Látnivalók

Az Atlanti-óceán északi részén fekvő Feröer-szigetek Dániához tartozik, de 1948 óta széles körű autonómiával rendelkezik. A Feröer-szigetek 1126 kilométerre van Dániától, mégpedig északnyugati irányban. Skócia északi partjaihoz jóval közelebb fekszik. Skóciától északnyugatra fekszik a szigetcsoport, félúton Norvégia és Izland között.

18 vulkanikus szigetből áll, 872 négyzetkilométeres területen. 53,250 lakója van (2023). A legjelentősebb három sziget: Streamy, Eysturoy és Vágar. Bármelyik szigeten vagyunk, soha nem lehetünk az óceánparttól 5 kilométernél messzebb.
Ideális időzítés a Feröer-szigetek meglátogatására: májustól július végéig. Az Északi-sarkhoz közelségéhez képest azért nincs is olyan hideg klíma. Télen az átlagos hőmérséklet 3 fok, nyáron 11-12 fok.
Helyi nyelven a szigetcsoport neve: Føroyar (helyi kiejtésben valahogy így: ferijer).

n.e. fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Gásadalur falu, ami nem véletlenül az egyik turisztikai jelképe a szigetcsoportnak
Vágar szigeten a Sørvágsvatn-tó elképesztő elhelyezkedése
A faházak élénk, vidám színei - imádni való
A főváros, régi negyede, a Tinganes
A füves földterületek ragyogó zöld színei
A picike Saksun múzeum egy Streymoy nevű település régi farmházában a mögötte lévő vízeséssel és a felkínált kávéval
A Mulafossur-vízesés nagyon fotógén

Nem tetszett

A csodás élményekért cserébe meg kell küzdeni a szeles, rideg időjárással
A bálnaöldöklés csúnya gyakorlat náluk (a helyiek szerint egyáltalán nem)
Nagyon kevés a fa
A hotelben a reggeli választékában nem volt hal (igaz 2 csillagos hotel..)
A nap folyamán az időjárás idegesítően szeszélyesen és villámgyorsan változik. A kirándulások tekintetében ez a kiszámíthatatlanság zavaró.
A boltok és éttermek árai azért elég borsosak, de szerintem egy ilyen országban nem is számít másra az ember. Sajnos a kapzsiság ide is elért és emiatt nagyon sok olyan túrahely van, ahol egész egyszerűen felhúztak egy kerítést és kitettek egy táblát, hogy magánterület és fizetni kell a túráért. Ha ez egy jelképes összeg lenne, nem is lenne vele semmi probléma, de itt inkább 200-250 DKK-ról beszélünk túránként, ami átszámolva nagyjából 10.000 Ft. :(2024)

Vélemények

"A friss levegőt szinte harapni lehet. A zöld minden árnyalatát fel tudjuk itt fedezni. Ahogy kontrasztot alkotnak a mélykék színű tengerrel, az a szemnek gyönyörű látvány." forrás

,, Feröer-szigetek minden részletében olyan meglepetéseket tartogat, amelyek a gyakorlott utazót is könnyen zavarba hozhatják. Képzeljenek el egy országot, ahol több birka él, mint ember; ahol egy óra alatt nyakunkba kaphatjuk a négy évszakot; ahol fák nem nőnek; az óceán felett ellenben tavak lebegnek; ahol összesen 3 jelzőlámpás keeszteződés és csupán egy amerikai gyorsétterem van; ahol egy-egy fontosabb focimeccsen az ország 15 százaléka kint van a stadionban.

Aki egyszer Feröerre téved, azt örökre rabul ejti a táj, de kevesen tévednek erre. Míg Izlandra lassan kitehetik a megtelt táblát, hiszen minden hűvös egzotikumra vágyó turista a gejzírek országába látogat, a hasonlóan varázslatos Feröeren a turisták mindig különleges látványnak számítanak. Nem árt azonban ha siet, hiszen úgy tűnik, a szigetek lassan kezdenek kibontakozni az ismeretlenség ködéből." (Benedek, MNO, 2017)

n.e. fotója

,, Az nem kétséges, hogy ez a csöpp kis terület nem szokott a turisták eszébe jutni, amikor megnyitják a googlemaps-et ihletért. Lehet ennek oka, hogy nem is tudnak a létezéséről, hogy nem túl feltűnő a térképen, hogy az északi irányba amúgy is kevesebben utaznak, mint délre (hiszen logikusan nem arra indul el, aki a homokos tengerparton szeretné elfelejteni a hétköznapokat) , és a hírekben sincs gyakran róla szó. Ha mindehhez hozzávesszük a nehézkes megközelítését és a tomboló viharokat, akkor már meg is határoztuk a célközönségét:
Egy extrém vidék az extrém után vágyakozókat vonzza.

Kereshetik akár a sportolási lehetőségeket, a zord vidék természeti kincseit, vagy az elképesztő formákat, jelenségeket produkáló tájat, Feröer-szigetek mindegyikre tökéletes.

Sokszor ütközhetünk bele a neten fotókba, amik bolygónk hihetetlen tájaira csodálkoztatnak rá. A szigetek kis területén belül annyi epic hely van, hogy hamar a fotósok paradicsomává vált, akik talán már minden négyzetméterére rávakuztak legalább egyszer. (2018)" forrás

,, Kifejezetten nem turista vidék, leginkább az változékony,zordabb időjárás miatt,és nyilván nem túl kedvező árakkal szembesül az ember, de - valamit valamiért alapon - csak ajánlani tudom ezt a helyet mindenkinek !

Landolás után ajánlott helyi SIM kártyát venni a reptéren,máshol nem kap az ember.Wifi is van a legtöbb helyen.1 hetet sikerült itt tölteni.

Koppenhágán keresztül jöttünk.Autóbérlés erősen ajánlott.Itt igazán szabadság érzést tud adni,másrészt ha campingezést tervez az ember és esik az eső és vihar van aludni is lehet az autóban 😀 Mi 1100 km jöttünk mentünk,8 szigeten voltunk,kompoztunk,alagutakon,hidakon àt.Jó időt fogtunk ki a legtöbb helyen,1 teljes napos eső és viharos kevés esővel is kijutott,de akkor is úton voltunk 😀

Helyi élet számunkra furcsa volt,kevés üzlet,szolgáltatás szinte nincs,üres utcákon alig van ember.Végére bebizonyosodott tényleg több juh él szigeteken mint ember,ezért is hívják a juhok szigetének. Mivel még éjfél után is világos van így sokáig lehetett túrázni,kihasználtuk minden percét az életnek.Rengeteg madárfaj él a szigeteken,és igen sikerült Puffinokat is látni 😀

Sajnos halpiacot nem találtunk így maradt a Fish&Chips élmény.Ínyenceknek nem túl kedvező a hely,helyi nagyobb boltokban tud az ember vásárolni és abból csipegetni 😀szálláson,campingben ”főzni” vagy a nagyobb kompokon csirkét/szendvicseket enni.

Alkoholt benzinkutakon tudtam venni,kóstolni,de a fővárosban van kocsma,csapolt sör is 😀Kártyával mindenhol lehet fizetni.

Helyiek mosolyognak,köszönnek,kevés a turista.Mi “spontánra” terveztünk mindent,de mindig volt hol aludni,éhen sem maradtunk,eltévedni sem tudtunk hiszen víz vett mindig körül 😄

Jó érzésekkel távoztunk hiszen láttuk a világ ezen részét is😀 (k.b., 2022)

Annak, hogy szezonon kívül jön az ember vannak előnyei és hátrányai a nappali órák számát leszámítva. Az előnyei, hogy ilyenkor nagy eséllyel láthatsz északi fényt, és az egész sziget a tied, kb sehol se kérnek belépőt. A szállások jóval olcsóbbak és nincsenek turisták kb sehol se.

A hátrányai viszont, hogy sokkal hidegebb van és a hideg a legkevesebb, ilyenkor a túrázás szinte képtelenség, ami abból a szempontból is rossz, hogy sok gyönyörű panoráma túraútvonal végigjárása mentén csodálható meg. Ezenkívül kevés a kompjárat és puffinokat se látni ilyenkor!

Mindenki döntse el milyen szempontok szerint menne, viszont nyilván a többség a nyarat válassza! 🙂

Szerintem egy iszonyatosan különleges élmény, mi nyári időszakra is be fogunk nevezni, mert abszolút szerelem lett, soha ilyen csodálatos tiszta természet még nem vett körül sehol. Mondanom se kell a feröeriek nagyon vigyáznak mindenre, eldobott flakonnal vagy csokipapírral itt nem találkozol, és minden nyilvános wc olyan tiszta volt, hogy enni lehetett volna a földről. Viszont lehet érezni, hogy elszigetelt helyről van szó, megmaradt sok olyan szokás, amiről nem hajlandóak lemondani. Sajnos mi az északi fényről lecsúsztunk, de így is feledhetetlen élmény volt! forrás

Rengeteg fantasztikus helyet -és báránykákat - láttunk, jókat túráztunk és kocsikáztunk. Szerintem 5 napba rengeteg program belefér a Feröeren és habár nekünk is volt pár dolog, amit kihagytuk az idő hiánya és a kompmenetrend miatt, ki merem jelenteni, hogy nem maradt bennünk hiányérzet. (2024)

Időjárás

Annyira szeszélyes a klíma, hogy a helyiek azt szokták mondani: Ha nem tetszik éppen az időjárás, várj még 5 percet.

,, Feröeren képtelenség megmondani, hogy milyen idő következik. Egy néhány órás nyári gyalogtúra alatt az érzékeny bőrűek arca úgy éghet hólyagosra, hogy közben négyszer áznak bőrig, szerényebb köd is rájuk telepedik, és a tombolószélviharral is meg kell küzdeni. A havat csak az évszak miatt úszhatják meg. A helyieknek azonban ezzel sincs sok bajuk. Feröeren nincs rossz időjárás - mondják és belebújnak az űrtechnológiát megszégyenítően ellenálló pulóverükbe. (Ficsor Benedek, MNO, 2017)

Mi szezonon kívül voltunk, azaz télen. Számításba kell venni, hogy télen kb 6 órán keresztül van világos, míg nyáron ez nagyjából fordított, azaz 6 órát van sötét és 18 órán keresztül világos! Emiatt is nyáron van szezon és nyáron jönnek a legtöbben és persze nyáron drágább minden.

Az időjárás, egy mondatban, egyik pillanatban borzalmas, aztán valami kis remény van a napsütésre, de 2 perccel később újra borzalmas! Szinte egész nap esik, ha fúj akkor úgy, hogy a kocsi ajtóra baromira kell vigyázni mikor kiszállsz, és nem ajánlott hegyoldalban sétálgatni! Ilyen hihetetlen nyers erővel soha sehol nem találkoztam még.. volt hogy az egyik szigeten sütött a nap, a másik szigeten viszont esett a hó. A hőmérséklet 0-9 fok között ingadozott, ez alá fölé sose ment. forrás

Odajutás

Koppenhágából és Londonból mennek repülőjáratok oda. Meglepő módon Barcelona és Torshavn között is közlekedik járat.

Budapestről repülhetünk Kpppenhágába vagy Billundba (Ryanair), mert mindkét dán városból közlekedik az Atlantic Airways Torhavn-ba.

Egész jó áron sikerült 2 return repjegyet találni. Az egyik a Ryanair-el Budapest-Koppenhága, a másik pedig az Atlantic Airways-el Koppenhága – Vágar. Mind a két út egy irányban 2-2 óra. A fapados jegy egész filléres volt, viszont az Atlantic nem fapados társaság, így az húzósabb, de összesen így is az átlag ár alatt volt bőven azaz 135 ezer ft. Ide nagyon olcsóbban lehetetlenség kijutni, nem sok helyről indul repülő a Feröer-szigetekre. (2022) forrás

Atlantic Airways - n.e. fotója

A SAS is indít járatokat Feröerre.

Szállás

Szállást az airbnb-n foglaltunk, csak úgy, mint a legtöbb utazásunk során. Ami az árakat illeti a Feröer-szigetek nem olcsó hely, de szerintem airbnb-t nagyon korrekt áron lehet találni. (2024)

Ajánlott hotelek:

2 csillagos: Hotel Streym

3 csillagos: Hotel Vagar

4 csillagos: Hotel Föroyar

Közlekedés

A nemzetközi repülőtérről 40 perces buszozással lehet eljutni a fővárosba, Torshavn-ba.
150-200 UDS-ért korlátlan alkalommal lehet használni a szigetcsoport szinte valamennyi buszjáratot és a szigetek közötti tömegközlekedési hajókat.
Az egész szigetcsoporton összesen 3 közlekedési lámpa működik. Mindhárom a fővárosban és egymáshoz eléggé közel.

,, Bár kerítések jelölik ki a birkák területeit, a leleményes álllatok könnyen átrágják magukat az akadályon. Így a a forgalmas országutakon is felbukkanhatnak. Nem árt tehát óvatosan vezetni. Ezt mi a saját bőrünkön tapasztaltuk meg. Egy sziklába vájt egysávos úton haladtunk éppen, balunkon az égbe szökő hegycsúcs, jobbra a szakadék és az óceán hivogató ölelése, amikor elénk pattant egy anyajuh a báránykáival. Nem zavartatták magukat, elsöbbségük biztos tudatában kivárták, amíg szinte a víz fölé hajolva kikerültük őket." (Benedek, MNO, 2017)

Mi találtunk egy nagyon korrekt szállást, amiben benne volt az autó is, igy külön autóbérléssel nem kellett foglalkoznunk! Ráadásul a kontakt személy egy nagyon kedves magyar lány, aki mindenben segített!:) 5 éjszaka autóval kb 230 ezer ft volt 2 főre. Szerintem nagyon korrekt volt minden!:) A szigetek közötti közlekedést alagutak segítik melyek közül 3 alagút tenger alatti és fizetős! Egy út egy irányba kb 4000ft. Nekünk ebben is szerencsénk volt, mert a szállás árában ez is benne volt, így 2 alagutat teljesen díjmentesen használhattunk!:) forrás

Lent egy kis kikötő - n.e. fotója

o. j. fotója

Étkezés

McDonald's nincs a szigeteken, de van Burger King a fővárosban.

A Feröer-szigetek ételei az északi térség sajátosságait tükrözik, és a helyi alapanyagokat használják fel. Az ételek általában egyszerűek, de ízletesek és táplálóak. Az alábbiakban néhány olyan helyi étel található, amelyet érdemes megkóstolni a Feröer-szigeteken:

Ræstur fiskur: Ez egy hagyományosan sózott és szárított hal, amelyet a szabadban fermentálnak. Ez az étel egyik jellegzetessége a szigeteken, és általában kenyérrel vagy krumplipürével fogyasztják.

Grind og spik: Ez a húsétel a helyi ököl- és bálnahúsból készül. A húst többnyire füstölik vagy sütik, majd szeletelve szolgálják fel.

Skerpikjøt: Ez egy szárazpörkölt, ami általában bárányból készül. A hús szárítás előtt sózva van, és száraz kőzetek alatt szárítják.

Borðstabel: Ez egy hagyományos egytálétel, amelyet bárányból vagy bálnahúsból készítenek. Az étel fő összetevője a krumpli és a répa, amelyeket hússal és hagymával főznek.

Grønseðli: Ez egy helyi leves, amelynek fő összetevője az árpagyöngy. Az étel általában zöldséggel és hússal főzve kerül tálalásra.

Puffin: Ez a szigeteken fellelhető madár, amelyet általában grillezve vagy sütve szolgálnak fel.

Fiskisúpa: Ez a hal leves általában halból, zöldségekből és tejtermékekből készül. Az étel általában szezonális halból, például tőkehalból vagy lazacból készül.

Kleinur: Ez a helyi édesség egyfajta fánk, amelyet cukorral és fahéjjal ízesítenek. Általában kávé vagy teával fogyasztják.

"A mai napig sokan élnek állattartásból és készítenek finomabbnál finomabb húsételeket. Kedvelik az egészséges konyhát, hasznosítják a halakat, kagylókat, valamint a réteken termesztenek burgonyát és fehérrépát, mely olyan lédús, mint a körte. Ezenkívül a legnívósabb éttermek felszolgálják a norvég homárt, melyet az egész világon annyira keresnek. (2016)" forrás

Enni és bulizni plusz pénzt költeni minden bizonnyal nem itt fog az utazó. Mi az éttermezést meg sem próbáltuk… Izland árak… a boltokban viszont egész elfogadható árakkal találkoztunk, így maradt a mirelit pizza es a roston sült lazac rizzsel! Ez nyilván nem a gasztronómiáról fog szólni! 🙂 (2022) forrás

Egyéb hasznos információk

Saját valutájuk van: a feröeri korona, ami pontosan azonos értékű a dán koronával.

Az 1 feröeri korona (avagy dán korona) 47 magyar forintot ér (2021)

Olyan jó a Faröer-szigeteken a közbiztonság, hogy egyetlen börtönt sem tartanak fent. A börtönre ítélteket dán börtönökbe szállítják át.

-------------------------------
- Mindenképp szerezzetek be egy jó túracipőt (ami lehetőleg vízálló), vízálló és szélálló kabátot/esőkabátot, napszemüveget, sapkát és ezek minden nap legyenek veletek, mert az idő 10 percen belül is meg tud változni 3x.
- A túrázáshoz javaslom az “AllTrails” nevű appot, ami ugyan fizetős, de van egy 7 napos ingyenes próbaidőszak, így ha csak egy hétre mentek, akkor azt le is fedi. Az appban szinte az összes túraútvonal megtalálható pontos adatokkal, mint szintkülönbség, táv, időtartam…stb.

Tórshavn

(helyi kiejtése: tósám)

13 200-an lakják.

Tórshavn a Feröer-szigetek fővárosa és legnagyobb városa. Az Atlanti-óceán közepén, az északi szigeteken található, és az egyik legkisebb főváros a világon. Az alábbiakban néhány tulajdonsága és jellegzetességei a városnak:

A város egy csodálatos környezetben helyezkedik el, a tenger és a hegyek között. A város maga kis és békés, így ideális hely a pihenésre és a feltöltődésre.

Tórshavn régi és új részekből áll, és bővelkedik számos látványosságban. A régi városrészben, Tinganes-nél, a középkori kikötő és a Faroe-szigetek történelmének fontos helyszíne található.

A városban több múzeum is található, például a Faroe-szigetek Múzeuma, amely bemutatja a szigetek történelmét, kultúráját és természeti kincseit. Emellett a városban számos művészeti galéria, színház és koncertterem is található.

Tórshavn számos étteremmel rendelkezik, ahol a látogatók megkóstolhatják a helyi specialitásokat, mint például a halételeket és a szigeti bárányt. Az éttermek általában drágábbak, mint a szigeteken található más helyeken.

Tórshavn központi helyen található, és a városból könnyen elérhetőek a szigetek legfontosabb látnivalói, mint például a Vestmanna madár sziklák és a Saksun falu.

Tórshavnban számos szálláslehetőség áll rendelkezésre, beleértve a luxus szállodákat, az apartmanokat és a vendégházakat.

k. a. fotója

Vestmanna madaras sziklák

A Vestmanna madár sziklák a Feröer-szigetek egyik legismertebb turisztikai látványossága. A sziklák az északi partvidékhez közel, a Vestmanna kisváros mellett találhatók.

A Vestmanna madár sziklák lenyűgöző látványt nyújtanak a tengerre nyíló hatalmas sziklafalakról, ahol számos tengeri madárfaj költ. A sziklafalakat hajóval lehet megközelíteni, és a hajók általában a költési időszakban, májustól júliusig közlekednek.

A hajókirándulás során a látogatók számos tengeri madárfajjal találkozhatnak, többek között a sziklalakókkal, a sirályokkal, a kormoránokkal és a tengeri sasokkal. A sziklafalak közötti kanyonokban és barlangokban a látogatók szintén megfigyelhetik az állatokat.

A hajókirándulás a Vestmanna madár sziklákhoz egy kihagyhatatlan élmény, amely lehetővé teszi, hogy közelről lássuk és megismerjük a Feröer-szigetek tengeri élővilágát, valamint a sziklafalakon fészkelő madárfajokat.

Mykines

,, Mykines sziget világítótornya is figyelmet érdemel, viszont ami igazán ide vonzza az embereket, az a hatalmas lundakolónia. A szelíd madarakról testközelből készülhetnek a sztárfotók. Olyan kis bohókásak, ahogy hallal megrakott csőrrel betipegnek az üregeikbe.

s.p. fotója

Számtalan tengeri madár költ szerte a 18 szigeten, és lundát is lehet látni sokfelé (pl. én a már említett Kallur világítótoronynál, a következő pontok közül pedig Gasadalur falunál láttam őket fészkelni). Ez a rengeteg madár rengeteg ornitológus természetfotóst vonz a szigetekre. Nem szokatlan látvány, hogy lehetetlen helyeken várakoznak a méteres teleobjektíveik mögött. Mykines különlegessége a lundák számában és az emberekhez való viszonyulásukban rejlik." forrás

Egyéb látnivalók

,, Mindegy merre indulunk Feröeren, óhatatlanul is képeslapra kívánköző tájon találhatjuk magunkat, amely jóval túlmutat az utazási irodák Photoshoppal tökéletesre faragott álomképein. Mind közül Saksun apró falucska volt az egyik legvaráűzslatosabb. Egy öböl mélyén bújik meg, apály idején száraz lábbal sétálhatunk ki az égbe nyúló szoiklák között húzódó homokpadon az óceánhoz." (Benedek, MNO, 2017)

Földrajz

A szigetek 30 millió évvel ezelőtt formálódtak vulkanikus aktivitás révén.

"Számos érdekes madárfajt figyelhetünk itt meg. Rengeteg útvonalat járhatunk be és láthatunk helyi és költöző szárnyasokat. A varázslatos állatvilág és természet a fotósok paradicsomává változtatja főszezonban a helyet. Feröer jelképe a lunda, mely pici pingvinszerű élőlény. Ha idelátogatunk, biztos találkozunk velük. Nagyon vicces és kedves kinézetük van." forrás

n.e. fotója

,, Hiába vetették meg a vikingek a lábukat Feröeren több mint ezer éve, a szigetek valódi urai a mai napig a birkák, amelyekből jelenleg csaknem 80 ezer él. Még az ország neve is a gyapjas jószágok uralmát hirdeti: feröer, avagy helyi nyelve Føroyar jelentése az, hogy a birkák szigetei. (Levente, MNO, 2017)

,, Feröer igazán különleges formákat nyújt, de Drangarnir és Tindhólmur szigetek az átlaghoz képest is extrémek. Komoly teljesítmény megmászni őket, ami évről évre vonzza a sportolókat. De a jó fotóhelyekhez is kemény túra eljutni. Sørvágur alatti félsziget végére kell valahogy kimenni, onnan a tökéletes szögből látszik mind a két sziget. Ide sajnos nem maradt időm kimenni. Na majd ha legközelebb megyek…" forrás

Lundák - n.e. fotója

Birkatürelem - o. j. fotója

Történelem

A szigetek lakossága javarészt viking törzsektől származnak. A szigetek legkorábban odatelepült lakói állítólag ír szerzetesek voltak, akik a 6. század táján jutottak el oda. Vittek magukkal juhokat és az ír nyelvüket. A vikingek később, a 10. század elején érkezhettek. A Faröer-szigetek a 14. század óta Dániához tartozik.

Manapság

A fő iparáguk a halászat. Az exoirt 97 százaléka ebből származik. A második legfontosabb gazdasági ág: a turizmus.

,, Hiába kritizálják manapság, a Feröer-szigeteken nagy hagyomány a pilótabálnák lemészárlása. Ezen kívül szinte csak importált élelmiszer van az országban, ezért különösen megbecsülik a bálnahúst és -zsírt. Ha úgy érzed, te ehetsz csirkét, de azt mondod, én nem ehetek bálnát, akkor álszent vagy – mondja egy feröeri bálnavadász az állatvédő aktivisták rendszeres tiltakozására.

Egy baj van. A tengeri környezetszennyezés miatt annyira sok higany és más mérgező vegyszer gyűlt fel a bálnákban, hogy a Dániához tartozó autonóm terület vezetői azt javasolják a lakóknak, ne fogyasszanak bálnát. Feröeri kutatók szerint a szennyezett bálnahús fogyasztása jelentősen növeli a Parkinson-kór, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás kockázatát, sőt, bizonyos feltételek esetén még a kognitív a képességekre is kedvezőtlenül hat. Mégsem tiltották meg a bálnahús fogyasztását, csak javaslatot tettek ennek kerülésére. Ezért aztán hiába vannak tisztában a kockázatokkal, továbbra is egyéni döntés a bálnaevés. Sokan tagadják a tudományos bizonyítékokat, azt gondolják, ez is csak állatvédő lobbi koholmánya. Ezért attól tartanak az egészségügyi szakemberek, hogy lassan, de biztosan megmérgezik magukat a bálnaevők.

A Feröer-szigetek EU-nagykövete szerint egyébként sem nekik kellene változtatni a kultúrájukon, mert nem miattuk lett mérgező a bálnahús. Inkább a tengerekből kellene kitakarítani a szennyezést, és hagyni a feröerieket, hadd egyenek azt, amit csak akarnak. (Deutsche Welle, 2016)"

Gazdaságának alapja a halászat/halfeldolgozás, juhtenyésztés/gyapjúfeldolgozás. A sziget éghajlata óceáni, emiatt pedig rendkívül csapadékos és változékony. A szigeteken nincsenek erdők vagy fák, az aljnövényzet tundra jellegű mohákból, zuzmókból és fűfélékből áll. Ezen kívül ami számomra is egy nagyon érdekes információ volt, hogy nincs olyan hely a szigeten, ahol 5 km-nél messzebb lenne a tenger. (2024)

n.e.fotója

,, A turista számára földi paradicsomnak tűnő országban problémák is akadnak bőven. Mindenekelőtt az elvándorlás. A fiatalokat a természeti erők fenségességével nem lehet röghöz kötni. Középiskolába, egyetemre Dániába mennek és a diploma megszerzése után már nem is térnek haza. A Feröer-szigetek egyre határozottabban foglalkozik a függetlenedés gondolatával, de közben folyamatosan öregszik. Így a helyi kormányok hiába igyekeznek a tradicionális szakmák mellett a technológiai ipart is meghonosítani, alig marad hozzá megfelelő munkaerő. (Benedek, MNO, 2017)

Klaksvik - s.p. fotója

Birkákat raknak a platóra - o. j. fotója

Helyiekről

Dánul és a helyi faröer nyelven beszélnek. A faröeri nyelv a hivatalos nyelv. Hasonlít az izlandi nyelvre. A szigetcsoport lakói lutheránus vallásúak. A szigetcsoport lakói meglepően sokféle eredetűek, kb. 77 népből valók. A fiatalok mind beszélnek angolul.

Érdekességek

A Feröer-szigetek foci válogatottja nemzetközi színtéren 1990-ben aratott először győzelmet, mégpedig Ausztria ellen. Nagy népünnepély követte a győzelmet.

2016 szeptemberében a magyar válogatott tétmérközésen nem bírt velük és nulla:nulla lett a végeredmény. Nekik ez is nagy siker volt.

"Furcsa hagyomány a delfinmészárlás, minden évben több száz hosszúszárnyú gömbölyű fejű delfint ölnek meg a helyiek, mivel ez a legfőbb fehérjeforrásuk. Az egyébként nem védett delfineket megölik és megeszik, másként nemigen jutnak húshoz, mert a szigeteken túl sok állatot nem lehet tartani." forrás (szép fotókkal)

Olvasmányos linkek

"A Feröer-szigetek egy középkor óta lakott vulkáni eredetű 18 szigetből álló szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, nagyjából félúton Norvégia, Skócia és Izland között. Neve magyarul Juh-szigeteket jelent. Parlamentje, a Løgting az egyik legrégebbi a világon, emellett két képviselőt delegál a dán parlamentbe is. Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak. A szigetek népessége 50.000 fő, saját nyelvvel és kultúrával rendelkeznek. A Feröer szigetek tagadhatatlanul gyönyörűek. A vidéket meredek hegyek, sziklák és festői szépségű völgyek tarkítják. Több mint száz falu található a Feröer-szigeteken, a legtöbb közülük az óceán közelében. A házak vagy élénk színűekre vannak festve vagy a tradicionális feketére. A házak tetejét meglepő módon gyep is fedheti. Az épületeket nagyon közel építik egymáshoz, a többi területen egész évben a juhok legelnek." forrás

"Ha a Feröer-szigeteken túrázunk, sokszor nem is a cél a lényeg, hanem az út, amíg eljutunk odáig. Mivel gyakorlatilag mind a 18 sziget túraterep, a lehetőségek száma szinte végtelen. A Feröer-szigetek teljesen elvarázsolt. Bő egy hét alatt az összes látványosabb túraútvonalat végigjártam, de nem tudtam betelni a tájjal. Azt ajánlom a Feröerre látogatóknak, hogy töltsenek el néhány éjszakát Vágar szigetén, párat Tórshavnban, majd Klaksvikban, mert ezekről a helyekről csillagtúraszerűen kényelmesen felkereshetik a fő látnivalókat. Az egyik leglátványosabb túraútvonal Mykines szigetén halad végig. Már az nagyon izgalmas, hogy ide csak a Vágar-szigeten fekvő Sorvágur kikötőjéből lehet eljutni bő félórás kompúttal, illetve a hét bizonyos napjain, megfelelő időjárás esetén helikopterrel. A csipkés sziklaszirtek közt vezető hajóút lenyűgöző. Nekünk ugyan némileg viharosra sikerült az átkelés, az érkezés után kicsit le kellett ülnöm, hogy lenyugodjon a gyomrom.

s.p. fotója

A kikötőtől nyugati irányba indultunk el egy meredek emelkedőn, aztán fel-le haladtunk a dombokon. Ahogy végigtúráztunk a szigeten, többnyire borús idő, szitáló eső és sűrű köd nehezítette a szép fotók készítését, de szerencsére pont akkor voltak a legjobbak a látási viszonyok, amikor a lundák fészkelőhelyéhez értünk, így legalább azokról készülhetett pár jó kép. A madarak százával repkedtek a fejünk felett. Bár korábban is találkoztam pár lundával Izland szigetén, ilyen tömegben most láttam őket először. Elmondhatatlanul nagy élmény volt, ahogy ezek a kis minipingvinre emlékeztető madarak elegánsan köröztek a levegőben. Ezután átkeltünk egy hídon, és máris célegyenesben voltunk a régi meteorológiai állomásnak helyet adó kis ház és a túra célpontja, a kilátótorony felé. Na, ezeket alig láttuk az időközben egyre sűrűbb köd miatt, úgyhogy nem is időztünk ott sokat, indultunk vissza a faluba. A helyi kávéházban kávé vagy forró leves mellett melegedtünk. A túra kényelmes tempóban simán megtehető a reggeli és késő délutáni hajójárat között. Egyetlen veszély fenyegeti a turistákat, hogy a jó fotók reményében túl közel mennek a sziklák pereméhez. Sajnos az évek során néhány helybéli pásztor is lecsúszott a sziklákról. A halálos balesetet szenvedettek emlékére a túraútvonal elején oszlopot állítottak.

A szigetcsoport talán legikonikusabb látnivalója a Gásadalur település előtt található vízesés. Az aprócska falu kedvéért alagutat fúrtak a hegybe, hogy könnyebben eljuthassunk oda. Egyébként is jellemző az egész szigetcsoportra, hogy a néhány család által lakott falvakhoz 2-3 kilométeres alagutak vezetnek,jelentősen megkönnyítve az ott élők életét. A szigetek legnagyobb tava Sørvágur és Miðvágur között terül el. A reptérről a főváros felé hajtva ott kell lehajtani az autóútról, ahol egy kis szervizút kanyarodik néhány régi kőház felé, majd a tó bal partján a legnagyobb szikla felé kell elindulni. Itt egészen az óceánig tudunk elsétálni, ahol egy képkockában megörökíthetjük a tavat és az óceánt. Ösvényt nem kell keresni, mert nincs, csak menni kell a parttal párhuzamosan, ahogy a mocsaras, köves táj engedi. A Streymoy-szigeten fekszik Tjørnuvík, egy világvége-hangulatú falu. Itt sem találkoztam senkivel, a végtelen csendet csak a tenger morajlása és a madarak vijjogása törte meg. Az autóút a sziklatorony oldalában levezet a fekete homokos öbölbe. Itt néhány színes házikó áll, három oldalról körbevéve a föléjük tornyosuló hegyekkel. Úgyhogy tízfokos nyár ide, magas árak oda, a Feröer-szigetek nagyon belopta magát a szívembe. A fenti kirándulásokon kívül még számos helyet bejártam, a nyolc nap alatt alaposan megismertem a szigetvilágot, és a gyakran barátságtalan, zord idő ellenére hátborzongatóan szép tájakat láttam. A rövid „nyár” és az elszigeteltség miatt huzamosabb ideig nem szívesen laknék itt, de örülök, hogy láthattam ezt a fantasztikus világot. (2015)" forrás

A korai órákban érkeztünk, így szerencsére már a nulladik napunkat is aktívan tudtuk tölteni. A reptéren átvettük a bérautót és indulhatott is a kaland. Az első állomásunk a Múlafossur volt - ahol a teljes túrát nem csináltuk meg, mert közel 4,5 órás lett volna - majd pedig a Sørvágsvatn. Mint írtam kicsit feljebb, sajnos sok túraútvonal fizetős lett az évek során, viszont mivel az egész Feröer-szigetek csodálatos, ezért a szervezés alatt kimondottan olyan útvonalakat kerestünk, amik ingyenesek. Ezek közül 1 kivétel volt, az pedig a Sørvágsvatn. Ez a hely annyira tetszett mindkettőnknek, hogy úgy döntöttünk akkor is megnézzük, ha fizetni kell érte. Sørvágsvatn a Feröer legnagyobb tava, ami a tengerszint felett 32 méteren fekszik és mintegy 6 km hosszú. Ez a túra nagyjából 2,5 órás volt és 7 km hosszú, viszont a szintkülönbség csak 350 méter körül van, így könnyen teljesíthető. A túra után megnéztük a feröeri focicsapatot játszani, akik Moldova legjobbjai ellen vívtak ádáz küzdelmet és kaptak ki 1-0-ra, majd megkerestük a szállásunkat, így ebbe a napba már több program nem fért bele.

A második napunkat szintén túrázással kezdtük, ezúttal a Slættaratindur-nál, ami a maga 886 méterével a sziget legmagasabb pontja. A túra szintkülönbsége 450 méter, hossza 3,5 km - így azért elég kaptatós - és szép időben állítólag a Feröer összes szigetét látni lehet a csúcsról, sőt, a legendák szerint még Izland egyik vulkánját is. - na, nekünk ez a szép idő sajnos nem jött össze. Erre a csúcsra jönnek fel az emberek az év leghosszabb napján és megvárják a reggelt, addig pedig sütögetnek és énekelnek. Innen egyébként nagyon szépen lehet látni Eiði sziklaszirtjeit is, amiről egy legenda is létezik: Egykor a Feröer-szigetek Izlandhoz tartoztak és az éj leple alatt megpróbálták visszalopni őket. Az óriás és a boszorkány kötelet kötöttek Eiði sziklaszirtjére, hogy ennél fogva húzzák vissza a szigeteket Izlandhoz, ám nem figyeltek a hajnalodásra és a reggeli első napsugarak kővé dermesztették őket.

A következő állomásunk a Gonguturur volt, ahol egy lightosabb túrát csináltunk, ami 2,7 km hosszú volt és 167 méter volt a szintkülönbség, így nagyjából egy óra alatt lehetett teljesíteni. A kilátás innen egészen elképesztő, nekem talán ez volt az egyik kedvenc túrám. A nap hátralevő részét már kicsit lazábbra fogtuk, így több túrát nem csináltunk, viszont meglátogattuk Gjógv települését, amit a Feröer legmagasabb hegyei vesznek körül. Innen továbbmentünk Tjørnuvíkba, ami a Feröer legrégebbi települései közé tartozik és itt található egy fekete homokos tengerpart, ami számomra szintén hatalmas favorit lett. Itt szereztünk egy új barátot is, egy nagyon aranyos kutyus személyében, aki egy helyi bácsié volt, de mindenkihez odament és hozta a botot, hogy dobja el neki, így mi is játszottunk vele egyet. A fekete part után megnéztük a Fossá-t, ami a Feröer-szigetek legmagasabb vízesése a maga 140 méterével. Nekem ez a hely tiszta Izland volt, bár ott még eddig nem jártam, de képek alapján ezt mondanám rá. A napunk utolsó programja Saksun volt, ami az egész szigetcsoport talán legjellegzetesebb települése a fűtetejű házakkal. Itt már sajnos olyan eső és szél volt, hogy nem volt élvezhető a séta sem, így befejeztük aznapra a programokat.

A harmadik napunkat ismét túrával szerettük volna kezdeni, de sajnos az idő közbeszólt, és inkább visszafordultunk, mert nem akartuk teljesen ronggyá áztatni magunkat. A túra helyett meglátogattuk Viðareiði-t, ami a szigetek legészakibb fekvésű települése. Innen lehet elérni gyalogosan az ország legészakibb pontját is, az Enniberg-fokot, ami Európa legmagasabb tengeri sziklafala. Innen Múli szellemvárosa következett, ahol mára már senki nem lakik, a házakat viszont kívülről meg lehet tekinteni. Ezek után Kunoy felé vettük az irányt, ahol csináltunk egy aprócska túrát és megnéztük a sziget egyetlen erdejét. Tudom, hogy azt írtam a beszámolóm elején, hogy nincsenek fák/erdők a szigeten, a Kunoyban található “erdő” is nagyon pici és mesterségesen telepített. Ez a túra egyébként 2,5 km hosszú és csak 82 méter a szintkülönbség, így nagyjából 40 perc alatt teljesíthető.

A mini túránk után Klakkur és egy újabb túra következett, ami megért minden izzadságcseppet, ugyanis a kilátás egészen elképesztő volt. Ez a séta nagyjából 1 órát vesz igénybe, 2,7 km hosszú az útvonal és 167 méter a szintkülönbség, így egy közepes nehézségű túrának mondanám. Fentről igen pazar kilátás nyílik minden irányba, így érdemes ide is ellátogatni. Ezek után Sornfelli következett, ahova nem kellett túrázni, hanem autóval meg tudtuk közelíteni. Itt nincs semmi, csak egy meteorológiai állomás és egy radarállomás, viszont a kilátás bajnok. Innen már a nap utolsó állomása felé vettük az irányt, ami Kirkjubøur volt. A településen 3 fontos műemlék is található, így a szigetcsoport fő látnivalói közé tartozik. Ez a település volt a Feröer-szigetek középkori központja és itt található a világ legrégebbi rönkháza is. A faház 900 éves és 17 generáción keresztül élt itt a Patursson család.

A negyedik nap kompra pattantunk - autóstól - és átmentünk Suðuroy szigetére. Ide már csak komppal lehet eljutni, az út pedig nagyjából 2 órás. Az itteni kirándulást is egy túrával kezdtük, a túra neve pedig Ásmundarstakkur. Ez egy kicsit nagyobb lélegezetvételű kör, ha valaki be szeretné járni, ugyanis 4,8 km hosszú és 1131 méteres a szintkülönbség. Papírforma szerint 4 óra és 50 perc teljesíteni. A feröeri túrák egyszerűen olyan látványt nyújtanak, hogy tényleg minden szenvedést megérnek - itt sem volt ez másként. A túra után Fámjin települését látogattuk meg, de ez sajnos nem bizonyult olyan különlegesnek, mint vártuk. Nagyon nyugis, van itt egy szép kis templom, ahova sajnos nem tudtunk bemenni és nagyjából ennyi. Innen továbbmentünk és megnéztük Vágseidi-t, ahol meglepően nagy élet - és szél - volt, majd továbbmentünk Kikarin á Eggini-be, amit megközelíteni sajnos nem egyszerű, viszont ha egyszer feljut az ember, akkor csodálatos a kilátás. Ezek után következett az a hely, ami számomra a nap kedvence volt, Akraberg. Itt szó szerint nincs semmi, csak egy világítótorony és barik. Ez a hely Suðuroy, illetve az egész szigetcsoport legdélebbi pontja, innen déli irányba a legközelebbi szárazföld a 300 km-re fekvő Shetland.

Az ötödik és egyben utolsó teljes napunkon már nem voltak nagyratörő terveink, így meglátogattuk a fővárost, Tórshavnt. A városra 1,5-2 óránál többet nem éri meg szánni, mert nincsenek nagy látnivalók, de azért mégiscsak egy főváros, így kihagyni nem érdemes. Innen továbbállva meglátogattuk Vestmanna-t, ahonnan szép kilátás nyílik Vágarra, illetve próbáltunk találni egy kilátót, ahonnan rálátunk a városra, de sajnos nem volt szerencsénk. Utána megnéztünk még egy fekete homokos partot, Leynasandurt.

Az utolsó napunk reggelén, amikor elköszöntünk a szállásadónktól, mondta, hogy este fél12 körül próbált kopogni az ajtónkon óvatosan, mert északi fény volt az égen és szeretett volna szólni… Mi persze ezt az egészet átaludtuk és csak tőle tudtuk meg reggel, miről is maradtunk le, így ha a Feröerre mentek, legyetek résen és ne járjatok úgy, mint mi! Az utolsó délelőttünkön már nem volt időnk egy gyors túrán kívül másra, ez a túra pedig a Vatnsdalsvatn volt, ahol egy szív alakú tó található. A túra 2,6 km hosszú és 273 méter a szintkülönbség. Sajnos annyira nem adja vissza a valóság ezt a szív alakot, de ha tudod mit kell keresni, akkor azért belelátható. (2024)