ÚTIKRITIKA.HU / Laosz

Laosz hegyekben gazdag ország. Főleg az ország északi része van tele magas hegyekkel, amik megközelítik a 3 ezer métert is. Az északi és keleti területeit sűrű erdőségek borítják. A Mekong-folyó képezi Laosz határait Thaifölddel és Burmával. A Mekong 1500 kilométer hosszúságban folyik át Laoszon.

A laoszi Khone Papeng egész Délkelet-Ázsiában a legnagyobb vízesés.

nemzeti lobogójuk

--------------------------------------------------------------------

Kurkászás - Elter Karcsi fotója

Kriszta fotói

Időjárás és éghajlat

Novembertől márciusig kellemes, 20-30 közötti hőmérséklet, kevés csapadékkal, azért a hegyekben éjszaka rendesen lehűl a levegő.
Áprilistól májusig elviselhetetlen hőség uralkodik, 35-40 fok közötti hőmérséklettel.
Június és október között esős évszak van áradásokkal, közeledési fennakadásokkal, útlezárásokkal. Viszont ebben az időszakban érdekes a Mekongon való hajózás.

Mi a száraz évszak végén voltunk. A száraz évszakban van a rizsföldek felégetése. Állítólag ez szükséges a jó terméshez. Március-áprilisban a mezőgazdasági területek környékén akkora a szmog, hogy nem lehet látni az eget.

Áprilisban hiába volt 41 fok (gondolom az üvegház hatás miatt melegedett fel ennyire még északon is), nem kellett naptej, mert a szmogtól olyan szűrt volt a napsütés, hogy már nem kellett félni a leégéstől.

Luang Prabang - naplemente szmogban - H. Zoltán fotója

Ha még egyszer mennék, akkor a száraz évszak elejét választanám.

(H. Zoltán, 2024. április)

Történelem

Az ország a 14. század közepén kezdődött formálódni a Lan Xang királyság idején. Ekkortájt vált a buddhizmus elsődleges vallássá.

A fővárosban, a Pha That Luang területén látható Nagy Szent Sztúpa olyasmit jelent ez a laosziaknak, mint nekünk a Szent Korona. - Kriszta fotója

A 18. század vége felé a királyság összeomlott és a sziámiak vették át Laosz ellenőrzését. Aztán a 19. században jöttek és gyarmatosítottak a franciák. 1907-ben rögzítették szerződésben Laosz mai határait.
A 2. világháború alatt a japánok szállták meg Laoszt. A japánok veresége után, 1945-ben a franciák függetlenséget adtak Laosznak, de katonáik nem távoztak. Tényleges függetlenség csak 1954-ben jött létre. nyomban kitörtek a belső harcok az USA és a szovjetek által támogatott erők között. A komcsik végül hatalomra jutottak és hagyományaikhoz híven önkényuralmat gyakoroltak. Sokan ez elől Nyugatra menekültek.

Manapság

Döbbenetes paloták és útszéli kunyhók egymás mellett. A rendszernek is is megvannak a maga haszonélvezői, akik hihetetlenül csicsás palotáikból szemlélik a világot. A többség persze itt sem nagyon gazdag, de általában jólelkű és kedves nép a laoszi.

"El tudnak képzelni egy országot, ahol a kommunista párt főtitkára rendszeresen ad alamizsnát szerzeteseknek? Avagy egy olyat, ahol a templomokon kint leng a sarló-kalapácsos zászló? Nos Laosz ilyen hely. Persze jobb ha tudjuk, Buddha a lelke mélyén kommunista volt. Közben persze Laoszban is virágzik a kapitalizmus - ami a gazdaságot illeti - Vientiánban megnyílt a tőzsde, és tárt karokkal várják a külföldi tőkét. Ezen már senki nem lepődik meg - a rendszer (gazdasági nyitás politikai lazulás nélkül) elég ismerős a nem túl távoli Kínából és Vietnamból. Van viszont, ami nagyon is más. Kínában - bár az utóbbi időben mintha a hagyományos kínai vallásokkal kicsit engedékenyebbek lennének - a párt alapvetően a hagyományos "nép ópiuma" szinten kezeli az egyházakat. Inkább a tűrt, mint a támogatott kategóriában vannak. Laoszban viszont lépten-nyomon találkozhatunk buddhista szerzetesekkel." forrás

m.g. fotója

"Egyáltalán nem lepett meg, hogy például Laoszban vagy Nepálban a buddhista szerzetesek a legnagyobb nyilvánosság előtt mobiloztak. Egyik laoszi buddhista kolostor udvarán óriási parabolaantenna jelezte, hogy a szerzetesek ilyen módon is tartják a kapcsolatot – ha nem is égi feljebbvalójukkal, hanem – a külvilággal. Abban a szerencsében részesültem, hogy beszélgethettem is egy szerzetessel. A fiatalember még 1995-ös thaiföldi utazásom idején szólított meg egy bangkoki wat udvarán, mondván, angol szakra jár az egyik helyi buddhista egyetemre, és szeretné a nyelvet gyakorolni. Sok szegény fiatalnak egyébként ezek az egyetemek jelentik a felemelkedés lehetőségét, hiszen ingyenesek, és ha utóbb nem választják véglegesnek a szerzetesi életet, az ott tanultakat, például tanárként, a civil életben is hasznosíthatják. Laoszban a túravezetőnk olyan férfi volt, aki tizenhét évet (!) húzott le Luang Prabang egyik monostorában. Megtanulta a történelmet és az angolt, jó ideje már a turizmusban dolgozik, családja is van. Elutazásunk napján korai kelésre biztatott bennünket: meg akarta mutatni, hogyan jönnek – szó szerint százával – a szerzetesek a különböző kolostorokból a belvárosba, ahol a hívek már étellel várják őket. Azt is észrevettem, hogy szinte mindegyik szerzetes mellett ott toporgott egy-egy fiúcska, s megkérdeztem, hogy mi végre. Vezetőnk elmondta, hogy ők nagyon szegény családok gyermekei, és ha a szerzetesek a szükségesnél több élelmet kapnak, a fölösleget átadják a gyerekeknek." forrás

Van már némi középosztály is. - Kriszta fotója

A laokról

"Nagyon vallásosak (buddhisták), családközpontúak, szívják rendesen a füvet. Melegszívű, barátságos emberek. A thai konyhát próbálják koppintani a turisták számára, mérsékelt sikerrel. Maguk ragacsos rizst (sticky rice) esznek. Nyugisak, tudják hogy kell boldogan élni szerény körülmények között is. Hisznek a karmában és a szellemekben. A politika az emberek többségét nem érdekli." (V. S., )

Vientiane - Kriszta fotója

"Laoéknál, ha valami konfliktus van, vagy valaki hibázik, akkor azt mondják mindenre mosolygósan: No Problem! Az fizet, akinek több pénze van egy baleset során és nem az, aki a vétkes. Valahogy az a benyomása az embernek minden mindegy és semminek nincs következménye! Talán a korrupció is ezért melegágya az országnak. Persze mosolyognak meg kedvesek, de valahogy hiányzott az a tudatosság vagy rendszerezettség, ami a mi társadalmunkat jellemzi. Az, hogy van egy kitűzött cél és minden nap tesznek érte, hogy elérjék! Ott nem láttam koncepciót! Csak úgy elvannak a kis langyos vízben! Pedig az az ország turisztikailag kincsesbánya lehetne, ha a sarkukra állnának és próbálnának egy kicsit tudatosabban élni!" forrás

Kriszta fotói

Belföldi turisták a Luang Prabang közeli vízeséseknél - Kriszta fotója

Hmong etnikumhoz tartozó falusiak - Kriszta fotója

Turista etikett

Laoszi törvények tiltják állampolgáraik külföldiekkel házasságon kívül létesített szexuális kapcsolatát. A törvénysértők pénz-, vagy börtönbüntetéssel sújthatók (a bírság összege 500-tól 5.000 USD-ig terjedhet). A laoszi rendőrség gyanú esetén a szálláshelyek szobáit is ellenőrizheti.
Nő, lány soha ne érintsen meg egy szerzetest vagy akár egy egy szerzetes növendéket!!!! Még közvetlenül átadni sem szabad valamit, legfeljebb letenni élelmet az alamizsna tálba.
Ne bocsátkozzunk vitába rendőrrel. Adjuk oda nekik a megvesztegetési pénzt, mert ha nem, akkor rosszul járhatunk.
Bárki más laoszival se vitatkozzunk ordibálva, agresszíven. Mert ezzek egyszerűen az ellenkezőjét érjük el, amit akarunk.
Párunkkal az utcán ne ölelkezzünk, smároljunk stb. mert az ilyesmit rossz szemmel nézik a helyiek, tán még a fiatalok is
Az angol nyelvtan, kifejezések, minden, ami udvarias felejtős. "Big room, cheap."
Mindeni mindig a telefonját bámulja itt is. Ez van.
Nyelvi tipp:

"Ha egy lao azt válaszolja egy angolul feltett kérdésre, hogy "I don't know" - akkor az az esetek többségében azt jelenti, hogy "I don't know enough English to tell you". Ilyenkor általában elég, ha végletesen leegyszerűsítve újra feltesszük a kérdést. Felejtsük el a nyelvtant! A "What time bus go?" ugyan nem fog lingvisztikai kitüntetéseket szerezni a mellünkre, viszont a minimál-angolos helyi erők is megértik. Ezzel szemben a "Would you be so kind as to tell me when this bus leaves?" verzióhoz sok sikert kívánok a küzdő típusoknak." forrás

9. Lábbelivel nem lépünk be templomba

Kriszta fotója

Gasztronómia

"Laoszban termesztik a világ egyik legjobb minőségű kávéját, a varázslatos Bolaven-fennsíkon, ahol az ember tátott szájjal sétál a hihetetlen vízesések, ősi népcsoportok és örökzöld kávéültetvények között. A kávétermesztés gyakorlatilag kőkorszaki színvonalú, és szinte kizárólag minigazdaságokban folyik. Kommunista ország lévén a kávét állami szövetkezetek dolgozzák fel és értékesítik durván őrölt formában, jelentéktelen műanyagzacskóban. A legjobb minőségű kávé kilója 200 forint Laoszban. Laoszi kávét két ország importál, a szomszédos Vietnam és a volt gyarmatosító Franciaország, ahol luxuséttermekben árulják rendkívül drágán. Laoszban a kávé elkészítése pofon egyszerű, nem kell hozzá olasz főzőgép, csupán egy alumíniumdrótra lógatott zokni - ebbe két kiskanál őrölt kávé, rá forró víz, és kész a méregerős, világbajnok kávé. Fogyasztható feketén (kafé dam), illetve sűrített tejjel (kafé nom)." forrás

,, Laoszban az utazó elsőre könnyen sokkolhatja magát egy étteremben, a helyi konyha ugyanis iszonyatosan csípős. Két alkalom után tanultuk meg, hogy a rendelést a "no chili please" mondattal kell befejezni, ekkor kapunk olyan ételt amire otthon már odarajzolják a kis paprikát az éttermi menükön. A gondos helyiek ilyenkor is kihoznak egy kis tálkában kb. egy evőkanálnyi chilit, hátha mégis szükséged lenne rá. (Nem lesz - akkor sem, ha csípősen szereted az ételt.) Emellett sok helyen kis tálban levesszerű lé érkezik, ami még jobban fokozza az ízhatást. (Ellentétben Nepállal, ahol joghurt jön a tálkában - hogy enyhítsd az étel erősségét ha szükséges.)
Az ételek nem sokban térnek el itt sem a kambodzsaitól/vietnamitól: húsok/tengeri herkentyűk rizzsel vagy tésztával kombinálva. Általánosságban azonban a színvonal jóval elmarad a fentiektől. Ugyanakkor több helyen ettünk kiemelkedő pad thai-t érdekes módon - közte életünk legjobb pad thai tésztáját is Vang Viengben az AMD étteremben. Miután harmadszor mentünk vissza ugyanoda vacsorázni, bekéredzkedtünk a konyhára ahol megtekintettük a főzés teljes folyamatát - és így megvan a recept is, leszámítva a szószt, aminek csak az összetevőit árulta el a tulaj bácsi. Otthon azért próbálkozunk majd reprodukálni....(2017)" forrás