tisztelettel és óvatossággal levett cipőmben, fejkendőben beléptem az imatérbe, és azt láttam, hogy éppen a szőnyegek takarítása zajlik. Ez a hétköznapi jelenet emlékeztetett arra, hogy a mecset elsősorban nem turistalátványosság, hanem egy működő vallási közösség mindennapi helyszíne.

A látogatók számára kijelölt rész viszonylag korlátozott, így a belső tér csak bizonyos szögből tekinthető meg, és a teljes épület nem járható körbe szabadon. Ennek ellenére a látogatás megéri az időt, mert a mecset nemcsak építészeti értéke miatt fontos, hanem azért is, mert segít jobban megérteni Szarajevó kulturális és vallási örökségét. A város egyik legfontosabb jelképe, amely évszázadok óta meghatározó szerepet tölt be az óváros életében.

medresz

K. Kriszta fotója

v.j.

iTemplomok

Jézus Szíve Székesegyház

,, Közvetlen közelében laktunk, és hajnalban felébresztett a harangja. Persze megnéztük belülről is, de semmi különös. Pár perc után kijöttünk. Ami érdekes volt, az a templom előtti II. János Pál szobor. 1997-ben itt járt a pápa és biztos lelki erőt adott a katolikus horvát lakosságnak, amely a mozlim lakossággal együtt két évvel korábban megszenvedte a város ostromát. Az azonban a beszámolók szerint látszódott, hogy a pápát ünneplő horvátok nem érzékeltettek szolidaritást a mozlim bosnyákokkal. (aji)

Szerb Ortodox Székesegyház

A Szerb Ortodox Székesegyház Szarajevó egyik legjelentősebb vallási és kulturális emléke. Az épület hivatalos neve a Szűz Mária születésének székesegyháza, amelyet 1868-ban fejeztek be. A székesegyház a város központjában található, és egyike a legnagyobb ortodox templomoknak a Balkánon. Az épület neobizánci stílusban épült, amely gazdagon díszített belső terekkel rendelkezik, beleértve az ikonikus freskókat és ikonokat.

Az építéséhez a helyi szerb közösség adományai járultak hozzá, valamint az Oszmán Birodalom akkori hatóságai is engedélyezték. A székesegyházhoz tartozik egy harangtorony, amely a város egyik legmagasabb építménye. Az épület súlyosan megrongálódott a boszniai háború idején, de azóta helyreállították. Ma a templom nem csak vallási szertartásoknak ad otthont, hanem kulturális rendezvények és kiállítások helyszíne is. A székesegyház a szarajevói ortodox közösség spirituális központja.

Ha nem láttunk még életünkben szerb ortodox templomot, akkor érdemes megnézni, ha igen, akkor kihagyható.

Egyéb látnivalók

Vijećnica (Régi városháza)

A város egyik jelképe. 1896-ban építették. A 2. világháború végégig itt volt a polgármesteri hivatal. Később Nemzeti Könyvtárként működött. A jugoszláv polgárháború idején jelentős károk érték.

Ezen a helyen, 1992 augusztus 25-26 éjszakáján szerb bűnözők felgyújtották a nemzeti könyvtárat és több mint 2 millió könyv, újság és dokumentum a lángokban elveszett - Ne felejtsük el, emlékezzünk és figyelmeztessen minket - K. Kriszta fotója

Žuta tabija (Sárga erődítmény)

Az óvárostól 10 perc gyalogtávolságra. Nem szabad kihagyni, mert érdekesebb a kilátás, mint az Avaz-toronyból. Kár persze, hogy az erődítmény kilátó része teljesen rendezetlen, elhanyagolt. Az odaés onnan vezető út érdekes.

Kriszta fotói

Avaz torony

Klassz a 360 fokos kilátás egész Szarajevóra a torony tetejéről. Kár, hogy a fenti kávézó is olyan cigiszagú, mint a legtöbb szarajevói vendéglátóhely. A kilátó platform megfelelő. A torony 170 méter magas (Állítólag a legmagasabb éíptmény az egész balkénon.) 1 KM a belépő (?). Legyen nálunk helyi pénzérme, mert a 35. emeleten (142 méter magasban) lévő teraszra csak egy automatába bedobott pénzérmékkel lehet (0.50, 1 és 2 KM-t fogad be.). Üveglift vezet fel. (Fent ingyenes a wifi...)

Fentről lehet látni az olimpiai stadiont és a Bjelasnica-hegyet is.

A tornyot autóval nem könnyű megközelíteni. Az amerikai nagykövetség és a buszpályaudvar irányában található. Néhány száz méterre van a nemzeti, avagy történeti múzeumtól.

,, 15-20 perc gyalogtávolságra van a központtól. Olcsó a belépőjegy, gyors a lift és érdekes fentről körülnézni. Érdekes, de nem szép. Fentről a városnak a szürkébb, érdektelenebb részét látjuk, nincs igazán rálását a központra és az óvárosra. Erre jobb felmenni a sárga erődítmény tetejére. Az Avaz-torony egy szimpla irodaépület. Nagyon büszkék rá a helyiek. A fenti panoráma bár cigifüstös és elég gagyi. Nem is volt kedvünk beülni." (aji)

A város modern jelképei közé tartozik az Avaz Twist Tower, amely különleges, csavart formájával messziről is könnyen felismerhető. A felhőkarcoló tetején kialakított kilátószintről jó időben szinte egész Szarajevó belátható, a Miljacka völgyétől a környező hegyekig. A panoráma azonban nagyban függ az időjárási és légköri viszonyoktól, ezért érdemes tiszta, napos napot választani a látogatáshoz.

