ÚTIKRITIKA.HU / London










London

Általános tanácsok | Vélemények | A királyi palota | Westminster Abbey | Parlament | Big Ben | Downing Street 10 | St. Paul's katedrális | Parkok | Covent Garden | Oxford Street | Harrods | Piccadally Circus | Egyéb látnivalók

Általános tanácsok

A Big Ben, a Parlament és a London Eye a városnézéskor egy "csokorba" rakható.

,, Londonban akad néhány nagyon szép negyed, melyeket általában nem írják fel a turistatérképekre. Igaz, ezeket nem is lehet egyetlen nap alatt bejárni.

Covent Garden, Finchley, Muswell Hill, a turisták között is népszerű Soho, Camden Town és annak hétvégi vásárai, Notting Hill és a Regent’s Park mind olyan részek, amelyeknek szerepelniük kell a listádon, amennyiben élvezed a kevéssé látogatott látványosságokat!" forrás


,, Mews. Meg kellett néznem, magyarul mire is fordítható a “mews” szócska, és hát “köz” vagy “sikátor”, de ezek a szavak szerintem nem hangzanak magyarul éppenséggel csábítóan. De nézd meg a fotót és maradjunk a “mews”-nál. Annyi ilyen tündéri kis “mjúúú” található Londonban, hangulatos kis mellékutcák, belső udvarok, egyszerűen imádom őket. Egyik kedvencem, a St Luke Mews Notting Hillben. További inspirációért ajánlom a @mewsingldn instagramot, amely kifejezetten ezeket a kis tereket mutatja be, egész Londonban." forrás

Vélemények

"A legtöbb múzeum ingyenes, így akit érdekel, ingyenesen megtekintheti őket. A Madame Tussauds-ba érdemes előre online jegyet foglalni, így sorban állás nélkül juthatunk be. Illetve a London Eye-ra is vagy mi pl. azt csináltuk, hogy a városban vettünk jegyet, így csak az eredeti jegyet kellett átvenni és csak a keréknél kellett sorba állni. Rengeteg helyen kínálnak a városban városnéző buszos, hajós túrákat, egyéb programokra jegyeket. Érdemes őket megnézni, mert rengeteg időt lehet spórolni azzal, hogy nem kell kivárni a kilométeres sorokat."

Tippek:

  • A Tower Bridge este kivilágítva csodaszép,

  • Érdemes a London Eye tojás alakú kalitkájából felülről megnézni a várost,

  • Fényképezkedni a Madame Tussauds-ban a hírességekkel,

  • Csak úgy ülni a londoni Hyde Park-ban, nézni az embereket a szaladgáló mókusokat, lovasokat,

  • Nézelődni a Covent Garden-ban és beülni egy kávéra,

  • Este kivilágítva megnézni Canary Warf felhőkarcolóit,

  • Camden Town, ami egy hippi negyed,

  • Szombat este kihagyhatatlan a Leicester Square-en a "hömpölyögni" a tömeggel,

  • Vásárolni a Harrodsban,

  • A Buckingham palota előtt megnézni az őrségváltást utána pedig átsétálni a St. James Park-ba.

(Krisztina, 2012)


"Őrségváltás: Így utólag azt mondom, ha valaki csak 3-4 napra megy és nem volt még Londonban, még véletlenül se szánja rá a fél napját arra, hogy megnézze ezt az eseményt. Eltart legalább 2 és fél 3 órán keresztül, várakozással, váltással, tömegből kifurakodással együtt és én speciel a konkrét őrcseréről lemaradtam. (a lemaradás nem a program része, de nekem így sikerült) Szégyen, nem szégyen, mire odaértünk volna, hogy műszakot váltanak, éppen unalmamban csavargattam a fejemet, mert a meglepő módon akkor is esős időben az esernyők tengerében jóformán semmit nem láttam. A barátaim hitetlenkedő tekintettel világosítottak fel, amikor mélységesen felháborodva megkérdeztem, mikor lesz már a váltás, hogy már 10 perce túl vagyunk rajta. Mi egy hétig voltunk, belefért a programba, de nem szerepel a top 10 "must see"-ben az tuti." (Emese, 2012)


Ha mégis buszos városnézést akarsz, akkor szállj föl egy 15-ösre a Regent street-en, és menj vele végig: érinti a Picadilly Circust, a Haymarket-et, a Trafalgar teret, a St Pauls-t, végig visz a Strand-en és a Towernál tesz le! Ha a régi routmasterrel is szeretnél utazni (Világörökség része!), a Trafalgar és a Tower között meghatározott időben ilyenek is közlekednek. Ha hajótúrát szeretnél, de olcsón, akkor az Embankment-nél szállj föl egy River Bus-ra, és menj el Greenwichig. Harmadannyiba kerül, mint a River Tour, ha van buszbérleted, de ha nincs, akkor is olcsóbb és ugyanazt nyújtja. (Dani, 2012)


"A két kedvenc múzeumom a kis ékszerdoboz Wallace Collection és a lenyűgöző épületben található Tate Modern. A londoni múzeumok többségéhez hasonlóan mindkettő ingyenes és a karácsonyi ünnepeket kivéve minden nap nyitva tartanak. Amennyiben valaki még kedd este is a városban marad, a kevésbé ismert, de lenyűgöző Sir John Soane's múzeumot is nézze meg, ahol minden hónap első kedd estéjén este 6 és 9 között egy egészen különleges programra, gyertyafényes látogatásra nyílik lehetősége. Ha már elég a múzeumokból, akkor az Oxford Circus metróállomástól az 53-as busz indul Greenwichbe, ahol kipróbálhatjuk, milyen egyik lábban keleten, másik lábbal nyugaton állni. De eljuthatunk ide hajóval is, csak az időjárás legyen kegyes hozzánk! Londonban csodálatos parkok találhatók: a St. James park, a Richmond park, a Regent's park, és még sorolhatnám – de mivel én a világörökségi helyszínek rajongója vagyok, kissé elfogultan a Kew Gardens a kedvencem. Ez ugyan kiesik a központból, de metróval vagy vonattal mégis könnyen megközelíthető, és egy fantasztikusan gazdag botanikus kert. Ne felejtsétek el felkeresni a kert két fő attrakcióját, a pálmaházat, illetve a rózsakertet. (2013)" forrás


"Szombat lévén nagy a nyüzsgés a Notting Hill környékén. A Portobello Road külvárosi piacán nemcsak régiségeket, ékszereket vásárolhatunk. Itt mindenki talál magának megfelelő csecsebecsét, bár az útikönyvek ígérte századeleji hangulat már a múlté. A piac nyüzsgését magunk mögött hagyva átsétálunk a Hyde Parkba, amely minden évszakban kellemes hely. Ilyenkor már kezd elnéptelenedni az amúgy közkedvelt park, pedig egy nyár közepi Rolling Stones koncerten vagy Pavarotti előadásán akár százezer ember is koptatja itt a füvet. A vadkacsák és a hattyúk örökké ott úszkálnak a Serpentine nevű tavacskán, a városi strand pavilonjai viszont már üresen állnak. Kellemes sétával jutunk a Green Parkig, s azon át a Buckingham Palotához. A szigorúan őrzött, zárt kapukon keresztül nehéz elképzelni, milyen is lehet az élet odabent. Végül a Piccadily Circus érintésével a Regent Street-re megyünk. Az Európában egyedülálló, hosszan kanyarodó pompás háztömb egyik elegáns csokoládéüzletében veszünk egy kis útravalót. A legújabb angol divat szerint öltözött eladó fehér kesztyűvel, óvatosan csomagolja kiválasztott bon-bonjainkat. A méregdrága finomságokat az Oxford Street-ig el is majszoljuk." forrás


"Elkezdtük a tervezett programunkat, rögtön ütősen, mert a régi Tate galériával nyitottunk. Természetesen mindenhova metróval lehet a legegyszerűbben eljutni, az Oyster kártyával lehet a legolcsóbban utazni. Ez egy elektronikus kártya, melyre tetszés szerinti összeget, tetszés szerinti gyakorisággal lehet feltölteni és a kezdeti és végponti leolvasással a jegy árát levonja az összegből, gyakorlatilag bankkártyaként működik. Minden angol állami múzeum ingyenes, így a Tate is. Itt vannak az angol képzőművészek alkotásai egyrészt időrendi besorolással, másrészt a kiemelkedő művészeknek összegyűjtött, önálló helyen kiállított műveivel. Engem alapvetően a Turnerek izgattak.

Terveztük, hogy beiktatunk egy hajókirándulást az út során. Mikor kijöttünk a múzeumból, felfedeztük, hogy van egy menetrendszerű hajójárat, mely egészen a Tower-ig megy innen és könnyű volt dönteni, ezt a hajókázást választjuk, hiszen úgy is arra a környékre terveztük a további programot. A nagyjából 20 perces hajókázás alatt a part menti látványosságok zömét érintettük, a Parlamentet, a Big Bent,a Kleopátra tűjét, a Royal Fesztivál Hall-t, a Szent Pál katedrálist a gyalogoshíddal a Tate modern előtt, és a folyamatosan épülő új Londont mindkét parton. Megdöbbenve fedeztük fel azt, hogy milyen ütemben épül ki a modern London, hiszen a korábbi csodaépület, az "uborka" már eltörpül az új épületek között.

A következő napi cél a modern London felfedezése volt és annak legjobb módja a Themze partján lesétálni Tower Bridge-ig, azon átmenve felfedezni az új épületeket a túlparton. Nem gondoltuk volna, hogy ilyen tartalmas lesz az út, de szerencsére meglepetésekkel volt teli. Amint elindultunk beleütköztünk Drake kapitány zászlóshajójába, majd feltekintve, London legújabb csodaépülete a The Shard magasodott fölénk, bár még elég messze voltunk tőle. Tovább haladva a Southwark katedrális található, szép kerttel, elegáns homlokzattal, belül gyönyörű oltárral, szép üvegablakokkal, köztük a Shakespeare-nek dedikált emlékművel és ablakkal, ahol a művekből választott motívumok láthatók. Átsétálni a Tower Bridge-en önmagában egy élmény,és egy lélegzet elállító visszatekintés után a túloldalon egy kis pihenés után folytattuk a bejárást. (2014)" forrás


Londonban találhatóak a világ legnagyobb múzeumai, gyűjteményei, galériái és a jó hír az, hogy mind ingyenesek. A természettudományi, illetve a Victoria és Albert múzeumok az Exhibition, illetve a Cromwell Roadon találhatóak, és mind ingyenesek.

A West Enden találod a National Potrait Galleryt és a National Galleryt – mind a kettőt a Trafalgar téren. A neves Tate szintúgy ingyenes, de a legnépszerűbb még mindig a British Museum, amely a Great Russel utcában található, és több mint 7 millió műkincset rejt." forrás

A királyi palota - Buckingham Palace

Az épületet eredetileg 1633-ban emelték, a Citytől nyugatra elhelyezkedő beépítetlen területen. A nevét egyik tulajdonosáról, Buckingham hercegéről kapta. 3 évszázada még csak egy vidéki kúria volt London közelében. Legelőnyösebb tulajdonsága páratlan fekvése volt: citromfák szegélyezték, 2 nagy park között terült el csodálatos panorámával a Westminsterre, a Cityre és a St Paul’s Székesegyházra. (Egyes források váltig állítják, hogy a 18. század legelején a palota közvetlen szomszédságában egy közönséges kupleráj üzemelt.)

Az épület elhelyezkedésével azonban volt némi probléma is, ugyanis a területnek, amin feküdt, a fele a koronához tartozott. Így amikor a frissen házasodott III. György kinézte magának, kénytelenek voltak eladni neki. A király azért vásárolta meg 19 éves neje számára, hogy a közeli St James’s Palotától elszeparálódva, magánéletüket óvva tudják felnevelni a gyermekeiket. Ugyan ők is végeztek átalakításokat az épületen, de annak fénykorát mégis az 1820-as évektől datáljuk, ekkor ugyanis a király művészkedvelő fia, a későbbi IV. György vette birtokba, aki korának legkiemelkedőbb építészét, John Nasht bízta meg az átalakításával. További bővítésekre Viktória idejében került sor, miután a királynő hozzáment az unokatestvéréhez, Alberthez. Ekkor vált a királyi család hivatalos otthonává és így már túl kicsinek bizonyult egy nagyobb család befogadására és az állami funkciók ellátására.

A háromszintes palotának, mely kedvelt látnivalója Londonnak, körülbelül 600 szobája van, 19 állami terme, 52 hálószobája a királyi család és a vendégek számára, további 188 pedig a személyzetnek van fenntartva. Ezekhez 78 fürdőszoba tartozik. 92 irodájában folyik a munka. Több, mint 600 alkalmazottat foglalkoztatnak (takarítók, vízvezeték szerelők, kertészek). 2 ember kizárólag a palota 300 órájáról gondoskodik. Évente 50.000 ember érkezik ide vendégként és 3 millió látogatóként. Amennyiben mi is közéjük szeretnénk tartozni, augusztus végén, szeptember elején látogassunk a városba, amikor is egy hónapra – amíg a királyi família Skóciában nyaral – jó néhány termét megnyitják a nagyközönség előtt. Amikor a királynő otthon tartózkodik, akkor a Palota tetején felvonják királyi zászlót. Az épülettel szemben Viktória királynő szobra áll. Idén (2012) hosszabb időre és kétszer is kinyitották a Palota kapuit. Az aktuális dátumokról ezen a linken lehet tájékozódni.

Őrségváltás nincs minden nap, így érdemes előre megtervezni, hogy melyik nap megyünk a Palotához. A látványosabb rész a park ellentétes oldalán, a lovas testőrség laktanyájánál zajlik (Horse Guards Parade), kb. 11-kor, majd a palotánál meg lehet nézni, ahogy bevonul a testőrség a kapukon (kb. 11.15) majd jó fél óra, háromnegyed óra múlva távozik. Sima hétköznapokon ez mindössze pár percig tart. (Terror elhárítási célzattal sose adják meg a pontos időt és útvonalat, így eléggé kiszámíthatatlan.) Odafelé a vörös köves úton a The Mall-on masíroznak végig az istállóktól a palotáig, de sokszor még a forgalmat sem állítják le arra a pár percre. A mai ceremónia már nyomába se érhet a régi parádénak. Aki ki megy Windsorba is, az inkább ott nézze meg az őrségváltást. Nincs akkora tömeg és valamivel látványosabb is.

,, A Buckingham palota július végétől szeptember végéig látogatható (egy része). Az épületet kívülről nézve nem is tűnik ilyen nagynak, de még is az.

Nagyon ajánlom, hogy jegyünket előre vegyük meg online. Ne bízzuk a szerencsére, hogy csak úgy odamegyünk, mert bizony vannak ’Sold out’ időpontok. Ha már tudjuk előre, mikor érünk rá, foglaljuk be. Kérjük a helyszínen való jegyfelvételt, mert az ingyenes. ’Pre-booked ticket’ ablakhoz kell csak fáradnunk érte a bejáratnál. A jegyünk csak a Dísztermekbe lesz érvényes, a kertnéző idegenvezetős séta nincs benne.

Belépés előtt egy egyszerűsített biztonsági ellenőrzésen kell mindenkinek átmennie. Csak a fémekre mennek rá (kés, fegyver stb). A táskánkban lehet ital és szendvics is, de a dísztermekben nem lehet sem inni, sem enni!
Mindenki kap egy audio guide-t, magyar nyelv nincs, így maradt az angol. Érintőképernyős kis kütyü az „idegenvezetés”, ami nagyobb egy picit a telefonunknál.

19 termet tekinthetünk meg (fényképezni tilos!), amik például a hivatalos fogadás helyszínéül szolgálnak. Döbbenetesek a terek, az oszlopok! És az aranyozott díszítés és puha padlószőnyeg a jellemző mindenhol. Tanácsolom, hogy lassan haladjunk, vegyünk mindent szemügyre. Nincs időkorlát, tehát akár 4 órát is bent lehet az ember.

A kijárat felé haladva van a WC, a dísztermeknél nincs lehetőség mosdóhasználatra.Egy ajándékbolt is vár ránk, hogy tovább költsük a pénzünket. Szerintem aligha fogtok itt vásárolni, vagy max. egy képeslapot. A kert melletti kis ösvény vezet el minket a kijárathoz. Meglepően hosszú a séta (nekem nem, de időseknek bottal tuti igen)

Nem mondom, hogy olcsó a Buckingham palota látogatása, de nekem annyira tetszett, hogy akár 40 fontot is kiadtam volna. Belépő: 20,5 font Teázó: 7,9 font – egy jegeskávé és egy süti (ha belefér a költségkeretbe, ne hagyjátok ki)
Hivatalos látogatói kézikönyv (hasznos, ha több infót szeretnénk): 4,95 font Összesen 33,35 fontomba került (+Oyster – közlekedés). Megérte, sok élményt adott. Órákat tudnék mesélni. (2015)" forrás

Westminster Abbey (apátság)

Az Apátság London egyik legrégebbi épülete. Arra a kérdésre, hogy mennyi idős pontosan, nem egyszerű a válasz. Az viszont biztos, hogy már több mint ezer éve celebrálnak miséket ezen a helyen. Az első szerzetescsoport, mely 960 körül alakult, a király támogatását élvezte, aki területet biztosított nekik, ezen, az akkor még két folyóág által körülölelt szigeten -, ezzel is erősítvén a Korona és az Egyház közötti kapcsolatot, ami végigkísérte az Apátság történetét. A Westminster Abbey abban a kiváltságban részesült, hogy koronázó temploma lehetett – V. és VIII. Edward kivételével – az összes angol uralkodónak Hódító Vilmos óta, tehát 1066-tól egészen napjainkig. Az apátság nagy része, melyet most is láthatunk 1220 és 1272 között épült, III. Henrik idejében, aki eladta az ékszereit, hogy fedezni tudja a költségeket. Később többször bővítették, legutoljára a két torony készült el, Sir Cristopher Wren tervei alapján.

Az épületben több, mint 3000 ember van eltemetve, vagy síremlékkel megtisztelve. A királyi család tagjain kívül azokat helyezték itt örök nyugalomra vagy állítottak nekik emléket, akik művészetükkel, tehetségükkel vagy tetteikkel emelték Anglia fényét: államférfiak, tudósok, költők, muzsikusok és katonák. De itt nyugszanak az egykori szerzetesek, papok, mecénások, sőt azok is, akik egyszerűen csak a közelben laktak. Sokat megtudhatunk az elhunytak szociális, politikai vagy kulturális hátteréről, ha alaposan szemügyre vesszük az emlékműveiken, sírjaikon szereplő szobrokat. Olyan nagyságokat temettek ide, mint Charles Darwin, Sir Isaac Newton, Geoffrey Chaucer, Charles Dickens, George Friderick Handel, Laurence Olivier és Thomas Hardy. A sírok zsúfolásig töltik a falfülkéket. Vannak köztük olyanok, melyek pompája az uralkodói mauzóleumokéval vetekszik és olyanok is, amelyeket csak a padló egy szerény kőlapja jelöl. Annak a férfinak is állítottak itt emléket, aki először hordott magával ernyőt Londonban. Az Apátság több mint 12 millió téglából épült. A hajója a legszélesebb az országban. A tornya 82.3 méter magas.

A bejárat nem a tornyok alatt, hanem a Parliament Square felől található. Menjünk oda nyitásra, különben képtelenség lesz kivárni az óriási sort. Érdemes élni a magyar nyelvű magnós idegenvezetés lehetőségével. Misék idején, ünnepnapokon nem látogatható az Apátság, vagy csak korlátozottan. Az aktuális nyitva tartásról mindig érdeklődjünk előre. Ha időnk engedi Londonban, látogassunk el a közeli Westminster Katedrálisba is, ahol szintén magyar tájékoztatóval várnak bennünket. Ingyenes a belépés, csak annak kell fizetni, aki a toronyba is fel szeretne menni. Érdemes kifizetni azt a pár fontot, mert lift visz fel és nagyon érdekes a kilátás. (A Victoria Streeten kell elindulni a pályaudvar felé. Az épület bal kéz felől lesz.)

,, A belépő ára (20 font a felnőtt jegy) és a sor mérete rémisztően hat az emberre, de megéri kifizetni és végigállni (kb. 30 perc volt). Itt koronázzák az angol uralkodókat, nagyon sok tudósnak, művésznek, királynak van itt a sírja. Az épület maga is csodálatos! És a lényeg: magyar nyelvű audio guide is van. (Amikor megkérdezték, honnan jöttünk a fickó egyből elkezdte: Puskás, Kocsis, Czibor...) Sajnos belül nem lehet fotózni. (2017)" forrás

Parlament

A Westminster negyed a főváros szívében immár csaknem ezer esztendeje a politikai és a királyi hatolom székhelye. Azóta játszik szerepet a nemzet történelmében, mióta Hitvalló Edward 1065 körül kiköltözött elődei palotájából, hogy a Tyburn folyó ingoványos torkolatánál egy nagy templomot építsen, a „West Minstert” és mellé egy palotát, hogy felügyelhesse az építkezést. A kegyes életű király tíz nappal az apátság építésének befejezése után meghalt. A Westminster Palota azonban ettől fogva 400 éven keresztül a királyok első számú lakhelye maradt egészen addig, amíg egy tűzvész meg nem rongálta, s VIII. Henrik emiatt új palotát nem építtetett a Whitehallon. A Westminster Palota 1512-től a parlament hivatalos székhelye lett, bár képviselői már a kezdetektől fogva itt üléseztek.

Mivel a „Régi Palota” elsősorban a királynak és az udvarának volt a rezidenciája, úgy tervezték, hogy megfelelő helyszínt biztosítson az állami ceremóniák számára, de nem az üléseknek. Így az elkövetkező századok során többször átépítették, kibővítették, de a legfontosabb része továbbra is a Westminster Hall maradt, amely még ma is áll, mint az épület egyetlen eredeti része (1099.). Ez a legnagyobb normann terem Európában. Az alsó és a felsőház szétválása 1332-ben kezdődött el. Az alsóházba tömörültek a lovagok és a polgárság, míg a felsőház a nemesekből és a papokból, egyháziakból tevődött össze. Ők a palota különböző részein üléseztek, egészen addig, amíg 1834-ben újra tűz pusztított az épületben. Csak a Westminster Hall és a Jewel Tower maradt meg, amit királyi kincstárnak építettek. Így lett a mai épület a viktoriánus kor páratlan emlékműve. Charles Berry úgy álmodta meg az „Új Palotát”, hogy összhangban legyen a szomszédos Westminster Apátság VII. Henrik kápolnájával (a két épület között állva ezt érdemes megfigyelni!) és hogy funkciói már megfeleljenek a parlamentnek. Az elképzeléseit olyan tökéletesen sikerült megvalósítania, hogy az épület nem csak a parlamentáris reform, hanem az egész nemzet történelmének a szimbóluma lett. Ez az egyetlen parlament a világon, aminek a fotóját még az amerikai diákok is felismerik!

A II. Világháború alatt az épület többször is megsérült. A brit parlamentet a „Parlamentek anyjának” nevezik. (Az angol országgyűlés ebben az új formában legelőször a 12. században ült össze.) A parlament szó egyébként a francia parler szóból ered, aminek a jelentése: beszélni. A londoni Parlament épülete számokban: A Temze-parti Palota 266 méter hosszú, kívül több mint 300 király, királynő és szent szobra díszíti. 1100 szobája van, 100 lépcsőháza és 4,8 kilométernyi folyosója. Legmagasabb része, a Viktória Torony 98 méter magas. (Itt őrzik a régi aktákat.) Tetején akkor húzzák fel a zászlót, ha a parlament ülésezik. Az óriási lobogó 11 x 5,5 méter. Van 2 kisebb zászló is, így 3 méretből válogatnak a szél erősségének megfelelően. A Királyi lobogó évente egyszer kerül felvonásra, amikor a királynő megnyitja a szezont. Az épület biztonságát 26 rendőr és 34 portás vigyázza. A parlamentnek ma 650 tagja van. Ezek az alsóházba bejuttatott képviselők, akiket az általános választójog alapján választanak meg. A felsőháznak 1200 tagja van: örökletes és élethosszig tartó joggal rendelkező főrendi méltóságok, főbírók és püspökök. Feladatuk az alsóház által beterjesztett törvényjavaslatok felülvizsgálata, esetleges módosítása, újabb törvényjavaslatok kezdeményezése, valamint a Legfőbb Fellebbviteli Bíróság ülésein való részvétel.

A főurak a képviselőktől eltérő bejáraton jutnak be a Parlamentbe. A ruhatárban mindegyiknek saját fogasa van névtáblával. Az épület csak időszakosan látogatható. Ha ott létünkkor nyitva van, akkor kb. 75 perces idegenvezetős bejárásra fizethetünk be. Több világnyelvből lehet választani. Persze online is lehet jegyet venni. 15 euró a belépő (diákjegy 10). Nyáron nem ülésezik a parlament, s ilyenkor több esély van arra, hogy nyitva legyenek a turisták számára. A mi parlamentünk ülésterméhez képest ugye az ottani jóval kisebb és náluk a képviselők szorosan egymás mellett ülnek, látszólag elég kényelmetlenül.

Parlament látogatás magyar idegenvezetővel  !!!!

Big Ben

Sokan tévesen úgy hiszik, hogy a londoni parlament 96 méter magas óratornyát hívják Big Ben-nek, ám valójában ez a legnagyobb, 13,75 tonnás harangjának a neve. Azt tartják, hogy az 1859-es újjáépítési munkálatok felügyelője, Sir Benjamin Hall után kapta a nevét, de az is lehet, hogy Benjamin Caunt, a híres bokszoló volt a névadó. Az 1858-ban épült harang a második volt, ami a torony számára készült, ugyanis az első megrepedt, amikor kipróbálták. A jelenlegin is van repedés. Az óra a legnagyobb Nagy-Britanniában: 4 számlapját oldalanként 312 opálüveg intarzia panelből rakták ki. Átmérőjük egyenként 7,5 méter. 2 emeletes busz el tudna fordulni rajtuk egymás mellett. Az óramutató 2,7 méter, a percmutató 4,3 méter hosszú, ami pontosan megegyezik az emeletes buszok, a double deckerek magasságával. Mindegyik üreges rézből készült, hogy ne legyen túl nehéz. A római számok is rézből vannak, 60 cm magasak. Az inga végén lévő súly 4 mázsa. Ugyanennyit nyom a kalapács is, amely az adott időpontban oldalba kondítja a Big Bent.

Közismert harangjátékát nem csak Londonnal és a Parlamenttel azonosítják az emberek szerte a világban, hanem a BBC rádióval is, amelynek külföldre sugározott adásaiban a pontos idő jelzésére használatos. A nagyharang mellett 4 kisebb is található. Érdemes megfigyelni, hogy egy dallamból minden negyedórában egy sorral többet játszanak ezek a harangok, és amikor egészkor a teljes dallam elhangzott, megkondul maga a Big Ben. Annyiszor, ahány óra van. Öblös, méltóságteljes hangját a rajta lévő hajszálrepedésnek köszönheti. Öt szakértő alkalmazott tartja karban az órát. Régen hetente egyszer fel kellett húzni. Ez két embernek egy teljes napi munkájába került. Egy ideje villanyszerkezet helyettesíti őket. Mióta működik, az óra másodpercre pontos. Eddig kétszer állt meg rövid időre: egy alkalommal rászállt egy galamb a mutatójára, ami a madár súlya alatt nem tudott megmozdulni; 2004-ben pedig az óriási, Londonban szokatlan hőség okozta a galibát.

Amikor 1941-ben, a bombázások során találat érte a Westminster Csarnokot, beszakadt a teteje és a toronyóra is megsérült. A BBC mikrofonja lerepült a mélybe. Az óraszerkezet azonban kötelességtudóan működött tovább, mintha mi se történt volna és azóta sem esett baja. Különleges eszközzel biztosítják az óra pontosságát: az egyik vízszintes lendkeréken egy bronz egypennys pénzdarab hever, ami szabályzóként szolgál, ugyanis pontosan ekkora súly kell ahhoz, hogy továbbra is hajszálpontos legyen az óra. A torony tetején akkor gyúlnak ki este a fények, ha valamelyik ház az éjszakába nyúlóan ülésezik. Nem könnyű Londonban a Big Ben-ről olyan fotót csinálni, amin nem tengenek túl a bámészkodó turisták. Kis türelemmel és találékonysággal azonban meg lehet találni azt a helyet, szöget, ahonnan kellő önelégültséget kiváltóan szuper fotót vagyunk képesek csinálni. Sokan a hídról fotóznak, mert az a legkényelmesebb szög. Érdemes este visszamenni fotózni, mert a Big Ben és a Parlament megvilágítva még szebb és impozánsabb, mint nappal.

Downing Street 10

A mindenkori brit miniszterelnök hivatalos londoni rezidenciája. II. György király a miniszterelnökének, Sir Robert Walpole-nak akarta ajándékozni ezt az épületet, ám ő csak azzal a feltétellel fogadta el ezt a nagylelkű gesztust, hogy csak a mandátuma idejére költözik be a 30 szobás épületbe, majd átadja azt a következő miniszterelnöknek. Így indult ez a hagyomány. A mellette lévő épületben, a 11-es szám alatt a pénzügyminiszter lakik. A komplexum több miniszteri hivatalnak is otthont ad. Az utcát – biztonsági okokból – 1989 óta egy vasrácsos kapu zárja le. Érdekesség: Tony Blair nem a 10-es szám alatt lakott, mivel ez a ház túl szűknek bizonyult népes családja számára, így helyet cserélt az akkori pénzügyminiszterrel.

St. Paul's katedrális

A legnagyobb protestáns templom Angliában. A kupolája, - mely London egyik jelképe -, a második legnagyobb a világon. Egyedül a római Szt Péter Bazilikáé előzi meg. Magassága 111 méter. A csúcsán lévő kereszt és az azt tartó gömb súlya 7 tonna. Az első katedrálist az anglo-szaxon időkben építették, de később elhanyagolták. Annyira, hogy az emberek a főhajón keresztül hajtották a birkákat a piacra. Az 1666-os Nagy Londoni Tűzvész során leégett. Még a harangjai is elolvadtak. A jelenlegi épületet Sir Christopher Wren álmodta meg, akit itt is temettek el. Sírján az a felirat áll, hogy „ha az emlékművét keresed, nézz körül”. A kriptában nyugszik még többek között Wellington hercege és Nelson Admirális is. A Whispering Gallery-be (Suttogó Galéria) 259 lépcső vezet. Onnan az elnevezés, hogy a kitűnő akusztika miatt a kupola alatt még az elsuttogott szavak is jól hallhatóak. Az óratoronyban két harang van: Great Paul és Great Tom. A Great Paul az ország legnagyobb harangja. Minden nap egykor jelzi, hogy ebédidő van. A Great Tomot akkor kongatják meg, ha meghal az uralkodó. A másik toronyban lévő harangok vasárnap és különleges alkalmakkor szólnak. Ilyen volt Lady Diana és Károly herceg 1981-es esküvője is, melyet a katedrálisban tartottak.

Parkok

Londonnak több mint 30%-a zöldövezet. Több mint bármelyik hasonló méretű nagyvárosnak. A mai parkok régen privát királyi kertek voltak vagy vadászterületek. Ma sok ezer ember használja őket sportolásra, pihenésre. A londoniak nagyon szeretnek sétálgatni ezeken a friss levegőjű területeken, melyek nagy részét örökzöld bokrokkal ültették be, így télen sem kopárak. Óriási figyelmet fordítanak a virágokra, melyek mindig az adott évszaknak megfelelően pompáznak, teljes szín kavalkádban, mégis harmóniában, mindig frissen. Tavasszal – főleg április környékén – szívmelengető látványt nyújtanak. Külön figyelmet érdemel ebből a szempontból a St James’s Park, illetve a Queen Mary Rose Garden a Regent’s Park közepén.

Hétköznap általában ebédidőben térnek be a parkokba az emberek, hogy a fűre telepedve elfogyaszthassák gyors ebédjüket. Sokan a padokon üldögélve olvassák el a napi sajtót. Hétvégén a családdal, barátokkal együtt érkeznek, leterítik a hatalmas plédeket és piknikeznek, játszanak, beszélgetnek. A gyerekek egyik kedvenc időtöltése a mókusok kergetése. Szinte minden parkban ott szaladgálnak ezek a hosszú, bojtos farkú, szürke állatok, melyek már annyira megszokták az emberek közelségét, hogy kézből is elfogadják az eleséget. A madarakat ugyan nem szabad etetni, de ők is régi lakói a parkoknak. Több tó vízén láthatunk hattyúkat, libákat, Mandarin kacsákat, a St James’s-ben pedig még pelikánok is vannak! A padok jó részének háttámláján felírat látható. (Pl. „Marynek, aki minden délután itt olvasgatott” vagy „Sarah-nak, aki ebben a parkban szokott játszani az unokáival”.) Ezekkel az elhunytak hozzátartozói állítanak emléket szeretteiknek. Gyakran rendeznek koncerteket is a hatalmas zöld területeken. Az egyik leghíresebb ilyen rendezvény volt a Live 8, 2005-ben, melyen 200.000 ember gyűlt össze a Hyde Parkban.

St James’s Park

Az egyik leghangulatosabb és legfrekventáltabb zöld oázisa Londonnak. Egyik felén a Királyi Palota, a másikon a lovas testőrség laktanyája és a kormányhivatalokat felsorakoztató White Hall határolja. Gyönyörű virágok, mókusok, madarak, pelikánok teszik élettel telivé – a számtalan látogató mellett. A tó közepén lévő hídon halad áll a The Diana Princess of Wales Memorial Walk, az elhunyt walesi hercegnőnek emléket állító sétaútvonal, melyet bronzszínű plakettek jeleznek.

Hyde Park

A St James’s-ből a Green Park vezet át a Hyde Parkba. A 3 zöld terület láncszerűen kapcsolódik össze, kb. 5 km hosszan. Utóbbi az egyik legnagyobb füves rész a városban. Ez volt hajdan az első királyi park Londonban, amit megnyitottak a köznép előtt. A királyi születésnapokon innen hallhatjuk az ágyúdörgéseket. A Marble Arch-nál lévő sarkában található az ún. Speakers Corner, ahol vasárnap délelőttönként mindenki szabadon tarthat beszédet bármilyen témában, nyíltan elmondhatja a véleményét, amiről csak jólesik. Egyetlen tabu van: őfelsége, a királynő! Íratlan szabály, hogy kerülni kell a rasszista, obszcén, illetve isten káromló kifejezéseket. A tehetősebbek ide járnak lovagolni, a körbefutó, tükörsima betonút pedig, a görkorisoknak és a bicikliseknek a Mekkája.

Hosszúkás taván, a Serpentine-en vízibiciklizni is lehet. A hideg ellenére többen tartják magukat ahhoz a hagyományhoz, hogy Karácsony napján úsznak benne egyet. A víz köti össze a Hyde Parkot a Kengingoton Gardennel (itt már Long Waternek hívják a tavat), melyet II. Vilmosnak alakítottak ki, aki a Kensington Palotában lakott. Az épület a mai napig használja a királyi család. Egyes részei látogathatóak. Diana is itt élt, miután megromlott a házassága Károly herceggel. Ebben a parkrészben áll a híres Pán Péter szobor is. A Hyde park-beli sétát könnyen össze lehet kapcsolni a Harrods luxus áruház meglátogatásával. Aki nyáron megy Londonba, az lehetőleg időzítse a Hyde park meglátogatását hétvégére, nem csak a Szónoki sarok miatt, hanem, mert akkor a legszórakoztatóbb nézni ott az embereket. Ha van szabad nyugágy vagy pad és süt a nap, akkor még szuperebb lesz az élmény.

,, Kicsit fújjuk ki magunkat ebben a királyi parkban. Vegyüljünk el a nem ritkán öltönyben a fűben fekvő managerek között és ne csodálkozzunk, ha alul vagyunk öltözve. The Serpentine tó körül mindenképp élvezetes a mókusokkal ejtőzni. Nyugalommal ellentétben nem ritkán bele futhatunk egy Rolling Stones vagy egy Daft Punk koncertbe is. Diana emlékműve megható a körbe csordogáló vagy éppen fodrozódó vízjátékával, ami így a hercegnőt személyesíti meg.

Speakers' Corner egy olyan hely, ahol engedélyezett kinyilvánítani a mondanivalót vagy egy vitát kezdeményezni. A közhiedelemmel ellentétben itt sincs mentesség a törvények alól, csak a rendőrség egy kicsit engedékenyebb.

A park nyugati végében találjuk a Kensington-palotát és gyönyörű kertjét, ahol korábban Diana lakosztálya is helyet foglalt. Ma Harry, Vilmos, Katalin és a királyi család néhány idősebb tagja lakik itt. A legenda szerint a palotában nem csak élő hírességekkel találkozhatunk, hanem szellemekkel is." forrás

Regent’s Park

Mint az az angoloktól elvárható, az óriási park nagyon gondozott, sok turista szerint a legszebb és a legjobb állapotban tartott park Londonban. Ha nagyon át akarunk alakulni igazi londonivá, akkor érdemes vinni valami enni- és innivalót, és piknikezni, úgy ahogy azt a helyiek teszik. A híres építész, John Nash tervezte a parkot körülvevő elegáns sorházakkal együtt. Van egy nagy csónakázó tava, egy nyári színháza, és otthont ad a híres Londoni Állatkertnek. Legszebb részei a Primorse Hill, ahonnan szép kilátás nyílik a városra és a rózsakert egy kisebb vízeséssel, ahol az „Egy Fiúról” című Hugh Grant filmben a kisfiú véletlenül agyon dob egy kacsát az anyukája által sütött kenyérrel. (Még véletlenül se próbáljuk meg életben eljátszani ezt a jelenetet, főleg nem az anyukánk által sütött kenyérrel. Belegondolni is rossz, hogy mennyire haragudna a mama, ha a londoni utazásra becsomagolt szendvicsét a vízbe dobnánk.) A parkhoz közel van a Madame Tussaud's, tehát a két program könnyen összekapcsolható. Az állatkertbe látogatók oda- vagy visszamenet átsétálhatnak a közeli parkon.


,, Őzikék a Richmond Parkban – Ha London parkjairól beszélünk, akkor mindenkinek a Hyde, a Green, a St. James vagy a Regents ugrik be elsőként, és bár ezeket is imádom, de ha kicsit több ideje van az embernek és lokálpatriótább élményre vágyik, akkor érdemes megint csak felkerekedni és a központnál kicsit messzebbre merészkedni – a Richmond park az egyik személyes kedvencem, a legjobbak a szabadon flangáló őzikék és szarvasok!" forrás

Covent Garden

London első tere. Inigo Jones alakította ki 1630-ban. Először egy kolostor kertje volt, majd évszázadokon át zöldség és virágpiac. Emlékeznek a My Fair Ladyre? Eliza Doolittle is itt volt virágáruslány. A piacot átköltöztették a Temze déli partjára, a régi standok helyét pedig átvették a modernebb üzletek, melyeket üvegtetővel kötöttek össze. Itt szinte minden kapható a kézműves termékektől kezdve az eredeti Disney dolgokig. Több, mint 1 millió tonna áru cserél itt gazdát évente. Vásárlás vagy ebédközben utcai mutatványosok szórakoztatják a nagyérdeműt. A hűvösebb londoni napokon érdemes venni egy forró jacket potatot (héjában sült krumpli különböző feltétekkel), amit kis tálcán, műanyag villával kínálnak, így „előadás közben” is elmajszolhatjuk. A produkciókat általában a teret lezáró Saint Paul’s templom előtt láthatjuk. A sarkon isteni töltött leveles tésztát, Cornish pasty-t vehetünk. Pár üzlettel odébb nagyon finom a joghurtból és friss gyümölcsökből készített fagylalt.

Oxford street

Az utca neve onnan származik, hogy a római időkben ez volt az Oxfordba vezető főút. Az 1700-as években cirkuszoknak és tigris viadaloknak adott otthont. Még ma is vannak itt viadalok, elsősorban a leárazások idején, amikor az emberek egymás kezéből kapkodják ki potom pénzért kínált holmikat. A Hyde Park felőli végén található Primarkban és a Totthenam Court Roadnál lévő SportsWorldben olyan, mintha mindig kiárusítás lenne. Ezekbe érdemes betérni. Ne hagyják ki a neves Selfridges áruházat sem, mely 1909-ben nyitott! 8 szinten 100 osztálya van. Ez a valaha készült legnagyobb épület, amit áruháznak terveztek. Már a nyitás napján több mint 90.000 látogatója volt. Itt határozottan nem fogják magukat úgy érezni, mint aki egy őrületes leárazás kellős közepébe csöppent, de nézelődni mindenhol szabad, nem!? Hadititok, de Önöknek elárulom, hogy a II. világháború alatt egy dekódert rejtettek az áruház alagsorába. Szóval, amikor Churchill Rooseveltet tárcsázta, a hívás az áruházon ment keresztül.

"Kelet-európai, főleg román csalók özönlötték el London leghíresebb bevásárlóutcáját, az Oxford Streetet, riadóztatta a gyanútlan angol vásárlókat a westminsteri önkormányzat. A köztéri kamerák, a Londonban szinte mindenhol telepített CCTV felvételein látható módszert az Evening Standard keddi cikke a legújabb utcai trükknek nevezi, de a világ boldogabb felén hosszú évtizedek óta ismert gagyizás néven (bár a lap szerint Párizsból származik). A csalók leejtenek egy értékesnek látszó, aranyszínű, valójában filléres fémgyűrűt, majd látványosan megtalálják, és megkérdezik a legközelebbi járókelőt, vajon az övé-e. A nemleges válaszra gyakran felhívják a figyelmet a gyűrűbe ütött hamis fémjelre, majd felajánlják, hogy olcsón eladják a gyanútlan áldozatnak. A gyanútlan áldozat az esetek egy részében belesétál a csapdába, és 20 font körüli, vagy az alatti összegért megveszi a gyűrűt. A gagyizás az utóbbi időben mindennapos jelenséggé vált Londonban, egy helyi ékszerbolt tulajdonosa szerint egy hét alatt legalább ötven járókelő esett áldozatul a csalóknak. (2013)" forrás

Harrods

(herodsz) Charles Henry Harrod 1834-ben nyitotta meg fűszerboltját, melyet 1849-ben, Knightsbridge-be költöztetett remélve, hogy a közeli Hyde Parkban megrendezésre kerülő Nagy Kiállítás (Great Exhibition) miatt az ő üzletében is megnő a forgalom. Később eladta a boltot a fiának, aki sikeresen felvirágoztatta. 1985-ben az Al Fayed testvérek vették meg 615 millió angol Fontért. A testvérpár egyik tagja Mohamed Al Fayed, annak a Dodinak az édesapja, aki 1997-ben Diana hercegnővel együtt elhunyt a tragikus, párizsi autóbalesetben. A pár emlékét őrzi a 3-as számú ajtónál lévő, életnagyságú szobor és az egyiptomi mozgólépcső közelében lévő kis üvegpiramis, melybe egy gyűrűt és egy poharat zártak. Az ékszer az a jegygyűrű, melyet Dodi a baleset előtti napon vásárolt a walesi hercegnőnek, a rúzsfoltos pohárból pedig Diana ivott az utolsó vacsorájukon.

A Harrods a világ egyik legnagyobb áruháza. 93.000 négyzetméteren, 7 emeleten, 330 részlege van, melyeken több mint 5.000 alkalmazott szolgálja ki a napi 300.000 vásárlót. Saját alagútrendszere és átjárói vannak a raktárak és az áruház között. 19 bár, kávézó és étterem várja az igényes és pénzes vendégeket. Amikor besötétedik, 11.500 égő világít az épület külső részén, mindennap úgy, mintha Karácsony lenne. Nem véletlen, hogy a tengerentúlról érkezett turisták körében ez a 3. legnépszerűbb látványosság Londonban. Itt volt először lift egész Nagy-Britanniában. (1898.) A hölgyeknek, akik a legfelső szintig utaztak, brandyt kínáltak, hogy el ne ájuljanak a nagy izgalomtól. Ma már 40 liftje van, melyek úgy 80.500 kilométert tesznek meg évente.

Az áruházat annak is érdemes felkeresni, aki nem akar vásárolni, mert olyan, mint egy múzeum, ahol eladásra kínálják a tárgyakat. Gyönyörű a csempékkel kirakott, színes üvegmennyezettel borított élelmiszer részlege, mely több teremből áll. Érdemes végigsétálni minden és megkeresni a magyar Pick szalámit, - merthogy azt is árulnak. A kekszek és jamek között biztosan találunk olyan Harrods-os fémdobozba csomagolt finomságot, amit mi is meg tudunk vásárolni magunknak emlékül. A földszinten árusított szuvenírek között is vannak pár Fontos ajándéktárgyak. Nézzük meg az egyiptomi termet, a játékosztályt és – ha szükséges, ha nem – érdemes betérni egy mosdóba is. Biztos nem láttak még ilyen parfümkínálatot egy fürdőszoba polcán sem, mint amekkora a tükrök alatt sorakozik, hogy a vendégek felfrissíthessék magukat.

Mielőtt tovább indulnának, kényeztessék magukat egy szelet süteménnyel! Az élelmiszer osztályon a csokik és bonbonok között található az a cukrászpult, melynek képtelenség ellenállni. A szemet gyönyörködtető édességek között már 2 Fonttól válogathatunk. Az én személyes kedvencem a ’strawbery frasier’, az epres-habos mennyország. Már a felhajtás miatt is megéri kifizetni azt a pár Fontot, ilyen kiszolgálásban úgy is ritkán van részünk. A csomagolásnak akkor is megadják a módját, ha csak egy szelet süteményt kérünk. Először ráhelyeznek egy kis „Harrods” felirattal ellátott marcipánt, majd körbetekerik celofánnal. Belehelyezik egy méretes, szépséges dobozba, majd az egészet egy hatalmas, Harrods-os szatyorba rakják. Az embernek az az érzése támad, hogy a csomagolásnak több a költsége, mit amennyiben maga a sütemény kerül (de ezt, szerencsére nem fizettetik ki velünk). A pultnál sorszámot kell húzni! Fontos, hogy az áruházba nem engednek be hátizsákkal, rövidnadrágban és a csoportokat sem kedvelik! A területén tilos mobiltelefont használni.

A Harrods-ba akkor érdemes betérni, amikor a közelben múzeumozunk. Nagyon ütős hármast alkot az egymás tőszomszédságában álló V&A (Victoria and Albert Museum), Natural History (Természettudományi Múzeum) és Science Museum (Tudományos Múzeum), melyek mindössze 10 perc kényelmes sétára vannak a híres áruháztól. Ne a főúton (Brompton Road) menjünk, hanem tévedjünk be jobbra is és balra is a varázslatos hangulatú utcácskákba. Ez London egyik legelegánsabb és legszebb negyede, ahol csodákat láthatunk. Ne hagyjuk otthon a fényképezőgépet! Ha már a múzeumoknál vagyunk, ne álljunk meg, hisz csak pár lépés a híres koncertterem, a Royal Albert Hall. Szánjunk egy teljes napot ezekre az élményekre!

Piccadilly Circus

(Phikedeli szörkösz). A színes neonreklámjairól ismert tér 5 utca találkozási pontja. Aki tudja, hogy miről nevezték el, az tájékozottabb, mint a londoniak 99%-a. Aki szeretne a jól informált 1%-ba tartozni, olvasson tovább! A 17. században élt egy szabó, akit Robert Bakernek hívtak. Az általa tervezett keményített ingnyak, melyet ’picadil’-nek hívtak nagyon divatossá vált I. Jakab uralkodásának idején. Amikor Baker meggazdagodott, vásárolt magának egy darab földet a jelenlegi Piccadilly Circus-től északra, melyen házat épített, amit az irigyei „Piccadilly Hall”-ként kezdtek emlegetni. Ez a "gúnynév" nem csak az épületre ragadt rá, hanem az egész környékre. A teret, - melyet már magától értetődően így neveztek el, - John Nash álmodta ide, a Regent Street lezárásaként. Az idők során számos változtatáson ment keresztül, melyek közül az egyik legjelentősebb a körforgalom megszüntetése volt. Az első, hatalmas méretű fényreklámok 1910-ben jelentek meg az egyik saroképület homlokzatán, a Schweppes-et és a Bovrilt hirdetve.

A tér közepén egy szobor áll, melyet sokan Éroszként emlegetnek, – tévesen.A világ első, köztéri alumínium szobrát a nép állította Shaftesbury 7. grófjának, a népszerű filantrópnak emlékére, 1893-ban. Az alak, nem a szerelmet, hanem a jótékonyságot jelképezi. A kezében lévő íjat eredetileg a nemes lelkű grófról elnevezett sugárútra szegezte, de miután a II. világháború során elrejtett szobrot visszatették a helyére, erre nem figyeltek, így az most épp az ellenkező irányba mutat. A Shaftesbury Avenue-t a színháznegyed főutcájaként is szokták emlegetni, így a Piccadilly Circust tekinthetjük a West End kezdőpontjának és akár London központjának is. Nem véletlen, hogy sokan adnak itt egymásnak randevút, bármerre is induljanak tovább. A Green Park felé indulva találjuk a 7 szintes Waterstone’s Piccadilly-t, Európa legnagyobb könyvesboltját. Ez volt az első hegesztett acélépület Londonban.Az üzlet első kirakatrendezője Moholy-Nagy László volt, a Bauhaus stílus egyik vezető művésze, aki 1935-ben menekült Angliába a nácik elől.

Tower

,, Kívülről is látszik, hogy hatalmas az erődítmény, de bentről nézve még nagyobb meglepetés ért minket. Úgy éreztem magam, mintha a rendes utcán sétálnék, nem is Toweren belül. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy mennyi magánház található benne, ahol mind a mai napig emberek és családok élnek.

Céltalanul nekiálltunk fel-alá cirkálni az épületekben. Láttuk a királyi középkori páncélfelszerelést, lószerszámokat is. Úgy gondolták régen, hogy nagy védelmet ad az a nehéz felszerelés, közben pedig több hátránya volt, mint előnye.

A kedvenc kiállításom a koronák voltak. Csak úgy csillogtak a gyémántok, smaragdok a fejdíszeken. Felbecsülhetetlen értékű vagyonok voltak bemutatva a vitrinekben. II Erzsébet koronázási ceremóniáját is megtekinthették az érdeklődök, illetve maga a korona is megcsodálható volt. Ekkor jött egy kérdés a barátnőm részéről? ezeknek mennyi királyi ékszerűk megmaradt, nekünk meg összesen egy koronánk van… Hát igen, az országunkat kifosztották rendesen az elmúlt évezredben.
Felsétáltunk még a tornyokba is, illetve a börtönpincét is megtekintettük. Csudi kis délután volt, de úgy is hamarosan még visszatértünk ide.  (2012)" forrás

Egyéb látnivalók

9 ¾-es peron a Kings Crosson

------------------------------------------------

"Bank of England Museum: Körülbelül 13 kiló (28 fontnyi) aranyrudat nem sokszor vehet az ember a kezébe, aminek az értéke a 140 millió forintot meghaladja. Erre van lehetősége annak, aki az Angol Bank Múzeumát meglátogatja.

Victoria and Albert Museum: A Victoria és Albert Múzeum az egyik legcsillogóbb ékköve Londonnak, ahol nem csak a művészetek, hanem a művészi szintre emelt használati tárgyak formatervezése is órákra rabul ejti a látogatót. Ázsia gazdagon díszített kerámiái, szőnyegjei, páncéljai, fegyverei és egyéb, Európában is teret hódított luxus termékek dizájn gyűjteménye mellett olyan érdekességek is megtalálhatók a falakon belül, mint Michelangelo Dávid szobrának a gipszlenyomata, ami segítségével megalkotta a történelem egyik leghíresebb szobrát az olasz reneszánsz tündöklő mestere.

Science Museum: Hét emeletnyi területen nemcsak a lélegzetelállítóan érdekes és informatív Tudományok Múzeuma, hanem a Tudományok Könyvtára is megtalálható, ahol a felnőttek könnyedén újra gyermekké válhatnak, ahogy elmerülnek az első gőzmozdonyok, légballonok és repülő szerkezetek egyszerűségének a nagyszerűségében. Ki is próbálhatják a legmodernebb repülő és földrengés szimulátorokat vagy csak beülnek egy 3D-s vetítésre (nem ingyenes), ahol a dinoszauruszok előtti időkbe repülhetnek vissza az ősóceán mélyére, ahol a tengereket uraló őslények sokszínűsége kerül bemutatásra.

Greenwich: Az egyik kedvenc helyem Londonban, ahol minden összesűrűsödik, egy könnyen átlátható és bejárható egyveleggé, ami nem csak Londont, hanem Angliát is naggyá tette: a tenger. A Temze partján szárazdokkban elhelyezett Viktoriánus korból fennmaradt teherszállító hajó a Cutty Sark körüljárva is impozáns látvány nyújt, miközben a folyó túloldalán Európa egyik legmodernebb városrésze a felhőkarcolókkal teletűzdelt Canary Wharf nyújt lenyűgöző hátteret. Itt található egy nagyon érdekes száraz csatorna, amin végigsétálva a Temze alatt juthatunk a folyó túloldalára. A régi Haditengerészeti Főiskola területén, ami jelenleg Greenwichi Egyetemnek ad otthont, sok olyan épület maradt fenn, ami megőrizte történelmiségét. Innen csak az út túloldalára kell átsétálni, hogy a neoklasszikus épületben álló National Maritime Múzeumhoz eljussunk. A világ egyik legjelentősebb Tengerészeti Múzeuma kicsiknek, nagyoknak és felnőtt gyermekeknek is rengeteg érdekességgel szolgál. A múzeum mögött elterülő Greenwich Park dombjait megcélozva lehet eljutni a Királyi Obszervatóriumba és a Teleszkóp Galériához, ahol végigfut a keleti és nyugati földtekét elválasztó Greenwichi Nulladik Hosszúsági Fok és minden időzóna alapjául szolgáló Greenwich-i Időköz." forrás


"Gyerekkel Londonban: Aztán nekivágtunk a nagyváros felfedezésének is. Misi babakocsiban, Zsuzsi háti hordóban, így szálltunk be a metróba, ami a híres Baker streetig visz (az aluljáróban Sherlock Holmes pipázik). A világ első metróvonala ez, a világ első metróállomásainak egyikére érkeztünk – ezt meg is őrizték eredeti formájában. Míg mi ezen merengtünk (bronzérmes budapesti földalattink büszke tudatával), a gyerekek a lépcsők és folyosók elvarázsolt kastélyba illő, kusza világát figyelték. A sok millió ingázó reggeli csúcsa már elmúlt, fél tíz után a jegy is, bérlet is sokkal olcsóbb, de a gyerekeknek 5 éves kor alatt amúgy is ingyenes az utazás. És van mit nézni a bácsikon, néniken is: mindegyiknek más a bőrszíne, máshogy beszél, turbánt, kendőt vagy éppen kalapot hord. Még egy átszállás, és eljutottunk a Trafalgar térre, London központjába. Misi ekkor már elszundított a babakocsiban, Zsuzsi is Dani hátába fúrt fejjel aludt. A hét során rájöttünk: az a tulajdonságuk, hogy bárhol képesek egy jóízűt aludni, a legelengedhetetlenebb egy nagyvárosi utazáshoz." forrás


,, London lélegzetelállító látvány a magasból is. Aki nem szeretne sok (nagyon sok) pénzt költeni a London Eye-ra vagy a The Shard kilátójára, az keresse fel a Sky Gardent - ami nevének megfelelően tényleg egy kert - a Walkie-Talkie torony 35. emeletén. Fontos, hogy az indulás előtt mindenképpen jelentkezzünk be a honlapjukon, különben könnyen megeshet, hogy felesleges lesz a séta. Az ingyenes látogatói jeggyel egy órán keresztül 360 fokban nézhetünk körül, de beülhetünk a bárba is egy méregdrága koktélt inni, ami azért nem olyan rossz, ha belegondolunk, hogy a 35. emeletről nézzük végig a naplementét élő egyenes adásban. (Persze Angliáról beszélünk, így lehetőleg ne egy esős napon menjünk.)

London legmagasabban fekvő étterme a Duck & Waffle, mely a Heron-torony 40. emeletén található.Természetesen nagyon drága, és elég nehezen lehet asztalt foglalni. Cserébe 24 órán keresztül tart nyitva, és reggelizni, napfelkeltét nézni simán be lehet ugrani akár foglalás nélkül is, és akkor még nem is költöttük el egy havi fizetésünket egy étkezésre. Ilyenkor nem is zsúfolt a hely, könnyen kifoghatunk egy ablak melletti asztalt is.  (2016)" forrás


,, Shoreditch & Streetart. Shoreditch a londoniak körében a legfelkapottabb városrészek közé tartozik, de turisták közül sokan megfeledkeznek, vagy nem is hallottak róla. Azért szeretem ezt a városrészt, mert mindig más, mindig változik, rengeteg új graffiti van, a streetart igazi fellegvára, és szuper kis kávézók és kajáldák és pop-up boltok nyílnak állandóan. Rengeteg rooftop cinema vetítést is rendeznek errefelé, és bár borsos árat kérnek a jegyekért, de a londoni naplementében flesselve nézni a Top Gunt meg egyéb klasszikusokat a felhőkarcolók között egy ház tetején, azért elég nem-mindennapi élmény tud lenni." forrás

Fotóegyveleg

Tower Bridge

Vissza az elejére


Kommentek

úti kritikus, 2016. 06. 28. 20:36
Kedves Rudolf! Az idegen forrásból átvett megfogalmazások tévességére nem figyeltünk fel. Korrigáltuk. Köszönjük, hogy észrevette.


Sors Rudolf, 2016. 06. 28. 18:17
"ez a legnagyobb, 13,75 tonnás harangjának a neve (kb. ennyit nyom egy kis elefánt is)."--ez marhaság, egyetlen elefánt sem nyom ennyit, egy kifejlett hím példány átlagos súlya is csak 6 tonna...."Greenwichbe, ahol kipróbálhatjuk, milyen egyik lábban északon, másik lábbal délen állni."--elment, s fogalma sem volt hol volt...talán nyugaton és keleten állni, kedves tudatlan...


milán, 2016. 04. 25. 16:31
szerintem is nagyon csodálatos és ami szerintem a legjobban vonzó a big ben de eszt eg kérdem a big ben be fel mehet egy átlagos turista


TeBé, 2015. 04. 17. 19:25
London fantasztikus város, nagyon sokszínű, igazi színes forgatag, minden részét nagyon élveztük a városnézésnek. Az utazás szempontjából a legjobb megoldás a Travelcard vasútállomáson megvéve, mivel így számtalan múzeumban és étteremben 2 for 1 akciót lehet igénybe venni. Arra azonban rájöttünk, hogy ezt a várost nem lehet három nap alatt megnézni, így biztosan visszatérünk még, talán ugyanebbe a hotelbe.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon