ÚTIKRITIKA.HU / Francia Polinézia

Francia Polinézia

Tahiti | Moorea | Bora Bora | Huahine |Rangiora| Más szigetek

Elter Karcsi fotója

Tahiti

185 ezren laknak a szigeten. Ez Francia Polinézia legnagyobb szigete és ugyebár itt van a főváros Papeete (franciás kiejtése: pápet vagy pápiti, avagy páp piti).

Fő látnivalók:

A Gauguin-múzeum (Musée Gauguin) a fővárostól nyugatra, 51 kilométer távolságban található.

Papeete, a főváros

kiejtés: pápéiti vagy pápiti

l. j. fotója

Francia Polinéziában Papeete az egyetlen valódi város, ilyen méretű településsel máshol nem is találkozni. A többi szigeten legfeljebb néhány ezres falvak sorakoznak, sokszor még annál is kisebbek. A népesség eloszlása rendkívül aránytalan: a 118 sziget közül 76 teljesen lakatlan, és a teljes, körülbelül 250 ezer fős lakosság háromnegyede a Társaság-szigeteken él – ennek is majdnem fele Tahitin, Papeete térségében összpontosul.

Ez a városias központ minden előnyével és hátrányával együtt egyfajta idegen testként hat a polinéz idillben. A zsúfolt forgalom, a tömött házsorok, a konténerekkel teli kereskedelmi kikötő, a McDonald's-ok, a modern szupermarketek és az állandó nyüzsgés nem épp azt a nyugalmat kínálják, amit az ember Tahitin keresne. Néha fél óra is kell, hogy a dzsipünkkel átjussunk a belvárosi forgalmon.

Ahogy végre kiérünk a városból, a forgalom megfogyatkozik, és az út lassan a sziget északi peremén kanyarog tovább. A táj hirtelen megváltozik: a part mentén végig fekete homok borítja a strandokat – különös, szinte drámai látvány, amely egyáltalán nem jellemző a többi szigetre.

---

Ha Tahiti szigetére felülről tekintünk, olyan, mintha egy halat látnánk – nagy testtel és apró farokkal. A lakott területek szinte kizárólag a part menti sávban helyezkednek el. A szigetet körbeölelő autóút közvetlenül az óceán partján fut, és egy teljes gyűrűt alkot. Mi is végigjártuk ezt a kört, meg-megállva az érdekesebb helyeken.

A sziget belsejét nehezen megközelíthető hegyvidék uralja, de még oda is sikerült eljutnunk. A felfedezésünk a Francia Polinézia fővárosában, Papeete városában kezdődött. Maga a város alig hordoz polinéz jelleget – inkább csak enyhe utalásokban jelenik meg.

Alapvetően egy modern városról van szó, sok autóval, csúcsidőben komoly forgalmi dugókkal. Itt található a nemzetközi repülőtér, egy nagy tengeri kikötő, luxusjachtokkal teli marina, egyetem, korszerű kórház, kormányzati épületek, gazdagok lakónegyede, valamint Carrefour áruházak és McDonald's gyorséttermek.

A város fő turisztikai látványossága a piac, amelyet Francia Polinézia legnagyobbikaként tartanak számon. Itt aztán valóban sok polinéz vonás köszön vissza – kezdve a kereskedő asszonyokkal, egészen a portékákig, amelyeket kínáltak. (2024)

A főváros jachtkikötője - b.e. fotója

"Tahiti strandjainak többsége egyáltalán nem fehér homokos szuper-beach. Hanem sötétebb, néhol sziklás. Vagyis az álomszép partok néhány kivételtől eltekintve nem a főszigeten vannak, hanem a környező korallzátonyokon (pl. Bora Bora 220 kilométer)."

• A tahiti lányok nem mesés bombázók, ritka az igazán szép. Azok elmennek Párizsba modellkedni. Inkább olyanok a nők, mint Gauguin festményein.

• A tahiti nők legendájára alapozva naptárak százait kínálják a szuvenírboltok, sokban ugyanazok a helyi modellek szerepelnek.

• Jó az infrastruktúra, remek hotelek vannak, egyáltalán nem kunyhós-sátras sziget.