Szarajevó fekvése egyszerre áldás és kihívás. A hegyek által körülölelt völgy különleges látványt nyújt, ugyanakkor főként az őszi és téli hónapokban előfordulhat, hogy a légszennyezés és a köd hosszabb időre megreked a város fölött. Ilyenkor a távoli kilátás jelentősen romolhat, és a hegyek sem látszanak olyan élesen, mint tiszta időben.

Akik inkább természetes környezetből szeretnék megcsodálni a várost, azok számára kiváló alternatíva a Sárga bástya (Žuta Tabija). Az óváros fölé magasodó történelmi erődítmény gyalogosan is könnyen elérhető, és sok helybéli szerint innen nyílik Szarajevó egyik legszebb panorámája. A kilátóból jól látszanak a bazárnegyed minaretjei, a Monarchia korabeli épületek, a folyóvölgy és a domboldalakra felkúszó lakónegyedek.

A Sárga bástya különösen naplemente idején népszerű. Ilyenkor helyiek és turisták egyaránt összegyűlnek a falaknál, hogy megcsodálják, ahogy a lemenő nap fényei lassan aranyszínűre festik a várost. Az élményt tovább fokozza, hogy a látogatás ingyenes, így ez az egyik legjobb ár-érték arányú program Szarajevóban.

Bár az Avaz Twist Tower és a Sárga bástya teljesen eltérő hangulatot kínál, mindkettő remek lehetőséget ad arra, hogy felülről is megismerjük a hegyek közé épült bosnyák fővárost. Az egyik a modern Szarajevót mutatja meg, a másik pedig a történelmi város hangulatát és különleges fekvését emeli ki.

Fentről a városkép nem igazán szép -betonházak, vasúti sínek - Kriszta fotója

Az 1914-es merénylet helye és múzeum

A Baščaršija főterétől nem messze, a folyó jobb partján, a csinos Latin-híddal átellenben található az utcasarok, ahol 1914. június 28-án lelötték Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét. Ez váltotta ki az első világháborút. A merénylet nem a hídon történt, csak közvetlen közelében, mint az helyben felmérhető. Látható egy emléktábla és kirakatban némi képi dokumentáció. A sarkon van egy múzeum is, ami magyaroknak érdekes a monarchia vonatkozások miatt. (Érdemes a folyó másik oldala felöl fotózni a Városházát, mert jó képtéma.) A város egyik jelképe. 1896-ban építették. A 2. világháború végégig itt volt a polgármesteri hivatal. Később Nemzeti Könyvtárként működött. A jugoszláv polgárháború idején jelentős károk érték.

A lövések nem a hídon, hanem egy keskeny utcában érték őket - Kriszta fotója

Zsidó múzeum

A szarajevói Zsidó Múzeum a város gazdag zsidó örökségét mutatja be, amely a 16. századra nyúlik vissza. A múzeum egy régi zsinagógában található, amelyet 1581-ben építettek a spanyol inkvizíció elől menekülő szefárd zsidók. A múzeum központi szerepet játszik a szarajevói zsidóság történetének megőrzésében, bemutatva a közösség vallási, kulturális és társadalmi életét.

Szarajevó egykor jelentős zsidó közösséggel rendelkezett, akik fontos szerepet játszottak a város gazdasági és kulturális életében. A zsidók szabad vallásgyakorlást kaptak az Oszmán Birodalomtól, és a városban szefárd és askenázi közösségek egyaránt megtelepedtek. A múzeum kiállításai a zsidó élet különböző aspektusait tárják fel, beleértve a vallási ünnepeket, hagyományokat és rituális tárgyakat, például a menórákat, tóratekercseket és imakönyveket.

A kiállítás egyik kiemelkedő darabja a híres Szarajevói Haggada, amely egy középkori zsidó kézirat, és amely a zsidó nép történetét meséli el. Ez a kézirat különleges jelentőséggel bír, hiszen a boszniai háború idején, az 1990-es években, a múzeum kurátorai rejtegették, hogy megmentsék a pusztulástól. A zsidóság története Szarajevóban azonban tragikus fordulatot vett a 20. században, amikor a várost megszálló náci Németország alatt a zsidó közösség többsége elpusztult a holokauszt során.

A második világháború alatt a szarajevói zsidók többségét koncentrációs táborokba deportálták, és csak néhányan élték túl a borzalmakat. A háború után a zsidó közösség jelentősen csökkent, de a megmaradt tagok továbbra is aktívan őrzik a hagyományaikat. A múzeum a holokauszt áldozatainak emléket állít, és bemutatja a zsidó közösségnek a város fejlődéséhez való hozzájárulását.

A múzeumban dokumentumok és fényképek is találhatók, amelyek a zsidó közösség múltját és nehézségeit mutatják be, különösen a második világháború idején. A múzeum egyik fontos célja, hogy emléket állítson a város elhunyt zsidó lakosainak, és felhívja a figyelmet a vallási tolerancia és a kulturális sokszínűség fontosságára. A zsinagóga, amely otthont ad a múzeumnak, ma már nem működik aktív vallási központként, de az épület maga is emlékeztet a zsidó közösség gazdag történetére Szarajevóban.

A múzeum látogatói betekintést nyerhetnek abba, hogy a zsidók hogyan éltek a városban az évszázadok során, és milyen kihívásokkal kellett szembenézniük a történelem viharai alatt. A szarajevói Zsidó Múzeum fontos kulturális intézmény, amely a város sokszínű örökségét hirdeti, és a múlt tanulságaira emlékeztet a jövő generációi számára.

Érdekességek

Merénylet, ami az első világháború kirobbanásához vezetett.

Szarajevói merénylet helyszíne

1914 június 28-án erről a helyről követte el Gavrilo Princip az osztrák-magyar trónörökös, Ferenc Ferdinánd és felesége, Zsófia elleni merényletet

Szarajevó - olimpiai város 1984 - körbevett város 1992-1995 - K. Kriszta fotója

Szarajevo olimpiai város - és, ami az olimpiaiai helyszínekkel történt utána.

Latin-híd

Miért Latin? Mert ez a híd biztosította a legrövidebb utkapcsolat a belváros római katolikus katedrálisa és a korábban nagyrészt katolikusok által lakott Latinluknak (,,latinul" beszélő) nevezett negyed között, ami a Miljacka-folyó baloldalán terült el.

K. Kriszta fotója

Levegőszennyezettség

Ahhoz képest, hogy Szarajevót hegyek veszik körül, a városnak feltűnően kevés a zöld területe. Szarajevó egy medencében fekszik, a városfejlesztés kusza, sok helyen szénnel fűtenek és rengeteg az elavult álllapotú gépkocsi, s egyéb játmű. Ami a légszennyezettséghez még pluszban hozzájárul, a balkáni háború idején sok fát kivágtak (a blokád idején a hidegben szükség volt rájuk) és helyükre nem ültettek újakat. Főleg a téli hónapokban érezni a rossz levegőt. Csak Szarajevó dombos negyedeiben van jobb levegő.

További beszámolók

Szarajevó autóval nagyjából hét óra alatt érhető el Budapestről. Az út egyes boszniai szerb területein még ma is akadnak gyengébb minőségű szakaszok, de a kilométerek meglepően gyorsan fogynak, így mire a hegyek közül előbukkannak a főváros fényei, az ember még korántsem érzi magát teljesen kifáradtnak. Mivel késő este érkezünk, első benyomásaink meglehetősen szűkösek: néhány megviselt arcú középkorú férfi álldogál az utcákon, és feltűnik néhány nagytestű kutya is, bár nem sikerül kideríteni, van-e kapcsolat közöttük.

Másnap nappali fényben az első, ami szemet szúr, Szarajevó rendkívüli sokszínűsége. Kevés olyan város van Európában, amelynek építészeti arculata ennyire nehezen besorolható. Egymás mellett sorakoznak az Osztrák–Magyar Monarchia idején emelt, klasszikus közép-európai hangulatot idéző épületek, a két világháború közötti modern lakóházak, valamint a jugoszláv korszak monumentális lakótornyai. Minderre rátelepszik az oszmán örökség: a minaretek, a mecsetek és az óváros bazárnegyede teljesen új színt adnak a városképnek. A hegyek ölelésében fekvő település látványa így egyszerre balkáni, közép-európai és közel-keleti.

Mivel szállásunk az óváros, a Baščaršija közelében található, rögtön Szarajevó legkeletiesebb arcával találkozunk. Rézedényből felszolgált bosnyák kávét kortyolgató helyiek üldögélnek a kávézók teraszain, vízipipák füstje keveredik a levegőben, a mecsetek udvarain lustálkodó macskák napoznak, miközben a város utcáin különféle korú és típusú villamosok csilingelnek. A földszintes bazárépületek, az apró üzletek és a kézműves műhelyek különleges hangulatot teremtenek.

A séta során hamar feltűnik, hogy sok nő fejkendőt visel, időnként hagyományos öltözetű férfiakkal is találkozni, és a katonák jelenléte sem ritka. Az első órákban Szarajevó inkább tűnik egy kelet és nyugat határán fekvő városnak, mint egy megszokott európai fővárosnak, de ahogy egyre több részét fedezzük fel, a kép fokozatosan árnyaltabbá válik.

A Baščaršijától nyugatra haladva egyre európaibb hangulat fogadja az utazót. Nemzetközi üzletláncok, modern kávézók, pubok és elegánsabb vendéglátóhelyek váltják fel a bazár világát. A belváros bizonyos részei sokaknak egy korábbi korszak Budapestjét idézhetik: az utcákon kevesebb turista, visszafogottabb fogyasztói kultúra és lazább életritmus érződik. Az embernek olykor az a benyomása támad, mintha egy kisebb időutazáson venne részt.

Bár Szarajevó magasabban fekszik, mint sok más balkáni város, a délebbi fekvés jól érzékelhető. A tavasz korábban érkezik, a kávézók és éttermek teraszai már a hűvösebb napokon is megtelnek, és az utcákon pezsgő élet fogadja a látogatót. A napsütésben heverésző kutyák látványa szinte a város természetes részének tűnik.

A turisták száma ugyan folyamatosan növekszik, de a város még mindig nem tartozik Európa túlzsúfolt úti céljai közé. A látogatók jelentős része a környező balkáni országokból, Törökországból, a Közel-Keletről és Ázsiából érkezik. Éppen ez adja Szarajevó egyik legnagyobb vonzerejét: megőrzött valamit abból az egyedi karakterből, amely sok népszerű európai városból már eltűnt.

Magára a fővárosra egy-két nap elegendő lehet, de ha az ember Mostart, a környező hegyvidéket vagy az ország rövid adriai tengerpartját is felkeresi, akár egy teljes hétre elegendő látnivalót talál. Bosznia-Hercegovina továbbra is kedvező árú úti célnak számít. A helyi vendéglőkben ma is kiváló ár-érték arány mellett lehet jóllakni egy adag csevappal vagy pljeskavicával, amelyet hagyományosan lepénnyel szolgálnak fel. Ugyanakkor az ország muszlim hagyományai miatt nem minden étteremben természetes a sörkínálat, mint a térség más részein.

A bazárnegyedben a kávézók és rézműves üzletek mellett török édességeket árusító boltok sorakoznak, de a városban egyre több modern cukrászda és csokoládébolt is működik. Éppen ez a kettősség teszi Szarajevót különlegessé: egyszerre őrzi keleti örökségét és halad a modern európai városok útján.

Szarajevó története szinte egész Európa huszadik századi történelmének sűrített lenyomata. A város túlélte a két világháborút, a jugoszláv szocializmus évtizedeit, majd a délszláv háborúk egyik legsúlyosabb tragédiáját: a csaknem négy évig tartó ostromot, amely során lakói rendkívüli nélkülözések és veszélyek között próbálták fenntartani a mindennapi életet. A háború ugyan véget ért, de az ország politikai berendezkedése ma is bonyolult, és a különböző nemzeti közösségek jövőképe sok kérdésben eltér egymástól. Bosznia-Hercegovina az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül, ugyanakkor továbbra is sajátos politikai és társadalmi kihívásokkal néz szembe.

Az ide látogató ebből a mindennapok során alig érzékel valamit, különösen Szarajevó utcáin sétálva. Sokkal inkább egy olyan várost lát maga előtt, ahol különböző kultúrák, vallások és történelmi korszakok hagyták ott a nyomukat. Az oszmán időkből megmaradt bazárok és mecsetek ugyanúgy részei a városképnek, mint a Monarchia elegáns épületei, a valaha virágzó szefárd zsidó közösség emlékei vagy a jugoszláv korszak öröksége. És mindezek között ott vannak a legutóbbi háború emlékeztetői is, amelyek a mai napig hozzátartoznak Szarajevó arculatához.

A városközpontban sétálva szinte egymásra rakódva jelennek meg a különböző történelmi rétegek. Néhány perc alatt eljuthatunk egy oszmán kori utcácskából egy monarchiabeli sugárútra, miközben mecsetek, templomok, zsinagógák és modern üzletek váltják egymást. Kevés európai városban érződik ennyire kézzelfoghatóan a történelem folyamatos jelenléte.

Szarajevó ideális úti cél azok számára, akik szeretik a történelmet és a kulturális sokszínűséget. Két-három nap alatt kényelmesen bejárhatók a legfontosabb látnivalók, miközben a város hangulata önmagában is élményt jelent. Meglátogatható a merénylethez kapcsolódó múzeum, amely az első világháború kirobbanásának eseményeit idézi fel, vagy az alagútmúzeum, amely bemutatja, miként tartotta fenn a város a kapcsolatot a külvilággal az ostrom évei alatt. Emellett számos mecset, templom, zsinagóga, múzeum és történelmi emlékhely várja a látogatókat.

A város egyik legnagyobb erőssége azonban nem csupán a múltja. A helyiek vendégszeretete, a kiváló bosnyák konyha, a hangulatos kávézók és a még mindig kedvező árak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az utazó jól érezze magát. Ráadásul Magyarországról viszonylag rövid idő alatt elérhető, így akár egy hosszú hétvégére is kiváló választás lehet. Szarajevó olyan hely, ahol a történelem nem múzeumi vitrinek mögött rejtőzik, hanem a mindennapok természetes részeként van jelen az utcákon, a tereken és az emberek emlékezetében.

A háborús évek emlékei ma is felfedezhetők Szarajevó utcáin. Itt-ott még láthatók lövedéknyomok a házfalakon, és az aszfaltban is feltűnnek azok a jellegzetes becsapódási helyek, amelyeket a helyiek gyakran „szarajevói rózsáknak” neveznek. Mindezek ellenére a város ma kifejezetten nyugodt és biztonságos benyomást kelt. Az utcákon sétálva sem nappal, sem este nem érezni feszültséget, és a látogató könnyen megtapasztalhatja azt a barátságos, közvetlen légkört, amelyről a helyiek ismertek.

Az éjszakai séták során is ritkán érzi magát az ember bizonytalanságban, még a kevésbé forgalmas városrészeken sem. A tájékozódás sem különösebben nehéz: a hegyek közé szorult város természetes támpontokat kínál, és ha az ember lefelé indul a lejtőkön, előbb-utóbb eléri a Miljacka folyót, amely jó kiindulópont a belváros felé vezető úton.

A szarajevóiak vendégszeretete legendás. Gyakran előfordul, hogy valaki önként odalép eligazítást adni vagy segíteni, még akkor is, ha az utazó nem kért segítséget. Ez a nyitottság és közvetlenség sokat hozzátesz a város sajátos hangulatához.

A városképet ugyanakkor különös módon határozzák meg a temetők is. A hegyoldalakon, kisebb parkok mellett vagy akár lakóházak közelében is gyakran feltűnnek a muszlim sírkertek fehér sírköveinek sorai. Ezek részben a háborús veszteségekre emlékeztetnek, részben pedig a város évszázados vallási hagyományainak természetes részei. Néhány nap elteltével a látvány szinte beleolvad a mindennapi környezetbe.

Szarajevóban egyébként sok olyan jelenettel találkozhat az ember, amely első pillantásra szokatlannak tűnik. A különböző vallások, kultúrák és történelmi korszakok öröksége olyan természetességgel keveredik egymással, hogy a helyiek számára mindez teljesen hétköznapi. Egy kávézó terasza mellett mecset állhat, néhány utcával arrébb templom vagy zsinagóga emelkedik, miközben a modern városi élet és a hagyományos balkáni szokások egyszerre vannak jelen.

Talán éppen ez Szarajevó egyik legnagyobb varázsa. A város tele van látszólag egymásnak ellentmondó elemekkel, amelyek mégis harmonikus egészet alkotnak. A történelem, a vallások, a kultúrák és a mindennapi élet különleges elegye olyan hangulatot teremt, amelyhez hasonlót Európában csak kevés helyen találni.

A sarki ház a Monarchia idejéből (akár Pesten is lehetne) - Kriszta fotója

A stadion környéke ma is a közelmúlt történelmének egyik legmegrázóbb emlékhelye. A háború éveiben a várost teljesen körülzárták, és a folyamatos ostrom miatt egyre kevesebb hely maradt a temetkezésre. Emiatt számos közterületet, parkot és sportlétesítmény környékét is sírhelyekké alakították át. A stadiont övező temetők így nem csupán vallási vagy családi emlékhelyek, hanem annak a korszaknak is néma tanúi, amikor a mindennapi élet alapvető feltételei is veszélybe kerültek.

Egy helyi idegenvezető mesélte, hogy az egyik ma is forgalmas utca valaha Szarajevó egyik legszebb sugárútjának számított. Az út két oldalán idős gesztenyefák sorakoztak, lombkoronájuk szinte zöld alagutat formált a sétálók fölött. Az ostrom idején azonban a lakosság sokszor hónapokon át maradt fűtés nélkül, így a fák többségét kivágták, hogy legyen mivel tüzelni a hosszú és hideg teleken. Aki ma végigsétál ezen az utcán, talán nem is sejti, milyen más képet mutatott egykor.

Az út egykori állatkerthez vezet. A létesítmény a háború során súlyos károkat szenvedett, az állatállomány nagyrészt elpusztult, és az intézmény soha nem nyerte vissza korábbi jelentőségét. A terület ma inkább park jellegű rekreációs helyszínként működik, ahol néhány állat ugyan még látható, de a hangsúly már sokkal inkább a zöld környezeten és a kikapcsolódási lehetőségeken van.

Szarajevó földrajzi adottságai egyszerre adták a város különleges szépségét és történelmi sebezhetőségét. A település egy hosszú völgyben fekszik, amelyet három oldalról magas hegyek vesznek körül. A környező csúcsok közül több eléri vagy meghaladja az 1500–2000 méteres magasságot, így a város látványa valóban lenyűgöző. Nem véletlen, hogy a téli sportok számára ideális helyszínnek bizonyult, és a környező hegyvidék ma is kedvelt célpontja a kirándulóknak, síelőknek és természetkedvelőknek.

Ugyanezek a hegyek azonban a háború éveiben stratégiai jelentőséget kaptak, hiszen a magaslatokról ellenőrizni lehetett az egész várost. Ez a kettősség ma is érzékelhető Szarajevóban: a környező hegyek egyszerre jelentenek természeti szépséget, sportolási lehetőséget és a múlt eseményeire emlékeztető történelmi hátteret. Kevés európai városban fonódik össze ilyen szorosan a lenyűgöző természeti környezet és a közelmúlt történelme.

Utunk végén még felkerestünk néhány úgynevezett „szarajevói rózsát”, azokat a becsapódási helyeket, amelyek ma is emlékeztetnek a város háborús múltjára. Aztán átruccantunk Mostarba, ahol a híres öreg híd körüli bazárnegyedben órákig lehet bolyongani. A szűk utcákon egymást érik a szuvenírárusok, a rézműves műhelyek és a hagyományos bosnyák kávézók, miközben a háborús emléktárgyak kínálata is feltűnően nagy szerepet kap. Itt a közelmúlt történelme nem csupán a múzeumok falai között él tovább, hanem a mindennapi utcai élet részeként is jelen van.

Közben természetesen nem maradhattak ki a helyi specialitások sem. A különböző töltelékekkel készülő burek és a hozzá hasonló péksütemények szinte minden sarkon csábítják az embert, és könnyen azon kapja magát, hogy a tervezettnél jóval többet kóstolt végig belőlük. A bosnyák konyha egyszerű, laktató és meglepően ízletes, különösen akkor, ha egy családi vendéglőben vagy egy helyiek által kedvelt pékségben találkozunk vele.

Az utcákon továbbra is gyakran feltűnnek a kóbor kutyák, amelyek olyan természetességgel mozognak a városban, mintha mindig is hozzátartoztak volna a városképhez. Többségük békés és közömbös a járókelőkkel szemben, így néhány nap után az ember már alig figyel fel rájuk.

Az út során Bosznia-Hercegovinán túl Montenegróba is eljutottunk. A Durmitor-hegység és a nemzeti park lenyűgöző tájai teljesen más arcát mutatták a Balkánnak. A mély kanyonok, a fenyvesek, a kristálytiszta hegyi tavak és a csendes falvak olyan nyugalmat árasztanak, amely éles ellentétben áll a nagyvárosok nyüzsgésével. Az ember könnyen el tud tölteni itt néhány napot anélkül, hogy bármiféle különösebb programot szervezne magának.

Persze közben mi is megpróbáltunk beleolvadni a helyi környezetbe, és nem feltűnni turistaként. A kísérlet inkább kevesebb, mint több sikerrel járt, de ez valószínűleg a legtöbb látogatóval így van. A Balkán ugyanis olyan hely, ahol a helyiek általában egy pillanat alatt felismerik az idegent, ugyanakkor ezt többnyire kíváncsisággal és barátságosan kezelik.

Az utazás végére ismét megerősödött bennünk az érzés, hogy ez a térség különleges hangulatot kínál. A keleti és nyugati hatások találkozása, a kiváló kávék, a vendégszerető emberek, a történelem mindenütt jelen lévő nyomai és a még mindig felfedezésre váró tájak olyan elegyet alkotnak, amely könnyen visszahívja az embert. Aki nyitott az új élményekre, szereti a karakteres városokat, a hegyvidéki tájakat és az autentikus hangulatot, annak érdemes egyszer dél felé vennie az irányt. Jó eséllyel nem ez lesz az utolsó látogatása.

Hosszabb bolyongás után végül kijutottunk a Miljacka partjára, ahol rögtön rátaláltunk egy kerékpárútra. Ennek különösen örültünk, mert a városi közlekedés addig nem mindig bizonyult kerékpárosbarátnak. Az öröm azonban nem tartott sokáig, mivel a kijelölt bringaút hamar véget ért. Néhány perc múlva viszont kiderült, hogy valójában még jobb helyre érkeztünk.

A folyó mentén egy széles sétány nyílt meg előttünk, ahol az autóforgalmat korlátozták, és a területet gyalogosok, kerékpárosok, futók, családok és kutyasétáltatók vették birtokba. A város egyik legkellemesebb része volt: emberek beszélgettek a padokon, gyerekek játszottak, kerékpárosok suhantak el mellettünk, miközben a háttérben a hegyek keretezték a látképet. Ritka az olyan városi tér, amely ennyire természetesen és magától értetődően az embereké.

Ilyenkor érzi igazán az ember, mitől válik egy város élhetővé. Nem feltétlenül a monumentális épületek vagy a látványos beruházások miatt, hanem azért, mert vannak olyan közterei, ahol jó egyszerűen csak jelen lenni. Olyan helyek, ahol nem az autók uralják a környezetet, hanem az emberek. Ahol van tér sétálni, kerékpározni, találkozni vagy egyszerűen csak nézelődni. Ezek az aprónak tűnő döntések hosszú távon rengeteget javíthatnak egy város hangulatán és élhetőségén.

Miközben a folyóparton haladtunk, egyre közelebb kerültünk a történelmi belvároshoz. Amikor megpillantottuk a Latin-hidat, úgy éreztük, valóban megérkeztünk Szarajevó szívébe. Ez a szerény külsejű híd a világtörténelem egyik legismertebb helyszíne, hiszen a közelében történt az a merénylet, amely később az első világháború kitöréséhez vezető események láncolatát indította el. Furcsa érzés ott állni egy olyan helyen, amelyről történelemkönyvek százai írnak, miközben körülöttünk teljesen hétköznapi városi élet zajlik.

A helyzetünket azonban némileg árnyalta, hogy ekkor még szállásunk sem volt. Ott álltunk a város közepén, kerékpárokkal, csomagokkal, egy hosszú nap végén, és hirtelen szembe kellett néznünk a kérdéssel: hogyan tovább? Az ilyen pillanatok gyakran okoznak némi feszültséget, ugyanakkor utólag visszagondolva rendszerint ezekből lesznek az utazás legemlékezetesebb történetei.

Szarajevó arculatát évszázadokon át különböző birodalmak és államalakulatok formálták. Az oszmán uralom, az Osztrák–Magyar Monarchia időszaka, majd a jugoszláv korszak egyaránt mély nyomot hagyott a városon. Ennek köszönhetően Szarajevó ma is rendkívül sokszínű település, ahol néhány percnyi séta alatt több történelmi korszak hangulatát is átélheti az ember.

A belváros szívében egy valódi oszmán örökséget őrző negyed található. A szűk utcák, a hagyományos bazárüzletek, a mecsetek, a régi török fürdők és a kávézók olyan atmoszférát teremtenek, mintha az ember egyszerre lenne Európában és a Közel-Keleten. A Baščaršija környéke ma is a város egyik legélénkebb és leghangulatosabb része, ahol a kézműves műhelyek és a hagyományos vendéglátóhelyek megőrizték a múlt emlékeit.

Az egykori oszmán városmagot az Osztrák–Magyar Monarchia korszakában épült sugárutak és reprezentatív középületek övezik. A szélesebb utcák, az elegáns homlokzatok és a szecessziós építészeti részletek sok látogatónak Budapestet, Bécset vagy más közép-európai városokat juttathatják eszébe. Ezek az épületek ma is meghatározzák a városközpont karakterét, és érdekes kontrasztot alkotnak a néhány utcával arrébb található keleties hangulatú bazárnegyeddel.

Ehhez társulnak még a jugoszláv időszak lakótelepei, középületei és modernista alkotásai, amelyek tovább gazdagítják a városkép rétegeit. Szarajevó egyik legnagyobb különlegessége éppen abban rejlik, hogy a különböző történelmi korszakok nem különülnek el élesen egymástól, hanem szinte észrevétlenül fonódnak össze. A városban sétálva az ember egyik pillanatban még egy oszmán kori bazárban érzi magát, néhány sarokkal arrébb pedig már egy közép-európai nagyváros elegáns utcáin találja magát.

Ez a kulturális és építészeti sokszínűség teszi Szarajevót a Balkán egyik legérdekesebb városává, ahol a történelem nem csupán a múzeumokban, hanem a mindennapi városi környezetben is folyamatosan jelen van.

Szarajevó fekvése már első pillantásra lenyűgöző. A város egy hosszú völgyben terül el, amelyet szinte minden irányból magas hegyek ölelnek körül. A környező hegyvidék különleges hátteret ad a városnak, és tiszta időben szinte bárhonnan látni a zöld lejtőket és a magasabb csúcsokat. A természeti környezet sok tekintetben emlékeztethet más hegyek közé épült európai városokra, ugyanakkor Szarajevó hangulata összetéveszthetetlenül balkáni.

A városban járva hamar kiderül, hogy itt a dolgok sokszor lazábban működnek, mint Nyugat-Európa legtöbb országában. A tömegközlekedés használata néha kisebb kalandnak bizonyul, mivel egyes megállókban ma sem mindig egyértelmű az eligazodás. A városképhez hozzátartoznak a kóbor kutyák is, amelyekkel szinte minden városrészben találkozhat az ember. Többségük békés, és a helyiek láthatóan megszokták jelenlétüket.

A Balkánra jellemző közvetlen és kissé kaotikus hangulatot erősíti, hogy a dohányzás még mindig sokkal elfogadottabb, mint Európa számos más országában. Emellett akadnak olyan városrészek, ahol a közelmúlt történelmének nyomai még mindig láthatók: felújításra váró épületek, háborús sérüléseket őrző homlokzatok és kevésbé rendezett utcák emlékeztetnek arra, hogy Szarajevó hosszú és nehéz utat tett meg az elmúlt évtizedekben.

Az árak ugyanakkor továbbra is kedvezőbbek, mint sok nyugat-európai városban. Ez különösen kellemes azok számára, akik szeretnék megismerni a helyi konyhát, hiszen a hagyományos bosnyák ételek a legtöbb vendéglőben megfizethető áron elérhetők. Így az ember könnyen megengedheti magának, hogy naponta új fogásokat próbáljon ki, ahelyett hogy gyorséttermek után kutatna.

Dél körül természetesen én is az óváros, a Baščaršija felé vettem az irányt. A szűk utcák ilyenkor megtelnek turistákkal, helyiekkel, árusokkal és a kávézók teraszain üldögélő emberekkel. A bazárnegyed nyüzsgése egyszerre mozgalmas és barátságos, így könnyű hosszabb időre is elveszni benne.

A séta közben megálltam egy hagyományos vendéglőben, ahol csevapot rendeltem frissen sült lepénnyel. Az adag bőséges volt, jóval nagyobb, mint amire előzetesen számítottam, és tökéletesen hozta azt az egyszerű, mégis ízletes balkáni konyhát, amelyről Bosznia-Hercegovina híres. Sörrel is szívesen kísértem volna az ebédet, de a vallási hagyományokat követő vendéglőkben alkohol nem mindenhol kapható. Ez azonban mit sem vont le az élményből: a frissen készített csevap, a bazár hangulata és a környező mecsetek minaretjei együtt olyan atmoszférát teremtettek, amelyet nehéz lenne bárhol máshol megtapasztalni Európában.

Szarajevó egyik legérdekesebb sajátossága, hogy egészen különböző világok találkoznak benne. A keleties hangulatú óváros, az oszmán örökséget őrző bazárnegyed és a Monarchia korából származó elegáns belvárosi utcák mellett hatalmas lakótelepek emlékeztetnek a jugoszláv korszak évtizedeire. A város mégsem hat szétesőnek, inkább olyan, mintha különböző történelmi korszakok természetes módon épültek volna egymásra.

Bármerre indul az ember, szinte mindenütt kávézókat talál. Egy modern lakótelep tízemeletes házainak földszintjén ugyanúgy működnek apró kávézók, mint a régi belső udvarokban vagy a történelmi utcák mentén. A kávézás itt nem egyszerűen fogyasztási szokás, hanem a mindennapi élet egyik alapvető része. Az emberek hosszasan üldögélnek egyetlen csésze bosnyák kávé mellett, beszélgetnek, figyelik az utcát, és láthatóan nem sietnek sehova.

A város déli része egy keskenyebb völgyben húzódik, amelyet magas hegyek vesznek körül. A meredek hegyoldalakon kanyargó utcák különleges hangulatot árasztanak. Sok helyen régi családi házak kapaszkodnak fel a domboldalakra, közöttük szűk sikátorok, lépcsős utcák és váratlan kilátópontok bújnak meg. Ezek a városrészek teljesen más arcát mutatják Szarajevónak, mint a forgalmas belváros, és kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy az ember közelebb kerüljön a helyiek mindennapjaihoz.

Szarajevót gyakran nevezik Európa Jeruzsálemének is, ami nem túlzás. A belvárosban néhány perc sétával elérhető egymástól a katolikus székesegyház, a szerb ortodox templom, több mecset és a zsidó közösség történelmi emlékhelyei. Kevés olyan európai város létezik, ahol ennyire közvetlenül és látványosan találkoznak egymással a különböző vallási hagyományok. Ez a sokszínűség nemcsak az építészetben, hanem a város egész hangulatában is érezhető.

A városi élet ritmusa általában nyugodtabb, mint amit a nagyobb közép-európai fővárosokban megszoktunk. Az emberek kevésbé sietnek, hosszabban időznek a kávézókban, és az utcákon is lazább légkör uralkodik. Sok látogatónak olyan érzése támad, mintha egy korábbi korszakba csöppent volna vissza, amikor a mindennapok tempója még kevésbé volt felgyorsulva.

A város közlekedésében is felfedezhetők a múlt emlékei. A villamoshálózat ma is Szarajevó egyik legfontosabb közlekedési eszköze, és a modern szerelvények mellett időnként régebbi járművekkel is találkozhat az ember. Ezek a villamosok, a kávézók teraszain üldögélő helyiek, a hegyoldalakra felkúszó házsorok és a vallási emlékek együtt adják azt a sajátos hangulatot, amely miatt Szarajevó sok utazó számára az egyik legemlékezetesebb balkáni várossá válik.

A Miljacka folyó által kettészelt Szarajevó az elmúlt évtizedekben hatalmas átalakuláson ment keresztül. A háborús károk nagy részét helyreállították, a város folyamatosan fejlődik, miközben sikerült megőriznie azt az egyedi karakterét, amely Európa egyik legkülönlegesebb fővárosává teszi. A történelmi negyedek mellett modern irodaházak, bevásárlóközpontok és felhőkarcolók jelentek meg, amelyek jól mutatják, hogy a város nemcsak múltjából él, hanem a jövő felé is nyitott.

A fejlődés egyik látványos példája a Trebević-hegyre vezető felvonó újjáépítése. A kabinos kötélpálya ismét összeköti a várost a környező hegyvidékkel, így néhány perc alatt elérhetővé válik az egyik legszebb panorámát kínáló kilátópont. Fentről jól látható, hogyan simul bele a város a hegyek közé, és mennyire szorosan kapcsolódik a környező természethez.

A modern épületek között kiemelkednek a város új üzleti és lakónegyedei, amelyek jelentősen megváltoztatták Szarajevó látképét. A magas irodaházak és korszerű épületek ugyanakkor nem szorították háttérbe a történelmi örökséget, inkább érdekes kontrasztot alkotnak vele. Kevés olyan város van Európában, ahol ennyire természetesen fér meg egymás mellett a múlt és a jelen.

Ami igazán különlegessé teszi Szarajevót, az a kulturális és vallási sokszínűség. Egy rövid séta során egymás közelében találhatunk mecseteket, katolikus templomokat, ortodox templomokat és zsinagógákat. Ezek nem elszigetelt műemlékek, hanem a város mindennapi életének ma is aktív részei. A különböző vallási közösségek évszázadokon át alakították a város arculatát, és ennek nyomai ma is mindenütt felfedezhetők.

Az építészet ugyancsak lenyűgöző időutazásra hívja a látogatót. Az oszmán korszak bazárjai és mecsetei mellett ott állnak a Monarchia elegáns középületei, a két világháború közötti modern épületek, a jugoszláv korszak lakótelepei és a legújabb üveg-acél felhőkarcolók. Néhány száz méteren belül évszázadok történelmén lehet végigsétálni, ami rendkívül ritka élmény.

Szarajevó nem pusztán látnivalók gyűjteménye, hanem egy olyan város, ahol a különböző korszakok, kultúrák és vallások ma is egymás mellett élnek. Talán éppen ezért érezhető benne olyan sajátos hangulat, amelyet nehéz szavakkal leírni. Egyszerre balkáni, közép-európai és keleti, miközben egyik kategóriába sem illeszkedik teljesen. Ez a különleges keverék teszi a várost olyan hellyé, amelyet az ember nemcsak megnéz, hanem meg is él.

Fotóegyveleg

K. Kriszta fotója

Egyesek szerint ez a legrondább épület a városban (másoknak bejön) - K. Kriszta fotója

Boss - Yugo Boss: Tito már inkább mém, pedig uralma (1945-1980) alatt (főleg az első években) több embert öltek meg, mint a német megszállás idején. - V. Emil fotója

Vissza az elejére

Kommentek

vigh györgy, 2024. 11. 02. 22:24
Minden beszámoló és kép Kriszta neve alatt fut? Picit el vonatkoztathatna a poz és neg. véleménynél a saját megjegyzéseitől (cigiző pasik stb..)

Babarczi Péter, 2019. 01. 13. 11:13
40 éve járunk az Adriára, főleg Szarajevón keresztül ( ma már elkerülő autópálya téríthet el bennünket a várostól). Mosztár irányába ez a legszebb út. Sokszor motorral jöttünk le, de azzal a legcsodálatosabb. Szarajevóban sokszor jártunk, de csak átutazóba és a Bascsarcsija volt a fő irány. Voltunk Ilidzsába is még a háború előtt, ahol ismerősöknél időztunk. Onnan származik két lányunk ( Szilvana, Diana ) neve, mert az ismerősünknek az iker lányait hívták így. Ma már a család teljesen szétszóródott a háború miatt a világ minden tája felé. Pl.: a lányok Ausztráliában élnek. Most rászántuk magunkat egy három napos 2019. május végi Szarajevói látogatásra. A Kriszta által lefotózott sárga-zöld ( a legcsúnyább épület ) motelbe, apartmanba, majd meglátjuk. A Diána lányom választotta és most már azért is abba megyünk, mivel jobban felkeltette az érdeklődésünket. Mivel most lesz időnk bővebb információkat szerezni, látogatásunk után friss beszámolóval tudok szolgálni. Egyet viszont el kell mondanom 40 év távlatából. Jugoszlávia és a mostani megosztott állapotában lévő tagországokban tett látogatásaim Ulcinjtól - Trieszt Olasz határáig kissé elfogulttá tesz bárminemű kinyilatkoztatásom során. Hiszen ez szerelem volt az első pillanatától a mai napig. Mikor először megpillantottam Dubrovnikot és a gyönyörű tengert ( 1968 - ban ) totál elérzékenyültem a látványtól és tudtam, hogy nem ez lesz az utolsó utam. Aztán amikor megnősültem és elsőnek lementünk a feleségemmel Szarajevón keresztül természetesen ( milyen pici város volt, szinte a mostani belváros ) soha nem kellett a nejemet unszolni, hogy menjünk. Minden évben a háború éveit leszámítva nyaranta egy évben többször is lementünk. Közvetlenül a háború után szembesülhettünk Karlovác, ( Károlyváros ), Zadar szétlőtt városrészeivel, a kis falvakon keresztül utazva az épületek égett szaga beleivódott az agyunkba. A világon nincs még egy olyan hely mint a volt Jugoszlávia a jelenlegi formájában. Hihetetlen sokrétű, ha valaki megakar ismerkedni az emberi sokszínűséggel nem kell messzire menni csak a szomszédba. Kívánom a mai fiataloknak, fedezzék fel ezt a csodát , természetesen Magyarország az első látványosság, de nem kell messze menni és a világ sokszínűsége a szomszédban is kitárulkozik. Jó utat mindenkinek!

Új hozzászólás beküldése

* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon

Bosznia-Hercegovina - akciós utazások!!!
VISTA ajánlatok

KAPCSOLAT

utikritika [kukac] utikritika.hu

Útikritika.hu

SZÁLLÁSFOGLALÁS

IMPRESSZUM