ÚTIKRITIKA.HU / Petra






Petra

Petra dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Megközelítés | Szállás | Hasznos információk | Látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Petra bejárat

A Petra dióhéjban

  • A jordániai Petra romváros az UNESCO kulturális világörökségének a része (1985 óta). Az ókorban a nabateusok királyságának itt volt a fővárosa.
  • Petra meglátogatásához minimum 4 óra kell, de akár egész napot is el lehet ott időzni. A Petra-i belépő fejenként 50JD, 15 év alatt pedig ingyenes. Két vagy több napot csak azoknak érdemes ott tölteni, akik természetkedvelőként a környéket is be akarják járni, pl. szamárháton.
  • Petra meglátogatásának kiinduló pontja a Wadi Musa. Itt vannak éttermek, cukrászdák és néhány szálloda (még olyan is ahol árusítanak piát).
  • Érdemes a látogatás végére időzíteni a Látogató Központban lévő múzeumot.
  • Nyáron kegyetlen a hőség. Kora délután lehet akár 50 fok is!

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Egész Petra felejthetetlen élmény: gigantikus, lenyűgöző
  2. Eltávolodni a turistatömegtől, élvezni a nyugalmat, a hely hitelesebb hangulatát
  3. A vörös elképesztő színárnyalatai
  4. Jó a turista infrastruktúra (pl. étkezőhelyek, vécék)
  5. Jobb gyalogolni, mint ló- vagy szamárhátra ülni, kivéve a magaslatokra való feljutásoknál
  6. Kedvesek a beduinok

Nem tetszett

  1. Nem éreztem kellemesnek a tevegelést, a ringató mozgása valahogy szédített
  2. A kolduló gyerekeket felnőtt gazemberek zsákmányolják ki
  3. A romvároshoz közel eső éttermek drágák és ehhez képest a minőség nem jó (pl. a Cave nevű étterem)

Vélemények

"A sziklába zárt város – Petra: számítottam rá, hogy ez lesz, de ilyen közel állni a sivatag hajójához – ehhez a hatalmas állathoz – kizökkentett amúgy sem sziklaszilárd nyugalmamból, hiszen karnyújtásnyira voltunk Petra lenyűgöző városától. Hallottuk, hogy nem elég rá pár óra; nem is úgy terveztük. Kényelmesen elhelyezkedtünk a nyeregben, és abban a pillanatban úgy éreztük, mintha az Ezeregy éjszaka meséinek díszletei közé csöppentünk volna, pedig még el sem indultunk a híres Siq magas falú, szűk szurdokának árnyékában. A tevék puha, lassú léptekkel indultak meg a kanyon bejárata felé, ahol várnunk kellett egy kis ideig, mert a turistacsoportokat csak korlátozott számban engedik be. De jó is volt ez, így legalább csak a porba fulladtunk bele, nem a tömegbe. Persze Petra csodás városát más közlekedési eszközökkel is meg lehet közelíteni, például kis szekéren vagy szamáron, de a tevénél autentikusabbat nem találni, hiszen anno ily módon utaztak a napkeleti bölcsek és a sivatagi karavánok népei is.

Elméletben már ismertük a sírokat, szentélyeket, a sziklába vájt lakóházakat, de a valóság sokkal lenyűgözőbb volt, mint remélni mertük volna. Már maga az 1,2 kilométer hosszú, fölénk magasodó Siq is ráhangolt a csodákra, de amint feltűnt a Kincsesház, amint a napfényben fürdik – azt sem tudtuk hová legyünk a gyönyörűségtől. A sziklából kifaragott, hellenisztikus stílusú sírhomlokzatok, a színház vagy a városközpont egykori épületei, palotái annak a változásnak a bizonyítékai, amelyet a korabeli hódítók, ha erővel nem is, de kulturálisan sikerrel értek el. A rózsaszín, a vörös, a sárga százféle árnyalata, valamint itt-ott egy zöldes tónus játszott a homokkő falak felületén, amelyeken kacskaringók és hullámok, valamint a kőzetrétegek mintái bűvöltek el minket. Ha festményen láttam volna ezt a szín- és formaorgiát, azt mondanám, giccses, de a természet nem szokott ízléstelen dolgokat alkotni." (Fillinger G. Dóra, 2014)


,, Petra egészen lenyűgöző. Petra óriási. Legszívesebben minden kis odúját felfedezném, főleg, ha mindeközben nem kell a túlélésért küzdeni a 40 fokban. Fél karom odaadnám, ha láthatnám valahogyan fénykorában ezeket az épületeket, a templomokat, a lakásokat, az utakat és fenn az áldozati helyet, vagy a kolostor mindennapjait, ahol már közeledve a záráshoz egy csésze tea erejéig leülünk megpihenni és vagy fél óráig csak bámuljuk a romokat egy árnyékos peremről.

A jordániai utazásom egyik csúcspontja minden kétséget kizáróan Petra volt, a nabateusok romvárosa. Már önmagában a viola, vörös, rózsaszín, sárga krém lés barna minden árnyalatában ragyogó homokkő lenyűgöző látvány a mély szurdokokban és völgyekben.