• A reptéren, Faaa mellett, tyúkok kapirgálnak a kifutópályán - a nyugalom szigete, az biztos.

forrás

Elter Karcsi fotója

Queenstownból elrepültünk Aucklandbe, majd egy -23 órás! időeltolódással megérkeztünk Papetee városába. Tahitin három napot töltöttünk és végül okos döntésnek bizonyult itt megállnunk, annak ellenére, hogy mindenki azt mondta menjünk egyből tovább és ne vesztegessük az időnket. Ebben a szigetben sokkal több van, mint amit a legtöbb ember gondol. Hatalmas, korom fekete homokos partok, mérhetetlen jókedv és gyönyörű buja növényzet.
Úgy gondoljuk három nap alatt jól be lehet járni a szigetet, ez az idő tökéletes lehet azok számára is, akik ki akarják pihenni a hosszú utat és a jatlag-et.
✈️ Beutazás: Mivel Franciaország tengeren túli területére érkezünk, EU-s útlevél esetén nagyon könnyű dolgunk van. Csak átsétálunk az ellenőrző kapun és kész is vagyunk. Még az útlevelet sem fogják összepecsételni. Nagyon különleges érzés megérkezni egy ilyen távoli térségbe úgy, hogy egy kicsit Európában érzi magát közben az ember.
🛵 Közlekedés: Tahitin mi motort bérletünk, amivel tökéletesen be lehet járni a szigetet. A bérlés egyszerűen működik, mi a Hello Scoot-ot használtuk erre a célra.
Sajnos a teljes térségre elmondható, hogy drágaság van. Tahitin, Mooreán és Bora-Borán is 20-25 ezer forintban kerül egy napra kibérelni egy két személyes robogót.
Tahitin az utak jók, könnyedén körbejárható a sziget, parkolást szinte sehol sem kell fizetni. A repterezést TAXI-val oldottuk meg, ami szintén nagyon drága, három kilométer nagyjából 10 ezer forintba kerül.
🍎 Vásárlás: Körülbelül dupla árral kell számolni a magyar árakhoz képest, de szinte minden kapható a szigeten. A költséghatékonyság érdekében érdemes a nagyobb üzleteket felkeresni, de jó opció a Papetee piacon étkezni vagy felkeresni az útszéli gyümölcs és zöldségárusokat.
🌴 Partok és látnivalók:
Ha körbe szeretnénk járni a szigetet érdemes lehet két napra lebontani a túrát. Első nap a sziget északi részét érdemes felfedezni, második nap pedig a déli félteket.
Egy pár ajánlatos megálló:
Papetee városi piac
Mahina beach
Plage de la pointe venus
Arahoho blowhole
Faarumai vízesés
Fort de la Fachoda vízesés
Plage vaiava
Grottes de maraa
Taharuu beach
Vallée de Titaaviri
Papetee városából naponta többször indul komp Moorea csodálatos szigetére, ahol mi hat teljes napot töltöttünk.

(2025)

Bora Bora

Bora Bora szigetről külön aloldalon írunk - itt

Huahine

• Huahine Tahiti szigetétől északnyugatra, 175 kilométer távolságban fekszik, kb. 5500 lakosa van. A sziget 78 négyzetkilométer nagyságú.
• Huahine sok tekintetben sokkal inkább idilli légkörű, mint Tahiti vagy Moorea, és tájképe sokkal változatosabb, mint Bora Boraé.
• Nem nehéz gyorsan bejárni körbe a szigetet a többnyire földúton: 50 km az egész. Sokkal izgalmasabb bemenni a sziget belső részébe.
• kiejtés: húehine

Huahine szigete két, híd által összekötött részre oszlik: a kisebb Huahine Iti-re és a nagyobb Huahine Nui-ra. A helyiek szerint a sziget formája egy fekvő, terhes nőre emlékeztet, ami még különlegesebbé teszi ezt az amúgy is varázslatos helyet. A természet szinte érintetlen, az itt élő mintegy 6000 lakos barátságos és szívélyes. A fő település Fare, ahol a sziget egyetlen, meglepően jól felszerelt szupermarkete is található – a kínálat itt minden alapvető igényt lefed. Egy helyi lepárlóban a szigeten termő trópusi gyümölcsökből készítenek likőröket, köztük olyat is, ami szerintünk messze a legfinomabb, amit valaha kóstoltunk.

A sziget több pontján is fellelhetők az ősi polinéz civilizáció emlékei – templomromok, kőszobrok és szakrális helyek –, ezek tanúskodnak Huahine egykori királyságának dicső múltjáról. A sziget különlegessége a hagyományos halászati módszer is: V alakban lerakott kőcsapdák segítségével terelik és ejtik csapdába a halakat – ez a technika generációk óta öröklődik.

Huahine másik természeti érdekessége a sziget belsejében kanyargó folyó, ahol legendás kék szemű angolnák élnek. A helyiek szentként tisztelik őket, úgy tartják, ezek az állatok őseik megtestesülései. Ellátogattunk egy helyi fekete gyöngyfarmra is, ahol a gyöngytenyésztés folyamatát mutatták be – igazán különleges élmény volt.

A sziget felfedezésére autó és kerékpár is alkalmas; mi az utóbbit választottuk, és nem bántuk meg. Négy nyugodt, pihentető napot töltöttünk Huahinén, mielőtt továbbindultunk – de a csend, a természet és az emberek emléke velünk maradt.

Maururu - C.T. fotója

Rangiora

Rangiora egy kis sziget Francia Polinéziában, amely a Tuamotu-szigetek csoportjába tartozik. A sziget egy korallatoll, amely az óceán közepén helyezkedik el, és körülbelül 200 km-re található Tahititől északkeletre. Rangiora főként a csendes, trópusi tájával és a szigetcsoport szépségével vonzza a látogatókat.

A sziget területe viszonylag kicsi, és lakossága is alacsony. Rangiora egyik fő vonzereje a lenyűgöző lagúnája, amely kristálytiszta vizével és gazdag tengeri életével ideális helyszín a búvárkodásra és a snorkellingre. A sziget körüli korallzátonyok különösen gazdagok halakban és más tengeri élőlényekben.

A helyi élet egyszerű és nyugodt, a szigeten található falvakban a lakosok hagyományos polinéz életmódot folytatnak. Rangiora közlekedése főként csónakokkal történik, mivel a szigeten nincs kiépített közlekedési infrastruktúra.

A szigeten nincsenek nagy szállodák vagy üdülőhelyek, így az ide látogató turisták általában helyi vendéglátóhelyeken szállnak meg. Az étkezési lehetőségek között szerepelnek a helyi halételek és a friss gyümölcsök, amelyek a sziget természetes kínálatát tükrözik.

Rangiora látogatása során a turisták élvezhetik a sziget csendes környezetét és a hagyományos polinéz kultúrával való közvetlen kapcsolatot. A szigeten lévő szállások általában családias hangulatúak és autentikus élményt kínálnak.

A sziget gazdasága főként halászaton és kis mértékű mezőgazdasági tevékenységeken alapul. Rangiora egy kis közösség, ahol a helyiek barátságosak és szívesen megosztják kultúrájukat a látogatókkal.

Bár Rangiora távol esik a nagyobb turistaközpontoktól, az ide látogatók számára ideális hely a nyugodt, természetközeli pihenéshez. A sziget tájai és tengeri élővilága egyedi élményt nyújtanak a természet szerelmeseinek.

Marquesas-szigetek

A Marquesas-szigetek Francia Polinéziához tartozó szigetcsoport az óceán közepén, Tahititől északnyugatra helyezkedik el. A csoport tizenkét szigetből áll, és két fő szigetre, Nuku Hiva és Hiva Oa, valamint több kisebb szigetre oszlik. A Marquesas-szigetek híresek lenyűgöző tájaikról, mély völgyekről, meredek hegyekről és gyönyörű tengerpartjaikról.

A szigetek vulkáni eredetűek, ami gazdag és változatos tájat eredményezett, amely ideális helyszínt biztosít túrázáshoz és természetjáráshoz. A Marquesas-szigetek az egyik legelszigeteltebb hely a világon, ami különleges kulturális és természeti értékeket jelent.

A helyi kultúra gazdag és ősi, jelentős része a polinéz hagyományokra épül. A Marquesas-szigetek lakói híresek kézműves munkáikról, különösen a fából készült szobrokról és a bonyolult tetoválásokról. A helyi ételek közé tartoznak a friss halak, gyümölcsök és a tradicionális étkezési módszerek.

A szigetek nagy része nehezen megközelíthető, ezért a közlekedés főként hajókkal és repülőkkel történik. A legnagyobb települések a szigetek főbb központjaiban találhatók, mint például Taiohae a Nuku Hiva szigeten és Atuona a Hiva Oa szigeten.

A turizmus a szigetek egyik fontos gazdasági ágazata, de a látogatók számára a lehetőségek korlátozottak. Ennek ellenére a látogatók élvezhetik a csendes, természetközeli környezetet, és megismerkedhetnek a helyi kultúrával. A Marquesas-szigetek ideális hely a természet szerelmeseinek és azoknak, akik szeretnének elvonulni a világ zajától.

Az időjárás trópusi, meleg és nedves, amit gyakori esőzések és magas páratartalom jellemez. A szigetek éghajlata kedvező a gazdag növény- és állatvilágnak, ami különleges ökoszisztémákat eredményezett.

A szigetek története gazdag és változatos, az ősi polinéz telepesek óta sok kulturális hatás érte őket. A Marquesas-szigetek nyújtanak egyedi élményeket a látogatók számára, akik felfedezhetik a szigetek lenyűgöző természeti szépségeit és gazdag kulturális örökségét.

Nuku Hiva - Hatiheu - S.B. fotója

Más szigetek

Maupiti

Maupiti továbbra is Francia Polinézia egyik rejtettebb gyöngyszeme, egy olyan sziget, amely szerkezetében emlékeztet Bora Borára, de turisztikailag mintha fél évszázaddal korábbra repítene vissza. A helyiek tudatosan óvták meg a tömegturizmustól: nem engedtek be nemzetközi szállodaláncokat, így a szálláshelyeket sem találjuk meg nagy foglalási oldalakon, mint a Booking vagy az Agoda. Ehelyett családi panziókban, vendégházakban szállhatunk meg, közvetlenül a helyiektől foglalva. Mivel a szigeten alig van bolt, a legtöbb szállás félpanziós ellátással működik – és ez nemcsak praktikus, hanem kulináris élmény is.

A sziget egyik legemlékezetesebb élménye a 400 méteres hegy megmászása, ahonnan lélegzetelállító panoráma tárul elénk – talán a legszebb kilátás egész Francia Polinéziában. Bár a magasság nem tűnik félelmetesnek, a kaptatóval rendesen meg kell küzdeni, de a csúcson megélt látvány minden izzadságcseppet megér.

Terei Beach – számunkra – a szigeten töltött idő legszebb helyszíne volt: vakítóan fehér, sekély homokos part, ahol olyan alacsony a vízállás, hogy gyalog, térdig érő vízben átsétálhatunk egyik kis szigetről a másikra. A Maupiti-lagúna déli részénél pedig a mantaráják birodalmába csöppenünk: itt gyakori vendégek ezek a fenséges, méltóságteljesen úszó tengeri lények, így a búvárkodás különösen izgalmas.

A szigeten több helyen is találunk kis vaníliaültetvényeket, ahol a helyi termelők sokkal gyümölcsösebb, illatosabb vaníliát kínálnak, mint a megszokott bourbon típus – érdemes belőle hazavinni.

Maupiti valójában egy időn kívüli világ: itt el lehet szakadni a modern civilizáció minden zajától és ritmusától. Egyik este, miután a tengerben fürödtünk, mezítláb pattantunk fel a biciklire, vizesen, napbarnítottan, és úgy tekertünk vissza a panziónkhoz. Az utcákon nem járt autó, az emberek mind köszöntek – abban a pillanatban valóban úgy éreztük, hogy szabadok vagyunk.

Marlon Brando egykori magánszigete: Tetiarora (forrás)

Vissza az elejére

Kommentek