ÚTIKRITIKA.HU / Bogotá









Bogotá

Bogotá dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Szállás | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Botero múzeum | Arany múzeum | Monserrate-hegy | Iglesia de San Francisco | La Candelaria | Nemzeti múzeum | Parque Central Simon Bolivar | Plaza de Bolivar | Virgen de Guadalupe | Turista vonat | Egyéb látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Bogotá - Utazás

Bogotá dióhéjban

  • Kolumbia fővárosa Bogotá 2640 méter magasan fekszik.
  • A világ harmadik legmagasabban fekvő fővárosa (a boliviai La Paz és az ecuadori Quito után).
  • Dél-Amerika második legnépesebb városa (Sao Paulo után), a becslések szerint 8 milliós lakosságával.
  • Latin-Amerikában, sőt talán a világon is Bogotá arányosan a kerékpárutakkal legjobban ellátott nagyváros.
  • A csapvíz iható Bogotában, egy próbát megér.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. A lenyűgöző Botero-múzeum (Museo Botero del banco de la Republica) egy szép épületben (vannak Miro és Picasso-képek is!)

2. Az Arany-múzeum (az indiánok kézműves technikáival), profi prezentálás

3. Bogota panorámája a Monserrate-hegyről (drótkötélpályás)

4. Vasárnap a kerékpárosok uralma nagy övezetben

5. Az óvároshoz közeli  Candelaria negyed a szűk, festői utcáival

6. A bogotaiak nagyon segítőkészek voltak útbaigazításoknál

7. Az óváros mellékutcáinak meglepő, szinte falusias nyugalmassága

8. A street art remekei

Nem tetszett

1. A tolvajok miatti (tán túlzott) aggodalom miatt nem lehetett sok helyen fotózni

2. Az első nap nem lehetett sokat gyalogolni, mert a magaslati levegőhöz fokozatosan kell hozzászokni

3. A járdák balesetveszélyessége itt-ott a hepehupák, lyukak miatt

4. Bogota a kb. 7 milliós lakosságával túl nagy, nehezen áttekinthető, sok helyen elég csúnya

5. Egész idő alatt barátságtalanul szürke volt az ég 

6. Egy ekkora és ennyire gyorsan fejlődő városban vajon miért nincs metró?

7. A 6. utcától délre nem javasolt a külföldinek mennie.

Vélemények

Jön!

Szállás

Jön!

Közlekedés

A metró hiányát rengeteg busz hivatott ellensúlyozni. A taxik egy furcs táblázatos árszabással működnek, összességében olcsóbban , mint Budapesten.  

"A helyi színes kis buszokra ki van írva a negyedek neve, amiken keresztül megy, így lehet tájékozódni, hogy melyikre szálljunk fel. Mi a 11. sugárúton intettünk le egy buszt, ami dél felé ment és a központban szálltunk le róla. Vannak buszmegállók is, de le is lehet inteni a buszt, ami megáll ha nincs tele. Délelőtt és kora délután még be tudta csukni az ajtókat és le is tudunk ülni, mert nem voltak sokan.

Nagyon sok busz közlekedik és a sofőrök szinte versenyeznek egymással az utasokért, mert bérlik a buszt és fontos nekik a bevétel. Ezeken a járatokon egy jegy 1550 peso. Vannak kék standard buszok is, ezek a Transmilenio gyors buszjárathoz kapcsolódva járnak a külvárosi részeken és ott ahol a Transmilenio nem közlekedik (Feeder lines). Mi a Transmileniot nem próbáltuk, mert ahhoz külön feltölthető mágneskártyát kellett volna venni. Ez egy metrót helyettesítő megoldás, melynek több vonala van, ami több ponton keresztezi egymást, ahol át lehet szállni és ugyanazzal a jeggyel szinte bárhova el lehet jutni. A város főbb sugárútjain közlekedik, külön buszsávban, ami a reggeli és esti csúcsforgalomban meggyorsítja az előrejutást.

A csúcsforgalom enyhítésére találták ki a Plico placa-t, ami azt jelenti, hogy a páros napokon csúcsforgalmi időben (reggel 6 és 9 és délután 3 és 7 között) csak a páratlan rendszámú autók, páratlan napokon pedig a páros rendszámú autók közlekedhetnek. Ha valaki megszegi ezt a szabályt, akkor több mint 100 eurós büntetést fizet. A taxisoknál hetente 1 nap van, amikor egyáltalán nem közlekedhetnek, ez a nap hetente változik. Nagyon sok a taxi a városba, ami nem is csoda, mert majdnem 9 millió lakost kell kiszolgálni. A városi taxik sárga színűek, magántaxik tudomásom szerint nincsenek.

A városi taxik az itthoninál jóval olcsóbbak, mi a város másik végébe 15 000 peso-ért (kb 1 500 Ft-nak fele meg) mentünk el, úgy, hogy a sofőr megvárt minket, amíg bementünk egy üzletbe. A szállodáknak van privát autójuk, ami értelemszerűen többe kerül. Vasárnaponként lezárják a nagyobb sugárutakat és a belvárost és átadják a biciklistáknak (ciclovía)." (Szalay Szilvi, Vista Utazásszervezés, 2014)


"Hogy miért lehet veszélyes is akár egy buszút? Egyrészt a kolumbiai utak. Autópályák nincsenek. Az utak egysávosak. A hegyek miatt sok a szerpentin, nagyok a kanyarok. A magasan fekvő területeken sok az eső, az utak vizesek, csúszósak. Nem ritka a földomlás, amikor a buszt egyszerűen lesöpri a mélybe egy kőlavina. Ehhez jön még a buszok állapota. Nem minden busztársaság tud komoly autóparkot kiépíteni. Főleg kisebb távolságokon, két falu között használnak ősrégi, kiszuperált buszokat használnak. Mondanom se kell, ezeknek a buszoknak az élettartama már rég lejárt. Kb. úgy vannak összetákolva, hogy érjenek még be ma éjjel, aztán holnap majd meglátjuk. Gyakran lehet olyan híreket hallani, hogy buszok műszaki hiba miatt, fék nélkül rohantak szakadékba. Vicces dolog, hogy sok busztársaság büszkén kiírja irodája elé, hogy hány napja nem volt már halálos áldozatot követelő balesete. És ha ez még mindig nem lenne elég, ehhez jön még a kolumbiaiak vezetési stílusa. Hajtűkanyar, szakadó eső, szerpentinek… semmi nem számít. Kb. az a szabály, hogy az erősebbnek, nagyobbnak van elsőbbsége." forrás

Étkezés

Tanácsos óvakodni az utcai árusok által kínált ennivalók megvételétől, mert ezeke az ennivalók gyakran fertőzöttek.

Vásárlás

Vásárlás dolgában az Usaquen-negyed a nyerő. Ott van kézművespiac, szupermarketek, szinte európai miliő. 

Szórakozás

A bogotaiak imádnak szórakozni, táncolni. A turista főleg péntek és szombat este tudja kellően tanulmányozni az éjszakai életet, de szerdán, csütörtökön is vannak spéci táncos estek itt-ott. 

A fő salsa hely: a Galeria Cafe Libro.

A diákos éjszakai élet a La Candelaria bohém negyedben található.

A legtöbb bulihely a Zona Rosa-ban (Zona T néven is fut) lelhető fel.

Közbiztonság

Nem tanácsos nagyon turistásnak mutatkozni, pl. az uitcán hosszasan térképet tanulmányozni.

"Ottlétünk alatt nem tapasztaltunk semmiféle problémát. Elég nagy Bogotában a rendőri jelenlét, érezhetően vigyáznak a turistákra. Mi a helyi buszokkal közlekedtünk és minden simán ment. Az emberek segítettek, hogy hol kell fel illetve leszállni. Éjszaka hazasétáltunk az Usaquén negyedben levő étteremtől a 93. utcáig és semmiféle atrocitás nem ért. Természetesen itt is be kell tartani az alapvető óvintézkedéseket (az útlevél másolatát vigyük csak magunkkal, ne legyen sok készpénz nálunk, ne viseljünk feltűnő ékszereket, éjszaka ne mászkáljunk sötét, elhagyatott környéken, főleg ne egyedül..stb.), melyek minden nagyvárosban javasoltak" (Szalay Szilvi, 2014)


,, Az elmúlt fél évszázad gerillaharcai és drogháborúi után a 90-es évek végétől egyre inkább konszolidálódik az ország, ma már nem a világ legveszélyesebb helye. Nem kell attól rettegni, hogy lelőnek az utcán vagy elrabolnak, de azért fontos az elővigyázatosság.

A kolumbiai és dél-amerikai nagyvárosok jellemzője, hogy vannak környékek, amelyeket főként turistaként érdemes elkerülni. Bogotában a várost kelet-nyugat irányba átszelő főúttól délre nem ajánlatos menni, ami a város közel felét jelenti. Sötétedés után, vagyis 6-7 óra után jobb, ha nem sétálgatunk az utcákon, főként egyedül.

Ha mégis megtörténik a baj, és ki akarnak rabolni – általában késsel fenyegetnek –, adjuk oda a pénzünket és a telefonunkat, mert így a helyi etikett szerint nem eshet bántódásunk. Ha ellenállunk, a támadók könnyen erőszakossá válhatnak. Velünk semmi hasonló nem történt, de a kontinenst több hónapja járó utazók szinte mindegyikét kirabolták már.

Legjobb, ha néhány ezer forintnyi készpénzen és egy nem túl értékes telefonon kívül nem tartunk magunknál más értéket, amikor az utcákat járjuk. Különösen nem az útlevelünket.( 2016)" forrás


Egyéb hasznos információk

Jön!

Botero múzeum

Hivatalos nevén: Museo Botero del banco de la Republica. Egyes napokon ingyenes a belépés. Botero festményei és szobrai mellett vannak alkotások Picassotól, Mirótól, Klimtttől. Modern múzeum, de koloniális stílusban épült. Kellemes a belső udvara. Úgy tűnik engedélyezett a fozózás. Legalább egy-másfél órát kell szánni rá.  

Arany múzeum

Kötelező program! Nem csupán az aranyról szól, hanem az ország gyarmatosítás előtti történetéről is.

Monserrate-hegy

2-3 órás program. Érdemes úgy menni, hogy valami lehessen látni a nappali Bogota panorámájából, de az este megvilágítottból is.

A bátrak gyalog mennek fel, de a magaslati levegő miatt persze kényelmesebb és kellemesebb a drótkötélpályás vagy a fogaskerekűs közlekedés. Amúgy a levegő fent üdítően tiszta, a lenti szennyzetthez képest. Fentről Bogotátra a panoráma 360 fokos. Fent van egy templom, kézművesek és néhány étkezőhely, étterem, butik.

Iglesia de San Francisco

La Candelaria

Nemzeti múzeum

Parque Central Simon Bolivar

Plaza de Bolivar

Virgen de Guadalupe

Olyasmi, mint Rióban a Krisztus-szobor. Ez Bogotá legmagasabb pontja, ahonnan a kilátás - egyesek szerint - látványosabb, mint a Monserrate-hegyről. Gyalog problémás megközelíteni, busszal egyszerű. Persze ki kell ogni egy felhőtlen időpontot. Fent gyakran elég hűvös van, szóval jól fel kell öltözködni. Van fent egy terecske, ahol jellemző bogotai étkeket lehet falatozni.

Ajánlatos hétköznapra időzíteni a látogatást!

Turista vonat

Egyéb látnivalók

,,  Bogotá környékén az egyik kedvelt kirándulóhely Zipaquirá. Az országban egyedüliként ide még személyvonattal is el lehet jutni, igaz, csak vasárnaponként. Egyébként a város északi kapujához, a Portal del Nortéhoz kell elbuszozni, majd innen kisbuszt fogni. Menetrendet ne keressünk, a busz akkor indul, amikor megtelik.

A kisvárosban egy főúton tettek ki, ahol semmi nem utalt arra, hogy itt valami látnivaló lesz. Végül némi kérdezősködés után akadtunk rá a helyi nevezetességre, a sóbányára. Borsosnak mondható a közel ötezer forintos belépő, de nem akartuk kihagyni a rekkenő napsütésben a hűsölési lehetőséget. Egyébként már az indiánok is ismerték a sólelőhelyet. Ők még bányászat nélkül nyerték ki a vízből az ételízesítőt.

Bár idegenvezetőnk lelkesedéssel és büszkeséggel mutatta be a föld alatti, templommá alakított sóbányát, nem nyűgözött le túlságosan. A kálvária stációi nem voltak túl kidolgozottak, Szűz Máriát egy kúp alakú sóformában kellett volna felismernünk. A katedrális egyébként 1995-re készült el, a harmincas években épült verziót ugyanis elárasztotta a víz. A legjobb rész a víztükörrel borított terem volt, ahol nehéz volt eldönteni, hogy valós mélyedést vagy csak tükröződést látunk-e.

Az már kicsit furcsa volt, hogy a katedrálisból egyenesen a szuvenírárusok utcájába jutottunk, akiknek munkavédelmi sisakban kellett az utcai ruhában érkező turistákat fogadni. Hétköznap lévén nem volt nagy tolongás, hétvégenként állítólag akár órákat is sorba kell állni a bejutáshoz.

Nem csak a sókatedrális miatt éri meg elnézni Zipaquirába. Itt tárták fel a legrégebbinek tartott dél-amerikai emberi települést. Amúgy a városka központja kellemes, koloniális házai és templomai között sétálgatni nagy élmény. Kávézó és étterem számolatlanul sok van, mintha csak Szentendrén járnánk. (2016)" forrás

Olvasmányos linkek

"1995-ben a közvélemény-kutatások szerint a Föld legélhetetlenebb fővárosa Bogotá volt. Az ott élők 90%-a gyűlölte saját városát, mivel a hétköznapokat fegyveres és drogbandák tették élhetetlenné. Aztán jött egy filozófus, aki mindent megváltoztatott, és alig néhány év leforgása alatt az élhetetlen városból Dél-Amerika egyik legkellemesebb metropolisát hozta létre. Bogotá ma egy igazi hippiparadicsom, ahol a bűnbandákat gördeszkás srácok és utcazenészek szorították vissza a favellákba. Bogotá óvárosa 24 órán át pörög, amihez a hostelek is idomultak; privát fürdővel ellátott szobát szerezni szinte lehetetlen, mindenhol a dormitoriók győzedelmeskednek, ha az ember egy kis magányra vágyik, akkor csúnyán a tárcájába kell nyúlnia. (2014)" forrás


,, Már a repülőből feltűnt, hogy Bogotá milyen óriási város. Bár 2600 méter magasan fekszik, hatalmas hegyláncok veszik körbe. Nekünk szerencsére nem volt problémánk a magassággal, de van, aki nehezen viseli az alacsony légnyomást.

A városban minden vasárnap lezárják a főutakat az autósok elől. Így 120 kilométeres ciclovía, azaz bicikliút jön létre, amelyet birtokba is vesznek a biciklisek és a görkorcsolyázók. A város egyharmada él a remek lehetőséggel.

A közel nyolcmilliós városban turistaként a koloniális stílusú La Candelaria belvárosban érdemes megszállni, itt van a legtöbb látnivaló. Persze ne várjuk, hogy annyi történelmi és kulturális örökséggel találkozunk, mint Európában.
A történelmi belvárost fél nap alatt be lehet járni.

A múzeumok közül a Museo de Oro, az ország legnagyobb aranytárgy-kiállítása kihagyhatatlan. A Nemzeti Bank mellett Botero dús idomú embereket ábrázoló képeit és szobrait mindenképp érdemes megnézni. Ez utóbbi ráadásul ingyen van, de a belépők a kiállításokra egyébként is csak néhány száz forintba kerültek.

A belvárosban számos egyetem működik sok kollégiummal, ezért elég sok a szórakozóhely a környéken. A hegyek lábához a Las Aguas nevű úton lehet eljutni. Egy természetes patakot díszkövekkel vízeséssorozattá alakítottak át, ennek végén van a belváros fő buszmegállója és számos szórakozóhely.

Másnap is erre indultunk, hogy a város felett magasodó 3152 méteres Monserrate-hegyről csodájuk meg a kilátást.
Gyalog is fel lehet menni, de biztonsági okok miatt csak világosban. Mi lustaságból a siklót választottuk. Kabinos felvonó is működik, de az most éppen javítás alatt állt. Odafönt egy kis park és egy templom várja az embert, de a lényeg a panoráma.

A koloniális belváros mellett érdemes a modernebb városrészeket is felfedezni. Észak felé meglepő módon viktoriánus stílusú házakkal találkoztunk. Mint a helyiektől megtudtuk, a függetlenség utánaz építészetben is szakítani akartak a spanyolokkal, ezért választották az angol stílust. A mai modern városrészek sok emelet magas lakóházai között Európában érezhetjük magunkat. Ugyanolyan kávézók, éttermek, bevásárlóközpontok és autók van errefelé is, mint nálunk, csak a kerítések tetején futó szögesdrótok, de még inkább az elektromos kerítések mutatták, hogy más kontinensen vagyunk. (2016)" forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

úti kritikus, 2015. 12. 11. 18:24
Kedves Tiba Jánosné!

Sajnos nem foglalkozunk útikönyvek forgalmazásával. Amúgy külön útikönyv Bogotáról nincs, legfeljebb Kolumbiában árulhatnak valami ilyesmit. Kolumbiáról több útikönyvsorozatnak is van útikönyve, a Lonely Planetnek bizonyosan.
Bogota amúgy jobb hely, mint amire számítottam. Idén februárban jártam ott. Atz első nap nem tetszett annyira, de utána egyre érdekesebb lett. Úti kritikus


Tiba Jánosné, 2015. 12. 09. 16:43
Szeretnék bogotai utikönyvet rendelni Önöktől.
Köszönettel:Tiba Jánosné


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon