ÚTIKRITIKA.HU / Dánia






Dánia

Földrajz és időjárás | Történelem | Manapság | A dánokról | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Földrajz és időjárás

"Dánia igazi központja (kvázi „Pest megyéje”) a legkeletibb Sjælland-sziget, amelynek legkeletibb részén fekszik Koppenhága (a København név jelentése „javak kikötője”). Furcsának tűnhet, hogy a főváros ennyire az ország peremén fekszik, de tudni kell, hogy korábban, amikor még Dániához tartozott a ma Svédország déli részét képező Skåne (Scania), akkor Koppenhága pont Dánia középpontjában feküdt. A fővárosban élnek természetesen a leggazdagabb, legképzettebb, legkozmopolitább dánok. A szigeten (jórészt annak északi részén) összpontosul a legtöbb, legérdekesebb és legszebb látványosság. A bő egymilliós Koppenhága mellett további jelentősebb városok a közép-jyllandi Århus (240.000 fő), a Fyn közepén fekvő Odense, Andersen városa (160.000 lakos), valamint az észak-jyllandi Aalborg (125.000 fő). E helyeken egyetemek is működnek. A többi város (pl. Roskilde, Viborg, Esbjerg, Kolding) kis, családias, általában unalmas település." forrás

,, A dán időjárás igazán szeszélyes. Ha hétágra süt a nap, mikor elindulsz valahova, az még nem biztosíték arra, hogy az időjárás nem fog perceken belül teljesen megváltozni. Ha elkezd esni, és ráadásul még a szél is fúj (ami elég gyakori idefelé), lehetetlen, hogy egy esernyővel megvédd magad! Hagyd az esernyőt otthon, és tarts magadnál mindig egy esőkabátot! ;)" forrás


,, Dánia szerencsére nem ködös és nem is annyira nyirkos, mint Anglia. Legalábbis nem egész évben. Azt nem állítjuk, hogy a júliusi 15 fok nem kedvez az őszies nyiroknak, télen viszont legalább megközelíti az időjárás a fagypontot, s így a párának jóval kevesebb esélye van. A köddel ugyanakkor szerencsére nem kell megküzdeniük a helyieknek. Azt jóhiszeműen elfújja róluk az orkán erejű szél.

Egyébként senkinek se legyenek kétségei: ha nem lenne a hideg és az elviselhetetlen szél, akkor Dánia bizony egész évben ködös és nyirkos lenne. A Jytland-félsziget járulékos szigeteivel együtt az a hely, ahonnan még a közismerten buta és igénytelen angolok is a Brit-szigetre menekültek.

Beszédes tény, hogy a dán mítoszok világában a mocsár szerepel szent helyként. Mi, elmaradott magyarok még csak nem is tudjuk, hogy milyen az, amikor a mocsár gazdagságát tiszteljük a szántóföld gazdagsága helyett. A keresztény Dánia himnusza széles, árnyas bükkfákkal szegélyezett, lankás, szép országot emleget, mint Freya csarnokát. Ennyi erővel a magyar himnusz szólhatna Boldogasszony anyánk banánfaligeteiről, és az ország esőerdeiről." forrás

Történelem

A dán történelem egészen a hatodik századig visszavezethető. Az Öreg Gorm király a 10. században a sok önálló kis királyságokat egyesítette. Fia, a Kékfogú Harald fogadtatta el a kereszténységet a dánokkal. Az elkövetkező évtizedekben a dánok megszállás alatt tartották a mai Anglia és Norvégia jelentős területeit. A vikingekhez tartozónak tekintett dánok a hajózásban való príma jártasságukat kihasználva nem csupán kereskedtek más országokkal, hanem sok helyet ki is fosztottak alaposan. Évszázadokon keresztül háborúskodtak a svéd szomszédokkal. Csak a 17. században, III. Frigyes semlegességi külpolitikája révén került nyugvópontra a viszony a svédekkel. Ez a király tette örökletessé a dán monarchiát. A 18. században számos reform révén Dánia elindult a modern politikai felépítmény irányába. Dánia a napóleoni háborúk idején ő is próbált semleges maradni, de végül mégis szövetséget kötött Franciaországgal, amire utólag ráfázott, mert Napóleon veresége után elvesztette Helgoland-ot.

Viking

Dánia és Németország kétszer is háborúzott egymással, és végeredményképpen az addig dán terület, Schleswig-Holstein német kézre került, mégpedig végleg. Az első és a második világháború folyamán is próbált Dánia semleges maradni. A második világháborúban, amikor 1940-ben a náci Németország megszállta a kis országot, a királyi udvar határozottan kiállt a dán zsidók üldözése ellen, sőt több sikeres menekítési kísérlettel megmentették sokak életét. Dánia a NATO és az Európai Unió tagállama, az eurózónába azonban nem lépett be.

"Kezdjük ott, hogy a XVII-XVIII században Dánia ugyanolyan tudatlan parasztok által lakott ország volt, mint a mi Magyarországunk, azzal a különbséggel mondjuk, hogy a sötét és hideg Északon még kevésbé volt kellemes dolog tudatlan parasztnak lenni, mint nálunk. Az urak itt is németül beszéltek, és birtokaikat lehetőleg messze elkerülve (és elhanyagolva) igyekeztek kellemesebb körülmények között időzni. Úgy általában elmondhatjuk, hogy dánnak lenni a legkevésbé sem volt jó, és ha valaki akkor azt mondja, hogy ez az ország 200-300 év múltán a világ irigységének tárgya lesz, ezzel bizonyára az errefelé ritka harsány nevetésre adott volna alkalmat." forrás


"Ki hinné, hogy kis hazánk és a kis Dánia történelmének vannak közös vonásai (a nagyjából 1000-ig tartó pogány időszakon, no meg azon kívül, hogy tőlük is rettegett egykor Európa)? Dánia ugyanis jóval nagyobb volt mai területénél, hozzátartozott többek között Norvégia (unióban! - csak ezt nem hangsúlyozzák), Izland és Schleswig-Holstein is, no meg pár tengerentúli gyarmat. "Nagy-Dániának" azonban már 200 éve vége, ekkor csúszott ki a kezükből Norvégia (aztán szép lassan a többi is Grönland és a Feröer-szigetek kivételével), és ennyi idő nagyjából elég volt ahhoz, hogy a dánok megbarátkozzanak a veszteséggel, bár ma is számon tartják az eredeti méreteket, amióta itt vagyok, legalább ötször hallottam, hogy egykor az övék volt egész Norvégia. (Vegyük észre, hogy nálunk még csak 100 éve tart a területelcsatolás utáni gyászmunka, aminek a dánok még 200 év alatt sem jutottak a végére; reményre adhat okot, hogy egykori viking területeiket, például a Brit-szigetek feletti fennhatóságukat már nem emlegetik.) Természetesen nem fontolgatják a revíziót, elég viccesen venné ki magát, ha Dánia hirtelen okkupálná Norvégiát." forrás

Vikingek páncélban

,, A gázabbnál gázabb dolgok ellenére ők mégis büszkék a „történelmükre”. Esetükben nem cáfolni akarjuk a történelmüket, hiszen bő ezredéve valóban oda-vissza végiggyilkolták Európa értéktelen csürhéjét. A baj itt azzal van, amit ők történelemnek hisznek és hirdetnek. Borzalmas lehet ilyen helyen élni, ahol soha semmi nem történik a vihar orkánba fordulásán kívül, és ezért kénytelenek voltak elcsipkerózsikásítani a történelmüket. Jelling viking emlékhelye a Kékfogú Harald által végrehajtott országegyesítés jelképe, és a világörökség része. Kivitelezésében leginkább ahhoz tudnánk hasonlítani, ha valamelyik Szent István korabeli temető mellett állna egy disznóólnyi kápolna is.

További híres helyükhöz is kapcsolódik híres személy. A régi királyi „palotához” kötődik az egyetlen dán, akit a műveltebb világ biztosan ismer. Egy angol giccsíró agyából kipattant tragikus figura, aki egy koponyával a kezében egész élete során képtelen volt eldönteni, vajon meghalni előnyösebb-e vagy inkább életben maradni. Ugyanezen kastély kazamatáiban pihen Dán Holger szobra. Ő egy mitikus hős – a dánoknak csak kitalált hőseik vannak –, aki felébred mély álmából, hogy megvédje népét, amikor az végveszélybe kerül." forrás

Manapság

Dánia gazdaságát a csúcstechnológiára épülő mezőgazdaság, a korszerű ipar és a külkereskedelemtől való erős függés jellemzi.

"Úgy könnyű boldognak lenni, hogy a dánok kevesebbet dolgoznak, mint a világ nagy része, viszont antidepresszáns-fogyasztásban EU-másodikok, és övék a világ legnagyobb magánadóssági aránya. Rákban világelsők: minden 100 ezer emberre 326 diagnosztizált rákbeteg jutott 2008-ban. A vonatok a közhiedelemmel ellentétben sokszor késnek. Felmérések szerint nő a társadalmi egyenlőtlenség, egy neves elemző szerint„a dán vidék az idősek, munkanélküliek, nem nyugati bevándorlók és 22 millió antibiotikumokkal telepumpált disznó gyűjtőhelye lett." forrás


"Milyenek a dánok? Szépek. Férfiak és nők. Rengeteg energiát és pénz fordítanak arra, hogy jól nézzenek ki. Minden egyes apró részlet ezt mondja el. Ha az ember nőnek születik, ez még egyértelműbb. Mi tudjuk, mi tesz egy outfitet különlegessé. Bár ezt nagyon nagyban befolyásolja, hogy hol lakik valaki. Csakúgy, mint otthon. A főváros minden értelemben felerősíti azokat a dolgokat, percepciókat, amik a mérce pozitív oldalára esnek. Ilyen a sport is. Rengeteget futnak, sportolnak. Legalábbis itt, Koppenhágában. Léteznek külön erre a célra kifejlesztett babakocsik is, amelyeknek 3 kereke van, áramvonalas, dinamikus kinézete, és lehetővé teszik a "futva tolást" a szülők számára. De az eszmefuttatás, amibe belekezdtem a fővárossal kapcsolatban...

A vidék teljesen más. Közel sem annyi sport, egészségtelen étrend, bor helyett sokszor röviditalok. Nem bírálok, csak ezt vettem észre. Az életszínvonal itt Koppenhágában messze felülmúlja a vidéki városokét. Raw food restaurant, smoothie shop, fairtrade shopping center, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek tömkelege... Egyik üzlet sem küszködik megélhetési gondokkal." forrás

A jóléti államukról:

"Dániában és a többi északi országban a világ legjobban működő szociális rendszere létezik, amit „északi modell” néven emlegetnek. A lényegét egyszerűen meg lehet fogalmazni: születéstől a halálig minden társadalmi nehézség ellen oltalmat nyújtanak a betegségtől a munkanélküliségen át egészen az öregkori ellátásig. Ez az ellátás minden egyes állampolgárnak teljes körűen és ingyenesen jár jövedelemtől függetlenül. A helyi önkormányzatok biztosítják, amelyeknek ehhez mérten igen kiterjedt és világszínvonalú intézményrendszer áll rendelkezésükre. Ilyen pofonegyszerű az egész.

A rendszer finanszírozása szinte teljes egészében a polgárok adóiból történik, amely a világ többi részéhez mérve meglehetősen nagy arányú (48-52% átlagban). Kedvező tény, hogy az északi államokban gyakorlatilag valamennyi nő a munkaerőpiacon van, így ezek az országok arányukban a legtöbb adózóval rendelkeznek. A magas adókat a polgárok nemhogy becsületesen megfizetik, hanem a közvélemény egyöntetűen és erősen a sok befizetésen alapuló, de cserébe minden körre kiterjedő ellátás híve. Ez az "erős állam - sok szolgáltatással" koncepció épp ellenkezője az amerikainak (ahol keveset kell ugyan fizetni, de cserébe nem is kapnak semmit, akár az utcán is felfordulhat az ember), de a magyarországinak is (ahol sokat kell ugyan fizetni, de egyre kevesebbet kapunk cserébe). Nem is csoda, ha általában az amerikaiak és magyarok tekintik követendő mintának az északi modellt, és nem fordítva." forrás


"A dánok szocializmusa jóléti szocializmus. Talán nem is jut eszünkbe, annyira magától értetődővé válhat: már az is baromi nagy jólét, ha egy ország minden állampolgárának azonosan jó nívó juthat, szép ház, autó, ruhák, kellő számú elektromos kütyü, külföldi utak. Kézzelfogható és látványos eredménye van, miért érdemes az életünket az Egésznek szentelni. A jólét másik tünete, hogy itt mindenki azt választhatja hivatásául, amivel foglalkozni szeretne, vagy ami olyan időbeosztást tesz lehetővé, hogy sokat foglalkozzon azzal, amivel szeretne (részmunkaidő stb.). A pályaválasztás előtt álló dánoktól nem egyszer hallottam, hogy idejét érzik kitalálni, mihez lenne igazán kedvük, hiszen több évtizedet kell a munkának szentelni, és fontos, hogy jól érezzék magukat e hosszú idő alatt. Nem azt kell választani, ami esélyt ad, hogy évtizedek fáradságos munkájával egzisztenciát építsen valaki, a megfelelő egzisztencia ugyanis együtt jár a jóléti szolgáltatásokkal." forrás


"103200 dán korona. Ez pontosan az országos átlagkereset fele Dániában, és aki nem keres meg ennyi nettót egymást követő három évben, az hivatalosan is a szegénységi küszöb alá kerül. A küszöböt, mely kicsivel több mint 4 millió forint, meglehetősen alul húzták meg, hiszen jelenleg mindössze 42000 ember nem felel ennek meg a közel 6 milliós északi országban. A dán átlagbér évi nettó 8 millió forintnál is több, ami havi közel 700 ezres jövedelmet jelent." (2013) forrás


"Először is le kell szögezni, hogy a dán fizetésekhez viszonyítva itt arányaiban minden termék sokkal olcsóbb, mint Magyarországon. Hiszen ha tudjuk, hogy az átlagos dán órabér 120-150 dán korona körül mozog, ami 4800-6000 HUF-ot tesz ki (mondom óránként), akkor igen meglepő, hogy itt is 80 HUF egy banán, 200-250 HUF egy liter tej, és mirelit pizzát is kapni 800 HUF-ért. Összességében tehát, ha tisztában vagy a kínálattal és a helyiek által ajánlott üzleteket részesíted előnyben – mint például a Netto – akkor arányaiban sokkal több mindent pakolhatsz a bevásárlókosaradba, mint azt Magyarországon tehetnéd. Bent a belvárosban persze elképesztő árak vannak: egy átlagos péntek esti pub-ban egy korsó sör 2000 HUF-nál kezdődik, egy gyros a sarki bódéban vagy a műanyagszékes és égett zsír szagú gyros "étteremben" ugyanennyi, de ha kólát is kérsz hozzá, akkor már inkább 2500-3000 HUF-ot kell fizetned. Ez nagyjából azt jelenti, hogy amíg nem találtam állást, addig Dániában a "gyros pitában" egy elérhetetlen luxustermék volt számomra." forrás


"A monarchiáról: Összességében a királyi család komoly múltnak és jelenleg széles körű tiszteletnek örvend, de minden alkalommal az a benyomásom, hogy a dán uralkodóház a világ uralkodói között amolyan szegény, mellőzött rokon, aki igyekszik nagyobb testvéreit utánozva fenntartani a grandiózus látszatot – felemás sikerrel. Palotáik inkább vidéki kúriák (a klampenborgi például egy szimpla házacska), az angol mintára masírozó kucsmás testőrök is inkább mosolyt keltenek, mint tiszteletet, a fredensborgi versailles-nagyzolás pedig kimondottan olyan érzést kelt, mint a Móricz-regénybeli dzsentri szánalmas igyekezete a nemesség látszatáért."forrás

A dánokról

A dán viccekben a svédek a hülyék.

"A dánok alapvetően becsületesek, szorgalmasak, megbízhatóak, a másságot minden esetben természetesnek fogadják el.A dánok bizonyos szempontból ,,Skandinávia olaszai": az északi népek közül ők a legnyitottabbak, legközvetlenebbek, leglazábbak. Szeretnek enni-inni, egy mondásuk is úgy szól: élvezd az életet - most! A mentalitásból adódóan szinte nincs olyan téma, amiről nem beszélnének szívesen, legyen az család, időjárás, hobbi, utazások, sport (főleg foci és kézilabda). Vannak azért tabutémák is, mint például a vallás, a politika, a szexuális identitás és a jövedelmek." (Nyakkendőtől borravalóig, Turizmus Kft. 2012)

"Sommás, általánosító megállapítások a dánokról: nyitottak is és zárkózottak is furcsa keveredésben, józanak, szívük mélyén szégyenlősek, jól bírják a hideget, élvhajhászok, városiasak, kedélyesek/derűsek, megbízhatatlanok, sörisszák, szívesen elengedik magukat (piával is), a tisztálkodásra nem ügyelnek túlságosan, a tisztaságra inkább, nem kellően szervezettek, szeretik a társasági életet, skandináv viszonylatban könnyedek, lezserek." (2013)


"Az individualizmus (ők eufemisztikusan függetlenségnek nevezik) nagyon sok más területen is megnyilvánul. Például az emberek nem állnak szóba, nem ismerkednek a másik emberrel utcán, járművön, vagy bárhol másul spontán módon. A kapcsolatteremtésnek szinte kizárólagos helye az iskola és a munkahely, ahol viszont nagyon nyitottak és segítőkészek. Valamiért azonban nagyon szeretnek egymásról elkülönülve élni és működni. Ha például közösen mennek étterembe, akkor még a legnagyobb lerészegedés után is gondosan kiszámolják, ki mennyit fogyasztott; a kölcsönös meginvitálás egyáltalán nem szokás. Ennél azonban bizarrabb példa is van: a házasfelek (!) néha házasság után is megmaradnak korábbi külön-külön lakásukban! Ez a jelenség jól példázza, hogy a családok mennyire eljelentéktelenednek, széthullanak. Van egy mondásuk, amely szerint míg másutt a szülőknek van több gyermeke, addig itt a gyerekeknek van sok szülője. És ez nemcsak hogy igaz, hanem teljesen normálisnak is számít: majdhogynem elvárás, hogy egymás után több kapcsolatot is létesítsenek életük során az emberek." forrás


"Mi dánok általában nem kedveljük a németeket, mert a világháborúban megszálltak minket, de szeretünk velük munkában, üzletileg együttműködni, mert dolgosak, precízek. A lengyeleket nem szeretjük, mert idejönnek olcsó munkaerőnek és lefelé viszik az átlagfizetéseket. Sok dán szerint kevesebb pénzért ellopják a munkahelyeinket". A svédek és a norvégek a testvéreink, azaz szeretjük őket, de szenvedélyesen veszekszünk is egymással. A svédekkel az a bajunk, hogy, amikor átjönnek Dániába rögtön seggrészegre leisszák magukat, mert nálunk olcsóbb a pia. Állítólag a svédek és a norvégek szerint mi dánok végtelenül locsogósak vagyunk. Mi dánok a nemzetközi színtéren nagyon próbálunk domborítani környezetvédelmi és más globális ügyekben, hogy egyáltalán észrevegyenek egy ilyen apró országot." (Uffe, Koppenhága, 2013)


"A svédek szerint a dán nyelv olyan, mint amikor valaki torokbetegséggel küszködve vagy a nyálát éppen lenyelni képtelen beszéli a svédet, vagy mintha éppen a torkán akadt volna egy kemény tojás és éppen azt próbálja kiöklendezni. Komolyra fordítva a dolgot, a svédek és a norvégek gond nélkül megértik az írott dán nyelvet, a beszéltet már nehézkesebben. A dánok is könnyen megértik a norvég írott szöveget, viszont az élő beszédet tekintve a norvég és a svéd közelebb áll egymáshoz, mint a dánhoz. A dánok valamennyire értik a svédet és a norvéget. Egy magyarnak a dán kiejtést nehezebb megtanulni, mint a svédet vagy a norvéget" (P.Á., 2012)


"A dánok nem igazán kedvelik az idegeneket. Habár mint minden általánosítás, ez is leegyszerűsítés ugye, de hát őszintébb pillanataikban saját maguk is elismerik a tényt. A németeket nem kedvelik történelmi okok miatt, a svédek nem szimpatikusak túlzott precízségük miatt, a muszlimok gyanúsak kulturális különállásuk, a kelet-európaiak pedig a egzisztenciális előnyökre (mondjuk partiképes párokra) vadászat miatt." forrás


"Dániában rendkívül magas színvonalra fejlődött az emancipáció, ami számos dologban tetten érhető. A családban férj és feleség egyenrangú (nemcsak egyenjogú) - tehát nemcsak a nők, hanem a férfiak is felszabadultak a korábbi keretek (korlátok) alól. Mindkettő egyformán veszi ki a részét a gyereknevelésből, bármelyik szülő elmehet gyesre, és teljesen általános esténként babakocsit toló apukákat látni az utcákon, hogy anyukának is jusson magára negyed óra.
Társadalmi nem úgyszólván nem létezik. Miért állítom ezt? Viselkedésében semmi nem különbözteti meg egymástól a nőket és férfiakat: a nők nem mennek előre az ajtóban, és a férfiak nem cipekednek többet. A dán lányok furcsállva, ha nem épp megsértődve néztek a magyar fiúkra, amikor azok előre akarták őket engedni. Aztán pedig majd' megszakadtak, amikor a sörös ládákat kellett az iskola bárjába cipelni, fújtatva, kettesével igyekeztek a rekeszeket felpakolni a kocsira, de hát egy nőnek is bírnia kell annyi súlyt, mint egy férfinak, hisz ha már emancipálódunk, úgy igazságos, hogy kölcsönösen átvegyünk egymás feladataiból. Aztán nem győztek hálálkodni a magyar fiúknak, amikor azok kivették a kezükből a sörös ládát, hogy nincs apelláta, ők viszik tovább, ne kerüljön egy lány se sérvvel kórházba.. forrás


"A dánokat rendkívül jól szituált, mosolygós, segítőkész embereknek ismerem. Kapkodásnak nyoma nincs életvitelükben, nézzük akár a munkavégzést (eltekintve a köz szolgálatában álló egyenruhásoktól és pár másik arctól), akár a többi szabadidős tevékenységet. Ugyanakkor az is elmondható róluk, hogy viszonylag távolságtartóak a külföldiekkel szemben. Természetesen velük is végtelenül kedvesek, de azért érezhető, hogy nem úgy állnak hozzád, mint egy dánhoz. Ez a távolságtartás inkább a kisebb településeken jellemző, Koppenhágában kevésbé, ahol nagyjából minden második ember ázsiai, afrikai, és még amit el lehet képzelni.

A helyiek rendkívül sokat áldoznak az egészséges életmód oltárán. Az üzletekben mindent meg lehet találni ami öko, bio, light, ultralowfat, 0.1, barna, magos és Magyarországon nem feltétlen kedvelt. Ami az érdekessége ezeknek, hogy nem szükségszerűen drágábbak, mint azok az áruk, amiken nincs ilyen és/vagy ezekhez hasonló címke. A kondibérlet — jógával, zumba oktatással, kidolgozott testű edzőtársakkal, tokkal-vonóval — is a megfizethető kategóriába tartozik mindenki számára (150-300 DKK=5700-11.400 HUF)." forrás


"A dánok életminősége magas, segítőkészek, nagyon pontosak, és megbízhatóak. Bár kissé visszahúzódóak, azért nyitott gondolkodásúak, viszonylag könnyedek és van humoruk. A dánok magukat panaszkodós népnek tekintik, főleg az időjárás miatt képesek egymásnak hosszasan keseregni. Keményen tudnak piálni." (N. S., 2014)


,, Az alkohol csodát művel ezekkel a skandinávokkal. Olyanok, akikkel képtelen vagy egy mondatnál többet váltani józan állapotukban (hála a kis introvertált fajtájuknak), néhány sör után a legjobb barátaid lesznek - aznap estére. Másnap pedig már megint le vagy ejtve magasról, idegenekként suhannak el melletted az utcán, hisz fogalmuk sincs róla, hogy ki vagy." forrás


,, Dániában a nemek közötti egyenlőség a nemzet ismérve, ezért a dán nők nem tartoznak a gyengébb nem csoportjába. Ők a férfiakkal teljesen egyenlőek, melyet mára a pasik is elfogadtak, vagy ha nem is, de legalább megtanultak ezzel együtt élni. Ahogy egy dán férfi sok nőies dolgot csinál (például zumbaórára jár vagy a háztartást vezeti), ugyanúgy egy dán nő is rengeteg férfias tevékenységet kipróbál: boksz-, foci- vagy súlyemelős edzésre jár, kőműves munkát végez vagy akár buszsofőrnek áll. Bármivel is foglalkoznak, a stabil karrier és a függetlenség megteremtése és megtartása létfontosságú tényezők egy dán nő életében. Ezért ritkán történik meg, hogy érdekből vagy a biztonságérzet hiánya miatt mennek bele egy kapcsolatba. A dán nők szokatlanul bevállalós természetűek, rendkívül lazák és általában nehéz őket igazán zavarba hozni. Magabiztosak és nem félnek véleményt nyilvánítani. A prűdség legtöbbjük számára ismeretlen fogalom: a futó kalandok, a korai szexuális felvilágosultság és az intimitás kitárgyalása hétköznapi jelenségek egy dán nő életében (akárcsak egy férfiéban). Nem azért, mert a dán népség erkölcstelen, hanem mert egyszerűen ilyen szabad szellemben élnek." forrás



,, Dánia lakosai annyira bíznak a másikban, hogy simán kint hagyják a gyereküket a babakocsiban addig, amíg ők beugranak egy kávéért valahova. A skandináv országban már az óvodákban és az iskolákban is azt tanítják a gyerekeknek, hogy a világ igazából egy jó hely – gazdaságilag is, hiszen a dánok tudják, hogy az adókból fenntartott jóléti rendszer őket szolgálja, az országuk pedig a legkevésbé korruptabb az Európai Unióban.  forrás,,

Turista etikett

  1. A dánok nagyon sokszor, gyakran mondják azt, hogy köszönöm. Udvarias a külföldi látogató részéről, ha ezt a szokásukat ott követjük. Ugyanakkor csupán formalitásból nem szokták megkérdezni: Hogy vagy?. Akkor teszik fel ezt a kérdést, ha igazán kíváncsiak a válaszra (ne úgy mit a briteknél). A dánok elvárják a turistától is, hogy ugyanolyan udvarias legyen, mint - jellemzően - ők.
  2. Dániában komolyan veszik a nők egyenjogúságát. Nem csak a dán nők, hanem a dán férfiak is visszatetszéssel fogadják azt, ha a külföldi turista bármilyen a női nemet sértő, szexista megjegyzést tesz. A dán nők nagyon nagyon rossz néven veszik, ha egy férfi tiszteletlenül, lenézően beszél velük. Ha dánokkal találkozunk, ismerkedünk és kezet akarunk rázni, akkor először a nővel, és csak aztán a férfival, demonstrálva, hogy még véletlenül sem tekintjük a nőt másodrangúnak.
  3. A dánok beszélgetés, találkozás során nem szeretik, ha a testüket idegenek, nem családtagok, szeretetteik megérintik. Tehát haverkodásból se ütögessük a vállukat, ne gesztikuláljunk úgy, hogy közben megérintjük őket.
  4. A dánok nincsenek oda a azért, ha dicsérjük a ruházatukat. Alapvetően puritán beállítottságúak, és bár divatoznak, de nem szeretik a külsőségekre tett udvariassági megjegyzéseket.
  5. Dániában nem kell borravalót adni, mert nem várják el. Ha ennek a megállapításnak az ellenkezőjét érzékeljük, akkor az azért van, mert a borravaló elvárását érzékeltető szolgáltató nem dán, hanem borravalóhoz szokott országból való bevándorló.

,, Mosolyogj! Hogy miért? Mert mindenki ezt teszi. Amikor az utcán sétálsz, olyan emberekkel találkozol, akik gondterheltségük ellenére is állandóan mosolyognak. Egyszerűen csak pozitívan gondolkodnak, és mindig az élet napos oldalát figyelik. Ne csodálkozz, ha egy idegen rád köszön az utcán, és szép napot kíván! :)" forrás


,, Ha dánok között tüsszentesz, ne várd, hogy bárki is egészséget kívánjon utána. Az együttérzés kifejezésének eme minimális formája ismeretlen számukra. Ha esetleg kicsit megfázva emberek közé dugod a taknyos orrodat, akkor nem az az első kérdésük, hogy hogy jól érzed-e magad, hanem, hogy azért jöttél, hogy mindenki mást is megfertőzz?! Hát köszönjük az együttérzést, jó fejek vagytok!" forrás

Gasztronómia

"A dán gasztronómiát ismerők szerint a meleg konyha finom, a hideg pedig, még annál is finomabb. Ezt bizonyítja, hogy a koppenhágai Noma éttermet néhány éve a világ legjobbjának választották. A dánok szívesen büszkélkednek specialitásaikkal, például a sajtokkal, sonkákkal és szalámikkal, a tengeri étkekkel, söreikkel és röviditalukkal az aquavittal (jelentése: életerő). Az aquavittet vacsorák alkalmával, étkezés előtt, alatt és után is szívesen fogyasztják. Egyre elterjedtebb náluk a bor. Sok országot lepipálnak kávéfogyasztásban, a nap folyamán szinte folyamatosan kávéznak, finom, az eszpresszónál gyengébb kávét isznak. A dánok gyakran és szívesen járnak étterembe kikapcsolódni a napi elfoglaltságok után, ám a magyar turistának nem nehéz hamar észrevenni a hazainál jóval magasabb árszintet. " (Nyakkendőtől borravalóig, Turizmus Rt, 2012)


"A tradicionális dán konyha nagyon egészségtelen. A "dansk julemad", vagyis a karácsonyi menü köztudottan az egyik legkevésbé jótékony hatású az egészségünkre nézve. Burgonya, kacsasült, sült szalonna, SZÓSZ, vörös káposzta, MÉG SZÓSZ, MÉG BURGONYA karamellbe forgatva (legutóbbi egyébként isteni finom). Persze mi sem eszünk minden nap gulyást és töltött káposztát. Ők sem. Szeretnek enni, élvezik az értékes alapanyagok felkutatását, a jó borokat, a különleges éttermeket, és a legtöbb család meg is engedheti magának ezeket. Hétköznapokban rengeteg rugbrød fogy, szerintem hosszú távon nem tudnak létezni nélküle.:) Azt is megfigyeltem, hogy azok a dán háziasszonyok, akiknek van idejük ilyesmire, imádnak saját kenyeret meg bucikat sütni otthon. A "pølsevogn", vagyis a virsli-kolbász-hot-dog árusító kocsi szintén nagyon népszerű. Az első "kocsit" 1920-ban állították szolgálatba, az ötlet természetesen Németországból származik. Érdekes, ha valaki megérkezik a koppenhágai repülőtérre, az első illat, amivel csomagjai átvételénél Dániában találkozik, egyértelműen a hot-dog-é." forrás

Ajánlott linkek a témában:

Fotóegyveleg

Haderslev, Dél-Jutland

Vissza az elejére


Kommentek

Zoltán, 2016. 07. 15. 20:29
Nagyon tetszett a "beszámoló".Én kétszer voltam,igaz csak átutazóban 1-1 napot Koppenhágában,de nagyon sok dologban egyezik a véleményem.Irigylésre méltó ország és nép a DÁN!


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon