ÚTIKRITIKA.HU / Libanon

Libanon neve az arab Lubnan szóból ered. Lubnan annyit jelent, hogy fehér és ez utalás Libanon hófedte hegyeire.
Miközben közel négy és fél millióan élnek Libanonban, a világ más részein 15 millió libanoni (származású, születésű, nemzetiségű, állampolgárságú) él.
Libanon az egyetlen ázsiai ország, amelynek területén egyáltalán nincs sivatagos rész.Libanonban 15 folyó van, és mindegyik helyi hegyből ered.
Libanon legmagasabb hegye a Jabal al Makmat: 3087 méter.
Libanon nemzeti jelképe a cédrusfa, amiből azonban nagyon kevés maradt meg az erdős területek elpusztulása és elpusztítása következtében.

,, Jellemző Libanon sokszínűségére, hogy miközben elmerültem a bizánci kor szépségeiben, megszólalt egy közeli minaret tetején elhelyezett hangszóróból a müezzin imára szólító hangja. Majd egy másikból is elkezdett bömbölni egy teljesen más ritmusú és dallamú ima. Miközben ezek izmoztak egymással, az örmény templomban félreverték a harangot. Én meg csak mosolyogtam. Eszembe jutottak a románok, akik akkurátusan minden erdélyi faluba építenek egy ortodox templomot még akkor is, ha nem él ott ilyen vallású, csakhogy jelezzék, ez itt Románia területe. Az arabok pont ilyenek. Azzal demonstrálják az iszlám térnyerését, hogy ahol csak lehet, építenek egy mecsetet. Baalbekben, iráni pénzből húztak fel egyet, jól be is aranyozták, hogy messziről látszódjon a csillogás, aztán be vannak tojva a merénylőktől és tankcsapdákkal kerítették be az imahelyet. (2019)" forrás

Időjárás és éghajlat

Jön!

Történelem

A libanoniak azt mondják, hogy földjükön a cédrusfákat Isten a saját kezével ültette. Ezért nevezik e fákat "Isten cédrusainak" és ezért nevezik Libanont "Isten földi országának". Tény és való, hogy az Ótestamentumban 75-ször tesznek említést Libanonról. Libanon eredeti lakói a föníciaiak építették a világon az első hajót és ők hajóztak először. A libanoniak azt állítják, hogy a föníciaiak Kolumbusz előtt már elértek Amerikába. Jézus Krisztus első csodatevése Libanonhoz kötődik: a kánai menyegzőn vízből bort varázsolt.

Libanont a történelme folyamán 16 ország, avagy hatalom szállta meg: egyiptomiak, hettiták, asszírek, babiloniak, perzsák, Nagy Sándor hadserege, a Római Birodalom, Bizánc, az Arab-félszigetiek, a keresztesek, az ottomán birodalom, a britek, a franciák, Izrael, Szíria.

Az első ábécé Libanonban, Byblos városában jött létre.
Libanon 1943-ban vált függetlenné a Nemzetek Ligája által kijelölt francia mandátumterületből.
Az 1975 és 1990 közötti polgárháború előtt a libanoni lakosság kb. 70 százaléka keresztény volt! Ma 30-40 százalékra becsülhető csupán az arányuk.

Libanonra a 70-es évek közepe óta az ingatag belpolitikai helyzet, a rendszeres politikai válságok és az időszakos fegyveres konfliktusok a jellemzőek. 2006-ban a politikai és közigazgatási intézményrendszer egészét átfogó, részben megbénító válság alakult ki, melyet azóta sem sikerült igazán megszüntetni. 2008-ban egy átfogó megállapodás nyomán megkezdődött valamiféle nemzeti párbeszéd, és ez csökkentette a belső feszültséget, de azt megszüntetni nem tudta. Az utóbbi években a politikai merényletek száma nagyon lecsökkent, egy törékeny állapot alakult ki, amelyet jelentős mértékben befolyásolnak a szíriai és izraeli események.

Manapság

Az arab világban Libanon az egyetlen demokratikusnak nevezhető ország. Libanon mostanság is a közel-keleti válsággóc ütközőzónájában fekszik. A korábbi időkhöz képest viszonylag nyugodtabb a belpolitikai helyzet, de a feszültség állandóan a levegőben van. A jelenlegi masszív politikai átrendeződés jelentős bizonytalanságot, és ezzel együtt biztonsági kockázatot is magában hordoz. A jelenlegi tendenciák alapján nem lehet arra számítani, hogy ez a helyzet rövidtávon változni fog. Egy fegyveres konfliktus kialakulásának valószínűsége továbbra sem elhanyagolható, emellett léteznek alacsony intenzitású biztonsági kockázatok is.

Libanonban továbbra is nagy mennyiségű fegyver van magánkezekben. Egy korábbi megállapodást követően hivatalosan felszámolták a milíciákat, a valóságban azonban elrejtett fegyverkészletek továbbra is léteznek, időről időre pedig ezeket használják is politikai vagy akár személyes jellegű viták során is. Az állapotokra jellemző, hogy a hadsereg egységei állandó és ideiglenesen létesített posztokon folyamatosan jelen vannak a városok stratégiai pontjain, kormányzati és más közintézmények környékén, helyközi útvonalakon felállított ellenőrzési pontokon. Ezen túlmenően gyakran hajtanak végre olyan műveleteket, akciókat, amelyek során fegyveres csoportokkal, bandákkal csapnak össze.

A fegyveres erők igyekeznek biztosítani a stabilitást Libanonban, ellenőrzésük azonban nem terjed ki az ország teljes területére. A palesztin menekülttáborok területére a hadsereg nem léphet be, ott a helyi fegyveres csoportok tartják fenn a rendet, probléma esetén tehát a libanoni rendőrség, vagy a hadsereg nem tud közvetlenül segítséget nyújtani. Korlátozott a hadsereg ellenőrzése a szír határ mentén is, ahol szintén megtalálhatók egyes palesztin fegyveres csoportok táborai, valamint kevésbé ellenőrizhető, csempészetből élő közösségek. A szír válság miatt, a fegyvercsempészet megakadályozása érdekében a szír és libanoni hadsereg fokozta jelenlétét és aktivitását a térségben. A rendőrség statisztikái alapján az elmúlt évben nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, a perifériás területeken (elsősorban Bekaa völgy és Dél-Libanon) továbbra is gyenge a libanoni fegyveres erők ellenőrzése.

,, Tíz éve mindössze 4 millióan lakták az országot, és ebben már benne voltak a korábbi menekülthullámmal érkező palesztinok is. A szír polgárháború viszont rendesen belerondított a kis ország életébe. Bár Libanonban menekültek hivatalosan nincsenek, valójában nagyjából minden harmadik ember az. És bár a menekültáradat óriási terhet ró az egész társadalomra, nincsen menekült-ellenes plakátkampány, a libanoniak bámulatos nyugalommal, empátiával és pragmatizmussal kezelik a merőben új kihívást.

Képzeljük el, amint a szíriai polgárháború elől menekülők elözönlik az országot: kertekbe, szántóföldekre, garázsokba, bérlakásokba, – mindenhova, ahova fel lehet húzni egy sátrat, vagy ahol le lehet fektetni pár szivacsmatracot, menekült családok költöznek. A hotelünkkel szembeni félkész épületbe is beköltözött néhány szerencsés család. Az amúgy sem túl fényes közszolgáltatásokra óriási terhet ró ez a menekültáradat, mivel nincsen elég iskola, sok helyen délelőtti és délutáni műszakban kénytelenek tanítani. Az egészségügyi szolgáltatások az átlagpolgár számára szinte elérhetetlenné válnak, a szennyvíz elvezetés, a folyóvíz vagy akár az áramellátás akut problémává válik.

A szinte korlátlan mennyiségű, olcsó munkaerő miatt a befogadó lakosság egyre nehezebben talál munkahelyet, ráadásul a gazdaság is gyengélkedik. A menekültválság előtt közel két számjegyű növekedést produkáltak, manapság ez 1% alatti, és ebben már a kozmetikázás is benne van. (2019)" forrás

A helyiekről

"Sok libanoni a mának élő hozzáállást vett fel, mert az ország sorsa évtizedek óta annyira ingatag, hogy nem tudják mit hozhat a holnap." (K.J., 2014)

Türosz - V. Jancsi fotói