Az ismerkedés Petrával a szűk szoros, a Sik bejáratánál indul, amely 100 méter magasra nyúló sziklafalak között kanyarog. A bejárat előtt jobbra három, szabadon álló sziklakocka várja a látogatókat, amelyek feltehetőleg tömbsírok az 1. századból. Rendeltetésük nem ismert, a beduinok „dzsin-tömböknek”, azaz szellemesíroknak nevezték el őket. Velük szemben található az obeliszksír, alatta klasszikus nabateus épülettel.

Az 1,2 km hosszú Sik eredetileg folyómeder lehetett, amelyet a nabaták utcának köveztek ki. A falakon vízvezeték maradványai és vízfolyások is megtalálhatók.

Szinte kanyarról-kanyarra áll meg az ember fotózni. Nem lehet betelni a színvilággal, mivel nincs két egyforma alakzatú és színű szikla.

Az egyetlen „veszély” a lovasfogatok, akik a gyaloglás helyet a lovashintón vitetik el magukat a Kincstár épületéhez. A lovakat sajnáltam a legjobban, mert a ma már lebetonozott úton kell naponta többször megtenniük az utat.

A turista fényképekről vagy plakátokról általában már mindenki ismeri, vagy találkozott a az épület látványával. Petrát lényegében a Kincstár épületével azonosítják, bár szerintem a nevét az épületnek kevesen tudják. A sziklasoros, a Sik végén emelkedő kincstár mindenkit lenyűgöz. Az egyre szűkebb szurdok homályából először csak egy része bukkan elő, és csak lassan bontakozik ki az épület teljes, 43 méter magas homlokzata. Ekkor már-már Indiana Jones-nak érezhetjük magunkat, mivel Az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag című filmben is megcsodálhattuk már a „Kincstárat”, mint a Szent Grál utolsó nyughelyét.

Petra meglátogatásával egy gyerekkori álmom vált valóra. Kevés olyan hely volt eddig, ahol jártam, ami annyira magával ragadó lett volna, mint Petra, ugyanis nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba, amelynek a nagy részét a sziklákba vájták. (2018)" forrás

Megközelítés

  • Amman és Petra között a távolság kb. 180 kilométer. Autóval 2,5-3 óra lehet ezt a távot megtenni.
  • A Holt-tengertől Petráig az út kb. két és fél óra.
  • Aqabából Petra 127 kilométer távolságban van. Autóval: kb. 1 óra 50 perc.
  • Ammanból vagy Aqabából idetaxizni nagyon drága (kb. 200 euró). Érdemes autót bérelni vagy befizetni  buszos túrára.
  • Ha az izraeli Eilatból akarunk idelátogatni, akkor kell vízum (2016. január elseje óta), és fizetni kell mind Izrael, mind Jordánia elhagyásakor.

Szállás

Ajánlott szállodák:

  • 2 csillagos: Petra Bed&Breakfast
  • 3 csillagos: Candle Hotel Wadi Musa, Petra Forum Guesthouse
  • 4 csillagos: Amra Palace, Petra Moon
  • 5 csillagos: Grand View Resort, Petra Marriott

Hasznos információk

  1. Jó túracipő legyen rajtunk, ne strandpapucs vagy szandál.

Látnivalók

Kincstár

Petra kincstár

Királysírok

Petra - királysírok

Dzsin sziklák

Dzsin sziklák

Kolostor

Petra - Kolostor

A Homlokzatok utcája

Színház

Obeliszkek

Olvasmányos linkek

"A kanyon bejáratánál örömmel tapasztaltuk, hogy Petrába turistacsoportokat csak korlátozott számban engedik be, és ezért egy turistacsoport szomorúan várakozott a kanyon bejáratánál [míg mi, "egyéni turisták", ellibbentünk előttük]. A kanyonban rájöttünk, hogy Petra, Wadi Rum és Timna park (Izrael) sziklái ugyanabból a fajta kőzetből vannak, legalábbis a felületükre hasonló formák erodálódtak, bár Petra és a Timna park sziklái kissé vörösesebbek. Végigjártuk Petrát egész a Monastery-ig, sőt még azon is túl egy hegytetőig (igaz, hogy csak Tamás és Matusz) ahonnan gyönyörű volt a kilátás. Még a Negev sivatagot is lehetett látni, amire az útmutató táblák fel is hívták a kedves turisták figyelmét (persze az "Israel" szó mind a két táblán össze volt karcolva)." forrás


"A szellemvárosba irányuló turizmusnak hatalmas lökést adott az 1989-ben készült Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag. Ha úgy dönt, hogy ön is elutazik Petrába, lelkiekben azért készüljön fel arra, hogy a sziklatemplom belsejében nincs semmi különös, csak nagy üres terek." forrás


"Petrában, a fő útvonalak mellett rengeteg helyi ajánlgatja a szamarait vagy a tevéjét a turistáknak. Árképzésük meglehetősen rugalmas. És amennyire jól jön a szolgáltatásuk azoknak, akik saját erőből nem bírnának eljutni a távolabbi, vagy akár a közelebbi látványosságokhoz sem, annyira nem indokolt, hogy csak kényelemből felüljünk egy szamár hátára.

A patáik ugyanis sokkal jobban koptatják a homokköveket, mint a mi túrabakancsunk. És ezzel helyrehozhatatlan kárt tudnak tenni ebben a csodás világörökségben. Nem utolsó sorban pedig állatkínzásnak számít, ha igénybe vesszük őket. Erre a bejáratnál több nyelvű tábla figyelmeztet, még ha bent látszólag ez senkit nem is zavar. (2016)" forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon