ÚTIKRITIKA.HU / Maldív-szigetek






Maldív-szigetek

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Meddig van jövő?

Földrajz

A Maldív szigetek 26 úgynevezett atollra oszthatók fel. Ezeknél az atolloknál sorakoznak fel gyűrűszerű formában a szigetek, köztük azok a hotelszigetek. Úgy néznek ki, mint egy gyöngyfüzér gyöngyszemei. Az atollok többé-kevésbé gyűrű alakú elhelyezkedését a legjobban a repülőtér és a távolabbi szigetek között közlekedő hidroplánok ablakaiból lehet a legtökéletesebben megcsodálni.

Érdekesség, hogy a Maldív-szigetek neve a szingaléz Maala Divaina kifejezésből ered, és ez annyit jelent, hogy „nyaklánc szigetek”, feltehetően utalva az atollok formájára. Az atollokhoz közel 1200 sziget tartozik. Ezek Magyarország nagyságú területen szóródnak szét az Indiai-óceánban távol az ázsiai szárazföldtől, Sri Lanka hétszáz kilométerre van, India délnyugati része pedig, négyszáz kilométerre (a földrajzban jártas úti kritikus sokáig azt hitte, hogy a Maldív-szigetekhez Sri Lanka van közelebb).

Nincs a világon még egy olyan ország, amelynek részei (a maga arányaiban) egymástól ennyire szétszórtan helyezkednek el egymáshoz képest. A 320 ezer lakos kétszáz szigetet népesít be. A fővárosnak, Malénak 110 ezer lakosa van. A Maldív-szigetek a szárazföldi területeit és a lakosságát illetően a legkisebb egész Ázsiában. Földrajzi elsőség az is, hogy a világon nincs olyan ország, amelynek legmagasabb természetes pontja ilyen alacsonyan lenne: 2,4 méter.

"A reptér és a Royal Island közötti hidroplános repülés volt az egész maldívi utazásunk legfantasztikusabb és feltehetően legmaradandóbb élménye! Lehetetlen szavakba foglalni, képekben illusztrálni ezt a megható látványt. Minél messzebb van a hotel, annál több atoll felett van lehetőség szép lassan elrepülni, és annál több csodát lát az ember."

Időjárás és éghajlat

  • A Maldív-szigeteken nedves trópusi, tengeri klíma uralkodik az egész év folyamán. Mindig kellemes az időjárás és a víz hőmérséklete is mindig príma!
  • A levegő hőmérséklete egész évben maximum 29 és 34, minimum 22 és 25 között mozog (a legmelegebb az április). A víz hőmérséklete egész évben 27-28 fok körül van. A levegő páratartalma: 74-81 százalék között.
  • A legtöbb eső június és október között van, a legkevesebb január és április között. A napos órák száma egész évben 6-7 óra.
  • A monszunhatások miatt vannak kedvező és kevésbé kedvező időszakok a nyaralás szempontjából.
  • Nincs az évnek olyan időszaka, hónapja, amikor mindig éjszaka esik, hűvös szellők enyhítik a hőmérsékletet és a tenger nyugalma zavartalan fürdőzést tesz lehetővé. Ilyen ideális nap ritkán fordul elő.

A globális felmelegedés időszakában nem lehet garantált, biztos tanácsokat osztogatni az utazás időjáráshoz való igazítása dolgában.

Azért próbálkozunk:

  • A szimpla fürdőzős nyaralás szempontjából a márciust szokták a Maldív-szigeteken idealizálni. Kevés az eső, a szél, és a vihar. Kellemesek az időjárási körülmények a hajós kirándulásokhoz.
  • A sznorkelezők, a búvárok (scuba) számára január közepétől március végéig a legjobbak a körülmények, jó átlátszó, nyugalmas a víz. Május közepéig, a monszunváltásig is jobbára megfelelők a körülmények a merülők számára.
  • A szörfösöknek teljesen más a jó időszak, hiszen május végétől októberig a délnyugati monszun (markáns széljárás) csaknem garantálja a szeleket. Májusban és októberben azért necces, azaz beüthet akár két hét totál szélcsend.
  • A legtöbb eső június és október között van, a legkevesebb január és április között. A napos órák száma egész évben 6-7 óra.

Maldív-szigetek időjárása

Történelem

Egy olyan országban, ahol a kulturális turizmusnak nincs szinte semmi jelentősége, a történelem taglalása csupán röpke figyelmet érdemel. Az ottani szigetvilág őslakói Dél-Indiából odatelepedett dravidák voltak, de lehet, hogy szingalézek. A vallás tekintetében a lakók hódoltak a hinduizmusnak, majd a buddhizmusnak is. Föníciai, görög, kínai hajósok is jártak a szigetek tájékán tranzit jelleggel. A 12. század óta az iszlám dominálja teljesen a szigeteket. A 14. században két éven át élt itt egy híres arab utazó és iszlám hittudós.

A 15. században a portugálok gyarmatosították a szigeteket, de a következő században már kiebrudalták őket az akkori szultán erői dél-indiaiak támogatásával. Ez a szultán (Muhammad Thakurufaan) a maldív nép nemzeti hősének számít. Dinasztiája uralta a szigeteket évszázadokon át. Az uralkodóknak sikerült úgy manőverezniük egy ideig, hogy ne gyarmatosítsák idegen hatalmak a szigeteket. A 19. században a britek fokozatosan ellenőrzésük alá vonták a szigeteket. Mint az összes korábbi próbálkozó, a britek is elsősorban a tengeri kereskedelem és katonai stratégiai érdekek miatt akarta a sok pici sziget térségét birtokolni.

"Mivel a szigetlakóknak teljesen mindegy volt, hogy a világ végén milyen vallást gyakorolnak, szultánnak átnevezett uralkodójuk első szavára megtértek. Bár a mindenféle dzsinnekbe és szellemekbe vetett hit erős, az őslakosok száz egész nulla százaléka a mai napig szunnita arab. Szemben a világ gyakorlatilag összes többi részével, a Maldív-szigetek sokáig még az európai gyarmatosítók érdeklődését sem keltették fel. Nem volt ott semmi a szegénységen és idegen hajósok számára a biztos öngyilkosságot jelentő zátonyok labirintusán keresztül, így a portugálok mindössze 15 évet töltöttek itt, és később a Sri Lankán (pontosabban akkor még Ceylonon) székelő hollandok is csak névlegesen gyakorolták a hatalmat a szigetek felett. Az ő helyüket átvevő britek sem akartak néhány kókuszpálmáért ideutazni kényelmes indiai villáikból, a helyi szultán a helyén maradhatott, és csak egy kis, feltehetően büntetésből idehelyezett helyőrség vigyázott rá.

Annak ellenére, hogy a lakosság akkor még a százezer lelket sem érte el, és a szegénység olyan mértékű volt, hogy a szultáni palota is alig volt több egy koralltéglákból emelt putrinál, a maldívok mégis úgy döntöttek, hogy megpróbálkoznak az önrendelkezéssel. 1965-ben a briteket zavarták el, három év múlva pedig a szultánt, hogy végre megalakulhasson a Maldív Köztársaság. A demokrácia ígérete annak rendje és módja szerint pillanatokon belül le lett törve, az ország első elnöke, Ibrahim Nasir és barátai gyorsan világossá tették, hogy a hatalom az övék, és nincs az az isten, hogy más is kapjon egy falatot belőle. " forrás

A Maldív-szigetek csupán 1976-ban váltak függetlenné. Még azt megelőzően, 1968-ban megfosztották trónjától a szultánt és az ország köztársasággá vált. A független Maldív-szigetek eddigi rövid története tele van puccsokkal és puccskísérletekkel, lázadásokkal, villongásokkal. Azért a demokratikus játékszabályokat fenntartják. Az utóbbi 10 évben lendült fel a turizmus. A szállodák jó része az ország befolyásos elitjének a tulajdonában van. 2004-ben az országot és persze a szállodaipart, a turizmust is óriási csapás érte, a cunami. 57 szigetet ért súlyos kár, köztük 21 hotelsziget. Száz helyi és hat turista vesztette az életét, azaz a cunami itt sokkal kevesebb emberveszteséget okozott, mint Sri Lankán, Thaiföldön és Indonéziában.

Manapság

2011-ben nagy politikai felfordulást okozott az elnök iránti nép elégedetlenség. Az elnököt megbuktatták és 2012 tavasza óta, úgy tűnik, hogy a demokráciát korlátozott formában gyakorolhatja csak a nép. A turizmus egyértelműen az ország gazdaságának fő anyagi forrása. A 2004-es cunamit követően önmagában a szállodai újjáépítések is képesek voltak felpörgetni a gazdaságot. Bár a nem túl nagy lakosság folyton elégedetlenkedik, meglepő, hogy a teljes dél-ázsiai térségben itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék), hozzávetőleg 8500 USD (Magyarország kb. 20.000 USD).

Az ország hivatalos vallása az iszlám. Minden más vallás egyszerűen be van tiltva! Nem lehet az ország állampolgára, aki hitetlen, azaz nem mozlim hitű. 2012-ben, a fővárosi Nemzeti Múzeumban, vallásos hitükben túlbuzgó közemberek az iszlám törvényeinek érvényesítése címén teljesen összezúztak hatalmas értéket képviselő ókori buddhista és hindu szobrokat. A Maldív-szigeteken bizony erősen élnek iszlám fundamentalista érzetek a nép körében és a hatalmasok szívesen manipulálják a vallási fanatizmust. 2012 elején például – úgymond – a nép nyomására a kormányzat rendeletben tiltotta meg, hogy a hotelszigeteken a wellness szolgáltatások részeként masszázskezeléseket ajánljanak. Hivatalos álláspont szerint a masszázs „a prostitúció melegágya”. A hoteleket tulajdonló helyi gazdagok elég befolyásosak voltak ahhoz, hogy a rendelet tényleges alkalmazását megakadályozzák.

A nyaralóknak amúgy vajmi kevés dolga van az országgal. A külföldi turisták pici hányada pár órára körülnéz a fővárosban, amúgy az ott tartózkodás olyan izolált világra korlátozódik, ahol nem oszt nem szoroz, hogy mi a helyzet az országban, mindaddig, amíg nincs semmi probléma a repülőtéren, meg a belső hidroplános és hajós közlekedésben. A hotelszigetek partjain sok hölgy monokinizik, vagy tanga alsós fürdőruhában mutatkozik, és nagy ívben tesz arra, hogy a mozlim személyzet ezt erkölcstelennek tartja vagy nem. A hoteleknek kell a vendég pénze, és ezért ritkán fordul elő, hogy erkölcsi kioktatásban részesítsék a külföldit. Sokak szerint azért a vendégeknek illene némi tapintatot tanúsítani egy olyan ország területén, ahol az öltözködés vonatkozásában nagyon konzervatív szabályok érvényesek. Egyébként a szállodákban a személyzet nem csak helyiekből áll, a Maldív-szigeteken sok az ázsiai vendégmunkás, és a menedzserek és a búvároktatók között többségben vannak az európaiak. A maldív hatóságok állítólag tiltják azt, hogy állampolgárai (valamennyien mozlimok) a hotelek bárjaiban legyenek kiszolgálók, és a vallásuk által tiltott alkohol bűvkörében dolgozzanak.

Meddig van jövő? Meddig létezhet a sziget?

Aligha van a világon olyan ország, amelynek a puszta fizikai léte annyira veszélyben lenne, mint a Maldív-szigeteké. A tengerszint emelkedik, az ország szó szerint eltűnhet a föld színéről, és a tenger válhat a temetőjévé. Az ország nyolcvan százaléka mindössze 1 méterrel van a tengerszint felett. A klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szervezet szerint kb. 90 év múlva az ország kétszáz jelenleg lakott szigete már nem lesz lakható. Néhány évvel ezelőtt az ország elnöke komolyan felvetette annak a lehetőségét, hogy turizmusból befolyó pénzek egy részét rakják olyan alapba, amiből aztán földterületeket vesznek Ausztráliában, Indiában, Sri Lankán a sziget majdan evakuált lakói számára.

Mielőtt az olvasó e sorok olvastán lebeszélné magát a Maldív-szigetek meglátogatásáról, rögzítenénk azt a tényt, hogy a tengerszint emelkedése az ottani szigeteknél évente 3,1 milliméter! A földi paradicsom a mi és sarjaink számára még biztos, hogy látogatható. Az úti kritikus azt mondja, hogy a Maldív-szigetek meglátogatását a nyaralási tervek kívánságlistáján lehetőleg előre kell venni, de nem a tengerszint emelkedése, hanem a szállodaárak emelkedése miatt. A kereslet jobban nő, mint a kínálat. Sok új hotelt nem tudnak (vagy akarnak) építeni, miközben egyre nagyobb számban jönnek az oroszok, az indiaiak, és ott van még az egyre lelkesebben utazó kínai felső tízezer, ami – mint tudjuk – inkább tíz millió.

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon



Repülőjegyek Maldív-ra Repülőjegyek Maldív-ra
Olcsó repülőjegyek a Maldív-szigetekre a Vistánál




SZÁLLÁSFOGLALÁS